Az ózdi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése

Átírás

1 Az ózdi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A Javaslattétel november 30. 1

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Önértékelési rendszer Az Önértékelés folyamata Városfejlesztés Bevezető Megállapítások Városfejlesztési tevékenység megvalósítása Humánerőforrás Lakónépesség, munkaerő-piaci programok Egészségügy, környezet és természetvédelem Közlekedés Gazdaságfejlesztés Város rehabilitáció Turizmus Javaslat Városfejlesztési tevékenység megvalósítása Humánerőforrás Lakónépesség, munkaerő-piaci programok Egészségügy, környezet és természetvédelem Közlekedés Gazdaságfejlesztés Város rehabilitáció Turizmus

3 3.4 Folyamatábra Városfejlesztéshez, beruházási tevékenységhez kapcsolódó mutatószámok Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása Testületi és bizottsági döntéshozatal Testületi és bizottsági döntéshozatal Folyamatábrák Mutatószámok Közbeszerzés Közbeszerzési Szabályzat Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetése Nemzetközi kitekintés A Zöld közbeszerzés bevezetési menetrendje és főbb szempontjai Szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy a különböző beszerzési típusoknál milyen mértékben kell figyelembe venni az egyes környezetvédelmi szempontokat: Kommunikáció A partnerség erősítése Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére Civil, és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa Szervezeti és informatikai megoldások a hálózatok létrehozására, illetve hálózatokon nyugvó működési mód előterjesztésére Mellékletek

4 1 Bevezetés Ózd Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) az Államreform operatív program keretében Az ózdi polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése tárgyú projektet valósítja meg. A végrehajtás során augusztus 31-ig megtörtént a kijelölt 4 kulcsfolyamat helyzetelemzése. A kijelölt kulcsfolyamatok az alábbiak voltak: városfejlesztés képviselő-testületi és bizottsági döntéshozatal közbeszerzés kommunikáció. Jelen anyag keretében a kulcsfolyamatokra vonatkozó javaslattétel történik meg. 4

5 2 Önértékelési rendszer A Polgármesteri Hivatal helyzetelemzése során megállapítást nyert, hogy szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközöket nem használnak, azonban a kérdőíves felmérés alapján a képviselők támogatnák egy ilyen rendszer bevezetését. A hivatali munkatársakat ez a kérdés eléggé megosztotta, hiszen 54,5 % és 45,5 %- ban volt a támogatók és ellenzők aránya. A Polgármesteri Hivatal működésének hatékonysága érdekében egy önértékelési rendszer bevezetésére teszünk javaslatot. Önértékelő rendszerrel szemben támasztott elvárások: alkalmazása legyen egyszerű; a munkatársak saját maguk tudják végrehajtani; adjon képet a szervezet adottságairól; figyelmet fordít az ügyfelek észrevételeire; bemutatja a hivatal eredményeit; lehetővé teszi a polgármesteri hivatal önjavítását; időbeli összehasonlíthatóságot biztosít. A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény szerinti egyéni teljesítményértékelési rendszert alkalmazzák, mind a pozitív, mind a negatív irányú illetményeltérítés gyakorlat. A közigazgatás szolgáltató funkciójának erősítése elsősorban vezetői felelősség, hiszen a közigazgatás működtetésének célja a polgárok problémáinak egyszerű, gyors, szakszerű és pontos megoldása, és erre nyújt garanciát a kreatív, az új módszerek, megoldások alkalmazására képes vezető. 5

6 Minden vezető alapvető érdeke, hogy a közigazgatási szervezet feladatait mind hatékonyabban valósítsa meg. Ehhez segítséget nyújt az emberi erőforrással való gazdálkodás. Vezető meghatározza: a személyi állomány milyen struktúrában végezze feladatát; a feladatokhoz milyen személyiségi jegyekkel rendelkező munkatársak szükségesek, ennek érdekében milyen továbbképzések indokoltak; a köztisztviselők munkaköri leírását; a köztisztviselők teljesítmény követelményét; az alkalmazási szempontokat; a motivációs rendszert. Vezetői feladatok közé tartozik többek között az is, hogy a szervezet hatékony működését elősegítse, rendszeresen ellenőrizze a munkavégzést és a tapasztalatokra alapozva a szervezetet fejlessze. Mindezekhez segítséget nyújthat egy megfelelően kialakított önértékelési rendszer, amelynek helyes alkalmazásával olyan mérőszámokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet megállapíthassa fejlődését. Tekintettel arra, hogy a vezető határozza meg, hogy az egyes feladatok ellátásához milyen személyiségi jegyekkel rendelkezzenek a munkatársak, ezért javasoljuk a hivatalra vonatkozó kompetencia térkép elkészítését. Informatikai alkalmazások segítségével mára munkaköri elemzés révén egyszerűen és gyorsan megvalósítható az egy-egy munkakörben fontos kompetenciák optimális szintjének mérése. Az egyes személyiség tesztek az optimális kompetencia-profillal összehasonlítva adnak pontos értékelést a munkatársakról, illetve a pályázókról kiválasztás, fejlesztés és motiválás céljából. 6

7 2.1.1 Az Önértékelés folyamata 1. Önértékelési munka irányítását végző helyi vezető kiválasztása A helyi vezető feladatai: gyűjtse össze és tanulmányozza a szakirodalmat; készítsen SWOT analízist és kockázatelemzést a folyamatokat befolyásoló külső és belső tényezőkről; készítse el a vezetői döntés tervezetét. A SWOT analízis és a kockázatelemzéshez a vezető vonja be a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit is. 2. Az önértékelés megvalósításáról szóló döntés tartalmazhatja: az önértékelés céljának meghatározását; a hivatal tevékenységének átvilágítását (SWOT analízis készítése); a bevezetés előnyeinek és hátrányainak elemzését; az önértékelő csoport alkalmazását; a folyamat kezdő és befejező időpontját; az esetleges költségvonzatot. Lényeges, hogy a jegyző a döntés tervezetét egyeztesse a polgármesterrel. Az önértékelés alapja a vezetők és a munkatársak együttműködése, ezért kiemelten fontos, hogy a munkatársak kellő információval rendelkezzenek a 7

8 folyamat végrehajtásához (munkaértekezleten történő ismeretátadás), valamint a hivatali vezetés legyen elkötelezett a folyamat végrehajtása mellett. 3. Önértékelő csoport kiválasztása A Polgármesteri Hivatal létszámára tekintettel javasolt önértékelő csoport kiválasztása. A csoport ajánlott létszáma fő. 4. Kérdőívek testre szabása Ebben a szakaszban a hivatal meghatározhatja indikátorait, jellemzőit. 5. Adatgyűjtés A kérdőívek kitöltéséhez szükséges az adatgyűjtés. Fontos eldönteni, hogy milyen időszakra terjedjen ki pl.: felmérést megelőző 2-3 évre. Adatgyűjtési technikák lehetnek szükséges dokumentumok vizsgálata, ügymenetvizsgálat; munkanap-fényképezés, mutatószámok vizsgálata stb. 6. Önértékelő csoport felkészítése, oktatása A csoport kiválasztását követően a tagoknak képzésen kell részt venni, hogy az önértékelés helyes végrehajtásához kellő információ álljon rendelkezésükre. 7. Kérdőívek kitöltése Az önértékelési folyamat központi eleme a kérdőívek kitöltése. Nagyon fontos, hogy ne csoportmunka keretében történjen, hanem egyénileg és tények alapján. 8. Összegző anyag és értékelő lista készítése A kitöltött kérdőívek kiértékelését kell elvégezni és egy értékelő listát összeállítani. 9. Rangsorolás A javasolt fejlesztendő területeket rangsorba állíthatjuk. 10. Fejlesztések meghatározása, végrehajtás tervezése A rangsor alapján kiválasztott fejlesztéseket intézkedési tervbe foglaljuk. Az intézkedési terv tartalmazza, hogy milyen feladatokat, mikorra és milyen erőforrások felhasználásával végzünk el és ezekhez felelősöket is rendelünk. Az intézkedési tervet minden munkatárssal meg kell ismertetni. 11. Önértékelési munka végrehajtásának értékelése 8

9 Ebben a szakaszban történik meg az eredményesség teljes körű elemzése, a végső beszámoló, mint dokumentáció elkészítése, valamint a belső és külső értékelés. 12. Munkatársak tájékoztatása Nem szabad megfeledkezni a munkatársak tájékoztatásáról, az önértékelés eredményeinek publikálásáról, a fejlesztések elindításáról. Minél tájékozottabbak a munkatársak, annál nagyobb az esélye, hogy partnereink lesznek a fejlesztésekben, utalva a Kommunikációs fejezetben foglaltakra. 13. Monitoring, értékelés, ellenőrzés Monitoring alatt egy adott tárgy, vagy szolgáltatás illetve az azt meghatározó jellemzők időbeni állapotváltozásainak nyomon követését értjük. Az értékelés során megtudhatjuk, hogy az intézkedéseink milyen módon járultak hozzá célkitűzéseink megvalósításához, ezek az eredmények hogyan tarthatóak fenn. A monitoring a megfigyelt tárgy, szolgáltatás adott pillanatban érvényes állapotát írja le, míg az értékelés két időpont között eltelt időszakban bekövetkezett változásokat minősíti a kiindulási állapothoz vagy az elvárt szinthez képest. A Polgármesteri Hivatal vezetésének el kell dönteni, hogy be kívánja-e vezetni az önértékelést a hivatal munkájába. Amennyiben pozitív döntés születik, akkor felmerül a kérdés, hogy a Hivatal saját elképzelései szerint halad, vagy bevezeti a CAF rendszert. A CAF, Általános Értékelési Keretrendszer néven épült be a hazai közigazgatásba. A rendszer célja, hogy meghatározott kritériumok vizsgálatán keresztül a szervezet tevékenységében rejlő, annak eredményességét és hatékonyságát leginkább befolyásoló problémák azonosíthatóak legyenek, amelynek alapján meghatározhatók a teljesítmény továbbfejlesztésére irányuló javaslatok. A CAF rendszer online változata már kidolgozásra került és ingyenesen elérhető a közigazgatási szervek számára. A szolgáltatás támogatja a CAF önértékelési folyamat teljes körű, felhasználóbarát, elektronikus megvalósítását. A rendszer alkalmazása megkönnyíti a CAF önértékelést, amely segítséget nyújt a hivatal 9

10 teljesítőképességének növeléséhez, közigazgatási szolgáltatásai minőségének javításához. A CAF modell logikája a következő ábrán található. 10

11 A Polgármesteri Hivatal eredményességét mérő mutatószámok rendszere A fenti ábrán látható mutatószámok közül számos olyat találunk, amelyeket eddig is gyűjtött a hivatal, csak azokat épp nem szedte rendszerbe és az értékelésük is elmaradt. A vázolt mutatószámok között vannak olyanok is, amelyek gyűjtésére eddig nem került sor, de javasolt. A mutatószám rendszer felállítása és alkalmazása alapján nyert adatokat a szervezet az önértékelés során tudja hasznosítani, hiszen az önértékelés előkészítő szakaszában az adatgyűjtésnél nyújtanak segítséget. A mutatószámok a szervezet sajátosságaira tekintettel tovább specifikálhatók. 11

12 3 Városfejlesztés Az ózdi polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A pályázat kijelölt kulcsfolyamatainak városfejlesztési fejezetének helyzetelemzését végeztük el a pályázati kiírásnak megfelelő tartalommal és határidő keretben. A helyzetelemzés keretében leadott átfogó anyaghoz kiegészítő vagy módosító vélemény nem érkezett, ezért azt tovább gondolva tesszük meg javaslatainkat. 3.1 Bevezető Megvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló dokumentumokat, a Képviselő-testület által elfogadott stratégiákat, terveket, programokat: 1. Esélyegyenlőségi program 2. Integrált Városfejlesztési Stratégia 3. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 4. Az Ózdi Kistérség foglalkoztatási stratégiája 5. Ózd város Környezetvédelmi programja 6. Ózd város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 7. Ózd város Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata 8. Településfejlesztési Koncepció Leírtuk a múlt illetve a jelen helyzetet, kitértünk a humánerőforrás, lakónépesség, munkaerő-piaci programok, egészségügy, környezet és természetvédelem, közlekedés, gazdaságfejlesztés, város rehabilitáció, turizmus témakörökre. Kifejtettük a lehetséges jövőképet, fejlesztési célokat és a döntési folyamat elvárt rendjét. 3.2 Megállapítások Ózd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának működését szabályozó legalapvetőbb dokumentumai a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. 12

13 Felméréseink során nem csak dokumentumokat vizsgáltunk, hanem megpróbáltuk minél több dolgozó véleményét kikérni a hivatal működéséről. Tettük ezt azért, hogy minél mélyebben megismerjük az Önkormányzatot, a Polgármesteri Hivatalt. Városfejlesztés témakörben, vizsgáltuk a rendelkezésre álló dokumentumokat, így széles körben megismertük azokat a stratégiailag fontos irányelveket, amelyek e témakörben irányt adnak a szervezet jövőbe irányuló cselekvési rendszerének. Személyes interjúk keretében sikerült pontosítani az egyes részterületekhez tartozó feladatokat, így egységes egészként tudtuk kezelni a Képviselő-testület által megalkotott iránymutatásokat. A helyzetelemzési anyagban a városfejlesztéssel kapcsolatban tett megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze Városfejlesztési tevékenység megvalósítása Városfejlesztési tevékenységnek a közérdek által meghatározott minőségben, időtartamban és pénzügyi feltételekkel történő megvalósításához minden esetben hozzáértő, szakmailag jól felkészült irányító csapat munkája nélkülözhetetlen. Anyagunkban kitértünk a lehetséges megoldási módozatokra, amelyek segítségével iránymutatás adható az irányító csapat létrehozására: A polgármesteri hivatalon belüli szervezet létrehozása A fejlesztést irányító csapatot a Hivatalon belül, akár egy meglévő szervezeti egységhez kapcsoltan, akár önálló formában is létre lehet hozni. Ha az önálló szervezeti egység a polgármester, vagy bizottság közvetlen irányítása alatt működik, az a legkedvezőbb megoldás. Amennyiben új szervezeti egységet az Önkormányzat nem kíván felállítani, úgy célszerű munkacsoportot működtetni. Az Önkormányzattól független szervezet, külső vállalkozó megbízása Az Önkormányzat kockázata ebben az esetben a legnagyobb. A megbízás megfontolandó, ha nem áll rendelkezésre az a tárgyi és személyi kapacitás, ami a feladat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Önálló fejlesztő társaság létrehozása 13

14 Többségi önkormányzati tulajdon megléte esetén biztosítható az Önkormányzat koncepcionális irányítása, valamint a társaság működésének folyamatos ellenőrzése. A szervezet önálló, működését piaci alapokra lehet helyezni, amennyiben az Önkormányzattal kötött alapszerződésben ebben teszik érdekeltté. Akkor érdemes ebben a megoldásában gondolkodni, ha az Önkormányzat által indítandó fejlesztési akciók elérnek egy bizonyos nagyságrendet. Általános esetben a megfelelő volumenű akció akkor van meg, ha a társaságnak az akciók megvalósításának díjazásából származó bevétele a normális működési évben, felmerülő ráfordításokat fedezni tudja Humánerőforrás A munkaerő piac sajátosságai, elhelyezkedési lehetőségek, a kínált munkahelyek minősége befolyásolják a városban élők életminőségét, a térség népességmegtartó erejét. Az adatokból következtetni lehet a helyi gazdaság fejlettségére, a működő gazdasági szerveztek munkahelyteremtő kapacitására. Látható, hogy az Önkormányzat nem tud befolyást gyakorolni a képzési rendszerre, mert csak az alapfokú oktatási intézmények tartoznak hozzá. A városban működő szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően igyekeznek kialakítani a képzési rendszerüket. Minden település népességmegtartó erejét nagymértékben befolyásolja a helyben elérhető szolgáltatások köre. Ennek tükrében alapvetően tudja befolyásolni az oktatási, nevelési intézmények társadalmi megelégedettsége a település oktatáspolitikáját, így ezen keresztül a helyben élő és agglomerátumához tartozó polgárok komfortérzetét, a valós tudást adó képzésbe vetett hitüket. Az Önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a Polgármesteri Hivatalban és az Intézményeiben dolgozók meg tudják kapni a szükséges képzési és továbbképzési lehetőséget, valamint a javadalmazási és motiváló rendszer olyan legyen, ami lehetővé teszi a hosszú távú létszámtervezést. 14

15 3.2.3 Lakónépesség, munkaerő-piaci programok 1980-es évek eleje óta, az ipari termelés hanyatlásának hatására Ózd lakónépessége csökkenő tendenciát mutat. Jelentősen megnőtt a települést elhagyók száma, hiába a szaporodási ráta növekvő tendenciája, ez nem tudja kompenzálni az elvándorlást Egészségügy, környezet és természetvédelem A lakosság egészségügyi állapotára napjainkban is hatással vannak a kohászat által okozott szennyezések, illetve az iparág leépítése, amely mentálisan is terhelte a város lakóit. Ezek következményeként a tüdő-megbetegedések és a szenvedélybetegségek aránya kiugróan magas. A tüdő-megbetegedések gyakorisága Ózdon eléri a megyei átlag négyszeresét. Levegő 2002-ben készíttette el a város környezetvédelmi programját, amely részletesen elemzi a város környezeti állapotát. Megállapítható, hogy a levegőminőség helyzetében az elmúlt években lezajlott ipari szerkezetváltások jelentős javulást eredményeztek. Élővizek 5 állami tulajdonú és 4 önkormányzati tulajdonú vízfolyás közül objektív adatokkal csak a Hagony patak jellemezhető. Az alacsony szennyvíz-csatornázottság, a rossz minőségű derítők, szikkasztók és az illegális kommunális hulladéklerakók is nagyban hozzájárulhatnak a vízminőség romlásához. Talaj Az iparterületeken a talaj szennyezettsége közismert. A város területén nagy kiterjedésben találhatóak ipari eredetű hulladékokat, döntően salakot deponáló felületek. Ezek a talaj állapotán, és a tájkép rombolásán túl még diffúz légszennyezést is okoznak. 15

16 Parkok és egyéb zöldfelületek A város zöldfelületei bel- és külterületi erdőkből, közparkokból, kegyeleti parkokból, temetőkből, magánkertek, üzemek, intézmények parkterületeiből, a kiskertekből és a még kellően nem hasznosított egyéb területekből tevődnek össze. Vízellátás, szennyvízkezelés Az össz lakásszámhoz viszonyítva az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 93%, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig 60% Közlekedés A megyében nagy az olyan falvak aránya, melyekből az országosnál nehezebben megközelíthetők a legközelebbi nagyobb települések, városok. Ózd a fővárostól nagy távolságra, nehezen megközelíthetően helyezkedik el, a megyeszékhelytől pedig 58 km távolságra fekszik. A várost kétszámjegyű főút szeli ketté. A városfejlesztési tervekben szerepel a főútvonal kitelepítése és helyére egy sétálóutca jellegű belvárosi rész kialakítása Gazdaságfejlesztés A városban jelenleg működő nagyobb társaságok többsége döntően az elmúlt évtizedek jelentős ipari múltjába rejlő szakértelemre alapozta betelepülését. A Polgármesteri Hivatal mögött található bevásárlóközpontnak köszönhetően mára a kereskedelem és szolgáltatók is nagyobb arányú megjelenésére lehet számítani a közeljövőben. Ózd ipari reorganizációjának egyik gátja az, hogy a város nehezen megközelíthető a magyarországi gazdasági vérkeringést biztosító autópályákról, illetve vasúti fővonalakról. 16

17 3.2.7 Város rehabilitáció A belváros akcióterületeivel sikerült a Polgármesteri Hivatal mögötti a korábbi gyáregység helyén, rendezett körülmények között, a várost kistérségi viszonylatban vonzó kereskedelmi egységekkel bővíteni. Az Észak-Magyarországi Régió ipari parkjai közül 12 működik Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, ebből 1 Ózdon. Az Ózdi ipari park 50 hektáros területen jött létre. A park betelepítésére reorganizációs beruházásokat várnak. A város kiemelt stratégiai célkitűzései között szerepel egy zöldmezős ipari park kialakítása Turizmus Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet. A turisták nagy része magyar állampolgár, a külföldi vendégek nagy része pedig kelet-közép európai országokból érkezik, jellemzően kevés vendégéjszakát töltenek el, költési hajlandóságuk kicsi. Ózd vonzó hegyvidéki környezete természeti szépségekben igen gazdag. 3.3 Javaslat Javaslatainkat a korábban rögzített és azt pontosító megállapításaink sorrendjében tesszük meg, mely alapján a könnyebb döntés irányába teszünk alternatívát, természetesen a döntéshozó szabad döntési jogkörének figyelembevételével. Javaslataink szervesen kapcsolódnak a helyzetelemzésben már leírtakhoz, így azt egységes egészként kell kezelni. A város a kitűzött pozitív jövőkép elérését a következő főbb stratégiai célkitűzések megvalósításával biztosíthatja: Ózd növelje a térségben betöltött szerepét, kistérségi szerepköre erősödjön, Ózd folyamatosan növelje versenyképességét, tartós fejlődési pályára álljon, Ózd biztosítsa az itt élők számára a minél jobb életkörülményeket, a demográfiai, munkaerő-piaci és szociális feszültségeket enyhítse, törekedjen a vonzó településkép elérésére, 17

18 Ózd mind a város, mind a kistérség tekintetében csökkenti a szegregáció térbeli és társadalmi mértékét, konkrét, célzott intézkedéseket tesz az integráció előmozdítása érdekében, Ózd elősegíti az alacsony státuszú, munkanélküli lakosság, főként a szegregátumban élők foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci helyzetének javítását, aktív stratégiával hozzájárul a foglalkoztatási szint javulásához, Humán erőforrás fejlesztése Minőségi képzés fejlesztése, új irányok a középiskolai szakképzésben, átképzésben; A régiós közép és felsőoktatási intézmények és a helyi gazdasági szervezetek együttműködésének javítása; Képzési és oktatási együttműködések és kapcsolatok ne csak a statisztikai kistérség és régió, hanem a város teljes gazdasági vonzáskörzetére terjedjenek ki; A műszaki kutatás-fejlesztés infrastrukturális szükségleteinek biztosítása (kutatólaboratóriumok, műszerek); Alulképzettség csökkentése a városi lakosság körében; A lakosság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagyományok); A város kulturális központtá fejlesztése (kiállítóközpontok, galériák, fesztiválokrendezvények); Működő és fejlődő gazdaság A gazdasági életet támogató szervezetek létrejöttének támogatása; A város idegenforgalmának megtöbbszörözése, a vendégéjszakák számának növelése; A régi gazdasági kapcsolatok erősítése; Kapcsolatépítés a vállalkozások és az önkormányzat között (egyablakos ügyintézés, e-önkormányzat); Turisztikai vonzerők fejlesztése és térségi összekapcsolása; A környezet védelme és a fizikai környezet javítása: Környezetkímélő iparágak letelepítése; 18

19 Környezetbarát tudat erősítése a lakosság és a gazdasági szereplők körében; Szelektív hulladékgazdálkodás, regionális hulladékgazdálkodási központ; Barnamezős területek rehabilitációja; Megújuló energiaforrások használatának bevezetése; Az épített környezet kiemelt védelme Városfejlesztési tevékenység megvalósítása Javaslatunk alapján, létre kell hozni egy 100%-os Önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztő társaságot, vagy egy meglévő Önkormányzati tulajdonban lévő társaság tevékenységi körét ki kell bővíteni ezen feladatkörrel. A döntéshozónak mérlegelni kell a jövőbeni fejlesztési lehetőségeit. Akkor érdemes ebben a megoldásában gondolkodni, ha az Önkormányzat által indítandó fejlesztési akciók elérnek egy bizonyos nagyságrendet. Amennyiben ez a helyzet nem áll fenn akkor vagy az adott akciók megvalósítására és a megvalósítás időtartamára szervezett projekt-társaság, vagy az önkormányzatok társulása ajánlható Humánerőforrás Ózdon törekednek a lehető legjobb oktatási szervezet felállítására, a szegregátum kezelésére, a helyben szükséges munkaerő előállítására. A döntéshozónak vizsgálni kell a gazdasági racionalitást, és az egységes irányítás alá vonás lehetőségét, valamint az érdekérvényesítő képességét a hosszú távú képzési igények kielégítése érdekében. A munkavilágából tartósan kiszorult emberek visszavezetése a munkába, képzéssel egyéni tanácsadással, életvezetési programokkal megtámogatottan kell működnie. Ez által csökkenek az önkormányzat segélyezési terhei, szociális rendszer korszerűbbé tehető és kiadásai csökkenthetőek.. Az egyéni felelősségre jobban építő, a speciális igényeket jobban figyelembe vevő szolgáltató és foglakoztatási programok kiépítése szükséges. 19

20 3.3.3 Lakónépesség, munkaerő-piaci programok Ózd városának vezetése, a személyes megbeszéléseken leszűrt információk birtokából pontosan tudja a lakónépesség megtartásának fontos voltát. A Képviselő-testületnek akciótervet kell kidolgozni az elvándorlás megfékezésére, elősegítve a helyben boldogulást. Meg kell találni azokat a kitörési pontokat, ami kedvezővé teszik a várost az itt élők illetve az ide települni szándékozók számára. Véleményünk szerint, ebben a pontban kormányzati segítség és szerepvállalás nélkül nem lehet eredményt elérni Egészségügy, környezet és természetvédelem Minden település élhetőségét nagyban befolyásolja az ott élők egészségügyi helyzete, a környezet és természetvédelemre fordított erőfeszítések megvalósulása. Látni kell, hogy Ózd öregedő város, ahol fokozott figyelmet kell fordítani az egészségügyi ellátó rendszer biztosítására, annak hatékony és gazdaságos működésére. Ennek keretében fejleszteni kell az általános egészségügyi ellátást, fokozott figyelmet kell szentelni az idősek egészségügyi helyzetére. Ezzel összefüggésben erősíteni kell a gyermek ellátást. A szociális idősgondozás otthoni gondozó hálózat kiépítése kedvező hatást gyakorolhat. Ózd intézmény centrikus idős ellátásának az olcsóbb és korszerűbb az egyéni igényeket jobban figyelembe vevő szolgáltató hálózatának kiépítése szükséges. Az alap - és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatások mennyiségének és minőségének fejlesztése elengedhetetlen. Levegő A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a település levegő minősége javuló tendenciát mutat, amelyre törekedni kell a jövőben is. Lehetőség szerint, kihasználva a domborzati viszonyokat további erdősítéssel és a betelepülni vágyó gazdasági társaságok tudatos elhelyezésével kell megteremteni az alapot, különös figyelmet fordítva az uralkodó szélirányból bekövetkező lehetséges kedvezőtlen levegőszennyezés elkerülésével. 20

21 Élővizek Az ózdi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Ózd városában nem releváns az élővizek helyzetének elemzése. Talaj Ózd egyik legnagyobb problémája, a korábbi ipari városból megmarad talajszennyezés. Meg kell valósítani a rekultivációt, amire kormányzati, Európai Uniós pályázati források megszerzését kell előirányozni. Parkok és egyéb zöldfelületek Példamutató Ózd város fejlesztése a parkok és egyéb zöldfelületek kialakításában. A belvárosi rehabilitáció folyamán törekedni kell a további zöldfelületek kialakítására, a külső területek ez irányú fejlesztése mellett. Vízellátás, szennyvízkezelés Törekedni kell a teljes szennyvízhálózat megvalósítására. Korunk egyik legnagyobb problémája lehet, ha a szennyvizet nem megfelelő módon juttatják vissza a környezetbe. Ezáltal szennyezet, emberi fogyasztásra nem javasolt folyadék kerül a szervezetbe, ami károkat okoz és rontja az emberek általános egészségügyi helyzetét. A korábbi tervek alapján el kell érni, hogy a lakások 85%-a legyen bekapcsolva szennyvízhálózatba Közlekedés Városfejlesztési szempontból az egyik legjelentősebb kérdés a település megközelíthetősége, elérhetősége, autópályához való közelsége. Ebben a szegmensben Ózd nagy hátrányban van. A település vezetésének teljes energiájával törekedni kell az országos közúthálózati rendszerbe való kapcsolódásának menedzselésében. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik autópálya hiányában a település elérését autóúttal vagy gyorsforgalmi úttal. Fontos, hogy ne 21

22 csak Magyarország viszonylatában gondolkozzanak, hanem széles látókör alapján Szlovákia útjainak kapcsolódási lehetőségeit is fel kell tárni. Ózd közvetlen bekötése Sajópüspöki, Bánréve megkerülésével a 25-ös és 26-os főközlekedési út között összekötő út építésével a tervezett Miskolc - Bánréve 2x2 sávos autóútba elengedhetetlenül fontos a település életében Gazdaságfejlesztés Ózd városának folytatni kell a közelmúltban megkezdett beruházásait, melynek segítségével folyamatosan tárnak fel új területeket és építik ki hozzá az alapvető közműhálózatot. A kialakított és eladásra szánt ingatlanok tekintetében a lehető legszélesebb körben kell megtenni a megismertetést, mert csak így tudnak kellő ismertséget generálni. A mai korban sajnos a befektetők megannyi szempont szerint vizsgálják a leendő befektetéseik földrajzi helyszínét. Ózdnak a rendelkezésére álló pozitív lehetőségeit kell bemutatni. Helyzetbe kell hozni a befektetőt. Ki kell emelni azokat a főbb pontokat, amelyek felkeltheti a figyelmét az érdeklődőnek. Ki kell használni a gazdasági szegénységéből fakadó pozitívumokat, így a rendelkezésre álló munkaerőt, a betanított munkát végzők nagy számát, a térség hátrányos helyzetét, ami pályázatok esetén nagyobb támogatottságot jelent Város rehabilitáció Külön kell választani a gazdaság élénkítő és a látványberuházásokat. Mind a kettőre szükség van, csak eltérő intenzitással. Ózd belvárosa rendezett, alkalmas arra, hogy a belvároshoz kapcsolódó és a belvárosi szegmenshez szorosan összefüggő igényeket kielégítse. A zöldmezős ipari park beruházáshoz köthető anyagi javakat elő kell teremteni, a szükséges környezetszennyeződéseket meg kell szüntetni. Támogatni kell azokat a betelepülni szándékozókat, akik hosszú távú, nagy munkaerő felvevő tevékenységet kívánnak végezni. Folyamatosan kutatni kell azokat a területeket, ahol egybefüggő, nagy területek állhatnak rendelkezésre. 22

23 A város vezetésének meg kell teremteni azokat az építési szabályokat, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást a különböző igények kielégítésére, szem előtt tartva a helyben megengedhető építési normáknak való megfelelést Turizmus Tapasztalataink alapján nem jellemző Ózdra a turizmusból származó bevétel, vagy az eltöltött vendégéjszakákból látható kedvező tendencia. A településnek elsősorban a környezete adta lehetőséget kell kihasználni. Ki kell alakítani és el kell adni egy a településre vagy környékre jellemző cselekvést, múzeumot, ipari szolgáltatást. Tudatos marketing tevékenységgel fel kell építeni ezt a cselekvést, fel kell készíteni a települést a lehetséges látogatók fogadására. 3.4 Folyamatábra Városfejlesztési kérdés esetén a döntési modellhez kapcsolódó folyamatábrák a 4. fejezetben találhatóak. Kapcsolatok Feladatunk végrehajtása során az alábbi kapcsolati mátrixot állítjuk fel. Látható, hogy milyen szoros összefüggés van a kijelölt kulcsfolyamatok és a feladatok között. Városfejlesztési szempontból megállapítást nyert, hogy az alábbi feladatpontokkal lehet összefüggést találni: 1. Általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment érdekében 2. Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása 3. A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása 4. Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolások beépítése a hivatal működésébe 5. A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése 23