INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA"

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA A kistérségi feladatellátás rendszerének e- közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái (Modellkísérlet) 2009

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 ÉRTELMEZÉSI KERET...4 ÉRTELMEZÉSI KERET MIRE VÁLLALKOZIK A TANULMÁNY?...11 A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...13 KISTÉRSÉG FOGALMA TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK, LEHETSÉGES IRÁNYOK KISTÉRSÉGEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZERVEZETE...25 RÖVIDEN A KISTÉRSÉGI FELADATELLÁTÁSRÓL AZ INTELLIGENS RÉGIÓK ÉS KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON ELEKTRONIKUS KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK AZ ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZÁSRA...40 A MAGYAR E-ÖNKORMÁNYZÁS KIALAKÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA...45 AZ EÖNKORMÁNYZÁS FEJLŐDÉSE ELŐTT ÁLLÓ AKADÁLYOK...50 AZ E-ÖNKORMÁNYZÁSBÓL EREDŐ FELADATRENDSZER KÍSÉRLET EGY ÁLTALÁNOS MODELL FELVÁZOLÁSÁRA KISTÉRSÉGI SZINTŰ E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS E-KÖZSZOLGÁLTATÁSI MODELL ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK AZ E-KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ESETÉBEN:...68 E-KISTÉRSÉGI MODELL-KÍSÉRLET:...76 Készítette: Századvég Alapítvány 2. oldal, összesen: 104

3 I. A SZÉLESSÁVÚ INTERAKTÍV HÁLÓZAT MEGTEREMTÉSE...77 A hálózatnak a következő funkciókat kell ellátnia Minimális szolgáltatás meghatározása a kistérségben II. A HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN...80 A nyilvános hozzáférési pontok kialakítása Kistérségi emagyarország és teleház hálózat Javasolt teleház szolgáltatások III. A FELHASZNÁLÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-KÖZIGAZGATÁSRA...85 Felkészítés az e-közigazgatásra távoktató program útján: A kistérségek polgárainak felkészítése az e-közigazgatás használatára IV. E-KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA...88 Közös kistérségi e-közigazgatási portál kialakítása: E-ügyfélkezelés Elektronikus ügyvitel Információs alapellátás meghatározása Intelligens kártya (chip-kártya) program Intelligens okmányiroda program Vezetői Információs Rendszer (VIR) Térinformatikai rendszer alprogram Az integrált informatikai rendszer szakmai nyilvántartásai program Gazdálkodási információs rendszer létrehozása program Elektronikus intézményfejlesztés Elektronikus közbeszerzés V. KISTÉRSÉGI E-MARKETING, E-DEMOKRÁCIA ÉS E-KOMMUNIKÁCIÓ Kistérségi nyilvánosság program Tematikus csoportok létrehozása a civil szervezetek összefogásával program Készítette: Századvég Alapítvány 3. oldal, összesen: 104

4 Vezetői összefoglaló Értelmezési keret A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását. Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg (1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének növelését); (2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus gazdaság kérdésköre tekinthető); (3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az emagyarország Pontok működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint (4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra, ezen belül különösen az e-gazdaság fejlesztését tűzi ki célul) preferenciákat. A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre. Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül. Készítette: Századvég Alapítvány 4. oldal, összesen: 104

5 A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város, kivételesen nagyközség. A kistérség ma leginkább területfejlesztési, és integrált közfel-adatellátási egységnek tekinthető. Értünk alatta, például: az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében); körzeti, a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi, szociális ügyekben); regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési területét; oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák, rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét; a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV. szintet. Az, hogy az utóbbi évben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések Készítette: Századvég Alapítvány 5. oldal, összesen: 104

6 különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerültnek megoldásra. A kistérségeket Magyarországon komplex funkcióval ruházták fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció; 2. területfejlesztési funkció; 3. államigazgatási funkció. A kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a következő célokat határozta meg: Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat; A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell; Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális kihasználásának a feltételeit; Készítette: Századvég Alapítvány 6. oldal, összesen: 104

7 A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen. Készítette: Századvég Alapítvány 7. oldal, összesen: 104

8 A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le: A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja; A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.); Fejlesztési régiók kialakítása; Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült, úgymint: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A területfejlesztés modernizálása; 3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. A közigazgatás mindenütt a világon így Magyarországon is az egyik legnagyobb információtechnológia-felhasználó. Így van ez a magyar önkormányzati rendszer esetében is, ahol a helyi közügyek (a közszolgáltatások helyi biztosítása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtése) minden területét átfogja a kellő időben szerzett és megfelelően alkalmazott információ. Ugyanakkor egy decemberében a KÖEF ülésére készült szakértői tájékoztató lesújtó megállapításokat tesz: Az összes önkormányzatnak mindössze 10 százaléka rendelkezik informatikai statisztikával. Bár elfogadták a Magyar Információs Társadalom Stratégia e- önkormányzati részstratégiáját, a gyakorlatban kevés rsészét sikerült megvalósítani. Készítette: Századvég Alapítvány 8. oldal, összesen: 104

9 Sok településen egyáltalán nem valósult meg eönkormányzati fejlesztés, így pl. nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontokat (pl. emagyarország Pontok), saját honlapot. A közigazgatási szolgáltatások a legkisebb mértékben sem elektronizálódtak. Magyarország lakosságának kevesebb mint 30 százaléka számára tették lehetővé az elektronikus önkormányzati szolgáltatásokat. Az elektronikus-informatika fejlesztések többsége adhoc jellegű. Az önkormányzatok zöme a szűkös erőforrásait kötelező feladatainak ellátására koncentrálja, az eközigazgatási megoldások bevezetését legfeljebb saját honlap kialakításával, illetve az állami támogatású emagyarország Pont létesítésével elintézettnek tekinti. Mindezek alapján a jelentés fájdalmasan leszögezte, hogy a települési önkormányzatok döntő többsége nem adott, vagy nem tudott válaszokat adni az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatás egyre fokozódó kihívásaira. Ennek fényében ismételten szinte az alapokról kell kezdeni az eönkormányzás, ekistérség fejlesztését. Az intelligens kistérség alatt olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező, sajátos minőségű földrajzi egységet (vagy települések összességét) értünk, amely egyrészt a kormányzatok (önkormányzat), a vállalkozások, a non-profit szféra (oktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi szervezetek) és az állampolgárok közötti korszerű elektronikus információcserét, másrészt az üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását biztosítja. Ennek fényében igyekszünk egy olyan általános modellt megalkotni, mely elvileg minden olyan kistérségi társulás számára mintául szolgálhat, ahol még nem kezdték meg a térség közös e-közigazgatási, e-közszolgáltatási feladatainak összehangolását, azaz nem alakították meg az e-kistérségi rendszerüket. A modell emellett várakozásaink szerint azon kistérségek számára is Készítette: Századvég Alapítvány 9. oldal, összesen: 104

10 hasznosítható, ahol a koncepció ugyan legyártásra került, de vagy megfeneklett a kivitelezés, vagy elvesztette dinamizáló jellegét (a terv elavulttá vált). Ennek ismeretében a prioritások a következők: I. A szélessávú interaktív hálózat megteremtése. II. A szélessávú hálózathoz történő hozzáférés biztosítása. III. A felhasználók (hivatali dolgozók, polgárok) felkészítése az e- közigazgatásra. IV. Az e-közigazgatási alkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása. V. Kistérségi e-marketing, e-demokrácia és e-kommunikáció. Készítette: Századvég Alapítvány 10. oldal, összesen: 104

11 Értelmezési keret Mire vállalkozik a tanulmány? A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását. Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg (1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének növelését); (2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus gazdaság kérdésköre tekinthető); (3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az emagyarország Pontok működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint (4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra, ezen belül különösen az emagyarország Pontok fejlesztését tűzi ki célul) preferenciákat. Értelmezésünkben a megvalósítani kívánt stratégiai kutatás tehát egyaránt szolgálja (1) az E-programok demokratikusabbá tételét, (a stratégiai projekt egyfelől vizsgálja az eprogramok demokratikusságát beleértve a demokráciadeficit kérdéskörét, másfelől a projekt önmagában is fokozni kívánja az információs társadalom demokratizálását, amennyiben eredményeinek széleskörű disszeminációjára törekszik, s Készítette: Századvég Alapítvány 11. oldal, összesen: 104

12 így elősegíti a jelenlegi és jövőbeni e-közszolgáltatások a társadalom minden rétegére való kiterjesztését); (2) a nemzetstratégiai értelemben kiemelten kezelendő, s így mindenfajta pártpolitikai csatározástól függetlenítendőként kezelendő szakpolitikai területek fejlesztését; (3) a nonprofit-szekor és az állami törekvések összehangolását (a kormányzati preferenciák és a nonprofit szektor elvárásainak közelítését); (4) a digitális kultúra és a digitális gazdaság fejlesztésében eddig elért eredmények transzparenssé tételét; (5) a digitális gazdaság fejlődésének elősegítését (mint a kortárs igények leginkább virulens terrénumát); (6) az infokultúra európaiasodását, amennyiben komparatív módon nemzetközi összehasonlításra is törekszik. A fenti célokkal összhangban a projekt kifutását tekintve várakozásaink szerint hozzájárul (1) az e-ügyintézés és e-közszolgáltatások előnyeinek tudatosításához; (2) a társadalmi, gazdasági fogadókészség növeléséhez; (3) az e-közszolgáltatások használói számának növeléséhez; ezáltal végső soron (4) az infokommunikációs szolgáltatások demokratizmusának erősödését segíti elő. Készítette: Századvég Alapítvány 12. oldal, összesen: 104

13 A tanulmány felépítése A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre. Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül. A kezdeti, csupán statisztikai jellegű és ezáltal névleges kreáció az idő folyamán valódi funkciókkal bővült, előbb, az 1990-es évek második felétől területfejlesztési alapegységgé vált, majd 2004-től komplex területi közszolgáltatói funkciókkal bővült szerepköre. A funkcióbővülés természetesen nagyrészt nem a szerves fejlődés eredménye persze, ezen a téren is jelentős előmozdulás tapasztalható, hanem tudatos kormányzati döntéshozatali folyamat következménye. A kistérségi rendszer kiépítése és fejlesztése organikusan kötődik a hazai regionalizáció folyamatához. Hazánk azon európai országok közé tartozik, amelyek nem rendelkeznek közösségi értelemben vett regionális tagoltsággal, 1 ezért a regionális folyamatok előmozdítása felülről, a kormányzat irányából történik központi irányítással (ún. regionalizálás/regionalizáció), nem pedig alulról, a régiók szintjéről építkezik, mint a számos, elsősorban föderatív berendezkedésű országban létező regionalizmus. A kistérség, mint közigazgatási egység, közigazgatási szolgáltató központ kiépítésének koncepciója szintén a központi adminisztráció stratégiai célmeghatározása volt, amely tökéletesen beleillett a széles értelemen vett közigazgatási reformba, sőt alappillérét képezte/képzi a területi közigazgatás átalakításának. 1 Természetesen a megyerendszer hagyományai megteremtettek egyfajta regionális berendezkedést és identitást, ez azonban nem hasonlítható össze az önkormányzatisággal rendelkező régiók helyzetével. E mellett az Európai Uniós források lehívásánál, a területfejlesztés területén a megyénél nagyobb területi egységet véltek optimálisnak a feladatok hatékony ellátása szempontjából nagy általánosságban a szakemberek. Készítette: Századvég Alapítvány 13. oldal, összesen: 104

14 Jelen tanulmány kiemelt célja, hogy a közigazgatás átalakításának kistérséget érintő speciális területét, az e-kistérség és az e-önkormányzat fejlődését helyezze górcső alá. A terület azonban nem ragadható ki a kistérségi rendszer égészének fejlődéséből, a kistérségek funkcionális fejlődése történetéből, valamint természetesen az e-közigazgatás, az e-government hazai kialakítása és helyzete kontextusából. Ennek megfelelően a tanulmány két elkülönülő, mégis mind a folyamatábrázolásban, mind a jelenlegi állapot értékelését illetően szervesen összeillő részből, fejezetből áll, amelyek különböző alfejezetekből épülnek fel. Az első részben röviden értekezünk a kistérség fogalmi meghatározásáról, alkotmányos-jogi helyzetéről, funkcióinak bemutatásáról. Felvázoljuk azokat a legfontosabb állomásokat, amelyek a kistérségi rendszer fejlődése szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. A többcélú kistérségi társulások létrehozásával, sajátos, komplex feladatellátásra szerveződött egységek jöttek létre a kialakított kistérségi rendszer keretein belül. Ezek működésének, azaz a közfeladat ellátás bővebb bemutatására ebben az alfejezetben nem igen vállalkozunk, ugyanis erről egy másik tanulmányunkban ( Az emagyarország Pontok kihasználásának lehetőségei a kistérségi feladatellátásban ) nagyobb terjedelemben esik szó. Ezt követően térünk rá tanulmányunk fő részére az e-önkormányzat és az e- kistérség hazai állapotának elemzésére. Igyekeztünk az eddig megjelent e- kistérségi stratégiák felhasználásával olyan általános koncepciót kidolgozni, amely azon kistérségek számára mintaként szolgál, amelyek az e-közigazgatás terén még fejlesztésre szorulnak. Készítette: Századvég Alapítvány 14. oldal, összesen: 104

15 Kistérség fogalma A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város, kivételesen nagyközség. A centrumszerepet betöltő város mellett a kistérségben található többi város is un. társközponti szereppel bírhat. A kistérség viszonylag stabil határokkal, lehatárolással rendelkezik, ezek megváltoztatására csak feltétlenül indokolt esetben kerülhet sor. A lehatárolását jogszabályi keretek biztosítják. Az államigazgatási körzetek a kistérségen belül alakíthatók ki, mégpedig úgy hogy a kistérségen belül több államigazgatási körzet is kialakításra kerülhet. Az Alkotmány nem tartalmazza a kistérség kategóriáját sem az ország területi tagozódására, sem a helyi önkormányzati rendszer alapvető szabályaira vonatkozóan. Ebből következően az egyes alkotmányos rendelkezések között nem találkozunk a kistérség fogalmával sem mint területszerkezeti-földrajzi, sem mint közigazgatási egységgel. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) a kistérség fogalmát szintén mellőzi. A törvényben szó van a térségi szerepről, mégpedig a nagyközség várossá nyilvánításával összefüggésben, továbbá találkozunk a körzeti kifejezéssel is a megyei önkormányzat feladat és hatásköréről szóló szakaszokban, az említett szóhasználat azonban semmiféle összefüggésben nincs az általunk kistérségnek nevezett területi egységgel és a kistérségi feladatellátással. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény (Ttv.) a szabályozás céljai között említi a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítését, a térségi kapcsolatok elmélyítését. A kistérség kifejezés, illetőleg a kistérség definíciója a törvényben azonban nem kapott helyet. Készítette: Századvég Alapítvány 15. oldal, összesen: 104

16 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény (Tftv.) eredeti évi változata meghatározta ugyan az általa elképzelt kistérség-fogalmat, adós maradt azonban a kistérségnek a területfejlesztés szervezetrendszerében elfoglalt helyének és szerepének, működtetésének és szervezetének definiálásával, illetőleg szabályozásával. A törvény 1999-es módosítása kapcsán a kistérség területfejlesztésben betöltött szerepe nőtt, a területfejlesztési kistérség kialakulása is ennek a módosításnak köszönhető. A területfejlesztési törvény évi módosítása, valamint a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény szintén 2003-as- megalkotása, egyrészt tovább erősítette a kistérségek területfejlesztési funkcióját, másrészt, azon túlmutatva kialakította a területfejlesztési-közszolgáltatási kistérség kategóriáját, amely, a közigazgatási kistérség előszobájának tekinthető. A jelenlegi helyzet, tehát egy folyamat eredményeként jött létre. A kistérség ma leginkább területfejlesztési, és integrált közfel-adatellátási egységnek tekinthető. Értünk alatta, például: az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében); körzeti, a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi, szociális ügyekben); regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési területét; oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák, rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét; a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV. szintet. Készítette: Századvég Alapítvány 16. oldal, összesen: 104

17 Történelmi előzmények A hazai közigazgatás szabályozásának története folyamán a kistérség, a kistérségi igazgatás többször, több szempontból került már elő: A XIX. században, a kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképpen jött létre az államigazgatási járás. Ez a II. világháborúig lényegében zavartalanul funkcionált ig a régi közigazgatás szervezeti-szerkezeti felépítettsége több tekintetben maradt érintetlen. Átfogó átalakítást, nagy változást az ben elfogadott Alkotmány, majd ezt követően az első tanácstörvény hozott. Az akkori szabályozást követően a járás a tanácsrendszer szerves részévé vált. A tanács és szerveinek működése egyrészt igazodott a települések rendszeréhez, másrészt az állam területi tagozódásához. A szétaprózott települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy irányítása nehézkes, működtetése pedig gazdaságtalan. A szükséges településintegráció kidolgozott koncepciói, részben településegyesítéseket, részben közös tanácsok létrehozását vetítették előre. Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a körzetközponti települések fejlesztését preferálta ben, a járási tanácsokat megszüntették, helyüket az elsősorban közigazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok január 1-től ugyancsak megszűntek. Ezzel együtt megszűnt a járás is, mint közigazgatási kategória. Ezután a városkörnyéki igazgatás váltotta fel a megszűnt járási igazgatást. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértelmet igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, un. Készítette: Századvég Alapítvány 17. oldal, összesen: 104

18 városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási ügyét egy ügyintéző intézte. Ez a szisztéma már a kétszintű közigazgatás létrehozását vetítette előre. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltozásig működött. A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő években megjelentek. Az, hogy az utóbbi évben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerültnek megoldásra. A csatlakozási folyamat kiemelt jelentőséget adott a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Készítette: Századvég Alapítvány 18. oldal, összesen: 104

19 Mindezek figyelembevételével a kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a következő célokat határozta meg: Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat; A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell; Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális kihasználásának a feltételeit; A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen. A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le: A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja; A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.); Fejlesztési régiók kialakítása; Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült, úgymint: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A területfejlesztés modernizálása; 3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. Készítette: Századvég Alapítvány 19. oldal, összesen: 104

20 Önkormányzati társulások, lehetséges irányok A helyi önkormányzatok számára az évi LXV. önkormányzati törvény nyújtott első ízben lehetőséget önkormányzati társulások létrehozására. A fokozatosan kialakuló szerveződések a legváltozatosabb összetételben és működési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül gyakran azokkal területi átfedésben. Legtöbbjük tulajdonképpen azért alakult meg, hogy különböző forrásokhoz jussanak (pl. PHARE, előcsatlakozási alapok), mivel ezek elnyeréséhez csak kistérségi szerveződések, településszövetségek jutottak hozzá. Ezek rendkívül fontos önkormányzati együttműködések azonban, elsősorban az ország nagy részét lefedő aprófalvas településszerkezet miatt lassan alakultak, fejlődtek. Az együttműködések száma, összetétele nem biztosított elegendő alapot ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a viszonylag magas számú, kis lélekszámú önkormányzat alacsonyabb teljesítőképességéből fakadó hátrányokat. A probléma feloldására a szakma és a bevett európai gyakorlat két lehetőséget ismer. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének, egymástól alapvetően eltérő rendszere: a települések összevonása révén optimális méretű önkormányzatok kialakítása (elsősorban a skandináv országokban alkalmazták ezt a modellt). differenciált hatáskör-telepítés erősítése és a társulási rendszer kiterjesztése (mediterrán modell). Szakmai vélemények szerint az előbbi rendszer kiépítése a magyar önkormányzati viszonyokba történő túlzott beavatkozás lett volna, hiszen az elveszíthette volna éppen azokat a helyi kapacitásokat, kezdeményező Készítette: Századvég Alapítvány 20. oldal, összesen: 104

21 képességből fakadó előnyöket, amelyekre az uniós fejlesztési rendszer sajátosságaiból fakadóan nagy szükség volt. Ez indokolja, hogy a magyar önkormányzati fejlődés a mai napig az utóbb felvázolt irányokat követi, ennek alapköve volt az említett önkormányzati társulások gyakorlatilag 1990-től történő- megjelenése és az 1997-es társulási törvény megalkotása is. A kistérségi rendszer kialakításának alapkoncepciója is erre épült, az önkormányzati együttműködést kívánta a középpontba helyezni, felismerve azt, hogy az önkormányzati rendszer megújítása érdekében határozott lépésekre van szükség, mert az érthető módon egyre magasabb szintű lakossági elvárásoknak a szétaprózódott településstruktúra miatt a rendszer nem tud megfelelni. Készítette: Századvég Alapítvány 21. oldal, összesen: 104

22 Kistérségek kialakításának szerkezeti változásai A fejezet röviden áttekinti a hazai kistérségi rendszer főbb fejlődési irányait, szerkezeti átalakításait 1994-es szabályozás: A központi Statisztikai Hivatal 1991 és 1993 közöttjórészt az egykori járásokhoz hasonló, de nem közigazgatási alapon rendeződő 138 un statisztikai kistérséget alakított ki. Ezek gyakorlatilag a statisztikai adatszolgáltatás egységeként működtek. Mivel ekkor már megkezdődött a területfejlesztési törvény koncepciójának kidolgozása, és a területfejlesztési támogatások egyes fajtái olyan területbeosztást igényeltek, amely teljes egészében és ismétlés nélkül fedték le az ország területét, és amely alapján meg lehetett határozni a kedvezményezett térségeket, kézenfekvő volt a rendszer területfejlesztési felhasználása. Ez alapján a statisztikai kistérségi rendszer vált az Európai Unió terület beosztási rendszere szerint a NUTS 4 szint tól felülvizsgálták a kistérségi rendszert, és január 1-étől 150 KSH körzetet hoztak létre. Még, ugyancsak 1996-ban létrehozott területfejlesztési törvény, 2 a létrehozott megyei fejlesztési tanácsokban a kistérségeket képviseleti joggal ruházta fel. Ezzel a lépéssel kapcsolódtak a kistérségek a területfejlesztés rendszeréhez, mely megalapozta azok egyre nagyobb szerepét a területfejlesztésen belül és végső soron a területfejlesztési kistérségek létrejöttét mozdította előre. A kistérségek területét, térségi besorolását korábban a 9002/1998. (s.k.) KSH Elnöki közlemény tartalmazta. A létrejött területfejlesztési társulások és a KSH körzetek sok esetben területileg nem egyeztek meg egymással. Míg a kistérségek száma és területe évi XXI tv. Készítette: Századvég Alapítvány 22. oldal, összesen: 104

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna

Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének Székhelyén Tárgy: Dél-Alföldi Turisztikai Klaszterbe

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

követelmény meghatározása

követelmény meghatározása Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer követelmény meghatározása Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség Magyarország program Gódor Csaba Miniszterelnökség Program célja Az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége szélesedjen minőségileg javuljon növekedjen

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe Dr. Vígh Annamária főosztályvezető Közgyűjteményi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2014. február 10. A rendszer legnagyobb erőssége egyben

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSE KAPCSÁN A CSATLAKOZTATÁSI KONSTRUKCIÓRÓL 2016. SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ Önkormányzati ASP 1.0 Az Önkormányzati

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

2 kompetenciáinak megerősítésére, a regionális identitás erősítésére, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtésére van s

2 kompetenciáinak megerősítésére, a regionális identitás erősítésére, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtésére van s Troman n : ~~ trkezett :?OO7 JAN 18. ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER Iktatószám : 18-1315/2007. Válasz a KI1840. számú írásbeli kérdésre: Jó-e a régió? " Domokos László úr országgyűlési képviselő

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETFEJLESZTÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. BÉRCESI FERENC

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben