A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 24-i ülése 3. sz. napirendi pontja.

Átírás

1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 24-i ülése 3. sz. napirendi pontja. Beszámoló a Balassa János Kórház évi tevékenységéről Előadó: dr. Muth Lajos, főigazgató főorvos Az előterjesztést előzetesen tárgyalta a Humán és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. Tisztelt Közgyűlés! A Balassa János Kórház tevékenységéről legutóbb június 25-én számoltam be a Közgyűlés előtt, melyet a testület 64/2010. (IV. 25.) Kgy. határozatával elfogadott. Az elmúlt év szakmai feladatellátásáról és a gazdálkodási tevékenységünkről az alábbiak szerint számolok be: 1. A KÓRHÁZ SZAKMAI FELADATAINAK ÉRTÉKELÉSE 1.1. Az intézmény szakmai feladatai A kórház alapító okiratában rögzített fő feladata a minőségi járó- és fekvőbeteg szakellátás biztosítása, elsősorban Szekszárd és Tolna megye lakosai számára (kivéve a dombóvári, ill. bonyhádi kórházhoz tartozó azon szakterületeken, amelyekben azok fekvő-, ill. járóbeteg-ellátást nyújtanak helyi szinten; illetve néhány szakmában (érsebészet, gyermeksebészet) Bács-Kiskun megyei betegek is ellátási területünkhöz tartoznak), továbbá megyei szintű progresszív ellátás biztosítása a két városi kórházban működtetett szakmákban. A fekvőbeteg-ellátás keretében néhány szakterület kivételével (mellkas- és szívsebészet, intervenciós kardiológia, idegsebészet, radioterápia) az ellátás egész skáláját tudjuk biztosítani betegeink számára. Még évben - minisztériumi direktívák által - mind az intézmény területi ellátási kötelezettsége, mind a kapacitása megváltozott. A évi 132. Az egészségügyi ellátás fejlesztése elnevezésű törvényben többek között: - meghatározták a súlyponti kórházak körét, amelyek az előírt minimum kapacitással, az előírt szakmai területen 24 órás ellátást biztosítani kötelesek, e körbe tartozik intézményünk is. - rendelkezett a járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-ellátás területi ellátási kötelezettségének meghatározásáról (amely azóta annyiban változott, hogy a dunaföldvári betegek ellátásáért a korábbi gyakorlatnak megfelelően a dunaújvárosi kórház a felelős). A miniszter által meghatározott ágyszámokon az intézmények kérésére korlátozottan (maximálisan 10%-os változtatást engedélyeztek) lehetett módosítani, ezzel a lehetőséggel - a Központi ITO befogadtatása kapcsán i hatállyal éltünk, azóta a kapacitásainkban összességében nem volt változás. Ezek a döntések

2 több szempontból kényszerpályára állították a működésünket. Egyrészt olyan szakmákban voltunk kénytelenek aktív ágyakról lemondani, ahol az ágykihasználtság folyamatosan 90 százalék fölött volt (ideggyógyászat, traumatológia), másrészt a korábbinál lényegesen több krónikus ágy újfajta gondolkozást, betegút-menedzselést igényelt. A később részletesen tárgyalt évi finanszírozási változások ezt annyiban erősítették, hogy minden korábbinál fontosabbá vált a krónikus ágyak teljes körű kihasználása, ezért a korábban kialakított részlegek mellé újat alakítottunk ki (bőrgyógyászat), illetve a belgyógyászaton bővítettük a lehetőséget. Ezzel ugyan a ténylegesen működtetett krónikus ágyak száma meghaladta az OEP szerződésben foglaltat, de így közel 100 százalékos kihasználtságot sikerült elérni től a gégészeti és az urológiai osztályaink mátrix formában, a korábbi ágyszámok összegével működnek. Ezt a döntést a szakemberhiány és a közös ápolás is indokolta. Itt jegyezzük meg, hogy a TEK- kel (területi ellátási kötelezettség) kapcsolatos anomáliák és a 2009-ben életbe léptetett finanszírozási megszorítások miatt a megye városi kórházai egyre nagyobb számban küldtek/küldenek hozzánk betegeket, a progresszivitásra hivatkozva. Ezen betegek jelentős hányada a küldő intézményben is ellátható lett volna, azonban finanszírozási okokból számukra ez a megoldás volt a célszerűbb. A 2010 tavaszán az egészségügyi irányításban bekövetkezett váltás hatása a 2010-es évben nem érvényesült. A struktúraváltás hosszabb előkészítést követően várható. Az országos és megyei vezetés azonos politikai platformja alapján kedvezőnek vélt státusz ellenére várható nehézségeket jelezte, hogy az abszolút orvoshiány miatt a pincehelyi részlegen tervezett változtatás - a 20 aktív belgyógyászati ágy krónikusként való működtetése- nagy ellenállásba ütközött. 2

3 A jelenlegi ágyszámainkat mutatja az alábbi táblázat: 1. táblázat: A szerződés szerinti ágyszámaink én Ágazati Aktív Krónikus Osztály megnevezése Összesen azonosító ágyak ágyak Belgyógyászat Onkológia Haematológia Belgyógyászat Pincehely Kardiológia Kardiológiai ITO Nephrológia SBO R4001 Kardiológiai rehabilitáció I Belgyógyászat Gasztroenterológia Sebészet Érsebészet Sebészet Traumatológia Szülészet-nőgyógyászat Gyermekgyógyászat Gyermeksebészet Gyermekgyógyászat Szemészet Bőrgyógyászat Ideggyógyászat Ortopédia Reumatológia Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Fertőző Elmegyógyászat Neurosis Pszichiátria Tüdőgyógyászat C1901 Pulmonológia krónikus Pulmonológia A401 Szájsebészet M9201 Gégészet-urológia mátrix C0101 Belgyógyászat utógondozó Palánk C0102 Krónikus bel Pincehely R2201 Mozgásszervi rehabilitáció R1801 Pszichiátria rehabilitáció Palánk Mindösszesen A gyógyító-megelőző tevékenységen kívül továbbra is részt veszünk mind a graduális, mind a posztgraduális orvos- és szakdolgozó képzésben. Tevékenységünk során mindenkor a betegek érdekeit tartjuk szem előtt, de a dolgozók és a kórház partnereinek elégedettsége is fontos számunkra, ahogy ezt a Minőségügyi Nyilatkozatunk is így tartalmazza és minőségcéljaink fontos tétele. Feladataink teljesítésének rendjét az intézmény integrált, 2006 márciusában tanúsított, azóta több alkalommal felügyeleti auditon is megfelelt minőségügyi rendszere szabályozza. Feladatainkat továbbra is hét telephelyen (központi telephely, régi kórház, palánki telephely, Pincehelyi Szent Orsolya Kórház, kazánház-mosoda, kórházi gazdaság /Szekszárd- Palánk/, Fadd- Dombori üdülő) látjuk el. 3

4 1. 2. A feladatellátás mennyiségi értékelése és az ahhoz kapcsolódó bevételek Az aktív és a krónikus fekvőbeteg ellátás 2. táblázat: A finanszírozott esetek számának alakulása aktív osztályainkon Finanszírozott esetszám O S Z T Á L Y Változás Belgyógyászat ,2% Onkológia ,2% Haematológia ,1% Onkohaematológia össz ,3% Belgyógyászat Pincehely ,6% Kardiológia ,4% Kardiológiai ITO ,4% Nephrológia ,7% SBO ,8% I. Belgyógyászat össz ,1% Gasztroenterológia ,5% Sebészet ,2% Érsebészet ,5% Sebészet össz ,7% Sebészet Pincehely ,0% Traum atológia ,9% Szülészet-nőgyógyászat ,7% Gyermekgyógyászat ,9% Gyermeksebészet ,7% Gyermekosztály össz ,9% Fül-orr-gége(kúrával) ,6% Szemészet ,7% Bőrgyógyászat ,4% Ideggyógyászat(kúrával) ,5% Ortopédia ,8% Urológia ,1% Reum atológia ,0% Központi Intenzív Osztály ,4% Fertőző ,2% Elmegyógyászat ,2% Neurosis ,0% Pszichiátria össz ,0% Tüdőgyógyászat ,5% Szájsebészet ,2% Patológia ,7% Intézmény összesen : ,0% (A változás oszlopban a év közti különbség szerepel.) Néhány megjegyzés a fenti táblázathoz: SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály): az adminisztráció elvének megváltozása miatt változott az esetszám. Korábban mindenkit, aki később fekvő osztályra került, az SBO- n is fekvőként adminisztráltunk, 2008-tól csak az ott elhunyt betegeket és néhány speciális, sürgősségi osztályon elszámolható betegségcsoportot, 2009-ben pedig már csak az elhunyt betegeket rögzítjük ezen a praxison ben pedig visszatértünk a korábbi gyakorlathoz. A sürgősségi ambulancia betegforgalma ezzel együtt nem a táblázatban látható, az a járóbeteg ellátással együtt értelmezhető. A belgyógyászatokon, Gasztroenterológián, Bőrgyógyászaton, Tüdőgyógyászaton, Pszichiátrián az esetszám csökkenés mögött az is áll, hogy a krónikus ágyak kihasználására ösztönöztük az osztályokat, ami úgy is történhetett, hogy a beteg közvetlenül krónikus ágyra került felvételre.

5 A Tüdőgyógyászat és az Onkológia forgalmát jelentősen befolyásolta, hogy a tüdő tumoros betegek kemoterápiás ellátásait átvette az Onkológia. Ortopédia és Szemészet: az alacsony teljesítménylehetőség miatt szükséges esetszám korlátozások ezt a két osztályt sújtották legnagyobb mértékben, mint zömmel elektív ellátást nyújtókat. Mindkét osztályon jelentősen felduzzadtak a várólisták, és mivel ez országosan is jellemző volt, az év végén kötelezték Intézményünket az ortopédiai műtétszám emelésére. Traumatológián, sebészeten azért is van esetszám emelkedés, mert kevesebb esetet helyeztek az Intenzív Osztályra. A táblázatban az aktuálisan finanszírozásra bocsátott esetek jelennek meg. Már itt is meg kell jegyezni, hogy ezzel a jelentősen csökkentett teljesítménnyel is 491 súlyszámmal a TVK fölött voltunk (közel 74 M ki nem fizetett teljesítmény!). Amennyiben nem csak az elmúlt két évre koncentrálunk, az utóbbi 10 év alatt ban láttuk el a legtöbb beteget (34.908). Amennyiben ezt az SBO- n megjelenő esetszámmal korrigáljuk (ami mint fentebb írtuk, erősen függ az éppen aktuális finanszírozási lehetőségektől), még mindig fős a csökkenés, ami 22 százalékos visszaesés! Ez különösen azért nagy probléma, mert az infrastruktúra adott, mind a dolgozók, mind az eszközök, mind az épületek oldaláról. Mint azt korábbi évek beszámolóiban is írtuk, az egészségügy olyan sajátos ágazat, ahol folyamatosan arra kell felkészülni, hogy a maximális kapacitást igénylik a betegek. Ezért kell ügyeletet szervezni (ami után a dolgozónak ma már- haza kell mennie és limitálva van a havonta teljesíthető ügyeletek száma is, ami máris meghatároz egy minimális létszámigényt), és nem lehet, éjszakára nővér nélkül hagyni az osztályt stb. Ez pedig meghatározza a költségek nagy részét! Közel 65 százaléka költségeinknek bér, bérjellegű vagy ahhoz kapcsolódó járulékkiadás. A maradékból még mindig a betegszámtól nagyjából független az energiafelhasználás, karbantartási költségek, egynémely szolgáltatás (szoftverek üzemeltetése pl.). A sürgős ellátások, daganatos betegek kezelései valamint a gyermekgyógyászati ellátások semmilyen formában nem voltak korlátozva. Ezek költségei sem takaríthatók meg. Marad talán az összes költségünk 5 százaléka, amire a betegforgalom befolyásolásával hatni tudunk. Ez elvben még mindig százmilliós nagyságrend lehetne, de egyrészt azt nem lehet megtenni, hogy semmilyen ellátást nem nyújtunk, mondjuk az ortopédia területén, másrészt pedig a bevételi oldal is csökkenne, ha a TVK-t sem érjük el. 5

6 3. táblázat: Az átlagos ápolási idő alakulása O S Z T Á L Y Átlag ápolás Belgyógyászat 7,9 7,9 7,9 8,4 8,5 10,1 Onkológia 4,5 4,6 3,9 4,5 2,8 2,6 Haematológia 9,3 8,2 7,5 7,9 9,5 8,2 Onkohaematológia össz. 5,7 5,5 4,7 5,2 3,9 3,7 Belgyógyászat Pincehely 10,1 9,9 10,1 12,1 12,6 11,7 Kardiológia 10,5 10,3 10,4 10,9 11,1 10,8 Kardiológiai ITO 6,2 5,7 6,1 5,9 6,6 7,3 Nephrológia 12,1 11,8 13,0 13,6 11,8 10,5 SBO 2,0 1,9 1,8 1,5 1,2 1,7 I. Belgyógyászat össz. 7,5 7,4 7,7 9,5 10,2 9,2 Gasztroenterológia 8,3 8,1 7,9 7,9 8,9 8,9 Sebészet 7,4 7,5 6,9 7,1 6,4 6,3 Érsebészet 12,7 11,1 11,7 13,1 12,4 13,2 Sebészet össz. 8,8 8,5 8,0 8,5 7,7 7,8 Sebészet Pincehely 1,0 1, Traumatológia 8,8 8,5 8,4 8,3 7,0 6,6 Szülészet-nőgyógyászat 4,6 4,4 4,8 4,6 4,5 4,4 Gyermekgyógyászat 4,5 4,7 4,5 4,3 4,2 3,8 Gyermeksebészet 3,0 2,8 2,3 2,7 1,8 2,0 Gyermekosztály össz. 4,2 4,4 4,1 4,0 3,8 3,5 Fül-orr-gége(kúrával) 4,0 3,5 3,7 3,4 3,3 5,5 Szemészet 2,8 2,4 1,6 1,7 1,6 2,0 Bőrgyógyászat 10,7 11,1 10,8 10,7 10,2 10,3 Ideggyógyászat(kúrával) 9,9 9,5 8,7 8,5 8,2 8,5 Ortopédia 8,6 8,2 8,4 8,6 8,3 9,4 Urológia 3,9 4,7 4,5 4,6 4,6 3,8 Reumatológia 10,9 10,1 9,6 9,7 9,8 9,5 Központi Intenzív Osztály 11,3 11,4 10,2 11,8 Fertőző 15,5 14,8 15,0 13,9 13,7 14,8 Elmegyógyászat 16,7 17,0 18,4 18,9 17,7 15,2 Neurosis 16,9 17,4 16,8 22,2 17,9 14,8 Pszichiátria össz. 16,7 17,0 18,1 19,5 17,7 15,1 Tüdőgyógyászat 11,0 10,1 9,2 8,8 9,0 13,8 Szájsebészet 1,2 1,4 4,2 3,7 3,1 2,8 Patológia 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Intézmény összesen : 7,4 7,3 7,0 7,1 6,7 6,7 Intézményi szinten tehát nem változott az egy esetre jutó ápolási idő, azonban osztályonként voltak jelentős változások. - A Belgyógyászaton évről évre emelkedik az átlagos ápolási idő, ennek oka, hogy finanszírozási okból a rövid ápolási idejű infúziós kezelések száma jelentősen csökkent. - Az érsebészet a megnövekedett ellátási kötelezettség miatt jóformán csak súlyos állapotú betegek ellátásával foglalkozik, így érthető, hogy ők hosszabb ideig tartózkodnak a kórházban. Ráadásul a szűkös műtői hozzáférés miatt tervezett műtétek nem mindig történnek meg az előre kijelölt napon, ami sajnos az ápolási időt tovább növeli. - A fertőző osztályunk ápolási idejét, a májbetegeket is ellátó profilja emeli az országos átlag fölé. - A pszichiátrián az átlagos ápolási idő csökkenése leginkább annak köszönhető, hogy a várhatóan hosszú ápolási idejű betegeket azonnal 6

7 krónikus státuszra vettük fel, illetve amint arra lehetőség volt, oda helyeztük át őket. - A Tüdőgyógyászaton a korábban már említett változás hatása látszik. Azzal, hogy kikerültek az 1-2 napos bennfekvéssel járó kemoterápiás kezelések, az átlag értelem-szerűen magasabb lett. - Az Intenzív Osztálynál azért volt emelkedés, mert a kevésbé súlyos állapotú betegeket nem helyezték át az osztályok. 4. táblázat: A súlyszám alakulása az aktív osztályokon Súlyszám O S Z T Á L Y Változás Belgyógyászat ,3% Onkológia ,0% Haematológia ,9% Onkohaematológia össz ,7% Belgyógyászat Pincehely ,3% Kardiológia ,7% Kardiológiai ITO ,2% Nephrológia ,0% SBO ,9% I. Belgyógyászat össz ,6% Gasztroenterológia ,9% Sebészet ,1% Érsebészet ,2% Sebészet össz ,9% Sebészet Pincehely ,0% Traumatológia ,7% Szülészet-nőgyógyászat ,0% Gyermekgyógyászat ,2% Gyermeksebészet ,1% Gyermekosztály össz ,1% Fül-orr-gége(kúrával) ,6% Szemészet ,1% Bőrgyógyászat ,0% Ideggyógyászat(kúrával) ,2% Ortopédia ,7% Urológia ,9% Reumatológia ,7% Központi Intenzív Osztály ,3% Fertőző ,2% Elmegyógyászat ,9% Neurosis ,6% Pszichiátria össz ,8% Tüdőgyógyászat ,6% Szájsebészet ,7% Patológia ,0% Intézmény összesen : ,5% és év között egyetlen jelentősnek mondható változás volt a besorolásban: az Onkológián megváltozott egy kiemelten drága készítmény finanszírozása. A gyógyszert tavaly nyár óta központi keret terhére biztosítják és ennek megfelelően csökkent az elszámolható teljesítmény, ami havonta nagyjából 20 súlyszám csökkenést jelent. Az adott jogszabályi keretek között nem értelmezhető, de tájékoztató jelleggel: súlyszám a hivatalos /súlyszám értékkel szorozva szűk 500 millió forint. 7

8 5. táblázat: A krónikus osztályok, részlegek főbb forgalmi adatai Szerződött ágyszám dec. 31-én Ápolási nap Ágykihasználtság Súlyozott nap Belgyógyászat utógondozó % 81% 81% 90% 97% Krónikus Pincehely % 71% 72% 92% 100% Pulmonológia krónikus % 85% 92% 93% 84% Pszichiátria rehabilitáció Palánk % 87% 89% 88% 87% Mozgásszervi rehabilitáció % 90% 94% 95% Kardiológiai rehabilitáció % 48% 69% 88% Intézmény összesen % 82% 84% 89% 91% től a mozgásszervi rehabilitáció szakmai szorzója 1,2-ről 1,7-re emelkedett, miközben a kardiológiai rehabilitáció 1,7-ről 1,2-re csökkent, emiatt ezen a két osztályon nem szabad csak a súlyozott napokat összehasonlítani. Itt jegyezzük meg, hogy től a mozgásszervi rehabilitációnkat 1,8-as szorzóval finanszírozzák. Ezen ellátási formában az ágykihasználtság a legfontosabb finanszírozási szempontból. Azonban annak is van jelentősége, hogy az aktív osztályról megfelelő időben helyezzék át a betegeket, mert a túl korai áthelyezés finanszírozási veszteséget jelent. Veszteséget jelent az a tavalyi jogszabályi változás is, amelynek értelmében az adott időszakban meghatározott krónikus ápolási napot elérő betegek finanszírozását csökkenti az OEP. Emiatt közel 500 súlyozott napot veszítettünk (2,8 millió forint). A következő táblázatból azonban látszik, hogy így is sikerült növelni a finanszírozott betegforgalmat, az ágyak kihasználtságát. 6. táblázat: A szerződött krónikus ágyak kihasználtsága Max súlyozott nap Tény súlyozott nap Kihasználtság Szerződött krónikus ágyak összesen % 82% 87% 88% Az ápolási napok száma azért emelkedett nagyobb mértékben, mint a súlyozott napoké, mert a két belgyógyászati osztály ágykihasználtsága időszakonként meghaladta a 100 százalékot, amit már nem finanszírozott az OEP. 8

9 A járóbeteg ellátás: 7. táblázat: A járóbeteg-ellátás legfontosabb mutatói (elmenő adatok) Járóbeteg és labor teljesítmény Évek Eset Beavatkozás Német pont Esetszám változás előző évhez képest Beavatkozás változás előző évhez képest Németpont változás előző évhez képest % -5% 15% % 15% 14% % 4% 6% % 1% -2% % -14% -14% % 15% 15% % -1% -3% % -5% -3% Amennyiben nem csak az elmúlt egy évre koncentrálunk látható, hogy a évi csúcshoz képest bő 140 ezer esettel csökkent a forgalmunk (17 százalék). A évi mélypontot a vizitdíj bevezetése okozta. A járóbeteg ellátás során hatványozottan igaz, hogy a költségek jelentős része adottnak tekinthető, hiszen nagyon kevés az olyan tevékenység, amelynek egyáltalán van változó költsége (egyes diagnosztikai vizsgálatok). Ezért itt elvben érdemes lenne emelni a teljesítményt, azonban nincs értelme, mert így is a 112 millió ponttal (15%) a TVK fölött voltunk, amire egyetlen fillért nem kaptunk. Év Eset Beavatkozás 8. táblázat: A fogászatok teljesítményének alakulása Jelentett pont Elfogadott pont Változás Jelentett Beavatkozás pont Elfogadott pont Eset % 9% -1% -3% % -8% -14% -13% % -10% -10% -10% % -5% -5% -5% % -26% -26% -28% % -20% -17% -18% % -15% -10% -8% % -8% -13% -13% A fogászaton a 2009 évre azt gondoltuk, hogy megállt a forgalom csökkenése, de sajnos tavaly újra jelentős mértékben esett vissza az ellátott betegek száma. 9

10 9. táblázat: A járóbeteg-ellátás részletes forgalmi adatai 10

11 11

12 A táblázat a lejelentett teljesítményeket tartalmazza. A részletes adatokból látszik, hogy a laboratóriumban emelkedett az esetszám, de mivel a kérhető vizsgálatok számát és típusát korlátoztuk, ezért az elszámolt pontszám csökkent. Az Angiográfia esetében azért volt a forgalomnövekedés, mert finanszírozás szempontjából kedvezőbb a járóbetegként történő lejelentés. Kiemelendő, hogy a járóbeteg esetszám csökkenés ellenére a radiológiai betegforgalom növekedett, ami óriási terhet jelent az eddig is túlterhelt kollegák számára. 12

13 A sürgősségi osztály forgalmának növekedése két okra vezethető vissza. Az egyik valós : a háziorvosi ügyeleti rendszer elégtelen működésének köszönhető. A beteg többnyire az ügyeletet megkerülve, sok esetben indokolatlanul közvetlen a sürgősségi osztályt keresi föl. A másik ok adminisztratív, a traumatológia sürgősségi esetei is ezen a szakmakódon lettek lejelentve (ez magyarázza az ottani csökkenést) A fekvőbeteg ellátó osztályok rövid jellemzése I. Belgyógyászat: az SBO esetszám-emelkedése (ami adminisztrációs kérdés, 2010-ben visszatértünk a korábbi gyakorlathoz, nem csak az osztályon elhunytakat jelentettük le fekvőbeteg-ellátás keretében) 51 súlyszám növekedést eredményezett. Mivel az ITO-ban 6 %-kal kevesebb volt az esetszám és a korábbinál kevésbé súlyosabb állapotú betegeket láttak el (vagy kevesebb invazív monitorozás történt), az elszámolt súlyszám 10 százalékkal csökkent. Kardiológián 1,7 %-os súlyszám-növekedés volt. Az osztály egészét tekintve, ugyanannyi súlyszám volt 2010-ben, mint 2009-ben. A kardiológia rehabilitáció forgalma emelkedett, az ágykihasználtság 69-ről 88 százalékra nőtt és az elszámolt súlyozott napok száma is emelkedett 26 százalékkal. Járóban az esetszám 11 %-kal, az elszámolt pontszám 12 %-kal emelkedett (magyarázatot ld. korábban). Sebészet: mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg-ellátás területén minimális esetszám növekedés volt. Ez a kevesebb intenzívre kerülő beteg miatt van (akkor a közös ápolások miatt a finanszírozási eset egy része ott jelenik meg). Fekvőbeteg-ellátásban az egy esetre jutó súlyszám 5 százalékkal csökkent (szintén a kevesebb intenzív osztályra helyezett beteg miatt), így 1,7 százalékos esetszám növekedés ellenére a súlyszám 3 százalékkal csökkent. Járóban a 3 százalékos esetszám növekedés mellett az egy esetre jutó pontszám 7 százalékkal csökkent, emiatt a pontszám 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint a évi teljesítmény. Traumatológia: A súlyszám 7,7 százalékkal emelkedett, ami esetszám emelkedéséből adódott. A szakma jellegéből fakadóan kisebb a tervezhető ellátások aránya, de itt is voltak olyan halasztható beavatkozások, kezelések, amelyek számát korlátozni voltunk kénytelenek. A forgalom változása itt is részben a kevesebb intenzívre került beteg miatt volt. Központi ITO: 20 százalékkal csökkent a forgalma, amire csak részben lehetett hatással a manuális szakmák tervezhető műtéteinek korlátozása. Inkább a szűkös lehetőségek miatt a valóban indokolt esetek kerültek osztályra, mint azt már korábban írtuk a sebészetnél és a traumatológiánál. Pszichiátria, neurózis, rehabilitációs A részleg: jelentősen csökkent az osztály aktív betegforgalma. Ez egyrészt adminisztrációs okokkal magyarázható, mert eközben a krónikus esetek száma jelentősen emelkedett, ami kifejezett kérés volt irányukba. Másrészt osztályvezető főorvos úr betegsége és halála érthetően rányomta a bélyegét az osztály működésére. Fertőző: az ellátott esetek száma elmaradt a 2009 évitől, miközben az ápolási napok száma emelkedett. Ideggyógyászat: fekvőben kis mértékben csökkent a forgalom. Ennek oka, hogy a kúraszerű ellátásokat korlátoztuk, gyógyszer takarékossági okokból. III. Belgyógyászat: esetszámban 22 %-os csökkenés volt, ennek legfőbb oka, hogy a betegek jelentős részét más ellátási formában (krónikus) látták el. 13

14 Onkológia- hematológia: az előző évekhez viszonyítva továbbra is forgalomnövekedés látható. Ez az első teljes év, amikor a tüdődaganatos betegeket is az onkológia látja el. A hematológiai ellátások száma közel 33 százalékkal haladta meg a évi forgalmat. Onkológián 2 %-os esetszám-emelkedés ellenére a súlyszám 3 %-kal csökkent. A gyógyszerek egy része külön elszámolás keretében történik, nem az intézményt terhelik. Ez magával vonta az egy beteg esetén elszámolható súlyszám csökkenését, mely magyarázza a 3%-os súlyszám-csökkenést. Az esetszám csak 2 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy tüdőbetegek ellátását is átvették, ennek az oka, hogy a kezeléseket onko- team dönti el, így csak abban az esetben történik kezelés, ha ettől valóban kedvező hatás várható. Ortopédia: az előző évekhez viszonyítva további forgalom csökkenés volt. Megszorítások esetén legkönnyebben a szinte kizárólag tervezhető ellátásokat nyújtó szakmák (ortopédia, szemészet) életébe avatkozunk be először ben és 2010-ben ismét beavatkozásra kényszerültünk ben mind esetszámban, mind súlyszámban további 21 %-os csökkenés volt. Természetesen ezzel költségcsökkenés is járt együtt, a betegellátáshoz szorosan kapcsolódó anyagok, eszközök közel 15 millió forinttal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. Azonban még ha itt is az egyik legmagasabb a változó költségek aránya, ez a bevételkiesést messze nem érte el. Korlátozott lehetőségek között nem egyértelmű a forgalomra gyakorolt hatása, de fontos változást jelentett, hogy 2 szakorvos elhagyta az osztályt és részmunkaidőben a traumatológián vállal feladatokat. Patológia: a boncolások számában minimális növekedés látható, a HBCS-vel finanszírozott ellátás árbevétele nem változott. A járóbeteg ellátás esetszáma 12 %-kal csökkent, a pontszám ennek ellenére 2 %-kal emelkedett. Járóbeteg ellátáson belül a citológia esetszáma 17 %-kal csökkent, az esetenként magasabb pontszámú szövettan esetszáma viszont 7 %-kal emelkedett, és az egy esetre jutó pontszám is emelkedett 8 %-kal. Pincehely (belgyógyászat és krónikus osztály): aktívbeteg-ellátásban mind eset, mind súlyszámban a évhez viszonyítva minimális 2 százalék feletti teljesítmény-növekedés volt. Krónikus ellátás lehetőségét maximálisan kihasználták, az ágykihasználtság 92 %-ról 100 %-ra emelkedett. Mindezt gyakorlatilag folyamatosan létszámproblémák mellett. Szülészet-nőgyógyászat: közel 4 százalékkal csökkent az ellátott esetek száma. Hasonló mértékben esett vissza a case-mix index, így az elszámolt súlyszám 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a többinél kisebb mértékben ugyan, de csökkent a TVK alá nem eső súlyszámok mennyisége is (-6%). Ez azért érdekes, mert a születések száma gyakorlatilag nem változott és a koraszülött osztályra is kevesebb volt az áthelyezés. Viszont csökkent a császármetszések száma (ami magasabb súlyszámmal jár) és csökkent a patológiás terhességek száma is. Itt jelentős a járó forgalom is, az hasonló mértékben esett vissza. Tüdőgyógyászat: a folyamatosan orvoshiánnyal küszködő osztályon lehetőség szerint igyekeztünk a krónikus ellátás felé terelni a betegeket, de ott is csökkent az ágykihasználtság, ami a nagyon alacsony nyári forgalomnak volt köszönhető. Ezt jóval meghaladó mértékben csökkent az aktív ellátás forgalma és bevétele, aminek legfontosabb oka az onkológiai kezelések 14

15 leállítása, valamint a szubintenzív részleg bezárása (a betegek elsősorban a belgyógyászati ITO-ba kerülnek). Urológia: azon kevés osztály egyike, ahol emelkedett a forgalom. Mivel műtői hozzáférésük korábban is a lehető legszűkebb volt, ezt tovább nem korlátoztuk. Azonban az is jellemző változás, hogy az 5 százalékos esetszám emelkedés mellett 9 százalékkal csökkent az elszámolt súlyszám, azaz a case-mix index jelentősen elmaradt a évitől (igaz, közepén volt lenormálás). Ezzel ellentétes utat járt be a járóbeteg ellátás, ami változatlan esetszám mellett emelte az elszámolt pontszámot és itt emelkedett a bevétel is (pontosabban emelkedett volna, ha minden elvégzett teljesítményünket kifizetik). Gyermekgyógyászat: az általános gyermekgyógyászat esetszáma 11 %-kal, a súlyszám 26 %-kal csökkent. Ennek részben a külsősök által nyújtott ellátások (inkontinencia tréning) csökkenése/csökkentése az oka. A gyermeksebészetben, és a járóbeteg-ellátásban jelentősebb változás nem volt. Belgyógyászat utókezelő: a krónikus ágyak kihasználtsága a korábbi évekhez viszonyítva tovább növekedett, 2010-ben 97 %-os volt. Elme rehabilitáció: nem változott az ágykihasználtság. Két részleg működik, a palánki telephely 102 ágyán 2009-ben 87, tavaly 84 százalékos volt az átlagos kihasználtság és 102 ágynál ez jelentős különbség. A központi telephelyen, az aktív osztály mellett működő részlegen 92-ről 99 százalékra emelkedett a kihasználtság 30 ágyon. Bőrgyógyászat: a forgalom tovább csökkent. Ennek legfontosabb oka, hogy egyik szakorvosunk szülési szabadságon van. Ezen kívül a nem akut eseteket igyekeztünk a krónikus ellátás felé terelni. Fül-orr-gégészet: Esetszámban 16 %-os csökkenés volt, súlyszám-csökkenés viszont nem éri el az egy százalékot. A korábbinál súlyosabb állapotú betegeket láttak el (az esetek átlagos súlyosságát mutató case-mix index 0,525-ról 0,605-re emelkedett). Járóbeteg ellátásban 14 %-os esetszám, pontszámban 9 %-os emelkedés volt. Szakorvos hiánnyal működik az osztály, Pécsről érkező vállalkozó orvosokkal tudjuk biztosítani az ellátást, de a minimumfeltételeknek való megfeleléstől létszámban messze vagyunk. Gasztroenterológia: a fekvő esetszám 4 %-kal a súlyszám 6 %-kal csökkent. A nagy forgalmú (és tevékenységéből adódóan magas árbevételű) járóbeteg ellátás beteg-forgalma 22 %-kal, a pontszám 29 %-kal csökkent. Ennek részben oka, hogy a lehetőségekhez képest igyekeztünk a nagymértékű tervezhető beavatkozások számát korlátozni és az endoszkópos vizsgálatok egy részén túl bizonyos diagnosztikai beavatkozásokat (kilégzési tesztek) is visszafogtunk. Reumatológia és mozgásszervi rehabilitáció: az aktív (reumatológiai) ellátás forgalma tovább csökkent, közel 20 százalékkal. Ennek oka részben a szakemberhiány, részben a kényszer, azaz itt is kénytelenek voltunk korlátozni az ellátásokat, miközben azok fedezete nagyon jó volt. A rehabilitáció ágykihasználtsága viszont tovább emelkedett, már elérte a 95 százalékot, ami nagyon jónak mondható. Szemészet: hasonlóan az ortopédiához, itt is könnyű korlátozni a betegellátás volumenét (tekintettel, hogy a beteg életét és egészségét nem közvetlen veszélyeztető, így relatíve- halasztható ellátásokról van szó) ez rányomta a bélyegét a tavalyi év teljesítményére is. Harmadával maradt el a 15

16 forgalom a 2009 évitől! Ez szakmailag nyilván nem fenntartható, a várólista nagyon rövid idő alatt évet meghaladó hosszúságúra duzzadt a korábbi 1-1,5 hónapról A feladatellátás minőségi értékelése A minőségügyi rendszerünk keretében intézményi és osztályos minőségi célkitűzéseink vannak, melyek követése folyamatos. Ilyenek pld. a dekubituszok (felfekvés)-, a húgyúti infekciók, ismételten műtétre szorulók, a nozokomiális infekciók (az intézményben történő fertőzések) számának csökkentése, de újabb indikátorokat is választottunk (stroke-os, szívinfarktusos betegek számának változása). A fekvőbeteg osztályokon észlelt nozokomiális fertőzéseket a Kórház Higiénés Osztály munkatársai rendszeresen ellenőrzik, az adatokat elemzik, a szükséges intézkedésre javaslatot tesznek közvetlen az osztályoknak, és szükség szerint a vezetésnek, ill. rendszeresen járványügyi megbeszéléseken is előkerül a téma, szükség szerint rendkívüli ülések összehívására kerül sor.. Részt veszünk a Nemzeti Nozokomiális Surveillance programban. Összességében elmondható, hogy kórházunk járványügyi helyzete a Calicivírus és az MRSA környezetünkben való gyakorisága és a rossz infrastrukturális feltételekhez képest jónak mondható. Amennyiben országos statisztikákban kiemelkedő MRSA gyakoriságot mutatunk, az nem az átlagosnál rosszabb higiénés viszonyoknak, hanem a következetes járványügyi felderítő munkának köszönhető. A multirezisztens kórokozók (MRSA, MACI, ESBL Gram negatív baktériumok) okozta járványt 2010-ben nem tapasztaltunk, de az év közepétől kétszeres emelkedést tapasztaltunk MRSA hordozók számában. Ezt elsősorban más intézményből érkezett betegekkel hoztuk összefüggésbe. Sajnos elmondhatjuk, hogy az MRSA endémiás státusza emelkedett kórházunkban, és az utóbbi időben megjelentek egyéb multirezisztens kórokozók is. Újabb járványügyi kihívás a Clostridium dificile okozta kórházi enteritis. A minőségi munka személyi feltétele a felkészült osztályvezető, orvos és szakdolgozó. Osztályvezető főorvosi poszton több változás történt: - a Psychiátriai Osztályon Motika Dezső főorvos sajnálatos halála miatt. Feladatát Vendég Magdolna doktornő vette át, elején Kertész Ágnes főorvos asszony kapott megbízást az osztály vezetésére. - Bogner Barna főorvos a Pathológiai Osztály vezetője a PTE ÁOK Kórbonctani Intézetében folytatja pályafutását. A kórház pathológiai ellátásának biztosítása érdekében szerződést közöttünk egy dr. Herbert Tamás főorvos által vezetett 4 szakorvosból álló munkacsoporttal év végén távozott Bíró Zsuzsa főorvos asszony az üzemegészségügy éléről nyugdíjba vonulás miatt, Papp Ferenc főorvos az Urológia Osztály részéről egyéni döntés alapján. Tudományos tevékenység kórházunkban 2010-ben: Orvosaink és nővéreink egyre nehezebb munkakörülményeik és növekvő leterheltségük ellenére évről-évre számos szakmai és tudományos program megszervezését vállalják magukra annak érdekében, hogy szinten tartsák tudásukat, ill. folyamatosan lépést tudjanak tartani a legújabb diagnosztikai és terápiás módszerekkel, eljárásokkal, eszközökkel. A Kórházi Tudományos Fórum csak egy 16

17 előadási napot szervezett, helyette a Yousuf Al-Farhat onkológus főorvos 6 kreditpontos, ingyenes tanfolyamot szervezett. Ezeken a tanfolyamokon összesen 3200 kreditpontot szereztek a résztvevők. Folytatódtak az előző években elkezdett klinikopathológiai konferenciák. Az elsősorban háziorvosoknak szóló Kardiovascularis Klub címmel tartott továbbképző sorozat folytatódott 2010-ben is Józan-Jilling Mihály megyei kardiológus szakfőorvos szervezésében. Munkatársaink tudományos szervező munkáját dicséri, hogy rendszeresen szervezünk neves hazai szakemberek részvételével országos, regionális és megyei továbbképző konferenciákat, ilyen volt a Harangi Ferenc osztályvezető főorvos által szervezett tavaszi (3 alkalommal)- és őszi (2 alkalommal) gyermekgyógyász továbbképzések, valamint MIT/MGYT Gyermek Immunológiai Munkacsoport Tudományos ülés, a Józan-Jilling Mihály főorvos által szervezett immár hagyományos- Regionális Kardiológiai Konferencia (5 alkalommal). A hagyományos Balassa-napi rendezvényünk központi programja a kórház fiatal orvosai és szakdolgozói körében meghirdetett pályázat legjobb dolgozatainak ismertetése ben mindkét kategóriában 3-3 pályázatot díjazott az Intézményi Tudományos Tanács. Az országosan ismert szaktekintélyek közül ebben az évben Dr. Reiter Gábor virológus professzor, a kórház volt orvosai közül pedig dr. Ternák Gábor a PTE ÁOK infektológus főorvosa tartottak emlékezetes előadást. A rendezvényünket megtisztelte Réthelyi Miklós miniszter úr. Az intézmény munkájának értékeléséhez szervesen hozzátartozik az ápolási terület is. Kétségtelen, hogy a minőségi ápolás tárgyi feltételei az elavult épület infrastrukturális körülményeken túl is - javítandók. A minőségi munkára való törekvést jelzi, hogy számos az ápolási tevékenységgel is kapcsolatos újabb protokollt dolgoztak ki, oktatási kurzusokat, pontszerző továbbképző kurzusokat szerveznek, és az osztályokon folyó ápolási munka rendszeres és részletes ellenőrzését értékelését végzik. A szakképzett és nem szakképzett ápolók arányának további romlás 2010-ben nem volt. Kórházunkban havi rendszerességgel tartunk szakdolgozói fórumot (2010- ben 7 alkalommal, összesen 18 előadás hangzott el). Színvonalas tudományos előadások jellemzik évek óta a 2010-ben is megrendezett Ápolók Nemzetközi Napját is, ahol ápolóink és szakdolgozóink 8 prezentációban mutatták be kutatásaik, felméréseik eredményét és az ország más intézményeiből is érkeztek szakmai előadók. Az intézmény 4 kreditpontos tanfolyamot, és 4 nem kreditpontos szakmai továbbképzést szervezett. Rendszeresen végzünk betegelégedettségi vizsgálatot. A jelezett elégedetlenség valóságának tisztázása, okainak feltárása és a megoldás keresése a vezetés feladata A feladatellátás személyi feltételei A felső-vezetésben 2010-ben változás nem volt. A főorvosi karban történő változásokról az előző fejezetben szóltunk. 17

18 Az orvosi ellátottságról 2010-ben (2009-hez hasonlóan) 13 közalkalmazott orvos lépett ki a kórházból, és 4-en léptek be, rajtuk kívül 3 kilépő rezidenst vettünk föl, és 12 orvossal kötöttünk közreműködői szerződést. Orvosi statisztikai létszámunk 2010-ben 129 (egy éve 137), dec. 31-én 94 orvossal volt közreműködői-, 31 fővel megbízásos foglalkoztatási szerződésünk (előző évben: 86 ill. 41). A legtöbb szakterületen orvoshiánnyal küszködtünk 2010-ben is. Kritikus a helyzet folyamatosan Pincehelyen, a fül-orr-gégészeten. Utóbbin külsős szerződtetett doktorokkal a rutinfeladatok ellátását is csak nehezen sikerül biztosítani. A psychiátrián, a radiológián, a tüdőgyógyászaton, az onkológián, a laborban, a sebészeten, a baleseti sebészeten, a krónikus belgyógyászaton, a fertőző osztályon, az elme rehabilitáción, már egy-egy orvos kiesése kritikus helyzetet eredményezhet - írtuk a 2009-es beszámolóban, ezt a sort 2010-re már folytathatjuk a belgyógyászati osztályokkal, és a szülészettel. Egyre több nyugdíj mellett dolgozó orvosunk van, az ő kiesésük esetén ellehetetlenülne a betegellátás. Több osztályon (szemészet, szülészet) a pillanatnyi ellátás még nem gond, de a szükséges utánpótlás nevelést nem sikerült biztosítani, így néhány év múlva válhat kritikussá az orvoshiány, váratlan események bekövetkezte nélkül is A szakdolgozói ellátottság A szakdolgozói létszám, és képzettségi adatokat illetően az ápolási igazgató éves beszámolójából idézünk: 10. táblázat: A szakdolgozók létszáma Szakdolgozói összlétszám: Üres állások száma: A szakdolgozói létszámban az előző évihez képest számottevő változás nem mutatkozik. Az állásszámok változatlanul rendelkezésre állnak, a szakdolgozók elvándorlása 2009-hez képest csökkenő tendenciát mutat (88 távozott, közülük 14 külföldre /2009-ben 29!/). Hiányszakma gyakorlatilag nem volt. A közmunka program keretében 50 gyakorló ápolót képeztünk. Főiskolai képzettségű ápolóból mutatkozik kevesebb. Betegágy melletti szakdolgozók aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 50,6 %. Szakképzettek aránya összes szakdolgozói létszámhoz képest: 80,4% (2009-ben ugyanennyi). Főiskolát végzettek aránya összes szakdolgozói létszámhoz képest: 8,2 % (7,7% 2009-ben). 18

19 Egyetemet végzettek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 0,8% (0,42 % 2009-ben). Középfokú végzettségűek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 65,2 % (2008-ban: 60,5%). Alapfokú végzettségűek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 19% (18,2 % 2009-ben) A dolgozói létszám alakulása 11. táblázat: A létszámadatok óta Betöltött állás 1593,9 1581,7 1612,2 1672,9 1589, Üres állás 105,1 124,9 205,2 139,1 190,5 198 Összesen ,6 1817, év folyamán történtek a legjelentősebb változások. Január elsejével átvettük a takarító szolgálatot (130 fő belépése történt meg). Februárban beindult a műtő- és diagnosztikus blokk, ami legalább 40 fő felvételét igényelte volna. Áprilisban az új SBO 13 dolgozóval kezdett el működni. Júliusban életbe lépett az EU konform munkaidő direktíva, aminek értelmében ügyelet után haza kell menni, ez a szakdolgozókkal együtt naponta 30 embert jelent! A fenti létszámot emelő tényező közül gyakorlatilag csak a takarítók fölvétele jelent meg a táblázatban, az összes többi hatást házon belül oldottuk meg. Mindezek oda vezettek, hogy a legminimálisabb létszámmal dolgozunk már most is, feladatleadás nélkül ez a létszám nem csökkenthető. Abban az esetben viszont, ha valamelyik ellátásunkról lemondunk, az ahhoz a feladathoz tartozó TVK-t elveszítjük, tehát nem csak a költségek csökkennek. Korábban már láttuk, hogy amikor nem volt TVK, gyakorlatilag ugyanez az infrastruktúra mennyivel több beteget volt képes ellátni. A költségoldal legnagyobb részét jelentő bérjellegű kiadások megmaradtak, miközben a bevételi oldalt olyan szinten korlátozzák folyamatosan, ami a költségek előteremtését lehetetlenné teszi. Eredetileg július elsejével kívánták hatályba léptetni a minimumfeltételekről szóló jogszabályt. Ezt ugyan annak megvalósíthatatlansága miatt végül hatályon kívül helyezték, de az abban foglaltak egy része szakmailag jogos igényeket sorolt fel és több osztályon messze a kívánatos alatti az orvoslétszám A feladatellátás tárgyi feltételei Az intézményben a évben a betegellátás feltételeit javító komolyabb infrastruktúrát érintő beruházás egy colonoscopot, és a gázsterilizálót kivéve nem történt, annak ellenére, hogy több épületünk kritikus műszaki állapotban van. Betegellátást akadályozó gyógyszerhiány nem volt, de a szállítók türelmetlensége egyre kifejezettebb a fizetési késedelmek miatt. 19

20 Számos területen szükséges lenne orvos- technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre is. Ilyenek: - MRI beszerzése, amely a tömbösítési pályázat keretében néhány év múlva végre megvalósíthatónak látszik; - urológia számára ultrahang speciális fejek, prosztata-biopsiás műszer, és ún. urodinámiás készülék, továbbra is várat magára; - speciális rtg. képet megjelenítő eszköz (foszforlemezes előhívó), hogy csak a legfontosabbakat említsük, de idetartozik az elavult CT (melynek 20 milliós javítási költségéért és az ezzel kapcsolatos gyors döntésért a Paksi Atomerőmű vezetőinek, tartozunk köszönettel 2010-ben is /2009-ben is!/) és számos ultrahang készülék cseréje is. Az ápolási eszközök folyamatos biztosítása és fejlesztése jelentős anyagi erőforrást igényelne az ápolási igazgatóság által évek óta jól menedzselt alapítvány áldásos munkája ellenére. Sajnos a romló gazdasági helyzet ezen a területen is észlelhető. - írtam az előző 5 évben a beszámolókban, ma mindez hatványozottan érvényes! Azóta idesorolható a Szekszárdi Megyei Kórház Fejlesztéséért Alapítvány is. 2. A KÓRHÁZ GAZDÁLKODÁSÁRÓL Itt kívánjuk röviden kifejteni, hogy miért van jelentős különbség a pénzforgalmi szemléletű költségvetési beszámoló és jelen, üzemgazdasági szempontú között. Normálisan nincs számottevő különbség, hiszen az OEP finanszírozás 3 hónappal követte a teljesítést és a pénzforgalmi év 12 hónap teljesítményét tartalmazta (előző év októbertől tárgyév szeptember végi teljesítményekig). Tehát az üzemgazdasági eredmény annyival tért el, amekkora különbség az előző év és a tárgyév utolsó negyedéve között volt. Azonban az ágazat helyzete rákényszerítette az akkori kormányzatot, hogy pénzt tegyenek a rendszerbe (az idézőjelekre még visszatérünk). Az addigi 3 havi finanszírozási csúszást két hónapra csökkentve, gyakorlatilag plusz egy havi finanszírozást kaptak az intézmények januárban. Tehát nem csak az aktuális október, hanem a november havi teljesítmények elszámolása is megtörtént és ez a 2 hónap azóta is megvan. Ez már önmagában nagy különbséget okoz a kétféle beszámoló között, hiszen üzemgazdasági értelemben ez a pénz még 2009-hez tartozik, miközben pénzforgalmilag már ben van az addigiakhoz képest plusz egy hónap. A 2009 évi eladósodás 2010-ben ebből a többletből lett kielégítve, ami a két időszakot amúgy is összehasonlíthatatlanná teszi pénzforgalmi szempontból. Visszatérve a korábbi idézőjelekre. Az E-alap költségvetése kivéve a bérpolitikai intézkedésekre fordított összeget 2009-ben 727,6 Mrd forint volt, majd 2010-re 757,6 Mrd, azzal a 38 milliárd forinttal, amiből a januári többlet kifizetés történt, és amivel az intézmények adósságaik egy részét egyenlítették ki. Tehát hiába a plusz egy hónap, a többire érvényes volumenkorlátokat úgy határozták meg, hogy abszolút értékben nem volt változás (ez reálértéken nyilvánvalóan csökkenést jelentett). És sokkal kedvezőtlenebb helyzetből indultak az intézmények, nekünk pl. 433 millió forint lejárt szállítói állománnyal indult

21 Ez a pénzszűke oda vezetett, hogy minden korlátozás, megszorítás mellett is folyamatosan nőtt az adósságállományunk, és hozzánk hasonlóan a többi kórházé is. Ez újra beavatkozásra kényszerítette a kormányzatot és az év végén 27,5 milliárd forintot kaptak a kórházak, adósságkonszolidációra, várólisták csökkentésére. Ebből az összegből Intézményünk 530 millió forintot kapott, de még ennek segítségével is, az évet 226 milliós lejárt szállítói állománnyal zártuk Bevételeink OEP bevételek alakulásának részletes ismertetése 12. táblázat: OEP től érkező bevételek Változás Teljesítménydíjak Kasszamaradvány Adósságkonszolidáció, ráfordítás Összesen Értékelést l.d fent! Felügyeleti támogatások 13. táblázat: külső forrásból érkező bevételek (millió forint) Változás Önkormányzati támogatás 146,4 0,5-145,9-100% Pályázati támogatás 42,8 65,4 22,6 53% Összesen 189,2 65,9-123,3-65% - 3% % 2009 évi önkormányzati támogatás tartalmaz 100 millió forint előleget, amelyből 30 milliót 2010 év során visszafizettünk. Ugyancsak megjelent SBO pályázathoz kapcsolódó eszközbeszerzés 45 millió forintértékben (önerő). Pályázati támogatások 2010-ben: közmunkaprogram (51,5 M), energiakorszerűsítés (11,2 M), alapítványi pályázatok eszközbeszerzésre (2,7 M). Bérkiegészítésre 2009-ben 118,5 millió forintot, tavaly 198,6-t kaptunk központi forrásból. 21

22 Egyéb saját bevételek alakulása 14. táblázat: Saját bevételeink és évben: Változás Anyaszállás % Detoxikáló % Alkalmazotti élelmezés % Egyéb élelmezési bevétel % Idegen élelmezés % Foglalkozásegészségügy % Gépjármű javítás % Kamatbevétel % Sertéstartás % Szántóföldi növénytermesztés % Bérmosás % Orvos-Nővérszálló % Parkolási díj % Bérsterilizálás autokláv % Szállítás % Egyéb vállalkozások % Gyógyszer eladás % Kertészet % Munkaterápia Palánk % Összesen % A legnagyobb kiesés a rendelőintézetben nyitott közforgalmú gyógyszertárért ben fizetett 100 milliós tétel. A táblázat adatain felül voltak osztályokon is vállalkozás jellegű bevételek (gyógyszerkipróbálások, fizetős betegellátás), ezek összege 28,5 millió forintról 25,3- ra csökkent. Ennek figyelembevételével vállalkozás jellegű bevételeink az intézmény összes bevételének 5 %-át tették ki évben. Összegezve a bevételek alakulását, továbbra is túlnyomó részt a betegellátás bevételei határozták meg, amelyek tervezhetetlensége, ingadozása és abszolút értékben alacsony volta volt a legfőbb problémája a év gazdálkodásának is. 22

23 2. 2. Költségeink 15. táblázat: A költségek alakulása Költségnem Változás Bérköltségek ,4% Prémium, jutalom F t ,6% Járulékok F t -12,4% Díjak F t ,4% Kiküldetés ,6% Egyéb kifizetések, költségtérítések F t ,7% Oktatás, képzés ,6% Reprezentációs kiadások ,7% Élelmiszer F t ,5% Élelmiszer bevét. tech F t ,2% Gyógyszer F t ,5% Gyógytápszer ,2% Vér- vérkészítmény F t ,7% Kötszerek F t ,1% Szakmai anyagok F t ,7% Egyszerhasználatos szakmai anyagok F t ,7% Implantátumok és csontsebészeti anyagok F t ,1% Fogászati anyagok F t ,0% Röntgen kontrasztanyag F t ,4% RTG film, fototechn. anyagok ,6% Radioaktív készítmények F t ,0% Orvosi gázok F t ,4% Diagnosztikumok és tesztek F t ,8% Fertőtlenítőszerek F t ,9% Vegyszer, fertőtlenítő ,0% Ágytextília ,7% Textil ,5% Kórházhygéniai anyagok F t ,7% Könyv, folyóirat, szaklap, információhord ,5% Számítástechnikai anyagok F t ,6% Irodaszer, nyomtatvány F t ,0% Nyomdaipari termék ek ,0% Munkavédelmi anyagok F t ,6% Munkaruha, védőruha F t ,2% Takarítási, tisztítási anyagok F t ,6% Tüzelő-, hajtó-, kenőanyag F t ,0% Mosodai anyagok F t ,9% Gazdaság anyagai F t ,1% Kertészeti anyagok ,8% Karbantartási anyag F t ,8% Egyéb anyagok ,9% Háztartási anyagok, felszer ,5% Alkatrészek F t ,1% Labordiagnosztikai felszerelés,berendezés F t ,5% Kisértékű tárgyi eszközök ,3% Göngyölegek ,8% Bérleti díjak F t ,5% Szállítási szolgáltatás ,4% Takarítási szolgáltatás ,7% Posta, telefon F t ,6% Karbantartás F t ,1% 23