ARC-, ÁLLCSONT- ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT KLINIKAI KÖZPONT ARC-, ÁLLCSONT- ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA MŰKÖDÉSI REND március 31. 1/53

2 2/53

3 Tartalomjegyzék I. Általános és bevezető szabályok...5 II. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika feladatai...6 III. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika szervezete...7 IV. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika személyzete...10 V. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika működése...14 VI. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika Munkarendje...41 VII. Egyéb rendelkezések...49 Mellékletek /53

4 4/53

5 I. Általános és bevezető szabályok I.1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: az Egyetem) Szent-Györgyi Albert Klinika Központ, Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika (továbbiakban: az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika) működési helye: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 57. I.2 Az szervezeti egység postacíme: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 57. honlapja: Részlegek: Titkárság: Tel.: 62/ , Fax: 62/ office.maxillo@med.u-szeged.hu Főnővéri szoba: Tel.: 62/ Felvételi iroda: Tel: 62/ , 62/ Fekvőosztály: Tel.: 62/ Nővérdolgozó: Tel.: 62/ Ambulancia: Tel.: 62/ ambulancia.maxillo@med.u-szeged.hu Műtő: Tel.: 62/ I.3 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika az orvos, fogorvos, illetve egészségügyi szakdolgozói képzés szolgálatában álló, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karához tartozó oktatási szervezeti egység, amely az arc-, állcsont- és szájsebészet területén lát el oktató-nevelő, tudományos-kutató és gyógyító-megelőző valamint diagnosztikai tevékenységet, illetve az ezekkel összefüggő feladatokat. I.4 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika feladatait ill. feladatmutatóit a Szegedi Egyetem Kari Tanácsa az oktatott tantárgy óraszámát, a hallgatók létszámát, a betegellátás igényeit és a tudományos kutatást figyelembe vevő előterjesztése alapján a NEMFI állapítja meg. I.5 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán a Klinikai Központ Elnöke hozzájárulásával más intézmények (EM, MTA kutatócsoportok, Országos Intézetek, és Szakmai magánvállalkozások, stb.) dolgozói is működhetnek. I.6 A 4. bekezdésben hivatkozott szervezetek dolgozóinak tevékenységét szerződés (megállapodás) rögzíti, szolgálatilag az egység (klinika) vezető hatáskörébe tartoznak, s ha külön szabályozás nem tiltja, részt vesznek az oktató-nevelő és tudományos-kutató munkában is. 5/53

6 II. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika feladatai Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika feladatai az orvos- és fogorvosképzésében és nevelésben való részvétel, szakorvosképzés és továbbképzés, továbbá az arc- állcsont- és szájsebészet elméleti és gyakorlati művelése, valamint fejlesztése. II.1Az érvényben lévő szabályozók a Klinikai Központ elnöki rendelkezések szerint egyetemi szervezeti egységekkel szükség esetén külső intézményekkel együttműködve gyógyító és tudományos, az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika jellegének megfelelő feladatok teljesítése. II.2A NEMFI ill. a Kari Tanács által jóváhagyott tantervben megállapított és a programban ill. a tematikában részletezett tananyag elméleti és gyakorlati oktatása. II.3Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán oktatott tantárgyak tematikájának, szükség esetén tananyagának (tankönyv/ jegyzet/ sillabusz), vizsgarendszerének kidolgozása, a Kari Tanács által megállapított vizsgaszabályzat szerint történő vizsgák lebonyolítása, és a képzési célnak megfelelő együttműködés egyetemi intézetekkel és klinikákkal, területi egészségügyi intézményekkel és szolgálatokkal. II.4Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán tudományos diákkör működésének biztosítása (beleértve a részvételt a tudományos diákköri tagok kiválasztásában, a munkafeltételek biztosítását és az orvosi hivatásra felkészítést), az ilyen irányban tehetséges hallgatókban a tudományos munka iránti készségek kialakítása. II.5 A betegek/ betegellátást szolgáló a tudomány mindenkori színvonalának és az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán rendelkezésre álló feltételeknek megfelelő szakszerű vizsgálatának és kezelésének biztosítása az egészségügyi törvényben és végrehajtási jogszabályaiban meghatározott előírásoknak megfelelően, további törekvés e feltételek állandó biztosítására és továbbfejlesztésére. Ennek során az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika feladata: a) részvétel a területi betegellátásban az ÁNTSZ működési engedély és az OEP vonatkozó szerződése szerint b) az Egyetemi illetve esetenként az Egyetemhez tartozó gyógyintézetekben konzíliáriusi feladatok ellátása, c) járóbeteg ellátás biztosítása arc-, állcsont- és szájsebészeti betegek körében d) a fekvőosztályra felvett betegek kezelése (műtéti ellátása) az orvostudomány és az arc-, állcsont- és szájsebészeti szakma jelenlegi legmagasabb szintjének megfelelően, az elvárható legnagyobb gondossággal történik. II.6A gyógyító tevékenység során mindazon finansziális, szervezeti, környezetvédelmi és higiénés feltételek, továbbá színvonalas oktatói-nevelői tevékenység biztosításának szorgalmazása, amelyeket a korszerű gyógyító illetve oktató-nevelő munka megkövetel. II.7 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika meghatározott módon szervesen együttműködik az Egyetem többi intézetével, klinikájával a gyógyítás, az oktatás és a tudomány területén. E 6/53

7 tevékenységét külön megállapodások alapján kibővítheti az Egyetemen kívüli intézményekkel a szükséges engedélyeztetési eljárásokat követve. II.8 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika előzetes hozzájárulás alapján kapcsolatot létesíthet külföldi intézetekkel. II.9Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika oktatói illetve munkatársai tudományos eredményeiről csak az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetőjének egyetértésével számolhatnak be hazai vagy külföldi folyóiratokban, belföldi és külföldi tudományos kongresszusokon, és egyéb tudományos fórumokon. III. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika szervezete Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika funkcionális (alapvető feladatok illetve a fő munkafolyamatok szerinti) tagozódása: 1. Igazgatás (ügyvitel) 2. Oktatás-nevelés 3. Tudományos kutatás 4. Gyógyító - megelőző ellátás/ szolgáltatási egységek (ambulancia, adminisztráció) 5. Gazdasági ellátás III.1 Az igazgatás szervezeti tagozódása: 1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője 2. Osztályvezető orvos 3. Intézetvezető főnővér 4. Szervezeti egység vezetői titkárnő III.2 Az oktatás-nevelés szervezeti tagozódása: 1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője 2. Oktatási felelős 3. Oktatók 4. Szervezeti egység vezetői titkárnő (oktatási tanszéki adminisztrátor) III.3 A kutatás szervezeti tagolódása: 1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője 2. Beosztott kutatók 3. Szervezeti egység vezetői titkárnő (adminisztráció) 4. Egészségügyi ügyvitelszervező (adminisztráció) III.4 Gyógyító - megelőző ellátás/ szolgáltatási egységek (műtő, ambulancia, adminisztráció) szervezeti tagolódása: 7/53

8 a) Műtő 1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője 2. Szakorvos 3. Klinikai orvos 4. Rezidens orvos 5. Főműtős 6. Műtős asszisztens 7. Műtőssegédek b) Ambulancia 1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője 2. Szakorvos 3. Klinikai orvos 4. Rezidens orvos 5. Ambulancia vezető asszisztens (dentálhigiénikus) 6. Ambuláns asszisztensek 7. Asszisztensi gyakornokok c) Fekvőosztály 1. Intézetvezető főnővér 2. Intézetvezető főnővér helyettese 3. Szakápolók 4. Ápolási gyakornokok d) Adminisztráció (betegekkel kapcsolatos) 1. Intézetvezető főnővér 2. Szervezeti egység vezetői titkárnő 3. Egészségügyi ügyvitelszervező 4. Orvosírnok (betegfelvétel, kórlap adminisztráció) III.5 Gazdasági ellátás szervezeti tagozódása 1. Intézetvezető főnővér (leltárfelelős, személyzeti felelős) 2. Finanszírozási felelős 3. Egészségügyi ügyvitelszervező III.6 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője a következőkben felsorolt feladatok ellátására írásban személy szerinti felelőst jelöl ki a felelősségi körök leírásával: 1. oktatási és orvosi továbbképzési felelős 2. tudományos diákköri felelős 3. környezetvédelmi felelős 8/53

9 4. időszakos orvosi vizsgálat felelős 5. szakdolgozói továbbképzési felelős 6. közegészségügyi-járványügyi felelős 7. leltárfelelős 8. minőségügyi és működésfejlesztési felelős 9. munkavédelmi felelős 10. személyzeti felelős 11. egészségügyi dokumentáció felelős 12. tűzvédelmi felelős 13. gyógyszer-, vegyszer- és méregfelelős 14. etikai felelős 15. adatvédelmi felelős 16. ambulancia gép- műszerfelelős 17. műtő gép- és műszerfelelős 18. transzfúzió felelős 19. finanszírozási felelős 20. fekvőbeteg dokumentáció felelős A klinika sajátos feladatai miatt az előző bekezdésben foglaltakon kívül, még az alábbi személyi felelősök kijelölése is szükséges: 21. orvosi beosztás (ügyelet) felelős 22. rákregiszter felelős 23. IBIR (Információbiztonsági) felelős III.7 A klinika személyzete munkakör és szakképesítés szerint az alábbi 4 csoportra tagozódik: 1. oktatók/ kutatók 2. egészségügyi szakdolgozók 3. ügyviteli dolgozók 4. kisegítő dolgozók III.8 Az oktatók/kutatók munkaköri csoportjába tartozó dolgozók a következők: 1. egyetemi tanár 2. főorvos 3. egyetemi adjunktus 4. tanársegéd 5. klinikai orvos 6. rezidens III.9 Az egészségügyi szakdolgozók, egészségügyi segédmunkatársak munkaköri csoportjába az alábbi dolgozók tartoznak: 9/53

10 1. intézetvezető főnővér 2. intézetvezető főnővér helyettes 3. ápoló 4. fogászati asszisztens - dentálhigiénikus 5. műtősnő - szakasszisztens 6. műtőssegéd III.10 Az ügyviteli, gazdasági és műszaki dolgozók munkaköri csoportjába tartoznak: 1. szervezeti egység vezetői titkárnő 2. orvosírnok 3. egészségügyi ügyvitelszervező IV. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika személyzete IV.1. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője A klinika vezetője megbízásának módját az Egyetem ÁOK Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. A szervezeti egység vezető a klinika egyszemélyi felelős vezetője: feladatát az SZTE SZMSZ határozza meg. E feladatkörében többek között: 1. Képviseli a szervezeti egységet az Egyetem és a Kar vezetői és vezető testületei előtt, továbbá a hatáskörébe utalt egyebekben más szerveknél és harmadik személynél; 2. a NEMFI és a Kar vezetői és testületei által kialakított irányelvek alapján vezeti a klinikát; 3. tudományágában arra törekszik, hogy annak legújabb eredményeit az oktató-nevelő, gyógyító és kutató tevékenységben alkalmazza, és alkotó módon továbbfejlessze; 4. törekszik megfelelő számú és felkészültségű vezetői utánpótlás nevelésére 5. megszervezi, irányítja, összehangolja és ellenőrzi a klinika oktató-nevelő, tudományos-kutató és gyógyító munkáját valamint gondoskodik a feladatok megoldására irányuló tevékenység színvonalának állandó fejlesztéséről; 6. kidolgozza és jóváhagyásra előkészíti a tanterv szerinti előadások, foglalkozások programját, gondoskodik a képzés megszervezéséről és a rendelkezésre álló lehetőségeken belül biztosítja a megfelelő taneszközöket és felszerelést; 7. véleményt nyilvánít az Egyetem és a Kar vezetői és testületei előtt az Egyetemet, a Kart és a klinikát érintő kérdésben; 8. javaslataival döntéseket kezdeményezhet; 9. javaslatot tesz külső előadók megbízására; 10/53

11 10. munkáltatói jogkörét az SZTE SZMSZ alapján gyakorolja 11. ellenőrzi az etikai követelmények megtartását; 12. biztosítja a vezetés alatt álló klinikán a munkavédelmi, és tűzvédelmi utasítások betartásának feltételeit, s ugyanakkor ellenőrzi az előírások betartását; 13. rendeltetésének és feladatának megfelelően elosztja a klinika működéséhez szükséges anyagi eszközöket, meghatározza és ellenőrzi felhasználásuk módját; 14. külön rendelkezések szerint irányítja és ellenőrzi a külső szervek által adott megbízáson alapuló kutató (szerződéses) munkákat; 15. irányítja a klinika gazdálkodását; 16. biztosítja a vonatkozó jogszabályokban és utasításokban meghatározott formában és számban a munkaértekezletek megtartását; 17. végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok, a felettes szervek, a különféle egyetemi szabályzatok, valamint az Egyetem illetékes vezetői és testületi részére előírnak. A klinika vezetője a felettes szervekhez - a panasz kivételével - csak szolgálati út betartásával fordulhat. Anyagi vonatkozású jogokat és kötelezettségeket a rendelkezésre álló keretek terhére a külön szabályzatban meghatározott módon vállalhat. A szervezeti egység vezető az oktatókat és kutatókat félévenként legalább egy munkaértekezletre hívja össze, ahol az oktató-nevelő munkával kapcsolatos, legfontosabb időszerű kérdéseket vitatják meg. A szervezeti egység vezető az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika diplomásai közül helyettest jelöl ki, aki távollétében, vagy akadályoztatása esetén - kivéve az egyetemi testületeket helyettesíti, és a klinikát képviseli. A klinika felett a felügyeletet Klinikai Központ Elnöke gyakorolja. 11/53

