Hogyan alakulnak a járulékok 2012-ben

Átírás

1 HÍRLEVÉL Baranya Paktum január Tisztelt Partnerek! A Baranya Paktum hírleveléhez felhasználtuk a partnereink által rendelkezésünkre bocsátott információkat illetve az adott pályázatkiíró szervezet által nyilvánosságra hozott pályázati dokumentációkat, tervezeteket. Hogyan alakulnak a járulékok 2012-ben 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r (1) bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/ (VIII.24.) Korm. rend. 2. (1) bek A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg Órabér Ft/óra Köztisztviselők illetményalapja évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. (1) évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. (1) bek. Kormánytisztviselők illetményalapja évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. (2) LVIII. tv. (Ktjv.) 18. (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 57. (1) bek. b) pontja évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény 1. fizetési fokozat évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. (1) (2) bek évi LXVII. tv (2) bek évi LXXX. tv. 46/D. (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. (3) (4) bek évi LXXX. tv. 1. (3) bek ,-Ft ,-Ft ,- Ft ,-Ft 3.000,-Ft/óra

2 1998. évi XI. tv (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege gyermekenként, fiatal felnőttenként évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. (1) bek évi XXXI. tv. 66/F. (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 59. (2) bek évi XXXI. tv. 66/L. (1) bek ,-Ft/hó ,-Ft/hó 2. A december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a évi CXCI. tv. 9. Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a évi CXCI. tv ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft 3. Álláskeresők ellátása, keresetpótló juttatás Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) évi IV. tv. 27. (3) bek. Nyugdíj előtti álláskeresési segély évi IV. tv. 30. Keresetpótló juttatás évi IV. tv. 14. (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér %-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg Ellátás összege Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: ,-Ft/hó 3.100,-Ft/nap minimálbér 40%-a: ,-Ft 1.240,-Ft/nap ,-Ft/hó ,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 20 órás képzésben való részvétel esetén jár! 4. Munkaadók által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó évi CLVI. tv. 453., 459. Rehabilitációs hozzájárulás évi CXCI. tv. 23. (5) bek. Szakképzési hozzájárulás évi CLV. tv. 4. (1)-(2) bek. Adóalap 27%-a ,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján) Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a 5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. (1)-(2)- (3) bek. Nyugdíjjárulék 10% Egészségbiztosí tási és munkaerő-piaci járulék Természetbeni 4% egészségbiztosítási járulék Pénzbeli 3% egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci 1,5%

3 járulék összesen 8,5% mindösszesen 18,5% A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege ,-Ft/nap évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. (1) bek. és az évi LXXX. tv. (Tbj) 24. (2) bek. 6. Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. (4) bek. 39. (2) bek.] Adósávok, adókedvezmények Adósávok évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29. (3) bek. Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A- B. Adójóváírás Szja. tv. 33. Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. ] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10% EHO Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. (5) bek. e./2. pont, és évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. ] Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka - évi Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés, - a jövedelem évi Ft fölötti része után 27%-os mértékkel kell az adóalap-kiegészítést megállapítani. A bruttósított összevont adóalap az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként ,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként ,- Ft-tal csökkenthető január 1-től megszűnik - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max Ft/hó, és/vagy - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébetutalvány max Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlán maximum Ft; vendéglátás alszámlán maximum Ft; szabadidő alszámlán maximum Ft. Iskolakezdési támogatás: ,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás ,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás ,- Ft/hó Csekélyértékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett ,-Ft

4 8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. Gyermekgondozási díj (GYED) évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. (1) bek. Táppénz évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. (8) bek. Családi pótlék (CSP) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. (1) bek. Anyasági támogatás évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. A naptári napi átlagkereset 70 %-a A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: ,-Ft A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. [2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a évi XXXI törvény 6. (2) bek. alapján.] július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.) Egy gyermekes család esetén ,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén ,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén ,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén ,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: ,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a:

