recenzió Philipp Ther operaszínház-történeti könyvéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "recenzió Philipp Ther operaszínház-történeti könyvéről"

Átírás

1 PhiliPP ther könyvéről GERGELY ANDRÁS A társadalom közepén recenzió Philipp Ther operaszínház-történeti könyvéről Címe ugyan aligha hagy kétséget afelől, hogy az ismertetendő munka a XIX. századi operák, operaházak közép-európai történetét és társadalmi beágyazottságát dolgozza fel, mégis majd minden szava magyarázatot kíván. A társadalom közepén azt jelenti, hogy az operajátszásnak nagy szerepe volt a XIX. században mind a nemzeti és társadalmi integrációban, mind az európai kultúrához való felzárkózásban. A szerző már műve elején leszögezi, hogy ne az opera XXI. századi társadalmi jelentőségére gondoljunk, amikor az előadásokat már csak egy vékony értelmiségi elitréteg tekinti meg. A XIX. század operaházait tömegek látogatták, általános érdeklődés középpontjában állottak mindennemű társadalmi különbség nélkül. A cím továbbá operaszínházat mond, mivel a XIX. században még kevés olyan ház volt, amely kizárólag operai előadásokat játszott. Rendszerint egy prózai társulattal közösen működtették és igazgatták, az ének nyelve többnyire megegyezett a prózai színpad nyelvével. A címben szerepelhetett volna az épületre való utalást elkerülő opera, operajátszás is, a szerző azonban nagy súlyt helyez az épületek létrejöttének, üzemeltetésének bemutatására, a nézőtér megtervezésére, az épületek szimbolikus jelentőségére. Végül pedig a német nyelvben megszokott Mitteleuropa kifejezés helyett a Zentraleuropát használja, mert szerinte a Mitteleuropa többnyire a Németország nélküli Közép-Európát jelöli, amely szóhasználattal a német kulturális és politikai befolyás képe idéződne fel. Az angolból visszafordított Zentraleuropa viszont semleges kifejezés, a Németországgal együtt értett cseh lengyel magyar területeket fogja össze. Nem annyira magyarázgatni kívántuk a címet, mint inkább már értelmezésével is jelezni, hogy Philipp Ther precíz fogalomhasználattal, ha kell, új kategóriák bevezetésével dolgozik, sokszor megkérdőjelezi a régebbi tipológiai beidegződéseket. A témaválasztás jelentőségét már a mű első mondata kijelöli: A XIX. századnak az opera volt a nagy kulturális intézménye. Az operaházak a nagyvárosok középpontjában álltak, itt valósult meg a sokat emlegetett összművészet, a művészeti ágak (dráma, Philipp Ther In der Mitte der Gesellschaft. Operntheater in Zentraleuropa (A társadalom közepén. Operaszínházak Közép-Európában, ; Oldenbourg, Wien München, 2006.) Philipp Ther, a kötet szerzője festészet, zene, ének, tánc, színjátszás, költészet) egyesítése, együttes esztétikai hatása. A városok egymással vetélkedtek, hogy operaházat teremtsenek ugyanakkor ezek az intézmények kivétel nélkül ráfizetésesek voltak, állandó anyagi gondokkal küszködtek. A társadalom valamennyi rétege látogatta az operát, amely nemcsak a szórakozás vagy a művelődés, lelki épülés színtere volt, hanem társadalmi találkozóhely, a látni és láttatni egyik legfontosabb korabeli színtere. Előadás folyt a nézőtéren is, ahol a XIX. század végéig a színpadi produkció alatt nem volt teljes sötétség, nem volt csönd és egyöntetű színpad felé fordulás. Az opera nem tartozott a magas kultúrához, ezért népszerűsége folytán látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy a színház Schiller óta sokat emlegetett nevelő funkcióját, majd konkrétan nemzetteremtő küldetését megvalósítsa. Az összművészet (Gesamtkunst) arra lett 2007/

