Tölgyesek irtása és ákáczosok telepítése a Kecskemét városi erdőkben.

Átírás

1 nyában soha sem számitva, mindig megadják azon legmagasabb árt, a melyet saját üzleti viszonyaink között megadhatnak. A kincstári erdőkezelésnck a faárak lehető tartására és emelésére czélzó ezen törekvése Magyarország összes erdőbirtokosainak és fakereskcdőinek érdekét is előmozdítja, sikerre azonban csak ugy vezethet, ha a magán erdőbirtokosok is hasonló irányban közreműködnének, a mi, sajnos, csak nagyon kis mértékben történik; mert sok magán erdőbirtokos ugy adja el fáját, hogy többnyire annak értékét sem ismeri, s igy magát öntudatlanul, de mindenesetre tudatlanságból tetemesen károsítja; pedig ezt könnyen kikerülhetné, ha a mindenhez értésnek mámorából egyszer már kiábrándulva ilyen szakértelmet igénylő ügyleteknél arra hivatott embereknél keresnének tanácsot. Tölgyesek irtása és ákáczosok telepítése a Kecskemét városi erdőkben. Irta : Sza b ó Adolf, kir. erdőbecslési felügyelő. A kecskeméti erdők kataszteri helyszíneléséhez kiküldött bizottság, a nevezett város tulajdonát képező tölgyesek helyszínelése alkalmával szakvéleményem közlését kérte, az emiitett tölgyerdők állapota és kezelése iránt. Az ezen véleményhez szükséges anyagot a helyszínén összegüjtvén, nézetem nyilvánítására legyen szabad az Erdészeti Lapok"-ban helyet kérni. Kecskemét város tölgyerdei sarjerdőüzemben, 30 éves fordával kezeltetnek, s ezek a következő kiterjedéssel bírnak:

2 1. szentkirályi erdó 2. nagytalfáji 3. kist alfaj i 4. szikrai 5. nagynyiri 6. kisnyiri összesen hold, hold. Ezen erdőrészek közül, részint a talaj minősége, részint pedig a várostól való kisebb távolság miatt, különös figyelmet érdemelnek az 1., 2. és 3. alattiak, melyeknek összes kiterjedése : llio hold Ezen erdők talaja csekély kivétellel eléggé mély és üde televényes homok. Az állabok jelenlegi állapotát a talaj termőképességével összehasonlítva, azon meggyőződésre jutottam, hogy a jelenlegi állabok, a közönséges, de okszerű gazdálkodás mellett elérhető fatermésnek, legfeljebb / 0 -át szolgáltatják. Ugyanis a legbujább növényzettel borított területeken, melyekhez hasonlókon vett próbák 2 2*5 méter hold és évenkénti átlagos növekvést mutatnak, alig 0*8 méter átlagos növekvéssel találkozunk, és igy a tulajdonos város a szóban lévő 847 hold erdőből évenkénti 847X2=1094 méter tűzifa helyett legfeljebb 078 métert nyer. Megjegyzendő, hogy a tűzifa alatt nem csak a hasáb- és dorongfát, hanem a szóban lévő vidéken mindenkor értékesíthető rőzsefát is értem. Az erdők ezen sajnálatraméltó állapotát, nézetem szerint, következő körülmények idézték elő.

3 1. Az anyatuskók kimerültsége. Ezen erdők ugyanis, a sarjerdőnél annyira szükséges előkimélétben nem részesülnek, s ennélfogva a meghagyott magfák nagy száma daczára, sem lehet magról kelt csemetét találni. 2-or. A vágásterületek nem eléggé védvék a legeltetés ellen. 3-or. A éves tölgyállabok gyérítésénél a talaj beárnyalására semmi gond sem fordittatik, hanem egyszerűen mind azt a mi nem tölgy, eltávolítják. Ezen bajok bármelyike megfelelő orvoslás nélkül elég ok magában is, hogy az abban szenvedő erdő tünkre jusson. A helyszínén pedig volt alkalmain, az elől érintett bizottságnak velem volt tagjai előtt, az imént felsorolt három életbevágó hiba következményeit felmutatni. Nevzetesen a szentkirályi erdőnek többféle korú állabjaiban, a t. tagokkal együtt kerestünk magról kelt csemetét, vagy ilyenből lett fát, de fáradságunk eredményre nem vezetett. Ugyanazon erdőben néztük meg a gyéritett állabokat, és a látvány valóban elszomorító volt, mert az alkalmazott gyéritési mód a zárlatot teljesen tönkre tette. Az egyes tölgytuskók hajtásai mind meghagyatván számra nézve gyakran 16, sőt több darab míg az egymástól gyakran 20 30, sőt még több ölnyire fekvő tölgybokrok közötti egyéb fanemek, kivétel nélkül eltávolíttatván, a gyérítés tulajdonképeni czélja, t. i. a meghagyott fák növekvésének előmozdítása, nem érctett cl és azonkívül a napsugarak befolyásának kitett tisztások képződtek. Már most azon kérdés merül fel, miként lehetne és kellene a bajon segíteni?

4 Mielőtt a lelkiismeretes szakértő, ily fontos kérdésben határozott választ adna, tisztában kell hogy legyen, az erdőjövedelemre befolyással biró összes helyi viszonyokkal, mert eltekintve minden egyéb érdektől csak ezen helyi viszonyok ismeretének alapján hasonlíthatja össze a befektetendő tőke utóértékét a remélhető jövedelemmel. És itt nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a kiküldött bizottsági tagok, nevezetesen Muráközy János, b. Kis Mihály és Nagy Sándor urak, a feladat megoldásához szükséges adatok gyűjtése körül fáradhatlan szorgalommal és teljes odaadással működtek közre. A szóban lévő 847 holdnyi erdőnek legnagyobb része, oly talajt foglal el, melyhez hasonló minőségű, Kecskemét vidékén, mezőgazdasági czélokra legjobb sikerrel alkalmaztatik, és melyért kecskeméti szakértő mezőgazdák nyilatkozata szerint, átlagban holdanként, legalább frtnyi évi haszonbér lenne nyerhető. Az elfogulatlan erdőgazdának, szemben ily jövedelmi tényezőkkel, tekintve akár a tulajdonos érdekét, akár pedig a kérdés nemzetgazdasági oldalát, alig lehet bátorsága, ezen tölgyeseknek csak jelentékeny áldozatokkal eszközölhető jó karba való helyezését, vagy épen a jelenlegi állapotban leendő meghagyását javasolni. De ezenkívül figyelembe veendő még azon körülmény, hogy Kecskemét város mintegy 25 ezer holdnyi oly homokterülettel bir, mely legelő minőségben használtatván, holdanként és évenként legfeljebb krt jövedelmez, és melyhez hasonló talajon tenyésztett ákáczállabok holdanként köbméter, sőt gyakran ennél nagyobb átlagos évi fatennéssel birnak. A további kérdés az lenne, mennyibe kerül ily homokterület holdjának ákáczfával leendő befásitása? ERDÉSZETI LAPOK. 2

5 Tekintve azt, hogy a beültetendő terület jelentékeny részét, oly vállalkozók vennék át, a kik mezőgazdasági köztes haszonélvezet fejében az ültetést és az ültetvényeknél szükséges kapamunkát 2 3 éven át ingyen végeznék, egyszáz holdnak más alap rovására előállított és a helyszínére szállított ákáczcsemetékkel és pedig aként leendő beültetésére, hogy a sorok közötti távolság 2 méter, míg a sorokat képező egyes csemeték közötti 1 méter lenne, legfeljebb 500 frt lenne számitható. Az ellentétes nézetüek kétségbe vonhatnák, hogy ily vállalkozókra szert lehetne tenni. Nem mulaszthatom el ennélfogva, ez irányban a helyszínén tett tapasztalataimat közölni. Midőn egyik kirándulásom alkalmával több bizottsági tag jelenlétében kérdezem a kecskeméti erdőmestert, nem hiszi-e, hogy némely területek beültetését és mívelését, mezőgazdasági köztes haszonélvezet fejében, szegényebb sorsú ottani lakosok elvállalnák, határozott nemmel felelt. Egy későbbi kirándulás alkalmával egy próbavételnél igénybe vett napszámostól kérdeni, miért vonakodik a többször emiitett feltételek mellett néhány holdnyi területet elvállalni? Mire ismét nem tudom egy vagy több bizottsági tag jelenlétében, azon választ nyertem, hogy azért nem, mert a termesztménynek egy bizonyos részét, a város megbízottjának kiszolgáltatni kénytelen, a múlt években tett ugyan kísérletet ily vállalattal, de minthogy a termesztmény jelentékeny részét át kellé adnia, munkája után nem nyerte a remélt jutalmat. Továbbá oda nyilatkozott, hogy ha a termesztménye nem dézsmáltatik meg, szívesen vállalkozik évenként néhány hold beültetésére és az ültetmények megkapálására. Egy még későbbi kirándulás alkalmával ez irányban uj tapasztalatra tettem szert. Tudjuk azt, hogy a homok, termékenységére nézve, nagyon változó. így egy tíz holdas terű-

6 léten lehet a szélén jó, utána rósz, azután ismét jó vagy gyenge minőségű homok. Az érintett kirándulás alkalmával egy hasonló területre érkeztünk és láttuk, hogy annak egyik jobb részét beültetési, valamint megmivelési kötelezettség mellett A. ur, másik jobb részét B. ur stb., inig a terméketlenebb részeket hasonló kötelezettséggel L., M., N. stb. nem urak használták, íme tehát itt van a bibi, ez oka, miért nincs e czélra elegendő vállalkozója Kecskemét városának. De különben is a Kecskeméttel határos Jászkerekegyházán vagy Monostoron könnyű arról meggyőződni, hogy hasonminőségü homokterületeknek mezőgazdasági köztes használat fejében való befásitására, Kecskemét vidékén elegendő vállalkozók találkoznak. Mindezeket csupán azon állitásom érveléseképen hoztam fel, hogy 100 holdnak, más alapból előállított és a helyszínére szállított csemetékkel való befásitására 500 frtnál többet számítani annál kevésbbé lenne indokolható, inert ha a száz hold felének befásitása ingyen történik, a többire holdanként 10 frt marad; pedig a kalocsai érsekségnél ezen munkát holdanként 5 7 írtért végezik, és a gödöllői koronauradalmi erdőhivatal kerületében, a csemeték előállítását és a helyszínére való szállítását is beleértve, egy hold homokterületnek befásitása 8 12 írtba kerül. A csemeték előállítására és a helyszínére való szállítására évenkénti átalányt szándékozom és pedig a befásitott területek őrzési költségeit is, azért ugyanezen átalányösszegbe beleértve, számításba venni, inert a későbbi években, midőn a befásitott területek őrzéséhez szükséges költségek nagyobb mérveket öltenek, az ákáczesemete-kertek költségei tekintve ezen fanemnek természetes uton való szaporodását jelentékenyen apadnak. A szóban lévő 847 hold tölgyerdő nyers jövedelme (tehát sem az adót, sem a kezelési költségeket levonva) következő :

7 Hold s évenkénti Az egész Egy köb Terület fatermés a terület évi méter Pénzösszeg rőzsefával fatermése tőára együtt hold köbméter a. é. forint a Legelő és makkoltatás összesen 220(1. Most következik az, a minek kifejezést adni nem csekély és valóban szomorú feladat. Ugy vagyok vele mint a biró, midőn oly vádlottra mondja ki az Íteletet, a kit ha módjában lenne inkább megajándékozni, mint büntetni szeretne, de ott van a törvény és bár sajgó szívvel, de a sújtó ítéletet mégis kimondja. Előttem is tárva áll törvénykönyvem, a kétszerkettő négy, és kimondom, az erdész szájából szomorúan hangzó Ítéletet, miszerint a kérdéses 847 hold tölgyerdő kiirtandó. A tárgytól eltérőleg, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy ezen javaslattal annál kevésbbé akartam fellépni, mert a mi igen sajnos a tölgyesek irtása különben is divatba jött nálunk és ha ez igy tart, utódaink egykor arra ébrednek, hogy haszonfát szolgáltató tölgyerdők, széles e hazában megszűntek lenni. Ennélfogva határozottan kijelentem, hogy tölgyesek irtása, csak kivételes esetekben indokolható. De hogy itt. ilyen kivételes esettel állunk szemben, arról jelen czikkem folytatásának figyelmes olvasója, könynyen meggyőződhetik. Ha ezen 847 hold erdő időszakban kiirtatván, a talaj mezőgazdasági czélokra leendő használat végett bérbe adatnék : a várható jövedelem ezen időszakra következőkép lenne kiszámítandó. Egy évi vágástér 30 éves forda mellett 847 : 30 = hold.

8 C D C O G O G C C O O O C C C C C C C O 00 GO 00 CD CD CO CC- 00 CD M C5 Oi 0~ tc > O!D < hold < h- M Mi l-i i M H 1 ' IC tc IC I C tc tc tc tc ic tc tc tc to tc tc oo C: ~ tc to OS rf*. 05 *J Q O 0 0 CD O Q tc IC W í. 4*- Ül Cl C: ~J CO 0 0 tc O c p o p p p c p p o p p o p p pop opc ppo c c p c c c ccccco bococ c coccb o boöoc c óoóog c coóob o o o ó o 05 icce cb óoccb o bococ o : kor növe- dék Átlag- 01 0; : *- Cl Cl C 5 c: tr lc 03 ob ó tc K> Ci Cl c cr. -J tc IC Ci íö ch ^ ó C3 09 CIS CO CO tc Ü 3 03 CC CO O). O O P Nyert fatömeg Egy méter tűzifa tóara A nyert A jelenlegi nyers egész fatömeg jövedelem értéke

9 Magától értetődik, hogy a kimutatott jövedelemtöbblet, a kiirtott terület bérbeadásából befolyó összeggel növekedni fog. Ezen jövedelmi többlet egy részét a holdanként s évenként krt jövedelmező legelőnek ákáczfával leendő befásitására fordítván, a következő terv lenne követhető. Az első évben csak 50 holdnyi téridet lenne befásitandó, mert a nagyobb területre szükséges csemeték alig lennének előállíthatók. A kiadások ez esetben következőkép alakulnának : ültetésre 250 frt. ákácz csemetekertekre az 50 holdnyi legelőnek jelenlegi jövedelme. 10 összesen frt, mihezképest az 1879-dik évi jövedelmi többlettel szemben =2135 frt fölösleg maradna. A következő évben 50 helyett már 75, azután 100, 125 stb. hold lenne, az időközben előállított csemetekertek igénybe vételével beültetendő. Az évbeli kiadások lennének 75 holdnyi uj fásítás mellett : ültetésre..., frt, csemetekertekre 1100, a 125 hold legelőnek jelenlegi jövedelme. 25 összesen frt, mihezképest az 1880-dik évi fölösleg nemcsak = 1788 frt 44 kr, hanem éhez még az 1879-ben kiirtott terület bérbeadásából befolyó 847 frt 20 kr is hozzáadandó lévén, a kérdéses fölösleg 2635 frt 64 krra növekednék. Az erdő jelenlegi nyers jövedelmét összehasonlitni akarván, az ajánlott terv végrehajtása folytán remélhetővel, a táblázat 30 évre, azaz a jelenlegi forda tartamára lesz összeáhitandó és könnyebb átnézet végett előbb az összes jövedelmet s azután a kiadásokat fogom kimutatni.

10 Á mennyiben pedig az uj ákáczültetvények 20 éves forda mellett már 1899-ben jövedelmezni fognak, a jövedelmi kimutásban ezen tételekre külön rovatot kellend nyitni, és mivel túlzottaknak mondható tételeket számításaimba felvenni óvakodom, az ákáczállabok hold, s évenkénti fatermését 2.5 köbméterre teszem, pedig, mint említem, hasonló termőhelyü ákáczállabokban köbméter, sőt gyakran ennél nagyobb, de 2.5 köbméternél kissebb átlagos évi növedéket nem találtam, és egy köbméter ákácztüzifa tő árát csak 2 írttal veszem számításba, holott egy ür méter ákácztüzifa tőára Kecskemét vidékén jelenleg a 2 frt 50 krt meghaladja. így az 1899-ben letarolandó 50 hold fatermése holdanként 50 köbméter és az egész vágásterületé 2500 köbméter tűzifa, s az annak megfelelő pénzösszeg 5000 frt lenne. Jp Az ide következő táblázatok a 24. és 25. oldalon láthatók. "^PS Ezen táblázatból kitűnik, hogy a szóban lévő 847 hold rosz tölgyerdőnek kiirtásából és 6200 holdnyi legelőnek befásitásából, a lcgalantabb vett jövedelmi tényezőkkel eszközölt számitások szerint, Kecskemét városára 1879-től év végéig, legalább frtnyi jövedelmi többlet háramlik, és pedig akként, hogy ezen összeg 1879-ben frtot képvisel. De még azon esetre is, ha ezen összeg kisebbre olvadna, vagy épen 0-ra redukálódnék, pedig a második feltevésnél sokkal valószínűbb annak megkétszereződése, fölötte előnyös lenne, az ajánlott terv kiviteléhez haladéktalanul hozzáfogni, mert a 6200 hold uj ákáczerdő legalább 20 ezer frtnyi évi tisztajövedelmet biztosit, szemben a tölgyerdő és legelő csekély tiszta jövedelmével, vagy épen mint hajlandó vagyok elhinni veszteséggel. Alig szükséges megemlíteni, hogy ezen terv, a kivitelnél módosításokat fog szenvedni. így például a kiirtott területen

11 Jövedelem. Költség. Év frt S E Ikr E fco cí cs] Pnr3 t o O gf S t o.k S > 13 *> ^ t- 03 frt Ikr T3 S3 a 5 1 a. é. frt Ev Befásitandó terület hold Jövedelemapadús az elfoglalt legelötér anínyália i Átalány az ákáczcsemeték előállítására és a tieíásitott terület őrzésére A c-emeték ültetéséhez és megkapálásá - hoz kellö költségek a. é. forint Az összes kiadá- j sok <iu S K A jelenlegi nyersjövedelem 1889-től kezdve a kiirtott területért várható bérösszegből van levonva.

12 Év Jövedelem Kiadások vedelem fölöslege fásítási költségek evonása után -o 3 2 bo & O o ^ f c előbbi rovatban utatott töke értéke 1879-ben Év Jövedelem Kiadás 'Vedelem fölöslege fásítási költségek evonása után >n fölösleg utóiké 5'"'/<, kamat mellett összege összege ~*<1 OS a. é. forint a. é. forint előbbi rovatban utatott töke értéke 1879-ben 187!) ! : ; ' i )3 i összesen nyert fatömeg, minthogy az erdőkezelés nem volt rendszeres, egyenlő termékenységü talajon is, az állabok különböző korához és állapotához képest, majd kisebb, majd nagyobb lesz; továbbá nagyon valószinü, hogy a 847 hold erdő egy része, nem oly talajt foglal el, mely mezőgazdasági czélokra állandóan használható lenne. Annyi azonban bizonyos, hogy az ajánlott befásitások, az irtás utján nyert jövedelemnek, csak kisebb részét fogják felemészteni és hogy ezen 6200 holdnyi erdő, évenként legalább frtot fog Kecskemét városának jövedelmezni. A többi, nevezetesen a szikrai, nagy- és kis-nyiri tölgycsekre nézve, csak azt ajánlhatom, miszerint az állabok megfelelő karba való hozatala iránt szükséges rendszabályok mielőbb állapitassanak meg és azok szigorú következetességgel hajtassanak végre. Mindenekelőtt a magról kelt csemeték és az ezekből nevelendő fák érdekében, a kecskeméti tölgyesek le-

13 geltetése egyszer s mindenkorra eltiltandó lenne; továbbá a tisztások annak idején befásitandók, és a gyérítések, a talaj kellő beárnyalására való figyelem mellett, a legnagyobb óvatossággal eszközlendők. Titkári jelentés az Országos Erdészeti-Egyesület évi rendes közgyűlésén. Előadta : B e d ő Albert. A mult közgyűlés óta történt egyleti ügyvezetésre és az egyesület vagyoni állására vonatkozó jelentésemet azok után, melyek elnök ő nagyméltósága beszédében lettek ismertetve, mindjárt a vagyoni kezelésre és az egyesület ez évi pénzügyi viszonyaira vonatkozó tudósítással kezdem meg. Ezen év elején szerves intézkedés tétetett a vagyoni kezelés ügyében, még pedig tekintettel arra, hogy az egyesületi értékpapírok az idő folyamában oly kedvező szaporulatot vettek, hogy összegük a frtot felülhaladta, szükségesnek találta az igazgató-választmány ezen papíroknak minden időre való megnyugtató és biztos elhelyezéséről gondoskodni, s minthogy azon hitben volt, hogy egy állandó, úgyszólván örök időre való elhelyezés, legjobb és legczélszerübb módja az, ha ezen értékpapírok a magyar földhitelintézetnél helyeztetnek el; ennélfogva a választmány ennek foganatosítását a t. közgyűlés jóváhagyásának reményében elrendelte. Az ezen ügyre vonatkozó tárgyalások alkalmával a magyar földhitelintézet csakugyan hazafias készséggel vállalkozott az értékpapíroknak letétkép való elfogadására, még pedig azon papíroknak, melyek maga a földhitelintézet által bocsáttattak ki, ingyen való kezelésére, míg az egyesület