DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL
|
|
- Szebasztián Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL DECEMBER 31.
2 A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben foglaltaknak tesz eleget. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Kormány rendelet (Nykr.) céljaival összhangban a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed : - a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására, - a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és - a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Bank megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A Bank a Nykr-ben előírt lényeges információkat nyilvánosságra hozza, kivéve a védett és bizalmas információkat. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) évi C. Törvény a számvitelről (Szmt.) - 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről - 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről - 200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről - 381/2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről - 244/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól - 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól - 131/2011. (VII.18.) Korm. r. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a - befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történi alkalmazásáról (Jkr.) FOGALMAK: Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. (Hpt.) Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. (Hpt.) 2
3 Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. (Hpt.) Kitettségi osztályok a hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelményének számításához alkalmazott sztenderd módszer tekintetében a Hpt. 76/A. (1) bekezdésében felsorolt, tartalmukat és a besorolási követelményeket tekintve a Hkr.-ben részletezett kitettségi osztályok Tőkemegfelelés - a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Tőkemegfelelési index a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa. Tőkemegfelelési mutató a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Lényegesség elve a Bank minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Bank vezetése lényegesnek ítél. 2) Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét 3) Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. 4) Valódiság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 5) Világosság elve az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 6) Összehasonlíthatóság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 7) Rendszeresség elve a Bank évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Pénzintézetre vonatkozó lényeges információkat. 8) Kontrolláltság elve a Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. KOCKÁZATI TÍPUSOK A következőkben ismertetjük, melyek azok a főbb kockázati elemek, melyet Pénzintézetünk kifejezetten előtérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükből adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses ügyfele felé kitettsége követelése áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. 3
4 Koncentrációs kockázat a Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. Országkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: - a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), - a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), - ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), - a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, - strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. 1. KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Pénzintézet kockázatokkal kapcsolatos belső irányvonalát. A Bank kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: - kockázatvállalási politika - kockázati szerkezet 4
5 - kockázatkezelés szervezete Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Bank Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Bank Igazgatósága az egész szervezeten belül elvár. Kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: Biztonságos működés elve: A Bank úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos működését. A belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által megkövetelt minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve: A Bank úgy alakítja kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. Együttműködés elve: A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a felügyeleti szervek által rendelkezésre bocsátott előírásokat ill. ajánlásokat. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Költség haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakkal történi összemérés elve: A Bank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző Bankoknak. Tiltott tevékenységek elve: A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, erkölcsileg támadható tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Pénzintézet számára veszteséget okoz. A Bank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 5
6 A Bank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Bank minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a) Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b) Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c) Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d) Kockázatok alakulásának figyelése e) Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések Általános kockázatkezelési célok: a) A Bank, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. b) Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Pénzintézet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott követelményekkel. c) A Bank elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. d) A Pénzintézet nem finanszíroz: - politikai pártokat, - politikai szervezeteket. A Bank nem létesít olyan ügyféllel kapcsolatot, amelynek a. az adatszolgáltatási, együttműködési készsége rossz, b. a vállalkozás tényleges tevékenysége eltér a kérelemben, illetve a Cégnyilvántartásban lévőtől, c. bármilyen formában, nyíltan vagy burkoltan megvesztegetési kísérletet tesz, vagy arra utal, és akármilyen más módon a Bank üzleti hírnevét rontja. Kizáró ok lehet a további kapcsolat létesítésének d. ha az ügyfél valamennyi követelése rossz kategóriába került besorolásra, kivéve a veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. e. a vállalkozás ellen csőd, felszámolási eljárás van folyamatba, kivéve a felszámolás során veszteségminimalizálási céllal vállalt kockázatot, valamint a felszámoló által a felszámolás alatt álló vállalkozás működtetése céljából igényelt hitel, f. ha az ügyfél ellen a Bank által indított peres eljárás van folyamatban, kivéve az ezen ügyfeleknek a veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. A Bank tényleges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatokat. f) A Bank folyamatos felülvizsgálja és alakítja árazási politikáját, hogy az minél inkább megfeleljen a kockázati árazás alapelveinek, biztosítsa a bank által elvárt tőkemegtérülést. g) A Bank törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. e) A Bank az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 6
7 Hitelkockázat kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) használatát - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása - A lakossági termékek scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése - A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok - a Bank fedezeti céllal legfeljebb 3 éves lejáratú, egyszerű származtatott ügyleteket köt, amelyek kockázatát az eredeti kockázat módszerével méri. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok - A Bank a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A Bank 6 hónapot meghaladó futamidővel nem köt rögzített kamatozású ügyleteket, illetve ha ilyen konstrukciót hirdet, annak árazásában érvényesíti a kamatfixálás kockázatát. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályi rendelkezések alapján ilyennek minősített ügyletek (pld támogatott lakáshitel 1 éves átárazási periódus). Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok - a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése - A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok - A lejárati összhang javítása - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 1.3. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Bank kockázati étvágya azt mutatja meg, hogy milyen kockázatokat milyen mértékben kíván felvállalni, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseit. A kockázatvállalási hajlandóság azt jelzi, hogy a tűrt típusú kockázatoknál a Bank milyen mértékű kockázatot hajlandó még elviselni. 7
8 A kockázatok kezelése ill. a tőkeszükséglet meghatározása két szinten történik. A minimális tőkeszükséglet meghatározása mellett a kockázati limitek és a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai szintén határt szabnak a túlzott kockázatvállalásnak. A kockázatok stressz-tesztje arra próbál válaszolni, hogy egy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje ill. tőkekövetelménye. Stressz-tesztet csak a számszerűsíthető kockázatok esetében lehet alkalmazni. A Bank a stressz tesztet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A kockázati étvágyat a Bank Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A lényeges kockázatokat a Bank az alábbi táblázat szerint minősíti: Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Devizaárfolyam kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Működési kockázat Likviditási kockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Nagy Alacsony Mérsékelt Alacsony Mérsékelt Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett A Bank méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Bank hosszúlejáratú kihelyezéseinek növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az Repivához tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok A Bank teljes tevékenységét tekintve kockázati étvágya mérsékelt 1.4. Kockázati szerkezet A Bank kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Bank, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Bank az alábbi szabályozás szerinti választható módszereket alkalmazza: - PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítésének alkalmazása - Hitelezési kockázat: sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés: Pénzügyi biztosítékoknál- egyszerű módszer Garanciák, készfizető kezességek esetében-sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere 8
9 - Devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer - Működési kockázat: alapmutató módszere. 1.5 Kockázatkezelés szervezete A Bank lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Pénzintézetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Bank vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart A Bank kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Bank a hatékony és átfogó, az intézmény összes tevékenységére és szervezeti egységére kiterjedő belső kontroll funkció megvalósítása érdekében - Kockázat kontroll funkciót (továbbiakban: kockázatkezelés) - Megfelelőség biztosítási (compliance) funkciót - Belső ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet. A Kockázatkezelési osztály tevékenysége három szegmensre tagozódik: a. Kihelyezés előtti kockázatelemzés, a szabályzatok által meghatározott nagyságrend esetén. b. Folyamatos monitoring tevékenység a nem problémamentes ügyekben. c. Aktív követelésbehajtás, külső segítséggel (ügyvédek, behajtási szakemberek). Fő feladatuk ezzel is csökkenteni a hitelezési kockázatot, mint kiemelt kockázati tényezőt. Az osztály kiemelt feladata a Hitelintézet kockázatvállalási tevékenységének kontrollálása (kiemelten a hitel- és kölcsönügyletek terén), valamint a kockázatkezelés, illetve követelésbehajtás során szerzett tapasztalatok hasznosítása, a hitelezési, és az ahhoz kapcsolódó egyéb kockázatok (országkockázat, ágazati-, termék-, koncentrációs-, reziduális kockázat és nagykockázat vállalás) csökkentése érdekében. Ennek megfelelően szervezi tevékenységét, végzi munkáját, és megfelelő információval látja el az Elnökigazgatót és az ügyvezető igazgatókat. A Bank a kockázatkezelési folyamatait a vonatkozó jogszabályok, ajánlások követelményeivel összhangban alakította ki, belső szabályzatokban rögzítette és rendszeres időközönként felülvizsgálja. Ezek a szabályzatok tartalmazzák azokat a feladatokat, amelyeket a kockázatok teljes körű azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése érdekében el kell végezni, a munkafolyamatok elvégzéséért felelősszervezeti egységek, személyek megnevezését, a beszámolók, elemzések elkészítésének gyakoriságát. A kockázatkezelési tevékenységek az üzleti területtől elkülönülnek, felügyeletét közvetlenül az ügyvezető-igazgató II., távollétében elnök- ügyvezető igazgató látja el. A Bank az üzleti döntések során a prudens banki működés szellemében a kockázatok optimalizálására törekszik. A megfelelőség biztosítási tevékenység végzésével Bankunk célja a jogszerű és a szabályoknak megfelelő és az üzleti jó hírnév megőrzésére irányuló felelős irányítás és gyakorlati működés biztosítása. Bank rendszeres jelentéseket készít a kockázatok alakulásáról és a tőkekövetelményekről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Igazgatóság és a belső fórumok felé. 9
10 Az Igazgatóság elfogadta a Kockázatkezelési szabályzatokat, amelyek tartalmazzák a Pénzintézet összes lényeges kockázatát és azok kezelési módját. 2. SZAVATOLÓ TŐKE A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. (Hpt.) A Bank i szavatoló tokéje a táblázatban foglaltak szerint alakult (millió Ft): Alapvető tőke Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Jegyzett tőke Alapvető tőkeként elismert tartalék 631 Eredmény tartalék 470 Általános tartalék 188 Egyéb levonások az alapvető tőkéből -119 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke Járulékos tőke 0 Egyéb levonások az alapvető tőkéből kibontása: - Immateriális javak - vagyoni jogok: 143 MFt - Immateriális javak szoftverek: 28 MFt - Immateriális javak egyéb: 0Ft - Immateriális javak értékhelyesbítése: -52 MFt 3. TŐKEMEGFELELÉS A magyar törvényi szabályozás illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három un. Pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelést. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Kockázat típusa Alkalmazott módszer 10
11 Hitelezési kockázat Hitelkockázat-mérséklés pénzügyi biztosítékoknál Hitelkockázat-mérséklés garanciák, készfizető kezességek esetében Partnerkockázati kitettségek Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Sztenderd módszer (Hpt. 76/A., Hkr.) Egyszerű módszer Sztenderd módszer (Hpt. 76/A., Hkr.) eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Sztenderd módszer Alapmutató módszere (Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bek., Mkr. 3. ) Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon hitelintézeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a pénzintézetünk biztosítja, hogy - az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és figyeli; - meghatározzuk a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítjuk, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Bank a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz - termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Bank a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, a tőkekövetelmény minimális szintje december 31-én millió Ft, az alábbiak szerint: - Tőkekövetelmény hitelezési kockázatra: millió Ft - Tőkekövetelmény piaci kockázatra: 0 millió Ft - Tőkekövetelmény működési kockázatra: 329 millió Ft - Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt: % A belső tőkeszükséglet számításánál a pénzintézet a következő stressz teszteket végzi el: - Hitelkockázat stressz teszt - Koncentrációs kockázat stressz teszt - Devizaárfolyam stressz teszt - Kamatkockázat stressz teszt - Likviditási stressz teszt 11
12 A Bank december 31-i belső tőkeszükséglete tőke pufferrel és a stressz teszt hatás figyelembe vételével 2191 millió Ft. - Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt: 9.54 % 3.1. Hitelezési kockázat A Pénzintézetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Bank a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. Bármely hitelezési konstrukció alkalmazása során mindenkor érvényt kell szerezni az alábbi egyenrangú követelménynek: - a Bank kockázatvállalása során alapvetően a Hpt-ben szereplő prudenciális előírásokat veszi figyelembe, - a Bank törekszik arra, hogy kihelyezéseinek lejárati struktúrája legyen összhangban forrásainak lejárati összetételével, - a Bank kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köt, - a kihelyezésről történő döntés előtt a Bank meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez csatolja, - törekedni kell a versenyképes és rugalmas hitelezésre, az üzletpolitikai érdekeknek megfelelő tartós ügyfélkapcsolatok kialakítására, - a hitelezés folyamán mind a hitel futamideje, mind a hitelezett ügyfelek tekintetében figyelemmel kell lenni a kockázatok reális keretek között tartására. Ezt a célt szolgálja a Pénzintézet (ügyfél)limit rendszere, amely meghatározza a Bank termékeire, az ügyfelekre, ill. partnerekre vonatkozóan a kockázatvállalás feltételeit, a vállalható kockázat nagyságát. A Bank értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: - a veszteség keletkezésének okai valószínűsége és mértéke, - a várható veszteség és az eredeti bekerülési / nyilvántartási érték aránya, - összes kedvezőtlen körülmény - követelés esetén ügyfél, partnerminősítés -, lehetséges következményeinek értékelése, - hasonló tendenciák eddigi tényeken alapuló tapasztalatai, - már ismert jövőbeni változások hatásának mérlegelése. Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi minősítésű egyedileg elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen: Külön figyelendő 1-10 % Átlag alatti % Kétes % Rossz % 12
13 Pénzintézetünk a kintlévőségek minősítését mindaddig havi rendszerességgel végezi, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. A Bank hitelezési kockázatainak kezelésére vonatkozó belső szabályzatai kockázat alapúak, azonban a mérete, üzleti volumene egyenlőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését, ezért a minimális tőkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásának számszerűsítését a legegyszerűbb sztenderd módszerekkel számítja A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként (mill. Ft): Kitettségi osztályok Tőke követelmény Kockázattal súlyozott eszközérték Kitettségek mérlegtétel Kitettségek mérlegen kívül Központi kormányok és központi bank 8794,576 Regionális kormányok vagy helyi 26,83 335, ,097 3,053 önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 140, , ,427 Vállalkozások 676, , , ,06 Lakosság 112, , ,49 376,874 Ingatlannal fedezett követelések 171, , ,941 69,931 Késedelmes tételek 397, , ,516 60,276 Egyéb tételek 165, , , kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Pénzintézetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet 13
14 kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok Bruttó % Kitettség Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, % erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Feldolgozó ipar % ebből: élelmiszeripar, ital, dohánytermék % Építőipar % Kereskedelem, gépjárműjavítás % Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 185 2% Információ, kommunikáció 164 1% Szállítás, raktározás 85 1% Pénzügyi, Biztosítási tevékenység 313 3% Ingatlanügyek % Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 552 5% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek 714 6% Összesen % kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Ügyfél kategória (nettó) Hátralévő futamidő szerint 0 1 év 1 5 év 5 év felett Összesen Pénzügyi vállalkozások kitettség Önkormányzati kitettség Nem pénzügyi vállalkozási kitettség Lakossággal szembeni kitettség Egyéni vállalkozási kitettség Non-profit szervezetek kitettsége Összesen Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség (mill. Ft) Bankunk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Bank a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A késedelem a hitelminőség-romlás egyik fontos jellemzője. Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Pénzintézettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 14
15 1. a forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez - 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, - Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó)- 90 napot meghaladó tételek megoszlása Ügyfél kategória (Br.) Összeg Pénzügyi vállakozások 0 Nem pénzügyi vállalkozások 3388 Háztartások 1175 Egyéni vállalkozók 43 Lakosság 1132 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) Összesen 4563 A évi elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél-kategória szerinti alakulása (mill. Ft): Megnevezés Ért.veszt. nyitó áll. Ért.veszt. képz. Visszaírás Ért.veszt. vált. Ért.veszt. záró állománya Pénzügyi váll. hitelek Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Egyéb HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bank a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a mérlegen belüli és kívüli nettósításból adódó hatásokkal. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Banknál jelenleg nincsenek A biztosítékok értékelése és mértéke A Pénzintézet üzletszerű tevékenységi körébe tartozó különféle hitelműveletek (hitel, kölcsön, garancia) biztonságos végzése szükségessé teszi a kapcsolódó biztosítéki rendszer kiépítését, működtetését. Az 15
16 ügyletek biztonságossá tétele megköveteli, hogy minden ügylet megkötése biztosítékkal legyen alátámasztva. A Bank a kötelezettség-vállalások kockázatának mérséklése érdekében általános jelleggel jogi biztosítékok lekötését írja elő a döntéskor. A közvetett fedezetül szolgáló biztosítékok arra az esetre nyújtanak fedezetet, amikor az Ügyfél nem képes, vagy nem kész szerződéses kötelezettségeinek eleget tenni. Ezen biztosítékok egyrészt közvetlenül a Bank várható veszteségének csökkentésére szolgálnak, másrészt elősegítik, hogy a Pénzintézet követelése felszámolási eljárás esetén előnyösebben legyen rangsorolva. Egy ügyletet egyszerre többféle jogi biztosíték is fedezhet. A fedezettség optimalizálása érdekében a különböző biztosíték típusok egymás melletti kombinált alkalmazása is lehetséges, sőt kifejezetten előnyös. Az ügylet mögé elfogadott biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok értékesítése /igénybevétele/ esetén követeléseink (tőke + kamat- és kamatjellegű követelések, beszedési költségek, zárlati költségek összesen) 100 %-ig megtérüljenek. A fedezeti érték megállapításának alapja lehet: - Értékbecslés: Ingatlanról 6 hónapnál, ingóról pedig csak 3 hónapnál nem régebbi értékbecslést fogadunk el és a becslő által megadott piaci forgalmi érték lehet a hitelfedezeti érték számítási alapja. - Könyvszerinti érték, / önkormányzatok esetén vagyonkataszter: - Adás-vételi szerződésben szereplő vételár: ingatlan vagyontárgyak nominális értékeként, az adás-vételi szerződés keltétől számított 1 éven belül, ha a szerződést ügyvéd ellenjegyezte, e vételár teljesítése hitelt érdemlően igazolt. - Tőzsdei elszámoló ár, hivatalos árjegyzék - Árfolyamérték - Kereskedelmi forgalomban kiállított számlaérték, államilag garantált vételár - adó- és értékbizonyítványban meghatározott érték - helyszíni szemle, amit az ügyintéző, vagy a Pénzintézet műszaki ellenőre bonyolít - kölcsönszerződés szerinti érték Pénzintézetünk évente lakossági ügyletekben pedig a termékszabályzatban előírt gyakorisággal a kötelezett pénzügyi helyzetének felülvizsgálata keretében, adott ügyletben fedezetül szolgáló biztosítékokat ellenőrizni: - a számlavezető rendszerben rögzített fedezeti adatok, a valósággal és az aktuálisan rendelkezésre álló, frissen beszerzett dokumentumokkal egyezőek-e, - az előírt ügyfél-minősítési kategóriához rendelt fedezettség biztosított-e, - a fedezet mennyisége, értéke, állaga, a hitel engedélyezéskor fennállóhoz képest csökkent-e, - a fedezet, minden tekintetében likviditást, jogi érvényesítés lehetőségét is vizsgálva -, megfelel-e az engedélyezéskor figyelembe vett érvényesítési, érvényesíthetőségi követelményeknek, - a fedezetre kötött biztosítás díjfizetésének folyamatossága fennáll-e, és a biztosítási kötvény értéke megfelel-e az elfogadott fedezeti értéknek. Az elismert biztosítékok fő típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Pénzintézetünk tőkekövetelmény mérséklőként: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok: 16
17 - a Pénzintézetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, - központi kormány, központi bank, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - tőzsde indexben szereplő részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy - monetáris arany, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5. garancia és készfizető kezesség Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat - központi kormány és központi bank, - regionális kormány és helyi önkormányzat, - multilaterális fejlesztési bank, - hitelintézet és befektetési vállalkozás, - vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a HKR (1) bekezdése szerinti bontásban Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája minősítési kategória Garanciát nyújtó megnevezése (AAA - AA-) (A+ - A-) (BBB+ - BBB-) (BB+ - BB-) (CCC+ - CCC-) Központi kormány, központi bank regionális kormány és helyi önkormányzat multilaterális fejlesztési bank, Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja HKR 6. (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, hitelintézet és befektetési vállalkozás vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás X X 17
18 PSZAF által kiadott minősítés alapján 2012 december 31-én a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ill. AVHGA Zrt által kiadott garanciát tudjuk tőkekövetelmény mérséklőként figyelembe venni Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia, pénzügyi biztosítékok vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre (Mill Ft): Kitettségi osztály Bruttó kitettség Ért.veszt. Ct. er. kitettséhez Nettó kitettség Garancia Pénzügyi biztosítékok Fedezett, összes kitettség kock. mérs. tét. csökk. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek KAMATKOCKÁZAT A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. Pénzintézetünknél a banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Bank a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. 200 bázispontos kamatsokk, valamint duration gap elemzés képezi az alapját a tőkekövetelmény számításának. A Bank a számítást elvégzi mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben denominált eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. A duration gap elemzés/stressz lényege, hogy a Bank meghatározza devizánként és lejárati sávonként a nettó pozícióját, majd ezeket súlyozza egy olyan súllyal, mely tükrözi a 200 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás hatását is. Az eredményt viszonyítjuk a szavatoló tőkéhez. 6. PARTNER KOCKÁZAT A Pénzintézetünknél származtatott ügyletek,- vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból származik -, kettő devizanemben USD ill CHF - fordul elő, melynek értéke 267 MFt. Tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez: eredeti kockázat módszert (vagy piaci árazás módszert) alkalmaz. Származtatott ügyletekre megképzett tőke követelmény 4MFt. 7. PIACI KOCKÁZAT 18
19 A piaci kockázatok között a Bank devizaárfolyam kockázatot visel. A tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat minimális tőkekövetelményének számszerűsítését sztenderd- módszerrel számítja. A devizaárfolyam kockázatot a nyitott pozíció szavatoló tőkéhez viszonyított arányával mérjük december 31-én a Pénzintézet deviza nyitott pozíciója nem haladta meg a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2 %-át, ezért plusz tőkekövetelményt nem számszerűsítettünk. 8. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Bank működési kockázati profilját és a működési kockázatkezelés céljait szem előtt tartva a Pénzintézet meghatározásában a működési kockázat annak a kockázata, hogy a Bank közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri a következő egy vagy több ok miatt - a belső folyamatok, - ügynöki tevékenységek, - kiszervezett tevékenységek, - rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése miatt, - az alkalmazottak, - ügynökök, - más személyek - nem megfelelő, szakmailag helytelen tevékenysége, rossz szándékú vagy hanyag cselekedetéből fakadóan, illetve - a Pénzintézeten kívüli külső, a piaci változásokhoz nem sorolható események kapcsán. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Bank az eredmény-kimutatás alapján számolja az irányadó mutatót: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Bank a működési kockázatát szabályozás által meghatározott-tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is a Hpt. 76/J. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapmutató módszere szerint számítja. A működési kockázat tőkekövetelménye 329 millió Ft. 9. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Bank alapvető célja olyan a közép és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő 19
20 módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó- javadalmazási politikakialakítása és folyamatos működése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékével, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Bank alapvető célja a hitelintézeti kockázatvállalás megadott keretek között tartása. A Javadalmazási Politika eszközrendszert biztosít ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan törekedjenek a túlzott kockázatvállalás elkerülésére. A Bank speciális szabályokat alkot a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. A Bank évente nyilvánosságra hozza a Hpt. 69/b. (2) bekezdéssel érintett, kiemelt személyi körre vonatkozó javadalmazási politikáját. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el és terjesztik az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért. A kialakításán túl az Igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A Javadalmazási Politikát központi, független és rendszeres, legalább évenkénti belső felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet a független belső ellenőrzésnek kell lefolytatnia. A Bank a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A jól kialakított és megfelelően működő, teljesítményhez kötött javadalmazási struktúra helyes alkalmazása elősegíti a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén, az érintett szervezeti egység és a Bank eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók és a Bank üzletpolitikájában megfogalmazott célkitűzések és tervek teljesítésére vonatkozó mutatók szerepelnek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Bank eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Bank által - a Kormányrendelet 7. -a szerinti előírások alapján alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény e) a problémás hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége A Bank a Javadalmazási Politikájának tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban, az arányosság elvének alkalmazásával határozza meg. A Kormányrendelet 4. b) pontja alapján miután a Bank jelen Javadalmazási Politika keretében a kiemelt személy kör teljesítményjavadalmazásának elemeit a Kormányrendelet 7. -a szerinti teljesítménymutatók és előírások alapján határozta meg a prémium kifizetése pénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Bank a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. Siklós DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. 20
DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL
DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2009. DECEMBER 31. A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (a továbbiakban:
Részletesebben15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk
15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény
RészletesebbenVÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei
VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Völgység-Hegyhát Takarék a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A -a és A
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE
Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról
KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:
RészletesebbenA MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL
A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Kormány rendelet (Nykr.)
RészletesebbenA DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN
A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A nyilvánosságra hozatal célja A Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet a hitelintézetek
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek
Nyilvánosságra hozatal 2009 A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak
RészletesebbenKockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia
A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a 234/2007. (IX.04) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése a 2013. december 31-i adatok alapján. Kockázati elvek, módszerek Kockázati
RészletesebbenA KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2012. év
A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2012. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben
RészletesebbenNyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009.
Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009. SZABOLCS Takarékszövetkezet 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. Cg.: 15-02-050272 Adószám: 10047169-2-15 A SZABOLCS Takarékszövetkezet (továbbiakban:
RészletesebbenA KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.
A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenJavadalmazási politika
Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni
RészletesebbenKÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -
KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenFŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE
FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2013.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...
RészletesebbenA MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009.
A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. Kelt: Mohács, 2010. április 9. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. FOGALMAK... 3 4. KOCKÁZATKEZELÉSI
RészletesebbenA Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.
A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 137/A, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenPOLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.
POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.
RészletesebbenA Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló
RészletesebbenA bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)
A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak
RészletesebbenDUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei
DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
RészletesebbenA Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója
A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet a Hitelintézti törvény 137/A. -ában hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló
RészletesebbenBORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek
BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. Tv. 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra
RészletesebbenA Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:
A Random Capital Zrt. 2010. március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: 1. A Közgyűlés a Társaság 2009. évi éves beszámolóját az igazgatóság által előterjesztett
RészletesebbenNyilvánosságra hozatali követelmények 2011 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4
TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 III SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 5 III.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK... 5 III.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet jelen dokumentummal a 2013. december 31- én hatályos a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
RészletesebbenSzentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év
Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19;
RészletesebbenA Környe-Bokod Takarékszövetkezet 2010. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése
A Környe-Bokod Takarékszövetkezet 2010. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Környe-Bokod Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről
RészletesebbenPILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010.
Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010. A PILLÉR Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év 1 A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet ( 8945 Bak, Széchenyi tér 2.; a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról
RészletesebbenSZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA. 2011. évre
SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA 2011. évre Tarcal, 2012. május 23. 1 1. BEVEZETÉS... 4 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK... 4 4. KOCKÁZATKEZELÉSI
RészletesebbenNyilvánosságra hozott
HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2010. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal A a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. Számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007.(IX.4.) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei
1.BEVEZETÉS ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Zemplén Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény( Hpt.) 137/A - a
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben
RészletesebbenNyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év
Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19; továbbiakban: Takarékszövetkezet
RészletesebbenA Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.
3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
RészletesebbenA KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év
A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet 2646 Drégelypalánk, Kossuth út 50. Cg.: 12-02-000354 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. évről 1 Nyilvánosságra hozatal A Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet
RészletesebbenA RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2009. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE
A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2009. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE I. A kockázatkezelési elvek, módszerek: A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban:
RészletesebbenNyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2012.
Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2012. SZABOLCS Takarékszövetkezet 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. Cg.: 15-02-050272 Adószám: 10047169-2-15 A SZABOLCS Takarékszövetkezet (továbbiakban:
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK A Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírt
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenVámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató
Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt)
RészletesebbenA KINIZSI BANK ZRT. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2008. DECEMBER 31. A Kinizsi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi
RészletesebbenNyilvánosságra hozatali követelmények 2012 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4
2012 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 III SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 4 III.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK... 5 III.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE
RészletesebbenA KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2013. év
A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2013. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
RészletesebbenFókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009.
Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali teljesítése 2009. 1 Bevezetés A Takarékszövetkezet bemutatása A vállalkozás megnevezése: Fókusz Takarékszövetkezet
RészletesebbenKOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK
Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény
RészletesebbenNyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján
Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Központ: 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 62.64. Tel: 92/346-473; Fax: 92/350-754 email: szihhitelig@t-online.hu www.szih.hu Kockázatkezelési
RészletesebbenESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla
ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
RészletesebbenBevezetés előtt az új tőkeszabályozás
Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei
RészletesebbenA PARTISCUM XI TAKARÉKSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2012.
A PARTISCUM XI TAKARÉKSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2012. Kelt:Szeged, 2013. május 3. 1 1. BEVEZETÉS A PARTISCUM XI Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
RészletesebbenA Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK A Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírt
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE
Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2011. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2012. március 05 a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet
RészletesebbenKockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia
A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4) Kormányrendeletben előírt kötelezettségének megfelelően a 2008. üzleti
RészletesebbenLikviditási Stratégia
Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság
RészletesebbenBankmérleg jellegzetességei
Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés
RészletesebbenHitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába
RészletesebbenAz OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenFONTANA CREDIT TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE
FONTANA CREDIT TAKARÉKSZÖVETKEZET 2013. ÉVRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE A FONTANA Credit Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló,
RészletesebbenNagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató
Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
RészletesebbenTőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők
Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai
RészletesebbenPILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2011.
Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2011. A PILLÉR Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek
RészletesebbenIII. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés
III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt 2018-as pénzügyi év Első negyedév 1 A K&H elkötelezte magát az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR)
RészletesebbenA Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.
3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
RészletesebbenKözzététel. c) Alkalmazott informatikai rendszerek és kockázatkezelési alkalmazásuk
Közzététel Az alábbi közzététel a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzétételéről szóló kormányrendeletnek való megfelelést szolgálja.
RészletesebbenA Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.
A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. A Rábaközi Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996
RészletesebbenHUNGÁRIA TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK december 31.
HUNGÁRIA TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK 2013. december 31. Bonyhád, 2014. május 27. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 4 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 4 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. Kockázatkezelési elvek, módszerek
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben
RészletesebbenA KISKUN TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA. 2013. év
A KISKUN TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013. év 1 A KISKUN Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
RészletesebbenErcsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató
Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
RészletesebbenRépcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év
KSH:10046247-6419-122-18 Cg.:18-02-000133 Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet (9653 Répcelak, Petőfi
RészletesebbenA Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.
3200 Gyöngyös, Magyar u. 1 1.em.7. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
RészletesebbenEGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI U. 18. KOCKÁZATI- ÉS LIKVIDITÁSI STRATÉGIÁJA 2012-2014 2014 évek ekre Bevezetés A Takarékszövetkezet három éves időtávokra készíti el Stratégiai
RészletesebbenMagyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G
Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 1. oldal 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás
RészletesebbenNyilvánosságra hozatali jelentés
HAJÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali jelentés 2014. május 31. A a Hpt. 137/A -a, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.
RészletesebbenKockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala
TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2009. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenAz ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények
Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények (2013. december 31.) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hpt. 137/A. -a és a 234/2007. (IX.4.)
RészletesebbenMAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.
MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok
RészletesebbenAz OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenKonszolidált IFRS Millió Ft-ban
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-031/2017 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenTÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET
TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (XI. 4. ) Kormányrendelet alapján év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
RészletesebbenA Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala
Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet 4287 Vámospércs, Nagy u. 9 sz. Tel: (52) - 591-060 Fax: 591 036 E-mail: vptksz@t-online.hu Cégjegyzék sz.: 09-02-000063 Hajdú-Bihar megyei Cégbíróság A Vámospércs
RészletesebbenBanki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat
Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások
RészletesebbenKockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala
TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2011. december 31. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet
A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet A Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett
RészletesebbenBOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3794 Boldva, Mátyás király út 76. BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013. év A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet)
RészletesebbenKis-Rába menti Takarékszövetkezet
Kis-Rába menti Takarékszövetkezet Kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények 2012. év Kis-Rába menti Takarékszövetkezet 1 Bevezetés Kis-Rába menti Takarékszövetkezet
RészletesebbenAegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.
Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ
RészletesebbenBiztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)
Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás
RészletesebbenA BÁCSKA TAKARÉKSZÖVETKEZET TÁJÉKOZTATÓJA A NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL
A BÁCSKA TAKARÉKSZÖVETKEZET TÁJÉKOZTATÓJA A NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2010 I. A nyilvánosságra hozatal célja A Bácska Takarékszövetkezet a Hitelintézeti törvény 137/A. -ában és
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/27. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő
RészletesebbenPannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013.
Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013. év Pannonhalma, Dózsa György u. 1. Tel/fax.: 96/470-097 www.phalmatksz.hu A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet
RészletesebbenRAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2011. PÉNZÜGYI ÉVRE 2012. ÁPRILIS 19. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenVERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. DECEMBER 31. Veresegyház, 2014. június 6. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 2 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...
Részletesebben