magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Átírás

1 14. szám 128. évfolyam 2013 április 26. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások 27/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról. 28/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról. 29/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve. Oldal Utasítások 27/2013. (IV. 26. MÁV ÉRT. 14.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. számviteli POLITIkÁjÁRóL. 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA A évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2. HATÁLY És FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Számviteli szervezet vezetője

2 1426 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám 3. FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a MÁV Zrt. a következő minősítéseket határozza meg: 3.1 jelentős összegű hiba értéke (sztv. 3.. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét jelentősnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tőkét érintő hatása meghaladja az ellenőrzött üzleti év saját tőkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentős öszszegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. A társaság gazdasági eseményeinek jellegéből, számosságából, nagyságrendjéből adódóan azonban hibának csak azon eltéréseket tekintjük, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek. számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: A teljesítés évében a tétel számla hiányában időbelileg elhatárolásra került, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal, illetve kevesebb, mint 10%-kal és legalább 50 M Ft-tal eltér. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. A teljesítés évében a tétel nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt eltérés nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. 2. Készletek esetén: A készlet beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott tételként. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): A tárgyi eszköz beszerzés a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként került könyvelésre, de egy adott eszköz vonatkozásában az eltérés meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. A tárgyi eszköz beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott beruházásként. nem számlához kapcsolódó tételek esetében minden eltérést hibának tekintünk (ez alatt azon gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódóan a jellemző tranzakciók az alábbiak: aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, leírási kulcs módosítás, amennyiben ezt a körülményekben bekövetkezett változások nem indokolják, és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, kivéve a becslési pontatlanságból adódó eltérést, ami nem minősül hibának, c.) Kártérítés, bírság, stb. d.) NAV revízió megállapításai. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentősnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52. (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%- át.

3 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1427 A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minősített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentős 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkező adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ) aktív időbeli elhatárolások és paszszív időbeli elhatárolások esetében - jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli szerződés szerinti számlázási időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minősítjük jelentősnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A vasúti pályahálózat működtetésén és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. 3.3 kapcsolt fél: MÁV zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (általános vezérigazgató-helyettes, gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és infrastruktúra általános vezérigazgatóhelyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.4 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük a Pályavasúti fejlesztést és üzemeltetést, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítást és a Központi irányítást és szolgáltatást. 3.5 További fogalmak A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9. (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12. (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön

4 1428 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám szabályzat, a MÁV Vállalatcsoport konszolidációs szabályzata foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben erre a vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget ad. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. 1. melléklete szerinti A változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: a. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok megnevezésű sorra. b. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek megnevezésű sorra. c. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 5. Beruházások, felújítások sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú beruházások megnevezésű sorra. d. Az I. Készletek, azon belül az 1. Anyagok sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú anyagok megnevezésű sorra. e. Az I. Készletek, azon belül a 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkész termékek megnevezésű sorra. f. A II. Hosszú lejáratú kötelezettségek, azon belül a 8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség megnevezésű sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást is bemutatjuk. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság az általa kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja - az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján összeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztálya részére megküldött - a vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint elkészített éves felügyeleti jelentését. A vasúti törvény 37. (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás, c) egyéb tevékenységek. Az éves felügyeleti jelentést tartalmazó tárgyévi és az előző évi éves beszámolót a MÁV Zrt. a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. (3) bekezdése alapján megküldi az Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a vasúti működési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésről szóló, május 31-ig megküldendő írásbeli beszámolója részeként. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetét, valamint a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is.

5 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1429 Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell: a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re), információt a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), információt a foglalkoztatáspolitikára és a jövedelempolitikára vonatkozóan, a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve is) is. Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli szervezet vezetője felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekintetében az adatszolgáltató szervezetek felelősek az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnökvezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1 10/2012. (X. 12. MÁV Ért. 24) GÁVIGH sz. utasítás: A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata 2. 31/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 3. 29/2011.(VII MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség-számítási szabályzatáról. 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 7/2012. (MÁV Ért. 6.) EVIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. 5. 4/2009 (XI.27. MÁV Ért. 34.) EVIG sz. utasítás: A beruházások, felújítások és karbantartás elhatárolásáról /2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. A Sztv a alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. A MÁV Zrt. a könyvviteli nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg. A könyvelés alapja a bizonylat, amelynek a kötelezően feltüntetendő adatokkal biztosítania kell az eszközökben, forrásokban és a vállalkozási eredmény elemeiben történő változások könyvviteli elszámolását. A könyvviteli nyilvántartásokat január 1-től december 31-ig folyamatosan kell vezetni, majd az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, a csak értékadatokat rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A gazdasági eseményekről készített feljegyzések (bizonylatok) megfelelő csoportosítása után az analitikus nyilvántartások módosítását folyamatosan és idősorrendben el kell végezni. Az analitikus nyilvántartás a gazdasági esemény okozta változásokat csoportosítja főkönyvi számlaszámonként és összesítést (feladást) készít a főkönyvi elszámolás számára. A főkönyvi számlák havi forgalmát és egyenlegét főkönyvi kivonatban kell összesíteni. Az eszközök és források állományát időszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévő nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltáreltérésekből is feladást kell készíteni a főkönyvi könyvelés számára. A leltárkészítés, a leltározás és a selejtezés részletes szabályait a MÁV Zrt. saját hatáskörben állapítja meg, valamint dönt a mérlegben értékkel nem szereplő használt és használatban nem lévő készletek leltározásának sza-

6 1430 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám bályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási utasításban szabályoz. A mérleg összeállításának alapjául az év végi leltárak által ellenőrzött, az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat szolgál. A MÁV Zrt analitikus és szintetikus könyvviteli elszámolása a MÁV Zrt. integrált számítógépes Oracle Financials programrendszeren alapuló Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR HelpDesk Rendszer használatáról szóló 7/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21.) GÁVIGH. sz. utasítás tartalmazza számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz, valamint a o pályaszakaszra történő megbontását a pályavasúti adatszolgáltatásokhoz, biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését, biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségű adatokat. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv szegmens: A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következők lehetnek: o P Pályavasút o X Keskeny nyomközű térségi személyszállítás o K Központi irányítás és szolgáltatás könyvelő egység szegmens: A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A MÁV Zrt esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi ( előtti) és új ( től érvényes) számviteli szervezetnek megfelelő kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. Főkönyvi számla szegmens: A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé a 0-9 számlaosztályokban. szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egysé-

7 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1431 gekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsből (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, a Díjképzési Módszertannal és Díjszámítási Dokumentummal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz szegmens: A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elő. Társasági kód szegmens: A társasági kód szegmens a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt főkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, a leltározási, könyvelési, ellenőrzési, értékelési és jogszabályi előírásokat, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a keskeny nyomközű térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. A könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: a bejövő számlák könyvelése, a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, a pénzforgalom könyvelése, a tárgyi eszközök könyvelése, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának - beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, keskeny nyomközű térségi személyszállítás és központi irányítást végző és szolgáltató szervezetek beszámolóit is - készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv a alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírászszerűen javítottak. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlő, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok.

8 1432 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága ha az más módon nem biztosítható a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja július 1-től kötelezően elektronikus úton történik a fizetési meghagyások benyújtása. A fizetési meghagyások illetékének befizetése egyrészt a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával (MOKK) megkötött megállapodás alapján befizetett keretösszegből, másrészt a K&H által kibocsájtott dombornyomott kártyával interneten keresztül történik. A fizetett összegről a MOKK mindkét esetben elektronikus számlát küld. A MÁV Zrt. a banki átutalások és a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé történő adóbevallások esetében alkalmaz elektronikus okiratot a törvényi előírások alapján. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. Az Sztv (2). alapján a számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény a tartalmazza e bizonylatok adóigazgatási szempontból előírt követelményeit. Az Sztv a alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az egyéb a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok és nyomtatványok körét, valamint a kezelésük során alkalmazandó szabályokat a 62/1999. (MÁV Ért. 27.) Pg.Sz.F. sz. utasítással módosított 92/1998.(MÁV Ért. 30.) Pg.Sz.F. sz. utasítás és a 10/2004. (MÁV. Ért. 35.) Társasági szol - Szolgáltatási főigazgatói utasítás Irodai papíranyagok, kezelési

9 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1433 nyomtatványok és szigorúan elszámolandó nyomtatványok igénylése és kezelése szabályozza. Az Sztv a alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshető módon megőrizni. Amennyiben más jogszabály ettől eltérő feltételeket ír elő (például: EU forrásból finanszírozott projektek bizonylat megőrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A MÁV Zrt. esetében a bizonylatot kiállító szervezet köteles a bizonylat őrzésére intézkedni az 3/2009. (MÁV Ért. 33.) VIG. utasítással módosított 24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG utasítás alapján, a számítógépes programot üzemeltető szervezet köteles a program őrzésére intézkedni a program kezelési utasítása alapján. Megszűnés esetén a jogutód szervezet köteles a fenti feladatokat ellátni. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró december havi főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl az alábbiakban előírt körben biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat: a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történő elszámolását, a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelését, a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék képzését, jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába, a számviteli elkülönítés során a nem profitorientált belső szolgáltatások BTSZ díja és tényleges önköltsége közötti különbözet belső elszámolását.

10 1434 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket. A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni: az eszközök befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, céltartalék képzést a várható kötelezettségekre, a tárgyidőszakra járó és a tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolását, éves adók időarányos részének elszámolását, a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejéről külön utasítás (12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁ- VIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, a kimenő számlák kiállítását, az adott és kapott előlegek elszámolását, a banki és pénztári tételek könyvelését, a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), az eszközök befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldása, az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését. a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belső elszámolását, szervezeten belül előírt költségek naturális mutató alapján történő áttételezését a közvetlen költségek közé. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatá-

11 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1435 rolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésőbb a tárgyhót követő 14. munkanapon főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít. 4.4.Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő:

12 1436 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő:

13 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1437 A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő:

14 1438 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a MÁV Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, a könyvvizsgálói záradék és összefoglaló jelentés. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a Számviteli szervezeten belül a beszámoló-készítés vezetője a felelős. 4.5 A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az előző üzleti évtől eltérő eljárások vagyoni-, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetőségét; a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, a társaság könyvvizsgálóját, a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; a társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: Befektetett eszközök tekintetében: az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat, a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulását, az elszámolt értékvesztések bemutatását; Forgóeszközök tekintetében: a készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását, a követelések és értékvesztésük bemutatását, a devizás követelések bemutatását devizanemenkénti bontásban, az értékpapírok értékvesztésének bemutatását, a követeléseket kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o az immateriális javakra adott előlegeket, o a beruházásokra adott előlegeket, o a tartósan adott kölcsönöket kapcsolt vállalkozásban, o a készletekre adott előlegeket; Aktív időbeli elhatárolások között: a bevételek aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, a halasztott ráfordításokat;

15 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1439 A saját tőke üzleti éven belüli változását jogcím szerinti megbontásban; A céltartalékok között: a céltartalék-képzés elveit, a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, valamint az egyéb jogcímen történő céltartalék képzést; Kötelezettségek között: a kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatását, a hátrasorolt kötelezettségek bemutatását, a hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek, o pénzügyi lízing kötelezettségek, o egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, o hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o rövid lejáratú hitelek, o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, o rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatását, a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme, o fedezeti ügyletek bemutatása, o készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések, o zálogjog kötelezettségek bemutatása, o mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme, o a Társaság, mint bérbevevő által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása; Passzív időbeli elhatárolások között: a bevételek passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, a halasztott bevételeket; Az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerint: az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban az exportárbevétel és az import alakulása; A költségek költségnemenkénti részletezését az alábbiak szerint: anyagjellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, személyi jellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, értékcsökkenési leírás bemutatása; Az egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatását; Az egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatását; A pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulását az alábbiak szerint: pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szeritni bemutatása, pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szeritni bemutatása, rendkívüli bevételek jocím szerinti bemutatása, rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása; A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatását; A társaság eredményének bemutatását forgalmi költség eljárással; A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának bemutatását mutatószámok és szöveges értékelés alapján; Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása; Az előző éveket érintő tételek mérlegét és eredménykimutatását. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függő információkat, így a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulását, a kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentősebb K+F témákat, valamint a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként, a kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.), a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát-, valamint a bér- és személyi jellegű kifizetéseket állománycsoportonkénti bontásban, a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét, a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét.

16 1440 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban lévő gazdasági társaságok nevét és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat: a részesedés arányát, a részesedési viszonyban lévő társaság jegyzett-, és saját tőkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban; a MÁV Zrt. részvényeinek bemutatását; a társasági adóalap módosító tételeinek bemutatását. 4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket a múltbéli tényés a várható jövőbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 -ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló: befektetett eszközöket a bérbe vett eszközök kivételével függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, a forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés, ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. A Sztv. 23. (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé a Sztv a szerint azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 1-es számlaosztály magyarázata (8/b.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák:

17 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1441 a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól (B.1. sz. utasítás), a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) számú utasítás a beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról. A MÁV Zrt. a Sztv. 57. (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás-átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vétele egyedi döntés alapján történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról, az elszámolására vonatkozó előírásokat a Gy /2011 sz. utasítás tartalmazza. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatók. A január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-jét követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét től a 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11) GÁVIGH. sz. utasítás pontja szerint a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása etev bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bizonylat) alapján történik. Az etev bizonylat alapján az elszámolá-

18 1442 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám sok, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR etevmoduljában történik. A könyvelésre került etev bizonylatokat kinyomtatjuk, az elszámolásért felelős szervezet/személy (BSZE) aláírja és szigorú számadás alá vesszük. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvben kerülnek nyilvántartásra Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának, a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 2/2013. (MÁV. Ért. 1.) számú, A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása tárgyú EVIG sz. utasítás szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki, kivéve a pályavasúti portfólióban szereplő részesedéseket, amelyek a pályavasút eszközei között szerepelnek. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél az adóssal kötött szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. a Sztv. 59/A-59/F -aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni.

19 14 szám A MÁV Zrt. Értesítője készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 2-es számlaosztály magyarázata (8/c.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező bizományba, bérmunkára átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), saját termelésű készletek (befejezetlen termelés ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek továbbértékesített gázolajkészletet, a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is). saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 3-as számlaosztály magyarázata (8/d.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). A vevőkövetelések között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is. A munkavállalói tartozást egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött fizetési felszólításra. Külön mérlegsoron mutatjuk ki a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelező. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevő főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott kö-

20 1444 A MÁV Zrt. Értesítője 14. szám vetelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés időpontjáig nem élt kifogással. Ebből a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelőzően pénzügyileg rendezett összegeket a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott, valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). A részesedési viszonyban lévő társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó, egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai). A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a Sztv. 77. (7) szerinti, az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az egyéb követelések között mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegű főkönyvi számlái az