HAVI MONITOR. Véget ért a második kamatvágási ciklus július A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: AUGUSZTUS 27.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR július Véget ért a második kamatvágási ciklus A július közepéig beérkezett információk alapján lassulás tapasztalható a gazdasági teljesítményben. Az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem növekedési lendülete is megtört. A hazai pénzpiaci mutatók összességében javultak, az infláció nyomott, de véget ért a kamatvágás. A magyar gazdaságban a termelés általános mérséklődése figyelhető meg a legfrissebb adatok alapján. Az ipari teljesítmény mérséklődése a naptárhatás mellett a belső kereslet visszaesésére vezethető vissza. Az építőipari növekedés is veszített lendületéből, azonban ez a tavalyi magas bázis következménye. A következő hónapokban újból dinamikusabb növekedést várunk. A kiskereskedelem teljesítménye is visszaesett, amiben az online pénztárgépek bevezetésének bázishatása mellett a magasabb üzemanyagár és a vasárnapi boltbezárás játszhatott szerepet. A munkaerő-piaci helyzet májusban is javult: a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékra süllyedt, a versenyszféra munkakereslete erősödött. Az éves inflációs ráta júniusban enyhén emelkedett. A 0,6 százalékos éves pénzromlási ütem széles bázisú áremelkedés mellett alakult ki, csak az üzemanyagok és a rezsicsökkentés fogja vissza az inflációt. SZIGMA indikátorok Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 3,4 Infláció (éves átlag, %) 0,3 Bruttó keresetek 2,9 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 311 Forint hozamgörbe (%) A globális és a hazai pénzpiaci környezet alakulását elsősorban a görög válság mozgatta, de a monetáris politikát befolyásoló alapfolyamok érdemben nem változtak. A forint az euróval szemben erősödött, a rövid lejáratú állampapírok hozama rekord alacsony szintre süllyedt. Az MNB 1,35 százalékra csökkentette az irányadó rátát, és ezzel befejezettnek tekinti az újabb kamatvágási ciklust. Az államháztartás első fél éves hiánya kedvezőbb időarányos teljesülést mutat a korábbi évekhez képest. Az Európai Bizottság két adótétel (élelmiszerlánc felügyeleti díj és dohánytermékek egészségügyi hozzájárulása) behajtását felfüggesztette, ez 40 milliárd forint bevételkiesést jelent az idei büdzsé számára. Forrás: Datastream A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: AUGUSZTUS 27.

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet Nagyot korrigált a sanghaji tőzsdeindex. Júniusban megtört a kínai részvénypiacok szárnyalása, a tőzsdeindexek év eleje óta tartó dinamikus emelkedését júniustól erős korrekció követte. Január és június közepe között 60 százalékkal növekedett a legmeghatározóbb kínai parkett, a sanghaji tőzsdeindex értéke, amit főként a kínai tőkepiac további liberalizációja és a kisbefektetők megtakarításainak tőzsdére áramlása okozott. Az év eleje óta fújódó buborék kipukkanásának hatására június és július közepe között 26 százalékkal zsugorodott a sanghaji index, országosan a részvények áresése közel milliárd dollárral csökkentette a tőzsdék kapitalizációját. A visszaesés nem okozott komolyabb pénzügyi stabilitási kockázatot, mivel a nyugati országokhoz képest mind az ország GDP-hez viszonyított tőkepiaci kapitalizációja, mind a háztartások vagyonának tőkepiaci részaránya alacsony. A korrekció ellenére a tőzsdeindex értéke még mindig magas, 84 százalékkal nagyobb az egy évvel ezelőttinél. 1. ábra A sanghaji tőzsdeindex értéke és volatilitása (bázispont) Forrás:Thomson Reuters Az Iránnal szembeni szankciók enyhülése lejjebb viheti az olaj árát. Július 14-én Iránnak sikerült megállapodnia atomprogramjának részleteiről az USA által vezetett nemzetközi delegációval, így rövidesen megszűnnek az országgal szemben 2006 óta érvényben lévő gazdasági szankciók. A döntés értelmében így a perzsa ország visszatér a nemzetközi olajpiacra, ami a meglévő túlkínálat miatt tovább csökkentheti az energiahordozó árát. A tárgyalások előrehaladásával fokozatosan csökkent az olaj világpiaci értéke, a júniusi 60 dolláros átlagárhoz képest július közepén 50 dollár közelébe csökkent az energiahordozó hordónkénti ára. Zöld utat kapott a harmadik görög mentőcsomag Többhónapos tárgyalássorozatot követően július 13-án megállapodás született Görögország és európai hitelezői között egy újabb, több mint 80 milliárd eurót kitevő mentőcsomag lehetőségéről. A megállapodás szinte az utolsó utáni pillanatban történt meg, az Európai Központi Bank felé július 20-án esedékes törlesztés elmulasztása minden bizonnyal Görögország eurózónai tagságának felfüggesztését és a görög drachma újbóli bevezetését vonta volna maga után. Megítélésünk szerint mindkét fél számára kedvezőtlenebb megállapodás 1

3 született a korábbi tervezetekhez képest, a szigorú mentőcsomag nem csak Görögország gazdasági fellendülését, hanem az európai integritás további mélyülését is visszavetheti. A megállapodás legnagyobb vesztese egyértelműen az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza párt, mely a januári előrehozott görög választás előtti ígéreteivel szemben nem tudta hitelezőit a görög államadósság egy részének elengedésére bírni, sőt a megállapodás a korábbinál nagyobb terhet ró a görög társadalomra. A mentőcsomag feltételeinek ratifikálása során is megmutatkozott a legnagyobb kormánypárt megosztottsága, a Sziriza baloldali szárnya a megszorító intézkedések ellen szavazott. A parlament által elfogadott törvények értelmében csökkenek a görög nyugdíjak, könnyebb lesz a munkavállalók elbocsátása és felgyorsul az állami vagyon privatizációja, ami folytán a magasabb elsődleges egyenleg nagyobb teret enged a görög államadósság csökkentésének. A Sziriza megosztottsága veszélyezteti a kormányzat stabilitását, az esetleges új választásokon pedig minden bizonnyal vereséget szenvedne bármely országban az a párt, mely az általa kiírt népszavazás keretében elfogadott konkrétumokkal ellentétes nemzetközi megállapodást köt. A tárgyalások egyik központi eleme a GDP közel 180 százalékára rúgó államadósság fenntarthatóságának kérdése volt, ami az első görög mentőcsomag 2010-es elfogadása idején még mindössze a bruttó hazai termékkel közel megegyező mértékű volt. Az adósságráta emelkedésének egyik legfőbb oka, hogy az IMF által kidolgozott gazdaságélénkítő programcsomag ellenére a válság óta közel 25 százalékkal csökkent a görög GDP, ami a kisebb vetítési alapon túl kevés mozgásteret engedett a kormányzatnak az adósság mérséklésére. Egyre inkább elfogadott vélemény, hogy a görög gazdaság jelenlegi helyzetében az ekkora mértékű államadósság visszafizetése még a jelenlegi, több évtizedes időtáv és alacsony kamatlábak mellett is lehetetlen, ami a Sziriza egyik legerősebb, ám végül súlytalan érve volt a tárgyalások során. A megállapodás végső soron a Németország vezette északi államoknak kedvező, mivel az adósság elengedésének megvétózásán túl sikerült magas kamat-és tőketörlesztésre fordítható elsődleges egyenleget kiharcolniuk. A megállapodás korábbi tervezeteihez képest Németország nyomására egy 50 milliárd euró értékű privatizációs alap is felállításra került, ami biztosítékot jelenthet a későbbi görög törlesztések elmaradása esetén. Az alapba a görög nemzeti vagyon harmada kerül be, a belőle befolyó összeg nagy részét az elmúlt hónapokban komoly likviditási problémákkal küzdő bankrendszer feltőkésítésére, kisebb részét törlesztésre és beruházásokra fordíthatja a görög kormányzat. A privatizációs alap létrehozását két Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman és Joseph Stiglitz is élesen támadta, többen emiatt is puccsként tekintettek a megállapodásra. Görögország elveszti gazdasági szuverenitásának jelentős részét, ráadásul korábban még nem volt rá példa, hogy nemzetközi hitelezők ekkora mértékben korlátozzanak egy államot az államadósság törlesztésének szabad előteremtésében. A privatizációs alap létrehozása és a túlzott elsődleges egyenleggel szemben támasztott folyamatos követelések miatt leginkább politikai döntésként értelmezhető és értékelhető majd a harmadik görög mentőcsomag, a benne foglaltak gazdasági racionalitása korlátos. A már elfogadott és törvénybe iktatott csomag kevés konkrét gazdaságélénkítő elemet tartalmaz, a program 2