5 Gyermekgondozási segély (GYES) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. (1)-(2) bek. Gyermeknevelési támogatás (GYET) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. (1)-(2) bek ,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer koraszülés esetén egyszer részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. ). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a ( ,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a ( ,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a ( ,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. ). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. ) 9. Kis összegű követelés értékhatára ,-Ft [2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. (2) bek.] Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 108. (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített foglalkoztatási A közteher mértéke (Ft/nap) forma 1. mezőgazdasági 500,- Ft idénymunka 2. turisztikai idénymunka 500,- Ft 3. alkalmi munka 1.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

6 11. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. (1), (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. (2) bek. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás évi III. tv. (Szoc. tv.) 35. Időskorúak járadéka évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B és 32/C Jogosult Havi összege Az az aktív korúak ellátására jogosult A rendszeres szociális segély havi személy, aki az ellátásra való összege a családi jövedelemhatár jogosultság kezdő napján összegének és a jogosult családja a) egészségkárosodott személynek havi összjövedelmének különbözete. minősül, vagy Nem haladhatja meg a b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) éven belül betölti, vagy mindenkori kötelező legkisebb c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket összege személyi jövedelemadóval, nevel - feltéve, hogy a családban élő munkavállalói, egészségbiztosítási és gyermekek valamelyikére tekintettel nyugdíjjárulékkal csökkentett más személy nem részesül a Cst. összegének 90%-át azzal, hogy ha a szerinti gyermekgondozási rendszeres szociális segélyre jogosult támogatásban, gyermekgondozási családja tagjának foglalkoztatást díjban, terhességi gyermekágyi helyettesítő támogatásra való segélyben - és a gyermek ellátását jogosultságot állapítottak meg, a napközbeni ellátást biztosító rendszeres szociális segély összege. intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] Nem haladhatja meg a nettó nem tudják biztosítani, vagy közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a d) a települési önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatás rendeletében foglalt feltételeknek összegének különbözetét.. A családi megfelel. jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Maximum összege: ,- Ft Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege ,- Ft Jogosult Havi összege Foglalkoztatást helyettesítő A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, támogatás havi összege az öregségi akinek az aktív korúak ellátására való nyugdíj mindenkori legkisebb jogosultságát megállapították, kivéve összegének 80%-a: ,- Ft/hó azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Jogosult Havi összege a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a) betöltött személy, akinek saját és vele az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: együtt lakó házastársa, élettársa ,-Ft/hó jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó b) nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: évesnél fiatalabb személy, akinek havi ,-Ft/hó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött c) személy, akinek havi jövedelme nem az öregségi nyugdíj mimimum 130%- haladja meg az öregségi nyugdíj a: mindenkori legkisebb összegének ,-Ft/hó 130%-át. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi

7 Ápolási díj évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. (8) bek. és évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100 %-a: ,-Ft Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. ) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tvben meghatározott alapösszeg 130 %-a: ,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: ,-Ft 12. Bérgarancia támogatás maximuma ,-Ft (1994. évi LXVI. tv. 7. (1) bek., Hivatalos Értesítő 2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági Közlöny 2011/15. szám)) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7. (2) bek) , Ft. A Magyar Közlöny évi 157. számában december 22-én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012-ben adó- és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez. Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege január 1-jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint havi , illetve Ft-ra. Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 29. -ában foglaltak szerint január 1-jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény a szerint szintén január 1-jétől 1%-ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012-ben a

8 havi szinten forint alatt keresők évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Minden más munkáltató ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non-profit szervezeteket - a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012-ben. A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvénynek a évi CLVI. törvény ával történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. (1) bekezdését egy új c) ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak rendeletben történő meghatározására. Az adó- és járulékváltozások évi konkrét mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó Ft-nál alacsonyabb, a bruttó Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012-ben. A évi XCIX. törvény 6. -a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak ában meghatározott) elvárt béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó előírásokat a Rendelet 4. -a tartalmazza. A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény ának (1) bekezdése szerint a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. (6) bekezdése szerinti számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó) költségének levonása válik lehetővé. Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés feltételeiben azonban három eltérés van: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti - annak ában meghatározott - elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Rendelet ában foglaltak szerint valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével valósítja meg a munkáltató. Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával az elvárt béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. -ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is. A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan értelmezendők a évi XCIX. törvény és a évi CLVI. törvény ának alkalmazása tekintetében. Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei

9 Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta. Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen. Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5%-kal nőjenek. Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012-ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011-ben, a november 1- jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012-ben (adóörvény 460. (3). Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az adókedvezmény igénybevételéhez év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott hónapokra vonatkozóan - a kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető (2001. évi CLVI. törvény 460. (2) bekezdés). Kik igényelhetik a kompenzációt? A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató állományában került munkavállalót is) a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a bérek növelésével biztosította. A kompenzáció összege A kompenzáció összege 2012-ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: X * 0,215, ha X <= ([X ] * 0,14), ha X > , ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege. A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér, melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni. A fenti képlet biztosítja, hogy amennyiben a munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, a munkáltató költségei csupán 5%-kal nőjenek. Mely munkavállalók esetében szükséges végrehajtani a béremelést a kompenzáció igénybevételéhez? A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani. Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki 2011-ben a november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt); 2011-ben a november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával akár csak egyetlen napig munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt). Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak) Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés évi mértékét (összegét) és ehhez a évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvény, illetve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény) végrehajtása céljából az érintett - havi Ft alatt kereső munkavállalókra személyenként külön-külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza. A Rendelet 2. (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni. A Rendelet 2. (5) bekezdése rögzíti továbbá, hogy teljesítménybér

10 alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő. Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályai: Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben került megállapításra, akkor 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével, történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért. Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. Kivétel képez, ha valaki október 31-ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi alapbére még 2011-ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző (tehát nem egyetlen) személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a évi személyi alapbért/rendszeres bért (Rendelet 2. (2) bekezdés d) pontja). Ha a munkavállaló a referencia időszakban a személyi alapbéren kívül rendszeres bérpótlékban is részesült, akkor a évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 151/A. (2) bekezdés). A túlórapótlék tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen. A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka Törvénykönyve 125. (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével. Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbérként a százszázalékos teljesítménynek megfelelő teljesítménybér veendő figyelembe. A jellemző teljesítménybéres formák esetében ez a következőket jelenti: Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az 1. pont szerinti személyi alapbérrel. A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát a 2. pontban a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni. Nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó teljesítménybéres bérformában a referencia időszakban szászázalékos teljesítés esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Jutalékos bérformák esetén a százszázalékos teljesítés nem értelmezhető, ezért ebben az esetben a bérforma időbér része (ha van ilyen) és a referencia időszakban ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. A fent leírt számítások során tehát a munkavállaló számára biztosított évi munkabér kifizetések közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket. A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó. A Rendelet megfogalmazásában a évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónapban végzett munka alapján év átlagában a referencia időszakban rendszeresen megkapott vagy törthónap esetén megkapott volna. Ez a évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete alkalmazása során mint évi munkabér veendő figyelembe. A munkából tartósan távol lévő munkavállalók évi személyi alapbérét a Rendelet 2. (8) bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell. Referencia-időszak

11 A főszabály szerint a év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a december 31-i, illetve a november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével. Ennek jellemző példái: Akinek január 1-jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a teljes év béradatait kell figyelembe venni. Akinek év közben legkésőbb október 31-én - változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától december 31-ig (vagy a november-december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Akinek év közben legkésőbb október 31-én több alkalommal változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától december 31-ig (vagy a novemberdecember havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Aki év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011-ben nem változott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Aki év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011-ben még év közben legkésőbb október 31-én - változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától december 31-ig (vagy a november-december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. A főszabály mellett a október 31-ei időpontot követően történt változások tekintetében két szabályt tartalmaz a Rendelet 2. -ának (2) bekezdése: Akinek a munkaviszonya október 31-én fennállt, és október 31-ét követően megváltozott a személyi alapbére, annak e változás időpontja előtti időszakra kell a főszabályt alkalmazni, és a október 31-ét követő bérváltozás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. Aki október 31-ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, a belépés időpontjától számított teljes évi időszak béradatait kell figyelembe venni, akkor is, ha közben a személyi alapbér még 2011-ben megváltozott. A fentiek alapján az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya november 1-jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012-ben a munkáltatóval (a kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is) 2012-ben újra munkaviszonyt létesített. Az elvárt béremelés A Rendelet 3. (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. (2) bekezdés szerinti személyi alapbér emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. (5) bekezdésére is figyelemmel ez azt jelenti, hogy időbér esetén valóban a évi személyi alapbér emelését szükséges a 3. (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtani, teljesítménybér esetén (ideértve az időbérrel fix bérrel - kombinált teljesítménybéres formákat) valójában a évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni. Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér (teljesítménybér) emelése mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a Rendelet: A 3. (2) bekezdése szerint a évi rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét, ami a személyi alapbértől függő pótlékok növekedését is maga után vonja. A 3. (3) bekezdése egyszerűbb megoldásként az adminisztrációs teher csökkentését célozva - a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok fizetése esetén is a évi személyi alapbér alapján a évi rendszeres bérpótlékok figyelmen kívül hagyásával - állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést. Ez az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres bérpótlék fizetésére is sor került 2011-ben. Tolerancia Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény 464/A. és 464./B -ai 1 a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90%- ában teljes mértékben teljesítette, és 1 Megállapította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény a

12 az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát, és amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%-ának megfelelő, de legalább Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta (Az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény 172. (20d) bekezdése). * * * * Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére Személyi alapbér bérpótlék nélkül Ha a évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az Ft/hó összeget, akkor a évi személyi alapbér 26%-os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. (1) bekezdés a) pont). Ha a évi személyi alapbér mértéke meghaladja az Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik a évi munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében (3. (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés). 1. számú példa: A évi személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: *0,26 = Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. 2. számú példa: évi személyi alapbér Ft/hó. Elvárt emelés a bérsávban: Ft/hó. Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. 3. számú példa: A évi személyi alapbér Ft/hó. Elvárt emelés a bérsávban: Ft/hó. Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, Ft/hó összegre kell emelni, mégpedig január 1-jétől, ha a példa teljes munkaidős munkavállalóra vonatkozik. 4. számú példa: A évi személyi alapbér Ft/hó. Elvárt emelés a bérsávban: Ft/hó. Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló esetében a minimálbér évi Ft-os összegére felemelni a teljes személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósulásához. Személyi alapbér + rendszeres bérpótlékok A Rendelet szerint ebben az esetben a személyi alapbér növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel az alapbér növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik. Ha a évi rendszeres bér nem haladja meg az Ft/hó összeget, akkor a évi személyi alapbér 26%-os növelésével a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt - valósul meg az elvárt béremelés (3. (1) bekezdés a) pont). Ha a évi rendszeres bér mértéke meghaladja az Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér-emelést. Ez esetben a munkáltató azonban választhatja az 3. (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében. Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak. 5. számú példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). Személyi alapbér emelés: *0,26 = Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, annak figyelembevételével, hogy bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 6. számú példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). A évi személyi alapbér/rendszeres bér: /65.000=0,892. A Ft/hó