2 Alkotók, műhelyek, városok A Semper Opera páholyai 120 A drezdai Semper Opera volna hivatott, hogy legalább a kultúra síkján homogenizálja, harmonizálja a társadalmat, neveljen, és közös ideálokat nyújtson. Az elitek e próbálkozása nyilvánvalóan nem sikerült, nem sikerülhetett, mivel e feladat megvalósítására végül is nem voltak képesek. Annál nagyobb sikerrel járt az opera nacionalizálása: nemzeti nyelven énekelték a repertoárt, tematikusan és zenéjében megszületett a nemzeti opera. Az operának központi szerepe volt a nemzet megkonstruálásában (18. o.). Lélektani előfeltétele volt, hogy a színházlátogatás sokak számára különleges, sőt meghatározó élmény volt, amelyre egész életükben emlékeztek (37. o.). Az opera ugyanakkor a politika, a hatalom érdeklődésének is középpontjában állt. Maga az udvari reprezentáció is áthelyeződött az operába. A két-, olykor háromezer személyes hatalmas színházépületek közbiztonsági és politikai kihívást jelentettek a hatalom számára. Az előadások által kiváltott emóciók társadalmi-politikai erővé transzformálódtak. A színpadi kórusok dalait civil énekkarok százai tanulták meg a kottákból, az együttes éneklés (egy-egy nagy ünnepségen akár tízezer fő) a társadalom összetartozását, a nemzet erejét sugározta. Egy operaház élete a színpadi sztárok és magánéletük, botrányaik, a rendezések, a bemutatók, a repertoár a városi társadalmak egészét foglalkoztatták. Az opera volt bizonyos mértékig a korszak popkultúrája. A munka legnagyobb terjedelmű középső része egymás után három XIX. századi közép-európai operaszínház történetének elemzése, amelyek egyúttal tipológiai példaként is szolgálnak: a drezdai opera, legalábbis indulásakor az udvari színház modellje, a lembergi (Lvov) lengyel teátrum a nemesi színház jellegzetes példája, a prágai cseh nemzeti játékszín pedig a polgári színház megtestesítője. A drezdai színház, mind az első, mind a leégése után 1878-ban megépült második Semper Opera udvari színháznak indult, a dinasztikus reprezentáció színtere volt. A finanszírozást előbb az uralkodó, utóbb a szász kormány biztosította. Az udvar befolyása idővel fokozatosan csökkent, részint mivel az uralkodók egyre kevésbé érdeklődtek a színház iránt, részint mivel a színház fokozatosan professzionalizálódott. Vezetését nem láthatta el egy, az udvartartás hierarchiájába illeszkedő személy, irányításához a művészethez, gazdasági menedzseléshez értő emberekre volt szükség. A szerző szerint ez a folyamat nem írható le a polgárosodás kategóriájával, hanem inkább az udvar kiszorítása (Enthofung) kifejezését tartja használandónak. Richard Wagner, aki 1848 előtt a drezdai opera karmestere volt, már első zenés színházi próbálkozásaival nemzeti operát kívánt teremteni, s a forradalom idején programot készített arra, hogy maguk a művészek hogyan vehetnék kézbe az operaház irányítását. E tervezet jellemzésére sem használhatjuk a demokratikus jelzőt, abban ugyanis arról volt szó, hogy az értelmiségi elit diktálná a műsorpolitikát, nevelné a közönséget a schilleri eszmények jegyében ben Wagner, aki részt vett a forradalomban, Svájcba menekült, de néhány év múlva művei diadalt arattak a drezdai színpadon től újra játszották ott Wagner darabjait, amelyek elsöprő sikerének okát Ther abban látja, hogy Wagnerben a német nemzeti opera megteremtőjét ünnepelték. Mind témái, mind zenéje, hangszerelése, színpadi megjelenítése a germán időket idézte. A színpadra állítás hangsúlyozottan realisztikus volt, a néző a történelmi valóságot látta maga előtt. A germán mitológiáról szóló Wagner-daraboknak Európai Utas

3 Philipp Ther könyvéről biztosította a drezdai opera színvonalát, s azt, hogy lépést tartson az európai irányvonallal. A repertoár az európai operairodalom újabb termékeivel gyarapodott, köztük cseh és lengyel operákkal. Schuh színpadra vitte Richard Strauss műveit, amelyek már nem történeti tablókat jelenítettek meg, hanem a századforduló emberének szorongásait, lelki problémáit állították a középpontba, s zenéjükben ennek megfelelően már kezdték fellazítani a dúr-moll tonalitást. A századforduló változó kulturális igényeire jellemző, hogy Strauss Richard Wagner nagyobb hatása volt a német történeti tudatra, mint magának a történetírásnak. A drezdai opera a bécsi kongresszus utáni időkben még csak olasz operákat játszott. Majd néhány évtized alatt végbement az opera nacionalizálódása. Az áttörés az 1860-as években következett be, részint Wagner operáival, részint az európai repertoár német nyelven történő éneklésével. A folyamat az 1880-as években érte el tetőpontját. A következő évtizedekben egy kiváló karmester, Ernst von Schuh Richard Strauss Az Opera hátsó homlokzata ma, a város megújult sétánya felől új operái Drezdában óriási sikert arattak. A közönség dermedten és kimerülten, izgatottan és elszörnyedve adta át magát az új zenének és színpadi látványnak és nemcsak a modern zene vagy az emberi lélek mélységei iránt már Freud előtt érdeklődő elit köreiben ; a Salomét például a háromszázezres Drezdában ötvenezer ember látta! A zeneileg könnyebben élvezhető következő művet, a Rózsalovagot pedig mintegy százezer ember nézte meg Még érdekesebb, hogy sem Wagner a maga korában újszerű zenéje, sem Richard Straussé nem váltott ki tiltakozó akciókat a zeneileg vagy politikailag konzervatív polgárság körében. Ezzel a ténnyel is azt a megállapítását erősíti meg a szerző, hogy nem annyira polgárosodás (Verbürgerlichung) ment végbe, mert a (drezdai, szászországi) polgárság tudomásul vette, hogy a színház nem az övé, nem az ő ügye, hanem inkább az udvar kiszorítása (Enthofung) kifejezéssel jellemezhető a folyamat. A színházi szakma tehát intellektualizálódott, értelmiségi szakmunkává vált, amelybe a kívülállóknak nem lehetett olyan könnyen beleszólniuk a színházi értelmiség megteremtette magának ezt az autonómiát, amelyet persze nem utolsósorban a polgárság támogatásától való függetlenség, az állami szubvenció biztosított. Egészen más képet mutat a lembergi operajátszás története. Itt egy főúri mecénás, a dúsgazdag, magányos Stanisław Skarbek gróf alapított, saját vagyona feláldozásával, előbb színházépítő részvénytársaságot, majd amikor a hatalmas színházkomplexum (étteremmel, kávézóval, üzletekkel) 1843-ban felépült, maga állt igazgatóként a színház élére. Ha kellett, saját vagyonából fedezte a hiányt 2007/

4 Alkotók, műhelyek, városok A Stanisław Skarbek gróf által 1843-ban alapított színház egészen 1848-ban bekövetkezett haláláig. Lengyel prózai színházat és lengyel nyelvű operajátszást akart teremteni, lengyel operákkal, európai színvonalon, s mindez lényegében sikerült is neki. (A hatóságok német nyelvű előadásokra is kötelezték.) A terv azonban túlméretezettnek bizonyult. Az ötvenezer lakosú városban csak a többség volt lengyel, a színházlátogatók száma (az analfabétákat, szegényeket, gyermekeket stb. leszámítva) nem lehetett több ötezernél a Skarbek Színház ezerötszáz fős befogadóképessége pedig a legnagyobbak között volt Közép-Európában után a hatóságok is korlátozták a lengyel nyelvű előadásokat, majd 1860, a részleges liberalizálódás után a lengyel nemesség részvénytársasági alapon kézbe vette a színház finanszírozását és irányítását. Nemesi színház jött tehát létre, A teátrum egy 1908-as képeslapon elvileg a nemzeti célok szolgálatában, a gyakorlatban sokszor a könnyű műfajokat engedve a színpadra. Az állandó veszteség és az irányítási gondok színházi háborúkat váltottak ki, amelyek a sajtóban, kritikusok, igazgatók és igazgatójelöltek között zajlottak. Egyetlen közös céljukat, a német nyelvű közönség híján amúgy is csak tengődő német színház bezárását 1872-ben el tudták érni, de a birtokos nemesség reprezentációs igényei, valamint a kisnemesség és az értelmiség közötti viták továbbra is fennálltak. Néhány évig az utóbbi csoport kerekedett felül ban az uralkodó, Ferenc József is meglátogatta a tiszteletére rendezett előadást (apjával, Ferenc Károllyal ellentétben nem kedvelte a színházat), és idő előtti távozásával juttatta kifejezésre, hogy nem tetszik neki a díszelőadás lengyel nemzeti tematikája. A színigazgató megbukott, újra a főnemesi csoport kerekedett felül. A deficitet a lengyel nemesi többségű tartománygyűlés fedezte, s ez szintén a birtokosi réteg irányító szerepének kedvezett. A tartománygyűlés színházi bizottsága, annak értelmiségi szakértői állandóan beleszóltak az igazgatásba, előírták a műsortervet az elavult nemzeti-nevelési koncepción alapuló színházi program a gyéren látogatott színházat 1890-ben csődbe vitte. Az egymást váltó bérlő-igazgatók nem tudtak kiutat találni. Végül Lemberg városa vette át a színházat. A város ambícióit mi sem jelzi jobban, mint hogy hatalmas költséggel új, a városképet formáló nagyszínház építésébe kezdtek. A teátrum 1900-ban készült el. (Krakkóval is fel akarták venni a versenyt, az erősödő ukrán mozgalommal szemben is a lengyel nemzet kulturális önkifejezését kívánták elérni.) Az új igazgatók bemutatták az új olasz, francia, német operákat, és így legalábbis a Habsburg Birodalmon belül elismerést érdemlő repertoárt alakítottak ki. A jelenség paradox: a színházi szakértelmiség és városi támogatói elérték, hogy a nemességgel szemben kezükbe vegyék a színház irányítását, de eredeti céljukat, vagyis azt, hogy a szórakozást és reprezentációt kereső főnemességgel szemben a felvilágosodás korából származó nevelő az 1848 előtti időkből származó nemzeti szempontokat érvényesítő színházat teremtsenek, nem tudták megvalósítani. Annyit viszont elértek, hogy mind Béccsel, mind az ukrán nemzeti mozgalommal szemben hangsúlyozni tudták a lengyel nemzet létezését, kultúrájának magasrendűségét. Lemberget, ahol lengyel nyelven a legtöbb Wagnert játszották, némi túlzással Wagnervárosként emlegették. Az európaizálódás ugyanakkor provincializálódással járt együtt, hiszen a lembergi opera nem fejlesztette tovább az operajátszást, nem hozott új darabokat, csupán utánjátszotta az európai fejleményeket. Drezda és Prága operafővárossá emelkedett, Lemberg viszont provinciális maradt. Az okok összetettek fejtegeti Ther. A színházi háborúk mutatják, hogy a közönség beleszólt a színház történéseibe, de egyetértés híján csak elmélyültek az ellentétek. A színház finanszírozása megoldatlan maradt. Az ottani német színház bezárásával megszűnt a közvetlen konkurencia. Nem sikerült viszont az állandó lengyel nyelvű operatársulat kialakítása, 122 Európai Utas