4 megszorításai a középtávú gazdasági növekedés helyett leginkább a biztos rövidtávú törlesztést teszik lehetővé. Az esetleges fiskális fegyelem miatt hosszú távon hiába élénkülhet az országba vetett növekvő befektetői bizalmon keresztül a beruházás és a termelés, rövidtávon a megszorítások fogyasztást mérséklő hatása csökkenti a GDP-t és az állami bevételeket, és így a törlesztésre fordítható forrásokat is. Megítélésünk szerint ezért a görög gazdaság hosszú távú helyzetének javulását legjobban valóban az adósság egy részének elengedése tette volna lehetővé. A kamat- és tőkefizetésre fordított összegekből a gazdasági növekedés támogatásán keresztül gyorsabban nőhetne az ország teherviselő képessége, és mint ahogyan Thomas Piketty, francia közgazdász is rámutatott, a második világháborút követő német csodát is az ország háborús jóvátételének többek között Görögország általi elengedése alapozta meg. Az adósság elengedése viszont precedenst teremthetne a többi, szintén magas adósságállományt felhalmozó déli tagállam számára. A görög gazdaság helyzete méreténél fogva nem meghatározó az unióban, ám a spanyol és olasz adósságteher elengedése komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat indukálhatna uniós szinten, valamint az adósság egy részének leírása könnyen alááshatná az utóbbi két év európai fiskális megszorítás eredményeit. A görög adósságkönnyítés erkölcsileg nehezen védhető az északi országok belpolitikai küzdelmeiben, mivel a gazdasági adatokat korábban többször meghamisító déli ország megmentésének terhét végső soron a reálisabb fiskális folyamatokkal rendelkező eurót használó országok állampolgárai állnák. Összességében, a harmadik görög mentőcsomag részleteinek kérdése nem is Görögország, hanem a közös európai identitás helyzetét határozza meg. A belpolitikailag nehezen védhető adósságelengedés alapot teremthetne az európai nemzetállamok együttműködésének erősítésére egy közös fiskális keretrendszer kidolgozásán keresztül. Ellenben a jelenlegi, szolidaritás helyett szigoron alapuló laza együttműködési rendszer megkérdőjelezi az európai integritás mélyítésének további lehetőségét, ami hosszú távon könnyen az öreg kontinens gazdasági és geopolitikai erejének marginalizálódásához vezethet. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink alapján a múlt negyedévben fennmaradt a dinamikus növekedés... azonban a következő hónapokban lassulhat a dinamika. A kilátások összességében pozitívak. A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor értéke júliusban is enyhe mértékben csökkent, ám a mutató még mindig trend feletti gazdasági növekedésre enged következtetni. Indikátorunk alapján így éves alapon európai szinten is kedvező, 3 százalékon felüli növekedésre számítunk 2015 második negyedévében. A növekedés motorja továbbra is az ipar maradhat, mivel az elmúlt hónapokban mind az új ipari rendelések, mind az ipari értékesítések válság óta nem látott szintre növekedtek. A rövidtávú gazdasági bővülés szempontjából kedvező, hogy májusban a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma fél éve nem látott magasságba emelkedett, miközben a bizalmi indikátorok alapján az ipari és építőipari szereplők továbbra is kedvezőnek ítélik meg működési környezetüket. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a következő hónapokban trend alá bukhat a magyar gazdasági növekedés, ami egészen 2016 első negyedévéig fennmaradhat. Májusban is folytatódott az építőipari vállalkozások szerződésállományának január óta tartó csökkenése: hasonlóan alacsony szerződésállományra 2013 első negyedéve óta nem volt példa az építőiparban. Júniusban enyhén romlottak a háztartások bizalmi indexei, 3

5 amit a kiskereskedelmi indikátorok javulása ellensúlyozhat. Megítélésünk szerint a gazdasági növekedés mérséklődése a lead indikátorunk által jelzettnél kisebb lehet, az alappályához képest komoly felfelé mutató kockázatot jelenthet az év végén kifutó uniós forráslehívással kapcsolatos megugró beruházási teljesítmény és a folyamatosan növekvő reálkeresetek miatti bővülő lakossági fogyasztás is. 2. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság Az ipar növekedése ismét mérséklődött, amit kizárólag az export vezérelt. Az ipari teljesítmény májusban csupán 1,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, azonban ebben jelentős szerepet játszott a munkanaphatás, amelytől megtisztítva az index 6,2 százalékos növekedést jelez. A havi teljesítmény továbbra is ingadozó, mivel májusban 0,2 százalékkal mérséklődő szezonálisan és naptárhatással kiigazított kibocsátást regisztrált a KSH. Az értékesítési adatok alapján az exportteljesítmény 4,1 százalékos bővülése jelentette a húzóerőt. Az exportot a külpiacok növekvő kereslete és a forint leértékelődése segítette. Korábbi várakozásunknak megfelelően az ipar hazai eladásai tovább mérséklődtek a bázishatás következtében: májusban 5,8 százalékos volt a visszaesés. Meglátásunk szerint a tavalyi évi magas bázis még júniusban is visszaesést indukálhat az éves mutatószámban. Az ipar visszafogott májusi növekedését a feldolgozóipari termelés 2,1 százalékos éves szintű emelkedése húzta, az exportteljesítmény bővülése nyomán. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán hat esetben regisztrálták a volumen stagnálását vagy növekedését. A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártás volumene növekedett: éves összevetésben 9,5 százalékos volt a bővülés. Az elektronikai és élelmiszeripar esetében, melyek rendre a második és harmadik legnagyobb súlyú ágak, csökkenést regisztráltak. Utóbbi esetében főként a belföldi kereslet zuhanása okozta a visszaesést. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban az összes új rendelés éves összevetésben 13 százalékkal nőtt, főként a külső kereslet élénkülése éreztette hatását. Az összes rendelésállomány is 13 százalékkal haladta meg a májusit. Az ipar bizalmi indexe júniusban korrigált, nőtt a piaci optimizmus, és az emelkedésnek köszönhetően a fél éves átlag felett tartózkodik a mutató. A májusi ipari adat alátámasztja azon várakozásunkat, miszerint az erős első negyedév után visszafogottabb második három hónap következhet. 4

6 3. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég Az építőipari termelés trendszerű növekedése töretlen, ám a lendület mérséklődött. Az építőipar termelése májusban 2,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában mértet. A növekedés lendülete jelentősen megtört az előző hónapokhoz képest, azonban ennek nagy részét a tavaly májusi kiemelkedő teljesítmény okozza. A következő hónapokban az építőipari kibocsátás némi élénkülésére számítunk, mivel összességében az építőipari termelés trendszerű növekedése nem tört meg. Az ágazat előző hónaphoz mért szezonálisan és naptári hatással kiigazított teljesítménye ugyanakkor már két hónapja zsugorodik, májusban 3,1 százalékkal. 4. ábra Építőipar alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég Az építőipar éves bázisú növekedését az egyéb építmények főcsoportban mért 8,7 százalékos bővülése segítette, miközben az épületek termelési volumene 5 százalékkal esett vissza. A májusban kötött új szerződések volumene csupán 2,7 százalékos csökkenést mutat éves bázison. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene bővülni tudott. A meglévő szerződésállomány 41,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar bizalmi indexe jelentőset korrigált júniusban, megközelítve az idei csúcspontját. A piaci megítélés azonban továbbra is inkább pesszimista, összhangban a szerződésállomány apadásával. Összességében azonban úgy véljük, hogy a korábbi megrendelések az idei évi növekedéshez kellő alapot biztosítanak. 5

7 A kiskereskedelem növekedési üteme tovább lassult, melyben a vasárnapi boltbezárás is szerepet játszhatott. A kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 4,1 százalékkal múlta felül az előző évi azonos időszakot. A KSH májusi előzetes becslése a növekedési ütem stabilizálódására utal, mivel 4,2 százalékos bővülést mutatott a kiskereskedelem. A naptárhatástól megtisztított aggregált mutató 5,2 százalékos növekedésről árulkodik. A kiigazított adatok alapján az üzemanyag-kiskereskedelem 5,6 százalékkal bővült, amely dinamika 9 havi mélypontot jelent, vagyis már érezteti hatását a forgalomban az üzemanyagárak emelkedése. Az élelmiszer kiskereskedelem növekedési üteme 1,1 százalékra, vagyis tovább lassult. Ez az első negyedév 4 százalék feletti teljesítményéhez képest jelentős mérséklődés. E mögött két tényező húzódhat meg: az online pénztárgépek tavalyi bevezetésének bázishatása, valamint a vasárnapi boltbezárás. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 9,7 százalékos növekedésével tovább élénkült, vagyis a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének bővülése itt csapódik le. Az ágazat bizalmi egyenlege júniusban emelkedett, de a háztartások bizalmi indikátora tavaly április óta trendszerűen romlik. 5. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2013. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég A versenyszféra munkakereslete erősödött, a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékra süllyedt. A munkaerőpiac helyzete tovább javult a májusi adatok alapján. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatottak száma 7 ezer fővel emelkedett, a munkanélkülieké pedig több mint 10 ezer fővel csökkent. Ugyanakkor az aktivitás a feszes munkaerőpiac és a magas kereslet ellenére mérséklődött, az aktívak száma 2 ezer fővel csökkent. Ez azonban nem befolyásolta számottevően az aktivitási rátát, amely változatlanul 59,6 százalékon állt az év ötödik hónapjában. Az intézményi statisztikák alapján a bővülés nagyobb része a versenyszférához köthető, ahol az alkalmazottak szezonálisan kiigazított száma 5 ezer fővel emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az előző hónappal ellentétben a kedvező konjunkturális helyzet hatásai a munkaerőpiacon is megjelentek és növelték a versenyszféra munkakeresletét. A Start munkaprogram keretében dolgozó közfoglalkoztatottak száma májusban 194 ezer főre emelkedett, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség további csökkenéséhez, amelynek következtében 7,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. 6

8 6. ábra Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Májusban a bruttó reálbérek mindössze 1 százalékkal emelkedtek éves bázison. A kedvező munkaerő-piaci helyzet ellenére a bérek növekedési üteme tovább lassult, a májusi bruttó átlagkereset 1,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának átlagbérét. A kisebb növekedési ütemet egyrészt a növekvő közfoglalkoztatás okozza, amely az összetételhatáson keresztül 0,4 százalékkal csökkentette az állami szektor dolgozóinak átlagkeresetét. A bérek növekedési üteme a feszesebb munkaerőpiac ellenére a versenyszférában is lassult, az éves növekedési ütem 2,9 százalékra mérséklődött. Ez egyszerre jelezheti a gazdaság lassulását, illetve azt, hogy a jelenlegi keresetek megközelítették az egyensúlyi értéküket és a jövőben a munkavállalók jobb tárgyalópozíciója ellenére sem várható nagyobb kiigazítás a privátszféra béreinek terén. A lassuló béremelkedés mellett a háztartások vásárlóerejének növekedési ütemét tovább mérsékli az árak növekedése: a reálbérek májusban mindössze 1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 7. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég 7

9 Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum májusban ismét jelentősen bővült éves összevetésben. A KSH 2015 áprilisára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 8,4 illetve 9,4 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (497 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 16 millió euróval csökkent. Áprilisban átlag feletti bővülést mutatott a nyersanyagok, és a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2015 májusára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 505 millió eurót tett ki. Ez 224 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 6,9 százalékkal, míg az import 5,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 8. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A áprilisi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 májusában 499,8 millió eurót tett ki, amely jelentősen meghaladja a év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az első öt hónap átlagához (644 m EUR) képest kisebb aktívum elsősorban az áruk és szolgáltatások (reálgazdaság) pozitív egyenlegének csökkenésére vezethető vissza. Költségvetési helyzet Az államháztartás első fél éves egyenlege az elmúlt évekhez képest kedvezőbb teljesülést mutat. Az államháztartás központi alrendszere 2015 első fél évében 823,3 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ezen belül a központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 15, az elkülönített állami pénzalapok 29,8 milliárd forintos többlettel zártak. Az elmúlt évek azonos időszaki eredményeihez képest az idei teljesülés kedvezőbben alakult: a január júniusi mutató az idei év egészére előirányzott hiány 93,8 százalékát érte el. A központi alrendszer hatodik havi egyenlege 2014-ben 132,2 milliárd forintot tett ki, ami jóval alacsonyabb, mint az idei 312,2 milliárd forint. Az eltérés elsősorban a fejezeti kezelésű uniós bevételekből fakad, ezek 156 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől. Másrészt a felfutó pályázati kifizetések miatt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai mintegy 200 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszaki összeget. Továbbá a júniusi kamatkiadások 60 milliárd forinttal meghaladták az előző évit, ami annak éven belüli eltérő lefutásából fakad. 8

10 9. ábra Költségvetési hiány (2015. január június, milliárd forint) Forrás: NGM Az EB döntése értelmében a két felfüggesztett adónem 40 milliárd forint bevételkiesést jelent idén. Júliusban az Európai Bizottság vizsgálatot indított az élelmiszerlánc felügyeleti díj és a dohánytermékekre kivetett egészségügyi hozzájárulás ügyében. A bizottság indoklása szerint az adómértékek progresszív jellege szelektív előnyt biztosíthat az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben, megsértve az uniós jogszabályokat. A vizsgálat ideje alatt az adótételek behajtását felfüggesztették. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj adóalanyai számára a fizetési kötelezettség két azonos nagyságú részletben történik, amit idén július 31-ig, míg a másodikat január 31-ig kellett volna teljesíteni. A dohányipari különadó tartós bevezetéséről júniusban döntött az Országgyűlés, melynek befizetése szintén július végén, egy összegben lett volna esedékes. A két adónem esetében történő felfüggesztés számításaink szerint a 40 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az idei költségvetés számára. Monetáris folyamatok Újból enyhén erősödött az inflációs nyomás... de a monetáris lazítás így is folytatódhat. Az éves bázisú infláció az év hatodik hónapjában 0,6 százalékra nőtt, vagyis enyhén, de erősödött az árnyomás. Ezzel 2013 novembere óta a legmagasabb pénzromlási ütemet regisztrálta a hazai gazdaság. Az erősödő inflációs nyomás a szeszes italok és dohányáruk magas áremelkedésére vezethető vissza, ami a jövedékiadóváltozásokkal van összefüggésben. Emellett az élelmiszerek, ezen belüli is a zöldségek és gyümölcsök drágultak jelentősen. A szolgáltatások drágulását az egészségügyi és az üdülési szolgáltatások áremelkedése vezérli. A tartós fogyasztási cikkek drágulásában a forint leértékelődése játssza a főszerepet, termékkör szerint pedig a járművek drágultak jelentősen, összhangban az élénkülő kereslettel. Eközben az üzemanyagárak rövidtávú alakulása is áremelő tényező. Az olajárak emelkedése ellenére azonban éves bázison a járműüzemanyagok ára több mint 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábban regisztrált szinttől. Éves szinten még árleszorító hatása volt a rezsicsökkentés utolsó körének, de a háztartási energia ára már csak 2,7 százalékkal volt alacsonyabb éves bázison. Az MNB inflációs trendmutatói nem változtak, így az 1,2 2,3 százalékos sáv közé esnek. A maginfláció változatlanul 1,3 százalékon áll. A mérsékelt inflációs környezetben, az erősödő árnyomás ellenére sem gondoljuk, hogy a jegybank felülvizsgálná a megkezdett monetáris lazítást. Azonban a görög válság kimenetele és a piaci turbulenciák óvatosságra inthetik a döntéshozókat. 9

11 A Monetáris Tanács július 21-i ülésén a várakozásunknál nagyobb ütemben, 15 bázisponttal 1,35 százalékra csökkentette az irányadó rátát, és egyben lezárta a második kamatvágási ciklust. A jegybank tervei szerint jövő év végéig ezen a szinten marad az alapkamat. 10. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég A Fed elnökének kijelentése alapján még az idén megkezdődhet a kamatemelés. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben a görög válság okozta turbulenciáktól eltekintve moderált folyamatok zajlottak. Az EKB nem változtatott irányadó rátájának kondícióin. A piac nem várt ettől eltérő döntést, hiszen az EKB korábban többször világosan kommunikálta, hogy a 2014 szeptemberében kialakított kondíciókat a nulla alsó határának (zero lower bound) tekinti. Innentől kezdve csak az a kérdés, hogy a monetáris stimulusként márciusban indított és havonta átlagosan 60 milliárd eurós állampapír vásárlásait miképpen lesz képes lebonyolítani. A Fed nem ülésezett, de elnöke szenátusi meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a túl korai kamatemelés, de a késlekedés is súlyos kockázatokkal jár. Yellen egy másik meghallgatásán megerősítette, hogy a Fed idén elkezdheti kamatemelési ciklusát. 11. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A régiós pénzügyi folyamatok vegyesen alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,8 százalékot, míg a lengyel zloty 1,3 százalékot erősödött az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban 1 bázisponttal 49 bázispontra, míg Lengyelországban 5 egységgel 72 bázispontra nőtt. 10

12 A hazai pénzpiaci mutatók a görög válság ellenére javulni tudtak. A hazai pénzpiaci mutatók összességében javultak. Az országkockázatot kifejező indikátor, az 5 éves CDS értéke 2 egységgel 148 bázispontra csökkent. A forint árfolyama a svájci frankkal és az euróval szemben rendre 0,8 és 1,3 százalékkal erősödött, míg a dollárral szemben 2 százalékkal gyengült. Az időszak végén így egy svájci frank 296, egy euró 309, míg egy amerikai dollár 284 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír-állomány gyakorlatilag stagnált, és jelenleg 4516 milliárd forint mértékű. Az állomány stagnálásával is magyarázható, hogy az előző hónaphoz képest nem volt eladási nyomás a forinton. Azonban fontos megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban átmenetileg 10 forinttal többe került egy euró, amely elsősorban az elhúzódó görög megállapodás miatt alakulhatott ki. 12. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A likviditásbőség a rövid hozamokat rekord alacsony szintre nyomta. A magyar jegybank júniusban további 15 bázisponttal, 1,5 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémium egyhangúan szavazott. A piacon a likviditásbőség miatt jelentősen estek a rövid hozamok. Jelenleg a 3 hónapos hozam rekord alacsony (0,87 százalék), amely 23 bázisponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. A jegybank további kamatcsökkentési lehetőségei természetesen nem ennyire szélesek, de a piac újabb kamatvágással számol. A hosszú hozamok is jelentősen (17 és 55 bázispont közötti mértékben) estek. 13. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 11

13 A vállalatok továbbra is több hitelt fizetnek vissza, mint amennyit felvesznek. A vállalatoknál májusában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó devizahitel törlesztés 55,3 milliárd forintnak felelt meg. A forinthitelek tranzakcióinak nettó értéke 17,1 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok májusban nettó hitelfelvevők voltak ebből a szempontból. A kettő eredőjeként adódó májusi teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) így 38,3 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 39 milliárd forintot tett ki, ami csökkenést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 28 milliárd forint volt, ami csökkenést jelent az előző havi értékhez képest. 12

14 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra II. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,5 3,1 3,3 3,5 3,4 2,8 2,7 2,6 2,6 2,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,3 2,7 3,6 4,6 3,3 4,4 3,5 2,6 1,4 3,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 4,3 3,5 1,6 14,2 1,2 7,3 0,1 5,2 8,5 1,6 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 10,2 7,7 7,3 6,9 8,0 6,2 7,6 8,8 8,9 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 7,8 4,8 6,7 8,8 7,0 7,9 7,3 6,7 5,2 6,8 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,4 2,5 1,9 2,0 1,1 7,5 2,3 2,1 2,7 2,0 9,1 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,3 0,6 1,5 0,3 2,1 2,7 2,7 2,8 2,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 1,50 1,75 1,75 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,1 7,1 6,7 6,7 6,9 6,3 6,2 5,9 5,8 6,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 3,6 2,9 3,0 2,1 2,9 3,7 3,0 3,1 3,1 3,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,1 5,5 6,3 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,3 9,2 8,2 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,3 1,8 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,6 1,9 2,0 2,1 1,9 2,1 2,3 2,5 2,6 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 15. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest márc jún. változás márc jún. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,1 3,4 +0,3 2,4 2,7 +0,3 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,2 3,3 +0,1 2,7 3,0 +0,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 5,5 1,2 4,4 3,2 1,6 +1,6 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,6 8,0 +1,4 7,3 7,9 +0,6 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,1 7,0 +0,9 6,1 6,8 +0,7 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,2 7,5 +0,3 9,0 9,1 +0,1 Fogyasztóiár-index (%)* 0,3 0,3 0,0 2,6 2,6 +0,0 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,50 1,30 0,20 3,0 1,75 1,25 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,4 6,9 0,5 6,8 6,0 0,7 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 2,3 2,9 +0,5 3,3 3,2 0,1 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,1 5,5 +0,4 5,6 6,3 +0,7 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,5 9,2 +0,7 8,0 8,2 +0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,4 2,3 +0,1 2,1 1,8 +0,3 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,8 1,9 +0,1 2,4 2,4 +0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: június

15 Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 14