A mozgatandó anyagok csoportosítása

Átírás

1 LOGISZTIKA A mozgatandó anyagok Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A mozgatandó anyagok csoportosítása Csoportosítási szempontok:

2 Darabáruk jellemzői Anyag fajtája szerint

3 Ömlesztett anyagok jellemzői (vizsgálatuk) Szemnagyság, szemcseösszetétel (Szitaanalízis): Vmax/Vmin <= 2,5 : osztályozott anyag Vmax/Vmin > 2,5 : osztályozatla anyag Nedvességtartalom:

4 Térfogattömeg, térfogatsúly: Koptató hatás: Szemcsekeménység és érdesség függvénye (Moos féle keménységi skála)

5 Összefagyási hajlam Ragadási összetapadási hajlam Belső súrlódás és kohézió Az anyagok egységes kódrendszere

6 LOGISZTIKA Csomagolás; egységrakomány-képzés; gyűjtés elosztás Szakálosné Mátyás Katalin

7 Változatai: CSOMAGOLÁS Fogyasztói csomagolás: amiben közvetlenül a fogyasztó kapja meg az árut. Gyűjtőcsomagolás: amely a fogyasztói csomagokat gyűjti nagyobb méretű egységekbe, azért, hogy a nagyobb mértékű fogyasztói igények kiszolgálásában a fogyasztókig történő szállítások könnyebben legyenek megvalósíthatók. A gyűjtőcsomagba csak azonos, fogyasztói csomagolású áruk kerülhetnek! Funkciói: biztosítja az áru fogyaszthatóságát, vagyis olyan mennyiségű árut tartalmaz egy-egy csomag, ami a személyi vagy csoportos (családi) fogyasztási szokásokat kielégíti biztosítja az áru védelmét a kifolyással, széteséssel, valamint a külső hatásokkal (hőmérséklet, nedvesség, dinamikus hatás, rezgés, stb.) szemben, úgy hogy minél kisebb súly, illetve térfogat növekedést okozzon információt szolgáltat az áruval kapcsolatosan (termék típusa, összetétele, mennyisége, szavatossági határidő, tárolhatósági feltételek, kalória-szénhidrát tartalom, egészséget károsító anyagok mennyisége, gyártó stb.) egyrészt a vásárlók, másrészt a kereskedelmi-logisztikai folyamatokat irányítók részére. Ez utóbbiak részére szolgáló információknak géppel is olvashatónak kell lenniük, hogy könnyen és gyorsan számítógéppel is feldolgozhatóak legyenek. A vevői csomagokon elhelyezett vonalkódok egyre több, ilyen jellegű információt hordoznak, valamint alkalmasak a gépi olvasásra is reklámot, design-t is szolgáltat, amely a marketing logisztikának egyik fontos eleme biztosítja a környezetvédelmet, egyúttal környezetbarátnak is kell lennie, vagyis ha az áru környezetre káros, akkor a csomagolásnak ezt a védelmet el kell látni, emellett a csomagolóanyagok, mint hulladékok egyre nagyobb mennyiségben jelentkeznek gazdaságban, ezért a kezelésükről, újrahasznosításukról való gondoskodás kiemelt fontosságú

8 Szakkifejezések

9

10 A fa, mint csomagolóeszköz

11 EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZÉS Az egységrakomány-képzés célja Általánosságban egységrakomány (ER) alatt azt értjük, amikor valamilyen anyagféleség, áruféleség egy adott egységrakományképző eszközre (ERKE) meghatározott módon el van helyezve, s az áru az egységrakományképző eszközzel egységrakományként közösen kezelhetővé válik adott logisztikai folyamatban. Az egységrakományképzés gyakorlati célja, hogy lehetővé tegye az egyszerre mozgatható árusúly növelését, ez által adott mennyiségű áru rakodása esetén a rakodások számának csökkenését, a kezelt áruféleségek homogenizálását.

12 ER képzés előnyei: csökkenti a rakodási időt, homogenizálja az alkalmazott: rakodó berendezéseket, a mozgatandó egységeket, a tároló berendezéseket csökkenti a szükséges rakodó és szállítóeszközök fajtaszámát, növeli kihasználtságukat, könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, elősegíti a rakfelület, illetve tárolótér jobb kihasználását, egyszerűbbé teszi a rakományképzést, fokozza az áru minőségének a védelmét, elősegíti az áru gyors és megbízható azonosíthatóságát, élőmunka takarítható meg. ER képzés hátrányai: az egységrakományok használatához egységrakományképző eszközök (ERKE) szükségesek, az ERKE-k beszerzése kialakításuk függvényében beszerzési költséget igényelnek, meg kell oldani az üres ERKE-k kezelését visszaszállítás esetén, az ERKE-k alkalmazása karbantartást igényel, az ERKE-k alkalmazása csökkentheti a szállítóeszköz rakfelületének vagy raktérnek a kihasználását, az ERKE-nek megfelelő időpontban, megfelelő mennyiségben, megfelelő helyen rendelkezésre kell állnia.

13 Szempontok az egységrakományok osztályozásához Egységrakomány tartalma szerint: AAA: Homogén egységrakomány: csak azonos tulajdonságú, jellemzőjű, méretű árukat tartalmazó egységrakomány ABC: Inhomogén egységrakomány: többfajta árut, anyagot tartalmaz Többfokozatú egységrakomány: egy nagyobb egységen belül több, kisebb egységrakomány, ill. a kisebbeken belül még további kisebb egységek fordulnak elő, (például egy 20 tonnás konténerbe 800x1200 mm-es rakodólapok kerülnek berakásra, egyegy rakodólapon 200x400 mm-es gyűjtőcsomagok vannak)

14 Egységrakomány funkciója szerint: RST egységrakományok, alkalmazásuk célja a rakodási, szállítási és tárolási folyamatok intenzifikálása. Technológiai egységrakományok, alkalmazásuk fő célja: az RST folyamatok hatékonyságának növelése mellett a termelési folyamatok intenzifikálása, például a munkadarabok fel- és leadásának, pozícionálásának a gyorsítása. Egységrakomány felhasználása szerint: Alapanyag ellátás, amely során az alapanyagot tartalmazó rakományok vagy közvetlenül a beszállítótól, vagy gyűjtő-elosztó raktárakból, esetleg a kereskedelmen keresztül jutnak el a felhasználóhoz. A technológiai folyamatok között és a technológiai folyamaton belül áramló rakományok az alapanyagoktól a késztermék elkészültéig hordozzák a munkadarabokat, Készáru elosztás, amely során a készáru vagy közvetlenül, vagy gyűjtő- elosztó raktáron, esetleg a kereskedelmen keresztül jut el a készterméket felhasználóhoz.

15 Egységrakomány-képzés gépei, eszközei Az egységrakomány-képző eszközök osztályozása homogén (azonos fajtájú és azonos méretű), modulrendszerű (azonos fajtájú de változó méretű), kevert (változó fajtájú és változó méretű).

16 Az egységrakomány-képző eszközök legfontosabb típusai sík rakodólap: 800x1200mm-es szabványosított méret (MSZ ), 800x1200mm-es rakodólap, 1000x1000mm-es rakodólap, 600x800mm-es rakodólap oszlopos rakodólapok, keretes rakodólapok, oldalfalas rakodólapok, duplafedelű rakodólapok, eldobható rakodólapok, rakodó kosár, rakodó ládák, konténerek: kis szállítótartály (1-3m3), közepes szállítótartály (3-10m3), nagy szállítótartály (>10m3). Az egységrakomány-képzés segédeszközei A segédeszközök alkalmazásának célja: elősegíti, biztosítja az áru rögzítését az ERKE-én, jobb térkitöltést biztosít az ERKE-én, biztosítja az áru védelmét. A leggyakrabban használt segédeszközök az egységrakományképzés során: közbenső réteg az áruk között: merev kialakítású réteg, rugalmas kialakítású réteg tüskék, prizmák, zsugorfólia, rögzítő elemek, különleges elemek.

17 Az egységrakomány-képző eszközök legfontosabb paraméterei az ERKE belméretei (hosszúság, szélesség, magasság), az ERKE külméretei (hosszúság, szélesség, magasság), az ERKE önsúlya, az ERKE teherbíróképessége, az ERKE-én történő áru halmazhatóság mértéke (sor), az ERKE beszerzési költsége, az ERKE használat üzemeltetési költsége. A gyártásban alkalmazott kezelő és tároló egységládák, egységrakomány-képző eszközök

18

19 Az egységrakományképzés feladatai A logisztikai folyamatban végrehajtható egységrakomány képzési- és bontási feladatok

20 Az ER-képzés lehetséges célfüggvényei Maximális térkihasználási tényező alapján történő ERKE megválasztás adatrendszere A megválasztás lépései: a rendelkezésre álló ERKE fajták halmazából az adott árunak és egyéb feltételeknek megfelelő kiválasztása, a feltételeknek megfelelő ERKE-knél az optimális (legnagyobb térkitöltést biztosító) berakási mód megválasztása, az optimális ERKE megválasztása. Az ERKE megválasztásánál teljesülniük kell az alábbi feltételeknek: az áru az ERKE-n (ERKE-ben) elférjen, az áru súlya ne lépje túl az ERKE teherbírását, az áru helyzete az ERKE-n (ERKE-ben) stabilan rögzíthető legyen, az ERKE az előforduló tárolóhelyeken, rakodó- és szállítóeszközökön elférjen (méret korlátok, terhelhetőségből adódó korlátok).

21 Fontosabb paraméterek: Azonosító indexek: i = 1,,m termékazonosító; j = 1,,n berakási mód azonosítója ν = 1,,p ERKE típus száma λ = 1,,r tárolóba való berakási mód azonosítója; µ = 1,,s tárló típusa, rakfelület. Berakási és elhelyezési idő: Berakható darabszám paraméterek:

22 Térfogatkihasználtság áruk, munkadarabok ERKE-be való berakása, ill. ERKE-k rakfelületen, ill. tároló területen történő elhelyezése esetén Az áruk, munkadarabok, csomagok ERKE-be való optimális berakási módjára, ill. rakfelületen, tárolóterületen való optimális elhelyezésnél alkalmazandó célfüggvények a következők: maximális legyen a térkihasználási tényező, az adott ERKE alkalmazása esetén, minimális legyen a berakási idő, minimális legyen az ERKE önsúlyából származó terhelésnövelési tényező. A három célfüggvény szerinti optimálás a következő módok szerint végezhető el: pareto programozás módszerével mind a három célfüggvényt figyelembe vesszük (pl.: normalizált súlyozott célfüggvények), csak egy az adott esetben legfontosabb célfüggvény szerint optimálunk, a másik két célfüggvényből feltételeket, ill. korlátokat képezünk, így korlátozott célfüggvényű optimálás adódik. Térfogatkihasználtsági tényező

23 Rakterületen vagy tárolón történő elhelyezés esetén A módosított célfüggvény

24 A berakodási és elhelyezési idő A berakodási idő áruk, csomagok ERKE-be történő betétele, ill. az ERKE-k rakfelületen, tárolóterületen való elhelyezési idejeként értelmezhető. t s R* R λ n = δµ tνλn µ= 1 Az ERKE fajta optimális megválasztása Egységrakomány-képzés tervezés

25 Többfokozatú egységrakomány képzés modellje A gyűjtőcsomagolás térfogat-kihasználási tényezője

26 Rakodólapra (kiskonténerre) vonatkoztatott térfogatkihasználási tényező Konténerre vonatkoztatott térfogatkihasználási tényező

27 A többfokozatú egységrakomány-képzés célfüggvénye

28 OSZTÁLYOZÁS, GYŰJTÉS A logisztikai rendszerben gyakran fordul elő, hogy a rendszer egy tetszőleges pontjába a különböző áruk, termékek keverten, szabálytalanul érkeznek és bizonyos szempontok szerint osztályozni szükséges ezeket. Ennek fordított folyamata, amikor homogén árucsoportokból kell összegyűjteni egy adott összetételű (inhomogén) komissiót. Komissiózás logisztikai rendszere

29 Komissiózás változatai A tárolótéren belüli komissiózás Előnyei: egyszerű az anyagáramlás, az áru már lényegében tároláskor a komissiózás áru-előkészítő helyére kerül nincs szükség közbenső szállításra, rakodásra egyszerű az információáramlás Hátrányai: hosszúak a komissiózási útvonalak, viszonylag kis komissiózási teljesítmények érhetők el a tárolótérben való komissiózás kedvezőtlen raktártechnikai és szervezési megoldásokat indokolhat A tárolótéren kívüli komissiózás Előnyei: viszonylag nagy komissiózási teljesítmények érhetők el, optimálisan alakítható ki a komissiózó tér, a tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni komissiózási szempontokat Hátrányai: bonyolult az anyagáramlás (a tárolási egységeket a komissiózást követően vissza kell szállítani a tárolótérbe) bonyolult az információáramlás

30