recenzió Philipp Ther operaszínház-történeti könyvéről
|
|
- Oszkár Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PhiliPP ther könyvéről GERGELY ANDRÁS A társadalom közepén recenzió Philipp Ther operaszínház-történeti könyvéről Címe ugyan aligha hagy kétséget afelől, hogy az ismertetendő munka a XIX. századi operák, operaházak közép-európai történetét és társadalmi beágyazottságát dolgozza fel, mégis majd minden szava magyarázatot kíván. A társadalom közepén azt jelenti, hogy az operajátszásnak nagy szerepe volt a XIX. században mind a nemzeti és társadalmi integrációban, mind az európai kultúrához való felzárkózásban. A szerző már műve elején leszögezi, hogy ne az opera XXI. századi társadalmi jelentőségére gondoljunk, amikor az előadásokat már csak egy vékony értelmiségi elitréteg tekinti meg. A XIX. század operaházait tömegek látogatták, általános érdeklődés középpontjában állottak mindennemű társadalmi különbség nélkül. A cím továbbá operaszínházat mond, mivel a XIX. században még kevés olyan ház volt, amely kizárólag operai előadásokat játszott. Rendszerint egy prózai társulattal közösen működtették és igazgatták, az ének nyelve többnyire megegyezett a prózai színpad nyelvével. A címben szerepelhetett volna az épületre való utalást elkerülő opera, operajátszás is, a szerző azonban nagy súlyt helyez az épületek létrejöttének, üzemeltetésének bemutatására, a nézőtér megtervezésére, az épületek szimbolikus jelentőségére. Végül pedig a német nyelvben megszokott Mitteleuropa kifejezés helyett a Zentraleuropát használja, mert szerinte a Mitteleuropa többnyire a Németország nélküli Közép-Európát jelöli, amely szóhasználattal a német kulturális és politikai befolyás képe idéződne fel. Az angolból visszafordított Zentraleuropa viszont semleges kifejezés, a Németországgal együtt értett cseh lengyel magyar területeket fogja össze. Nem annyira magyarázgatni kívántuk a címet, mint inkább már értelmezésével is jelezni, hogy Philipp Ther precíz fogalomhasználattal, ha kell, új kategóriák bevezetésével dolgozik, sokszor megkérdőjelezi a régebbi tipológiai beidegződéseket. A témaválasztás jelentőségét már a mű első mondata kijelöli: A XIX. századnak az opera volt a nagy kulturális intézménye. Az operaházak a nagyvárosok középpontjában álltak, itt valósult meg a sokat emlegetett összművészet, a művészeti ágak (dráma, Philipp Ther In der Mitte der Gesellschaft. Operntheater in Zentraleuropa (A társadalom közepén. Operaszínházak Közép-Európában, ; Oldenbourg, Wien München, 2006.) Philipp Ther, a kötet szerzője festészet, zene, ének, tánc, színjátszás, költészet) egyesítése, együttes esztétikai hatása. A városok egymással vetélkedtek, hogy operaházat teremtsenek ugyanakkor ezek az intézmények kivétel nélkül ráfizetésesek voltak, állandó anyagi gondokkal küszködtek. A társadalom valamennyi rétege látogatta az operát, amely nemcsak a szórakozás vagy a művelődés, lelki épülés színtere volt, hanem társadalmi találkozóhely, a látni és láttatni egyik legfontosabb korabeli színtere. Előadás folyt a nézőtéren is, ahol a XIX. század végéig a színpadi produkció alatt nem volt teljes sötétség, nem volt csönd és egyöntetű színpad felé fordulás. Az opera nem tartozott a magas kultúrához, ezért népszerűsége folytán látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy a színház Schiller óta sokat emlegetett nevelő funkcióját, majd konkrétan nemzetteremtő küldetését megvalósítsa. Az összművészet (Gesamtkunst) arra lett 2007/
2 Alkotók, műhelyek, városok A Semper Opera páholyai 120 A drezdai Semper Opera volna hivatott, hogy legalább a kultúra síkján homogenizálja, harmonizálja a társadalmat, neveljen, és közös ideálokat nyújtson. Az elitek e próbálkozása nyilvánvalóan nem sikerült, nem sikerülhetett, mivel e feladat megvalósítására végül is nem voltak képesek. Annál nagyobb sikerrel járt az opera nacionalizálása: nemzeti nyelven énekelték a repertoárt, tematikusan és zenéjében megszületett a nemzeti opera. Az operának központi szerepe volt a nemzet megkonstruálásában (18. o.). Lélektani előfeltétele volt, hogy a színházlátogatás sokak számára különleges, sőt meghatározó élmény volt, amelyre egész életükben emlékeztek (37. o.). Az opera ugyanakkor a politika, a hatalom érdeklődésének is középpontjában állt. Maga az udvari reprezentáció is áthelyeződött az operába. A két-, olykor háromezer személyes hatalmas színházépületek közbiztonsági és politikai kihívást jelentettek a hatalom számára. Az előadások által kiváltott emóciók társadalmi-politikai erővé transzformálódtak. A színpadi kórusok dalait civil énekkarok százai tanulták meg a kottákból, az együttes éneklés (egy-egy nagy ünnepségen akár tízezer fő) a társadalom összetartozását, a nemzet erejét sugározta. Egy operaház élete a színpadi sztárok és magánéletük, botrányaik, a rendezések, a bemutatók, a repertoár a városi társadalmak egészét foglalkoztatták. Az opera volt bizonyos mértékig a korszak popkultúrája. A munka legnagyobb terjedelmű középső része egymás után három XIX. századi közép-európai operaszínház történetének elemzése, amelyek egyúttal tipológiai példaként is szolgálnak: a drezdai opera, legalábbis indulásakor az udvari színház modellje, a lembergi (Lvov) lengyel teátrum a nemesi színház jellegzetes példája, a prágai cseh nemzeti játékszín pedig a polgári színház megtestesítője. A drezdai színház, mind az első, mind a leégése után 1878-ban megépült második Semper Opera udvari színháznak indult, a dinasztikus reprezentáció színtere volt. A finanszírozást előbb az uralkodó, utóbb a szász kormány biztosította. Az udvar befolyása idővel fokozatosan csökkent, részint mivel az uralkodók egyre kevésbé érdeklődtek a színház iránt, részint mivel a színház fokozatosan professzionalizálódott. Vezetését nem láthatta el egy, az udvartartás hierarchiájába illeszkedő személy, irányításához a művészethez, gazdasági menedzseléshez értő emberekre volt szükség. A szerző szerint ez a folyamat nem írható le a polgárosodás kategóriájával, hanem inkább az udvar kiszorítása (Enthofung) kifejezését tartja használandónak. Richard Wagner, aki 1848 előtt a drezdai opera karmestere volt, már első zenés színházi próbálkozásaival nemzeti operát kívánt teremteni, s a forradalom idején programot készített arra, hogy maguk a művészek hogyan vehetnék kézbe az operaház irányítását. E tervezet jellemzésére sem használhatjuk a demokratikus jelzőt, abban ugyanis arról volt szó, hogy az értelmiségi elit diktálná a műsorpolitikát, nevelné a közönséget a schilleri eszmények jegyében ben Wagner, aki részt vett a forradalomban, Svájcba menekült, de néhány év múlva művei diadalt arattak a drezdai színpadon től újra játszották ott Wagner darabjait, amelyek elsöprő sikerének okát Ther abban látja, hogy Wagnerben a német nemzeti opera megteremtőjét ünnepelték. Mind témái, mind zenéje, hangszerelése, színpadi megjelenítése a germán időket idézte. A színpadra állítás hangsúlyozottan realisztikus volt, a néző a történelmi valóságot látta maga előtt. A germán mitológiáról szóló Wagner-daraboknak Európai Utas
3 Philipp Ther könyvéről biztosította a drezdai opera színvonalát, s azt, hogy lépést tartson az európai irányvonallal. A repertoár az európai operairodalom újabb termékeivel gyarapodott, köztük cseh és lengyel operákkal. Schuh színpadra vitte Richard Strauss műveit, amelyek már nem történeti tablókat jelenítettek meg, hanem a századforduló emberének szorongásait, lelki problémáit állították a középpontba, s zenéjükben ennek megfelelően már kezdték fellazítani a dúr-moll tonalitást. A századforduló változó kulturális igényeire jellemző, hogy Strauss Richard Wagner nagyobb hatása volt a német történeti tudatra, mint magának a történetírásnak. A drezdai opera a bécsi kongresszus utáni időkben még csak olasz operákat játszott. Majd néhány évtized alatt végbement az opera nacionalizálódása. Az áttörés az 1860-as években következett be, részint Wagner operáival, részint az európai repertoár német nyelven történő éneklésével. A folyamat az 1880-as években érte el tetőpontját. A következő évtizedekben egy kiváló karmester, Ernst von Schuh Richard Strauss Az Opera hátsó homlokzata ma, a város megújult sétánya felől új operái Drezdában óriási sikert arattak. A közönség dermedten és kimerülten, izgatottan és elszörnyedve adta át magát az új zenének és színpadi látványnak és nemcsak a modern zene vagy az emberi lélek mélységei iránt már Freud előtt érdeklődő elit köreiben ; a Salomét például a háromszázezres Drezdában ötvenezer ember látta! A zeneileg könnyebben élvezhető következő művet, a Rózsalovagot pedig mintegy százezer ember nézte meg Még érdekesebb, hogy sem Wagner a maga korában újszerű zenéje, sem Richard Straussé nem váltott ki tiltakozó akciókat a zeneileg vagy politikailag konzervatív polgárság körében. Ezzel a ténnyel is azt a megállapítását erősíti meg a szerző, hogy nem annyira polgárosodás (Verbürgerlichung) ment végbe, mert a (drezdai, szászországi) polgárság tudomásul vette, hogy a színház nem az övé, nem az ő ügye, hanem inkább az udvar kiszorítása (Enthofung) kifejezéssel jellemezhető a folyamat. A színházi szakma tehát intellektualizálódott, értelmiségi szakmunkává vált, amelybe a kívülállóknak nem lehetett olyan könnyen beleszólniuk a színházi értelmiség megteremtette magának ezt az autonómiát, amelyet persze nem utolsósorban a polgárság támogatásától való függetlenség, az állami szubvenció biztosított. Egészen más képet mutat a lembergi operajátszás története. Itt egy főúri mecénás, a dúsgazdag, magányos Stanisław Skarbek gróf alapított, saját vagyona feláldozásával, előbb színházépítő részvénytársaságot, majd amikor a hatalmas színházkomplexum (étteremmel, kávézóval, üzletekkel) 1843-ban felépült, maga állt igazgatóként a színház élére. Ha kellett, saját vagyonából fedezte a hiányt 2007/
4 Alkotók, műhelyek, városok A Stanisław Skarbek gróf által 1843-ban alapított színház egészen 1848-ban bekövetkezett haláláig. Lengyel prózai színházat és lengyel nyelvű operajátszást akart teremteni, lengyel operákkal, európai színvonalon, s mindez lényegében sikerült is neki. (A hatóságok német nyelvű előadásokra is kötelezték.) A terv azonban túlméretezettnek bizonyult. Az ötvenezer lakosú városban csak a többség volt lengyel, a színházlátogatók száma (az analfabétákat, szegényeket, gyermekeket stb. leszámítva) nem lehetett több ötezernél a Skarbek Színház ezerötszáz fős befogadóképessége pedig a legnagyobbak között volt Közép-Európában után a hatóságok is korlátozták a lengyel nyelvű előadásokat, majd 1860, a részleges liberalizálódás után a lengyel nemesség részvénytársasági alapon kézbe vette a színház finanszírozását és irányítását. Nemesi színház jött tehát létre, A teátrum egy 1908-as képeslapon elvileg a nemzeti célok szolgálatában, a gyakorlatban sokszor a könnyű műfajokat engedve a színpadra. Az állandó veszteség és az irányítási gondok színházi háborúkat váltottak ki, amelyek a sajtóban, kritikusok, igazgatók és igazgatójelöltek között zajlottak. Egyetlen közös céljukat, a német nyelvű közönség híján amúgy is csak tengődő német színház bezárását 1872-ben el tudták érni, de a birtokos nemesség reprezentációs igényei, valamint a kisnemesség és az értelmiség közötti viták továbbra is fennálltak. Néhány évig az utóbbi csoport kerekedett felül ban az uralkodó, Ferenc József is meglátogatta a tiszteletére rendezett előadást (apjával, Ferenc Károllyal ellentétben nem kedvelte a színházat), és idő előtti távozásával juttatta kifejezésre, hogy nem tetszik neki a díszelőadás lengyel nemzeti tematikája. A színigazgató megbukott, újra a főnemesi csoport kerekedett felül. A deficitet a lengyel nemesi többségű tartománygyűlés fedezte, s ez szintén a birtokosi réteg irányító szerepének kedvezett. A tartománygyűlés színházi bizottsága, annak értelmiségi szakértői állandóan beleszóltak az igazgatásba, előírták a műsortervet az elavult nemzeti-nevelési koncepción alapuló színházi program a gyéren látogatott színházat 1890-ben csődbe vitte. Az egymást váltó bérlő-igazgatók nem tudtak kiutat találni. Végül Lemberg városa vette át a színházat. A város ambícióit mi sem jelzi jobban, mint hogy hatalmas költséggel új, a városképet formáló nagyszínház építésébe kezdtek. A teátrum 1900-ban készült el. (Krakkóval is fel akarták venni a versenyt, az erősödő ukrán mozgalommal szemben is a lengyel nemzet kulturális önkifejezését kívánták elérni.) Az új igazgatók bemutatták az új olasz, francia, német operákat, és így legalábbis a Habsburg Birodalmon belül elismerést érdemlő repertoárt alakítottak ki. A jelenség paradox: a színházi szakértelmiség és városi támogatói elérték, hogy a nemességgel szemben kezükbe vegyék a színház irányítását, de eredeti céljukat, vagyis azt, hogy a szórakozást és reprezentációt kereső főnemességgel szemben a felvilágosodás korából származó nevelő az 1848 előtti időkből származó nemzeti szempontokat érvényesítő színházat teremtsenek, nem tudták megvalósítani. Annyit viszont elértek, hogy mind Béccsel, mind az ukrán nemzeti mozgalommal szemben hangsúlyozni tudták a lengyel nemzet létezését, kultúrájának magasrendűségét. Lemberget, ahol lengyel nyelven a legtöbb Wagnert játszották, némi túlzással Wagnervárosként emlegették. Az európaizálódás ugyanakkor provincializálódással járt együtt, hiszen a lembergi opera nem fejlesztette tovább az operajátszást, nem hozott új darabokat, csupán utánjátszotta az európai fejleményeket. Drezda és Prága operafővárossá emelkedett, Lemberg viszont provinciális maradt. Az okok összetettek fejtegeti Ther. A színházi háborúk mutatják, hogy a közönség beleszólt a színház történéseibe, de egyetértés híján csak elmélyültek az ellentétek. A színház finanszírozása megoldatlan maradt. Az ottani német színház bezárásával megszűnt a közvetlen konkurencia. Nem sikerült viszont az állandó lengyel nyelvű operatársulat kialakítása, 122 Európai Utas
5 Philipp Ther könyvéről mert a kiváló szólisták külföldre távoztak. Az egy-egy szezonra szerződtetett olasz énekesek viszont nemigen tudtak pl. Wagnert énekelni, mert nem tudtak németül. A zenekarnak nem volt hárfája. A kiutat az operettek játszása hozhatta volna (mind az anyagi gondok megoldása, mind az énekes tehetségek kinevelése terén), be is mutattak jó néhányat, de a műfajt a helyi értelmiség németnek, sőt zsidónak tartotta, s az operettjátszást e xenofób alapon 1894-ben betiltották. Lemberg zsidó lakosainak elidegenítésével pedig számottevő, jómódú közönségréteget veszítettek el. Arra kísérletet sem tettek, hogy a vidéken élőket behozzák a színházba. A lembergi színház körül viszont kulturális nyilvánosság alakult. A színházi háborúk végeredménye az lett, hogy a nemesség kezéből az értelmiségébe került az irányítás. Az opera népszerű műfajjá vált, Lemberget éneklő városként emlegették. Jellemző a hosszú távú hatásra, hogy az időközben ukránná (és még inkább határszélivé) vált város 2000-ben ezernyi gondja közepette is újjáépíttette százéves operaházát. Prágában a színháznak, az operajátszásnak is régi hagyományai voltak. Ismert, hogy itt, az alapítójáról elnevezett Nostitz-színházban (később: Rendi Színház) volt Mozart Don Giovannijának ősbemutatója. Ez a rendek kezelésében lévő nemesi színház kétnyelvű volt, túlnyomórészt német nyelven játszott. A XIX. század közepén valóságos tömegmozgalom bontakozott ki egy cseh nemzeti A prágai Opera 1900-ban A lembergi Opera főhomlokzata ma színház építésére. Az alapkőletételre, hatalmas ünnepségek keretei között, 1868-ban került sor. Az évszám nem véletlen: az 1867-es kiegyezés és a magyar királykoronázás párdarabját kívánták megrendezni, uralkodói, de legalábbis főhercegi jelenléttel amelyre végül is nem került sor. Az ünnepségre történő felvonulás a középkori cseh királykoronázó meneteket elevenítette fel. Az alapkőletétel alkalmából került sor a második pánszláv kongresszusra. A cseh nyelvű színjátszás és opera évekig egy ideiglenes színházépületben folyt. Az 1881-re már csaknem teljesen kész, tetszetős Moldva-parti színház, amelynek polgári jellegét a páholyok csekély száma (mindössze negyven páholy volt benne) is jelezte, gondatlanság folytán leégett. Újra megkezdődött a gyűjtés az újjáépítésre. A mintegy ezer ülőhellyel és nyolcszáz állóhellyel rendelkező színház megnyitására végül 1883-ban került sor. A színpad fölötti felirat büszkén hirdette: A nemzet önmagának. A színház élére egy rendkívüli tehetségű szervező és rendező, František Šubert került, aki között volt az igazgató. Šubert felismerte, hogy éppen akkor viheti sikerre hatalmas színházát, ha közönségét nem csak a polgárság köréből verbuválja. Színházi vonatokat indított vidékről (a látogatás maga is ünnepi eseménnyé vált, amennyiben a felutazók együttes menetben, néha énekelve vonultak végig a városon). Nem eredménytelenül próbálkozott azzal sem, hogy a szervezett munkásságot behozza a színházba (amelyet, mint burzsoá intézményt, a szociáldemokrácia kezdetben elutasított). Olcsó délutáni előadásokat hirdetett egyszóval a színházat csakugyan mindenki számára hozzáférhetővé tette. Az opera Prágában végképp nem a magas kultúra műfaja volt, 2007/
6 Alkotók, műhelyek, városok A prágai Opera nézőtere az előadások számából százezres nézőszámokra lehet következtetni. Smetana Eladott menyasszonyát látták a legtöbben, alighanem háromnegyed millióan. A színház belső konfliktusai itt sem hiányoztak. Zenészek léptek sztrájkba az őket terrorizáló karmester ellen, volt, amikor a rendőrség megszállta a nézőteret, hogy az ellenálló muzsikusokkal szemben biztosítsa az előadást. Az anyagi gondok sem maradtak el, de a demokratikusan szervezett színházfenntartó egyesület mindig elhárította az összeomlást. Az igazi nagy sikert a cseh nyelv operaszínpadi áttörése hozta meg. Valamennyi bemutatott operát lefordították. (A cseh nyelvű Lohengrint 1884-ben mutatták be, óriási sikerrel.) A cseh konkurencia hívta létre az Új Német Színházat, amely folytatta a Rendi Színház 1850-es években megkezdett német nyelvű Wagner-bemutatóit. A cseh Nemzeti Színház káprázatos kiállítású operaelőadásokkal (köztük Goldmark Sába királynőjével), operasztárok felléptetésével állta ugyan a versenyt, de a veszteség időközben veszélyes méreteket ért el, és a cseh operákat vagy a nemzeti repertoárt hiányoló kritikai hangok is mind erősebbek lettek. A Monarchia színházainak évi bécsi fesztiválján azonban a cseh operaelőadások óriási sikert 124 arattak. A szláv opera megkezdte európai és amerikai diadalútját egyszersmind azonban több nagy nemzetnél ez csupán az egzotikum, valamiféle szlávság elismerését jelentette, és továbbra is csak saját operakultúrájukat tekintették egyetemes értékűnek. Csehországban viszont a világsiker folytán Smetana lett a nemzeti zeneszerző, sőt a nemzeti kultúra megtestesítője. A cseh operajátszásnak ugyanakkor messze ható kisugárzása volt, elsősorban a délszláv országok, a horvátok, szlovének, bulgárok vonatkozásában. A XX. század elejére kialakult a klasszikus repertoár. A rendezés terén a cseh opera ekkorra már megelőzte a hagyományokhoz ragaszkodó bécsit és párizsit is, a szecesszió Prágája a színházban is megjelent. Az új hangzásvilágú operák bemutatóira ugyancsak sor került. A nemzeti féltékenység, néha a kifejezett nacionalizmus, az alkotók és a művészek elé állított nemzeti választási kényszerek ugyanakkor fékezték is a modern áramlatok érvényesülési lehetőségeit. A cseh operajátszás végeredményben állapítja meg Ther a XX. század elején nem csupán a nemzeti művészet helyszíne volt, mint a XIX. század nyolcvanas és kilencvenes éveiben, hanem egyszersmind a modern opera központjainak egyike (341. o.). A drezdai, a lembergi és a prágai operaház egymás után következő XIX. századi történetét a könyvben átmég átszövik az egymásra, illetve más európai házakra vonatkozó utalások. A monográfia utolsó száz oldala pedig kulturális topográfia címmel összefoglaló elemzésre vállalkozik. Az idő tengelye mentén szemlélve óriási a változás: amíg a XIX. század elején az udvari zenés színházak alkották az uralkodó típust, addig a XX. század elején a városi, nemzeti, ritkábban magánszínházak saját épületekben, állandó társulatokkal működtek. Ahogyan a térség operaházai külsőleg is hasonlítottak egymásra hiszen többségüket, szám szerint negyvennyolcat, a bécsi Fellner és Hellmer cég építette, úgy a műsorok, rendezések, szereplők is egyfajta állandó kulturális transzfer-rendszert alkottak a XIX. század végére. Egy nagyváros azzal iratkozott fel Európa térképére, ha volt operaháza. A közép-európai kezdeteket, az első kezdeményeket mind nemesi, mind polgári oldalról a felvilágosodás színházeszménye határozta meg. Eszerint a színpad nevelési intézmény, amely kultúrát, ismereteket, eszményeket, egységes (nemzeti) normát közvetít. (Nagyon fontos volt, hogy az operákat a közönség nyelvén és érthetően énekeljék.) A történelmi témák feldolgozása, színpadra állítása volt a legfőbb követelmény. A korszak végére azután a szórakoztató funkció került előtérbe (amely természetesen nem zárta ki, hogy új zenei meg- Európai Utas
7 Philipp Ther könyvéről Bedřich Smetana nul megvalósítani programjukat. Engedményeket kellett tenniük a közönség kívánságainak, utat kellett nyitniuk az operettek játszásának. Ez a hasadás hozzájárult az elit polgárság leértékelődéséhez, és kulturális oldalról is támadhatóvá tette a polgári berendezkedést. A szerző az összefoglalásban újra óv attól, hogy a konkrét esettanulmányokban már elemzett professzionalizálódási folyamatot, vagyis azt, hogy a színház üzemszerű működése-működtetése, a produkciók színvonalának biztosítása egyre több újonnan kialakuló értelmiségi szakszerűséget követelt meg, összetévesszük a színháztörténetben használt polgárosodás folyamatával. Utóbbit a szerző nem is tartja használhatónak, ahogy maga fogalmaz: dekonstruálja. Bizonyítékául szolgál a XIX. századi közép-európai színház- és operatörténet általa gazdagon dokumentált anyaga, amely jelzi a polgárság színházesztétikai programjának megvalósíthatatlanságát, esztétikai bizonytalanságait. A régi századforduló zenei és színházioperai modernizmusát pedig akként értelmezi, hogy ott polgárok fordultak szembe a bizonytalan, válságba tartó polgári értékvilággal vagyis a polgári kultúrüzem mind nyilvánvalóbbá váló deficitjeivel. Richard Strauss és Janáček operái ezért is szakítottak a harmónia szabályaival, s ezért kísérleteztek új ritmikával. A szerző megjegyzi, hogy a tulajdonképpeni zenei for- oldásokkal esztétikai élményt is nyújtsanak). A század közepén kialakuló klasszikus repertoár pedig némileg háttérbe szorult. A folyamat roppant mértékű színházi háborúk keretében zajlott közvetve ugyanis a játék- és rendezési programok az opera feletti politikai hegemónia megszerzéséért zajlottak. Aki a színházban dirigált, a legfontosabb, leglátogatottabb nyilvános létesítménynek egy egész tartomány vagy ország számára szóló üzeneteit határozta meg. A színházat birtokló elitcsoportok azonban sehol sem tudták maradéktalaradalom a hangszeres zenében, éspedig Schönberggel és Sztravinszkijjal zajlott le, ami már csak annyiban függ össze az operatörténettel, hogy az új zenei műfajokkal nem lehetett egész estén át lekötni a közönséget mutatván, hogy az összművészet (Gesamtkunst) ideálja felett végleg eljárt az idő. (A magunk részéről hozzátennők, hogy ezt látszik igazolni: Bartók is csak egyfelvonásosokat írt, azokat is csak pályája elején.) De visszatérve az operajátszás virágkorába ismételten hangsúlyozza a szerző, hogy az opera a maga idején nem a magaskultúra, hanem inkább a populáris kultúra része volt. Egy-egy város színházlátogató közönségének minden tagja néhány este múltán már láthatta az új darabot, hiszen az olcsó állóhelyek száma igen magas volt. Az előadás-sorozatok alapján a legsikeresebb előadások nézőszáma milliósra becsülhető a film, a mozi előtt az operának nem volt, nem lehetett konkurenciája. Az opera európai, ha úgy tetszik internacionális műfaj. A kulturális transzfer révén a műsortól az előadásokig egyre több volt Európa-szerte a hasonlóság egy európai utazó szilárd kulturális támpontra talált akármelyik provinciális operaházban. Ugyanakkor a műfaj történetében nacionalizálódás is végbement. Vonatkozik ez az operajátszás nyelvére, az operák tartalmi és zenei elemeire, végül pedig a helyben született operai produkciók pártfogására, bemutatóira. A történelem nemzeti látószöge szerkezetében ugyanakkor annyira hasonló volt, hogy a cseh vagy a lengyel közönség is saját legendás múltjának asszociációit idézhette fel pl. Wagner germán mitológiai tárgyú operáinál. Ther részletesen kitér Wagner történelemfelfogásának bemutatására, s hangsúlyozza, hogy Wagner beleillik a nemzeti operaszerzők Smetana Moniuszko Erkel vonulatába. A nemzeti opera lett a győztes, a nagy vesztesnek pedig az olasz opera és operajátszás tekinthető, amelyet immár nem az opera ideáltípusának tartottak, hanem az egyik nemzeti operaként fogadtak el. Mindez azonban nem vezetett civilizációs összeütközésekhez, ellenkezőleg, az opera műfaji követelményei folytán a nemzeti operajátszások végeredményben Európa európaizálódásához vezettek mind a folyamat térbeli, mind civilizációs dimenzióit tekintve. Európa kulturális topográfiáját 1815 és 1914 között már nem az olasz és a francia hagyományos központok határozták meg, ennek kialakításában immár a periféria is közreműködött, amikor is a periféria fogalma túl statikus ahhoz, hogy az új és a régi operaországok közötti kölcsönhatásokat jelezhessük (417. o.). A zenetörténet, a színháztörténet, a művelődéstörténet és a társadalomtörténet szempontjainak együttes 2007/
8 Alkotók, műhelyek, városok alkalmazása már egyetlen operaház történetének megírásakor sem volna könnyű nagy elismerés illetheti tehát a szerzőt, amikor mindezt három közép-európai régióban, három nyelvben és kultúrában Arnold Schönberg vizsgálódva érvényesítette. Eredményeit, főbb megállapításait ismertetésünkben próbáltuk kiemelni amelyekkel egyet is értünk. Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy az alapjában művelődéstörténetiként besorolható monográfiának fontos historiográfiai hozadéka a Mitteleuropakérdés újragondolása; az 1980-as évekig oly eleven vita Közép-Európa fogalmáról, amely az 1990-es években a visegrádi országok csoportjával nyert pragmatikus meghatározást, most új konceptuális keretet kap. Philipp Ther szerint e régióba Igor Sztravinszkij 126 beletartoznak a német területek, s e tágabb alapú művelődéstörténeti vizsgálatok éppenséggel segítenek cáfolni a német hegemóniájú Közép-Európáról, az egyoldalú német kultúrbefolyásról szóló régi, manapság már elhallgatott, ám nem cáfolt tételeket. A Ther által kialakított és a könyvben sikeresen alkalmazott Zentraleuropa fogalmat persze még további munkák sorában kell tesztelni s ehhez már magyar kutatók is hozzájárulhatnak. A könyv magyar olvasójában persze felmerül, hogy miért nem került a budapesti operaház is a tárgyaltak közé. A válasz nyilvánvaló: nyelvi okokból. A magyar operatörténetnek ugyanis magyar nyelvű irodalma is alig van, a világnyelveken pedig jószerével magunk sem tudnánk mit ajánlani. (Ther könyvének néhány magyar utalása ezért menthetően pontatlan.) Sürgős feladat tehát a magyar operatörténet megírása és világnyelveken való közzététele. Itt jegyezzük meg, hogy a könyv Az opera társadalma. Európai nagyvárosok zenekultúrája a 19. és 20. században című sorozat első köteteként jelent meg, az Odera menti Frankfurt-beli Viadrina Európa Egyetem támogatásával. Indokoltabb hiányérzetünket jelezhetjük a hangszeres zene nemzeti történetének markánsabb megjelenítése kapcsán, mivel a szerző az operát inkább a színháztörténet felől közelíti meg. Ugyanakkor viszont a színpad, a színpadtechnika fejlődése bár ez inkább a kulturális transzfer kérdése kimarad érdeklődési köréből. Színpadképek, díszletek említésre kerülnek, de a színpad mögöttes világába (szcenikai kérdések, az egyik napról a másikra történő díszletcsere technikai korlátai, akusztikai problémák, kórusmozgatás, nézők [pártfogók] és művészek-művésznők kapcsolatai) nem nyerünk bepillantást. A nézőtérről már többször olvashatunk, de a közlések esetlegesek, csak hellyel-közzel jelennek meg. (A nézőtér teljes elsötétedése, elcsendesedése a színháztörténet ismert folyamata.) Nem olvasunk a könyvben az öltözékkel kapcsolatos előírásokról, a nézőtéri dohányzási tilalom fegyelmező szerepéről. Bizonytalannak érezzük (persze a színháztörténeti irodalomban ugyanígy), hogy a nézőcsoportok (zsöllye, páholy, emeletek) elkülönítésében, külön lépcsőházainak, előcsarnokainak kialakításában mennyi volt a tűzbiztonsági, és mennyi a társadalmi szempont. (Itt a tűzrendészeti előírások elemzése sem lett volna haszontalan.) Nagyon találónak érezzük viszont azt a megállapítását, hogy a jó nézőtéri pozíciók dacára a jobb közönség nem uralta a nézőteret, mert a tetszésnyilvánítás révén a nagyobb számú jelenlévő, tehát az alacsonyabb státusú csoportok döntöttek a produkció sikeréről. A kötet jól megformált, fogalomhasználata tudatos, néha polemikus. Bibliográfia, hely-, név- és operamutató, valamint csekély számú illusztráció egészíti ki. A szövegben itt-ott vannak ismétlődések (a konkrét történeti részeknél szerepelnek olyan megállapítások, amelyek a bevezetőben vagy a befejező részben is felbukkannak), amelyek felfoghatók persze keresztutalásoknak is, megerősítendő a könyv téziseit. Stílszerűen színházi terminológiával mondjuk végül, hogy Philipp Ther nehezen szcenírozható produkciót állított a historiográfia színpadára, amelynek nézői, azaz könyvének olvasói, bizonyára elégedettek lesznek az előadásával. Európai Utas
Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka
Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre
RészletesebbenDRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Részletesebben2014. évi 4. szám. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA június 21.
2014. évi 4. szám MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2014. június 21. Múzeumok éjszakája a Bartók Zeneházban 2014. június 21-én este tartották a Rákosmentén is a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot. Rájöttünk, hogy
RészletesebbenA Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család
ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenUHRMAN GYÖRGY (1932-2003)
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),
RészletesebbenKÓDEX Reformkor és kiegyezés
M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy
RészletesebbenRiedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenA Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten
A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színháztörténet Színháztörténet:
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenKÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT
KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenKecskemét Város Polgára Leszek III. forduló
Kecskemét Város Polgára Leszek III. forduló 1. a, Reformkori színházi plakát Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot! A plakát tartalmazza
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint 0806 É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 27. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenA vizsgafeladat ismertetése: Valamely zenetörténeti kor vagy zeneszerző munkásságának rövid ismertetése, összefoglalása
A vizsgafeladat ismertetése: Valamely zenetörténeti kor vagy zeneszerző munkásságának rövid ismertetése, összefoglalása A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,
RészletesebbenOsztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam
Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenIV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május
IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan
RészletesebbenZsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon
Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenA TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):
RészletesebbenA Harlekin mesés bábjai beköltöztek a Bóbitába. Írta: Major Zoltán január 17. csütörtök, 20:04
Új kiállításban gyönyörködhetnek a Bóbita Bábmúzeum látogatói: az egri Harlekin Bábszínház néhány előadásának míves és nagyméretű bábjai és díszletei köszöntik az ide betérőt. A Harlekin Bábszínház - ahol
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenKVPL III. forduló. Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot!
KVPL III. forduló 1. a, Reformkori színházi plakát Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot! A plakát tartalmazza a következőket:
RészletesebbenEGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés
ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli
RészletesebbenAz Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója
Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenSzent István körút 10.
Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenParaizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti
Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenKészítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának
RészletesebbenJerzy Hoffman. A történelem vonzásában
Jerzy Hoffman. A történelem vonzásában Jerzy Hoffman rendező születésének 80. évfordulója alkalmából Életmű-kiállítás nyílt a Lengyel Intézetben (Budapest 1065, Nagymező u. 15.). A kiállítás 2012. november
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenA gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával
Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
Részletesebbenországjáró KulTúR kamion Színház VR kiállítás 3D mozi Házhoz megy a kultúra Kiajánló
Színház VR kiállítás 3D mozi Kiajánló 1 Magyarországon először idén NYÁRON indul útjára és járja be az országot a Közép- Kelet Európában egyedülálló film-színház Szervezetünk az Esztrád Színház, Magyarországon
RészletesebbenA büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései
Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenKözérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről
Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről Előadásom témáját a közigazgatás nyelvezete adja, de tulajdonképpen az előadás címének minden egyes szava önállóan is értelmezhető. Közérthetően: Ahhoz,
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenSereghajtó a szegedi színház
Sereghajtó a szegedi színház Hollósi Zsolt Délmagyarország 2014.12.14. 08:22 A Szegedi Nemzeti Színháznak volt a legalacsonyabb a fizetőnézőszáma a nemzeti kategóriába sorolt vidéki színházak közül az
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenAz európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenA 17. századi francia klasszicizmus
A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,
RészletesebbenA 7 Oscar-díjat elnyert film színpadi változatát 2014 nyarán mutatta be a Disney Theatrical Production Londonban.
romantikus komédia Fordította: Szabó T. Anna Bemutató: 2017. június 9-10. Madách Színház A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a című romantikus komédiát. A művet Tom Stoppard és Marc Norman
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
Részletesebben100 éves a gimnázum épülete
100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi
RészletesebbenTALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON
TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenMűvészetek Ének-zene. 11. évfolyam
Művészetek Ének-zene A Művészetek - Ének-zene szabadon választható tantárgy belépési követelményei: Hallásvizsgálat: 10 nép- illetve műdal átélt, élményszerű tiszta előadása emlékezetből, a dalokat másmás
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
Részletesebben#zeneóra. Ifjúsági bérlet Veszprém megye
#zeneóra Ifjúsági bérlet 2019-2020 Veszprém megye Elérhetővé tesszük az élményt! A Filharmónia Magyarország ifjúsági koncertsorozata 6 éves kortól egészen 18 éves korig szólítja meg az iskolásokat azzal
RészletesebbenAz olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok
JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL
A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL Beszámolómat, hasonlóképpen elődömhöz, a szervezetünket érintő nagyobb témacsoportok köré építettem föl. E struktúrába
RészletesebbenA Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja
Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1
MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
Részletesebben