a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 1

Átírás

1 1. oldal 47/1998. (X. 15.) Fıv. Kgy. rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 1 Budapest Fıváros Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 63/A. a) pontja, valamint 65/A. (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 14. (2) bekezdése alapján megalkotja a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot (továbbiakban: BVKSZ). Általános rendelkezések A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok, valamint a Kerületi Szabályozási Tervek készítésére vonatkozó rendelkezések 1. (1) Budapest fıváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) elıírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (2) A kerületi önkormányzat saját rendeletben megalkotja a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (továbbiakban: KVSZ), illetıleg Kerületi Szabályozási Terve(ke)t (továbbiakban: KSZT), amelyek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a BVKSZ, valamint a Fıvárosi Közgyőlés által rendeletben elfogadott Fıvárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) meghatározásaival és elıírásaival. (3) A BVKSZ a - településszerkezeti tervben rögzített - területfelhasználási egységeket területrészekre tagolva, azok felhasználásával és beépítésével kapcsolatos további általános szabályokat keretszabályozási övezetekben (továbbiakban: keretövezetek) állapítja meg, melyekben - a KVSZ-ben rögzítendı építési övezetek és övezetek meghatározásához - egyes keretszabályozási határértékeket is rögzít. (4) A fıváros mőködtetése, a fıváros feladatainak ellátása, az egyes különleges létesítmények elhelyezése, a város környezetileg kondicionáló területeinek biztosítása érdekében szükség esetén, a keretövezeteken belül célzott területfelhasználási módú területek határozhatók meg. (5) A fıváros közigazgatási területének bel- és külterületeit a belterületi határvonal meghatározásával, az egyes keretövezetek, illetıleg szükség esetén az egyes célzott területfelhasználási módok területi lehatárolását azok térképi feltüntetésével az FSZKT rögzíti. (6) A KVSZ határozza meg az egyes építési övezeteket és övezeteket az FSZKT-ben lehatárolt keretövezetek és az azokon belüli egyes célzott területfelhasználási módok szerint, jelen rendelet elıírásainak keretei között. A KVSZ rögzíti az építési övezetek és övezetek konkrét szabályozási értékeit, az építési övezetek esetében beleértve a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét is. (7) Az építési övezeteket és az övezeteket a KVSZ kötelezı mellékletét képezı tervlapon területileg is rögzíteni szükséges, az FSZKT-ben meghatározott keretövezetek és egyéb szabályozási elemek feltüntetése mellett. Az építési övezeteket, illetıleg övezeteket a keretövezet, illetve a célzott területfelhasználási mód jelzésével együtt kell feltüntetni. (8) Az FSZKT külön területi lehatárolással rögzíti: a) a rehabilitációs szabályozást igénylı területeket (továbbiakban: RSZT), b) a kialakult állapot megırzése érdekében speciális szabályozást igénylı területeket (továbbiakban: SSZT). (9) Az RSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit rehabilitációs KSZT készítésével együtt kell meghatározni, oly módon, hogy a keretövezet keretszabályozási határértékei, mint átlagértékek az önállóan lehatárolt területi egység egészére vagy annak egyes tömbjeire vonatkozzanak. 1 A Fıvárosi Közlöny 1999/1. különszámában közzétett hatályos szöveg.

2 2. oldal (10) Az SSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit KSZT készítésével együtt kell meghatározni, amelyek a kialakult állapot megırzése érdekében a keretövezetben meghatározott keretszabályozási határértékektıl engedményesen eltérhetnek. (11) A KSZT a KVSZ által meghatározott építési övezetek elıírásainak betartása mellett, a környezetet is figyelembe véve rögzíti a beépítés további részletes szabályait. (12) Amennyiben egy keretövezetre vonatkozóan a BVKSZ keretövezeti elıírása KSZT készítését írja elı, illetıleg a terület felhasználása, beépítése feltételeinek és szabályainak megállapításához az szükséges, a KSZT jóváhagyásával egyidejőleg az építési övezet(ek)et, övezet(ek)et meg kell határozni. (13) A KVSZ hatálybalépéséig az FSZKT keretövezetekre vonatkozó és a BVKSZ ában az egyes keretövezetekre meghatározott átmeneti szabályozási elıírásokat együtt kell alkalmazni. A KVSZ hatálybalépésével egyidejőleg a BVKSZ vonatkozó átmeneti szabályozási elıírásai az adott területre hatályukat vesztik. (14) Az FSZKT-ben RSZT, SSZT lehatárolással jelzett területeken, valamint értékvédelem (mőemlékvédelem, helyi védettség, városképi védelem) alatt álló területen közterületet kiszabályozni, telket alakítani, valamint új épületet elhelyezni, meglévı épületet lebontani, átalakítani, rendeltetését, használati módját megváltoztatni csak kötelezı értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet. (15) Jelen rendelet kialakult állapotra vonatkozó elıírásait az építési övezetek képzésénél csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a telektömb vagy annak egyes részei a korábbi szabályok alapján meghatározó módon beépült(ek), és a kialakult állapot megırzése indokolt. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések 2. (1) Új telektömböt és azon belül telket, építési telket, építési területet kialakítani csak KSZT alapján és az építési övezeti elıírásoknak megfelelıen szabad. (2) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben elıírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényő hatósági elıírások figyelembevételével beépíthetık. (3) A meglévı telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek elıírt telekméreteitıl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben elıírt telekméretnek megfelelıen lehet. (4) A telekalakítást megelızıen KSZT-t kell készíteni: a) ha a KSZT készítését a keretövezet elıírása kötelezıvé teszi vagy b) ha a telkek szabályozási vonala módosul. (5) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkertméretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet. (6) Kettınél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki. (7) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az errıl szóló külön szerzıdésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések 3. (1) Az építési övezetben elıírt legkisebb telekméretet meghaladó mérető telken - kivéve, ha a keretövezeti vagy építési övezeti elıírások másként nem rendelkeznek - több épület is elhelyezhetı. Ha a telek mérete indokolja, a KVSZ vagy KSZT elıírhatja, hogy a telken: a) a tervezett beépítés csak több épület elhelyezésével valósítható meg vagy b) az elhelyezendı épület vagy épületek egyenként mekkora területet foglalhatnak el. (2) Épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit, b) az elsı pinceszintnek minısülı építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,

3 3. oldal c) a személygépjármő-tároló területét az OTÉK, illetıleg a fıvárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férıhely mértékéig, d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármő-tárolók területének felét. (3) A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhetı meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára elıírt belmagasság biztosítva van. (4) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok megengedett legnagyobb bruttó szintterületét, illetıleg szintterületi mutatóját a KVSZ, illetıleg a KSZT határozza meg, használati mód változás esetén a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel. (5) A kötelezı legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendı, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át. (6) A kötelezı legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetıkertje a (7) bekezdésben és a 6. (6) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható bele. Meglévı lakótelepen új terepszint alatti jármőtároló elhelyezésénél, annak tetıkertként kialakított zöldfelülete a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal, b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal, c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal beszámítható a legkisebb zöldfelület mértékébe. Az így kialakított zöldfelület folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. (7) A terepszint alatti építmény tetıkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha: a) a terepviszonyok miatt a gépjármővek elhelyezése csak támfalgarázsként kialakított sor- vagy teremgarázsban oldható meg, és a terepszint alatti építmény feletti földtakarás legalább 1,0 m vagy b) a síknak tekinthetı terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra. Egyéb általános rendelkezések 4. (1) Meglévınek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerıs építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtıl már 10 év eltelt. (2) Az elıkertben, továbbá az oldal- és a hátsókert elıírt méretén belül a szabadlépcsık közül a tereplépcsı, továbbá az utca szintjétıl legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló elılépcsı helyezhetı el. (3) Az elıkertnek a közterület felıli 5 méteres sávjában csak: a) kerti építmény, b) terepszint alatti személygépjármő-tároló, c) terepszint alatti háztartási tüzelıolaj-tároló, d) közmőbecsatlakozás építménye, e) közmőpótló építmény a szennyvízülepítı, szennyvízszikkasztó kivételével, f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhetı el. (4) E rendeletben meghatározott részleges közmővesítettséget lehetıvé tevı területeken a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása ideiglenesen sem engedhetı meg. (5) Korszerő szennyvíztisztító kisberendezéssel nem lehet szennyvizeket tisztítani a fıváros budai oldalán és a Csepel-sziget teljes területén. (6) Korszerő szennyvíztisztító kisberendezéssel szennyvizeket tisztítani csak a fıváros pesti oldalán az FSZKT-ben e célból meghatározott területeken és a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehet.

4 4. oldal Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai 5. (1) Ha mőszakilag nincs más megoldás, minden keretövezet területén elhelyezhetık a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével: a) a forrásfoglalás, b) a vízmőgépházak, c) víz- és záportározók, d) a szennyvízátemelık, e) a transzformátorállomások, f) az energiaátalakítók, g) a gáznyomásszabályozók, h) az önálló épületként tervezett kazánházak, i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintıanyagtárolók, j) a közmővezetékek nyomvonalai mőtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját KVSZ-ben, illetıleg KSZT-ben kell szabályozni. (2) Üdülıterületen az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott telepek nem helyezhetık el. (3) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti elıírásoktól eltérı, mőszakilag szükséges mérető telek alakítható ki. (4) Az IP, M, MZ, KL, KV keretövezetek területein a fentieken túlmenıen hulladékudvar is elhelyezhetı. A jármővek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 6. 1 (1) Budapest közigazgatási területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához a jármővek számára elhelyezési lehetıséget, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani jelen rendelet 16. számú melléklete szerint az alábbi eltérésekkel: a) a metróállomások valamennyi felszínre érkezı kijáratától légvonalban mért legfeljebb 500 méteres körzetben lévı építményekre a belsı zónára vonatkozó elıírások érvényesek, b) az 1. számú mellékletben lehatárolt elıvárosi és átmeneti zóna területén a VK, L2, L2/A, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekben szereplı zártsorú beépítéső, I jelő keretövezeteknél a kerületi rendeletben a belsı zóna elıírásai alkalmazhatók. (2) A kerületi önkormányzat rendeletében az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 16. számú mellékletben területenként differenciált, funkciónként meghatározott százalékos eltérésekkel - a Belsı zónában a táblázat szerinti értékben, a többi zónában a táblázat szerinti értékek között - állapíthatja meg. Kerületi rendelet hiányában az építési engedélyezési tervek készítésénél a belsı zónában, valamint az (1) bekezdés a) pont szerinti területeken jelen rendelet 16. számú melléklete alapján számított értékeket, a többi területen az OTÉK szerint számított értékeket kell figyelembe venni. 2 (3) 3 A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség egy része vagy egésze - kizárólag bıvítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén - közterületen is megvalósítható, de legfeljebb jelen rendelet 16. számú mellékletében szereplı mértékig (közterületi engedmény). Kerületi rendelet hiányában a közterületi engedmény nem alkalmazható. 1 Megállapította: 57/2002. (X. 18.) Fıv. Kgy. rendelet 1.. Hatályos: XI. 1-tıl. 2 Megállapította: 1/2003. (II. 13.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1). Hatályos: III. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: 1/2003. (II. 13.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (2). Hatályos: III. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.

5 5. oldal (4) 1 A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség - a kerületi rendeletben meghatározott mértékben - a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, továbbá KSZT-ben meghatározott felszíni parkolóban is megvalósítható, ha a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhetı vagy a telken a már meglévı épület, a telek méretei vagy egyéb mőszaki adottságok a telken belüli parkolást nem teszik lehetıvé. Az engedményt igénybe vevı építményre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló építése befejezıdött és az építmény tulajdonosának, üzemeltetıjének a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló tulajdonosával, üzemeltetıjével hosszú távú, de legalább 20 éves kizárólagos bérleti szerzıdése van, vagy tulajdont szerzett a szükséges parkolóhelyszám mértékéig, mely figyelembevételére más szerzıdés keretében nem került sor. A Nagykörúton kívül elhelyezkedı, az FSZKT-ben meghatározott RSZT jelő területeken a parkolóhelyek megvalósításának idıpontját a kerületi rendelet eltérıen szabályozhatja. (5) Tehergépjármő-rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyrıl több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetıvé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyrıl is. (6) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármő-forgalomra kell számítani a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségő tárolóhelyet biztosítani kell, valamint b) a tehergépjármővek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani. (7) A rendeltetésszerő használathoz szükséges parkolóhely meghatározásánál az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak mellett az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Amennyiben a szálláshely szolgáltató egység(ei) lakás jelleggel kerül(nek) kialakításra, akkor lakásonként kell a parkolóhely létesítési kötelezettséget meghatározni. b) Abban az esetben, ha a vendéglátó egység egy nagyobb látogatóforgalommal rendelkezı létesítményen belül helyezkedik el (kikötı, repülıtér, vasútállomás, vásárváros, szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, sportlétesítmény) a befoglaló létesítményre vonatkozó értékek veendık alapul. Ez a kedvezmény csak akkor vehetı figyelembe, ha a befoglaló létesítményre elıírt parkolóhely rendelkezésre áll. c) Amennyiben az 1000 m 2 -t meghaladó bruttó alapterülető eladótérrel rendelkezı kereskedelmi egységben egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítmény is szerepel, az utóbbi területekre nem a kereskedelmi, hanem az egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítményre vonatkozó parkolóhely létesítési kötelezettség alkalmazandó. d) A VK, L1, L2, L2/A valamint KSZT-ben vagy KVSZ-ben meghatározott zártsorú beépítéső I keretövezetek területén új épület földszintjén lévı minden 200 m 2 -t meg nem haladó bruttó alapterülető kereskedelmi egység után a (4) bekezdés figyelembevételével telken belül legalább egy parkolóhelyet kell biztosítani. e) Lakótelepen az úszótelken lévı épület bıvítése és/vagy rendeltetés módosítása a közterületi engedmény KSZT alapján 100%-ban érvényesíthetı, a 16. számú melléklet közterületre vonatkozó eltérési értékeit ez esetben nem kell figyelembe venni. 1 Az elsı mondat szövegét megállapította: 1/2003. (II. 13.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (3). Hatályos: III. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.

6 6. oldal Üzemanyagtöltı állomások elhelyezésének általános szabályai 7. (1) Önálló üzemanyagtöltı állomást csak KL-KT közterületen - az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott területek kivételével -, illetve annak mentén lévı I, M, MZ, IP, KL keretövezetben, valamint a K, KV keretövezet azon területein lehet, ahol azt a célzott területfelhasználási mód részletezett elıírásai lehetıvé teszik. (2) Az (1) bekezdés szerinti üzemanyagtöltı állomást csak akkor lehet elhelyezni, ha a telek meglévı vagy tervezett lakó-, üdülı-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével nem határos, illetve annak építési helyétıl való távolsága legalább 50 m. (3) Többszintes parkolóházhoz kapcsolódóan üzemanyagtöltı állomás akkor helyezhetı el, ha a) a telek KL-KT terület mentén helyezkedik el és b) a telek határának a meglévı vagy tervezett lakó-, üdülı-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület építési helyétıl való távolsága legalább 50 m. Különleges rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére A város látványának védelme 8. (1) A fıváros területén lévı kilátópontokról és kilátóutakról - különösen a budai hegyeknek a város felé nézı lejtıirıl, a pesti oldalon a Gödöllı felé emelkedı dombvidékrıl, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyrıl, a Nap-hegyrıl - a környezı tájra és a városra, illetıleg a Vár-hegyre való rálátás lehetıségét biztosítani kell. (2) Meg kell védeni a városba vezetı fı közlekedési útvonalakról, valamint a Dunáról a karakteres város, illetıleg a táj felé irányuló rálátást is. (3) A budai hegyvidék városi látványt meghatározó vonulatainak gerincvonalát épülettel eltakarni nem lehet. Az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület hegyvidéki területein a KSZT-kben és a KVSZ-ekben erre vonatkozóan külön rendelkezni kell. (4) A Várlejtın az építménymagasságot - a tetıfelépítményre is figyelemmel - KSZT alapján kell megállapítani oly módon, hogy a Várra való rálátás, illetıleg a bástyasétányokról a kilátás biztosított legyen. (5) 1 Magasépítmények Budapest közigazgatási területén a 15. számú melléklet valamint az alábbiak figyelembevételével létesíthetık: a) Budapest közigazgatási területén új magasház a 15. számú mellékletben lehatárolt területen létesíthetı. Az ezen a területen jelen rendelet hatálybalépésekor meglévı magasépület max. 200 m-es körzetében új magasház elhelyezése esetén az új épület legmagasabb pontja elérheti a meglévı épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja és a jelen rendelet szerint megengedett magassági érték (55,0 m) átlagértékét. b) A magasház azon épületrészének, amely az épület 30 m-es magasságát meghaladja, legnagyobb vízszintes vetülete nem haladhatja meg az épület legmagasabb pontja által meghatározott magasság (M) felét (M/2). Amennyiben egy épülettömeg egynél több 30,0 m-t meghaladó épületrésszel rendelkezik, az épületrészek közötti távolság minimum M/4. 1 Megállapította: 29/2002. (V. 28.) Fıv. Kgy. rendelet 2. (1). Hatályos: V. 28-tól.

7 7. oldal c) A kiemelten védett és védett övezeten kívül elhelyezkedı a 15. számú mellékletben meghatározott lakótelepi területeken azokra, a jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épületekre is lehet új lakószintet ráépíteni, amelyek a magasház kategóriába tartoznak vagy a ráépítés révén ebbe a kategóriába kerülnek, ha a parkolási igény kielégíthetı és a kötelezı zöldfelületi arány biztosítható. A magasházakra vonatkozó elıírások betartása mellett ebben az esetben max. két új lakószint helyezhetı el. A védett övezetben a ráépítés csak a Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT) megalapozó tervpályázat és a Fıvárosi Önkormányzat elızetes egyetértésével létesíthetı. d) Ha a lakótelepi épületre új szint(ek) épül(nek), az épület 30,0 m-es magasságát meghaladó épületrészekre vonatkozóan a b) pont alkalmazandó. Amennyiben a meglévı épület magassága a 30,0 m-t már meghaladja, jelen rendelkezést a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévı magasságot meghaladó új épületszintekre vonatkozóan kell alkalmazni. e) A kiemelten védett övezetben magasépület nem létesíthetı. A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával az épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítéső területeken a meglévı két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja. Hagyományos magastetıs épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad. f) A védett övezetben magasépület nem létesíthetı.

8 8. oldal g) A kiemelten védett és a védett övezetekben magas mőtárgy vagy magas sajátos építmény kizárólag közcélú szolgáltatást biztosító létesítmények céljára a városi jelentıségő kiemelt sportterületeken, a tematikus intézményparkok területein (K-SP, K-TP célzott területfelhasználású területek), a különleges városüzemeltetési területeken (KV jelő keretövezet), valamint a vízbeszerzési és víztárolási területeken (VT-VB célzott területfelhasználású területek) létesíthetı. h) Budapest közigazgatási területén különleges magasépület - a kiemelten védett és a védett övezet területének, valamint a Duna-ágak (a Csepel-sziget Duna folyam menti területeitıl eltekintve) partjától számított m-en belüli sávok kivételével - a városközponti (VK jelő keretövezet), intézményi (I jelő keretövezet) és jelentıs zöldfelülető intézményi (IZ jelő keretövezet) területeken helyezhetı el. A különleges magasépület esetén az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 m-t. i) 1 Budapest közigazgatási területén épületnek nem minısülı magasépítmény (magas mőtárgy, magas sajátos építmény) a g) és a j) pont figyelembevétele mellett elhelyezhetı. j) A kertvárosias lakóterületek (L4, L5, L6, L6/A jelő keretövezetek) telekterületein szabadonálló mőtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott építménymagasság kétszeresét nem haladhatja meg. Amennyiben mőtárgy vagy sajátos építmény meglévı épületen kerül elhelyezésre, az épület és a mőtárgy vagy sajátos építmény együttes magassága nem haladhatja meg ezen értéket. k) Budapest közigazgatási területén meglévı magasépület magassága átépítés, bıvítés és funkcióváltás során az adott területegységre vonatkozó határértéket meghaladó mértékben nem növelhetı. l) Új magasépítményt, illetve meglévı lakótelepi épületre való ráépítést csak a területre vonatkozó KSZT alapján lehet létesíteni, amelynek kötelezı alátámasztó munkarészei: 1. városképi feltételek (látványterv: legalább három jellemzı látványközpontból kell a tervezett magasépítmény városképi megjelenését vizsgálni, a Budai Várból, a Gellérthegyrıl, a Látó-hegyrıl, indokolt esetben a Duna-partról, illetve a bevezetı fıútról, valamint az érintett önkormányzatok által a KSZT területi lehatárolás meghatározása során elıírt speciális látványközpontból), 2. sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek, 3. sajátos közmővesítési feltételek, 4. meglévı épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellızési feltételek, 5. tájékoztató talajmechanikai szakvélemény, 6. komplex katasztrófavédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében, 7. tőzvédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében. m) KSZT-ben az építési helyen belül a magasépítmény számára igénybe vehetı területet, valamint a magasépítményre vonatkozó egyéb építési feltételeket is meg kell határozni. n) Különleges magasépület, valamint épületnek nem minısülı magasépítmény elhelyezése esetén a tervezett építménymagasságot a KSZT kidolgozása során, a funkcióhoz tartozó technológiai leírással kell igazolni. Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre 9. (1) A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza. (2) A világörökség területén, valamint a városkép szempontjából kiemelt, a mőemléki és helyi védettségő területeken, az ilyen védettség alatt álló építmények környezetében a városkép elınyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében különös gondot kell fordítani: a) az építmények és az építési telkek, építési területek közterületrıl látható részének (homlokzat és tetıforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.), valamint a Dunán elhelyezett vízi létesítmények városképi megjelenésére, b) a közterületek burkolatának, mőtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetıberendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos, jó karbantartására és megfelelı állapotára. 1 Módosította: 39/2002. (VI. 21.) Fıv. Kgy. rendelet 4..

9 9. oldal (3) A BVKSZ 2. számú melléklet I. pont alatt felsorolt és azok FSZKT-ben feltüntetett területein építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Ezeken a területeken légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külsı homlokzatain vezetett közmővezeték - a tömegközlekedési eszközök vezetékeinek kivételével - nem létesíthetı. (4) A ban meghatározott területeken az épületek közterületrıl látható homlokzatait színezni csak színezési terv szerint szabad. Rendelkezések az Andrássy útra 10. (1) Az Andrássy út menti építési telkek a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kodály köröndig zártsorú, a Kodály köröndön és onnan a Bajza utcáig 5,7 m mélységő elıkertes zártsorú, a Bajza utcától a Hısök teréig a telek homlokvonalától 5,7 m távolságra lévı építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kialakult beépítését mindennemő további építési tevékenység során kötelezıen meg kell tartani, és az út reprezentatív jellegét meg kell óvni. (2) Az Andrássy út azon részén, amelyen zártsorú beépítési mód alkalmazása kötelezı - ide értve az Oktogont is - új épületet a környezetbe illı, az út jellegének megfelelı kiképzéssel és a szomszédos épületekhez alkalmazkodó párkánymagassággal kell létesíteni. (3) A Kodály köröndön, valamint az Andrássy útnak a Kodály körönd és a Hısök tere közötti szakaszán üzlethelyiség nem létesíthetı. (4) Az Andrássy úton az elı- és oldalkertben épület és melléképítmény - a közmőbekötések építményei kivételével -, valamint szabadlépcsı nem létesíthetı. Az épületek közterületrıl látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 11. (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ elıírja, az épület(ek) közterületrıl látható földszinti és elsı emeleti homlokzatainak részleges homlokzatfelújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetıleg átszínezése csak a közterületrıl látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg. (2) Új épület elhelyezésénél, meglévı épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetıtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetıtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhetı csak el. (3) A okban említett területeken és fıútvonalak mentén A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó mérető hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületrıl látható homlokzatain vagy kerítésein, az elıkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhetık el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetıberendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. (4) A okban nem említett területeken a KVSZ-ekben a (3) bekezdés szerinti hirdetésekrıl és reklámhordozókról külön rendelkezni kell. (5) A okban rögzített területek és útvonalak mentén A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívmérető óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhetı el. Az elızıekben nem meghatározott területeken az óriásplakátok elhelyezését KVSZ-ben kell szabályozni. (6) 1 Épület valamennyi homlokzatának egyidejőleg történı felújítása esetén a közterületrıl látható homlokzat elıtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt építési reklámháló helyezhetı el az alábbi feltételekkel: a) A reklámcélú felület mértéke lakóépület esetében legfeljebb az adott homlokzat felületének 60%-a lehet, de nem haladhatja meg homlokzatonként a 400 m 2 -t. b) Nem lakóépületek esetében akkor helyezhetı el reklámcélú felület, ha a védıhálón az épület végleges homlokzati rajza is ábrázolásra kerül. A reklámcélú felület legfeljebb az adott homlokzat felületének 20%-án helyezhetı el, de nem haladhatja meg homlokzatonként a 150 m 2 -t. 1 Beiktatta: 17/2005. (IV. 22.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1). Hatályos: V. 1-tıl.

10 10. oldal c) Az elhelyezés idıtartama legfeljebb 3 hónap, mely indokolt esetben, kérelemre egyszeri alkalommal további 3 hónappal meghosszabbítható. d) A városkép védelme érdekében a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthetı meg. Épületegyüttesek homlokzat felújításánál, illetve egy tömb egyazon oldalán lévı több épület egyidejő felújításánál a reklámcélú felületek homlokzatonként különállóan, látványukat tekintve egységes módon helyezhetık el. (7) 1 A KVSZ az építési reklámháló elhelyezésére vonatkozóan a (6) bekezdésben elıírtnál szigorúbb szabályokat is meghatározhat. (8) 2 Épületek tetızetén a hirdetési berendezések, reklámhordozók csak vonalszerő, áttört fényreklámként kerülhetnek elhelyezésre oly módon, hogy a nappali, illetıleg éjszakai városképet ne zavarják. (9) 3 A világörökség területén, a Duna partjain egy tömb mélységben, a Duna felé forduló épületek tetızetén, oromfalain a (8) bekezdés szerinti fényreklám nem helyezhetı el. Rendelkezések a közterületek kialakítására 12. (1) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármő- és gyalogosközlekedést. (2) A KVSZ-ben meg kell határozni a közterületeken elhelyezhetı pavilonok, köztárgyak, vendéglátó teraszok és egyéb építmények kialakításának feltételeit és módját a (3)-(6) bekezdések figyelembevételével. (3) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhetı el, ha egyéb jogszabály lehetıvé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti: a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 3,0 m vagy b) ha a járda 5,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhetı el, hogy a visszamaradó összefüggı gyalogossáv szélessége legalább 70%-a a járda szélességének. (4) Gyalogos utcában pavilont csak KVSZ alapján és akkor lehet elhelyezni, ha: a) a gyalogos utca szélessége legalább 5,0 m és b) az építményt körülvevı járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,50 m, továbbá c) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át. (5) Értékvédelem alatt álló épület, épületegyüttes homlokzata elıtti, illetve annak kétoldali telekhatárától m-es távolságban lévı közterületén pavilon, árusító fülke nem helyezhetı el. (6) 4 Az értékvédelem alatt álló épületek közterületi homlokzati vonala elıtt, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt területek közterületein a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni - a tetszıleges alaprajzú hirdetıoszlopok, valamint a 11. (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem lehet. (7) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetıségét. Meglévı és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettıl el lehet tekinteni. (8) Közterületen létesítendı 10 férıhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, kivéve a járdavonal mellett, az útszegély mentén létesítendı parkolókat. 1 Beiktatta: 17/2005. (IV. 22.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1). Hatályos: V. 1-tıl. 2 Számozását módosította: 17/2005. (IV. 22.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1). 3 Módosította: 17/2005. (IV. 22.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1)-(2). 4 Megállapította: 17/2005. (IV. 22.) Fıv. Kgy. rendelet 2.. Hatályos: V. 1-tıl.

11 11. oldal Rendelkezések a Duna-partra 13. (1) A Duna-parton biztosítani kell a vízpart közterületi megközelítését. Ennek érdekében, ahol az mőszakilag lehetséges, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas közterületet kell kialakítani, lehetıleg zöldsáv vagy fasor kialakítása mellett. Nem kell közterületet kialakítani: a) a Csepel-sziget Nagy-Duna-ágának kikötılétesítményeinél, b) a nemzetközi személyforgalmú kikötılétesítmény vámterületeinél, c) a logisztikai területek (KV-LT) mentén, d) a zárt városüzemeltetési területeknél. (2) A fıváros közigazgatási határán belül a Duna mentén teherkikötıt létesíteni csak a Csepel-sziget Nagy-Duna-ági partszakasza, valamint a logisztikai területek mellett lehet. (3) A Duna menti zónának a belsı és az átmeneti zónával határos területén (3. számú melléklet) a KSZT-ben biztosítani kell a Duna felé a gyalogos megközelítést lehetıleg úgy, hogy az így kialakítandó közterületek csatlakozzanak a lehatárolt területen kívül esı területek utcarendszeréhez. A régészeti emlékek védelme 14. (1) A fıváros területén a régészeti védelemmel érintett területeken a KVSZ, illetıleg a KSZT készítése kötelezı. (2) A régészetileg különös figyelmet igénylı területek jegyzékét a 11. számú melléklet tartalmazza. A természet és a növényzet védelme 15. (1) Ha az egyes telkek vagy telektömbök a talaj vagy növényzeti viszonyaik miatt (pl. felszíni vagy talajvíz, futóhomok), illetıleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezıtlen hatást gyakorolnak, a kedvezıtlen viszonyok megszüntetése (törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, tereprendezés, megfelelı növényzet telepítése stb.) az érintett ingatlanok tulajdonosaival, használóival szemben elrendelhetı. (2) A fıváros közigazgatási területén az országos jelentıségő védelem alatt álló természeti értékek, valamint a budapesti helyi védettségő természeti területek és értékek (gyógyforrások, arborétumok, kertek, termıhelyek, földtani képzıdmények és egyedi botanikai értékek) jegyzékét a BVKSZ 4. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság elızetes hozzájárulásával engedélyezhetı. (3) A fıváros zöldterületi rendszerének - a városkép, a növényzet értéke, továbbá az idegenforgalom szempontjából - védett közparkjait, fasorait és más területeit a BVKSZ 5. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedı és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhetı. (4) A fıváros közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggı zöldfelület fenntartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról - jellegüknek és értéküknek megfelelıen legalább a törzsátmérı mértékéig - a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell. (5) A fıváros közterületeit a rendeltetésszerő használat figyelembevételével a közlekedés céljára - illetıleg a közmővek elhelyezésére - szolgáló, továbbá a tőzoltási felvonulási terület és az épület közötti részének kivételével, fásítani kell. A fásítást az új közterületek használatba adásáig, a meglévı közterületek esetében legkésıbb a járdaburkolat, illetıleg az úttest felújításának évében kell elvégezni.

12 12. oldal Rendelkezések a felszínmozgás-veszélyes, a barlang-elıfordulásos, valamint a mélyfekvéső területekre és a hidrogeológiai védıövezetekre 16. (1) A felszínmozgás-veszélyes térségek körülhatárolását a BVKSZ 6. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza. (2) Felszínmozgás-veszélyes területen épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bıvíteni, felújítani, illetıleg megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. (3) A metróvonalak szélsı alagútjainak tengelyétıl mért 50 m-es sávon belül építmény csak az illetékes közlekedési szakhatóság véleményének figyelembevételével helyezhetı el. (4) 1 A fıváros hévíz- és víznyerı helyeit a BVKSZ 7. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza. (5) 2 A fıváros mély fekvéső területeit a BVKSZ 8. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza. (6) 3 A 9. számú mellékletben felsorolt, valamint az FSZKT-ben feltüntetett barlangok felszíni vetületeinek területén épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bıvíteni, felújítani, illetıleg megszüntetni csak az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A 9. számú mellékletben lehatárolt barlang-elıfordulásos területeken a KVSZ-ben kell meghatározni azokat a területeket, melyek esetében ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét. (7) 4 A felszínmozgás-veszélyes területeken új épületet a 25. (2) b) pontja szerint lehet elhelyezni, ha errıl a kerületi városrendezési és építési szabályzat vagy a kerületi szabályozási terv szakhatósági állásfoglalás alapján rendelkezik. (8) 4 A mély fekvéső területeken új épület a 25. (2) b) pontja szerint létesíthetı. (9) 4 Az (1), (3)-(6) bekezdésben meghatározott területeken - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével - közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthetı. Elıírások a bevásárlóközpontokra 17. (1) A VK, I, M keretövezetekben a m 2 -t - a budai oldalon az 1. számú melléklet szerinti lehatárolású hegyvidéki zóna kiterjesztett területén m 2 -t - meg nem haladó bruttó szintterülető, kereskedelmi funkciót tartalmazó vagy ilyen mérető önálló kereskedelmi funkciójú létesítmények a keretövezet elıírásai szerint helyezhetık el. (2) A hegyvidéki zóna kiterjesztett területén (1. számú melléklet 1. pont) a kereskedelmi célú bruttó szintterület nem lehet nagyobb m 2 -nél. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb bruttó szintterület esetén kereskedelmi funkciót is tartalmazó vagy önálló kereskedelmi létesítmények csak a különleges területek K-BK2 jelő célzott területfelhasználási módú területein helyezhetık el. (4) 6000 m 2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmények elhelyezhetıségét minden esetben a 14. számú melléklet szerinti a) KSZT b) városrendezési hatástanulmány c) kereskedelmi hatástanulmány d) komplex környezeti hatásvizsgálat e) közlekedési hatásvizsgálat f) látvány- és sziluettvizsgálat 1 Megállapította: 36/2000. (VII. 21.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (1). Hatályos: VII. 21-tıl. 2 Beiktatta: 36/2000. (VII. 21.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (2). Hatályos: VII. 21-tıl. 3 Számozását módosította és a korábbi (6) bekezdést hatályon kívül helyezte: 36/2000. (VII. 21.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (2). 4 Beiktatta: 36/2000. (VII. 21.) Fıv. Kgy. rendelet 1. (3). Hatályos: VII. 21-tıl.

13 13. oldal készítésével kell igazolni. A különbözı beépítési módok általános elıírásai Zártsorú beépítési mód szerint beépíthetı területek általános elıírásai A beépítés módja 18. (1) A zártsorú beépítés módja lehet: a) zártudvaros vagy b) keretes vagy c) ezek vegyes elıfordulása. (2) A keretes beépítési mód szerint beépíthetı területeken a beépítés mértékét, a szintterületi mutató nagyságát, a kötelezı zöldfelületi minimum értékét, a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét, valamint a hátsókert méretét a KSZT határozza meg. (3) A zártsorú beépítési mód szerint már beépített vagy beépíthetı területeken új épület elhelyezéséhez, meglévı épület esetében annak jelentıs mértékő bıvítéséhez, emeletráépítéséhez vagy használati módjának megváltoztatásához KSZT készítése kötelezı kivéve, ha a KVSZ területi lehatárolással errıl másként rendelkezik. (4) KVSZ elıírhatja a zártsorú beépítési mód szerint beépíthetı területeken a kötelezı és egységesen meghatározott elıkert kialakítását. Az elıkertben a fı rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú épület nem helyezhetı el a csoportházak egységesen kialakított személygépkocsi-tárolóinak kivételével. A beépítés mértéke, szintterület, kötelezı zöldfelület 19. (1) Az építési övezet meghatározásánál a keretövezetek keretszabályozási határértékeinél kötelezı módon elıírt beépítés mértékétıl, szintterületi mutató értékétıl és legkisebb zöldfelületi mértékétıl eltérni csak a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben lehet. (2) Kialakult zártsorú beépítési mód szerint beépíthetı területeken a meglévı épület átalakítása, bıvítése, emeletráépítése, használati módjának megváltoztatása esetén, ha az eredeti udvarburkolat nem képvisel helyi vagy építészeti értéket, elıírható utólagosan a zöldfelület kialakítása. (3) Épületudvar lefedése nem számítandó bele a beépítés mértékébe, illetve a szintterületi mutató értékébe, ha az udvar teljes területe a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrész. (4) Nem írható elı kötelezıen a zöldfelület legkisebb mértéke az udvar üvegtetıvel való lefedése esetén, valamint ha a keretövezeti elıírások lehetıvé teszik: a) a parkolóházak létesítését vagy b) az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítést, vagy c) a földszint vagy az elsı emeleti szint 100%-os beépítését és/vagy annak üvegtetıvel való lefedését. (5) Ha a keretövezet és építési övezet elıírásai megengedik a terepszint alatti, illetve a földszinti és az elsı emeleti szinti beépítés 100%-os mértékét, elıírható tetıkert létesítése és folyamatos fenntartása. Földszintekre vonatkozó elıírások 20. (1) A KVSZ, illetıleg a KSZT közérdekbıl elıírhatja vagy megtilthatja a földszinten és a pinceszinten elhelyezhetı funkciók körét. (2) Elıkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthetı telken, a földszinten, a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára nézı lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 3,0 m legyen.

14 14. oldal (3) A KVSZ vagy a KSZT megengedheti vagy elıírhatja, elıkert hiányában, illetve az 5,0 m-nél kisebb mérető elıkert esetén a legalább 1,5 m-es földszinti padlószintmagasság kialakítását. Kisvárosi, kertvárosi területen a padlószintmagasságot a KVSZ alacsonyabb értékben is meghatározhatja. (4) A KVSZ a lakóhelyiség elhelyezésének feltételét a (2) bekezdésben elıírtnál magasabb padlószintmagassági értékben is meghatározhatja. (5) Az építési telek közterületi homlokvonalán, a földszinten elhelyezett, nem garázsfunkciójú helyiségek legkisebb belmagassága 3,0 m lehet. (6) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhetı el, ha a garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát vagy a KVSZ-ben meghatározott értéket. A városképi illeszkedés követelményei 21. (1) Amennyiben az építési övezetben elıírt maximális építménymagasság értékét a tömb épületeinek jellemzı építménymagassága nem éri el és/vagy a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagassága jelentısen kisebb, a meglévı beépítéshez való illeszkedés szabályozását KSZT-ben kell meghatározni. (2) Amennyiben a tömb meglévı beépítése már az építési övezetben meghatározott értéknél jellemzıen magasabb építménymagasságú, a meglévı beépítéshez való illeszkedés szabályait KSZT-ben kell meghatározni. (3) Az építménymagasság meghatározott legkisebb értékétıl akkor lehet eltérni, ha: a) az épület védettség alatt áll vagy b) a szomszédos épületek értékvédelem alatt állnak és a KSZT eltérı magassági értéket állapít meg, vagy c) a meglévı épület emeletráépítése esetén a minimális építménymagasság értéke nem érhetı el az épület statikai szakvéleménnyel igazolt korlátozott teherbírása miatt. (4) A KVSZ, illetve KSZT elıírhatja a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan. A személygépjármővek elhelyezésének módjaira vonatkozó elıírások 22. (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépíthetı területen parkolóházat csak forgalmi vizsgálatokkal igazolt KSZT alapján lehet elhelyezni. Parkolóház céljára szolgáló telek beépítési mértéke a 100%-os értéket is elérheti abban az esetben, ha ez a tömbbelsı területén egyébként kialakítható egybefüggı zöldfelület létesítését nem akadályozza meg. (2) A parkolás megoldása érdekében a zártsorú beépítési módnál a parkoló számára kialakított pinceszint(ek) terepszint alatti beépítési mértéke elérheti a 100%-ot. Szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítési mód szerint beépíthetı területek 23. (1) Terepszint alatti beépítésként kialakított, utcára nézı támfalgarázssor maximum négy önálló bejárattal alakítható ki, melynek össz-szélessége nem haladhatja meg az utcai telekszélesség felét. (2) Szabadonálló beépítés esetében az elıkert mélysége legalább 5 m, ha a KVSZ vagy KSZT másként nem rendelkezik. (3) Önálló személygépkocsi-tároló a telek közterület felıli oldalán akkor helyezhetı el, ha a KVSZ azt lehetıvé teszi és az elhelyezés feltételeit és módját szabályozza. (4) Ha a telek eredeti lejtése a tervezett épület hosszában legalább 25%-os, akkor egy épület teraszházként való elhelyezése esetén a telek beépítettsége az övezetben megengedett mérték 1,25-szöröséig növelhetı. A lejtı felıli (elsı) homlokzatsík homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Ezen homlokzatsík vízszintes élvonalára - ennek hiányában az azt helyettesítı vízszintesen képzett vonalra - illesztett és az épület felé irányuló, a vízszintessel az eredeti átlagos tereplejtéssel azonos szöget bezáró sík fölé építményrész - a kémények, szellızık, tetıszerelvények kivételével - nem nyúlhat.

15 15. oldal (5) Az egyes építési övezetre a KVSZ-ben elıírt telekszélességnél keskenyebb telkeket tartalmazó telektömb területére a KSZT az építménymagasságot az építési övezetben megengedettnél alacsonyabb értékben is meghatározhatja. Lakóterületek általános elıírásai (L1, L2, L2/A, L3, L4, L5, L6, L6/A keretövezet) Funkció, építmények 24. (1) A lakóterületek elsısorban egy- vagy többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, melyekben olyan funkciók is elhelyezhetık, melyek terhelési határértékei nem haladják meg a lakóterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített elıírt határértékeket és a keretövezeti elıírások lehetıvé teszik. (2) A lakóterületek lehetnek a) nagyvárosias lakóterületek: aa) nagyvárosias, jellemzıen zártsorú (L1 keretövezet), ab) városias, jellemzıen zártsorú (L2 keretövezet), b) kisvárosias lakóterületek: ba) kisvárosias, jellemzıen zártsorú (L2/A keretövezet), bb) kisvárosias, jellemzıen szabadonálló (L3 keretövezet), c) kertvárosias lakóterületek: ca) intenzív kertvárosias cb) (L4 keretövezet), cc) laza kertvárosias, jellemzıen szabadonálló cd) (L5 keretövezet), ce) hegyvidéki, kertvárosias, jellemzıen szabadonálló cf) (L6 keretövezet), cg) hegyvidéki, kertvárosias, nagytelkes, jellemzıen szabadonálló (L6/A keretövezet), d) jellemzıen telepszerő (L7 keretövezet) beépítéső lakóterületek. (3) A lakóterületeken a lakóépületeken kívül: a) szálláshely-szolgáltató épület, b) közintézmény épület, c) irodaház, d) a keretövezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterülető kiskereskedelmi épület, e) sportépítmény, f) ahol azt a keretövezet elıírásai lehetıvé teszik, parkolóház is elhelyezhetı. (4) A lakóterületeken: a) önálló ipari épületet 31. (13) bekezdésében foglaltak kivételével, b) önálló raktárépületet, c) nagykereskedelmi épületet elhelyezni, meglévı épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. (5) A jellemzıen szabadonálló beépítéső keretövezetek területein (L3, L4, L5, L6, L6/A) a KVSZ-ben speciális alapintézményi építési övezetek hozhatók létre, amelyeken: a) oktatási épületek, b) mővelıdési és kulturális célú épületek, c) egészségügyi épületek, d) igazgatási épületek, e) a keretövezetben meghatározott maximális bruttó szintterületi mutatójú kiskereskedelmi épületek helyezhetık el. Ennek érdekében az általános keretszabályozási határértéktıl eltérı értékek határozhatók meg a keretövezetekhez rendelt táblázatok szerint. (6) A keretövezetek területén a melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) hulladéktartály-tároló,

16 16. oldal c) kerti építmény, d) kerti víz- és fürdımedence, e) napkollektor, f) kerti épített tőzrakóhely, g) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetı, legfeljebb 20 m 2 -es vízszintes vetülettel, h) kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, i) zászlótartóoszlop, antennaoszlop helyezhetı el. (7) Az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területein a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenıen közmőpótló is elhelyezhetı a 25. (2) bekezdés figyelembevételével. (8) A fı rendeltetést kiegészítı vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül nem helyezhetı el árnyékszék, valamint 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára jármőtároló, önálló parkolóterület. Közmővesítés 25. (1) A lakóterületeken új épület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak teljesen közmővesített építési telken építhetı. (2) Az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területén részleges közmővesítettség is megengedhetı a 4. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, az alábbiak szerint: a) a kialakított telek egyedi, telkenkénti szennyvíztisztítása korszerő szennyvíztisztító berendezéssel csak a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehetséges abban az esetben, ha lakásonként legalább 500 m 2 zöldfelület rendelkezésre áll, b) ahol e rendelet hatálybalépése elıtt már a telektömb telkeinek legalább 50%-án az engedéllyel épült épületek szennyvízkezelése a szakhatóságok által a korábbi elıírások szerint engedélyezett módon történik, a közcsatorna kiépítéséig maximum két lakás építhetı közmőpótló mőtárgy elhelyezésével, de a közcsatorna megépülte után a telken keletkezı szennyvizeket a közcsatornába kell bevezetni, c) közcsatorna kiépítéséig az L6 és az L6/A keretövezetek, a b) pont szerint még be nem épült területén maximum 1 lakás építhetı ideiglenes zártrendszerő szennyvíztároló létesítésével, de a közcsatorna megépültével a telken keletkezı szennyvíz ebbe történı bevezetésérıl gondoskodni kell. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti közmőpótló mőtárgyként ideiglenesen zárt tároló engedélyezhetı, a vízzáróság biztosítása az üzemeltetés alatt folyamatosan szükséges. (4) Részlegesen közmővesített telken alapintézményi, intézményi, önálló irodai funkció elhelyezése csak a (2) bekezdés a) pontja szerint lehetséges az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területén a 4. (4)-(6) bekezdése figyelembevételével. Tömb- és telekalakítás, zöldfelületek 26. (1) Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete - amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki - nem lehet nagyobb 250 m-nél. (2) Már kialakult telektömbben - az L6, L6/A keretövezet területeinek kivételével -, ha az ott kialakult telekállapot indokolttá teszi, a tömbre jellemzı telekterület- és oldalméreteket is figyelembe véve az elıírt telekméretektıl a KVSZ-ben vagy KSZT-ben el lehet térni a kialakult állapotnak megfelelı, jellemzı telekméretek meghatározásával. (3) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m 2 -e után legalább 1 környezettőrı, nagy lombkoronát növelı fát kell telepíteni, kivéve ha az elıírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetıvé teszik.

17 17. oldal L1 Nagyvárosias, jellemzıen zártsorú beépítéső lakóterület 27. (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítéső, nagyvárosi sőrőségő, jellemzıen zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetıleg beépíthetı területe. (2) A keretövezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület nem helyezhetı el. (3) A keretövezetben kereskedelmi funkció csak a pinceszinteken, a földszinteken és az elsı emeleti szinteken engedhetı meg, melynek legnagyobb bruttó szintterületét KSZT határozza meg. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m 2 -t. (4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) elsısorban a terepszint alatt és/vagy b) a földszinti, illetve elsı emeleti szinti teremgarázsban kell megoldani. Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetık el. (5) A keretövezet területén megengedett önálló funkciójú parkolóház, illetve azzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni. (6) A jellemzıen zártudvaros beépítéső területeken a keretövezet általános határértékeitıl eltérni csak a következık szerint lehet: a) intézményi építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhetı az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 15%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, b) KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsı emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármőtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb. A keretövezet további általános szabályozási mutatói - a zöldfelületi arány kivételével - ebben az esetben sem léphetık túl. Keretes beépítés esetén a beépítési paramétereket a KSZT határozza meg a 18. elıírásai szerint. (7) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(7) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az 1. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 1. számú táblázat a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épüle L1 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb megenged paraméter típusa területe beépítési mértéke általános határértékek szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m általános határértékek , építm

18 18. oldal L2 Városias, jellemzıen zártsorú beépítéső lakóterület 28. (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítéső, városi sőrőségő, jellemzıen zártsorú beépítési mód szerint, legfeljebb négy-, ötszintes lakóépületekkel beépített, illetıleg beépíthetı területe. (2) A keretövezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület nem helyezhetı el. (3) A keretövezetben kereskedelmi funkció csak a pinceszinteken, a földszinteken és az elsı emeleti szinteken engedhetı meg, melynek legnagyobb bruttó szintterületét KSZT határozza meg. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m 2 -t. (4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) elsısorban a terepszint alatt és/vagy b) a földszinti, illetve elsı emeleti szinti teremgarázsban kell megoldani. Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetık el. (5) A keretövezet területén megengedett önálló funkciójú parkolóház, illetve az azzal kombinált a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni. (6) A jellemzıen zártudvaros beépítéső területeken a keretövezet általános határértékeitıl eltérni csak a következık szerint lehet: a) intézményi építési övezet meghatározásával kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhetı az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 15%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, b) KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsı emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármőtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 75%-nál nagyobb. A keretövezet további általános szabályozási mutatói - a zöldfelületi arány kivételével - ebben az esetben sem léphetık túl. (7) Keretes beépítés esetén a beépítési paramétereket a KSZT határozza meg a 18. elıírásai szerint. (8) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(7) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 2. számú táblázat a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épüle L2 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb megenged paraméter típusa területe beépítési mértéke általános határértékek szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m általános határértékek , építm

19 19. oldal L2/A Kisvárosias, jellemzıen zártsorú beépítéső lakóterület 29. (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítéső, kisvárosi sőrőségő, jellemzıen zártsorú beépítési mód szerint, jellemzıen egy-, legfeljebb háromszintes épületekkel beépített, illetve beépíthetı területe. (2) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m 2 -t. (3) Új épület elhelyezése esetén a keretövezetben a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület - a jármőtároló kivételével - nem helyezhetı el. (4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszint alatt és/vagy b) felszíni parkolóban vagy c) a (3) bekezdés szerinti jármőtárolóban kell megoldani. Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetık el. (5) A keretövezet területén megengedett az önálló funkciójú parkolóház, illetve az azzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni. (6) Keretes beépítés esetén a szabályozási határértékeket a KSZT határozza meg a 18. elıírásai szerint. (7) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(6) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 3. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 3. számú táblázat a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épüle L2/A legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb megenged paraméter típusa területe beépítési mértéke általános határértékek szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m általános határértékek , L3 Kisvárosias, jellemzıen szabadonálló beépítéső lakóterület 30. (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítéső, kisvárosias sőrőségő, jellemzıen szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett. (2) A hézagosan zártsorú vagy a zártsorú beépítési mód szerint már beépített területeken új épületet elhelyezni, meglévı épületet bıvíteni csak KSZT alapján lehet. A KVSZ, illetıleg KSZT elıírhatja a hézagosan zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan. (3) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1500 m 2 -t. (4) Új épület elhelyezése esetén a keretövezetben a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület nem helyezhetı el. építm

20 20. oldal (5) A keretövezetben már meglévı és megmaradó beépítés esetén önálló funkciójú épületként csak jármőtároló létesíthetı, ha azt a KVSZ megengedi. (6) Jármőtároló elhelyezése telken belül a 24. (8) bekezdése figyelembevételével: a) a fı rendeltetés szerinti épületben, b) önálló épületben a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel, c) önálló terepszint alatti építményben lehetséges. (7) A már hézagosan zártsorúan vagy zártsorúan beépült területen kialakultnak tekinthetı állapot esetén, ahol az általános határértéktıl való eltérés szükségessé válik, a beépítés szabályozási határértékeit KSZT-ben kell meghatározni. (8) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (7) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 4. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 4. számú táblázat a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épüle L3 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb megenged paraméter típusa területe beépítési mértéke általános határértékek szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m Budán , Pesten , engedményes határértékek alapintézményi övezet képzése esetén , L4 Intenzív kertvárosias lakóterület 31. (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítéső, intenzív kertvárosi sőrőségő, jellemzıen szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben az ikres, oldalhatáron álló, csoportházas, valamint hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett. (2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó mérető telken a KVSZ megengedheti legfeljebb hatlakásos lakóépületek elhelyezését a 25. (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhetı lakások száma ettıl eltérıen a KVSZ-ben elıírható. (3) A zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési mód szerint beépült területeken új épület, illetıleg csoportházak elhelyezése esetén KSZT készítése kötelezı. (4) A keretövezet zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan beépült vagy beépíthetı területe a zártsorú beépítés szabályai szerint meghatározott építési övezetbe sorolható. A már így kialakult beépítési módnál az elıkert létesítése nem kötelezı, azt a KVSZ meg is tilthatja. (5) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m 2 -t. (6) A keretövezet telkeinek az elıírt telekterületnél kisebb telkein 24. (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetıleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetık el. (7) Jármőtároló elhelyezése telken belül a 24. (8) bekezdés figyelembevételével: építm