XV. évfolyam 4. szám

Átírás

1 XV. évfolyam 4. szám Tartalom Az olvasóknak talán fel sem tnik, s ha igen, akkor néhány apróbb változást tapasztalnak a DRV HÍREK házatáján. A szerkesztség megvált a PIKK Média 2000-tl és Lékó Sándor szerkeszttl. Az új szerkesztség Siófokra költözött, ahol a Smaragd Press Kiadó gondozza a kiadványt. A szerkeszt Gyarmati László, aki több régiós újságnál dolgozott és dolgozik ma is (Zöld Balatoni Futár, Siófoki Hírek, stb.), verseket, novellákat ír és fotózik. A most tizenötödik évfolyamát megélt DRV HÍREK az új helyzetben is igyekszik megrizni arculatát és azokról a f folyamatokról tájékoztat, amelyeket együtt élünk meg a 2800 dolgozóval, a 376 önkormányzattal és üzleti partnereinkkel. Az is célunk, hogy bemutassunk érdekes embereket, akik köztünk élnek és munkájuk mellett például költk, festk, világjárók, stb. Régi igényünket fogalmazom meg, amikor arra buzdítok, hogy várjuk azok írásait, akik nem hivatásszeren mvelik az újságírást. Tudjuk, hogy számtalan történet, sztori forog közszájon kisebb és nagyobb közösségekben, csak le kellene jegyezni és színesíteni vele a híranyagot. Vevk vagyunk minden közérdek kérdésre, ötletre. Úgy is mondhatnám: szerkesszük együtt a lapot! Nemrégen megírtuk, hogy van már Internet-honlapunk ( ahol az alapinformációkon túl igyekszünk tájékoztatni Tisztelt Fogyasztóinkat, üzleti partnereinket, és minden érdekldt törekvéseinkrl, céljainkról. Tesszük mindezt a nyitottság jegyében. Minséggel a jöv évezredbe Jánossy Gábor felels szerkeszt Éppen egy éve, tavaly karácsony eltt szerezte meg a Központ, valamint a Dél-balatoni Üzemigazgatóság az ISO 9001 nemzetközi minségbiztosítási tanúsítványt, amelynek ISO es formáját még korábban, a cégnél legelször a Gépészeti Üzemigazgatóság kapott meg. A cégvezetés három éves célkitzése most Mikulásnapon, azaz december 6- án válhatott valóra: ettl a naptól kezdve ugyanis a társaság valamennyi üzemigazgatósága

2 megfelelt az ISO 9001 szabvány minségbiztosítási követelményeinek. Az egész folyamat menedzselését Pálfi Imre közm igazgató, vezérigazgató-helyettes végezte, akit a DRV Hírek arra kért: foglalja össze véleményét az eltelt három évrl, a gondolat megszületésétl a megvalósulásig. - A tanácsadó cég jól mérte-e fel a DRV lehetségeit, adottságait? - A felkészít cég kiválasztása pályáztatás és alapos mérlegelés alapján történt, és az eredményeink igazolják ennek helyességét. A rendszerkiépítés megkezdése eltt a MACRO-TQI tanácsadó cég minségügyi felülvizsgálatot végzett a vezetkkel és kiemelt szerepet játszó munkatársakkal folytatott interjúk és a Magyar Nemzeti Minség Díj önértékel kérdívek kiértékelései alapján. Továbbá fogyasztói, illetve önkormányzati véleményfelmérés készült el (a MACRO-TQI kérdez biztosai lakossági, 100 közületi fogyasztót és valamennyi önkormányzatot felkerestek).köztudottan a víziközm szolgáltatásban úttör szerepet vállaltunk a minségügy tekintetében, így a tanácsadó cég is elször szembesült ezen szolgáltatás sajátosságaival. A fentiek alapján azonban bátran állíthatjuk, hogy a rendszerkiépítés megkezdésekor már megfelel tájékozottsággal rendelkeztek a tanácsadók. Almássy Gábor vezet tanácsadó személyében pedig a minségügy iránt elkötelezett szakembert ismerhettünk meg, aki mindig helyes megvilágításban a részletekben és dokumentációkban nem elveszve kísérte végig és segítette a munkákat. - A munkavállalók, vezetk közremködése milyennek ítélhet? - A minségügyi rendszer egy vezeti irányító rendszer, ezért értheten a vezetk megfelel hozzáállása nélkül nem valósítható meg. A menedzsment elkötelezettsége mellett szükség volt a Társaság több szint irányítási szervezetei vezetinek elhivatottságára is, ideértve a Központ osztályvezetit (folyamatgazdák), üzemigazgatósági/ igazgatósági felsvezetket, csoportvezetket és nem utolsósorban az üzemvezetket. Valamennyien tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy az üzemvezetségeken történik a fogyasztókkal a közvetlen kapcsolattartás és a tényleges termelés, így az új szabályozások sok többletfeladatot jelentettek. Ebbl kiindulva érthet az üzemvezetk kezdeti ellenállása, mely a rendszerkiépítés elrehaladtával rohamosan csökkent, és reményeink szerint a késbbiekben valamennyi üzemvezet a minségügyi rendszerre úgy tekint, hogy az feladatainak elvégzéséhez támogatást ad, áttekinthetséget biztosít. A munkavállalók hozzáállása véleményünk szerint megfelel volt, a kezdeti ellenállók meggyzhetekké váltak, és elfogadták azt a tényt, hogy ISO szerint dolgozni nem más és nem több a minségi munkavégzésnél. Munkatársaink kezdetben tartottak a bels felülvizsgálatoktól, számonkérésnek fogták fel azt. Tapasztalataink szerint ma már olyan folyamatnak tekintik, ami jó értelemben visszajelzést ad munkavégzésükrl, st segítséget is nyújt. - Tapasztalhatók-e változások a munkafolyamatokban? - A minségbiztosítási rendszer nem a hagyományos szervezeti irányítással, hanem folyamatközpontú irányítás elvén mködik. A f folyamataink (MB szabályzatok) irányítását, a szakmai visszaellenrzéseket a folyamatgazdák végzik, akik a szakirány szerint osztályvezetk illetve kiemelt munkatársak a Központban. Ez az irányítási mód biztosítja a felsbb szint szabályozás és a tényleges munkavégzés közötti összhangot, azaz a folyamat mentén akár a munkavégzésben, akár a szabályozási rendszerben gyorsabban lehet beavatkozni, helyesbíteni. Természetesen a tanúsítvány megszerzésével ennek a munkának még csak a legelején tartunk, és sok tennivaló vár még ránk, hogy az elbb elmondottak a gyakorlatban biztosan mködjenek. Ma már biztos, hogy Társaságunknál a bels információcsere a minségügyi rend-

3 szer kiépítésével jelentsen javult. Szabályozásaink, elírásaink mindenkor aktuálisan az érintett munkavállalóknál megtalálhatók. A termelésnél keletkez pontos bizonylatkezelés, a további adatfeldolgozás a jövben alapot teremthet egy, a mainál is alaposabb erforrás elosztásra felsbb szinten. - Sokan nehezményezik az adminisztrációs kötelmeket, szükségszer velejárója-e mindez a minségbiztosítási rendszernek? - A minségi munkavégzés ISO 9001 sz. szabvány szerinti rendszer nélkül is megkövetel egy szigorú adminisztrációs rendet, hiszen e nélkül a munkánk nem lesz nyomonkövethet, viszszaellenrizhet, kiértékelhet és korrekt módon javítható. Az ISO itt sem követel meg többet, mint a jó munkához szükséges feltétel. Természetesen rendszerünk a kezdeteknél tart, így elfordulhat túlszabályozás, felesleges adminisztráció, melyet ki kell küszöbölni. Mivel a rendszer és a szabályozások is folyamatosan fejleszthetk - és kell is fejleszteni -, mindazok akik ilyent tapasztalnak, éljenek módosító javaslattal, melynek menete szabályozott és már jól ismert. Nem elfogadható az a magatartás, hogy ha egy elírást nem megfelelnek ítélünk, akkor azt önhatalmúlag végre sem hajtjuk. Módosítási javaslatot bárki tehet, s rendszerünkben szigorúan felülvizsgáljuk annak helyességét. Ha az megalapozott, a szabályozásba át kell vezetnünk! A tervezd meg, tedd ahogy megtervezted, ellenrizd, javítsd elv helyes alkalmazása nem nélkülözheti a bizonylatolási rend szigorú betartását, melytl nem lehet eltekinteni. - A tanúsítás csak kezdet. Hogyan tovább? - A tanúsítvány megszerzése csak a kezdetét jelenti a minségügyi rendszerben történ munkavégzésnek. Az alapok megteremtésével lehetség nyílik a folyamatos fejlesztésre, hiszen ez a rendszer alapelve, melyet a felügyeleti auditok során ellenrizni fognak. A folyamatgazdák irányításával munkavégzésünket folyamatosan értékelni szükséges, és adott esetben helyesbít illetve megelz tevékenységeket kell foganatosítani. Az új ISO 9001:2000 szabvány további követelményeket támaszt a tanúsítványt megtartani szándékozók felé, nevezetesen a minségbiztosításról át kell térni a minségirányításra. A megfelel szinten tartás helyett TQM alapelvek kerülnek eltérbe, és az eredmények javítása kap kell hangsúlyt. Így a fogyasztói elégedettség-mérést kötelezen meg kell valósítani, folyamatonként mérhet célokat kell kitzni, és azt értékelni. A dolgozói elégedettség és képzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. A fentiekbl érzékelhet, hogy nem kényelmeskedhetünk el, további feladatok várnak ránk. - Milyen rendszerességgel kell majd a megfelelséget bizonyítani? - A tanúsítványt három évre adják, melynek során évente un. periodikus (felügyeleti) auditokon kell számot adnunk, hogy folyamatosan megfelelünk a szabvány elírásainak év végével megújító auditon teljes kör felülvizsgálatot végez a tanúsító, szándékaink szerint már az új szabvány követelményei alapján. Természetesen a bels felülvizsgálatokat folyamatosan az évenként jóváhagyott felülvizsgálati tervben meghatározottak szerint végzik az auditoraink, az eredményeket pedig vezetségi átvizsgálásokkor értékeljük. - A két rendszer, az ISO illetve az integrált informatikai, egymást ersít folyamatai a cégvezetésnek és a folyamatgazdáknak milyen feladatokat adnak? - Az SAP és a MIR bevezetésével az érintett folyamatok szabályozásait az új követelmények szerint át kell dolgozni, mely feladat a folyamatgazdákra vár. Az SAP szinte mozdulatokra

4 lebontott szabályozása szigorúbb a rugalmasabb ISO szabályozásnál, de mindkettnek meg kell felelni. A hálózat adta lehetségeket szeretnénk a minségügyi dokumentációs rendszer kezelésében felhasználni, így vélheten egyszersödni fog ez a nemszeretem feladat. A két rendszer megvalósítása olyan tudást visz a Társaság szervezetébe, melyre a cégvezetés joggal lehet büszke, a jelenlegi és leend munkavállalóinknak pedig megfelel alapokat biztosít feladataik elvégzéséhez. Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, igen sok dolgozónk vállalt többletfeladatot a mindennapi munkája mellett, sokszor a teljesítés határán mozogva. A sikerek mellett meg kell jegyezni, hogy a minségügyi rendszer kiépítése és tanúsítása nem biztosítja a tökéletes szolgáltatást, azt csak a dolgozók megfelel szaktudású munkavégzése eredményeképp érhetjük el. A minségügyi rendszert eszköznek tekintjük az alaptevékenységünk szakmai színvonalának emelésére, mely támogatja és nem gátolja munkavégzésünket. Hat hónapon belül a harmadik infrastrukturális miniszter: dr. Fónagy János július 11-én született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgát tett és között posztgraduális képzésben egyebek mellett külkereskedelmi, közgazdasági és vállalkozási ismereteket is szerzett és között az államigazgatásban dolgozott, majd 1998-ig jogtanácsosi és gazdasági vezeti munkaköröket látott el eltt számos szervezet és alapítvány tagja, elnöke, tanácsadója volt, s több társadalmi funkciót töltött be tól 2000-ig a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára februárjától miniszteri kinevezéséig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. Ns, egy gyermek édesapja. Idézet az új miniszter, dr. Fónagy János egyik nyilatkozatából: - Meg vagyok gyzdve arról, hogy az eddigi átalakítások a minisztériumban az ország javát szolgálták. Az új struktúrák megteremtése azonban mára lényegileg lezárult. A következ másfél év feladata, hogy az új keretek között, s a minisztérium új szabályzatának megfelelve a lehet legeredményesebben valósítsuk meg a kitzött célokat. Ehhez kívánunk mi is társaságunk minden dolgozója nevében nagyon sok sikert. Az évtized csúcsa... Interjú dr. Bogár Dezsvel, az igazgatóság elnökével - Miként értékeli a cég mködését, átalakítási, korszersítési folyamatát, s ezen keresztül a cégvezetés munkáját? - A DRV Rt, mint minden állami tulajdonú társaság a tulajdonosa által megszabott kereteket figyelembe véve határozta meg a évi feladatait, de ez a tervez munka másoktól eltéren vezet váltással nehezített feszült bels hangulatban zajlott. Azt kell mondani, hogy az üzleti terv célkitzései rendkívül feszített gazdálkodást valószínsítettek, többek között pl. a keresetnövekedés alig közelítette a 8 %-os mértéket, a fejlesztési el-

5 képzelések megvalósítása jelents hitelfelvétellel történhet stb. Ma már - néhány héttel az üzleti év lezárása eltt - kijelenthet, hogy a társaság az elmúlt évtized legsikeresebb évének zárása eltt áll. A várható eredmények elemzésébl megállapítható, hogy ez a kimagasló eredményesség nem csak a szolgáltatásaink szempontjából kedvez idjárásnak köszönhet, hiszen jelents hatékonyságjavulás is kimutatható, így költségeink a makrogazdasági inflációnál alacsonyabb mértékben változnak. Tehát e kedvez eredmény - az idjárás mellett - alapveten a teljesítmények, a költséggazdálkodás javulásának, kisebb részben a megvalósított szervezeti kiigazításoknak és a humán erforrásokat érint intézkedéseknek köszönhet. A társaság szervezeti felépítésének és az irányítási rendszer korszersítési munkálatai is megkezddtek. Ezek közül a munkavállalók leginkább az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésének többlet terhét érezték, érzik, hiszen az a társaság egészét érinti és jelents oktatási feladatokat támaszt folyamatosan. Az e területen eddig elvégzett munka és a ráfordított képzési munka eredményeként a rendszer egyes elemei már január elsejével használatba vételre kerülnek. A humán erforrásokat érint intézkedések egyik legjelentsebbje a már sok éve tervezett dolgozói tulajdonszerzés realizálása, miszerint a munkavállalóink 10 %-os tulajdont szereztek, méghozzá a jogszabályokban meghatározott maximális kedvezmények alkalmazásával. A szolgáltatási színvonalunk javítása érdekében került sor az Üzlet szabályzatunk jóváhagyására és folyamatos bevezetésére, az üzleti év során valamelyest bvíteni tudtuk a piacunkat, folytatódott a minségpolitikánk végrehajtása. Összefoglalva az eddigieket egyértelmen megállapítható, hogy a társaság kedvez irányban fejldött, amiben a munkavállalók érdemei mellett jelents szerepe van a cégvezetés javuló színvonalú munkájának. A tulajdonosok, a cégvezetés és a munkavállalók közös érdekeltsége alapján megvalósuló jó együttmködés alapján minden lehetség adott a stratégiánkban megfogalmazott célok megvalósításához. - Mennyiben sikerült megvalósítania az Igazgatóságnak a megalakulás után meghatározott elképzeléseit? - Az Igazgatóság jelenlegi összetételében a múlt évi rendes közgylést helyettesít alapítói értekezleten került kialakításra, ami csak a vezérigazgató személyének megváltoztatásával módosult. Megalakulásunkat követen amirl akkor a DRV Hírek is tudósított határoztuk meg új munkastílusunkat, szakmai elképzeléseinket, illetve már az alakuló ülésünkön döntöttünk a havi rendszeresség és az ülésen kívüli döntéshozatal bevezetésérl. A havi üléseinken rotációs elvek szerint vettek részt a területi szervek vezeti, illetve tartottunk kihelyezett üléseket az egyes üzemigazgatóságokon. Ezzel az Igazgatóság közelebb került az érdemi folyamatokhoz, és hatékonyan tudta érvényesíteni a tulajdonosok által ráruházott hatásköreit, amit talán a társaság eredményei is minsítenek. A kitzött célok közül mostanáig számos elképzelés megvalósult. Például Küldetésünk -kel összhangban kialakításra került a DRV üzletpolitikája, ami új alapokra helyezte a társaság és a fogyasztók viszonyát; megújításra, illetve kialakításra kerültek a munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Kidolgozásra került a társaság 2005-ig terjed idszakra vonatkozó stratégiája, megvalósult a munkavállalók tulajdonossá tétele. Kisebb kiigazítások történtek a szervezeten, és ennek megfelelen a Szervezeti és Mködési Szabályzat is megújult. A társaság gazdálkodására vonatkozóan elindult a cég egészére és minden tevékenységére kiterjeden egy új integrált vállalatirányítási rendszer kialakítása, amelyben két lényeges elemet külön is ki kell emelni. Az egyik az SAP bevezetése, amely januártól már több modullal élesben is használatba kerül, a másik a MIR projekt megvalósítása, ami elssorban a közmvagyonnal való gazdálkodás és üzemeltetés könnyítését célozza. Természetesen a társaság bels informatikai hálózatának megújítása a napi adminisztrációs feladatok ellátását is megkönnyíti és olcsóbbá teszi a bels kommunikációt, másfell az Interneten való megjelenésünkkel a fogyasztók, tulajdonosaink és munka-

6 vállalóink számára is egy friss információs forrást biztosítunk. A minségpolitika végrehajtását is folytattuk és ennek eredményeként várhatóan ez év végére a társaság szolgáltatásaira cégszint ISO minsítést kapunk. A minségpolitika megvalósításához, illetve az informatikai fejlesztések hatékonyságjavító hatásának érvényesüléséhez szükséges szervezeti reform kialakítása még várat magára, viszont a reform lépések meghatározásához szükséges átvilágítás rövidesen befejezdik. Ami már most is legalábbis elviekben megfogalmazható látható szerkezeti átalakítási igény az értékesítés és az infrastruktúra mködtetés markáns szétválasztása, a stratégiai célokkal is összhangban az ügyfélszolgálati tevékenység centralizálása; ezekre az átalakítási lépésekre azonban csak egy jól elkészített lépéssorozat keretében kerülhet sor. Ugyancsak napirenden van a területi igazgatóságok feladat és hatáskörének újragondolása is. - A DRV Rt. életében jelents változás, hogy a dolgozók is 10 %-ban részvényeseivé váltak a cégnek. Mit jelent(het) mindez az egyszer alkalmazottaknak, s mit a társaságnak? - Mint ahogy azt már említettem, több éves elkészít munka és az állami tulajdonos képviselivel való egyeztetések eredményeként járult hozzá az egyszemélyi tulajdonos a évi rendes közgylést helyettesít alapítói értekezleten az alaptke emelésével történ dolgozói részvénykibocsátáshoz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a társaság alaptkéje 400 millió forinttal került megemelésre, a kibocsátott Ft névérték részvényeket a munkavállalók 90 %-os kedvezménnyel, azaz 1000 Ft befizetésével szerezhették meg. A vásárláshoz biztosított kedvezmény 360 millió Ft összegét a társaság finanszírozta, ami ha bérként lett volna kifizethet, akkor havi Ft/f, azaz mintegy 13 % további keresetnövekedésnek felelne meg. A részvényjegyzésben részt vett munkavállalóknak a tulajdonossá válás nem garanciát ad a munkahely megrzésére, hanem az alapvet kérdésekre vonatkozó döntések megszületése során a tulajdonosi beleszólás és információhoz jutás lehetségét biztosítja. Esetenként ez bels konfliktusokkal is járhat, például az üzleti terv keresetalakulásra vonatkozó részeinek közgylési vitájában mérlegelniük kell a munkavállalói - magasabb keresetekben kifejezd - érdek és a tulajdonosi - hosszú távú gondolkodás - érdek között, ami nem könny feladat, de a részvényesi tudat nyilván a hosszú távú társasági érdekeket fogja eltérbe helyezni. Külön ki kell emelnem azt a tényt, hogy ez a dolgozói részvény egy sajátosan korlátozott forgalomképesség értékpapír, azaz ennek kereskedelme kizárólag a DRV munkavállalói és nyugdíjasai, valamint a társaság között bonyolódhat, ami idvel bels forgalmi értéket adhat ennek az értékpapírnak. Nem mellékes az sem, hogy meghatározott keretek között a társaságnak visszavásárlási kötelezettsége van, ami legfeljebb névértéken történik, így befektetésnek sem rossz a DRV részvényesének lenni. Meg kell jegyezni azt is, hogy a munkavállalói tulajdon megjelenése nehezítette is munkánkat, ha másért nem, akkor azért, mert ettl kezdve minden tulajdonosi döntés a társasági törvény elírásai szerinti közgylésen hozható csak meg, közgylést pedig nem lehet minden hónapban tartani, ezért nekünk is tovább kell javítanunk munkánkat, hogy a tulajdonosok elé kerül javaslatok elkészítettsége kifogástalan legyen. - Az Igazgatóság a megalakulását követen egyik fontos feladatként az új, hosszabb távú stratégiai elképzelés kialakítását jelölte meg. Ez elkészült, melyek a fontosabb szempontjai? - A társaság korábbi Stratégia 2000 elnevezés stratégiai elképzelése teljesülésének értékelése, az ágazatra vonatkozó kormányzati célkitzések és az Európai Unióhoz való csatlakozás támasztotta feladatok együttes mérlegelése alapján került sor a DRV Rt ig terjed idszakra szóló új stratégiai tervének a kidolgozására. A két stratégiai elképzelés közötti alapvet eltérés a súlypontok meghatározásában van. A Stratégia 2000 a piaci részesedés, társasági hatékonyság és a fogyasztói kapcsolatok egyenrangú súlypontokra építkezve határozta meg a

7 célokat és feladatokat. A most elfogadott stratégiánk e hármas prioritás közül kiemelte a fogyasztói kapcsolatokat és ennek javítása került a feladatok centrumába. Úgy ítéljük meg, hogy a fogyasztói elégedettség javítása, növelése követelményének való megfelelés automatikusan kényszeríti ki a hatékonyság javítását, a piaci magatartásunk átalakítását és ebbl következen a versenyképességünk, piaci részesedésünk növekedését. A Stratégia 2005 dokumentum alapveten egyetlen stratégiai cél köré építi fel a társaság teendit. Ennek megfelelen az alapvet cél a fogyasztói elégedettség növelése, a környezet megóvása, és a biztonságos szolgáltatás nyújtása elfogadható áron, a lehetségek szerinti legjobb minségben. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a jövben határozottabban kívánunk élni a maximált díjrendszer adta lehetségekkel az üzletpolitikai kedvezmények alkalmazásában, a szennyvízelvezetési szolgáltatásunk igénybevételének ösztönzésével, az informatikai fejlesztések eredményeként az ügyfélszolgálati rendszerünk átalakításával, az Internet lehetségeinek kihasználásával. Szorgalmazzuk a díjrendszer átalakítását, az indokolatlan fogyasztói terheket jelent jelenlegi egytényezs díjrendszer kéttényezssé alakításával a rendelkezésre állási díj bevezetését, az igazságosabb fogyasztói teherviselés kialakítása érdekében. Új alapokra helyezzük kapcsolatainkat az önkormányzatokkal, ennek modellezésére Somogy megyére kiterjed hatáskörrel a napi kapcsolatépítés feladatával egy függetlenített munkatársunk kapott megbízást. A fogyasztói kapcsolatok javítása természetesen erforrásokat is igényel, amelyek elteremtése megköveteli, hogy egy költség-racionalizálási program kidolgozásával feltárjuk a gazdálkodási tartalékainkat és az ésszer takarékossággal, valamint a kihasználatlan vagy éppen felesleges kapacitások hatékony hasznosításával teremtsük el a stratégiai feladatok megvalósításához szükséges forrásokat. Természetesen ide kell érteni kollégáink, a DRV munkavállalóinak megbecsülése, megelégedettsége fokozását, és az ehhez elengedhetetlen kereseti viszonyok további javításához szükséges forrásokat is, különösen azokban a munkakörökben, amelyekben a minségi elrelépéshez szükséges munkaer a DRV átlagánál lényegesen drágábban tartható meg, vagy biztosítható. Emellett vizsgálnunk kell azt is, hogy egyes feladataink végrehajtásához milyen mértékben és formában célszer küls forrásokat bevonnunk. A mostani üzleti év lezárása és a évi elképzelések kialakításának idszakában - mint ahogy az az eddigiekbl is kiderült - jelents feladataink vannak, melyek végrehajtása komoly megmérettetést jelent mindannyiunk számára, de azok optimista megközelítés mellett bár az idei kiugróan kedvez gazdálkodási eredmények megismétldésére nem számíthatunk az elmúlt idszakban kialakult lassú növekedési tendencia folytatódására alapozva nem megoldhatatlanok. Végezetül megköszönve az ez évi eredményes munkát, a társaság minden dolgozójának és családjuknak boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendt kívánok. Ugyanezt kívánom üzleti partnereinknek, a partner önkormányzatoknak és valamennyi kedves fogyasztónknak. Nemcsak a szárazság hozta a sikert Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval a várható éves eredményrl Lassan véget ér az esztend, s az egyes cégek, vállalkozások, magánszemélyek ilyenkor szinte törvényszeren elvégzik magukban a számvetést: vajon miként is sikerült az eltelt idszak, jobb volt-e, mint a tavalyi, vagy esetleg nem mindenben sikerült megvalósítani az elképzeléseket? Így van ez a DRV Rt. esetében is, jóllehet a konkrét évi gazdasági számvetés még

8 nem történt meg, az irányokról (és arányokról) azonban már lehet beszélni. - Eredményes lesz-e az idei év a DRV Rt. számára? - kérdeztük Tóth István vezérigazgató úrtól. - A legutóbbi, novemberi igazgatósági ülés egyik napirendi pontja épp az volt, hogy az els tíz hónap gazdasági eredményeirl beszéljünk. Az igazgatóság minden hónapban rendszeresen értékeli a cég tevékenységét, s összehasonlítást tesz az elz évi hasonló idszakhoz képest. Legutóbb már kitekintettünk a várható éves eredményekre is, így elmondhatom: az elmúlt 13 év során még sosem fordult el, hogy ilyen kedvez lett volna a DRV Rt. gazdálkodása. Ennek alapveten két oka van. Az év elején a szinte diktátumnak tn hat százalékos díjemelés miatt jelents költségmegszorításokat vezettünk be, ugyanakkor az idei nagy szárazság miatt igen jelents többletbevételünk, és kevesebb költségünk keletkezett, s ezek együtt eredményezték a nem várt eredményt. A szárazság duplán jól jött nekünk, hiszen egyrészt több vizet adhattunk el, másrészt, ha nincs csapadék, amely beszivárog a szennyvízelvezet rendszerekbe, nem merül fel a tisztítási és az átemelési költsége sem. Az Igazgatóság egyébként is jónak értékelte a menedzsment tevékenységét, s úgy fogalmazott: amennyiben nem lett volna ilyen mérték a szárazság, akkor is sikerült volna teljesítenünk az üzleti tervünket. - Ilyen eredmények hallatán sokan tennék fel a kérdést: mi történik vajon a többletbevételekkel? - Hosszú id után végre sikerül tíz-tizenöt százalékkal megnövelnünk a fenntartási keretünket. Ez az a terület, ahová mindig lehetne anyagiakat átcsoportosítanunk. Ha végignézzük a telepeinket, vagy a mveinket, látjuk, hogy folyamatosan szükség van a korszersítésükre, felújításukra, hisz több évtizede épültek, s igen sok feszültség keletkezik abból, hogy a korábbi idszakban nem tudtunk megfelel figyelmet, s pénzt fordítani ezekre. - Az Ön kinevezésének a 2000-es év az els teljes idszaka. Mennyiben tudta megvalósítani e rövid id alatt elképzeléseit, a szükséges átszervezéseket, korszersítéseket? - A folyamatos gazdálkodás mellett az év során igen nagy projektek zajlottak, zajlanak. Az egyik a minségbiztosítási rendszer véglegesítése, amelynek els lépésein már sikeresen túljutottunk. Korábban a DRV Központban és a Dél-balatoni Üzemigazgatóságon valósítottuk meg e követelményeket, legutóbb az Észak-balatoni Üzemigazgatóságon, s folyamatosan az egész cégre kiterjesztjük ezt a rendszert. A másik jelents fejlesztés az integrált információs rendszer, amely nagyon komoly feladat a cég életében. Ez egy három éves program, amelynek az els évén vagyunk túl. Reményeink szerint januártól indul a négy alapmodul: a pénzügy, a kontrolling, az anyag és az eszköz modul. Az év során a szükséges felkészülés történt meg, az oktatások, elkészítések, tesztelések. Reméljük, hogy az új évtl megkezddhet a program éles alkalmazása is. - A 2000-es év a cég tulajdonosi körében is hozott egy igen jelents változást a dolgozók tulajdonosi hányadhoz juttatásával. Mekkora jelentsége van ennek a változásnak? - Kezdjük az elején, méghozzá ott, hogy a DRV Rt.-nek egy méter vezetéke sincs. A vízi közmnek az állam, vagy az önkormányzat a tulajdonosa, a DRV csak mködtetje ezeknek. Ugyanakkor a cég tulajdonosa mindeddig száz százalékban az állam volt. Tkeemeléssel a négymilliárdos vagyont 4,4 milliárdra növelte, s 44 ezer, tízezer forintos részvényt bocsátott

9 ki, amelyet a dolgozók tíz százalékos értéken vásárolhattak meg. Tehát egy tízezer forintos részvényt ezer forintért. Így a dolgozók is kisrészvényesekké váltak, amely részvények épp a novemberi igazgatósági ülés napján érkeztek meg a céghez. Ezek névre szóló részvények. Az ügyvezetés örül annak, hogy túljegyzés történt, hisz ez a fokozott érdekldést mutatta. A túljegyzés miatt az allokációs szabályok léptek érvénybe, eszerint az elosztást a dolgozó cégnél eltöltött ideje, és az átlagkeresete egyaránt befolyásolta. Ez kiszrte a spekulációs szándékokat. Az a tény is segítette a részvényjegyzés problémamentes lefolytatását, hogy a dolgozói érdekképviseletek, az üzemi tanács és a szakszervezet is aktívan közremködött a szervezésben. Az sszel tehát már nem egyszer tulajdonosi értekezletet, hanem igazi közgylést kellett összehívni. - Úgy tudjuk, hogy ezen az októberi rendkívüli közgylésen a dolgozók már konkrét sikert is elkönyvelhetnek, hiszen megszavazták a valamivel magasabb bérnövekedést. - A kedvez eredmények miatt a korábban az üzleti tervben 8.25 %-os átlagbér-növekedést 9 %-ra módosította a közgylés. Így a dolgozók a tervezettnél valamivel több jövedelemhez juthatnak. Ebben a sikerben nagy szerepet játszott a Központi Üzemi Tanács, amely megszervezte a közgylésre a dolgozói képviseletet. Ugyanis 1367 részvényes dolgozó csak egy korrekt képviseleti rendszer alapján tud jelen lenni a közgylésen. Elvileg természetesen mindenkinek joga van megjelenni a közgylésen, azonban ezt technikailag megoldani szinte lehetetlenség. A tíz százalékos aránnyal igazából nem tudnak a dolgozók meghatározó módon beleavatkozni a cég dolgaiba, de elmondhatják véleményüket, s kisebbségi jogaikat gyakorolhatják. - Egy részvénytulajdonos általában azért vásárol értékpapírt, hogy osztalékot, nyereséget kapjon. Várható-e ilyen a DRV-részvények után? - Pillanatnyilag nincs tervbe véve osztalék, de a jövben bármikor elképzelhet a változás. Ez a gazdálkodástól, és sok minden mástól, többek között a közgylés ilyen irányú döntésétl is függ. A részvényesség manapság igazából minségi kötdést jelent a céghez, valamint tulajdonképpen biztosítást is, hiszen ha valamelyik dolgozó például elhalálozik, akkor a részvényét száz százalékon vásároljuk meg, tehát tízszeres összeget kap vissza a családja, mint amennyit a dolgozó befizetett. - Nemrégiben elkészült a társaság stratégiai célkitzése, amely 2005-ig határozza meg a legfbb fejldési irányvonalakat. Melyek e stratégia legfontosabb elemei? - Az elkövetkezend öt év legfontosabb feladata az egész ország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtése. Ehhez kell csatlakoznia a DRV Rt.-nek, amelynek olyan céggé kell válnia, amely a megemelt követelményeknek is megfelel. Ezen belül három olyan fbb célkitzést jelöltünk meg, amelyek nélkül elképzelhetetlennek tartjuk a követelményszint teljesítését. Az els a fogyasztói elégedettség növelése, a második stratégiai cél a környezetünk megóvása, harmadik pedig a biztonságos szolgáltatás. Miután a DRV Rt. az ország egyik legnagyobb vízügyi cége, szakmai vezet szerepre is törekszik, amelyhez elengedhetetlen a biztonságos szolgáltatás. - Úgy hisszük, a három terület valóban mindenki által elismerten fontos feladatokat ölel fel, de melyek azok a célok, amelyek nem annyira fontosak, mégis szükségesek az elkövetkezend években?

10 - Ilyen is akad jónéhány, például a hatékonyság növelése és a piac bvítése. Ez utóbbin nem csupán azt értjük, hogy újabb területeket szerezzünk meg versenytárgyalások vagy koncessziós pályázatok útján, hanem a jelenlegi piacon belüli bvülést, lehetségeink hatékonyabb kihasználását is. Mire gondolok? Többek között a jelenlegi csatornahálózatunkra való rákötések számának növelésére, a csapadékvíz csatornázás kiépítésére vonatkozó vállalkozások elnyerésére, valamint a Gépészeti Üzemigazgatóság széleskör vállalkozói tevékenységének fokozására. A másik nagyon kiemelend a szakmai befektet szerep vállalása, amely a stratégiában is megjelenik. Ez azt jelenti, hogy esetleg üzlettársakká válhatunk egyes társ-vízmvekben Magyarországon, de hosszabb távon akár külföldön is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos célkitzésekbe sok minden belefér, az egészséges ivóvíz-szolgáltatástól a környezetvédelmi feladatokon túl a szennyvizek, szennyvíziszapok elhelyezése, azok mezgazdaságban történ hasznosítása is. Ez utóbbi téren már kiváló eredményeink is vannak, például a Balaton üdülkörzetében keletkez szennyvíziszapokat száz százalékban a mezgazdaságban hasznosítjuk. Összességében azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk, s dolgozóink valóban stabil munkahelyet tudhatnak magukénak. Épp ezért is kívánhatok optimista módon nagyon kellemes karácsonyt és további sikerekben gazdag, boldog új évet mindenkinek. Gyarmati László Hitelbl épült ház Saját erbl, és az Rt. Lakásépítési Bizottsága által megítélt kamatmentes támogatásból egy romos állapotban lév házat vásárolt meg a Fejér megyei Igazgatóságon dolgozó, egyedül él kollégannk, Mike Györgyné. Talán a kép nem is adja vissza olyan hen, hogy milyen szépre sikerült ez a kis ház, amelynek felújításában több munkatársunk is segített. Üzemfenntartás 2000-ben Fierpasz Károly Antal Imrétl, az Üzemfenntartási Osztály vezetjétl kértünk helyzetértékelést.

11 - A fenntartási tevékenység egyik f elve a kielégít, biztonságos szolgáltatás biztosítása a fogyasztó felé. Miként szolgálja mindezt az üzemfenntartás? - Társaságunk kezelésében lév víziközmvekre és a mködtetéshez szükséges létesítmények, tárgyieszközök mszaki állapotának megrzésére ebben az évben az operatív tervünkben eft-ot biztosítottunk, ami csak szkösen fedezte a mszakilag indokoltnak tekinthet fenntartási igényeinket. A kedvez szezonnak köszönheten ügyvezeti döntés alapján további eft-ot fordíthattunk erre a területre. A többletkeret felhasználásánál a korábbi forráshiány miatt átütemezett fenntartási munkákat, illetve a jöv év gazdálkodását segít feladatokat végeztettünk, illetve végzünk el. Az év folyamán kiemelt feladat volt a beépített vízmérk teljes kör hitelesítettségének elérése. Ez a több éves program az év végére várhatóan teljesen befejezdik. A késbbiekben a teljes kör hitelesítettség állapot fenntartása, illetve a mérállomány mszaki színvonalának emelése a feladatunk. - A társaság ~ 5200 km ivóvíz és ~ 1650 km hosszú csatornahálózatot üzemeltet a kapcsolódó létesítményekkel. Ez önmagában is jelents feladatokat ró a szervezetekre. - A mintegy 5200 km ivóvíz, illetve 1650 km hosszú szennyvíz hálózat megfelel színt mködtetése komoly feladatokat ró a cég dolgozóira, és ezen belül a fenntartással foglalkozó kollégákra. Az üzemeltetett hálózat nagy része már nem mondható fiatalnak, emiatt a meghibásodások darabszáma jelents és további növekedése várható. Ennek megakadályozása komoly kihívást jelent számunkra. A hálózat életkorából és a korábbi kivitelezések mszaki színvonalából adódóan sok rejtett hiba is van a hálózatunkon. Ebbl adódik a másik problémánk, a hálózati veszteség. Ennek nagyságát csak becsülni lehet, ugyanis pillanatnyilag csak az értékesítési veszteségrl van információnk, amelynek csak egy része a hálózati veszteség. A hálózati veszteség pontos helyének és nagyságának meghatározására a jöv évtl programot szeretnénk indítani. - A 376 település kézbentartása a rendelkezésre álló forrásokból kezelhet-e? - A rendelkezésre álló források csak a legszükségesebb feladatok elvégzésére elegendek. A jövben az eddigiekhez képest jóval mélyrehatóbb, megalapozottabb tervezésre lesz szükség a rendelkezésre álló erforrások hatékonyabb hasznosulása érdekében. Reményeink szerint ebben segíteni fogja törekvéseinket a bevezetés alatt álló ISO minségbiztosítási rendszer és a 2003-ban induló SAP/R3 fenntartás modulja, melynek szakmai elkészítését már jövre kívánatos elkezdeni. - A szolgáltatási díjak elégségesek-e a finanszírozásra? - Mint korábban már említettem, a rendelkezésre álló források itt is, mint minden más területen szkösek. Ez szorosan összefügg a megállapított díjjal, amit a DRV Rt. hatáskörén kívülálló tényezk is befolyásolnak. Az állami tulajdonú víziközmveknél a díjba beépített fenntartási költségekbl a szükséges feladatok általában elvégezhetek, de az önkormányzati tulajdonú víziközm rendszereknél még hatványozottabban jelentkezik a forráshiány, sok esetben a megállapított díjba beépített fenntartási költségek még a legszükségesebb fenntartási jelleg feladatok elvégzésére sem nyújtanak fedezetet (pl.: vízmércserék). Ezért mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket próbáljuk a lehet leghatékonyabb módon felhasználni.

12 - Melyek a legsürgetbb feladatok, lesz-e elegend forrás a megvalósításhoz? Az elzekben már megfogalmazott célkitzéseket is megismételve az üzemfenntartás terén a közeljöv legfontosabb feladatai a következk: - Hálózati veszteségek üzemvezetségenkénti, településenkénti nagyságának meghatározása, anyagi erforrásaink függvényében a legszükségesebb fenntartási, rekonstrukciós munkák elvégzése a hálózati veszteség csökkentése érdekében. (Jövre szándékunkban áll kísérleti jelleggel elindítani egy üzemvezetségen ilyen programot. A tapasztalatok alapján a késbbiekben a társaság egész területére ki kívánjuk terjeszteni.) - Méreszköz állomány további korszersítése. - Fenntartási tevékenység tervezésének pontosabbá tétele. - Szennyvízátemelk és szennyvízhálózatok mszaki állapotának javítása. - Az üzemfenntartás színvonalának javítását célzó adatok gyjtése és ezek kiértékelése. - További tipizálási feladatok elvégzése. Nyugati erpróba Beszélgetés Palánki Jánossal, a Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság vezetjével - Messze vagyunk azoktól az erpróbáktól, amelyek a 80-as évek végén voltak, amikor a kapacitáshatárt megközelít, vagy azt meghaladó igények is jelentkeztek. Itt eleve, ha százalékos igényt elérjük, az már jónak mondható. Most az 1989-es értékesítésnek körülbelül a 60 százalékánál tartunk. Az idén a hosszan tartó nyári csapadékmentes idjárás határozottan jót tett a vízfogyasztásnak, ami a tavalyi évhez képest 3-4 százalékos növekedést jelent. Ez határozott javulás, mivel 1989 óta minden évben csökkent a fogyasztás az elz évhez képest. Nyilvánvaló, hogy ezt a jöv évi tervezés bázisául elfogadni nem lehet, mivel az idei egy rendkívüli idjárás volt. - A nyári idszakról beszámoló jelentések ezt megersítik, bár üzemzavarokról is beszámolnak... - Üzemzavarok mindig vannak, ezt tudomásul kell venni, de ami valóban gondot jelentett most is, az a magasabban fekv zónák vízellátása. Ez eredhet egyszer áramszünetbl, de abból is, hogy valamikor az adott vezetékszakaszt szk keresztmetszettel kezdték építeni és egyre inkább kiépült a terület, ami a vízigények elre nem tervezett növekedéséhez vezetett. Tehát mennyiségi gondunk nem lehet, csak az áramszünet, a hálózati szk keresztmetszet, a magassági elhelyezkedés és az éppen folyó hibaelhárítás okozhat átmeneti vízhiányt.

13 - A szennyvízcsatornák és -kezelk kiépítése lépést tud-e tartani a hálózatfejlesztéssel? Nyílik-e a közmolló errefelé is? - A lakosság ivóvízzel való ellátását törvény írja el, a csatornázás pedig jelen id szerint választható feladat az önkormányzatoknál. Az ilyen feladatok ellátását az állam úgy próbálja elsegíteni, hogy pályázatok útján támogatást ígér az önkormányzatoknak, amelyek közül azok részesülnek a támogatásban, amelyek elnyerik a támogatásokat. - De ez bizonytalan, mint a kutya vacsorája. - Igen. Mi mindig azt mondtuk, hogy ha valahol megépül egy állami tisztítóm, akkor az volna a cél, hogy az minél elbb kihasználhatóvá váljon. - De ez nem mindig jön össze, úgy tapasztalom. - Igen. Badacsony térségében tavaly átvettünk egy másfélmilliárdos állami fmvet, a badacsonytördemici regionális szennyvíztelepet, ugyanakkor ez fogyasztói számban nem jelentett egyetlenegy többletet sem, mert nem nyert egyetlenegy település sem korábban erre az évre vonatkozó pályázatot. Most a badacsonyiak nyertek ugyan, a szigligetieket nem tudom..., de a f cél az lenne, hogy ahol az állami fmnek szabad kapacitása van, azt a kapacitást le kellene terhelni, hogy a fajlagos mutatók jobbak legyenek... Most a fele van kész a telepnek és így ötven százalékos a terhelés, vagyis teljes kiépítettségében a jelenleg fogadott szennyvíz mennyiségének négyszeresét is fel tudná dolgozni. Ma azonban az önkormányzatok csak akkor tudnak csatornázni, ha el tudnak jutni egy legalább nyolcvan százalékos támogatottsági mértékig. A maradék húsz százalékot próbálják társulati, vagy egyéb úton összeszedni, de még ez is nagyon nehéz. - Az elmúlt egy-két évben a badacsonytördemicin kívül történt-e nagyobb beruházás a térségben? - Igen, most van átadás eltt egy körülbelül 960 millió forintért megvalósuló másik regionális rendszer, a hévízi párhuzamos átvezetés elkészítése, ami ugyancsak állami célcsoportos beruházás és Alsópáhok, Felspáhok, Cserszegtomaj és Rezi szennyvizeinek a fogadását is megcélozta. Emellett azonban van egy másik, ugyancsak jelents szerepe. Eddig ugyanis egy lápi területen, egyetlenegy madzagon jött át a szennyvíz, és ha ott történt valamilyen sérülés, gyakorlatilag semmivel sem - talán csak helikopterrel - lehetett megközelíteni, mert volt, amikor tíz centi víz állt a talaj fölött. Tehát az új átvezetés amellett, hogy a biztonságot szolgálja, új települések bekötését is lehetvé teszi. Folyamatban van egy harmadik beruházás is, mivel a kormány úgy határozott, hogy meg kell oldani a keszthelyi regionális szennyvíztelep tisztított szennyvizének közvetlenül a Balatonba való bevezetését. Ennek azonban feltétele a 0,5 mg/literes foszforszintnek az elérése és így a keszthelyi regionális szennyvíztelepre készül most egy korszersítési terv ebbl a célból. Ez remélhetleg számol majd egy homokszrvel is, mert ezt a szintet csak úgy lehet elérni, ha a lebeg szennyezdéseket is kiszrik a tisztított szennyvízbl. Ez sem fmvi megvalósításban, sem üzemeltetésben nem lesz olcsó, ami ugye az árakat megint nem lefelé, hanem felfelé fogja eltéríteni. S ez megint abból a sajátosságból ered, hogy mindezt egy állami elírás miatt kell megcsinálni. Ilyenkor a fogyasztó szerintem is joggal veri a blattot a Balaton parton, hogy neki miért kell ezt külön megfizetni, ami tulajdonképpen az egész ország érdekét, a Balaton vízminség védelmét szolgálja? Tehát amikor egy ilyen állami fmvet átadnak, valamilyen módon a többletelírások üzemköltségeit is finanszírozni kellene, hogy ne az itt él lakosságnak kelljen ezt megfizetni. Itt, a Bala-

14 ton partján (mondjuk Budapesthez viszonyítva) többszörösen hátrányos helyzetben vagyunk, mert a szezonalítás is bennünket sújt, mivel az év nagy részében alacsony a kapacitás kihasználtság és a vízminség védelem is kiemelt kategóriába tartozik. - Ahol már készen van a szennyvízcsatorna gerinchálózat, ott milyen a rákötési lendület? Meglátásom szerint a jelenlegi csatornadíjak visszatartó ert jelentenek. - Valóban, Magyarországon a csatornadíj-rendszer jelenleg a feje tetejére van állítva. Nálunk annak kerül többe a szennyvíz elhelyezése, aki azt tisztességes módon próbálja elhelyezni. Annak sokkal olcsóbb, aki ezt feketén oldja meg. A vízminség védelme érdekében elrendelték, hogy mindenhol zárt tároló legyen. Ha itt mindenhol zárt tároló lenne, akkor nincs meg az a kapacitású jármpark, amelyik a keletkez szennyvizet el tudná szállítani. A másik, hogy a szennyvízelhelyezés az ágazatunkon kívüli probléma, de a másik ágazatnál sincs igazi gazdája. - A környezetvédelmi ágazatra gondol? - A környezetvédelem csak ellenriz. Amit elhordanak, annak egy részét is nyilván nem ellenrzött körülmények között helyezik el, másik részét a szennyvíznek pedig el sem hordják, azaz nem zártak ezek a tárolók. A szennyvízelhelyezés akkor mködne rendesen, ha valahogy nyugat-európai mintára változtatnánk a díjfizetés rendszerén. Hiszen vannak országok, ahol víz- csatorna- és környezetterhelési díjat fizetnek, de a környezetterhelési díjból levonhatják a csatornadíjat, mivel azt a környezetvédelem érdekében fizetik De levonhatják a faültetés költségét és mindent, ami a környezet védelmébe beletartozik... Ha nálunk is így mködne és a környezetterhelési díj legalább egy forinttal több lenne, mint a csatornadíj, akkor a lakosság nyilván érdekelt lenne a csatorna-rákötésben. Most kifejezetten ellenérdekelt. Tehát érdekünk a közmolló csökkentése - ami uniós felvételi követelmény is - ugyanakkor a jelenlegi árrendszer erre nem ösztönöz. Nagyon nehéz ma meggyzni egy kisebb településen is a lakosságot, hogy fizessen ezer forintnyi közm társulati hozzájárulást a csatornáért, és amikor meglesz a csatornája, akkor esetleg négyszáz forinttal több lesz majd a víz-csatornadíja, mint addig. Ha lehetség lenne egy környezetterhelési díjrendszer bevezetésére, lehetvé válna a feje tetejérl a talpára állítani a rendszert. Külön vélemény Palánki János kitart amellett a véleménye mellett, hogy a társadalmi igazságosság és a szociális érzékenység azt sugallná, hogy a villamos áram és a gáz árának megfelelen, az egész országban azonosnak, vagy majdnem azonosnak kellene lennie a víz- és csatornadíjaknak, amelyekben jelenleg negyvenszeres különbségek is elfordulhatnak. Ehhez többek között az önkormányzati szövetségeknek valódi szövetségként kellene mködniük. A szövetségek tagjainak fel kellene adniuk azt az álláspontot, hogy a vízellátás területén egyedül próbáljanak boldogulni. Példaként a Csabrendeken nemrégiben átadott szennyvíztelepet említette, amely nem messze épült a szabad kapacitásokkal rendelkez sümegitl. Kapacitása pedig meg sem közelíti a sümegi szabad kapacitását után azok az önkormányzatok próbálták meg önállósítani ivóvízellátásukat, ahol alacsonyak voltak a víztermelés fajlagos költségei. Egyenes következménye volt ennek, hogy a maradék önálló rendszerek vize egyre drágább lett. Általános igazság, hogy a koncentrált (városi) ivóvíztermelés a legolcsóbb és drágább a kisebb településeké. A kisebb térségek mostanában kezdik felismerni ezt a törvényszerséget, és a szolgáltatói pályázatok kiírásánál al-

15 kalmazzák is. Például a Zalaszentgrót és vidéke régió vízellátására kiírt pályázat is a régióban egységes vízdíjakat tartalmaz. - Valahol azt is igazságtalannak tartom, hogy vidéken a vízellátás, és a szennyvízelvezet rendszerek közmtársulati alapon jöttek létre, míg Budapesten - a peremkerületektl eltekintve - nem, és nem is kellett fizetni az ott lakóknak közm hozzájárulást. Itt viszont, mondjuk Vonyarcvashegyen, vagy Gyenesdiáson a vízért és a csatornáért is fizetni kellett a lakosságnak, cserébe pedig az ország legmagasabb díjait fizethetik... Legutóbb miniszterünktl, Nógrádi úrtól hallhattuk, hogy nem tartja célszernek a négyes metrónak hatvan százalékban történ költségvetési finanszírozását, mivel Budapesten és vonzáskörzetében az ország lakosságának csak 33 százaléka él. A pesti fmvek eddig ezt jóval meghaladó támogatással épültek. Nyilvánvaló, hogy az elnyösebb helyzetben lévnek kellene az elnyeibl leadni, akkor tudná magához csalogatni a hátrányosabb helyzetben lévket. - Társadalmi szolidaritás? - Igen. Ha egy település kisebb települések vonzáskörzetének tartja magát, és kiszolgálja ket különböz intézményekkel, akkor ugyanúgy hozzá tartozik az is, hogy a vízellátás terén is kiszolgálja ket. A MUNKABIZTONSÁG, MUNKAVÉDELEM HELYZETE A RÉSZVÉNYTÁRSA- SÁGNÁL november hónap utolsó napjaiban már vállalkozhatunk egy kis értékelésre és elretekintésre ezen a szakterületen is. A mszaki, gazdasági szakterületekhez hasonló prognózisok készítésére azonban nem vállalkozhatunk, mert akár számolunk vele, akár nem, a preventív jelleg megelz intézkedések ellenére munkabalesetek bármikor bekövetkezhetnek a legnagyobb odafigyelés ellenére is. Elég erre egy aktuális példa. A november 6-án megtartott kibvített vezeti értekezleten még arról adhattunk tájékoztatást, hogy addig a napig az Rt. területén 9 munkabalesetet kellett kivizsgálni, most november utolsó napjaiban pedig már 13 bekövetkezett munkabalesetrl számolhatunk be. Általános alapelvnek tekintjük a részvénytársaságnál, hogy egy baleset is sok, azzal is jár kellemetlenség, esetleg fájdalom is, de reáli-

16 san be kell látni, hogy létszámunkat és tevékenységi körünket figyelembe véve munkabaleseti statisztikai számaink nem rosszak. Az évben bekövetkezett tragikus kimenetel munkabaleset óta minden évben létszámunkat figyelembe véve a nemzeti átlag százaléka alatti számú munkabalesetet kellett kivizsgálni részvénytársaságunknál. Ezen idszakban a balesetek száma között változott. A szakterületet ismerk jól tudják, hogy egy munkahely munkabiztonsági állapotát nem mindig tükrözi reálisan a bekövetkezett balesetek száma, mert azok számának növekedésében számtalan más tényez is szerepet játszik. Ugyanakkor több olyan viszonyítási szempont is van, amelybl már lehet következtetni a munkáltató munkavédelmi helyzetére. Ilyen többek között a küls hatóságok / Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelség, ÁNTSZ, stb./ ellenrzéseinek eredményei. Arról adhatunk tájékoztatást, hogy ezek a hatóságok év jelen idszakáig rendszeresen ellenrizték mködési területünket / 2-3 havonként/ és általában csak olyan kisebb jelleg hiányosságokat tártak fel, illetve azok megszüntetésére kötelezték részvénytársaságunkat, melyek közvetlen balesetveszélyt nem jelentettek, ugyanakkor fennállásuk valamilyen szempontból munkabaleseti kockázatot jelentett a munkavállalók számára. Ezen idszakig évben a hatóságok a részvénytársaságot mulasztási bírsággal nem szankcionálták. Mindenféle álszerénység és elbizakodottság nélkül kijelenthetjük, hogy részvénytársaságunk munkabiztonsági helyzetét az ellenrz hatóságok jó közepes színvonalúnak ítélik és ezzel a megítéléssel mi szakemberek - akik a bels ellenrzéseket végezzük - is egyetértünk. A kedvez megítéléshez biztosan hozzájárulnak az alábbi tények: - Ez évben is lehetségeinkhez képest jó színvonalon és minségben biztosítani tudtuk munkavállalóink részére a megfelel védfelszereléseket, védeszközöket. - Munkahelyeink a végzett munkatevékenység jellegét figyelembe véve jó színvonalúak és folyamatosan történnek fejlesztések, felújítások. / Igaz, hogy mindig vannak gyengébb láncszemek is./ - A meglév és fejld minségbiztosítási rendszerünk hozadéka, hogy ma már szinte kivétel nélkül rendelkezésekre állnak a munkavédelmi elírásokat is tartalmazó dokumentációk. /Üzemeltetési szabályzatok, gépkönyvek, stb./ Ezért mi szakemberek már évtizedek óta küzdünk?!! / - Kismértékben, de növekedett a munkabiztonsági színvonalat növel mszaki-technikai eszközök, berendezések száma /légzkészülékek, légtérelemzk, stb./ - Egyre több munkatársunk / lehetne több is / fordít nagyobb figyelmet a munkabiztonsági elírások következetesebb betartására vezeti szinten és végrehajtói szinten is. A munkabiztonsági, munkavédelmi feladatok végrehajtása során egyik f feladatunk, hogy eleget tegyünk a munkavédelmi törvényben és egyéb jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban található részvénytársaságunkra vonatkozó elírások végrehajtásának. A feladat nem könny, mert a jogszabályi kötelezettségek száma igen nagy / szemléltetve a Munkabiztonsági és Tzvédelmi Öá. Csoport részmesterlistáján 24 db jogszabály és 214 db mszaki, munkabiztonsági, technológiai elírásokat tartalmazó nemzeti és MSZ EN szabvány található /. Az Európai Unióhoz történ csatlakozási folyamattal kapcsolatos jogharmonizációs tevékenység során már korábban, évben felgyorsult az uniós irányelveknek megfelel új munkavédelmi jogszabályok megjelenése. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a közel 3 év alatt több mint 20 új munkabiztonsági jogszabály jelent meg és több korábban megjelent biztonsági

17 szabályzatot módosítottak, illetve újra kiadtak. / pld. hegesztés, építipari kivitelezés, emelgépek / Új jogszabályok rendelkeznek többek közt: - Gépek biztonsági követelményeirl - Munkaeszközök biztonsági követelményeirl - Munkahelyi egészségvédelmi jelzésekrl - Munkaköri orvosi vizsgálatokról - Nem dohányzók védelmérl - Biológiai ártalmaknak kitett munkavállalók védelmérl - Kémiai ártalmaknak kitett munkavállalók védelmérl - Számítógépes képernys munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók védelmérl, stb. A jogszabályok és a szabványok valóban az Európai Uniónak megfelel színvonalúak, ami egyrészt nagyon jó, egyrészt pedig végrehajtás szempontjából nem a legkedvezbb, mivel az unióban a szabványok többségének végrehajtása nem kötelez /most már nálunk sem /, a jogszabályok pedig keretkövetelményeket szabnak meg. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtás mikéntjét a munkáltatóra bízzák. Tehát rendelkezünk egy magas színvonalú követelményrendszerrel, melyek végrehajtásához nincsenek megszabva merev, sablonos megoldási utasítások és minden munkáltató a helyi sajátosságaihoz igazodó módszerekkel köteles gondoskodni arról, hogy munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkafeltételek rendelkezésre álljanak. Ez évben hatályba lépett 25. számú új Munkavédelmi Szabályzat már az új jogszabályok és szemlélet figyelembevételével készült, amelynek összeállítása során az volt a vezérl elvünk, hogy az elírásokat olyan formában tartalmazzák, hogy azok a munkavállalók számára végrehajthatóak legyenek, ugyanakkor elégítsék ki a hatósági elírásokat is, és minél nagyobb mértékben eredményezzék a korábban említett biztonságos munkafeltételeket. Az új munkabiztonsági jogszabályrendszer talán legfontosabb jellemzje, hogy szinte minden jogszabályban szerepel a munkáltató munkabiztonsági kockázatértékelési kötelezettsége. Ezen kötelezettség alapveten meghatározta ez évi feladatainkat, ezért ezzel át is térnénk a jelen évre vonatkozó tájékoztatásra. Széleskör szakmai és érdekképviseleti egyeztetést követen kiadásra került a részvénytársaság új munkavédelmi szabályzata és a tervek szerint ez év végéig elkészülnek a szabályzat végrehajtására vonatkozó üzemigazgatósági/igazgatósági függelékek. Els negyedévben szakmai tapasztalatcsere, továbbképzés keretében - miután ki lett alakítva a munkabiztonsági kockázatértékelés végrehajtásának részvénytársasági menetrendje - megtörtént a munkabiztonsági szakemberek felkészítése a szaktevékenység elvégzésére. Nem kis kötelezettségrl, feladatról van szó, melynek eleget kell tenni: Munkáltató köteles minségileg és szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat ér terhelésekre és a munkahelyek kialakítására. Terveink szerint a kockázatértékelésrl és annak módszereirl e lap keretében késbbiekben bvebb ismertett szeretnénk közzé tenni, egyelre a végrehajtásról annyit, hogy kisebb-

18 nagyobb nehézségek között megkezddött a szaktevékenység elvégzése. Ennek megkönnyítéséhez, bizonyos rétegfeladatokhoz alkalmazható számítógépes programot is vásárolt részvénytársaságunk. Ez évben a kialakított menetrend szerint közös munkával elkészült a 15 legveszélyesebbnek tartott munkatevékenység kockázatértékelése. /közterületi hibaelhárítás, klórozók üzemeltetése, stb./ csoportunk által összeállított módszertani útmutatók alapján. A számítógépes program segítségével közel 50 db munkaeszköz, mhely, gépház, telep kockázatértékelése lett elvégezve. Amirl még tájékoztatást kell adnunk az, amivel bizonyára legtöbben találkoztak október 1 ig megtörtént közel négyszáz db az 50 /1999. EüM rendelet hatálya alá tartozó képernys munkahely kockázatértékelése és ugyanezen munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók látásvizsgálatának elvégzése. A felmérések alapján intézkedési tervek készültek, melyek alapján a lehetség szerint minél nagyobb számban január 1- ig, a jogszabály hatálybalépéséig megtörténnek a munkavállalók foglalkoztatási körülményeit javító, és egészségvédelmét szolgáló intézkedések. A képernys munkahelyekre vonatkozó jogszabály végrehajtásáról - mivel sokan érdekldnek - szintén e lap keretében szeretnénk a késbbiekben szélesebb kör tájékoztatást adni. Természetesen az említett súlyponti feladatokon kívül elvégzésre kerültek a mindennapi aktuális szaktevékenységek, oktatások, baleseti kivizsgálások, üzembehelyezési eljárások lebonyolításai, melyeket igyekeztünk minél szakszerben elvégezni. Egy aránylag e sorok lejegyzésekor friss információt is szeretnék közölni. Pálfi Imre közmigazgató vezérigazgató-helyettes úr - aki a részvénytársaságnál ellátja a munkabiztonsági és tzvédelmi tevékenység vezeti irányítását november 24-én csoportunk bevonásával az Észak-balatoni és a Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság területén szakirányú ellenrzést tartott az egységek vezetinek részvételével. Az ellenrzött munkahelyeink / Balatonalmádi üzemvezetség, Révfülöp szennyvíztisztító telep, Badacsony üzemvezetség, Tapolca szennyvíztisztító telep / munkabiztonsági és tzvédelmi szempontból ugyan nem voltak hibátlanok, de összességében megnyugtató állapotokat tapasztalhattunk. Németh Ferenc Célegyenesben az SAP, indulnak az alap modulok - A 2001-es gazdasági évet már az SAP-ban kívánjuk rögzíteni - mondta Szebényi Tibor Informatikai Projekt vezet. - Ez természetesen nem azt jelenti, hogy január 1-tl már minden kész, de úgy van a program elkészítve, hogy a gazdasági események SAP-ba való rögzítése folyamatosan alkalmazható legyen. A rendszerben dolgozó munkatársaink képzése befejezdött. Elvileg az érintettek szakmai szempontból megfelel felkészítést kaptak az elmúlt hónapokban. Az oktatáson részt vettek azok is, akik helyettesítenek szabadságolás, betegség esetén. Természetesen a tanultakból vizsgázni is kell, amelynek lényege, hogy tisztán lássuk, ki milyen mértékben sajátította el azokat az ismereteket, amelyeket használnia kell. - A rendszert használók hogyan fogadták ezt a jelents változtatást? - Ebben a fázisban még a problémákat látjuk, nem látunk mögé, hogy valós kifogások, vagy csak az újtól való félelem van mögötte. Az biztos, hogy azoknak a kollégáknak nehezebb, akik még nem dolgoztak számítógépen. Nekik a számítógép használatát is meg kellett tanulniuk. Olyan dolgokat például, mi az a Windows, mi az egér, stb. Ennek ellenére k úgy veszik, hogy munkájukban ez jelents segítség lesz és várják. Akik már korábban is használták a számítógépet, azoknak egy váltást kell megélniük, ami szervezeti változást is rejthet magában.

19 k már visszafogottabban nyilatkoznak. A program indításához a technikai háttér biztosított, januártól már indulnak a modulok. Els ütemben a pénzügy, számvitel, kontrolling, készletnyilvántartás, ezt követi az ügyfél szolgálat, majd a beszerzés ben kerül bevezetésre a fenntartási modul. - Mi lesz azokkal a munkatársakkal, akiknek nem sikerül a vizsgájuk? - k pótoktatást kapnak és természetesen segítünk a program elsajátításában. Aki meg akarja tanulni, annak menni fog. Nem kell attól félni, hogy emiatt veszíti el valaki a munkahelyét. Csak a szervezetátalakítás rejthetne ilyen veszélyt magában, de errl jelenleg nincs szó és nem is szeretnénk ehhez az eszközhöz nyúlni. Ez a program már az év eleje óta ismert. Jeleztük az üzemvezetknek, és minden érintettnek. Volt azonban olyan munkatársunk is, aki csak most a felkészítés során ismerte meg, mit is tartalmaz, milyen célból fogjuk használni. Ha a gyakorlati alkalmazás során nagyobb rutint szereznek, mindenkinek az lesz a véleménye, hogy ez a rendszer sokkal jobb, mint a manuálisan végzett munka. Áttekinthetbb, kényelmesebb, és azonnal látható minden részterület eredménye. Bízom abban, hogy hasznossága a következ év végére már senki számára nem lesz kérdéses. Berlinger Ágnes Keresetfejlesztés, év végi jövedelempótló intézkedések A DRV Rt ügyvezetése az érdekképviseletekkel egyetértésben - figyelemmel a munkavállalók alacsony jövedelem-színvonalára és a társaság üzleti tervének várható teljesítésére - úgy döntött, hogy a novemberre vonatkozó rendes bérfizetési napokon, a munkajogi állományban álló (elírt feltételeknek megfelel) dolgozóinak étkezési utalványjuttatást biztosít. Errl tájékoztatott bennünket Lódi Miklós Munkaügyi Osztályvezet. - Az, aki munkajogi állományban lév, teljes munkaids dolgozó, egyszeri alkalommal ,- Ft étkezési utalványt kap (Azóta újabb, nyolcezer forint érték utalvány került kiadásra. A szerk.) A részmunkaidben foglalkoztatottak az ide vonatkozó 2/1998-as vezérigazgatói utasítás 2. pontjában foglaltak szerint kapták meg járandóságukat. Ugyancsak megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a február 4-én aláírt bérmegállapodás 6. pontjában rögzített átlagkereset fejlesztés a október 25-ei közgylés döntésének megfelelen realizálható. A felosztásra váró keresettömeg összege a TMI körben várható összes bérköltség 1,5 %-a. Ez az összeg mintegy 40 millió Ft egyszeri bérjuttatást jelent, melyet szintén a novemberi bérrel együtt vehettek fel a dolgozók. A tárgyi keresetfejlesztés a jelenlegi besorolási alapbér arányában került felosztásra azon teljes munkaids munkavállalók részére, akik július 1-tl, jelenleg is aktív állományban vannak. A nem teljes munkaids kör azonos számítási módszer és szabálykörnyezet mellett részesül az egyszeri kifizetésbl. Nem részesülhettek a fentiek szerinti kifizetésbl a fegyelmi eljárás, illetve büntetés alatt állók, valamint a felmondás alatt állók ( kivétel, nyugdíjba vonulók). Ez a keresetfejlesztés nem került alapbéresítésre, ezt az összeget azért tudtuk kifizetni, mert az idei évben a DRV Rt. eredményességi mutatói lehetvé teszik. Sajnos nem vagyunk versenyképesek a munkaer piacon, hiszen a mködési területünkön jelents nagyvállalatok települtek meg, és az általuk fizetett bérek % -kal magasabbak, mint az általunk fizetettek. Ez a mostani jövedelem-

20 növekedés a karácsonyi ünnepekre történ bevásárlás költségeihez jelenthet egy kis segítséget. Megváltoznak a fizetésnapok A 2001-es év egyik változása a tervek szerint az lesz, hogy az Rt-nél eddig szokásos fizetésnapok módosulnak. Mindenki tudja, hogy a szellemi foglalkozásúak a tárgyhónapot követ másodikán, a fizikaiak pedig tizedikén kapták kézhez járandóságukat, vagy ezen idpontig jelent meg bankszámlájukon a jóváírt összeg. Mindenegyes kifizetést természetesen adminisztratív folyamatok elznek meg, amelyek során a munkahelyeken kitöltésre kerülnek a jelenléti ívek, az óra és bérelkészít lapok, amelyekrl mint alapbizonylatokról megtörténik a számítógépes adatállomány feltöltése, majd a bérszámfejtés. A változtatás egyik indoka, hogy valós adatokkal tudjon dolgozni a bérszámfejtés mindkét állományban, vagyis a hónap során ténylegesen ledolgozott adatok kerüljenek be a rendszerbe, ne legyen szükség a bértúlfizetések miatti korrekciókra. A megváltoztatott fizetésnapok a problémás helyzetek nagyobb arányú kiküszöbölését fogják számunkra biztosítani. A másik ok a technikai lehetségekben rejlik. Az SAP R/3 vállalatirányítási rendszer kiépítésének keretében bérelt adatátviteli vonalakon keresztül fog kommunikálni a központban elhelyezésre kerül szerver gép azokkal a munkaállomásokkal, amelyeket az üzemigazgatóságok/igazgatóság bérszámfejtéssel foglalkozó dolgozói kezelnek. Ha idben nem terítjük szét a szerver gép igénybevételét, vagyis minden egység azonos idpontban próbál dolgozni, a mködés ellehetetlenül, mert olymértékben lelassul, hogy az már elviselhetetlen. Amennyiben a szellemi állomány kifizetési idpontját azonossá tesszük a fizikaiakéval és a Munka Törvénykönyvében elírt tizedikéig fizetjük ki a járandóságokat, idt nyerünk, és megfelelen ütemezve zökkenmentesen tudjuk a számfejtést lebonyolítani. A terv szerint tehát a jöv évben - a szeptember és december hónapok kivételével- a tárgyhót követ hónap hetedik munkanapja lesz a fizetésnap, míg a kiemelten említett két hónapban ez a hatodik munkanapra fog esni. A fizikai állománynál ez semmi változást nem jelent a jelen állapothoz képest, a szellemieknek is egyszer kell elviselni a pár napos csúszást, utána már ismét havi gyakorisággal, közel azonos ütemben fognak a járandóságukhoz hozzájutni. A januári hónap természetesen kivétel, hiszen a szokásoknak megfelelen a szellemi állomány kifizetése már decemberben megtörténik, a fizikai béreket pedig január 10-én juttatjuk el dolgozóinkhoz. B.Á. Lódi Miklós SEGÉLYEZÉSI SZABÁLYZAT A szabályzat a fogalom-meghatározások mellett tartalmazza a társaság munkavállalóinak segélyezési formáit, valamint a segélyezés folyamatát is. Szociálisan rászoruló munkatársaink Ft közötti szociális segélyben részesülhetnek, a szülési és a temetési segély összege Ft. A segélyezés kérelemre, a segélykér lap értelemszer, részletes indoklást tartalmazó kitöltésével indul, melyet az egységszint segélyezési bizottság elnökéhez kell benyújtani. A segélyezési bizottság elnöke az egység szociálpolitikai feladatokat ellátó munkatársa, a bizottság további összetételében a munkáltató és a helyi üzemi tanács állapodik meg. A segé-