FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Átírás

1 W Zsin&jí 7(amarai Lajos egyéni nyitvántartási váltd$pzó száma: k wlzsgóí cég 7100 Sze4yzár ~Bróőy kjiz 34. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÖSSZEVONT ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK KÖNYVVIZSGÁLATÁRÓL VALAMINT A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRSZÁMADÁSI RENDELETTERVEZET VIZSGÁLATÁRÓL Szekszárd, április 04.

2 2 TARTALO M Független könyvvizsgálói ielentés a Paks Város Önkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könywizsgálatáról Független könywizsgálói Jelentés a Paks Város Önkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámádási rendelettervezet vizsgálatáról Kiegészítés a Paks Város Önkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról, valamint évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet vizsgálatáról Mellékletek: - Egyszerűsített mérleg, - Egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés, - Egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás, - Egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás

3 Zsin4Ejí Lajos egyéni váfía[p»pzó Rj3nywizsgá(ó cég 7(amarai nyievántartási száma: Szeí~3vzárcC cbrócfy l&5z 34. Szám: 2/2014. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére Paks Város Onkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Elvégeztem a Paks Város Önkormányzata mellékelt évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely a december 31.-i fordulónapra elkészített egyszerűsített könyvviteli mérlegből amelyben az eszközök és források egyező főösszege E Ft, a tartalékok összege E Ft - az ezen időpontra végződő évre vonatkozó egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatásból, amely szerint a tárgyévi helyesbített pénzmaradvány E Ft, valamint egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatásból, mely szerint a vállalkozási tevékenység maradványa O Ft, továbbá az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentésből melyben a teljesített bevételek összege E Ft, a teljesített kiadások összege E Ft áll. A vezetés felelőssége az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolóért Az önkormányzat polgármestere felelős az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolónak a számviteli törvényben, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban történő elkészitéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A könyvvizsgáló felelőssége az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A köny vvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottam végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljek az etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot Úgy tervezzem meg és hajtsam végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzek arról, hogy az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló mentes-e a lényeges hibás állitásoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló, akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatainak felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló gazdálkodó egység általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati e~árásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a belső kontrollok hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, és a vezetés, a gazdálkodásért felelősök által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló átfogó bemutatásának értékelését is. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem megadásához. Vélemény Véleményem szerint az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet ad Paks Város Önkormányzata évi költségvetése teljesítéséről~ a december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, melyet a számviteli törvényben, illetve az

4 2 államháztartás szetvezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően állítottak össze. Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak. Szekszárd, április 04. Zsinkó Lajos Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. Kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyflvántartási szám: ZSINKO LAJOS okieveles könyvvizsgáió Kamarai ig. szám: Szekszárd, Bródy köz 34. Adószány

5 Zsin~5 Lajos egyéni váűacepzó k~nyvvizsgá(ó cég Kjzmarai nyil vántartdsi száma: Sze&zár ~Bróőy ~z 34. Szám: 2/2014. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a Paks Város Onkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálatáról Elvégeztem Paks Város Önkormányzata évi költségvetésének végrehajtását bemutató rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek főösszege E Ft, ezen belül a költségvetési bevételek E Ft, a hiány belső finanszírozását szolgáló pénzmaradvány E Ft, a hiány külső finanszirozását biztosító hitel O E Ft, a kiadások főösszege E Ft, ezen belül költségvetési kiadás E Ft, finanszírozási kiadás E Ft, a költségvetési többlet E Ft. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése a polgármester, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata a zárszámadási rendelettervezet véleményezése. A könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel hajtottam végre. A standardok értelmében a zárszámadási rendelettervezet véleményezése során meg kell győződni arról, hogy az nem tartalmaz-e jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, annak kiadási, bevételi ás egyéb adatai kellően megalapozottak-e, valósak-e. Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemény kialakításához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményem szerint a Paks Városi Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel, rendeletalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 04. Zsinkó Lajos Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. Kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyilvántartási szám: ZSINKÓ LAJOS okieveles könyvvizsgáló Kamarai ig. szám: Szekszárd, Bródy köz 34. Adószám:

6 W ZsinRj Kjzmarai Lajos egyéni nyitvántartósi vólwk pzó szánuvyvvitsgá(ó cég 7100 Sze(szár ~Büy ~j5z 34. Szám:2/2014. KIEGÉSZÍTÉS Paks Város Önkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról, valamint a évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezete vizsgálatáról készült független könyvvizsgáló! jelentéshez 1. A könvvvizsgálat Célja módszerei Megbízatásom keretében elvégeztem a Paks Város Önkormányzata évi, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó egyszerűsített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát. A beszámoló hitelesítésével összefüggő kötelező feladaton túlmenően a könyvvizsgálat a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet is felülvizsgálta. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy:. az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt-e a Képviselő-testület és más felhasználók számára az Onkormányzat gazdálkodásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetéről, összeállítása a számvitelről szóló évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait előíró többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (Ahsz.) előírásai szerint történt-e,. a zárszámadási rendelettervezet megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgálat keretében elvégeztem. a Paks Város Önkormányzatára és az irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó Polgármesteri Hivatalra, a kapcsolódó önállóan működő intézményekre kiterjedően a könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés és pénzmaradvány-kimutatás felülvizsgálatát, különös tekintettel a mérleg adatainak dokumentáltságára, a zárlati munkák, a mérleget alátámasztó leltározás végrehajtására, a leltárak elkészítésére,. a különböző területek (gazdálkodás, számvitel, ellenőrzés) rendszervizsgálatát, a gazdasági események elszámolásának mintavételes ellenőrzését,. az ingatlankataszter és a számviteli nyilvántartások egyeztetését a könyvszerinti bruttó érték tekintetében,. a pénzügyi, vagyoni helyzet elemzését. 2. A gazdálkodási. a számvitel és az ellenőrzési rendszer szabályozottsága, működése A könyvvizsgálat különös tekintettel volt a évtől bekövetkezett és életbe lépő jogszabályi változásokra. A költségvetési rendelet tartalmi elemei, a költségvetés kiemelt előirányzatai módosultak, a tervezéshez, beszámolóhoz kapcsolódó adatállomány átrendeződött, a helyi önkormányzatok feladatköre évtől lényegesen átalakult. Az önkormányzati feladatok strukturális és finanszírozási átszervezése alapján a jövőben az állam csak a Mötv-ben meghatározott kötelező feladatok ellátását finanszírozza feladatfinanszírozás rendszerében. Megvalósult egyes önkormányzati feladatok, intézmények állam részére történő átadása, mely az ellátandó feladatok csökkentését eredményezte. A jogszabályok lényegesen szigorították, korlátozták az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit annak érdekében, hogy azok a fizetőképességüket megőrizzék. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet (Pl. hitel felvételét) néhány kivételtől eltekintve csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthetett, működési hiányt, pedig nem lehetett tervezni. Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik. A költségvetés végrehajtásával, gazdálkodás rendjével kapcsolatos kérdéseket a évre vonatkozóan a költségvetési rendelet megfelelő részletességgel tartalmazza. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait az Új jogszabályok figyelembe vételével vagyongazdálkodási rendeletben meghatározták. Az Onkormányzatnál, a Polgármesteri 1-livatalnál, az önállóan működő intézményeknél a jogszabályi változásoknak megfelelően elkészítették a kötelezően előírt (számviteli politika, számlarend, az eszközök, források értékelési szabályzata, a leltározási és leltárkészítési-, a pénzkezelési és a bizonylati szabályzat, selejtezési szabályzat, önköltségszámítáai szabályzat) számviteli

7 2 szabályzatokat. A szabályzatok a jogszabályi előírásoknak és a helyi sajátosságoknak alapvetően megfeleltek. A pénzgazdálkodás területén a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, utalványozás, teljesítés igazolása és érvényesítés hatásköri rendjét, az adatszolgáltatás rendjét gazdálkodási szabályzatban meghatározták, mely a vonatkozó jogszabályokkal összhangban van. Az önkormányzat hivatala és intézményei alapító okirattal rendelkeznek, a gazdálkodási feladatok bonyolítását végző hivatal és az önállóan működő Intézmények között a munkamegosztást külön megállapodásban rögzítették. Az önkormányzatnál a hivatal 1 önállóan működő és gazdálkodó és a 6 önállóan működő intézményének ellenőrzését kellett biztosítani. Az Onkormányzat a belső ellenőrzési feladatait társulás keretében látta el, és gondoskodott a működtetéshez szükséges források biztosításáról. Az ellenőrzések elvégzésére a Polgármesteri Hivatalnál 2 fő belső ellenőrt foglalkoztattak. A kiadott módszertani útmutatók alapján elkészítették a belső ellenőrzési szabályzatot és az ellenőrzési kézikönyvet. A Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE) és az ellenőrzési nyomvonalat, a kockázatkezelés rendjét, eljárási szabályait meghatározták. A beszámolási időszakban Paks Város Önkormányzatánál és az irányítása alá tartozó intézményeknél, gazdasági társaságnál 6 pénzügyi, 1 szabályszerűségi, 3 rendszer, I terven felüli vizsgálatot tartottak. A polgármester a évi ellenőrzés!k tapasztalatairól és a belső ellenőrzés helyzetének értékeléséről szóló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé beterjesztette. Az önkormányzatnál informatikai rendszer működik, a kialakított számítógépes hálózat gyakorlatilag a hivatali munkafolyamat teljes vertikumát lefedi. A számítógépek és programok használatához külön helyi szabályozás készült. A pénzügyi, számviteli feladatok ellátásához (főkönyvi és analitikus nyilvántartások teljes körű vezetéséhez) Integrált Onkormányzati könyvelési (pénzügyi) rendszert alkalmaznak, mely közvetlen adatátadást tesz lehetővé a Magyar Államkincstár által kért információszolgáltatáshoz. Az alkalmazott számítógépes könyvelési program az elkülönült könyvelést és adatszolgáltatást a költségvetési szervekre vonatkozóan biztosítja. Az ingatlankataszter és a tárgyi eszköz nyilvántartás vezetéséhez a KATAVIN, az egyéb területeket érintően az EKIR, ÖNKADO programokat használják, melyekhez az üzemeltetési dokumentáció és a felhasználói utasítás biztosított. A programmódosításokat és karbantartásokat a rendszergazdák végzik. 3. A számviteli alapelvek érvényesülése, gazdasági tranzakciók az év végi könvvviteli zárlat minősítése A évben a könyvvezetési feladatok végrehajtása, a beszámoló összeállítása során a számviteli alapelvek érvényesültek. A számviteli nyilvántartások közötti egyezőségek biztosítottak. A számviteli munkában kiemelkedő jelentőségű analitikus nyilvántartásokkal rendelkeztek, ezek vezetését a tárgyi eszközök kivételével egységes integrált számviteli és pénzügyi rendszer (főkönyvi könyvelés, analitika, bank, számlázás, tervezés, kötelezettségvállalás nyilvántartása) keretében biztosítják. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását az ingatlan-kataszterhez keretében számítógépes program alkalmazásával költségvetési szervenként elkülönítetten vezették. Az 1. számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartások keretében elkülönítették a törzsvagyont, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonrészeket, valamint az üzleti vagyont. Az üzemeltetésre átadott eszközök analitikus nyilvántartását a vízi-közmű vagyon tekintetében megbízás alapján az üzemeltető végzi az önkormányzat információs igényeinek megfelelően. A kötelezettségvállalásokról az előírt analitikus nyilvántartást címenként, kiemelt előirányzatonként az integrált könyvelési rendszer keretében vezették. Az egyéb gazdasági műveletek (készletekkel, követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos változások) adatait az analitikus nyilvántartások alapján negyedévenként, feladás alapján a főkönyvben is rögzítették. A gazdasági tranzakciók mintavételes ellenőrzése alapján megállapítható volt, hogy az Önkormányzatnál, Polgármesteri Hivatalnál és az intézményeknél megvalósult a kifizetések érvényesítése, a teljesítés igazolása és az utalványozás. A főkönyvi könyvelés előírásszerű, valamennyi költségvetési szervre külön történt a gazdasági események rögzítése. A bizonylatok adatait a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően könyvelték a közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint. A kötelezettségvállalásokról szerződés, megállapodás, vagy megrendelés készült, melyet a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző is aláírt. Az éves zárlati munkák keretébe tartozó feladatokat szabályszerűen elvégezték. A leltározási feladatok végrehajtásához leltározási ütemtervet és utasítást elkészítették. Év végén a tárgyi eszközök, raktári készletek, pénzeszközök leltározésát az ingatlanok kivételével - mennyiségi felvétellel elvégezték. Ezen mérlegtételeket a főkönyvi könyveléssel egyező leltárfelvételi ívek, illetve

8 3 leltárkimutatások adatai támasztják alá. Az ingatlanok esetében a leltározás végrehajtása során az Ingatlan- nyilvántartás és a kataszteri adatokkal való egyeztetés valósult meg. Az egyéb mérlegtételeknél a főkönyvi könyveléssel egyeztetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások állnak rendelkezésre. Az üzemeltetésre átadott eszközöknél a mennyiségi leltárfelvételt az üzemeltetők végezték el. A készletek, követelések, rövidlejáratú kötelezettségek záró egyenlegét a leltárak alapján helyesbítették. A tárgyi eszközöknél, a hosszúlejáratú kötelezettségeknél az állományváltozásokat, a tartósan adott kölcsönöknél, a hosszúlejáratú kötelezettségeknél a kővetkező évben esedékes törlesztő részlet főkönyvi számlákon történő elkülönítését lekönyvelték. Megtörtént a forgalmi számlák egyenlegének átvezetése az állományi számlákra, a költségvetési rendelet módosításának megfelelően az előirányzati számlák módosítása, az előirányzat, Illetve teljesítési számlák zárása. A évtől bevezetésre kerülő Új államháztartási számvitelre való áttérés elősegítése érdekében a zárás keretében előírt feladatokat végrehajtották. Igy elvégezték a teljes körű leltározást, a selejtezési lehetőségeket különösen a befejezetlen beruházásoknál, a be nem azonosítható függő, átfutó tételek rendezését, a beruházási szállítóknál kimutatott összegek állományba vételét, a követelések és kötelezettségek és kötelezettségvállalások számba vételét. A beszámoló, a mérleg alátámasztása az Onkormányzatnál továbbra is magas színvonalon dokumentált. A befektetett eszközök, forgóeszközök, források értékelésénél a számviteli törvény és a módosított 249/2000. (XlI.24.) Kormány rendelet előírásait betartották:. Az eszközök bekerülési értékét a nyilvántartásokban, a leltárak értékelésénél és a mérlegben helyesen határozták meg. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékének megállapításához a vonatkozó Kormányrendeletben előírt léírási kulcsok alapján negyedévenként és időarányosan számolták el a tervszerinti értékcsökkenést, így ezeket a vagyontárgyakat a mérlegben könyvszerinti (nettó) értéken értékelték. Az Ahsz. 30. ~ (10) bekezdése alapján az önkormányzat az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a tervszerinti értékcsökkenési kulcsok szerint számított tényleges időtartam alatt használni fogja, ezért ezen eszközöknél a számviteli politika előírása szerint a piaci érték változása miatt év végén terven felüli értékcsökkenést nem kellett elszámolni. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyi eszközök selejtezése miatt sem mutattak ki. A tárgyi eszközök esetében a bekerülési értéket növelő tételként a felújítási kiadásokat és a le nem vonható Afa összegét figyelembe vették.. A befektetett pénzügyi eszközök között szereplő, tartós részesedéseket (üzletrészeket) könyvszerinti értéken értékelték. A rendelkezésre álló társasági mérlegadatok - a saját tőke és jegyzett tőke arányának alakulása alapján Ft értékvesztést kellett elszámolni, ugyanakkor előző években elszámolt 4830 E Ft értékvesztés visszaírásra került. A tartósan adott kölcsönöknél értékvesztést nem mutattak ki, mivel azzal összefüggésben jelzálog került bejegyzésre.. Az anyagoknál az előírásoknak megfelelően csak a raktári Új készleteket mutatták ki, értékelésükhöz átlagos beszerzési árat alkalmaztak.. A saját forrásokat, pénzeszközöket, követeléseket, kötelezettségeket, az aktív és passzív elszámolások között szereplő tételeket az egyeztetés során megállapított értéket figyelembe véve nyilvántartás szerinti értéken tartalmazza a mérleg. A követelések és szállítók értéke helyesen az Afa összegét is magába foglalja.. A pénzeszközöknél értékvesztést nem kellett elszámolni.. A követeléseknél a vevők, adósok, egyéb követelések egyedi, csoportos és a helyi adóknál egyszerűsített eljárás keretében történt minősítése és a számviteli politika alapján az értékvesztést E Ft összegben elszámolták, a korábbi években elszámolt értékvesztéseknél E Ft visszaírás történt, az értékvesztés záró értéke E Ft volt.. A devizás tételek közül előfordult devizaszámlán lévő devizát, a devizában keletkeletkezett kötelezettségeket (tartozás kötvénykibocsátásból) az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos előírások szerint a devizás tartozások forint értékének a meghatározását az adatszolgáltatásokban és az év végi beszámolóban is a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamon kellett kimutatni. A devizaárfolyam különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minősítésénél a devizaszámlán lévő deviza és a devizás kötelezettség MNB középárfolyamon átszámított forintértéke és az egyes eszközök ás kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti külön kiszámított különbözeteinek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott Ft-ot meghaladta, tehát jelentősnek minősült. Ezért a devizaszámlákon mutatkozó 1322 E Ft árfolyamnyereséget, -107 E Ft árfolyamveszteséget, a kötvénykibocsátással kapcsolatos 8947 E Ft árfolyamveszteséget a főkönyvi számlákon egyedileg elszámolták.

9 4 A mérlegben, pénzforgalmi jelentésben, a pénzmaradvány kimutatásban szereplő adatok a könyvviteli nyilvántartásokkal és a főkönyvi kivonat adataival megegyeztek. Az önkormányzat, a hivatal és az intézmények költségvetési beszámolóját KGR K-li-es ellenőrző programmal is leellenőrizték, mely alapján az egyezőség biztosított volt. A KOR Ki I számítógépes rendszer az összevont egyszerűsített éves költségvetést beszámolót nem tudta hibátlanul előállitani, ezért az a Költségvetési Jelentés adataival egyezően kigyűjtéssel került összeállításra. A beszámoló készítése során továbbra is problémát jelentett, hogy a programot többször módosították, illetve a rendszer nem volt működőképes, Így a végleges beszámoló elfogadása elhúzódott. A évi költségvetési beszámoló előzetes könyvvizsgálata során a zárást megelőzően javításra kerültek azok a hibák, amelyet az előzetes egyeztetések hoztak felszínre, így a beszámolóba és az államháztartás rendszerébe már a helyesbített adatok épültek be. 4. Az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített éves pénzforgalmi ielentés egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás) felülvizsgálata. Az önkormányzat egyszerűsített mérlegét és az ezt megalapozó könyvviteli mérleget a számviteli törvény és a vonatkozó Kormányrendelet előírásai szerint állították össze. A mérlegtételek leltárakkal való alátámasztása megfelelően megtörtént. Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként és szellemi termékként a rendezési tervet, a vásárolt szoftvereket szerepeltetik E Ft összegben. Az előző évhez képest megvalósult 11,5 %- os csökkenést elsősorbán az értékcsökkenés elszámolása eredményezte. A tárgyi eszközök E Ft-os értéke 5,7 %-kal ( E Ft-tal) növekedett a beszerzések, a megvalósított beruházások, vagyoneladások és az elszámolt értékcsökkenés hatására az előző évhez viszonyítva. Befejezetlen beruházásként E Ft nem aktivált kiadás, üzembe nem helyezett beruházás szerepel. A befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedésként a saját alapítású és egyéb társaságokban lévő üzletrészt, részvényt, a tartósan adott kölcsönöket és egyéb hosszúlejáratú követeléseket mutatták ki. Az önkormányzat a mérlegkészítés időpontjában, 10 társaságban összesen E Ft könyv szerinti az előző évinél E Ft-tal több - üzletrésszel, részvénnyel rendelkezett, melyet E Ft törzstőke emelés, E Ft egyéb növekedés, 6510 E Ft üzletrész értékesítés, E Ft átalakulás, megszűnés miatti jegyzett tőke csökkenés, 100 E Ft értékvesztés elszámolása, és 4830 E Ft korábbi években elszámolt értékvesztés visszaírása eredményezett. A társaságokban lévő E Ft bekerülési érték után 1 társaságnál az elmúlt évben összesen 100 E Ft értékvesztést számoltak el. Tartósan. adott kölcsönként a helyi lakástámogatások, a lakásépítés munkáltatói támogatása, az adósságkezelési kölcsönök, a védett épületek felújítására, a gazdaságfejlesztési célokra adott visszafizetendő támogatások E Ft-os, egyéb hosszú lejáratú követelésként, pedig a részletre történt ingatlan értékesitések vételárhátralékának, Illetve halasztott fizetési kötelezettségek E Ft-os összege szerepel. Ez utóbbiból E Ft a Mezőföld Regionális Vízmű Kft halasztott bérleti díj tartozása. A tartósan adott kölcsönöknél a évben esedékes törlesztő részt helyesen a rövidlejáratú kölcsönöknél, az egyéb hosszú lejáratú követelések estében pedig az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeknél tartalmazza a mérleg, melynek összege E Ft, illetve 325 E Ft volt. A társaság évben esedékes E Ft-os tartozása az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek helyett az adósok között került kimutatásra. Üzemeltetésre átadott eszközként a viz- és szennyvízellátás biztosító vagyont, továbbá a Közművelődési Nonprofit Kht-nak, DC Dunakom Plusz Kft-nek és a rendőrségnek átadott berendezéseket mutatták ki E Ft értékben, melyről az üzemeltető, illetve a hivatal részletes nyilvántartást vezet. Vagyonkezelésbe adott eszközök között az I. István Szakmunkásképző által használt eszközök szerepelnek E Ft értékben. Készletként az intézményeknél a raktári kezelés alá vont élelmezési és egyéb anyagok értékét (1459 E Ft) a december 31.-i fordulónappal végrehajtott leltározás adatai alapján állították a mérlegbe. Az adós- és vevőállományt, rövidlejáratú kölcsönöket, egyéb követeléseket az analitikus nyilvántartások, a helyi adó és gépjárműadó hátralékot a zárási összesítő adatai alapján vették figyelembe. A követelések elszámolt értékvesztéssel csökkentett év végi állománya E Ft, mely 52,4 %-kal (73401 E Ft-tal) magasabb az előző évi összegnél. A kintlévőségek elsősorban a helyi adóknál, lakbéreknél, térítési dijaknál, bérleti díjaknál, egyéb követeléseknél, az ingatlanértékesítéseknél, a kölcsön tartozásoknál jelentkeztek. A behajthatatlan követelésként leírt

10 5 összeg 2541 E Ft volt. A követelések bekerülési értéke és az elszámolt értékvesztés követelés fajtánként a következők szerint alakult: ezerft Megnevezés Bekerülési érték Értékvesztés Mérlegérték Értékvesztés %-a Vevők ,2 Helyi adó, gépjárműadó ,0 Egyéb adósok ,8 Rövidlejáratú kölcsönök ,3 Egyéb követelések Összesen ,4 A E Ft (az előző évinél E Ft-tal magasabb) bekerülési értékű követelésnél év végén 24,4 % (69040 E Ft) értékvesztést számoltak el, amely elsősorban az adóknál, az egyéb adósoknál, a vevőknél a hátralékok hatékonyabb behajtását igényli. A követelések bekerülésének növekedését elsősorban a Hulladékgazdálkodási társulás részére megelőlegezett saját erő miatti E Ft követelés eredményezte. A lakbéreknél 8442 E Ft régi, többéves hátralék szerepel, mely után már 100%-os értékvesztés került elszámolásra. Az eddig megtett intézkedések nem vezettek eredményre, ezért a jogi úton már nem érvényesíthető, elévült követelések rendezése indokolt. A pénzeszközöket az év végén a pénztárnál mennyiségi felvétellel, a bankbetétet a banki igazolással, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, az aktív, passzív függő, átfutó, kiegyenlítő elszámolások összegét az analitikus nyilvántartásokból állapították meg. Az év végi E Ft pénzeszközből E Ft az idegen bankszámlák, betétkönyvek egyenlege. A pénzeszközök 0,4 %-os (12956 E Ftos) növekedése a pénzmaradvány emelkedésével hozható összefüggésbe. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások E Ft-os összege a évben megtérülő egyéb személyi kifizetésekkel, a MÁK forgóalappal, előlegekkel kapcsolatos kiadás. Az előző évhez képest mutatkozó csökkenést az energia szolgáltató előző évi túlszámlázásával kapcsolatos tételek rendezése eredményezte. A tartós tőke E Ft volt, mely az előző időszakhoz viszonyítva nem változott. A költségvetési tartalékok összegét helyesen tartalmazza a mérleg, mely az előző évi és tárgyévben keletkezett pénzmaradvány hatására az előző évi E Ft-ról, E Ft-ra csökkent. A E Ft hosszúlejáratú kötelezettségből E Ft a panelépületek energiatakarékos felújításához felvett beruházási hitel, E Ft a fejlesztési kötvénykibocsátásból származó tartozás. A devizaalapú kötvénynél kimutatott tartozás az árfolyamváltozás miatt az év végi értékeléskor 8947 E Ft-tal nőtt. A hosszúlejáratú kötelezettségekből a évben esedékes E Ft törlesztő részt helyesen a rövidlejáratú hitelek között mutatták ki a mérlegben. A rövidlejáratú kötelezettségek között ezen kívül E Ft szállítói tartozást és E Ft többségében helyi adó, illetve térítési díj túlfizetést, valamint támogatási program előlege miatti kötelezettséget szerepeltetik. Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként (41441 E Ft) finanszírozási előleget, jó teljesítési biztosítékokat, téves befizetéseket, továbbá az idegen bankszámla, betétkönyv egyenlegét tartalmazza a mérleg. Az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés adatai a főkönyvi számlákkal és a főkönyvi kivonattal egyezőek. Eredeti előirányzatként az elemi költségvetésben (költségvetési rendeletben) meghatározott előirányzatokat szerepeltetik. Ev közben és a tárgyévet követően a központi és saját hatáskörű előirányzat-változásokkal a költségvetési rendeletet nyolc alkalommal módosították. A költségvetési rendeletben végrehajtott módosítások adatai a főösszeg és a kiemelt előirányzatoknál megegyeztek a beszámolóban szerepeltetett adatokkal. A beszámoló adatai szerint a Képviselő testület által meghatározott kiemelt előirányzatokat önkormányzati és gazdálkodó szervi szinten betartották. Az önkormányzat az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatását az előírások szerint, a számviteli adatok alapján állították össze. A tárgyévi helyesbített pénzmaradvány megállapításánál helyesen vették figyelembe a bankszámlák, pénztárak záró egyenlegét, a költségvetési számlákhoz kapcsolódó rendezetlen függő, átfutó, kiegyenlítő tételeket, a forgatási célú finanszírozási műveletek (értékpapír) egyenlegét. Nem számoltak el aktív, vagy passzív pénzügyi elszámolásként egyéb olyan tételeket, amelyek a pénzmaradvány nagyságát befolyásolják (kölcsön, átvett pénz). A magas E Ft-os tárgyévi helyesbített és E Ft módosított pénzmaradvány a fel nem használt tartalékokkal, és az év folyamán elért többletbevételekkel, megtakaritásokkal hozható összefüggésbe.

11 5. Az önkormányzat vagyoni. pénzügyi helyzetének értékelése 6 Az önkormányzat kötelezettségekkel csökkentett saját vagyona a évben E Ft, a évben E Ft volt. A vagyoni helyzetben az előző évhez képest 17,8 %-os ( E Ft) gyarapodás tapasztalható. A vagyon változását alapvetően a megvalósult beruházások, felújitások és az értékcsökkenés elszámolása, a kötelezettségek csökkenése, az átszervezéshez kapcsolódó vagyonátadás együttesen eredményezték. A vagyonszerkezet összetételében a befektetett eszközök aránya növekedett (85,5 %-ról 86,4 %-ra) a forgóeszközökkel szemben. A vagyon állományában további változást jelentett az épületek, földterületek, értékesítése, eszközök selejtezése. A beszámolási időszakban összesen 5218 E Ft bruttó értékű elavult számítógépes programot, E Ft meg nem valósuló beruházáshoz kapcsolódó tervet, ingatlant, E Ft bruttó értékű 0 -ra leírt berendezést, számítástechnikai eszközt, és 226 E Ft űzemeltetésre átadott eszközt selejteztek ki, melynek indokoltságát szakvélemény beszerzésével is alátámasztották. Paks Város Önkormányzata a évben is az átlagos feltételeknél kedvezőbb körülmények között gazdálkodott. A város pénzügyi, költségvetési egyensúlyi helyzete az elmúlt évben továbbra is kiegyensúlyozott volt és kedvezően alakult:. A évi költségvetés jóváhagyásakor a tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként 2646,9 millió Ft költségvetési hiánnyal számoltak, melyet teljes egészében belső forrásból kívántak finanszírozni. A beszámolási időszakban a költségvetési egyensúly a költségvetésben elfogadottnál kedvezően alakult, a tervezett hiánnyal szemben ténylegesén 190,7 millió Ft többlet keletkezett, ami azt eredményezte, hogy az előző évi pénzmaradványt nem kellett a hiány finanszírozásához igénybe venni. A beszámolási időszakban finanszírozási műveletként hosszúlejáratú kötvény visszavásárlására és fejlesztési hitelek törlesztésére 223,9 millió Ft kiadást teljesítettek. A rendelkezésre álló költségvetési előirányzatok 65,7 %-a került felhasználásra. A gazdálkodás eredményeként 2985,6 millió Ft felhasználható maradvány keletkezett.. Kedvező, hogy az önkormányzat adósság állománya az előző évi 2961,7 millió Ft-ról 1618,2 millió Ft-ra csökkent. A változást a 223,9 millió Ft adósságtörlesztés mellett a devizaalapú kötvénynél az év végi értékelés során jelentkező 8,9 millió Ft árfolyamváltozás okozta, ugyanakkor az önkormányzat fennálló kötvénykibocsátásból származó adósságállományából a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 72. ~ (1) bekezdése alapján 1128,5 E Ft (40%) adósságot és ennek meghatározott járulékait a központi költségvetés átvállalta. Az év végén még meglévő 1618,2 E Ft adósság a Magyarország 2014 évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 67. ~ (1) bekezdése értelmében az állami adósságátvállalás keretében 2014; február hónapban aláírt tartozásátvállalási, illetve támogatási szerződéssel rendezésre került. Igy az adósságállomány az önkormányzat költségvetésének egyensúlyát a évben és az elkövetkező években nem befolyásolja.. Az Önkormányzat évi költségvetési hiányát (2500 millió Ft) teljes egészében belső forrásból, az előző évek maradványából finanszírozza, Így külső forrás igénybevétele nélkül a költségvetés egyensúlya továbbra is biztosítható. Az önkormányzat aktiváit (eszközeit) 92,3 %-ban saját forrásból finanszírozta, a kötelezettségek aránya 7,7 %-ot tett ki az előző évi 14,7 %-kal szemben. A kötelezettségek összege 42,9 %-kal ( E Ft-ra) csökkent a kötelezettségek törlesztésé és az állami adósságrendezés következtében. A pénzügyi, likviditási helyzetet befolyásoló követelésállomány a évhez képest 52,4 %-kal, a pénzeszközállomány, pedig 0,4 %-kal növekedett. A likviditás, fizetőképesség mutatója javulást mutat és továbbra is kedvező, az év végén E Ft nettó forgótőke (fogóeszközök - folyó kötelezettségek) állt rendelkezésre, az előző évi E Ft-tal szemben. 6. Zárszámadási rendelettervezet véleményezése Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 91. ~ (1) bekezdése szerint a zárszámadási rendelettervezetet, a tárgyé~et követő április 30.-ig a képvíselő-testület elé kell terjeszteni. E határidő betartása biztosított. Az Aht. és az államháztartás működés rendjéről szóló Kormányrendelet határozza meg azokat a legfontosabb követelményeket, amelyeknek a zárszámadási rendeletnek meg kell felelnie. Az önkormányzat évi zárszámadási rendelettervezetét a jogszabályoknak megfelelően készítették el. A rendelettervezet adatai, mérlege, mellékletei a költségvetéssel azonos szerkezetben készültek, így az összehasonlíthatóság biztosított. Az önkormányzat, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti

12 7 bontásban bemutatták. Az önkormányzat szintű fejlesztési és felújitási kiadások felsorolása célonként megtörtént. Az éves létszámkeretet és teljesülését költségvetési szervek szerint részletezték. A Képviselő-testületnek tájékoztatásként bemutatásra kerületek az Európai Uniós forrásokkal megvalósuló projektek bevételi forrásai és kiadásai. Az előterjesztés az előírt mérlegek és kimutatások közül a többéves kihatással járó döntések kihatását évenkénti bontásban és összesítve, továbbá a közvetett támogatásokat (adóelengedéseket, adókedvezményeket) a pénzeszközök változásának bemutatását, az önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, részesedések alakulását tartalmazza. Az önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. ~-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek bontásban külön mellékletben bemutatták. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványát a zárszámadási rendelettel egyidejűleg hagyja jóvá. A évi pénzmaradvány alakulását a rendelettervezet önkormányzati szinten, valamint költségvetési szervek szerinti bontásban részletezi. Önkormányzati szinten a beszámolási időszakban E Ft helyesbített pénzmaradvány keletkezett, mely a módosított előirányzat 26,7 %-kát tette ki. Az önkormányzat felhasználható pénzmaradványa a támogatások elszámolása miatt még belizetendő E Ft-ot számításba véve E Ft. A felhasználható pénzmaradványból E Ft-ot a évi költségvetés bevételeinél a hiány belső finanszírozására már figyelembe vettek. A fennmaradó részből kell biztosítani az intézmények pénzmaradványát és kötelezettséggel terhelt pénzmaradványt. A pénzmaradvány felhasználásánál figyelembe kell venni, hogy évben az új államháztartási számvitel bevezetésével változik a maradvány tartalma ( (lX. 13.) NGM rendelet 10. ~ (3) bekezdése). A zárszámadás mellékletét képezi a Mötv ~ (2) bekezdésének és az Áht 91. * (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az önkormányzat vagyonkimutatása. A kataszterben kimutatott ingatlanvagyonról az önkormányzatnak statisztika adatszolgáltatást kellett teljesíteni, melynek határidőre eleget tettek. A könyvvizsgálat meggyőződött arról, hogy az ingatlanok számviteli ás kataszteri nyilvántartásában a könyv szerinti bruttó értékek egyezőséget mutatnak, E Ft nagyságrendben. A rendelettervezetben, mellékleteiben, mérlegeiben lévő adatok a költségvetési beszámoló adataival alátámasztottak. A zárszámadáshoz részletes szöveges indokolást, kiegészítő mellékletet készítettek, mely bemutatja és értékeli a költségvetés végrehajtását, a feladatok teljesítését. A Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság a zárszámadási rendelettervezetet a április 9-i ülésén tárgyalja és véleményezi. A zárszámadás keretében előterjesztették az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót (az egyszerűsített mérleget, az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést, egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást és az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatást) és a könyvvizsgálói jelentést. A könyvvizsgálat összegező véleménye, hogy az önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról a vagyoni és pénzügyi helyzetéről az előterjesztésben foglaltak valós tájékoztatást adnak, a zárszámadási rendelettervezet testületi vitára, rendeletalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 04. ton Zsinkó Lajos Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyilvántartási szám: ZSINKÓ LAJOS okleveles kőnyvvlzsgáló Kamarai ig. szám: Szekszárd. Bródy köz 34. Adószám:

13 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG DECEMBER31. Ezer forintban Eszközök Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETF ESZKÖZÖK 1. Imniateriális javak II. Tárgyieszközök Ill. Befektetett pénzügyi eszközök I iv. Uzemelt., kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök Befektetett eszközök összesen: B. FORGÖESZKÖZÖK 1. Készletek I 734 I 459 H. Követelések HI. Ertékpapírok O O IV. Pénzeszközök v. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközök összesen: ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: Előző évi Tárgyévi Források költségvetési beszámoló kőltségvelési beszámoló záró adatai záró adatai D. SAJÁT TŐKE I. Tartóstőke Tökev~~to~ok Ertékelési tartalék O O Saját tőke összesen: E. TARTALÉKOK I. Költségvetési tartalékok H. Vállalkozási tartalékok 0 0 Tartalékok összesen: F. KÖTELEZETFSÉCEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb ~nsszív pénzügyi elszámolások Kötelezettségek összesen: FORRÁSOK ÖSSZESEN: Paks, április 4 Polgá - ter S

14 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES PÉNZFORGALMI JELENTÉS Év Sor- Eredeti Módosított Megnevezés szám clotrányzat Ezerforintban Teljesítés Személyi juttatások I I Munkaadókat terhelő jái-ulékok ás szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Működési célú támogatásértékű kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges működési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások (felójitás nélkül) t Felhalmozási célú tán ogatásértékü kiadások, egyeb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások I II Hosszú lejáratú kólcsönök nyújtása Rövidlejáratúkólcsőnóknyújtása Költség vetési pénzforgalmi kiadások öszesen ( ) Hosszú lejáratúhitelek tórlesztése IS Róvid lejáratú hitelek törlesztése O O O 16 ebből: - likvidhitelek kiadása O O O 17 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapirok kiadásai O O O 19 Pénzügyi lizing tőkelörlesztés miatti kiadások O O O 20 Finanszírozási kiadások összesen ( ) PénzforgalmI kiadások (13+20) II Pénzforgalomnélküli kiadások I Kiegyenlítő,flIggő,átlbtókiadások Kiadások összesen ( ) Működési bevételek Működési célú túmogatásértékú bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülről végleges működési pénzeszközátvételek Felhalmozási ás tőke jellegű bevételek ebből: - önkormányzatok sajátos felhalmozási ás tökebevételei O O O 30 Felhalmozási célú tániogatásértékü bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülről végleges felhalmozási pénzeszközátvételek Támogatások, kiegészítések ebből: - önkonnányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kólcsőnök visszatérülése Költségvetési pénz,forgalml bevételek összesen ( I ) Hosszú lejáratú hitelek felvétele O O O 38 Rővid lejáratú hitelek felvétele O O O 39 ebből: - likvid hitelek bevétele O O O 40 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei O O O 41 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevétele O O 42 Fmnansrjro,Ási bevételek összesen ( ) Pénzforgalmi bevételek (36+42) Pénzforgalom nélküli bevételek Kiegyenlítő, Riggő, áttbtó bevételek -l Bevételek Összesen ( ) ~ Penzforgalm koltseg vetés bevételek es kiadasok kulonbsege (36-13) Ikoltsegvetes _litany_(-l_koltseivetes,_tobblet (+)~ Igénybe vett tartalékokkal korrigált költségvetési bevételek és kiadások 48 különbsége ( ) Ikorrigált költségvetési hiány (-) korrigált költségvetési többlet (+)l 49 Finanszírozási műveletek eredménye (42-20) Aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege (45-23) : Paks, április 4. Poig ester J

15 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERŰSÍTETT PÉNZMARADVÁNY-KIMUTATÁS 2013, ÉVRŐL Megnevezés Előző év Tárgyév Ezer forintban 1. Záró pénzkészlet Frogatási célú pénzügyi O O műveletek egyenlege 3. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záró egyen lege(+,-) 4. Előző év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (-) 5. Vállalkozási tevékeny- 0 0 ség pénzforgalmi ered ménye (-) 6. Tárgyévi helyesbített pénnnaradvány ( ) 7. Finanszírozásból szár mazó korrekciók (+) 8. Pénzmaradványt terhe lő elvonások (+ -) 9. Költségvetési pénzmaradvány (6-I--7+-8) 10. A vállalkozási maradvány- O O bél alaptevékenység ellátására felhasn1ált összeg 11. Költségvetési pénzma- O O radványt külön jogsza bály alapján módosító tétel (1-, -) 12. Módosított pénzma radvány li) 13. Ebből: - Egészségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradvány kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány szabad pénzmaradvány Paks, április 4. Pol~~nester.

16 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALLOZÁSI MARÁDVÁNYKIMUTATÁS ÉWu3L Ezer forintban Megnevezés Előző év Tárgyév I. Vállalkozási tevékenység működési célú bevételei O O 2. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú bevételei O O 3. Vállakozási maradványban Figyelembe vehető Finanszírozási bevételek O O A. Vállalkozási tevékenység szakfeladalon elszámoli bevételei (I+2+-3) 4. Vállalkozási tevékenység működési célú kiadásai O O 5. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kiadásai O O 6. Vállakozási maradványban Figyelembe vehető finanszírozási kiadások O O B. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton eszómolt kiadásai (4+5+-Ó) O O C. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (A-B) O O 7. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás O O 8. A]aptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett vállalkozási maradvány O O 9. Pénzforgalmi maradványt jogszabály alapján módosító egyéb tétel O O D. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállakozási maradványa O O (C-7-S+9) E. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség O O F. Vállakozási tartalékba heleyzhető összeg (C-8-9-E) O O Paks, április 4. Po1g~mester I