ÉRTESÍTÔ. MAGYAR államvasutak zártkörûen mûködô Részvénytársaság. Utasítások. 5. szám 129. évfolyam április 4. TARTALOM

Átírás

1 5. szám 129. évfolyam április 4. ÉRTESÍTÔ MAGYAR államvasutak zártkörûen mûködô Részvénytársaság Utasítások Oldal 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli politikájáról /2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési szabályzatáról 492 TARTALOM Oldal 11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítása a MÁV Zrt. Vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 514 Utasítások 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli politikájáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A évi C. sz., a Számvitelrôl szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelô képességérôl, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérôl és a jövôbeni terveirôl. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési elôírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata elôírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelô a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelô alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelô valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs:gazdasági vezérigazgató-helyettes 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Sztv. által elôírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a MÁV Zrt. a következô minôsítéseket határozza meg: 3.1 Jelentôs összegû hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.) Az ellenôrzés, önellenôrzés során az egy adott üzleti évet érintôen (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét jelentôsnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tôkét érintô hatása meghaladja az ellenôrzött üzleti év saját tôkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentôs összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenôrzések során ugyanazon évet érintôen megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tôkét nö-

2 454 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám velô-csökkentô értékének együttes (elôjeltôl független) összege meghaladja az ellenôrzött üzleti év mérlegfôösszegének 2 százalékát. A társaság gazdasági eseményeinek jellegébôl, számosságából, nagyságrendjébôl adódóan azonban hibának csak azon eltéréseket tekintjük, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek. Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági események értendôk, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: A teljesítés évében a tétel számla hiányában idôbelileg elhatárolásra került, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal,illetve kevesebb, mint 10%-kal és legalább 50 M Ft-tal eltér.egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendô. A teljesítés évébena tétel nem került idôbelileg elhatárolásra és az elôzô évet érintôen feltárt eltérés nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendô. 2. Készletek esetén: A készlet beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott tételként. 3. Tárgyi eszközök esetén: Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): A tárgyi eszköz beszerzés a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként került könyvelésre, de egy adott eszköz vonatkozásában az eltérés meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. A tárgyi eszköz beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott beruházásként. Nem számlához kapcsolódó tételek esetében minden eltérést hibának tekintünk (ez alatt azon gazdasági események értendôk, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítô, stb.) Jellemzô tételek (teljes körû felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódóana jellemzô tranzakciók az alábbiak: aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, leírási kulcs módosítás, amennyiben ezt a körülményekben bekövetkezett változások nem indokolják, és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, kivéve a becslési pontatlanságból adódó eltérést, ami nem minôsül hibának, c.) Kártérítés, bírság, stb. d.) NAV revízió megállapításai. Az elôzô éveket érintô tételekre vonatkozóan, amennyiben az ellenôrzés, az önellenôrzés az elôzô évek éves beszámolójában jelentôs összegû hibá(ka)t állapít meg, akkor az elôzô év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerôssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelôzô 5 évre visszamenôleg, évenkénti bontásban az elôzô év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi idôszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2jelentôség szempontjából minôsítendô egyéb tételek: Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentôsen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentôsnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. A NIF Zrt. által bonyolított beruházások elszámolása kapcsán minden tételt jelentôsnek tekintünk. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentôsnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52. (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentôsnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át. A tulajdoni részesedést jelentô befektetések és a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minôsítjük jelentôsnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre

3 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 455 elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentôsnek minôsítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minôsített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentôs 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkezô adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minôsítjük jelentôsnek. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ) aktív idôbeli elhatárolások és passzív idôbeli elhatárolások esetében - jellemzôen a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintô tételeket érintôen - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentôsnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörûen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebbôl a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli szerzôdés szerinti számlázási idôszakra (jellemzôen hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több idôszakot érintô számlázott tételek esetében (pl. közmû) az 1 M Ft feletti számlákban szereplô nettó összegeket jelentôsnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítô, stb.) minden tételt jelentôsnek minôsítünk. A képzendô céltartalék tekintetében a folyamatban lévô peres ügyekbôl származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minôsítjük jelentôsnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentôsnek minôsítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelôen az egyéb bevételekkel, a pénzügyi mûveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentôsnek minôsítjük, és azokat a kiegészítô mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A vasúti pályahálózat mûködtetésén és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendô elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minôsítjük jelentôsnek. 3.3 Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésû vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások minôsülô társaságokat, a felsô vezetés tagjait, valamint a vezetô tisztségviselôket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felsô vezetésnek a társaság Elnök-vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezetô tisztségviselônek a MÁV Zrt. Igazgatósága és a Felügyelô Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minôsítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerzôdéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektôl, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.4 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük a Pályamûködtetést, a Keskeny nyomközû térségi személyszállítást és a Központi irányítást és szolgáltatást. 3.5 További fogalmak A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (értelmezô rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl, a naptári év lezárását követôen a Sztv.-ben elôírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9. (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamintösszevont (konszolidált) évesbeszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12. (3) bekezdésében elôírt kettôs könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítésérôl jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat, a MÁV Vállalatcsoport konszolidációs szabályzata foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben erre a vonatkozó törvényi szabályozás lehetôséget ad. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kife-

4 456 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám jezett összegek HUF-ra történô átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelôzô órákban történô rögzítést megelôzôen az elôzô napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés idôpontja: a tárgyévet követô év 34. munkanapja. Ez az idôpont biztosítja a Sztv. -ben elôírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. 1. melléklete szerinti A változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következô további alábontásokat alkalmazzuk: a. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok megnevezésû sorra. b. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 2. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú mûszaki berendezések, gépek, jármûvek megnevezésû sorra. c. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 5. Beruházások, felújítások sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú beruházások megnevezésû sorra. d. Az I. Készletek, azon belül az 1. Anyagok sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú anyagok megnevezésû sorra. e. Az I. Készletek, azon belül a 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkésztermékek megnevezésû sorra. f. A II. Hosszú lejáratú kötelezettségek, azon belül a 8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek sort tovább bontjuk az ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség megnevezésû sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyezô fôkönyvi számlák adataiból készített fôkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítô mellékletben a forgalmi költség eljárással készülô eredménykimutatást is bemutatjuk. A kiegészítô melléklet tartalmazza azokat a számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. elôír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetôk, a hitelezôk számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplôkön túlmenôen szükségesek. A társaság az általa kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítô mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet értelmében számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság, ezért a számviteli törvény szerinti éves beszámoló kiegészítô mellékletének részeként éves felügyeleti jelentést készít, amely a következô tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza a mérleget, eredménykimutatást, cash-flow kimutatást, valamint a rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységi kimutatást, és az ezeket magyarázó szöveges értékelést: vasúti pályahálózat mûködtetése, vasúti személyszállítás, egyéb tevékenység. A vasúti törvény 37. (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a fôkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat mûködtetése, b) a vasúti személyszállítás, c) egyéb tevékenységek. Az éves felügyeleti jelentést tartalmazó tárgyévi és az elôzô évi éves beszámolót a MÁV Zrt. a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. (3) bekezdése alapján megküldi az Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a vasúti mûködési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésrôl szóló, május 31-ig megküldendô írásbeli beszámolója részeként. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követô 45 napigmeg kell küldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. Az üzleti jelentéstartalmáta Sztv ában elôírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg.az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetét, valamint a tevékenység során felmerülô legfôbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövôbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a mûködés során felmerülô fôbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell: a társaság tárgyévi teljesítményeirôl, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és

5 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 457 összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, információt a várható fejlôdésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlôdése, a belsô döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következô év(ek)re), információt a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), információt a foglalkoztatáspolitikára és a jövedelempolitikára vonatkozóan, a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditásés cash-flow kockázat bemutatásával (számszerûsítve is) is. A MÁV Zrt. Éves beszámolójának Mérlegét, Eredménykimutatását és Kiegészítô mellékletét az Sztv ban foglaltak szerint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. állítja össze a számviteli szolgáltatás keretében, az üzleti jelentést a Társaság Kontrolling Szervezete készíti el. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnökvezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követô 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködô szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejûleg a Nemzeti Közlekedési Hatóságés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére is megküldi. 4.2 Számviteli és belsô elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendô alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1. 10/2012. (X. 12. MÁV Ért. 24) GÁVIGH sz. utasítás: A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata 2. 28/2013. (IV.26. MÁV Ért. 14.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 3. 29/2011.(VII MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. elkülönítendô tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség-számítási szabályzatáról. 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévô keskeny-nyomközû vasútvonalak pénztárai részére, a 7/2012. (MÁV Ért. 6.) EVIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerrôl és a követendô pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezelésérôl és a szállítói számlák kifizetésének rendjérôl szóló vezérigazgatói utasítás. 5. 4/2009 (XI.27. MÁV Ért. 34.) EVIG sz. utasítás: A beruházások, felújítások és karbantartás elhatárolásáról /2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. A Sztv a alapján a kettôs könyvvitelt vezetô gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévô eszközökrôl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mûveletekrôl olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelôen, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetôen mutatja. A MÁV Zrt. a könyvviteli nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg. A könyvelés alapja a bizonylat, amelynek a kötelezôen feltüntetendô adatokkal biztosítania kell az eszközökben, forrásokban és a vállalkozási eredmény elemeiben történô változások könyvviteli elszámolását. A könyvviteli nyilvántartásokat január 1-tôl december 31-ig folyamatosan kell vezetni, majd az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés idôpontjáig megismert, és az elôzô évet érintô gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkezô eseményekrôl a Sztv. elôírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt fôkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, értékadatokat és a 0-s fôkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belsô elszámoláshoz, számviteli elkülönítéshez) rögzítô szintetikus fôkönyvi elszámolás keretében. A gazdasági eseményekrôl készített feljegyzések (bizonylatok) megfelelô csoportosítása után az analitikus nyilvántartások módosítását folyamatosan és idôsorrendben el kell végezni. Az analitikus nyilvántartás a gazdasági esemény okozta változásokat csoportosítja fôkönyvi számlaszámonként és összesítést (feladást) készít a fôkönyvi elszámolás számára. A fôkönyvi számlák havi forgalmát és egyenlegét fôkönyvi kivonatban kell összesíteni. Az eszközök és források állományát idôszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévô nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltáreltérésekbôl is feladást kell készíteni a fôkönyvi könyvelés számára.

6 458 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám A leltárkészítés, a leltározás és a selejtezés részletes szabályait a MÁV Zrt. saját hatáskörben állapítja meg, valamint dönt a mérlegben értékkel nem szereplô használt és használatban nem lévô készletek leltározásának szabályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási utasításban szabályoz. A mérleg összeállításának alapjául az év végi leltárak által ellenôrzött, az analitikával egyezô fôkönyvi számlák adataiból készített fôkönyvi kivonat szolgál. A MÁV Zrt analitikus és szintetikus könyvviteli elszámolása a MÁV Zrt. integrált számítógépes Oracle Financials programrendszeren alapuló Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (késôbbiekben GIR) különbözô moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelôen testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelôen egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különbözô modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a fôkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhetô feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhetô lekérdezési lehetôségeket a GIR HelpDesk Rendszer használatáról szóló 7/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21.) GÁVIGH. sz. utasítás tartalmazza Számlarend A számlarend a jogszabályi elôírások, a beszámolási és az ellenôrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi elôírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenôrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o fôkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendô tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történô elkülönítését, o az elkülönítendô tevékenységek közötti belsô elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendô tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint elôírt adatszolgáltatáshoz, valamint a o pályaszakaszra történô megbontását a pályavasúti adatszolgáltatásokhoz, biztosítsa a fôkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintû elkülönítését, biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségû adatokat. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a fôkönyvi modul részeként, a számviteli flexmezô szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülô értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyûjtésekre használhatók (ezek nagybetûvel kezdôdnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a fôkönyvi flexmezô szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. fôkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmezô struktúra az alábbi részekbôl (szakaszokból) épül fel: Fôkönyv szegmens:a számviteli flexmezô Fôkönyv szegmense a társaságok fôkönyvén belül (mint egyenlegezô szegmens) a számvitelileg elkülönítendô tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következôk lehetnek: o P Pályavasút o X Keskeny nyomközû térségi személyszállítás o K Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelô egység szegmens: A könyvelô egység szegmens értékei a könyvelést végzô számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A MÁV Zrt esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi ( elôtti) és új ( tôl érvényes) számviteli szervezetnek megfelelô kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelô egység kódot csak technikai jellegû, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. Fôkönyvi számla szegmens: A fôkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számvi-

7 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 459 teli törvény által elôírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelô alábontással rendelkezô elszámolását teszi lehetôvé a 0-9 számlaosztályokban. Szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történô elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsbôl (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban fôkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselô). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelezô a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben elôírt tevékenységi elkülönítéssel, adíjképzési Módszertannal és Díjszámítási Dokumentummal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a fôkönyvi flexmezô tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz szegmens: A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölô statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévô pályaszakasz. Az állomáson lévô pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának elsô négy számjegyével. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elô. Társasági kód szegmens: A társasági kód szegmens a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a fôkönyvek (a fôkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a fôkönyvi számlacsoport használata esetén kötelezô. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A fôkönyvi számla, aszervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt fôkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a fôkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelezô összefüggéseket (keresztellenôrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a fôkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, a leltározási, könyvelési, ellenôrzési, értékelési és jogszabályi elôírásokat, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák Számviteli folyamatok sajátosságai A évi - MÁV Zrt.-bôl történô - kiszervezés következtében a Társaság a Sztv (1) bekezdésének b) pontja alapjána Sztv (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t bízta meg. A MÁV Zrt. a fôkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a keskeny nyomközû térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló fôkönyv keretében végzi. Az önálló fôkönyvek azonosítása a fôkönyvi kód alapján történik. A Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerû, jól standardizálható számviteli feladatokat: a bejövô számlák könyvelése, a kimenô számlák kiállítása, könyvelése, a pénzforgalom könyvelése, a tárgyi eszközök könyvelése, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának - beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, keskeny nyomközû térségi személyszállítás és központi irányítást végzô és szolgáltató szervezetek beszámolóit is - készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli mûködéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv aalapján minden gazdasági mûveletrôl, eseményrôl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mûveletek (események) folyamatát tükrözô összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerûen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerûaz a bizonylat, amely az adott gazdasági mûveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendô és más jogszabályban

8 460 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám elôírt adatokat a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén elôírásszerûen javítottak. Bizonylat: jellemzôen a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlô, átterhelés, átszámítás, költségmentesítô, a megfelelô dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelô dokumentumnak tekintendôk a szerzôdés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A pénzeszközöketérintô gazdasági mûveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejûleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintô tételeket, valamint minden más gazdasági mûveletrôl, eseményrôl készült bizonylatok adatait legkésôbb az adott hónap fôkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági mûveletet elrendelô személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettôl függôen az ellenôr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevô, ellennyugtákon a befizetô aláírása; d) a bizonylat kiállításának idôpontja, illetve kivételesen a gazdasági mûvelet jellegétôl, idôbeni hatályától függôen annak az idôszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági mûvelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági mûvelet okozta változások mennyiségi, minôségi és a gazdasági mûvelet jellegétôl, a könyvviteli elszámolás rendjétôl függôen értékbeni adatai; f) külsô bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az idôszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történô hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idôpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály elôír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága ha az más módon nem biztosítható a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyvrôl szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti képviseletet is), vagy belsô szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem elôtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a Sztv. elôírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történô alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.a MÁV Zrt. olyan elektronikus számlát fogad be, amely megfelel a 46/2007. PM rendelet elôírásainak, valamint elektronikus számlát bocsát ki az elôzôekben hivatkozott jogszabálynak megfelelôen. Minden kibocsátott elektronikus számla kiküldés elôtt elektronikusan aláírásra kerül július 1-tôl kötelezôen elektronikus úton történik a fizetési meghagyások benyújtása. A fizetési meghagyások illetékének befizetése egyrészt a Magyar Országos Közjegyzôi Kamarával (MOKK) megkötött megállapodás alapján befizetett keretösszegbôl, másrészt a K&H által kibocsájtott dombornyomott kártyával interneten keresztültörténik.afizetett összegrôl a MOKK mindkét esetben elektronikus számlát küld.a MÁV Zrt. a banki átutalások és a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé történô adóbevallások esetében alkalmaz elektronikus okiratot a törvényi elôírások alapján. A számviteli bizonylatot a gazdasági mûvelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idôpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelônek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelô nyelvén is feltüntethetôk.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell a könyvviteli nyilvántartásokban történô rögzítést megelôzôen magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelô adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenôrzéshez feltétlenül szükségesek. Az Sztv (2)alapján a számlával, az egyszerûsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény176. -a tartalmazza ebizonylatok adóigazgatási szempontból elôírt követelményeit. Az Sztv a alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály elôírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerûsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplô névértéknek megfelelô ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

9 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 461 A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az egyéb a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok és nyomtatványok körét, valamint a kezelésük során alkalmazandó szabályokat a 62/1999. (MÁV Ért. 27.) Pg.Sz.F. sz. utasítással módosított 92/1998.(MÁV Ért. 30.) Pg.Sz.F. sz. utasítás és a10/2004. (MÁV. Ért. 35.) Társasági szol - Szolgáltatási fôigazgatói utasítás Irodai papíranyagok, kezelési nyomtatványok és szigorúan elszámolandó nyomtatványok igénylése és kezeléseszabályozza. Az Sztv aalapján a gazdálkodó az üzleti évrôl készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fôkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelô nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megôrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a fôkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletezô nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshetô módon megôrizni. Amennyiben más jogszabály ettôl eltérô feltételeket ír elô (például: EU forrásból finanszírozott projektek bizonylat megôrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megôrzési kötelezettség. A megôrzési idôn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszûnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megôrzésérôl a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály elôírásainak, valamint a 167. (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában kell megôrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli elôállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetôségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály elôírásainak, valamint a 167. (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megôrizhetô oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli elôállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetôségét. A MÁV Zrt. esetében a bizonylatot kiállító szervezet köteles a bizonylat ôrzésére intézkedni az 3/2009. (MÁV Ért. 33.) VIG. utasítással módosított 24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG utasítás alapján, a számítógépes programot üzemeltetô szervezet köteles a program ôrzésére intézkedni a program kezelési utasítása alapján. Megszûnés esetén a jogutód szervezet köteles a fenti feladatokat ellátni.a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. elôírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintô gazdasági mûveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejûleg; az egyéb pénzeszközöket érintô tételeket, valamint az egyéb gazdasági mûveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mûvelet, esemény megtörténtét követôen, legkésôbb az adott hónap fôkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidôk figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró december havi fôkönyvi kivonatok elkészítése elôtt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.Számviteli szervezete éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok fôkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró fôkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelô szervezetek a tevékenységükrôl és a könyveikben regisztrált eseményekrôl mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat teljes körû és a valóságnak megfelelô rögzítésérôl, a fôkönyv és az analitikus leltárak egyezôségérôl. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl az alábbiakban elôírt körben biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves fôkönyvi zárás alkalmával- a negyedéves zárások keretében elôírt feladatokon túl - el kell végezni a következô feladatokat:

10 462 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidôszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történô elszámolását, a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelését, jelentôs hiba kapcsán az elôzô évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába, a számviteli elkülönítés során a nem profitorientált belsô szolgáltatások BTSZ díja és tényleges önköltsége közötti különbözet belsô elszámolását. Az évzáró fôkönyvi kivonat elkészítése elôtt meg kell állapítani és belsô bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az idôbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tôkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendezô tételeket. A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró fôkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidô után a tárgyévet érintô tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves fôkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a havi zárások keretében elôírt feladatokon túl - a következô feladatokat is el kell elvégezni: a negatív egyenleggel záró vevôk és szállítók átsorolását a BKR-ben, az eszközök befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, az eszközök állományból történô kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolását a kivezetés idôpontjával, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentôsen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, céltartalék képzést a várható kötelezettségekre, a jövôbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék képzését, a tárgyidôszakra járó és a tárgyidôszak után fizetendô kamatok elhatárolását, éves adók idôarányos részének elszámolását, a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását. el kell végezni a fôkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést, s a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell összeállítani, amely tételesen és ellenôrizhetô módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévô eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerûségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén fôkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül. A zárási munkák részét képezi az idôszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejérôl külön utasítás (12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁ- VIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, a kimenô számlák kiállítását, az adott és kapott elôlegek elszámolását, a banki és pénztári tételek könyvelését, a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentô tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztô részletének átsorolását, a tárgyidôszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevônél még könyvelésre nem került költségek évközi idôbeli elhatárolásként történô könyvelését (az elôzô hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését,

11 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 463 a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, az elôzô év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintô összegeinek feloldása, az ellenôrzések, önellenôrzések megállapításainak könyvelését, elévült vagy egyéb címen behajthatatlan követelések kivezetését, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának idôarányos részének könyvelését, a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belsô elszámolását, szervezeten belül elôírt költségek naturális mutató alapján történô áttételezését a közvetlen költségek közé. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekrôl legkésôbb a tárgyhót követô 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon idôszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél késôbb történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi idôbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevô számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen.a havi zárások után, legkésôbb a tárgyhót követô 14. munkanapon fôkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni.a vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít. 4.4.Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidôi Az éves fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen a következô: Feladat Kimenô számlák kibocsátása teljeskörûen bevont társaságok felé teljeskörûen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén Bejövô számlák befogadása teljeskörûen bevont társaságoktól teljeskörûen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén Határidô a fordulónapot követô 11. munkanap 15. munkanap 22. munkanap 16. munkanap 23. munkanap 23. munkanap Vevô-szállító analitikák zárása 23. munkanap A konszolidációba teljeskörûen 26. munkanap bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése Az egyeztetések elvégzése a 30. munkanap teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása 30. munkanap Számviteli információs rendszer zárása ( A és B nap) 34. munkanap Kiegészítô melléklet összeállítása 43. munkanap Könyvvizsgálat munkanap Számviteli információs rendszer zárása ( C nap) 52. munkanap Végleges éves beszámoló 58. munkanap (fizetendô osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése A negyedéves fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen a következô:

12 464 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám Határidô Feladat a negyedévet követô Kimenô számlák kibocsátása teljeskörûen bevont társaságok felé teljeskörûen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák 7. munkanap (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki forgalom) megküldése (idôbeli 8. munkanap elhatárolás nélkül) Bejövô számlák befogadása teljeskörûen bevont társaságoktól teljeskörûen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák 8. munkanap (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése ( A nap) 12. munkanap Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között (kivéve MÁV-START Zrt.), 15. munkanap a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása (kivéve MÁV-START Zrt. 16. munkanap kapcsolat) Az egyeztetések elvégzése a MÁV- START Zrt.-vel, a feltárt hibák 17. munkanap rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása MÁV-START Zrt. kapcsolatban 18. munkanap Számviteli információs rendszer zárása ( B nap ) 19. munkanap Könyvvizsgálat munkanap Végleges negyedéves beszámoló elkészítése ( C nap) 29. munkanap A havi fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen a következô: Feladat Kimenô számlák kibocsátása teljeskörûen bevont társaságok felé teljeskörûen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki forgalom) megküldése (idôbeli elhatárolás nélkül) Bejövô számlák befogadása eljeskörûen bevont társaságoktól teljeskörûen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése ( A nap) A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése Kivéve MÁV- START Zrt. kapcsolatban A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése MÁV-START Zrt. kapcsolatban Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése (következô havi kezelésben) MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Határidô a hónapot követô 7. munkanap 8. munkanap 8. munkanap 12. munkanap 13. munkanap 16. munkanap 23. munkanap 25. munkanap A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követô április 20-ig a MÁV Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követôen a Felügyelô Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A MÁV Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelô Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére.

13 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 465 Az Alapító részére az elôterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló elôterjesztést a következô tartalommal kell elkészíteni: az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, könyvvizsgálói jelentés A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követô 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.MÁV Beszámolás szervezet vezetôje a felelôs. 4.5 A kiegészítô melléklet tartalmi elemei A kiegészítô melléklet számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társasággazdálkodásáról, eszközeirôl és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységérôl valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi elôírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevôit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítô mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az elôzô üzleti évtôl eltérô eljárások vagyoni-, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. Az állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos speciális szabályokat a Számviteli politika pontja tartalmazza. A kiegészítô melléklet tartalmi tagolása a következô: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetôségét; a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelôs személy nyilvános adatait, az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, a társaság könyvvizsgálóját, a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelezô voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott elôzô évi értékelési eljárásokból eredô eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; a társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, a társaság tevékenységét érintô tárgyévi fôbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következôket tartalmazza: Befektetett eszközök tekintetében: az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat, a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulását, az elszámolt értékvesztések bemutatását; Forgóeszközök tekintetében: a készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását, a követelések és értékvesztésük bemutatását, a devizás követelések bemutatását devizanemenkénti bontásban, az értékpapírok értékvesztésének bemutatását, a követeléseket kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o az immateriális javakra adott elôlegeket, o a beruházásokra adott elôlegeket, o a tartósan adott kölcsönöket kapcsolt vállalkozásban, o a készletekre adott elôlegeket; Aktív idôbeli elhatárolások között: a bevételek aktív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, a költségek és ráfordítások aktív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, a halasztott ráfordításokat; A saját tôke üzleti éven belüli változásátjogcím szerinti megbontásban; A céltartalékok között:

14 466 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám a céltartalék-képzés elveit, avárható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, a jövôbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, valamint az egyéb jogcímen történô céltartalék képzést; Kötelezettségek között: a kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatását, a hátrasorolt kötelezettségek bemutatását, a hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek, o pénzügyi lízing kötelezettségek, o egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, o hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o rövid lejáratú hitelek, o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, o rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatását, a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme, o fedezeti ügyletek bemutatása, o készfizetô kezesség- és garanciavállalási szerzôdések, o zálogjog kötelezettségek bemutatása, o mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme, o a Társaság, mint bérbevevô által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerzôdések bemutatása; Passzív idôbeli elhatárolások között: a bevételek passzív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, a költségek és ráfordítások passzív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, a halasztott bevételeket; Az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerint: az értékesítés nettó árbevétele fôbb tevékenységenkénti megbontásban az exportárbevétel és az import alakulása; A költségek költségnemenkénti részletezését az alábbiak szerint: anyagjellegû ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, személyi jellegû ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, értékcsökkenési leírás bemutatása; Az egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatását; Az egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatását; A pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulását az alábbiak szerint: pénzügyi mûveletek bevételeinek jogcím szeritni bemutatása, pénzügyi mûveletek ráfordításainak jogcím szeritni bemutatása, rendkívüli bevételek jocím szerinti bemutatása, rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása; A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatását; A társaság eredményének bemutatását forgalmi költség eljárással; A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tôke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetôképesség, valamint a jövedelmezôség alakulásának bemutatását mutatószámok és szöveges értékelés alapján; Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következô tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat mûködtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása; Az elôzô éveket érintô tételek mérlegét és eredménykimutatását. III. A kiegészítô részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függô információkat, így a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulását, a kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentôsebb K+F témákat, valaminta támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként, a kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.), a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát-, valamint a bér- és

15 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 467 személyi jellegû kifizetéseket állománycsoportonkéntibontásban, a vezetô tisztségviselôknek, az Igazgatóság, és a Felügyelô Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét, a vezetô tisztségviselôknek, az Igazgatóság, és a Felügyelô Bizottság tagjainak folyósított elôlegek és kölcsönök összegét. a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban lévô gazdasági társaságok nevét és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat:arészesedés arányát, a részesedési viszonyban lévô társaság jegyzett-, és saját tôkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban; a MÁV Zrt. részvényeinek bemutatását; a társasági adóalap módosító tételeinek bemutatását. 4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítô, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítô mellékletében megadott értékelést bôvíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos fôbb kockázati tényezôket a múltbéli tény- és a várható jövôbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 -ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fô célkitûzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezôk (külsô és belsô) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következô üzleti év fô célkitûzéseinek bemutatására, a társaság mûködésével kapcsolatosan felmerülô kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelôs azzal, hogy az üzleti jelentést a fôtevékenységi körök különbözô szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követô naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a mûködést szolgáló: befektetett eszközöket a bérbe vett eszközök kivételével függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerzôdésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, a forgóeszközöket, továbbá az aktív idôbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés, ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. A Sztv. 23. (2) bekezdése elôírja, hogy a vagyonkezelônél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képezô eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és mûködtetô eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tôke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítô mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következô alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és mûködését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követôen megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, mûködését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minôsítése az egyik évrôl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítô mellékletben számszerûsítve bemutatjuk Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé a Sztv a szerint azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként agir-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje, a 1-es számlaosztály magyarázata (8/b.sz.

16 468 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák: a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a évi C. törvényben elôírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levô tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól (B.1. sz. utasítás), a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) számú utasítás a beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról. A MÁV Zrt. a Sztv. 57. (3) bekezdése szerinti piaci értéken történô értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetôségével nem él Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékû jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott elôlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás-átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékû jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vétele egyedi döntés alapján történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésrôl és a technológiai innovációról, az elszámolására vonatkozó elôírásokat a Gy /2011 sz. utasítás tartalmazza. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatók. A január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-t követôen beszerzésre kerülô immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültevény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott elôlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fô csoportot különböztetünk meg: a már rendeltetésszerûen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, üzembe nem helyezett, rendeltetésszerûen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-jét követôen beszerzésre kerülô tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a fôkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyezô analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a fôkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezôséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljábantörténik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és fôkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a mûszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét tôl a 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11) GÁVIGH. sz. utasítás pontja szerint a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása etev bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bi-

17 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 469 zonylat) alapján történik. Az etev bizonylat alapján az elszámolások, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR etevmoduljábanvalósul meg. A rendszer továbbfejlesztése révén szeptembertôl az összesmozgásnem (pl. apport behozatal, többlet, hiány, selejtezés, stb.) elszámolásátetev bizonylat alapján rögzítjük. A bizonylatok kiállítását az etev kézikönyv szabályozza. A bizonylaton szereplô adatok valódiságáért a bizonylat kiállítója, az eszköz állagbantartója/üzemeltetôje felel. Beruházás és felújítás esetében a könyvelésre került etev bizonylatokat kinyomtatjuk, az a beruházás/ felújítás megvalósításért felelôs szervezet (FBF ML) munkatársai aláírják és szigorú számadás alá vett dokumentum egy példányát eljuttatja az állagbantartónak és a tárgyi eszköz könyvelés részére. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a mûszaki és számviteli adatok egyezôsége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetôsége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat elôírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján fôkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti fôkönyvben kerülnek nyilvántartásra Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának, a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 2/2013. (MÁV. Ért. 1.) számú, A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhetô karbantartási projektek lebonyolítási utasítása tárgyú EVIG sz. utasítás szabályozza. A mérleget alátámasztó fôkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintô, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történô megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelezô, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzôszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenôrzési lehetôséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. elôírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: részesedés, hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv ainak a tulajdonosra vonatkozó elôírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Fôkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenôrzési lehetôséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki, kivéve a pályavasúti portfólióban szereplô részesedéseket, amelyek a pályavasút eszközei között szerepelnek. A mérlegben történô elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a fôkönyvi számlakombináció részét képezô egyedi azonosító (Társasági kód) kötelezô alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítôértékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követô üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követô évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél az adóssal kötött szerzôdés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszûntetése a tárgyévet követô üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerzôdés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. a Sztv. 59/A-59/F -aiban szabályozott valós értéken történô értékelést nem alkalmazza.

18 470 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni Készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat agir-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje,a 2-es számlaosztály magyarázata (8/ c.sz.melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képezô bizományba, bérmunkára átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. A MÁV Zrt. tulajdonát képezô készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévô, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védôruha), saját termelésû készletek (befejezetlen termelés ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minôsülô állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék elôállításhoz történô felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, mûszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védôruhákat is. Az anyagok között mutatjuk ki a tárgyi eszközök selejtezése, bontása során visszanyert és hasznosítható anyagokat, az úgynevezett vissznyereményi anyagokat. Elkülönítve tartjuk nyilván az állami tulajdonú (kincstári) eszközbôl visszanyert, állami tulajdonúvissznyereményi anyagokat. Az állami tulajdonú, vissznyereményi anyagokkal kapcsolatos speciális elszámolási szabályokat a Számviteli politika pontja tartalmazza. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képezô, általában változatlan állapotban történô értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, a MÁV-STARTZrt.-nek továbbértékesített gázolajkészletet, a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésû készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elô, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésû készletek közé tartoznak: befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fôdarabokat és alkatrészeket is). saját termelésû (gyártott, cserejavított) anyagok Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzôdésekbôl jogszerûen eredô, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentô befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elôlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokatagir-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje, a 3-as számlaosztály magyarázata (8/d.sz. melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). A vevôkövetelések között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített a vevô által elismert termékértékesítésbôl, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendô adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is.a munkavállalói tartozást egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött fizetési felszólításra. Külön mérlegsoron mutatjuk ki a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szembeni követeléseket.

19 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 471 A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevôkkel: a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevôköveteléseket, adott elôlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt idôbeli elhatárolásokat, minden más társaságnak tárgyév szeptember 30- i fordulónappal egyenlegközlô levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlô levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelezô. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevô fôkönyvi számlák teljes mértékben fôkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlô levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörûen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésôbb a negyedévet követô hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés idôpontjáig nem élt kifogással. Ebbôl a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelôzôen pénzügyileg rendezett összegeket a kapott elôlegek között mutatjuk ki. A vevôköveteléseken belül a devizában kimutatott, valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevôkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csôdeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevôkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevô külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzôen a GIR Kintlévôség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevô, az adós minôsítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés idôpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülô összege közötti veszteségjellegû különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentôs összegû. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minôsül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévô adóssal szemben áll fenn és nem minôsül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). A részesedési viszonyban lévô társaságokkal szembeni követelések (vevô, váltó, egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során a fôkönyvi számlakombináció részét képezô egyedi azonosító alapján (Társasági kód) kerülnek a követelések a törvény által elôírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai). A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévô adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévô kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendô adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a Sztv. 77. (7) szerinti, az üzleti évhez kapcsolódó, szerzôdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerzôdés szerinti összegét. Az egyéb követelésekközött mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévô vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevô és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönbôl az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekbôl azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idôpontja között megtörtént. Függô és biztos (jövôbeni) követelés: A függô és a biztos (jövôbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függô követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövôbeni eseménytôl függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, va-

20 472 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám lamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövôbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerzôdés teljesítésétôl függ. Ide tartoznak különösen a határidôs adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidôs részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a fôkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegû fôkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a fôkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történô átadását teszik lehetôvé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések) Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletbôl vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteségkockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövôbeni pénzáramlásában bekövetkezô változások kockázatának fedezetére szolgál.a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítôleg azonos, ellenkezô elôjelû, nagy valószínûséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételezô nyereség és veszteség, vagy jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egymást ellentételezô pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl vagy ügyletekbôl eredô, a mérlegben szereplô eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkezô változás, vagy valamely származékos ügylet jövôben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt; cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl eredô mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggô kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülô (leszállítási) határidôs, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá elôrejelzett ügylethez kapcsolódó jövôbeni pénzáramlásokban bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkezô kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt is; külföldi gazdálkodó szervezetben lévô nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minôsülô külföldi gazdálkodó szervezetben lévô tulajdoni részesedést jelentô, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat. A hatékony fedezet alapvetô feltételei: a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat, a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fô feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétôl függôen: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idô, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tôketörlesztési idôpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerzôdéskötés idôpontja és helye stb.), a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthetô. Az árfolyam-, áru- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 43/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról, a 44/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról, valamint a 45/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról szabá-