INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA"

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA A kistérségi feladatellátás rendszerének e- közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái (Modellkísérlet) 2009

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 ÉRTELMEZÉSI KERET...4 ÉRTELMEZÉSI KERET MIRE VÁLLALKOZIK A TANULMÁNY?...11 A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...13 KISTÉRSÉG FOGALMA TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK, LEHETSÉGES IRÁNYOK KISTÉRSÉGEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZERVEZETE...25 RÖVIDEN A KISTÉRSÉGI FELADATELLÁTÁSRÓL AZ INTELLIGENS RÉGIÓK ÉS KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON ELEKTRONIKUS KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK AZ ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZÁSRA...40 A MAGYAR E-ÖNKORMÁNYZÁS KIALAKÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA...45 AZ EÖNKORMÁNYZÁS FEJLŐDÉSE ELŐTT ÁLLÓ AKADÁLYOK...50 AZ E-ÖNKORMÁNYZÁSBÓL EREDŐ FELADATRENDSZER KÍSÉRLET EGY ÁLTALÁNOS MODELL FELVÁZOLÁSÁRA KISTÉRSÉGI SZINTŰ E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS E-KÖZSZOLGÁLTATÁSI MODELL ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK AZ E-KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ESETÉBEN:...68 E-KISTÉRSÉGI MODELL-KÍSÉRLET:...76 Készítette: Századvég Alapítvány 2. oldal, összesen: 104

3 I. A SZÉLESSÁVÚ INTERAKTÍV HÁLÓZAT MEGTEREMTÉSE...77 A hálózatnak a következő funkciókat kell ellátnia Minimális szolgáltatás meghatározása a kistérségben II. A HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN...80 A nyilvános hozzáférési pontok kialakítása Kistérségi emagyarország és teleház hálózat Javasolt teleház szolgáltatások III. A FELHASZNÁLÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-KÖZIGAZGATÁSRA...85 Felkészítés az e-közigazgatásra távoktató program útján: A kistérségek polgárainak felkészítése az e-közigazgatás használatára IV. E-KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA...88 Közös kistérségi e-közigazgatási portál kialakítása: E-ügyfélkezelés Elektronikus ügyvitel Információs alapellátás meghatározása Intelligens kártya (chip-kártya) program Intelligens okmányiroda program Vezetői Információs Rendszer (VIR) Térinformatikai rendszer alprogram Az integrált informatikai rendszer szakmai nyilvántartásai program Gazdálkodási információs rendszer létrehozása program Elektronikus intézményfejlesztés Elektronikus közbeszerzés V. KISTÉRSÉGI E-MARKETING, E-DEMOKRÁCIA ÉS E-KOMMUNIKÁCIÓ Kistérségi nyilvánosság program Tematikus csoportok létrehozása a civil szervezetek összefogásával program Készítette: Századvég Alapítvány 3. oldal, összesen: 104

4 Vezetői összefoglaló Értelmezési keret A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását. Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg (1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének növelését); (2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus gazdaság kérdésköre tekinthető); (3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az emagyarország Pontok működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint (4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra, ezen belül különösen az e-gazdaság fejlesztését tűzi ki célul) preferenciákat. A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre. Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül. Készítette: Századvég Alapítvány 4. oldal, összesen: 104

5 A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város, kivételesen nagyközség. A kistérség ma leginkább területfejlesztési, és integrált közfel-adatellátási egységnek tekinthető. Értünk alatta, például: az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében); körzeti, a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi, szociális ügyekben); regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési területét; oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák, rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét; a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV. szintet. Az, hogy az utóbbi évben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések Készítette: Századvég Alapítvány 5. oldal, összesen: 104

6 különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerültnek megoldásra. A kistérségeket Magyarországon komplex funkcióval ruházták fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció; 2. területfejlesztési funkció; 3. államigazgatási funkció. A kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a következő célokat határozta meg: Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat; A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell; Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális kihasználásának a feltételeit; Készítette: Századvég Alapítvány 6. oldal, összesen: 104

7 A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen. Készítette: Századvég Alapítvány 7. oldal, összesen: 104

8 A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le: A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja; A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.); Fejlesztési régiók kialakítása; Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült, úgymint: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A területfejlesztés modernizálása; 3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. A közigazgatás mindenütt a világon így Magyarországon is az egyik legnagyobb információtechnológia-felhasználó. Így van ez a magyar önkormányzati rendszer esetében is, ahol a helyi közügyek (a közszolgáltatások helyi biztosítása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtése) minden területét átfogja a kellő időben szerzett és megfelelően alkalmazott információ. Ugyanakkor egy decemberében a KÖEF ülésére készült szakértői tájékoztató lesújtó megállapításokat tesz: Az összes önkormányzatnak mindössze 10 százaléka rendelkezik informatikai statisztikával. Bár elfogadták a Magyar Információs Társadalom Stratégia e- önkormányzati részstratégiáját, a gyakorlatban kevés rsészét sikerült megvalósítani. Készítette: Századvég Alapítvány 8. oldal, összesen: 104

9 Sok településen egyáltalán nem valósult meg eönkormányzati fejlesztés, így pl. nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontokat (pl. emagyarország Pontok), saját honlapot. A közigazgatási szolgáltatások a legkisebb mértékben sem elektronizálódtak. Magyarország lakosságának kevesebb mint 30 százaléka számára tették lehetővé az elektronikus önkormányzati szolgáltatásokat. Az elektronikus-informatika fejlesztések többsége adhoc jellegű. Az önkormányzatok zöme a szűkös erőforrásait kötelező feladatainak ellátására koncentrálja, az eközigazgatási megoldások bevezetését legfeljebb saját honlap kialakításával, illetve az állami támogatású emagyarország Pont létesítésével elintézettnek tekinti. Mindezek alapján a jelentés fájdalmasan leszögezte, hogy a települési önkormányzatok döntő többsége nem adott, vagy nem tudott válaszokat adni az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatás egyre fokozódó kihívásaira. Ennek fényében ismételten szinte az alapokról kell kezdeni az eönkormányzás, ekistérség fejlesztését. Az intelligens kistérség alatt olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező, sajátos minőségű földrajzi egységet (vagy települések összességét) értünk, amely egyrészt a kormányzatok (önkormányzat), a vállalkozások, a non-profit szféra (oktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi szervezetek) és az állampolgárok közötti korszerű elektronikus információcserét, másrészt az üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását biztosítja. Ennek fényében igyekszünk egy olyan általános modellt megalkotni, mely elvileg minden olyan kistérségi társulás számára mintául szolgálhat, ahol még nem kezdték meg a térség közös e-közigazgatási, e-közszolgáltatási feladatainak összehangolását, azaz nem alakították meg az e-kistérségi rendszerüket. A modell emellett várakozásaink szerint azon kistérségek számára is Készítette: Századvég Alapítvány 9. oldal, összesen: 104

10 hasznosítható, ahol a koncepció ugyan legyártásra került, de vagy megfeneklett a kivitelezés, vagy elvesztette dinamizáló jellegét (a terv elavulttá vált). Ennek ismeretében a prioritások a következők: I. A szélessávú interaktív hálózat megteremtése. II. A szélessávú hálózathoz történő hozzáférés biztosítása. III. A felhasználók (hivatali dolgozók, polgárok) felkészítése az e- közigazgatásra. IV. Az e-közigazgatási alkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása. V. Kistérségi e-marketing, e-demokrácia és e-kommunikáció. Készítette: Századvég Alapítvány 10. oldal, összesen: 104

11 Értelmezési keret Mire vállalkozik a tanulmány? A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását. Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg (1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének növelését); (2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus gazdaság kérdésköre tekinthető); (3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az emagyarország Pontok működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint (4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra, ezen belül különösen az emagyarország Pontok fejlesztését tűzi ki célul) preferenciákat. Értelmezésünkben a megvalósítani kívánt stratégiai kutatás tehát egyaránt szolgálja (1) az E-programok demokratikusabbá tételét, (a stratégiai projekt egyfelől vizsgálja az eprogramok demokratikusságát beleértve a demokráciadeficit kérdéskörét, másfelől a projekt önmagában is fokozni kívánja az információs társadalom demokratizálását, amennyiben eredményeinek széleskörű disszeminációjára törekszik, s Készítette: Századvég Alapítvány 11. oldal, összesen: 104

12 így elősegíti a jelenlegi és jövőbeni e-közszolgáltatások a társadalom minden rétegére való kiterjesztését); (2) a nemzetstratégiai értelemben kiemelten kezelendő, s így mindenfajta pártpolitikai csatározástól függetlenítendőként kezelendő szakpolitikai területek fejlesztését; (3) a nonprofit-szekor és az állami törekvések összehangolását (a kormányzati preferenciák és a nonprofit szektor elvárásainak közelítését); (4) a digitális kultúra és a digitális gazdaság fejlesztésében eddig elért eredmények transzparenssé tételét; (5) a digitális gazdaság fejlődésének elősegítését (mint a kortárs igények leginkább virulens terrénumát); (6) az infokultúra európaiasodását, amennyiben komparatív módon nemzetközi összehasonlításra is törekszik. A fenti célokkal összhangban a projekt kifutását tekintve várakozásaink szerint hozzájárul (1) az e-ügyintézés és e-közszolgáltatások előnyeinek tudatosításához; (2) a társadalmi, gazdasági fogadókészség növeléséhez; (3) az e-közszolgáltatások használói számának növeléséhez; ezáltal végső soron (4) az infokommunikációs szolgáltatások demokratizmusának erősödését segíti elő. Készítette: Századvég Alapítvány 12. oldal, összesen: 104

13 A tanulmány felépítése A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre. Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül. A kezdeti, csupán statisztikai jellegű és ezáltal névleges kreáció az idő folyamán valódi funkciókkal bővült, előbb, az 1990-es évek második felétől területfejlesztési alapegységgé vált, majd 2004-től komplex területi közszolgáltatói funkciókkal bővült szerepköre. A funkcióbővülés természetesen nagyrészt nem a szerves fejlődés eredménye persze, ezen a téren is jelentős előmozdulás tapasztalható, hanem tudatos kormányzati döntéshozatali folyamat következménye. A kistérségi rendszer kiépítése és fejlesztése organikusan kötődik a hazai regionalizáció folyamatához. Hazánk azon európai országok közé tartozik, amelyek nem rendelkeznek közösségi értelemben vett regionális tagoltsággal, 1 ezért a regionális folyamatok előmozdítása felülről, a kormányzat irányából történik központi irányítással (ún. regionalizálás/regionalizáció), nem pedig alulról, a régiók szintjéről építkezik, mint a számos, elsősorban föderatív berendezkedésű országban létező regionalizmus. A kistérség, mint közigazgatási egység, közigazgatási szolgáltató központ kiépítésének koncepciója szintén a központi adminisztráció stratégiai célmeghatározása volt, amely tökéletesen beleillett a széles értelemen vett közigazgatási reformba, sőt alappillérét képezte/képzi a területi közigazgatás átalakításának. 1 Természetesen a megyerendszer hagyományai megteremtettek egyfajta regionális berendezkedést és identitást, ez azonban nem hasonlítható össze az önkormányzatisággal rendelkező régiók helyzetével. E mellett az Európai Uniós források lehívásánál, a területfejlesztés területén a megyénél nagyobb területi egységet véltek optimálisnak a feladatok hatékony ellátása szempontjából nagy általánosságban a szakemberek. Készítette: Századvég Alapítvány 13. oldal, összesen: 104

14 Jelen tanulmány kiemelt célja, hogy a közigazgatás átalakításának kistérséget érintő speciális területét, az e-kistérség és az e-önkormányzat fejlődését helyezze górcső alá. A terület azonban nem ragadható ki a kistérségi rendszer égészének fejlődéséből, a kistérségek funkcionális fejlődése történetéből, valamint természetesen az e-közigazgatás, az e-government hazai kialakítása és helyzete kontextusából. Ennek megfelelően a tanulmány két elkülönülő, mégis mind a folyamatábrázolásban, mind a jelenlegi állapot értékelését illetően szervesen összeillő részből, fejezetből áll, amelyek különböző alfejezetekből épülnek fel. Az első részben röviden értekezünk a kistérség fogalmi meghatározásáról, alkotmányos-jogi helyzetéről, funkcióinak bemutatásáról. Felvázoljuk azokat a legfontosabb állomásokat, amelyek a kistérségi rendszer fejlődése szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. A többcélú kistérségi társulások létrehozásával, sajátos, komplex feladatellátásra szerveződött egységek jöttek létre a kialakított kistérségi rendszer keretein belül. Ezek működésének, azaz a közfeladat ellátás bővebb bemutatására ebben az alfejezetben nem igen vállalkozunk, ugyanis erről egy másik tanulmányunkban ( Az emagyarország Pontok kihasználásának lehetőségei a kistérségi feladatellátásban ) nagyobb terjedelemben esik szó. Ezt követően térünk rá tanulmányunk fő részére az e-önkormányzat és az e- kistérség hazai állapotának elemzésére. Igyekeztünk az eddig megjelent e- kistérségi stratégiák felhasználásával olyan általános koncepciót kidolgozni, amely azon kistérségek számára mintaként szolgál, amelyek az e-közigazgatás terén még fejlesztésre szorulnak. Készítette: Századvég Alapítvány 14. oldal, összesen: 104

15 Kistérség fogalma A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város, kivételesen nagyközség. A centrumszerepet betöltő város mellett a kistérségben található többi város is un. társközponti szereppel bírhat. A kistérség viszonylag stabil határokkal, lehatárolással rendelkezik, ezek megváltoztatására csak feltétlenül indokolt esetben kerülhet sor. A lehatárolását jogszabályi keretek biztosítják. Az államigazgatási körzetek a kistérségen belül alakíthatók ki, mégpedig úgy hogy a kistérségen belül több államigazgatási körzet is kialakításra kerülhet. Az Alkotmány nem tartalmazza a kistérség kategóriáját sem az ország területi tagozódására, sem a helyi önkormányzati rendszer alapvető szabályaira vonatkozóan. Ebből következően az egyes alkotmányos rendelkezések között nem találkozunk a kistérség fogalmával sem mint területszerkezeti-földrajzi, sem mint közigazgatási egységgel. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) a kistérség fogalmát szintén mellőzi. A törvényben szó van a térségi szerepről, mégpedig a nagyközség várossá nyilvánításával összefüggésben, továbbá találkozunk a körzeti kifejezéssel is a megyei önkormányzat feladat és hatásköréről szóló szakaszokban, az említett szóhasználat azonban semmiféle összefüggésben nincs az általunk kistérségnek nevezett területi egységgel és a kistérségi feladatellátással. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény (Ttv.) a szabályozás céljai között említi a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítését, a térségi kapcsolatok elmélyítését. A kistérség kifejezés, illetőleg a kistérség definíciója a törvényben azonban nem kapott helyet. Készítette: Századvég Alapítvány 15. oldal, összesen: 104

16 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény (Tftv.) eredeti évi változata meghatározta ugyan az általa elképzelt kistérség-fogalmat, adós maradt azonban a kistérségnek a területfejlesztés szervezetrendszerében elfoglalt helyének és szerepének, működtetésének és szervezetének definiálásával, illetőleg szabályozásával. A törvény 1999-es módosítása kapcsán a kistérség területfejlesztésben betöltött szerepe nőtt, a területfejlesztési kistérség kialakulása is ennek a módosításnak köszönhető. A területfejlesztési törvény évi módosítása, valamint a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény szintén 2003-as- megalkotása, egyrészt tovább erősítette a kistérségek területfejlesztési funkcióját, másrészt, azon túlmutatva kialakította a területfejlesztési-közszolgáltatási kistérség kategóriáját, amely, a közigazgatási kistérség előszobájának tekinthető. A jelenlegi helyzet, tehát egy folyamat eredményeként jött létre. A kistérség ma leginkább területfejlesztési, és integrált közfel-adatellátási egységnek tekinthető. Értünk alatta, például: az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében); körzeti, a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi, szociális ügyekben); regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési területét; oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák, rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét; a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV. szintet. Készítette: Századvég Alapítvány 16. oldal, összesen: 104