5 Philipp Ther könyvéről mert a kiváló szólisták külföldre távoztak. Az egy-egy szezonra szerződtetett olasz énekesek viszont nemigen tudtak pl. Wagnert énekelni, mert nem tudtak németül. A zenekarnak nem volt hárfája. A kiutat az operettek játszása hozhatta volna (mind az anyagi gondok megoldása, mind az énekes tehetségek kinevelése terén), be is mutattak jó néhányat, de a műfajt a helyi értelmiség németnek, sőt zsidónak tartotta, s az operettjátszást e xenofób alapon 1894-ben betiltották. Lemberg zsidó lakosainak elidegenítésével pedig számottevő, jómódú közönségréteget veszítettek el. Arra kísérletet sem tettek, hogy a vidéken élőket behozzák a színházba. A lembergi színház körül viszont kulturális nyilvánosság alakult. A színházi háborúk végeredménye az lett, hogy a nemesség kezéből az értelmiségébe került az irányítás. Az opera népszerű műfajjá vált, Lemberget éneklő városként emlegették. Jellemző a hosszú távú hatásra, hogy az időközben ukránná (és még inkább határszélivé) vált város 2000-ben ezernyi gondja közepette is újjáépíttette százéves operaházát. Prágában a színháznak, az operajátszásnak is régi hagyományai voltak. Ismert, hogy itt, az alapítójáról elnevezett Nostitz-színházban (később: Rendi Színház) volt Mozart Don Giovannijának ősbemutatója. Ez a rendek kezelésében lévő nemesi színház kétnyelvű volt, túlnyomórészt német nyelven játszott. A XIX. század közepén valóságos tömegmozgalom bontakozott ki egy cseh nemzeti A prágai Opera 1900-ban A lembergi Opera főhomlokzata ma színház építésére. Az alapkőletételre, hatalmas ünnepségek keretei között, 1868-ban került sor. Az évszám nem véletlen: az 1867-es kiegyezés és a magyar királykoronázás párdarabját kívánták megrendezni, uralkodói, de legalábbis főhercegi jelenléttel amelyre végül is nem került sor. Az ünnepségre történő felvonulás a középkori cseh királykoronázó meneteket elevenítette fel. Az alapkőletétel alkalmából került sor a második pánszláv kongresszusra. A cseh nyelvű színjátszás és opera évekig egy ideiglenes színházépületben folyt. Az 1881-re már csaknem teljesen kész, tetszetős Moldva-parti színház, amelynek polgári jellegét a páholyok csekély száma (mindössze negyven páholy volt benne) is jelezte, gondatlanság folytán leégett. Újra megkezdődött a gyűjtés az újjáépítésre. A mintegy ezer ülőhellyel és nyolcszáz állóhellyel rendelkező színház megnyitására végül 1883-ban került sor. A színpad fölötti felirat büszkén hirdette: A nemzet önmagának. A színház élére egy rendkívüli tehetségű szervező és rendező, František Šubert került, aki között volt az igazgató. Šubert felismerte, hogy éppen akkor viheti sikerre hatalmas színházát, ha közönségét nem csak a polgárság köréből verbuválja. Színházi vonatokat indított vidékről (a látogatás maga is ünnepi eseménnyé vált, amennyiben a felutazók együttes menetben, néha énekelve vonultak végig a városon). Nem eredménytelenül próbálkozott azzal sem, hogy a szervezett munkásságot behozza a színházba (amelyet, mint burzsoá intézményt, a szociáldemokrácia kezdetben elutasított). Olcsó délutáni előadásokat hirdetett egyszóval a színházat csakugyan mindenki számára hozzáférhetővé tette. Az opera Prágában végképp nem a magas kultúra műfaja volt, 2007/

6 Alkotók, műhelyek, városok A prágai Opera nézőtere az előadások számából százezres nézőszámokra lehet következtetni. Smetana Eladott menyasszonyát látták a legtöbben, alighanem háromnegyed millióan. A színház belső konfliktusai itt sem hiányoztak. Zenészek léptek sztrájkba az őket terrorizáló karmester ellen, volt, amikor a rendőrség megszállta a nézőteret, hogy az ellenálló muzsikusokkal szemben biztosítsa az előadást. Az anyagi gondok sem maradtak el, de a demokratikusan szervezett színházfenntartó egyesület mindig elhárította az összeomlást. Az igazi nagy sikert a cseh nyelv operaszínpadi áttörése hozta meg. Valamennyi bemutatott operát lefordították. (A cseh nyelvű Lohengrint 1884-ben mutatták be, óriási sikerrel.) A cseh konkurencia hívta létre az Új Német Színházat, amely folytatta a Rendi Színház 1850-es években megkezdett német nyelvű Wagner-bemutatóit. A cseh Nemzeti Színház káprázatos kiállítású operaelőadásokkal (köztük Goldmark Sába királynőjével), operasztárok felléptetésével állta ugyan a versenyt, de a veszteség időközben veszélyes méreteket ért el, és a cseh operákat vagy a nemzeti repertoárt hiányoló kritikai hangok is mind erősebbek lettek. A Monarchia színházainak évi bécsi fesztiválján azonban a cseh operaelőadások óriási sikert 124 arattak. A szláv opera megkezdte európai és amerikai diadalútját egyszersmind azonban több nagy nemzetnél ez csupán az egzotikum, valamiféle szlávság elismerését jelentette, és továbbra is csak saját operakultúrájukat tekintették egyetemes értékűnek. Csehországban viszont a világsiker folytán Smetana lett a nemzeti zeneszerző, sőt a nemzeti kultúra megtestesítője. A cseh operajátszásnak ugyanakkor messze ható kisugárzása volt, elsősorban a délszláv országok, a horvátok, szlovének, bulgárok vonatkozásában. A XX. század elejére kialakult a klasszikus repertoár. A rendezés terén a cseh opera ekkorra már megelőzte a hagyományokhoz ragaszkodó bécsit és párizsit is, a szecesszió Prágája a színházban is megjelent. Az új hangzásvilágú operák bemutatóira ugyancsak sor került. A nemzeti féltékenység, néha a kifejezett nacionalizmus, az alkotók és a művészek elé állított nemzeti választási kényszerek ugyanakkor fékezték is a modern áramlatok érvényesülési lehetőségeit. A cseh operajátszás végeredményben állapítja meg Ther a XX. század elején nem csupán a nemzeti művészet helyszíne volt, mint a XIX. század nyolcvanas és kilencvenes éveiben, hanem egyszersmind a modern opera központjainak egyike (341. o.). A drezdai, a lembergi és a prágai operaház egymás után következő XIX. századi történetét a könyvben átmég átszövik az egymásra, illetve más európai házakra vonatkozó utalások. A monográfia utolsó száz oldala pedig kulturális topográfia címmel összefoglaló elemzésre vállalkozik. Az idő tengelye mentén szemlélve óriási a változás: amíg a XIX. század elején az udvari zenés színházak alkották az uralkodó típust, addig a XX. század elején a városi, nemzeti, ritkábban magánszínházak saját épületekben, állandó társulatokkal működtek. Ahogyan a térség operaházai külsőleg is hasonlítottak egymásra hiszen többségüket, szám szerint negyvennyolcat, a bécsi Fellner és Hellmer cég építette, úgy a műsorok, rendezések, szereplők is egyfajta állandó kulturális transzfer-rendszert alkottak a XIX. század végére. Egy nagyváros azzal iratkozott fel Európa térképére, ha volt operaháza. A közép-európai kezdeteket, az első kezdeményeket mind nemesi, mind polgári oldalról a felvilágosodás színházeszménye határozta meg. Eszerint a színpad nevelési intézmény, amely kultúrát, ismereteket, eszményeket, egységes (nemzeti) normát közvetít. (Nagyon fontos volt, hogy az operákat a közönség nyelvén és érthetően énekeljék.) A történelmi témák feldolgozása, színpadra állítása volt a legfőbb követelmény. A korszak végére azután a szórakoztató funkció került előtérbe (amely természetesen nem zárta ki, hogy új zenei meg- Európai Utas

7 Philipp Ther könyvéről Bedřich Smetana nul megvalósítani programjukat. Engedményeket kellett tenniük a közönség kívánságainak, utat kellett nyitniuk az operettek játszásának. Ez a hasadás hozzájárult az elit polgárság leértékelődéséhez, és kulturális oldalról is támadhatóvá tette a polgári berendezkedést. A szerző az összefoglalásban újra óv attól, hogy a konkrét esettanulmányokban már elemzett professzionalizálódási folyamatot, vagyis azt, hogy a színház üzemszerű működése-működtetése, a produkciók színvonalának biztosítása egyre több újonnan kialakuló értelmiségi szakszerűséget követelt meg, összetévesszük a színháztörténetben használt polgárosodás folyamatával. Utóbbit a szerző nem is tartja használhatónak, ahogy maga fogalmaz: dekonstruálja. Bizonyítékául szolgál a XIX. századi közép-európai színház- és operatörténet általa gazdagon dokumentált anyaga, amely jelzi a polgárság színházesztétikai programjának megvalósíthatatlanságát, esztétikai bizonytalanságait. A régi századforduló zenei és színházioperai modernizmusát pedig akként értelmezi, hogy ott polgárok fordultak szembe a bizonytalan, válságba tartó polgári értékvilággal vagyis a polgári kultúrüzem mind nyilvánvalóbbá váló deficitjeivel. Richard Strauss és Janáček operái ezért is szakítottak a harmónia szabályaival, s ezért kísérleteztek új ritmikával. A szerző megjegyzi, hogy a tulajdonképpeni zenei for- oldásokkal esztétikai élményt is nyújtsanak). A század közepén kialakuló klasszikus repertoár pedig némileg háttérbe szorult. A folyamat roppant mértékű színházi háborúk keretében zajlott közvetve ugyanis a játék- és rendezési programok az opera feletti politikai hegemónia megszerzéséért zajlottak. Aki a színházban dirigált, a legfontosabb, leglátogatottabb nyilvános létesítménynek egy egész tartomány vagy ország számára szóló üzeneteit határozta meg. A színházat birtokló elitcsoportok azonban sehol sem tudták maradéktalaradalom a hangszeres zenében, éspedig Schönberggel és Sztravinszkijjal zajlott le, ami már csak annyiban függ össze az operatörténettel, hogy az új zenei műfajokkal nem lehetett egész estén át lekötni a közönséget mutatván, hogy az összművészet (Gesamtkunst) ideálja felett végleg eljárt az idő. (A magunk részéről hozzátennők, hogy ezt látszik igazolni: Bartók is csak egyfelvonásosokat írt, azokat is csak pályája elején.) De visszatérve az operajátszás virágkorába ismételten hangsúlyozza a szerző, hogy az opera a maga idején nem a magaskultúra, hanem inkább a populáris kultúra része volt. Egy-egy város színházlátogató közönségének minden tagja néhány este múltán már láthatta az új darabot, hiszen az olcsó állóhelyek száma igen magas volt. Az előadás-sorozatok alapján a legsikeresebb előadások nézőszáma milliósra becsülhető a film, a mozi előtt az operának nem volt, nem lehetett konkurenciája. Az opera európai, ha úgy tetszik internacionális műfaj. A kulturális transzfer révén a műsortól az előadásokig egyre több volt Európa-szerte a hasonlóság egy európai utazó szilárd kulturális támpontra talált akármelyik provinciális operaházban. Ugyanakkor a műfaj történetében nacionalizálódás is végbement. Vonatkozik ez az operajátszás nyelvére, az operák tartalmi és zenei elemeire, végül pedig a helyben született operai produkciók pártfogására, bemutatóira. A történelem nemzeti látószöge szerkezetében ugyanakkor annyira hasonló volt, hogy a cseh vagy a lengyel közönség is saját legendás múltjának asszociációit idézhette fel pl. Wagner germán mitológiai tárgyú operáinál. Ther részletesen kitér Wagner történelemfelfogásának bemutatására, s hangsúlyozza, hogy Wagner beleillik a nemzeti operaszerzők Smetana Moniuszko Erkel vonulatába. A nemzeti opera lett a győztes, a nagy vesztesnek pedig az olasz opera és operajátszás tekinthető, amelyet immár nem az opera ideáltípusának tartottak, hanem az egyik nemzeti operaként fogadtak el. Mindez azonban nem vezetett civilizációs összeütközésekhez, ellenkezőleg, az opera műfaji követelményei folytán a nemzeti operajátszások végeredményben Európa európaizálódásához vezettek mind a folyamat térbeli, mind civilizációs dimenzióit tekintve. Európa kulturális topográfiáját 1815 és 1914 között már nem az olasz és a francia hagyományos központok határozták meg, ennek kialakításában immár a periféria is közreműködött, amikor is a periféria fogalma túl statikus ahhoz, hogy az új és a régi operaországok közötti kölcsönhatásokat jelezhessük (417. o.). A zenetörténet, a színháztörténet, a művelődéstörténet és a társadalomtörténet szempontjainak együttes 2007/

8 Alkotók, műhelyek, városok alkalmazása már egyetlen operaház történetének megírásakor sem volna könnyű nagy elismerés illetheti tehát a szerzőt, amikor mindezt három közép-európai régióban, három nyelvben és kultúrában Arnold Schönberg vizsgálódva érvényesítette. Eredményeit, főbb megállapításait ismertetésünkben próbáltuk kiemelni amelyekkel egyet is értünk. Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy az alapjában művelődéstörténetiként besorolható monográfiának fontos historiográfiai hozadéka a Mitteleuropakérdés újragondolása; az 1980-as évekig oly eleven vita Közép-Európa fogalmáról, amely az 1990-es években a visegrádi országok csoportjával nyert pragmatikus meghatározást, most új konceptuális keretet kap. Philipp Ther szerint e régióba Igor Sztravinszkij 126 beletartoznak a német területek, s e tágabb alapú művelődéstörténeti vizsgálatok éppenséggel segítenek cáfolni a német hegemóniájú Közép-Európáról, az egyoldalú német kultúrbefolyásról szóló régi, manapság már elhallgatott, ám nem cáfolt tételeket. A Ther által kialakított és a könyvben sikeresen alkalmazott Zentraleuropa fogalmat persze még további munkák sorában kell tesztelni s ehhez már magyar kutatók is hozzájárulhatnak. A könyv magyar olvasójában persze felmerül, hogy miért nem került a budapesti operaház is a tárgyaltak közé. A válasz nyilvánvaló: nyelvi okokból. A magyar operatörténetnek ugyanis magyar nyelvű irodalma is alig van, a világnyelveken pedig jószerével magunk sem tudnánk mit ajánlani. (Ther könyvének néhány magyar utalása ezért menthetően pontatlan.) Sürgős feladat tehát a magyar operatörténet megírása és világnyelveken való közzététele. Itt jegyezzük meg, hogy a könyv Az opera társadalma. Európai nagyvárosok zenekultúrája a 19. és 20. században című sorozat első köteteként jelent meg, az Odera menti Frankfurt-beli Viadrina Európa Egyetem támogatásával. Indokoltabb hiányérzetünket jelezhetjük a hangszeres zene nemzeti történetének markánsabb megjelenítése kapcsán, mivel a szerző az operát inkább a színháztörténet felől közelíti meg. Ugyanakkor viszont a színpad, a színpadtechnika fejlődése bár ez inkább a kulturális transzfer kérdése kimarad érdeklődési köréből. Színpadképek, díszletek említésre kerülnek, de a színpad mögöttes világába (szcenikai kérdések, az egyik napról a másikra történő díszletcsere technikai korlátai, akusztikai problémák, kórusmozgatás, nézők [pártfogók] és művészek-művésznők kapcsolatai) nem nyerünk bepillantást. A nézőtérről már többször olvashatunk, de a közlések esetlegesek, csak hellyel-közzel jelennek meg. (A nézőtér teljes elsötétedése, elcsendesedése a színháztörténet ismert folyamata.) Nem olvasunk a könyvben az öltözékkel kapcsolatos előírásokról, a nézőtéri dohányzási tilalom fegyelmező szerepéről. Bizonytalannak érezzük (persze a színháztörténeti irodalomban ugyanígy), hogy a nézőcsoportok (zsöllye, páholy, emeletek) elkülönítésében, külön lépcsőházainak, előcsarnokainak kialakításában mennyi volt a tűzbiztonsági, és mennyi a társadalmi szempont. (Itt a tűzrendészeti előírások elemzése sem lett volna haszontalan.) Nagyon találónak érezzük viszont azt a megállapítását, hogy a jó nézőtéri pozíciók dacára a jobb közönség nem uralta a nézőteret, mert a tetszésnyilvánítás révén a nagyobb számú jelenlévő, tehát az alacsonyabb státusú csoportok döntöttek a produkció sikeréről. A kötet jól megformált, fogalomhasználata tudatos, néha polemikus. Bibliográfia, hely-, név- és operamutató, valamint csekély számú illusztráció egészíti ki. A szövegben itt-ott vannak ismétlődések (a konkrét történeti részeknél szerepelnek olyan megállapítások, amelyek a bevezetőben vagy a befejező részben is felbukkannak), amelyek felfoghatók persze keresztutalásoknak is, megerősítendő a könyv téziseit. Stílszerűen színházi terminológiával mondjuk végül, hogy Philipp Ther nehezen szcenírozható produkciót állított a historiográfia színpadára, amelynek nézői, azaz könyvének olvasói, bizonyára elégedettek lesznek az előadásával. Európai Utas

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

éppen az adatok sokrétűsége miatt a feltöltés a tervezettnél lassabban halad.

éppen az adatok sokrétűsége miatt a feltöltés a tervezettnél lassabban halad. A 19. századi magyarországi zenés színjátszás számítógépes adatbázisának kialakítása c. OTKA által támogatott kutatás szakmai záróbeszámolója Témavezető: Tallián Tibor Pályázati célok A 19. századi magyarországi

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. melyet a kiállításunk képeivel próbálunk megjeleníteni. Próbáltuk az indulással az érkezés folyamatát összevetni, mely meghatározza

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Sereghajtó a szegedi színház

Sereghajtó a szegedi színház Sereghajtó a szegedi színház Hollósi Zsolt Délmagyarország 2014.12.14. 08:22 A Szegedi Nemzeti Színháznak volt a legalacsonyabb a fizetőnézőszáma a nemzeti kategóriába sorolt vidéki színházak közül az

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Nemzeti identitás a határon és azon túl

Nemzeti identitás a határon és azon túl Nemzeti identitás a határon és azon túl A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar szlovák ukrán határ mentén Pakot Ágnes Sőrés Ane t t Által ános igazság, hogy a határnak

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918)

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) I. Definició... 1 II. Többen és mások jutnak műveltséghez... 3 III. Megváltozik az oktatáspolitika műveltségdetermináló

Részletesebben

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Bevezetés A Muzsika Hídja Fesztivál Szervezőbizottsága 2015-ben is megrendezi a Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivált Budapesten 2015. július 25-26-án, első

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam

Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam Művészetek Ének-zene A Művészetek - Ének-zene szabadon választható tantárgy belépési követelményei: Hallásvizsgálat: 10 nép- illetve műdal átélt, élményszerű tiszta előadása emlékezetből, a dalokat másmás

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P A SZOLNOK KISTÉRSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ MŰVÉSZETI ÉS EGYÉB FELLÉPÉSEKET VÁLLALÓ CSOPORTOKRÓL Az előadó neve: Almási Klára Tevékenységi kör, az előadó

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR 2012. évi közhasznúsági jelentése

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR 2012. évi közhasznúsági jelentése MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR 2012. évi közhasznúsági jelentése. Az egyesület a 2012. évben is az Alapszabályban kitűzött célok és feladatok megvalósításának figyelembevételével végezte munkáját.

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT People with learning disabilities in the labour market Yozgat workshop 2015.05.14-17 Beszámoló CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17 Résztvevők: Balla Gyula önkéntes, HR tanácsadó, tréner, pszichológus Erdei Gábor

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben

Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben Az intézmény környezete, partnerek o A Kelemen László Szakközépiskola Szeged városában működik 2006 óta, fő profilként a színészképzést

Részletesebben

A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL Beszámolómat, hasonlóképpen elődömhöz, a szervezetünket érintő nagyobb témacsoportok köré építettem föl. E struktúrába

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A III. Muzsika Hídja Balaton Nemzetközi Fesztivál 2014 Budapest.

A III. Muzsika Hídja Balaton Nemzetközi Fesztivál 2014 Budapest. A III. Muzsika Hídja Balaton Nemzetközi Fesztivál 2014 Budapest. Bevezetés III. Muzsika Hídja Balaton Nemzetközi Fesztivált a III. Muzsika Hídja Balaton Nemzetközi Fesztivál Szervezőbizottság rendezi meg

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihállyal Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihály New York-i művészeti szakértővel Mattis Teutsch János, Munkácsy Mihály, Moholy- Nagy László három példa olyan

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint 0806 É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 27. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium 1191 Budapest Kisfaludy u. 28. 2014. szeptember Tartalom Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium Pedagógiai Program 2014. 1. BEVEZETÉS... 3 2.

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bányai Júlia Gimnázium OM 027 943 A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógia programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. (1) bekezdése és a 70. 1) bekezdés a) pontja

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

-3.3.10.B-12-2013-0016.

-3.3.10.B-12-2013-0016. Pályázati azonosító: TÁMOP-3.3.10.B-12-2013-0016. Továbbtanulás erősítő kezdeményezések támogatása pályázati felhívás keretében, Továbbtanulás erősítése a Móricz Zsigmond Iskolában. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Decemberi programajánló

Decemberi programajánló Decemberi programajánló 2013. december 4., szerda, 16.30 - Rendezvényterem Giuseppe Verdi: Don Carlos Operatörténeti előadás Előadó: dr. Eisler Péter 2013-ban három nagy zeneszerzőt is ünnepeltünk: Giuseppe

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben