Tartalom. Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc"

Átírás

1 ROMÁKAT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSA 2001

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS ROMÁK ÁLTAL VEZETETT/TULAJDONOLT VÁLLALKOZÁSOK Szervezeti forma és a végzett tevékenység A gazdasági potenciál A gazdálkodási folyamatok értékelése Foglalkoztatási jellemzők Kereseti viszonyok Képzettségi jellemzők A ROMÁKAT ALKALMAZÓ CÉGEK HELYZETE Szervezeti forma és a végzett tevékenység A gazdasági potenciál A gazdálkodási folyamatok értékelése Foglalkoztatási jellemzők Kereseti viszonyok Képzettségi jellemzők A ROMA VÁLLALKOZÓK KÉPZETTSÉGE, JÖVEDELMI VISZONYAI ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS NÉHÁNY PÉLDA ÉRTÉKŰ, ROMÁK ÁLTAL VEZETETT/TULAJDONOLT VÁLLALKOZÁS EGYEDI BEMUTATÁSA A példaértékűnek tekinthető egyedi vállalkozások adataiból következő javaslatok MELLÉKLETEK A gazdasági környezet A kutatás során figyelembe vett törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések Kutatás és projektvezetés: Tanulmány: Babusik Ferenc Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc 2

3 1. Bevezetés A kutatás alapvető célja a romákat foglalkoztató vállalkozások leírása, e vállalkozási körből meríthető információk feldolgozása volt 1. Az e körben fellelhető stabilan működő, egyúttal romákat stabilan foglalkoztató vállalkozások paramétereinek feltárása, a célkitűzés szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság- és munkaügyi irányítás megfelelő szabályozóeszköz-módosításokat hajthasson végre (vagy újakat eszközölhessen) annak érdekében, hogy - legalábbis hosszú távon - növekedjen a ténylegesen foglalkoztatott romák számaránya. Az érintett vállalkozási kör két fő rétegből tevődik össze. 1. azon vállalkozások sokasága, amelyek romákat alkalmaznak, függetlenül a tulajdonosi kör etnikai identitásától, 2. azon vállalkozások sokasága, amelyeket romák tulajdonolnak (vezetnek) - függetlenül attól, hogy az alkalmazottak etnikai identitása micsoda. Noha a bevezetőnek nem lehet célja az alábbi munkából következő tanulságokat előre felidézni, ehelyütt mégis szükségesnek látszik egy - a pályázati cél megfogalmazását árnyaló - megjegyzés. A pályázati cél leírásakor a stabilan működő, egyúttal romákat (stabilan) alkalmazó vállalkozásokat, előfeltételezés gyanánt, "példaértékű" vállalkozásoknak neveztük. Mint az alábbi következő elemzésből világossá válik, erősen elkülönül a két jelzett vállalkozási kör: azon vállalkozások, amelyek "csak" alkalmazzák a romákat, de tulajdonosi / vezetői poszton nem találunk romát, lényegét tekintve nem tekinthetők "példaértékűnek". Egyrészt ezek a vállalkozások igen kis százalékban alkalmaznak roma munkaerőt, azt is elsősorban az alacsony iskolázottságú rétegből választva, fizikai munkásként foglalkoztatják. Emellett e kör roma foglalkoztatására jellemző a rövid időtáv. Azon vállalkozási kör, amelyet romák tulajdonolnak / vezetnek, közelebb áll a "példaértékű" terminushoz - de csak annyiban, hogy komolyan közreműködnek a család eltartásában, egyúttal tágabb környezetükben is munkaalkalmat képesek biztosítani romáknak. Annyiban ezek a vállalkozások sem nevezhetők "példaértékűnek", hogy nem járulnak hozzá komolyabban a nemzetgazdaság teljesítményéhez, versenyképességük az azonos méretű vállalkozásokhoz képest is alacsony. Az elmondottakat azért láttuk szükségesnek, hogy jelezzük: a kutatási célt megvalósítottnak tekintjük, mivel - noha igen jelentős nehézségek árán - sikerült feltárni e vállalkozási kör jellemzőit, - függetlenül attól, hogy példának tekintjük-e ezeket vagy sem - egyúttal elég világosan kibontakoznak azon területek, amelyeken a gazdaság- és munkaügyi irányítás beavatkozva elősegítheti a roma foglalkoztatottság javítását. 1 A kutatómunka folyamatát és az adatfelvétel eljárásait a "Kutatási beszámoló" írja le. 3

4 Válaszráták A Kutatási beszámoló kiegészített változatában leírtak szerint összesen 90 romák által vezetett/tulajdonolt vállalkozáshoz sikerült érdemben eljutnunk. Ezek közül 81 válaszolt úgy, hogy értékelhető kérdőívet kaptunk. Ugyancsak a kutatási beszámoló kiegészített változatában leírtak szerint, összesen 2286, romákat vélhetően alkalmazó vállalkozás került be abba a regiszterbe, amelyet átadtunk az OFA -nak. Az összesen 2286, romákat alkalmazó vállalkozásból 127 értékelhető kérdőívet kaptunk, tehát a válaszráta 5,5 % volt, amely kutatási tapasztalatok szerint értékelhető, megbízható eredményt nyújt. 4

5 2. Romák által vezetett/tulajdonolt vállalkozások A vállalkozások jellemzői alapján arról nyerhetünk impressziót, hogy a romák egy csoportja miként próbált választ adni az őket ért foglalkoztatási, megélhetési kihívásra. A kutatás felvillantja, hogy milyen dimenziók mentén szerveződik a romák által jegyzett vállalkozások működése. A kutatás során szerzett válaszok zöme Észak-Magyarországról 2, ezen belül is Nógrád megyéből származik 3. Roma vállalkozások - régió szerint vállalkozás központi telephelye % Budapest 4,9 Pest megye 1,2 Észak Magyarország 74,4 Észak-Alföld 14,6 Észak-Nyugat Magyarország 1,2 Nyugat-Magyarország 1,2 Dél-Dunántúl 2,4 A válaszoló romák közel egyharmada azért kezdett vállalkozásba, mert nem tudott megélni jövedelméből, 28%-a "kalandvágyból", tehát nem volt kényszerítő körülmény, 13%-uk a munkanélküliség elől menekült, 1-2%-ukat csak így alkalmazták tovább, s 26%-uk az egyéb kategóriát jelölte meg. Összességében a válaszolók hozzávetőlegesen fele-fele tekintette kényszernek, illetve szabad választásnak a vállalkozást, a nők valamivel erősebben érezték kényszernek a vállalkozást, mint a férfiak. A roma vállalkozások munkájában több mint 1000 fő vett részt. A cégek 85,4 %-a mikrovállalkozás, azaz maximum 9 főt foglalkoztat, s bennük talál megélhetést a vizsgált létszám 21,7%-a. A fő közötti kisvállalkozások aránya 11%, létszámuk 16,4%-ot képvisel. A közepes nagyságú cégek aránya 2,4%, a felvételbe bekerült létszámuk 14,6%- ot képvisel. Nagyvállalat főt meghaladó alkalmazottal - egy került a válaszok közé, viszont ennek foglalkoztatásban betöltött súlya 47,3%. Az arányok eltérnek a nemzetgazdasági átlagtól, ott a mikrovállalkozások aránya 96%, a nagyvállalatoké mindössze 0,2%, bár a bennük foglalkoztatott létszámhányad csak kismértékben tér el a roma vállalkozásokétól. 2 A vállalkozások elérhetősége területi szempontból igen egyenetlen volt. Ennek okait a "Kutatási beszámoló" tartalmazza. 3 E területre vonatkozó gazdasági elemzést az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5

6 A vállalkozások számának és létszámának megoszlása Vállalkozás mérete vállalkozások számának alkalmazottak számának megoszlása % Mikró 0-9 fő között 85,4 21,7 Kisv fő között 11,0 16,4 Középv fő között 2,4 14,6 Nagyvállalk. 250 fő felett 1,2 47,3 Összesen Szervezeti forma és a végzett tevékenység A válaszolók jellemzően egy telephellyel rendelkeztek (80%-uk), további 13%-uk két telephelyen működött. A vállalkozások több mint a fele 1-2 fős - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - egyéni vállalkozás. A romák által alapított cégek 57%-ánál az alapító egyszemélyi tulajdonosa is a cégnek. Az egyszemélyi tulajdonlás valamivel magasabb arányban jellemző a férfiakra, mint a nőkre. A vállalkozások zöme egyfajta tevékenységet folytat, a válaszoló cégek 30%-ának kettő, 10%-ának három és 2%-ának négy féle tevékenysége volt. A romák által jegyzett vállalkozások több mint a fele a kereskedelemben és az építőiparban tevékenykedik, nagyjából fele-fele arányban. Ezen túlmenően említésre méltó még feldolgozó-ipari és mezőgazdasági tevékenységük. Figyelemre méltó, hogy ugyan csak sporadikus jelleggel, de valamennyi nemzetgazdasági ágban megjelentek a roma vállalkozások. A feldolgozóiparban működő vállalkozások vallották magukat leginkább kényszer-vállalkozóknak, kétharmaduk volt ilyen, a legkevésbé (29%) jellemző ez a mezőgazdaságban. A többféle tevékenységet is folytató vállalkozásokban jellemzően az alábbi kombinációk fordulnak elő: kereskedelmi tevékenység szálláshely-szolgáltatással jár együtt, építőipari főtevékenység kereskedelmivel egészül ki, feldolgozóiparhoz építőipari és kereskedelmi kapcsolódik, mezőgazdasági főtevékenységhez kereskedelmi és építőipari társul. A rendelkezésünkre álló válaszok szerint roma vállalkozások 1980 óta alakultak, a folyamat 1990-től felgyorsult. Az elmúlt 10 év során emelkedő a roma vállalkozások alakulásának trendje, de az egyes évek elég nagy kilengéseket mutatnak. A folyamatok ilyetén alakulásában számos tényező szerepet játszik. A roma népességet korábban érte el a munkanélkülivé válás, mint a foglalkoztatottak többségét. Őket már a rendszerváltást megelőzően, a gazdasági válság előjeleként elbocsátották, így kényszerré vált számukra, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben forduljanak a vállalkozói lét felé. A vállalkozás-alapítás évenkénti jelentősen eltérő mértékébe belejátszik a munkanélküliség mértéke, illetve a munkanélküliségi ellátási jogosultság feltételeinek változtatása, továbbá a munkanélküliek foglalkoztatásához, az önfoglalkoztatáshoz fűződő kedvezmények alakulása. A válaszolók több mint fele 1994 után alapította vállalkozását. 6

7 A roma vállalkozások alapítási éve - időszakonként alapítás időszaka % között 9, , ,40 A vállalkozások több mint fele jogi személyiség nélküli egyéni vállalkozás, további 20%-a jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, s 18%-uk korlátolt felelősségű vállalkozás. Az érintett vállalkozások 70%-ának tulajdonosi szerkezetében található belföldi magánszemély, itt zömében önfoglalkoztatásról van szó. A vállalkozások egynegyedében fordul elő belföldi társas vállalkozás általi tulajdonlás, s elvétve szerepel állami, önkormányzati; kht; illetve alapítványi tulajdonlás is. A tulajdonosi palettáról teljesen hiányoznak a külföldiek, a szövetkezetek, az MRP szervezetek. A kérdőívre válaszolók cégeinek közel 60%-ánál egy tulajdonos van, további 30%-nál kettő. Ez is mutatja, hogy egy sajátos, zárt világgal állunk szemben, melynek perspektívái nagyon bizonytalanok. A roma népesség gazdasági-társadalmi helyzetének ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy nincsen külföldi tőke vállalkozásaikban (a beáramló működő tőke egyébként is egyre erősebben preferálja a 100%-os tulajdonlást a vegyessel szemben), viszont a fejlődésnek ez az egyik legfontosabb letéteményese a jelenlegi magyar gazdaságban. Roma vállalkozások jogi formájának megoszlása jogi forma % magán 65,9 társas 25,6 egyéb 8,5 7

8 2.2. A gazdasági potenciál A roma gazdasági szervezetek saját ereje igen alacsony volt az indulásnál, s ezt külső források csak szerény mértékben támogatták meg. A válaszolók 84%-a saját pénzét fektette be a vállalkozása elindításához, s mint azt látni fogjuk ezek meglehetősen szerény összegek voltak. A vállalkozások egynegyede kapott adókedvezményt működése kezdetén, de bértámogatásban csak 9%-uk, beruházási támogatásban 5%-uk részesült. E támogatások értéke 500 ezer és 1,6 millió forint között mozgott, s az adott vállalkozás számára az adott költségnemben a ráfordítások 50-70%-át fedezte. A roma vállalkozások alapításkori vagyona egyéni vállalkozók társas vállalkozások készpénz tárgyi eszköz immateriáli s jav. készpénz tárgyi eszköz immateriáli s jav. 101 M Ft felett , M Ft ,0 0 között M Ft között , M Ft között 14,0 14,7 0,0 48,5 47,8 25,0 1 M Ft alatt 86,0 85,3 100,0 51,5 39,1 50,0 Összesen A roma vállalkozások gazdasági potenciálja meglehetősen nehezen minősíthető azon mérleg és főkönyvi kivonatból származó adataik alapján, amelyeket hajlandóak voltak a kutatók tudomására hozni. Az adatok rendkívül hiányosak, nehezen értelmezhetők. Természetesen elképzelhető, hogy a bizalmatlanság szülte az információk eltitkolását. A kérdezőbiztosok az interjúk során érzékeltek bizonyos őszintétlenséget a válaszadóknál 4. 4 Mint a beszámolóban jelezzük, a roma vállalkozások adatfelvételét elsősorban roma származásúak, ezen belül is roma vezetők végezték. Az ő közléseik szerint a megkérdezett vállalkozók egy hányada ténylegesen több üzletágban tevékenykedik (ismereteik szerint), mint ahányról a kérdőívben beszámol, illetve jelentősebb számban foglalkoztatnak "fekete" munkavállalót. Az elemzőben megfordulhat a gondolat, hogy ezek a vállalkozások nem éppen a törvényi előírásoknak megfelelően vezetik könyvelésüket. Ugyanakkor kutatói alapnorma szerint az informális adatok nem minősíthetők adatnak, kizárólag a kérdezett válaszait vehetjük figyelembe. 8

9 A romák által vezetett/tulajdonolt cégek megoszlása eredményességük szerint Eredmény mértéke Vállalkozások Vállalkozások száma megoszlása darab % 1 milliónál több veszteség 7 8, ezer Ft közötti veszteség 12 14, , ezer Ft közötti nyereség 37 45,1 1 milliónál több nyereség 16 19,5 Nem válaszolt 8 9,8 A válaszolók 65%-a nyereségesen gazdálkodott 1999-ben. Eredmény-kategóriánként meglehetősen speciálisan alakul az átlagos árbevétel mértéke. A legnagyobb árbevétel és veszteség összefonódása érthető, mert ez esetben nagy cégekről van szó. Az a tény azonban már nehezen magyarázható, hogy az alacsonyabb nyereségsávba eső vállalkozások árbevétele miért magasabb a legnagyobb eredményt realizálókénál. Ezt valószínűleg a végzett konkrét tevékenység jellege okozza, de ilyen mély elemzésre nincs módunk. Egyébként ezt a feltételezést erősíti meg a foglalkoztatottak száma is. Az adósságállomány elég kézenfekvően alakul. A romák által vezetett/tulajdonolt gazdasági szervezetek néhány gazdálkodási mutatójának összefüggése eredményességükkel Veszteség Nyereség 1 millió Ft ezer Ft ezer Ft 1 millió Ft felett között között felett Átl. Árbevétel, ezer Ft Átl. Létszám, fő 67 2,3 1,5 7,0 7 Átl adosságáll., ezer Ft A vállalkozását nem kényszerből működőnek minősítők közel 20 százalékpontnyival magasabb arányban realizáltak nyereséget, mint a kényszerből gazdálkodók. Ez az általános kép valójában abból adódik, hogy a nagy nyereséget realizálók körében magas a nem kényszerből működők hányada, minden más nyereségsávban a vállalkozásukat kényszernek tekintők fordulnak elő nagyobb arányban. A veszteségesen működő cégek között akadt kettő olyan, amely a többiekhez képest különösen nagy összegű veszteséget halmozott fel (52, illetve 20 millió forintot). Tekintve, hogy e két vállalkozás adatai elég jelentősen befolyásolják az átlagos értékek alakulását, az adatokat ezek figyelembe vételével, s nélkülük is átlagoltuk. A továbbiakban külön értékeljük a társas vállalkozások, valamint az egyéni gazdálkodók gazdálkodási jellemzőit. A társas vállalkozások veszteségesen gazdálkodtak az átlagos adózás előtti eredmény szerint ( ezer forint) a két nagy veszteségű céget is beszámítva, míg a nélkül 873 ezer forint az átlagos adózás előtti nyereség. Az eredmény alsó szélső értéke a már említett 52 9

10 milliós veszteség, a két nagy vesztes nélkül viszont csak 3 millió forint a legnagyobb értékű negatív eredmény. A legmagasabb adózás előtti nyereség 6 millió forint a vizsgált mintában. A társas vállalkozások belföldi értékesítési árbevétele az előbbi esetben 63 millió forint egy vállalkozásra jutóan, míg az utóbbiban annak csak a fele, 30 millió forint. A két nagy veszteség-termelő kiugróan magas árbevétellel rendelkezik. A legalacsonyabb nettó árbevételt realizáló társas vállalkozás 500 ezer forinthoz jutott, a legmagasabb nettó árbevétel meghaladta az egy milliárd forintot a két nagy veszteségest is figyelembe véve. Ezeket figyelmen kívül hagyva 300 millió forint volt 1999-ben a mintába bekerült legnagyobb nettó árbevétel. A belföldi árbevétel a cégek túlnyomó többségének esetében azonos az összes árbevétellel, mivel exportja csak kettőnek volt 1999-ben. Ez a két vállalkozás viszont a vizsgált minta jellemzőihez képest egész jelentős, 52, illetve 516 millió forintot realizált ezen az ágon. A saját tőkében tízszeres eltérés tapasztalható a két alcsoport vizsgálata során: a két nagy veszteséggel rendelkezőt is figyelembe véve 25 millió forintot meghaladó az egy vállalkozásra jutó átlagos vagyon, nélkülük viszont még a két és fél milliót sem éri el. A legalacsonyabb saját tőkével rendelkező cégnek 2 ezer forintnyi a vagyona, ezzel szemben a "veszteséges" csoportban közel 600 millió a felső érték, a másikban alig haladja meg a 7 milliót. A veszteségeseket is magában foglaló csoport átlagos jegyzett tőkéje csak kétszerese a másiknak (21, illetve 10 millió forint), tehát az induló pozícióban szolidabb volt a különbség. A legalacsonyabb jegyzett tőke 30 ezer forintot tett ki, a legmagasabb 170, illetve 100 millió forint volt. A veszteségeseket is tartalmazó csoport képes volt vagyona növelésére, míg nélkülük vizsgálva vagyonvesztés tapasztalható. A magyar cégek nyilvántartási fegyelmét, gazdálkodási ügyeskedéseit ismerve közel sem biztos, hogy a vagyon gyarapodása piacképes összetevőkből áll. A társas vállalkozások adósság állományában is ötszörös különbség észlelhető a két csoport között. A veszteségeseket is tartalmazó kimutatás szerint az átlagos adósságállomány közel 70 millió forint egy vállalkozásra vetítve, nélkülük viszont alig haladja meg a 12 milliót. Az összes válaszoló kétharmadának nincsen adóssága, feltehetően nem is jutnának legális hitelekhez adottságaik miatt. Az amortizációban jelentkező különbségeket is a két nagyobb méretű veszteséges cég determinálja. Velük együtt vizsgálva az átlagos amortizáció 4,3 millió forint volt 1999-ben, nélkülük csak 1,8 millió. A legkisebb amortizációt realizáló cég 150 ezer forint értékcsökkenést számolt el, a legmagasabb összeg 64, illetve 6 millió forint volt. A forgóeszközök átlagos értéke 21 millió forint, a ráfordításoké 38 millió forint volt a két nagy veszteséggel gazdálkodó céget is magában foglaló számbavétel esetén, e nélkül csak 5,6, illetve 3,5 millió. A legkisebb forgóeszköz értékkel bíró cég 100 ezer forint értékű ilyen jószágot tudhatott magáénak, az ellenkező póluson 351, illetve 63 milliós értékek találhatók. 10

11 A romák által vezetett/tulajdonolt társas vállalkozások néhány gazdasági mutatója 1999-ben két nagy veszteségessel nélkül átlag szórás átlag szórás ezer forint adózás előtti nyereség belföldi ért. nettó árbev adósság állomány amortizáció forgóeszköz ráfordítás A bekért igen kevés számú számviteli adat alapján 5 az alábbiakban bemutatjuk néhány, a vállalkozások gazdasági potenciáljának megítélésére használatos mutató értékét a vizsgálatba bekerült roma vezetésű társas vállalkozásokra vonatkozóan. Nettó profithányad (adózott eredmény/nettó árbevétel) Jegyzett tőke-arányos jövedelem (adózott eredmény/jegyzett tőke) Vagyonarányos jövedelem (adózott eredmény/saját tőke) Saját tőke-arányos forgalom (nettó árbevétel/saját tőke) Az adózott eredményt becsültük összes társas vállalkozás két nagy veszteséges nélkül -0,0229 0,0235-0,0687 0,0706-0,5712 0,2965 2, ,6035 Az összes vállalkozásra nézve valamennyi mutató negatív tartományba esik - az alapgazdálkodási hányados kivételével - a két nagy veszteséges cég torzító hatása miatt. Nélkülük vizsgálva a helyzetet azt láthatjuk, hogy a cégek nagyon alacsony profitrátával dolgoznak, s a megtérülési arány is meglehetősen szerény. A vállalkozási jövedelmezőség mérésének központi kategóriája a vagyonarányos jövedelem alakulása. Ez méri a vállalkozás saját tőkéjének (azaz a vagyonának) jövedelemtermelő-képességét. E ráta mértékét az eszközfinanszírozáshoz használt kölcsöntőke nagysága csak ennek költségén (kamat) keresztül befolyásolja, az eladósodottság jelenségét, ezzel mintegy elszeparálva a jövedelmezőségtől. Ennek a ténynek egy negatív következménye is van: a vagyonarányos jövedelmezőségi ráta figyelmen kívül hagyja az adott vállalkozásban lekötött tényleges tőke nagyságát. Éppen ezért célszerű az eszközarányos jövedelem vizsgálata is, de ezt adataink sajnos nem teszik lehetővé. A vizsgált körben az eszközarányos jövedelem megközelíti a 30%-ot. 5 A bekért számviteli adatok minimalizálását az adatfelvétel igazolta: e vállalkozások ténylegesen hozzáférhető könyvelési adatai csekélyek. 11

12 Az alapgazdálkodási hányadosok (aktivitási ráták) a saját tőke- illetve eszköz-arányos forgalmat mutatják, esetünkben csak az előbbi vizsgálható. A mutató valójában azt méri mennyire hatékony a saját tőke, illetve összes eszköz az értékesítési árbevétel generálásában. Az egyéni vállalkozók gazdasági eredményei nagyságrendekkel alacsonyabb értéket képviselnek, mint a társaságoké, s a különbségek is mérsékeltebbek. Ebben az esetben az átlagos adózás előtti nyereség megközelíti a 300 ezer forintot, a legmagasabb nyereség 3,5 millió, s a veszteség maximuma 3 millió forint. A jegyzett tőkére nem született használható adat, a saját tőke 800 ezer forintot meghaladó egyéni vállalkozókként, s 60 ezer és 3,5 millió forint a két szélső érték. Nyilván az alapításhoz szükséges néhány ezer forinttal kiváltották az egyéni vállalkozói igazolványt, s a későbbiekben felhalmozott vagyon szerény mértékben nőtt az esetek többségében. Feltehetőleg ez a tevékenység ellátásához elengedhetetlen néhány eszköz beszerzése által keletkezett. A roma egyéni vállalkozások néhány gazdálkodási adata 1999-ben, ezer forint Átlag Szórás adózás előtti nyereség belföldi ért. nettó árbev adósság állomány amortizáció forgóeszköz ráfordítás Az egyéni vállalkozások átlagos nettó árbevétele meghaladja a 3,2 millió forintot, ez esetben meglehetősen nagyok a különbségek 400 ezer forinttól 12 millióig terjed a skála. Az adósságállomány átlagos értéke 555 ezer forint. Az amortizáció 450 ezer forint volt ben átlagosan, szintén jelentős szélsőségeket mutatva (25 ezer forinttól másfélmillióig terjed a nagysága). A forgóeszközök átlagos értéke 883 ezer forint, 82 ezertől 4 millióig tart a sáv. A ráfordítások 700 ezer forintot megközelítő átlaga 50 ezer és 2 millió forint között mozog. Ezek az értékek meglehetősen szerény egyéni vállalkozói mozgástérről tesznek tanúbizonyságot. A szegényes és korszerűtlen eszköz-ellátottságra utal, hogy a válaszolók 46%-ának nincsen amortizációja, s 40%-uk a forgóeszközök mértékéről sem adott számot, ráfordításairól 27%-uk nem tudott beszámolni. 12

13 2.3. A gazdálkodási folyamatok értékelése Az értékesítési helyzet közötti alakulásának minősítése során feltehetőleg gondot jelentett a korábbi évek állapotára való visszaemlékezés, legalább is a válaszok hiánya 1997-re megközelítette a beérkezett kérdőívek egyharmadát, ez 1998-ra mérséklődött 20%- ra, 1999-re már 10% alá került. Az értékesítési helyzet alakulása a roma vállalkozásokban % értékesítési helyzet Stabil volt 64,2 42,2 44,0 stabilnál jobb volt, lehetőséget adott fejlesztésre 5,7 23,4 16,0 nehézség 24,5 23,4 22,7 romlott 5,7 10,9 17,3 100,0 100,0 100,0 Mindhárom évben az értékesítési helyzet stabilitása volt a legnagyobb arányban előforduló válasz. Időbeli lefutását tekintve ez a válasz leginkább az 1997-es évre vonatkozott, ehhez képest a következő évre visszaesett a gyakorisága, 1999-re ismét emelkedett, de nem érte el a kiinduló állapotot. A stabilnál jobb, fejlesztési lehetőséget is biztosító lehetőséget kevesen választották a kérdezettek közül 1997-ben, viszont a következő évben több mint négyszeresére emelkedett súlya a válaszok között, de 1999-ben valamelyest visszaesett. Az értékesítési nehézségekre panaszkodók jelentették a második legjelentősebb csoportot 1997-ben, 1998-ban holtversenyben álltak a fejlesztőkkel, s 1999-ben picit csökkent a súlyarányuk. Az értékesítési helyzet romlására alacsony hányadban panaszkodtak a válaszolók 1997-ben, viszont azóta évről évre elég radikálisan emelkedett az erre szavazók hányada. Mindemellett a válaszolók számának megnövekedése miatt az a helyzet állt elő, miszerint 1997-ben a válaszolók alig több mint a fele mondta, hogy nem volt értékesítési nehézsége, ez az arány 1999-re elérte a 70%-ot. Ugyancsak a válaszadók számának megemelkedésével magyarázható, hogy között az index alakulását szemlélve azt láthatjuk, hogy miközben az értékesítési helyzetük alakulását stabilnak mondók száma változatlan maradt, a fejlesztési lehetőségről beszámolóké négyszeresére, a romlást érzékelőké 4,3 szeresére emelkedet, a nehézségekkel küszködőké 30%-kal bővült. A vállalkozások két tipikus értékesítési irányról számoltak be, melyből kicsit nagyobb hányadot képvisel az idegen cégnek történő értékesítés, mint a lakosság felé történő eladás. Ezen kívül kis súllyal előfordul még rokon, illetve családtag cége számára történő értékesítés, illetve egy estben saját másik cég felé történő eladás. A beszerzések alapvetően idegen cégtől történnek (65%), de ezt követően közel azonos arányban fordulnak elő vásárlások a lakosságtól, külföldről, illetve rokon, családtag cégétől. A roma vállalkozások közel egyharmadának működésére jellemző az idényjelleg. Az idénymunka leginkább nyáron és ősszel jellemző, bár tavasszal is magas gyakorisággal fordul elő, télen viszont szinte megszűnik. 13

14 A gazdálkodás egyes jellemzőinek alakulása között a romák által vezetett/tulajdonolt vállalkozásoknál, megoszlás % Alkalmazotti létszám Árbevétel Piaci részesedés Állóeszköz állomány Növekedett Csökkent Stagnált Összesen A gazdálkodás más jellemzőiben is a stagnálás volt az alapvető tendencia, bár erősen eltérő mértékben. A stagnálás legnagyobb arányban az alkalmazotti létszámot érintette, csaknem 80%-ban. Ezt követte az állóeszköz állomány több mint 60%-os hányaddal. A piaci részesedés és az árbevétel minősítésénél a stagnálás a válaszolok 40% körüli részét érintette. Növekedés leginkább az árbevétel alakulásában következett be, ezt követi az állóeszköz állomány. A csökkenés leginkább a piaci részesedésben következett be. Elképzelhető, hogy e vonatkozásban a roma vállalkozások egymásnak is konkurenciát jelentenek. A piaci részesedés visszaesése értelemszerűen hozzájárult a válaszolók 30%-ánál az árbevétel csökkenéséhez is, de az arányokból úgy tűnik kisebb hányadot érintett az árbevétel mérséklődése, mint a piaci részesedés zsugorodása. A romák által vezetett/tulajdonolt gazdasági szervezetek nemcsak megalakulásukhoz kaptak kevés támogatást, hanem később is ez volt a helyzet. A működéshez kapott támogatások esetében előtérbe került a bértámogatás - 14%-uk részesült ilyenben - feltehetően a munkanélküliek foglalkoztatásával összefüggésben. A működési bértámogatások mértéke 180 ezer forinttól 186 millióig terjedt, s az érintett vállalkozásoknál a bérköltség 12-70%- os sávjában mozgott, átlagosan 30% körüli volt (bár e kategóriának itt kevés a relevanciája). Az adókedvezményben részesülők hányada 7% volt, beruházási támogatásban alig 4%- uk részesült. A rendkívül kevés fejlesztés miatt - több más ok mellett - fejlesztési hozzájárulásban 3-5%-uk részesült a már említett jogcímeken. Az az egy vállalkozás, mely az adatokról is hajlandó volt információt szolgáltatni 800 ezer forintos bértámogatásról számolt be, mely ráfordításai 70%-át fedezte. Noha a válaszolók 10%-a folytat mezőgazdasági tevékenységet, semmilyen agrártámogatásban sem részesült egyetlen egy vállalkozás sem. Mint az az eddigiekből is látható még leginkább bértámogatásban részesülnek a működtetett támogatási módozatok közül a roma vállalkozások. Feltehetőleg a munkanélküliek foglalkoztatásáért igényelhető bérkiegészítésekért képesek eredményesen folyamodni a Munkaügyi Központokhoz. Erre lehet következtetni abból, hogy bértámogatásban a válaszolók 17%-át részesítette az említett szervezet, ugyanakkor munkahelyteremtő támogatásban csak 7%-ukat, más támogatásban képzésben csak 1-2%-ukat részesítette. Mástól (állami alapoktól, önkormányzatoktól, roma szervezetektől, alapítványoktól) gyakorlatilag nem részesültek humánpolitikai támogatásban, egy-egy precedens jellegű eset került be a válaszok közé. Összességében, valamennyi jogcímet figyelembe véve a válaszolók 25%-a kapott adókedvezményt, 15%-a bértámogatást, 8%-a beruházási támogatást. Az iskolai végzett- 14

15 ségnek nagy szerepe volt a támogatások elnyerésében, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fele, a gimnáziumot végzettek 42%-a kapott valamilyen támogatást, míg a nyolc általánossal sem rendelkezők mindössze 20%-a. A támogatások egy része a pozitív diszkrimináció jegyében áll a roma vállalkozások rendelkezésére, de az informáltság, a tudás hiánya, a bonyolult hozzáférési lehetőségek miatt azok csak részlegesen jutnak el a címzettekhez Foglalkoztatási jellemzők A roma vállalkozások meglehetősen belterjesen működnek, ami méretükből és gazdálkodási jellemzőikből adódóan eléggé természetes. Alvállalkozó céget 16%-uk, egyéni alvállalkozót 13%-uk, bedolgozót 4%-uk foglalkoztat bevallásuk szerint. Az összes vezető beosztású dolgozó 74%-a volt cigány, ami azt jelenti, hogy a cigányok által tulajdonolt cégek több mint egynegyedét nem cigány származásúak irányítják. Feltehetőleg ennek több féle oka van. A cigányok egy része képes volt valamilyen módon felhalmozni több-kevesebb befektetésre fordítható pénzt, de nincs kellő szakértelme a vezetéshez, esetleg csak a befektetés után akar jövedelemhez jutni, de a konkrét tevékenységben akkor sem kíván részt venni, ha ezt kvalitásai megengednék. Az okok közül azt sem lehet kizárni, hogy csak a nevét adta a vállalkozáshoz, hogy a cigányok részére a pozitív diszkrimináció jegyében létrehozott támogatáshoz etnikumon kívüli is hozzáférjen. A potenciális okok között felvethető annak lehetősége is, hogy a nem cigány ügyvezető könynyebben boldogul az ügyek intézésével a meglehetősen sok rasszista érzelemmel bíró magyar közéletben. A vezetők 68%-a férfi, 32%-a nő, ehhez közel állóak az arányok etnikai bontásban is. E kérdésben a nemi hovatartozás erősebben meghatározó tényezőnek tűnik, mint az etnikai. A roma vállalkozások foglalkoztatásának minőségi jegyeit vizsgálva az látszik, hogy a beosztotti státus legelőnyösebb posztján, az állandó munkavállalók körében - de csak itt - magasabb a nem cigányok részaránya (63%), mint a cigányoké (37%). A roma vállalkozások állandó munkavállalói közül a nem cigányok esetében viszonylag kiegyensúlyozott a nemenkénti eloszlás - 57% férfi és 43% nő -, viszont a cigányok esetében erősen elbillen a mérleg a férfiak javára (80%). Az együttes nemek szerinti megoszlás 65% férfi és 35% nő a tárgyalt foglalkoztatotti kategóriában. 15

16 A roma vállalkozások alkalmazottainak foglalkoztatási formája és megoszlása etnikai hovatartozás, valamint nemek szerint % nem cigány cigány összesen ffi nő ffi nő nem cigány cigány ffi nő Vezető Állandó munkavállaló Szerződéses munkavállaló Időszaki munkavállaló Alvállalkozó egyéni vállalk. Bedolgozó A roma vállalkozások szerződéses munkavállalói az állandó alkalmazottaknak csak a 20%-át teszik ki. Ebben a kategóriában többségben vannak (57%) a cigányok, a résztvevők 93%-a férfi. A nem cigány szerződéses munkavállalók esetében még szélsőségesebb a nemek szerinti megoszlás: 98% a férfi, a cigányok esetében 89%-os a férfiak részaránya. Az időszaki munkavállalók képezik a roma vállalkozások második legjellemzőbb foglalkoztatási módozatát összefüggésben az általuk végzett tevékenységek egy részének szezonális jellegével. Az idénymunka esetében a legmagasabb a cigányok részvételi aránya (86%), s itt is erős a férfi túlerő: az érintettek 91%-a az erősebb nemhez tartozik. Etnikai bontásban e munkavállalási formában a nem cigányok közül csak a férfiak vettek részt a válaszoló cégeknél, a cigányok esetében 90%-os a férfiak részesedési aránya. Az alvállalkozóként történő foglalkoztatás igen alacsony létszámot érintett a válaszoló roma vállalkozások esetében. Itt is meglehetősen féloldalasak az etnikai arányok, a roma vállalkozások alvállalkozóinak majd 80%-a szintén roma. A nemek közötti eltérésben az előbbi két formációhoz hasonlóan elsöprő, 97%-os a férfi többség. A cigányok közül csak férfi alvállalkozók vannak, a másik csoportban előfordul 15%-nyi nő is. Bedolgozás gyakorlatilag nem fordult elő a válaszok között. Ez adminisztrációs szempontból egy meglehetősen bonyolult formáció, az elérhető keresetek rendkívül alacsonyak, nem lehet csodálkozni azon, hogy az egész nemzetgazdaságban háttérbe szoruló formáció a romák között sem népszerű. Összességében tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vezetői poszt betöltésénél a nem szerinti hovatartozás az erősebben motiváló tényező. Az állandó beosztotti státus elnyerésénél az etnikai hovatartozás játssza a jelentősebb szerepet, bár a cigány populáció esetében a nőknél már itt is feltűnően megjelenik az etnikai és a nemi hovatartozás kumulált hátrányos hatása. A bizonytalanabb foglalkoztatási formák esetében tetten érhető a cigányok túlreprezentáltsága, s az, hogy ezekből a formákból a nők kiszorulnak. Végül is a roma vállalkozásokban is jobbak a nem romák munkavállalási esélyei, mint az azonos etnikai csoportba tartozóké. 16

17 Köztudott, hogy a romák között is magas a feketén foglalkoztatottak száma, de ennek a kérdésnek körüljárására jelen kutatásunkban nem tértünk ki. Feltételezhető, hogy a roma vállalkozások foglalkoztatási képessége magasabb a válaszok alapján feltártnak, mert az illegális ügyeiket nem "szellőztetik" a cégek 6. A roma vállalkozások foglalkoztatottjainak megoszlása a tevékenység jellege szerint nemenként és etnikai hovatartozás alapján nem cigány cigány összesen Mindffi nő ffi nő nem cigány ffi nő összesen cigány Fizikai Szellemi Összesen A roma vállalkozások döntő többségében fizikai foglalkozásúakat alkalmaznak, a válaszolóknál tapasztalható 90% körüli arány sokkal magasabb, mint a nemzetgazdasági átlag (55%, a versenyszférában 70% körüli). Az összképet nem módosítja az etnikai hovatartozás, viszont a jellegzetes nemenként eltérés itt is látható. A nők részvételi aránya kétszer-háromszor magasabb a szellemi tevékenységben, mint a férfiaké, de még így is sokkal alacsonyabb arányt képvisel az országos arányokhoz képest. A fizikai foglalkozásúakon belül a férfiak aránya 80%-os, a romáké 56%-os. Az etnikai és a nemi komponens együttes hatására érdekes kombináció alakult ki, mint azt táblázatunk is mutatja. A vizsgált roma vállalkozásokban feltűnően kevés fizikai foglalkozású cigány nő vesz részt, amely következhet egyrészt tradicionális okokból is, másrészt eddigi kutatásaink szerint 7 a férfiak és nők háztartáson belüli gazdasági szerepe a gyermekszám függvényében alakuló munkamegosztásbeli különbségeikből is fakad. A szellemi foglalkozásúak esetében ellentétes a tendencia a nemzetgazdaság átlagában tapasztaltakhoz képest, magasabb közöttük a férfiak részaránya, mint a nőknél. E jelenség hátterében tisztán látszik az etnikai determináltság: a nem cigányok, ha tompított mértékben is, de "hozzák" az országosan szokásos magasabb női részvételi hányadot, viszont a romák esetében erősen fordított a tendencia. A folyamat alakulásában feltehetőleg jelentős szerepe van a már említett tradicionális és családi okokon túlmenően a roma női népesség alacsony iskolázottsági színvonalának is. 6 A roma kérdezőbiztosoktól származó informális adatok alapján pl. a mezőgazdasági tevékenységet folytatók igen komoly mértékben élnek a "zsebszerződések" gyakorlatával. Pl. a libatenyésztésben érdekeltek legális és illegális "beszállítói" aránya között tíz-hússzoros aránykülönbség lehet. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg e gyakorlat tényleges (noha adózatlan) jövedelemszerző képességéről sem. 7 Lásd pl. Kutatás az ózdi régió roma népessége körében,

18 A roma vállalkozások alkalmazottainak megoszlása a tevékenység jellege, etnikai hovatartozása és nemek szerint % nem cigány cigány összesen ffi nő ffi nő nem cigány ffi nő cigány Fizikai Szellemi Összesen Úgy tűnik, a vállalkozások nemigen foglalkoznak alkalmazottaik adataival 8, vagy a munka egyszerű fizikai jellege miatt érdektelen az állomány összetétele. Például a cigány férfiak kivételével nem tudtak beszámolni a dolgozók átlagos életkoráról. Az egyetlen értékelhető kategória - a cigány férfiak - átlagos életkora 36 év, ez néhány évvel alacsonyabb, mint az ország összes foglalkoztatottjára jellemző érték. A roma vállalkozások alkalmazottainak átlagos foglalkoztatási ideje hónap nem cigány származású cigány származású férfi nő férfi nő Fizikai dolgozók 10 10,5 9 9,4 Szellemi dolgozók 22,3 21,6 11,7 12 Legalább érettségizett 18 22,5 10,9 10,8 Érettségivel nem rend. 10,4 9,8 8,7 9 Az alkalmazottaknak a roma vállalkozásoknál töltött átlagos foglalkoztatási ideje a háromnegyed év és a közel két év között szóródik, tehát meglehetősen alacsony. A válaszokban előforduló leghosszabb foglalkoztatás 60 hónapot tett ki, ez a szerencsés egy nem cigány szellemi foglalkozású, érettségizett nő volt. A cigány származásúak átlagos foglalkoztatási ideje ránézésre is láthatóan rövidebb, mint a másik csoporté. A szellemi foglalkozásúaké hosszabb, mint a fizikaiaké, ez az összefüggés különösen erős a nem cigány származásúaknál. Itt a munka jellege gyakorlatilag megduplázza a foglalkoztatási időt. A nem cigány származásúaknál az előbbi összefüggés pandantjaként hasonló tendenciák figyelhetők meg az iskolai végzettség dimenziója mentén is. Ugyanakkor a cigány származásúaknál az iskolai végzettség szintje lényegesen kisebb eltérést eredményez a foglalkoztatási időben. Valamennyi cellában a legnagyobb gyakorisággal előforduló foglalkoztatási idő a 12 hónap. Mint azt a korábbiakban láttuk a támogatási formák közül értékelhető mértékben egyedül a bértámogatásokból részesültek a roma vállalkozások. Ennek konkrét formája feltehetőleg a munkaügyi központok által a munkanélküliek foglalkoztatásához folyósított bértámogatás igénybevétele volt, mely fél évre szól, s utána még fél évig minimum foglalkoztatni kell a támogatottat. Ennek a foglalkoztatási stratégiának az érvényesülése elsősorban a cigány etnikumhoz tartozók alkalmazásában érhető tetten a roma vállalkozásokban. 8 Az esetek egy részében, a hiányos könyvviteli adatokhoz hasonlóan, nem rendelkeznek ilyennel. 18

19 A roma vállalkozások munkaerő ellátottságát elsősorban az ismerősök által ajánlott személyek biztosítják, kismértékben még a Munkaügyi Központokon keresztül is hozzájutnak alkalmazottakhoz, bár nem tévedünk nagyot, ha azt vélelmezzük, e két technika szorosan összefonódik egymással helyi viszonylatban Kereseti viszonyok A roma vállalkozások nem igazán tudták minősíteni saját alkalmazottaik bérezési helyzetét a környezetükhöz képest. Feltehetőleg a nem cigányok esetében ez volt az oka a rendkívül magas válasz megtagadási aránynak, az a néhány cég, amelyik egyáltalán válaszolt, átlagosnak értékelte nem cigány alkalmazottai bérszínvonalát a környezethez képest. Ez vagy így is van, vagy egy kitérő válasznak tekinthető. A cigány férfiak esetében érkezett jól értékelhető válasz, ahol az alkalmazottak több mint 80%-át átlagos keresetűnek vélték a válaszolók. A cigány nők esetében hozzávetőlegesen a cégek fele válaszolt, ott közelítette a 90%-ot az átlagos besorolás 9. (Az ágazatra jellemző országos átlagkeresethez képest a kereskedelemben 65%, a mezőgazdaságban 87%, a feldolgozóiparban 79%, az építőiparban 68% volt a megyei átlag.) A viszonyítási alap tehát elég alacsony. A bérezés feltehetőleg eseti megállapodás kérdése, a teljesítmény, illetve időbérezésre vonatkozó - főleg a nagyvállalati - gyakorlatban használt, a kérdőívben felkínált bérezési technikákba nem tudták besorolni alkalmazottaikat. A roma vállalkozók jövedelmének alakulása speciális képet mutat. Körükben nem érvényesül a magasabb iskolai végzettség jövedelem-növelő hatása - ez alól kivételt képeznek azon elenyésző arányú romák, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Azt "természetesnek" tekintjük, hogy a nyereségesen gazdálkodók egy főre eső jövedelme magasabb az ellenpólusénak. Igen figyelemre méltó viszont, hogy bár a legmagasabb egy főre jutó családi jövedelem a 0 szaldósok között mutatható ki! E vállalkozói körben is úgy tűnik: az igazán "szemfülesek" nem törekednek nyereség realizálására, inkább a költségek terhére igyekeznek megfelelően élni. Ez a magyar gazdaságban a kis és középvállalkozások körében - ahol a háztartás és az üzleti vállalkozás pénzügyei elég erősen összemosódnak - egy jól bevált életviteli stratégia. A vállalkozások igen komoly életszínvonal emelő hatására hívja fel a figyelmet, hogy a bevallott 10 egy főre eső családi jövedelmek tekintélyesek (62-95 eft / fő) - a nem roma kisvállalkozók átlagát tekintve is - de különösen a roma népesség átlagos jövedelmi viszonyai ismeretében (e relációban hat - nyolcszoros a jövedelmi különbség!). Mivel a roma vállalkozók jövedelmi -és lakásviszonyai jelentősen különböznek e népesség átlagától, a 2. sz. mellékletben e tárgykört külön elemezzük. 9 A válaszok értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Nógrád megye az ország egyik legalacsonyabb átlagkeresetével rendelkező megyéje, az országos átlaghoz képest a keresetek itt 79%-ot tettek ki 1999-ben. 10 Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a bevallott és a be nem vallott jövedelmek között minden társadalmi réteg vizsgálata esetén jelentős a különbség. 19

20 2.6. Képzettségi jellemzők A vizsgált munkavállalói körben a felsőfokú végzettségűek aránya messze alatta van a nemzetgazdasági átlagnak (a versenyszférában ez 13-14%-ra becsülhető). Ugyanakkor a vizsgált mintában a roma vállalkozók 4,9 %-a vallotta magát felsőfokú végzettségűnek, miközben a hasonló átlagéletkorú roma népességben ez az arány 0,1 % és 0,5 % között becsülhető 11. Az sem jellemző még, hogy az alkalmazott nők között magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiak között, s hogy ezt pont a cigány nők magas felsőszintű végzettségi aránya okozza, ez ellentmond minden társadalmi tapasztalatnak, korábbi vizsgálatnak. Nyilván ezt a minta specifikus jellege okozza, esetleg az hogy bizonyos nevében felsőfokúnak titulált tanfolyamok elvégzését, esetleg valami mást helytelenül felsőfokú végzettségnek minősítettek a válaszolók. A roma vállalkozások foglalkoztatottjainak megoszlása az iskolai végzettség szintje szerint nemenként és etnikai hovatartozás alapján - oszlop % nem cigány cigány összesen Mind- Végzettség ffi nő ffi nő nem cigány cigány ffi nő összesen Felsőfokú 3,3 3,8 1,3 7,1 2,6 2,6 2,2 5,1 3,0 Érettségizett 14,2 28,3 5,6 22,1 14,3 9,3 9,8 25,9 14,3 Szakmunkás 45,5 22,3 33,3 18,6 28,2 30,0 39,2 21,0 34,0 Befejez. 8 ált 37,0 45,6 39,4 31,9 29,9 37,7 38,3 40,3 38,9 Kevesebb ,4 20,3 0 20,4 9,5 7,7 9,8 Összesen Az érettségizettek esetében már jól láthatóan megjelenik az etnikai hovatartozás szelektáló hatása, ez különösen jellemző a férfiak esetében. A cigány nők között figyelemre méltó az érettségizettek hányada, feltehetőleg az ő munkához jutási esélyeiket ez jelentősen megemeli, ezért magas viszonylag a kereső tevékenységet végzők között az arányuk. Ennek hatása az összesen adatokban is jól megmutatkozik, így az érettségivel rendelkező nők hányada két és félszer magasabb, mint a férfiaké. A szakmunkás, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezők esetében, mind az etnikai, mind a nemenkénti szelektációs hatás tetten érhető. Mindkét nem esetében magasabb az ilyen végzettséggel rendelkezők hányada a nem cigány részmintában, de összességében elég kiegyenlített az eredmény. Az összesítésben a nemenkénti hovatartozás hatása válik meghatározóvá: majdnem kétszer annyi a férfiakon belül az ilyen végzettséggel rendelkezők hányada, mint a nőknél. 11 Lásd: Radó Péter: Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról, Bp. 1997, OM, valamint: Babusik Ferenc: Az iskolai hatékonyság kulcstényezői a romák oktatásában (http://www.delphoi.hu) 20

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2012. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FONAVITA NONPROFIT KFT Pécs, Hársfa utca évi

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FONAVITA NONPROFIT KFT Pécs, Hársfa utca évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FONAVITA NONPROFIT KFT 7627 Pécs, Hársfa utca 4. 2009.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló I: A vállalkozás bemutatása A vállalkozás a Primax Kht-ból alakult át 2007.05.31.-én,

Részletesebben