17 Történelmi előzmények A hazai közigazgatás szabályozásának története folyamán a kistérség, a kistérségi igazgatás többször, több szempontból került már elő: A XIX. században, a kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképpen jött létre az államigazgatási járás. Ez a II. világháborúig lényegében zavartalanul funkcionált ig a régi közigazgatás szervezeti-szerkezeti felépítettsége több tekintetben maradt érintetlen. Átfogó átalakítást, nagy változást az ben elfogadott Alkotmány, majd ezt követően az első tanácstörvény hozott. Az akkori szabályozást követően a járás a tanácsrendszer szerves részévé vált. A tanács és szerveinek működése egyrészt igazodott a települések rendszeréhez, másrészt az állam területi tagozódásához. A szétaprózott települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy irányítása nehézkes, működtetése pedig gazdaságtalan. A szükséges településintegráció kidolgozott koncepciói, részben településegyesítéseket, részben közös tanácsok létrehozását vetítették előre. Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a körzetközponti települések fejlesztését preferálta ben, a járási tanácsokat megszüntették, helyüket az elsősorban közigazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok január 1-től ugyancsak megszűntek. Ezzel együtt megszűnt a járás is, mint közigazgatási kategória. Ezután a városkörnyéki igazgatás váltotta fel a megszűnt járási igazgatást. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértelmet igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, un. Készítette: Századvég Alapítvány 17. oldal, összesen: 104

18 városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási ügyét egy ügyintéző intézte. Ez a szisztéma már a kétszintű közigazgatás létrehozását vetítette előre. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltozásig működött. A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő években megjelentek. Az, hogy az utóbbi évben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerültnek megoldásra. A csatlakozási folyamat kiemelt jelentőséget adott a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Készítette: Századvég Alapítvány 18. oldal, összesen: 104

19 Mindezek figyelembevételével a kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a következő célokat határozta meg: Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat; A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell; Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális kihasználásának a feltételeit; A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen. A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le: A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja; A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.); Fejlesztési régiók kialakítása; Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült, úgymint: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A területfejlesztés modernizálása; 3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. Készítette: Századvég Alapítvány 19. oldal, összesen: 104

20 Önkormányzati társulások, lehetséges irányok A helyi önkormányzatok számára az évi LXV. önkormányzati törvény nyújtott első ízben lehetőséget önkormányzati társulások létrehozására. A fokozatosan kialakuló szerveződések a legváltozatosabb összetételben és működési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül gyakran azokkal területi átfedésben. Legtöbbjük tulajdonképpen azért alakult meg, hogy különböző forrásokhoz jussanak (pl. PHARE, előcsatlakozási alapok), mivel ezek elnyeréséhez csak kistérségi szerveződések, településszövetségek jutottak hozzá. Ezek rendkívül fontos önkormányzati együttműködések azonban, elsősorban az ország nagy részét lefedő aprófalvas településszerkezet miatt lassan alakultak, fejlődtek. Az együttműködések száma, összetétele nem biztosított elegendő alapot ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a viszonylag magas számú, kis lélekszámú önkormányzat alacsonyabb teljesítőképességéből fakadó hátrányokat. A probléma feloldására a szakma és a bevett európai gyakorlat két lehetőséget ismer. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének, egymástól alapvetően eltérő rendszere: a települések összevonása révén optimális méretű önkormányzatok kialakítása (elsősorban a skandináv országokban alkalmazták ezt a modellt). differenciált hatáskör-telepítés erősítése és a társulási rendszer kiterjesztése (mediterrán modell). Szakmai vélemények szerint az előbbi rendszer kiépítése a magyar önkormányzati viszonyokba történő túlzott beavatkozás lett volna, hiszen az elveszíthette volna éppen azokat a helyi kapacitásokat, kezdeményező Készítette: Századvég Alapítvány 20. oldal, összesen: 104

21 képességből fakadó előnyöket, amelyekre az uniós fejlesztési rendszer sajátosságaiból fakadóan nagy szükség volt. Ez indokolja, hogy a magyar önkormányzati fejlődés a mai napig az utóbb felvázolt irányokat követi, ennek alapköve volt az említett önkormányzati társulások gyakorlatilag 1990-től történő- megjelenése és az 1997-es társulási törvény megalkotása is. A kistérségi rendszer kialakításának alapkoncepciója is erre épült, az önkormányzati együttműködést kívánta a középpontba helyezni, felismerve azt, hogy az önkormányzati rendszer megújítása érdekében határozott lépésekre van szükség, mert az érthető módon egyre magasabb szintű lakossági elvárásoknak a szétaprózódott településstruktúra miatt a rendszer nem tud megfelelni. Készítette: Századvég Alapítvány 21. oldal, összesen: 104

22 Kistérségek kialakításának szerkezeti változásai A fejezet röviden áttekinti a hazai kistérségi rendszer főbb fejlődési irányait, szerkezeti átalakításait 1994-es szabályozás: A központi Statisztikai Hivatal 1991 és 1993 közöttjórészt az egykori járásokhoz hasonló, de nem közigazgatási alapon rendeződő 138 un statisztikai kistérséget alakított ki. Ezek gyakorlatilag a statisztikai adatszolgáltatás egységeként működtek. Mivel ekkor már megkezdődött a területfejlesztési törvény koncepciójának kidolgozása, és a területfejlesztési támogatások egyes fajtái olyan területbeosztást igényeltek, amely teljes egészében és ismétlés nélkül fedték le az ország területét, és amely alapján meg lehetett határozni a kedvezményezett térségeket, kézenfekvő volt a rendszer területfejlesztési felhasználása. Ez alapján a statisztikai kistérségi rendszer vált az Európai Unió terület beosztási rendszere szerint a NUTS 4 szint tól felülvizsgálták a kistérségi rendszert, és január 1-étől 150 KSH körzetet hoztak létre. Még, ugyancsak 1996-ban létrehozott területfejlesztési törvény, 2 a létrehozott megyei fejlesztési tanácsokban a kistérségeket képviseleti joggal ruházta fel. Ezzel a lépéssel kapcsolódtak a kistérségek a területfejlesztés rendszeréhez, mely megalapozta azok egyre nagyobb szerepét a területfejlesztésen belül és végső soron a területfejlesztési kistérségek létrejöttét mozdította előre. A kistérségek területét, térségi besorolását korábban a 9002/1998. (s.k.) KSH Elnöki közlemény tartalmazta. A létrejött területfejlesztési társulások és a KSH körzetek sok esetben területileg nem egyeztek meg egymással. Míg a kistérségek száma és területe évi XXI tv. Készítette: Századvég Alapítvány 22. oldal, összesen: 104

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

követelmény meghatározása

követelmény meghatározása Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer követelmény meghatározása Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 2015. évi M U N K A T E R V E

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 2015. évi M U N K A T E R V E Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. évi M U N K A T E R V E A Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzat 17. -a értelmében éves munkatervet készít, éves munkaterv alapján működik.

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére.

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Tárgy: Tájékoztató az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás működésének tapasztalatairól

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. Tárgy: Beszámoló az önkormányzati társulások 2013. évi munkájáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. november 10. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ /polgármesteri program/ Decs, 2011, március A ciklusprogram stratégiai jellegű célokat tűz ki, amelyek megszabják az önkormányzati döntések irányát.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Mátraszele. 7/2012.(II.14.) szám. Tárgy.: Társulási megállapodás módosítása.

Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Mátraszele. 7/2012.(II.14.) szám. Tárgy.: Társulási megállapodás módosítása. Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Mátraszele 7/2012.(II.14.) szám Tárgy.: Társulási megállapodás módosítása H a t á r o z a t Mátraszele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Salgótarján

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. E-gazdaság/IT stratégia 2008

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. E-gazdaság/IT stratégia 2008 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara www.mkik.hu E-gazdaság/IT stratégia 2008 MKIK IT/ e-gazdaság stratégia 2008-2013 I. A stratégia célja: Tágabb értelemben a hazai vállalkozások bekapcsolása az információs

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok (1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez) ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A helyi önkormányzatok 515

A helyi önkormányzatok 515 3. cím A helyi önkormányzatok 515 1. fejezet Az önkormányzat típusai, a helyi önkormányzás lényege 517 Önkormányzás 519 Az önkormányzás legáltalánosabb értelemben azt jelenti, hogy valamely közösségnek,

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI. pv. alezredes

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI. pv. alezredes MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Előad adó: : Leskó György pv. alezredes Nincs teljes biztonság, csak optimális, még elfogadható biztonsági szint. Az információs

Részletesebben

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2011.(.../...) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben