Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja június

2 A PÉCS HEP ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: Pécs HEP koordinátorok: - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Nevelők Háza Egyesület) - Dr. Kovács Katalin csoportvezető, Pécs MJV Polgármesteri Hivatala, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra Mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége munkacsoport-vezetők: - Csovcsics Erika főigazgató, Buda- Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Dr. Füzér Katalin tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, PTE BTK Szociológia Tanszék Gyermekek esélyegyenlősége munkacsoport-vezetők: - Csonkáné Utasi Katalin intézményvezető, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) Nők esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Dr. Schadt Mária címzetes egyetemi tanár, PTE BTK Szociológia Tanszék Idősek esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Varga Mónika igazgató, Integrált Nappali Szociális Intézmény Fogyatékkal élők esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Révai László ügyvezető, Kerek Világ Alapítvány Romológus szakértő: - Dr. Lakatos Szilvia egyetemi tanársegéd, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék; elnök, Khetanipe Egyesület Továbbá: - Dr. Árkovits Amaryl Eszter pszichiáter, Mentálhigiénés Intézet - Az Emberség Erejével Alapítvány (Nyirati András elnök) - Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Befektetés-ösztönzési Osztály (Sasvári Gábor igazgató helyettes, Pörös Béla koordinátor) - Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona (Szepes Péter igazgató) - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Pécs (Koncz Katalin bv. őrgy. vez. nev.) - Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (dr. Schuszter Éva járási tiszti főorvos) - Baranya Megyei Önkéntes Centrum (Knyihár Éva szakmai vezető) - Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály (Pápai Balázsné rendőr őrnagy) - Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség - Pécs - Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. (Gyurokné dr. Bódi Csilla szakmai igazgató) - ÉFESzi Pécs Életminőség Fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (Gyurok Ernő igazgató) 1

3 - Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Módszertani Intézmény (Máténé Sej Jolán igazgató) - ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. Pécs - Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (Gyenis Gabriella igazgató) - EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. (Balogh István ügyvezető; Pál Attila projektvezető) - FACT Intézet (dr. Tistyán László intézetvezető, szociológus) - Dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsanna egyetemi docens, PTE KTK (munkatársak: Palánki Enikő, Kovács Rita) - Fogd a Kezem Alapítvány (Szvacsekné Jahn Margit elnök) - FONAVITA Nonprofit Kft. (Fónai László igazgató) - INDIT Közalapítvány (Máté Zsolt szakmai vezető) - Integrált Szociális Intézmények (Hofekker Mónika igazgató) - Khetanipe Egyesület (Kokas Dóra, Világos Linda) - Ki-Látás Közhasznú Alapítvány (Dobos Kristófné rehabilitációs tanár) - Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága ( Dorsics Orsolya igazgató, Lajtai Zsoltné igazgató-helyettes, intézményvezető) - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Cselik László közoktatási referens) - KSZI Vadvirág Családok Átmeneti Otthona (Várkonyiné Csősz Borbála intézményvezető) - Lakits Villa Kft. (Kertész Vanda irodavezető) - Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete (Ritecz László elnök) - Nevelők Háza Egyesület (Vince Csilla igazgató) - Nyugdíjasok Egyesülete Pécs - Dr. Orsós Anna tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Dél-dunántúli Régió (Dr. Szendy Erzsébet koordinátor, betegjogi képviselő, Csuhai Józsefné Baranya megyei gyermekjogi képviselő) - Pécs Holding Zrt. Bérleménygazdálkodási Osztály (Ágoston Szilvia osztályvezető; Szabóné H. Katalin) - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály (Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető; dr. Schmidtné Végvári Ágnes területi szociális központ-vezető; Burjánné Borbás Hajnalka szociális ügyintéző; dr. Osztásné dr. Varga-Pál Viktória foglalkoztatáspolitikai ügyintéző) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Népjóléti, Sport és Lakás Referatúra (dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető; Nagy László szociálpolitikai koordinátor) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Oktatási és Kulturális Referatúra (Petren Ferencné oktatási ügyintéző) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra (Jónás Gergely civil referens; Kalányos Terézia roma referens; Simon Szilvia projektasszisztens; Virág Eszter projektmenedzser) - Pécs MJV Egyesített Egészségügyi Intézmények (Mácsainé Németh Erzsébet igazgató) - Pécsi Katolikus Caritas Alapítvány (Forray Ferencné igazgató) - Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület (Dr. Farkasné Székely Kamilla régiós titkárhelyettes) - Pécsimami Közhasznú Egyesület (Gellén Nóra elnök) - SINOSZ Baranya Megyei Szövetsége (Grabecz Gábor megyei elnök) 2

4 - Special Pécs Fogyatékosokért Alapítvány (Kispéter Zoltán szakmai vezető) - Special Pécs Klaszter a Fogyatékos Emberekért (Pintér Csaba klasztermenedzser, Balog Klára koordinátor) - Színes Gyöngyök Egyesület (Kelemen Zoltánné Várnai Anna elnök) - TÁMASZ Alapítvány, Pécs - TÉDÉEM Pécs Nonprofit Kft. (Szabó Anett igazgató) - Türr István Képző és Kutató Intézet (Szijártó Ildikó esélyegyenlőségi mentor, Csordás Emese esélyegyenlőségi mentor-asszisztens) - UNDP Pécs Projekt Iroda (Horváth Márta projektmenedzser) - Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete (dr. Tóka László elnök) - Dr. Varga Aranka egyetemi adjunktus, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Szerkesztette: - Virág Eszter projektmenedzser (Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra) 3

5 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 6 Bevezetés... 6 A település bemutatása... 7 Értékeink, küldetésünk...17 Célok...18 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják Magyarországi jogi szabályozás Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás nemzetközi és országos, illetve helyi dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása30 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

6 5.6. A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Statisztikai táblázatok jegyzéke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5

7 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül ( ), és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban. (Hamvas Béla) december 10-én, az ENSZ közgyűlése elfogadta Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Magyarország a dokumentumot 1955-ben ratifikálta, kinyilvánítva elköteleződését az emberi jogok alapeszménye és egyetemessége iránt ban törvényerejű rendeletek megalkotásával a belső jog részévé vált a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) által aláírt kötelezettségvállalások. Az Európa Tanács tagjaként, az Emberi jogok Európai Egyezményét (1950.) országunk 1993-ban ratifikálta, megerősítve elköteleződését a diszkrimináció elleni küzdelem és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának elutasítása terén ban - az Európai Uniós csatlakozás előszobájában - az Országgyűlés elfogadta az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról CXXV. szóló törvényt, megerősítve Magyarország Alkotmányában korábban deklarált célokat, meghatározta a védendő csoportok körét, a hátrányos megkülönbözetés formáit és intézkedéseket fogalmazott meg a diszkrimináció ellenni küzdelem terén. Hazánkban, 2005-ben kezdte meg működését az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző intézmény, az Egyenlő Bánásmód Hatóság ben, az Európai Unióhoz való csatakozásunk által, Magyarország elköteleződött az Európai Unió egyenlő bánásmóddal, esélyegyenlőséggel és társadalmi befogadással kapcsolatos jogszabályainak és politikáinak figyelemmel kísérése és maradéktalan érvényre juttatása mellett. A 2012-ben elfogadott Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. 6

8 Pécs Megyei Jogú Önkormányzata fontosnak tartja kijelenteni, hogy az ország által ratifikált nemzetközi dokumentumokban, Magyarország Alaptörvényében, továbbá a hazai rendelkezésekben deklarált, az elidegeníthetetlen emberi méltóságra, valamint a diszkrimináció bármely formájának tilalmára vonatkozó elveket magáénak vallja és kifejezésre juttatja az Esélyegyenlőségi Programban is. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Pécs MJV Önkormányzata/Pécs MJVÖ) az esélyegyenlőség és esélyteremtés eszmeiségét szem előtt tartva az Esélyegyenlőségi Program keretében határozza meg azon intézkedéseket, amelyek egy mindenki számára méltósággal élhető, befogadó helyi közösség létét erősítik. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Pécs kétezer éves város, Sopianae néven a Római birodalom tartományi központja volt és ma is az ókeresztény kultúra egyedülálló színhelye. Kiemelkedő vallási és kulturális jelentőségét mutatja, hogy 1009 óta püspöki székhely. Itt nyílt meg az első magyar egyetem (1367) és nyilvános könyvtár (Hantó püspök, 1440). A vallási és oktatási központ szerepe mellett a Balkán felé irányuló kereskedelemnek mindig fontos állomása volt, centrális szerepét a török időkben is megőrizte. Újkori iparának, a pezsgő (Littke ), orgona (Angster ), porcelán (Zsolnay ) és kesztyű (Hamerli ) gyártásnak termékei nemzetközi hírnévre tettek szert. A XX. században a magyarországi kőszén- és uránbányászat központja volt. Az igazgatási, vallási, kulturális és oktatási központ szerepét mindvégig megőrizte. Mindig többnemzetiségű város volt, ahol a magyarok mellett főleg németek, horvátok és szerbek éltek nagy számban. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában. Pécs 2010-ben - Essennel és Isztambullal együtt - Európa Kulturális Fővárosa volt. A program 4 kulturális beruházásra épült (Kodály Konferencia- és Koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Nagy Kiállítótér, Zsolnay Kulturális Negyed) és Határtalan város címmel valósította meg programsorozatát. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 7

9 Pécs, a Dél-dunántúli régió központja, Baranya megye székhelye és a 40 települést magába foglaló Pécsi járás centruma, agglomerációs övezetébe 21 település tartozik. A város 163 km 2 kiterjedésű területen, a Mecsek hegység lábánál fekszik. Pécs északi irányú megközelíthetősége és az országos vérkeringésbe való kapcsolódása az M60-as autópálya évi átadásával jelentősen javult, ugyanakkor a sztráda nemzetközi kapcsolódása még várat magára. Az országos fő- és mellékutak kedvező összeköttetést biztosítanak a megye többi városával, a környéki falvakkal és a közeli megyeszékhelyekkel. Közösségi közlekedés járműállománya nagymértékben elhasználódott, a hálózati rendszer elavult, a megállóhelyek felszereltsége többnyire hiányos. Kerékpárutakat csak szakaszosan találunk a városban. 2 Pécs, népességszám tekintetében a Dunántúl legnépesebb városaként, az ötödik helyen áll a nagyvárosok rangsorában. A évi népszámlálás adatok szerint Pécs lakónépessége fő, ezen belül a férfiak aránya 45,9%, a nőké 54,1%. A település népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. A 2011-es népességszám 10%-kal alacsonyabb az 1990-es népszámlálás során regisztrált adatoknál. 1. táblázat - Lakónépesség száma az év végén (TKKI 1. 3 ) Év Fő Változás % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR táblázat - Állandó népesség (TKKI 2.) fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen % 46% 0-14 éves % 51% éves % 51% éves % 49% éves % 42% 65 év feletti % 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 3 A táblázatok TKKI HEP sablon 1. sz. melléklete szerinti számozása 8

10 3. táblázat - Belföldi vándorlások (TKKI 4.) állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A régióban centrális helyzetű város minden tekintetben meghatározó jelentőségű a Dél- Dunántúlon. Kiemelkedő regionális funkcióval bír az egészségügyi ellátás, a közoktatás, felsőoktatás, a tudományos élet, a közművelődés, az egyházi vezetés és állami közigazgatás terén. Népessége a megye népességének közel ötven százalékát adja, de a társadalmi-gazdasági fejlődés legtöbb területén ennél nagyobb súllyal van jelen. A megyei funkciójú szervezetek és intézmények többsége pécsi székhellyel rendelkezik. A rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén- és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek. A változások következtében Pécsett is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztráltan munkát keresők száma 1991 és 1993 között ról főre emelkedett. Az közötti 3 évtized alatt a Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, (27%) csökkent ben már a háztartások 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott. 4. táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma (TKKI ) év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% ,9% ,7% ,5% ,0% ,9% ,4% ,1% ,7% ,9% ,2% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 9

11 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 5. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (TKKI ) fő fő % 4,1% 2,9% 3,0% 2,9% 1,5% fő % 13,7% 13,6% 13,1% 13,3% 12,7% fő % 14,7% 13,1% 12,1% 12,4% 12,6% fő % 15,8% 15,9% 14,7% 13,2% 11,4% fő % 12,7% 13,4% 13,2% 14,2% 13,1% fő % 11,8% 12,3% 13,4% 12,0% 12,4% fő % 11,4% 11,4% 11,6% 11,6% 11,6% fő % 11,2% 12,4% 12,5% 12,7% 12,4% fő % 4,5% 4,7% 6,1% 7,4% 11,3% fő % 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 1,1% A nyilvántartott munkanélküliek száma az ezredforduló előtti és az azt követő néhány évben fő körül mozgott, a városi munkanélküliségi mutató 2013 márciusáig, folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de az országos átlag alatt maradt. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság hatására a munkát keresők száma 2011-re elérte, az azt követő évben pedig meg is haladta az addig legmagasabbnak számító 1993-as értéket. Országos szinten júliusban csökkent az álláskeresők száma, ugyanakkor Baranyában a Dunántúlon egyedüliként 5,2%-kal emelkedett a munkanélküliség az előző évhez képest. A térség helyzetét az is rontotta, hogy nem sikerült tudásigényes tevékenységeket idevonzani. Az átalakuló gazdaság igényeihez ráadásul sem az iskolarendszerű, sem a felnőttoktatás nem tudott igazodni, mindezek hatására teljes iparágak tűntek el a megyéből és nem is nagyon érkezett helyettük új. 4 Az elmúlt időszakban nem csupán a munkanélküliek száma emelkedett, hanem a korábbiakhoz képest változott a regisztráltak iskolai végzettség szerinti összetétele is: az 1990-es évekhez képest nagyobb arányban jelennek meg az álláskeresők között a középfokú és a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők, köztük a pályakezdő fiatalok. 4 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 10

12 6. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként (TKKI ) évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 238 2,0% 458 1,9% ,3% 339 2,9% 615 2,6% ,7% 334 2,8% 657 2,8% ,0% 349 3,0% 697 3,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 7. táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség (TKKI ) 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma száma összesen nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,7% ,8% ,1% n.a. n.a. n.a ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás év 8. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (TKKI ) nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő fő % fő % fő % ,4% ,2% ,4% ,1% ,8% ,1% ,4% ,4% ,2% ,0% ,2% ,7% ,0% ,4% ,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

13 év 9. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma általános iskolában (TKKI ) általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők résztvevők száma száma fő fő % % % % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) év 10. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában (TKKI ) szakközépiskolai felnőttoktatásban szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők résztvevők középiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % ,5% ,3% ,2% ,0% ,8% ,2% ,29 n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR A várost nem csupán a munkahelyek hiánya, az állásnélküliek emelkedő, és a foglalkoztatottak csökkenő száma teszi sebezhetővé, hanem kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezete és az inaktívak magas aránya is. A termelő ágak közül az ipart tekintve 2010-ben nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az energiaszektorban is kevesebben dolgoztak, mint 2005-ben, és az építőipar mindössze főnek tudott munkát biztosítani. Ugyanebben az esztendőben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állók csupán negyedét foglalkoztatta, Pécsett viszont több mint négytizedét (valamivel több, mint 18 ezer főt). A vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állók 73%-a, Pécsen csupán 54%-a, valamivel kevesebb mint 24 ezer fő dolgozott. 5 Ugyanakkor a nem túl előnyös gazdasági és foglalkoztatási mutatók ellenére Pécs városában a lakosság jövedelmi helyzete összességében nem mondható kedvezőtlennek. Pécsett a szolgáltatások bővülő piacán a helyi fizetőképes kereslet adott, legalább olyan mértékben, mint azon vidéki nagyvárosok körében, amelyek kívül esnek az ország legdinamikusabb gazdasági térségén, viszont a jövedelmi helyzet átlagos értékei nagy szóródásokat fednek el a városi társadalom különböző csoportjainak jövedelmi helyzetében. 6 A jövedelmek nagyfokú szóródása, az alacsony foglalkoztatottsági mutatók és a szociálpolitikai segélyezési adatok a mélyszegénység fokozódó jelenlétére és a társadalmi kirekesztődés erősödésére utalnak. 5 Helyzetfelmérés Pécs Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának megalapozásához. Pécs, 2012 november 6 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 12

14 A szociális problémák által különösen érintett társadalmi csoportok körébe tartoznak a kedvezőtlen gazdasági helyzetű háztartásokban élő gyermekek, akiknek növekvő arányát jelzi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának folyamatos emelkedése is. Pécsett évről évre nő a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok száma, fokozódik a gyermekszegénység erőteljes jelenléte. A családok szegénységi csapdahelyzete, a szülők jövőképnélkülisége összefügg a párkapcsolati krízisek erősödésével, kihat a gyermekek biztonságérzetére is. A családok megtartóerejének gyengülése hozzájárul a fiatalok deviáns karrier felé sodródásához és fokozódó kihívás elé állítja a közoktatási, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszert. Az időskorúakon belül az özvegyek és az egyszemélyes háztartásban élők, a fogyatékkal élők minden csoportja fokozottan veszélyeztetett a szegénységi kockázat tekintetében. A városban az elmúlt két évtized során az országéhoz hasonlóan dinamikusan fejlődött a civil szektor. Már a kilencvenes évek elején megjelentek azon szervezetek, amelyek a város önkormányzati feladataiból jelentős mértékben átvállaltak különböző ellátásokat, főként a szociális szféra és közművelődés terén. Mára a civil szerveztek meghatározó szereplői a helyi közösségfejlesztő folyamatoknak. Szakmaiságuk, elköteleződésük, partnerségi kapcsolati hálójuk és a folyamatos pályázati források által bővülő szolgáltatási palettájuk nagymértékben kiegészíti a városi szociális- és kulturális ellátórendszert. Pécs az önkéntesség terén is példaértékű programot valósít meg, a város polgárai országos viszonylatban is kimagasló óraszámú önkéntes tevékenységgel járulnak hozzá, többek közt a társadalmi befogadást erősítő programok megvalósulásához is. Pécs Magyarország egyik legjellegzetesebb, épített környezeti értékeit nézve az egyik leggazdagabb városa. Építészeti értékeit nem tisztán épületegyütteseinek, közterületeinek köszönheti, de annak is, hogy az épületei a táji környezettel együtt élnek és azzal szimbiózist alkotnak. Pécs épített környezetének másik jellegzetessége a belső agglomerációjából adódik, a csatlakozott településrészekben a városiasodás a korábbi falusias jelleg visszaszorulásával fokozatosan ment végbe, mely folyamat még ma is tart. Pécs központjától távolabb eső településrészek esetében még a falusias jelleg dominál (pl. Somogy, Vasas). E térség épített értékei közül a szénbánya épületegyüttesei emelendők ki, melyek ma funkció nélkül, egyre aggaszóbb állapotban várják a megújulás lehetőségét. Pécs épített környezetének alkotó elemei a felsoroltak alapján rendkívül heterogén jelleget mutatnak. Egymás mellett élnek a magas színvonalú, történeti ereklyéket hordozó épületegyüttesek, városrészek, a jellegtelen, táji környezetet tagadó beépítésekkel és a leromlott, bontásra, vagy rehabilitációra váró városrészekkel. 7 Pécs városa jelentős bérlakás állománnyal rendelkezik. Ennek általános állapota sok kívánni valót hagy maga után, melynek oka a lakások fenntartására jutó források szűkös volta, valamint gyakorta a bérlői felelőtlenség, a lakások nem rendeltetésszerű használata. A lakhatási körülményeket negatívan befolyásolja az, hogy a bérlakás állománynak a mélyszegénységben élők és romák által lakott szegmensét rossz műszaki állapotú, leromlott, régi építésű épületek - komfort nélküli és félkomfortosak alkotják. A lakásállomány mintegy negyede az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító kategóriába tartozik. Pécsett az összes zöldterület nagysága 10,5 millió m² (1 048 ha), a védett természeti terület nagysága 488,2 ha. A játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma 330 db, területük 12,56 ha. E hatalmas felület gondozása jelentős költséget jelent a város költségvetésében. A város közterületeinek nagy része a leromlás állapotában van. Igényesen kialakított, karbantartott területek elsősorban a belvárosban találhatók. Az EKF program kapcsán több városrészben megújultak, igényesebbé váltak a közparkok, játszóterek. Ezek a közterületek ékköveiként városrészenként a 7 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 13

15 legfontosabb központokban európai színvonalú és az európai normáknak megfelelő környezetet kínálnak. Ugyanakkor korszerűtlenek a szabadidős külső területek (állatkert, vidámpark), de több helyen - főként Kertvárosban - ki sem épültek a városrészi közparkok. A játszóterek a fejlesztések ellenére sem elégítik ki az igényeket, elsősorban a kiskorúak számára nyújtanak megfelelő ellátottságot, ugyanakkor az uniós előírásoknak megfelelő kiépítettség még nagyon hiányos. Fontos feladat a fiatalkorúak számára is használható szabadidős területek kialakítása. Pécs, a kisgyermekgondozás, a köznevelési és oktatási intézmények terén, a szociális és gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén szerteágazó intézményrendszerrel és szolgáltatási palettával rendelkezik, melynek részletes bemutatását és a lefedetlen szükségleteket jelen dokumentum következő fejezetei tartalmazzák. Pécs városában az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) szinte teljes skálája (a prevenciótól a betegellátáson keresztül a rehabilitációs szolgáltatások legnagyobb részéig) fizikailag biztosított a város lakossága számára. A városon belül nincs területi egyenlőtlenség az ellátáshoz való hozzáférhetőségben, abban a tekintetben, hogy az egészségügyi szolgáltatások tömegközlekedéssel és elfogadható időintervallumon belül elérhetőek, de társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatóak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben (különösen a magasabb szintű és drága diagnosztikus, valamint gyógyító szolgáltatásokhoz). A folyamatos városfejlődés, a lakosságszám növekedése, a környező települések Pécshez csatolásával Pécs belső struktúrája is jelentősen változott, átalakult a városrészek funkcionális szerepe ben aktualizált Integrált Városfejlesztési Koncepció az alábbi térkép szerint határolta le Pécs városrészeit: Pécs városrészei (Forrás: IVS 2012.) 14

16 Főbb megállapítások a városrészek társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozóan: 8 Belső városrészek A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag. Alacsony a lakók, magas a belvárosban dolgozók aránya. Alacsony munkanélküliségi ráta. Kiemelkedő jelentőségű közterek, kedvező adottságokkal rendelkező sétálóutcák. Számos műemléki épület, világörökségi helyszín. Új impozáns kulturális városrész kialakítása kezdődött meg. Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Sokoldalú és magas minőségű szolgáltatási kínálat. Sokrétű pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat. Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzerővel. A közintézmények, kulturális-, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található. Sűrű beépítettség. Heterogén területegységek. Elöregedő népesség. Magas forgalmi terheltség. Rossz állapotú utak. Kedvezőtlen parkolási viszonyok. Zöldterületek alacsony aránya. Kontrasztos lakóépületek, ezáltal nincs egységes arculat. Idős lakásállomány. Mecsekoldal Fiatal korszerkezetű népesség jelenléte a városrészben. A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál. A városi átlagnál fiatalabb lakásállomány. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók. Rosszak a közlekedési adottságok, szűkek az utak (sok esetben egy nyomsávos dűlőutak), jellemző a töredezett és kátyús útburkolat, járdák hiánya. Nagy a teherforgalom a gyakori építkezések miatt a személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes. Nagyrészt hiányzik a csapadékvíz elvezetés. Kevés számban vannak közösségi terek. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Nincs bölcsődei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben. Csak magánkézben lévő sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon. Meszes-Pécsbánya A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelelő. Magas az önkormányzati tulajdonú lakások száma. A városi átlagnál kedvezőtlenebb az iskolai végzettség. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak. 8 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 15

17 A parkok és a játszóterek műszaki állapota rossz. Idős a lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma. Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Csak alapfokú egészségügyi intézmény van a városrészben. Nem működik városi fenntartású sportlétesítmény. Pécs Dél-1 Sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület. Belváros Dél-keleti határán újonnan kialakított kulturális városrészhez közeli területek felértékelődése várható. Kiegyenlített a népesség korszerkezete. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható. A népesség iskolai végzettsége a városi átlagnál alacsonyabb. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony. Magas a munkanélküliségi ráta. Nagyon leromlott műszaki állapotú utak. Kevés és leromlott műszaki állapotú park (Balokány liget). Idős lakásállomány. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagnál magasabb. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Sportlétesítmény nincs a városrészben. Pécs Dél-2 Magas népességszám. Nagyon kedvező a népesség korszerkezete. Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó. A város vállalkozásainak 1/3-a itt található. Magasa a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma. Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben. A városi átlagnál kedvezőtlenebb a népesség iskolázottsági mutatója. A munkanélküliségi ráta magasabb a városi átlagnál. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Leromlott műszaki állapotú játszóterek. Somogy-Vasas-Hird Kedvező a népesség korszerkezete. Magas a zöldterületek aránya. Magas az egylakásos lakóházak aránya, kertes házas terület. Alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület. A terület nem beszorított, elegendő tér áll rendelkezésre a terjeszkedéshez. Falusias légkör, jól működő közösségi élet. Kedvezőtlen a népesség iskolázottsági mutatója. Magas a munkanélküliek és az inaktív keresők népességen belüli aránya. Sok a Pécsre bejáró tanuló és munkavállaló. 16

18 Leromlott műszaki állapotú utak. Idős lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb. Az ezer főre jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti. Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. A hiányos humán infrastruktúra. Uránváros A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál alacsonyabb. Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma. Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége. Oktatási-, szociális-, egészségügyi- és kulturális intézmények és sportlétesítmények. Nagy számban működnek a városrészben. Kedvező tömegközlekedési helyzet, széleskörű szolgáltatási kínálat. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Állandósult parkolási problémák. Kevés a munkalehetőség helyben. Idős lakásállomány. Nyugati ipari terület Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat. Jól megközelíthető városrész, kedvező logisztikai infrastruktúra. Magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, sok a munkahely. Nagyon alacsony népességszám. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony. Magas forgalomterheltség, célforgalom. Értékeink, küldetésünk Küldetésünk egyrészt, hogy a városlakók és közösségeik számára a multikulturalitás és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása értéket képviseljen, másrészt az esélyegyenlőség kérdése nemcsak szép eszme és vágyott cél legyen, hanem részévé váljék mindennapjainknak. Mind a diszkriminációt elszenvedett és hátrányos helyzetű emberek, mind a többségi társadalom tagjai részeseivé és kezdeményezőjévé váljanak a változásnak. Jelen dokumentum elkészítése több mint 60 szakember partnerségén, az ügy iránti elköteleződésén és közös gondolkodásán alapszik. Elsődleges küldetésünk volt, hogy a helyi oktatás, egészségügy, szociális szféra, gyermekvédelem, településfejlesztés és közművelődés területén dogozó szakembereket (a tudományos élet képviselőit és a terepen dolgozó szakembereket egyaránt) arra kérjük, hogy egy kicsit más szemüvegen keresztül tekintsenek tevékenységükre és városunkra. Az esélyegyenlőség megvalósulását horizontálisan vizsgálva, közösen térképezzük fel meglévő értékeinket, a jelentkező szükségleteket és a szükségletre adható válaszokról egy-egy ágazat képviselői közös asztalnál gondolkodjanak. Az első lépés megtörtént, elindultunk egy úton, mely csak akkor lehet hatékony és hosszútávon akkor indíthat el jelentős változásokat, ha az építkezés folyamatos és amennyiben a cél eléréséhez igazodva folyamatosan újratervezhető. 17

19 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pécs MJV Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv (továbbiakban HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és a végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 18

20 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása Az alábbiakban be kívánjuk mutatni a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését előíró jogszabályi környezetet, illetve az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő szabályozást mind országos, mind helyi szinten Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ, 1948.) Magyarország ratifikálása: Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1965.) Magyarország ratifikálása: évi 8. törvényerejű rendelet a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1979.) Magyarország ratifikálása: évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen (ENSZ, 1984.) Magyarország ratifikálása: évi 3. törvényerejű rendelet a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ, 1989.) Magyarország ratifikálása: évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény (ENSZ, 2006) Magyarország ratifikálása:

21 Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (Emberi jogok Európai Egyezménye, Európa Tanács, 1950.) Magyarország ratifikálása: évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. Európai Szociális Karta (Európa Tanács, 1961; 1996) Magyarország ratifikálása: évi C. törvény az Európai Szociális Kartakihirdetéséről. Európai Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről (Európa Tanács, 1987; 1995) Magyarország ratifikálása: évi III. törvény a Strasbourgban, november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről. Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (Európa Tanács, 1992) Magyarország ratifikálása: Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995.) Magyarország ratifikálása: évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről. Alapvető Jogok Kartája (Európai Unió,2000.) 1.2. Magyarországi jogi szabályozás Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény A törvény elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek 20

22 egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. A jogszabály eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez, továbbá meghatározza az esélyegyenlőség előmozdításra vonatkozó alapvető szabályokat. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet, elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé Az esélyegyenlőségi program elkészítésére vonatkozó szabályozók és a hátrányos helyzetű célcsoportokat érintő jogszabályok Pécs Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi programját Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásai alapján készítettük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva az alábbi jogszabályok előírásaira: évi CLXXXIX. törvény A Magyarország helyi önkormányzatairól, évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól, évi CLIV. törvény Az egészségügyről, évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről, évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, évi CXI. törvény Az alapvető jogok biztosáról Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Pécs MJV Önkormányzatának helyi rendeletei, melyek az esélyegyenlőségi program célcsoportjait érintik: Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007.(lV.15.) önkormányzati rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 17/2012. (lll. 23.) önkormányzati rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24./2002.(lll.30.) számú rendelet, A szociális szolgáltatásokról szóló 12/2008.(04.01.) rendelet, Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 9/2010. (lll.19.) önkormányzati rendelet, 21