13 rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabér-emelés: Ft/hó. Ez a évi személyi alapbér *0,892 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 7. számú példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. A évi személyi alapbér/rendszeres bér: /85.000=0,918. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. Ez a évi személyi alapbér *0,918 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el. Mivel a minimálbér szabály alapján teljes munkaidő esetén a személyi alapbér nem lehet kevesebb havi Ft-nál, valójában a személyi alapbért az elvárt munkabéremeléshez szükségesnél nagyobb mértékben, az új minimálbérre meg kell emelni. A bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 8. számú példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. A évi személyi alapbér/rendszeres bér: / =0,929. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. Ez a évi személyi alapbér *0,929 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 9. számú példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. Mivel a évi rendszeres bér meghaladja a Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a személyi alapbér nem éri el a Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni. Teljesítménybér bérpótlék nélkül Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. (5) bekezdés). Ha a évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke nem haladja meg az Ft/hó összeget, akkor a évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%-os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. (1) bekezdés a) pont). Ha a évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke meghaladja az Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér-emelést. A következőkben a hivatkozások az 5-6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek. 3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár Az ide vonatkozó példák megegyeznek a fenti 1-4. számú példákkal, mert a személyi alapbér megfelelő emelése biztosítja a százszázalékos teljesítéshez tartozó teljesítménybért. 3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár 10. számú példa: évi fix bér: Ft, százszázalékos teljesítménybér: Ft. A évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát Ft/hó (részmunkaidő), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Alternatív megoldásként a fix bért változatlanul is hagyhatja, és a teljesítménybér részt emeli fel Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy az emelések együtt kiadják a Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér rész arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: /75.000* = Ft/hó. A teljesítménybér rész /75.000* = Ft/hó növekményével együtt megvalósul a Ft/hó rendszeres bér növekmény. 11. számú példa: évi fix bér: Ft, százszázalékos teljesítménybér: Ft. A évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát Ft/hó (a minimálbér alatti fix bér ellenére a teljesítménybér miatt a példa vonatkozhat teljes munkaidősre), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a Ft/hó növekményt.

14 Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: / * = Ft/hó. A teljesítménybér rész / * = Ft/hó növekményével együtt megvalósul a Ft/hó rendszeres bér növekmény. 12. számú példa: évi fix bér: Ft, százszázalékos teljesítménybér: Ft. A évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát Ft/hó. Mivel a évi rendszeres bér meghaladja a Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a bérforma fix része nem éri el a Ft/hó összeget, a teljesítménybér-tényezőket nem szükséges módosítani. 3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár 13. számú példa: évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) F/hó (részmunkaidő). A Melléklet 1. pontja alapján az elvárt munkabéremelés *0,26 = Ft. Azonos százszázalékos évi teljesítmény esetén a teljesítménybérnek el kell érnie a Ft/hó összeget. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 26%-kal megnöveli. 14. számú példa: évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) Ft/hó. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik. A munkakör ellátása középfokú képesítést igényel. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. Ez havi Ft/hó teljesítménybért biztosítana százszázalékos teljesítmény mellett. Ez azonban nem éri el a garantált bérminimum évi Ft/hó kötelező összegét, amihez Ft/hó emelés szükséges. A garantált bérminimumot úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét / = 14,9%-kal - mégpedig január 1-jétől - megnöveli. 15. számú példa: évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). ). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.500/ = 5,3%-kal megnöveli. 3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva 16. számú példa: évi fix bérrel kombinált jutalék (a Rendelet alkalmazásában egyúttal a példában rendszeres bér is) Ft/hó, amelyből a fix bér Ft/hó. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt béremelés Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek úgy tehet eleget, hogy egyrészt /120.00* = Ft/hó összeggel megemeli a fix bért, így a megemelt fix bér Ft/hó. Másrészt a jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény-tényezők módosításával határozza meg a munkáltató. 3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma 17. számú példa: évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a forgalomarányos jutalékot növeli / = 10,5%-kal. A munkavállalónak a bérforma részét nem képező - munkaszerződés szerinti - személyi alapbérét a jutalék növelésének arányában indokolt emelni. 18. számú példa: évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) Ft/hó. Mivel a évi rendszeres bér meghaladja a Ft/hó összegű felső határt, a teljesítménybért nem szükséges emelni. Teljesítménybér + rendszeres bérpótlékok A Rendelet szerint ebben az esetben a teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel a teljesítménybér (személyi alapbér) növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik. Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. (5) bekezdés). Ha a évi rendszeres bér nem haladja meg az Ft/hó összeget, akkor a évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%-os növelésével a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt - valósul meg az elvárt béremelés (3. (1) bekezdés a) pont).

15 Ha a évi rendszeres bér mértéke meghaladja az Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdéses szerinti módon kell meghatározni a szükséges teljesítménybér (személyi alapbér) emelést. Ez esetben a munkáltató választhatja az 3. (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a teljesítménybér (személyi alapbér) növelését. Az egyszerűsített megoldás választása esetén a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat évi százszázalékos teljesítménybérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a évi teljesítménybért. Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak. A következőkben a hivatkozások az 5-6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek. 3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár 19. számú példa: A évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: *0,26 = Tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, mivel a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 20. számú példa: évi rendszeres bér: Ft, személyi alapbér Ft/hó. A évi személyi alapbér/rendszeres bér: / = 0,914. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft. Ez a évi személyi alapbér *0,914 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár 21. számú példa: évi fix bér: Ft, százszázalékos teljesítménybér: Ft, rendszeres bérpótlék: Ft. A évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát Ft, rendszeres bér pedig Ft/hó. A évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: / = 0,9. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. Ez a teljesítménybér *0,9 = Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a teljesítménybér Ft/hó összegű növekedését. Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekményével együtt megvalósuljon a Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér rész növelése: / *9.900 = Ft/hó. A teljesítménybér rész / *9.900 = Ft/hó növekményével együtt megvalósul a Ft/hó teljesítménybér növekmény. 3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár 22. számú példa: évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) Ft/hó, rendszeres bérpótlék Ft/hó, a rendszeres bér tehát Ft/hó. A évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: / = 0,92. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. Ez a teljesítménybér *0,92 = Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér növelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. (5) bekezdés). Ez úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.660/ = 6,4%-kal megnöveli. 3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva Az ide vonatkozó példa megegyezik a 21. számú példával, azzal a - számításokat nem befolyásoló eltéréssel, hogy a évi százszázalékos teljesítménybér helyett a évi jutalék havi átlagos összegét kell figyelembe venni. 3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma Tiszta jutalékos bérforma esetén bérpótlék fizetése nem jellemző. Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele A kompenzáció igénylésének feltételétől eltérően az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvény alkalmazása szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások évi

16 növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25%-át (Rendelet 4. -a). 23. számú példa (a 8. számú példa béradatainak figyelembevételével) évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkavállaló évben Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült re Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A Rendelet 4. (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás évi növekményét a nettó növekmény 130,94%- aként kell meghatározni. Ez ( )*1,3094 = Ft/hó. A Ft/hó növekmény kisebb a Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, azaz Ft/hó összegnél. Ezért a teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így = Ft/hó összegre csökken. A példában a évi személyi alapbér/rendszeres bér: / =0,929. Az elvárt béremelés bér része a évi személyi alapbér 7.819*0,929 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 24. számú példa (a 21. számú példa béradatainak figyelembevételével) évi fix bér: Ft, százszázalékos teljesítménybér: Ft, rendszeres bérpótlék: Ft. A évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát Ft, rendszeres bér pedig Ft/hó. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó. A munkavállaló évben Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült re Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A Rendelet 4. (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás évi növekményét a nettó növekmény 130,94%- aként kell meghatározni. Ez ( )*1,3094 = Ft/hó. A Ft/hó nagyobb a Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, tehát Ft/hó összegnél. Ezért nem a teljes növekménnyel, hanem Ft/hó összeggel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így = Ft/hó összegre csökken. A példában a évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: / = 0,9. Az elvárt béremelés bér része a teljesítménybér 8.250*0,9 = Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a Ft/hó növekedést. Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: / *7.425 = Ft/hó. A teljesítménybér rész / *7.425 = Ft/hó növekményével együtt megvalósul a Ft/hó teljesítménybér növekmény. Munkaidő változás kezelése A Rendelet 2. (6) bekezdése a évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje október 31-ét követően megváltozik. 25. számú példa (a 2. számú példa alapulvételével, tehát nincs rendszeres bérpótlék és nincs teljesítménybér) évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint Ft/hó lenne. Ha a munkaidő 6 órára csökken, az elvárt béremelés számítása a következő: A 6 órára átszámított évi személyi alapbér: /8*6= Ft/hó Ft/hó személyi alapbér (a példában egyúttal rendszeres bér) esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint Ft/hó. Ezért a munkavállaló 6 órára biztosított évi Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt béremelés. 26. számú példa (a 6. számú példa alapulvételével, tehát van rendszeres bérpótlék, de nincs teljesítménybér) évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó 4 órás részmunkaidő esetén. A évi személyi alapbér/rendszeres bér: /65.000=0,892. A részmunkaidő változatlansága esetén a Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: Ft/hó lenne.

17 Ha a munkaidő 8 órára emelkedik, az elvárt béremelés számítása a következő: A 8 órára átszámított évi rendszeres bér /4*8= Ft/hó, amiből a személyi alapbér: /4*8= Ft/hó Ft/hó rendszeres bér esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint Ft/hó. Ez a személyi alapbér *0,892 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó 8 órás évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. Folyamatban lévő pályázatok. TÁMOP A-11/1 - Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára Beadási határidő: től folyamatos Forrás: ESZA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: TOVÁBBI PÁLYÁZATOK: TIOP /1 - Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése Beadási határidő: Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége AIK Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére Beadási határidő: Pályázati felhívás elérhetősége: 8b0003f6ced?OpenDocument KEOP Megújuló energia alapú térségfejlesztés Beadási határidő: Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: DDOP-5.1.5/B-11 - Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése Beadási határidő: Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: Továbbá mellékeljük a Brüsszeli forrásokról szóló Januári hírlevelet. A hírlevelek a www. baranyapaktum.hu dokumentumok részében folyamatosan feltöltésre kerülnek

18 HÍRLEVÉL A JANUÁRBAN PÁLYÁZHATÓ TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKRÓL Bevezető... 2 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai... 3 Közép-Európai transznacionális program... 3 Dél-Kelet-Európai transznacionális program... 5 Interregionális tapasztalatcsere program... 8 Európai tapasztalatcsere és tanulási program a fenntartható városfejlesztés támogatásáért Brüsszeli kezelésű támogatási programok Versenyképességi és Innovációs Program Vállalkozási és innovációs program Az Információs és Kommunikációs Technológiák támogatásának programja Intelligens Energia Európa program Az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz Kultúra Program Élethosszig tartó tanulás integrált akcióprogram Hetedik Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram Európa a Polgárokért Program

19 Bevezető A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi pályázati együttműködésekkel foglalkozó hírlevelében röviden áttekintésre kerülnek azok a zömében brüsszeli pályázati felhívások (az Európai Területi Együttműködés célkitűzés aktuális pályázati lehetőségei, a versenyképesség és innováció, esélyegyenlőség és foglalkoztatás, környezetvédelem, kultúra, oktatás-képzés, kutatás és technológia-fejlesztés, európai állampolgárság, városfejlesztés programok), amelyek keretében januárban pályázatok benyújtására van lehetőség. Az aktuális pályázati információk a folyó szövegben sárga háttérrel kiemelve szerepelnek. Amennyiben más pályázati programokról is információra van szükségük mivel a hírlevél a brüsszeli pályázati források nem teljes körére koncentrál, azt kérem, a lenti elérhetőségeken okvetlenül jelezzék. Amennyiben a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban bármilyen kérésük, kérdésük van, az alábbi elérhetőségeken rendelkezésre állok: Tel: Fax: Mobil: palmai.zsolt@deldunantul.eu Honlap: A pályázati források lehívásához kollegáim nevében is sok sikert kívánok! Üdvözlettel: Pécs, január 17. Pálmai Zsolt DDRFÜ Nonprofit Kft.

20 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai CENTRAL EUROPE Program Közép-Európai transznacionális program ( Programozási időszak: Rendelkezésre álló keret: 231 millió EUR Programtér: Nyolc EU tagország (Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével)) Cél: A területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában A transznacionális együttműködést elősegítő program a benne résztvevő térségek közös problémáira keres megoldást a fenntartható és kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében, a következő prioritások mentén: 1. Az innováció támogatása Közép-Európában 2. Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása 3. A környezet felelősségteljes használata 4. Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése A program célterülete az alábbi országok régióiból tevődik össze: Forrás: A társfinanszírozás mértéke magyar partnerek esetében 85%, melyet 10%-os kormányzati társfinanszírozás egészít ki. A 10%-os kormányzati társfinanszírozás a nyertes magyar partnerek számára automatikusan biztosításra kerül.