12 IV.2. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika orvosai, oktatói Az Egyetem illetve a klinika oktatóira vonatkozó követelményeket részletesen az SZTE SZMSZ tartalmazza. IV.2.1 A klinika oktatóinak munkaviszonyával és felettük a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos közelebbi szabályokat az ide vonatkozó külön jogszabályok, valamint a Kjt. végrehajtási jogszabályainak gyakorlati alkalmazásáról szóló rektori utasítás (munkaügyi szabályzat) SZTE SZMSZ illetve az SZTE Kollektív Szerződés tartalmazzák. IV.2.2 Az oktatószemélyzet tagjai feladataik keretében: 1. a klinika vezetőjének irányításával ellátják a tantárgy elméleti és gyakorlati oktatást a tantervnek és a tantárgyi programoknak megfelelően; 2. részt vesznek a hallgatók tanulmányi munkájának számonkérésében és értékelésében; 3. közreműködnek a tantárgyak programjának, a tananyag tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésében; 4. tudományos kutatómunkát folytatnak; 5. szakmailag irányítják és támogatják a hallgatók tudományos (TDK) munkáját; 6. az adottságokhoz képest a legkorszerűbben ellátják a klinikai betegek vizsgálatát és gyógyítását; 7. részt vesznek a klinika területi egészségügyi munkával kapcsolatos szakmai irányító tevékenységében; 8. részt vesznek a klinika egyéb feladatainak elvégzésében; 9. megbízásuk keretei között közreműködnek a rektori illetve kari állandó és eseti bizottságok szakmai munkájában. IV.2.3 Az oktatók tevékenysége nem szükségszerűen vonatkozik a klinika valamennyi funkciójára, a szervezeti egység vezető megbízása szerint egyes estekben a feladatokból kevesebbet látnak el. IV.2.4 Az oktatószemélyzet tagjainak jogait az ide vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák. IV.2.5 A klinika vezetője bármelyik oktatót a megszabott munkakörével összefüggő, szakmai képesítésének megfelelő, oktatást, kutatást, gyógyítást vagy ügyintézést szolgáló külön feladatokkal is megbízhatja. IV.2.6 A megbízott oktató a rendes napi munkája mellett, külön díjazás nélkül látja el, indokolt esetekben e külön feladat illetve többlettevékenység ellátásáért jutalomban részesíthető. 12/53

13 IV.3. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika intézetvezető főnővére IV.3.1 Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika intézetvezető főnővérét az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika vezetője nevezi ki. Az intézetvezető főnővér felelős a betegellátó munkában résztvevő egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyi segédszemélyzet irányításáért. Munkáját a klinika vezetője irányítja és ellenőrzi. IV.3.2 Az intézetvezető főnővér közelebbi feladatai: 1. egészségügyi szakdolgozók felvételére, elbocsátására javaslattétel; 2. új dolgozó és távozó dolgozó alkalmazásával kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatok végrehajtása 3. az egészségügyi szakdolgozók munkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése, úgyszintén a továbbképzésükről való gondoskodás; 4. a klinikával kapcsolatos gazdasági tevékenységek felügyelete (gyógyszer- és anyagrendelés) 5. ápolási protokollok készítése, ápolási munka fejlesztése (változtatás, javaslattétel) 6. a Klinika higiénés szabályainak betartatása 7. a beosztottak szabadságolásának, helyettesítésének és ügyeletének megszervezése továbbá a beosztottak, ápolónők és segédszemélyzet munkafegyelmének biztosítása; 8. együttműködés a titkársági feladatokkal, szervezési munkában segédkezés 9. mindazon feladatok ellátása, amelyek a hozzá beosztott ápolókkal és segédszemélyzettel valamint munkájuk adminisztrálásával kapcsolatosak. 10. továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése, a szakdolgozók részvételének megszervezése 11. szakdolgozói működési kártyák érvényességeinek figyelemmel kísérése, lejárat esetén a meghosszabbítási folyamatot elindítása IV.4. Osztályos nővérek, asszisztensek Az e kategóriába illetve munkaköri csoportba tartozó egészségügyi szakdolgozók beosztását, függelmi kapcsolatait a számukra kiadott munkaköri leírások állapítják meg. IV.5. Egyéb klinikai munkakörök Az eddigiekben nem említett (ügyviteli, gazdasági, műszaki, minőségügyi, kisegítő stb.) klinikai dolgozók feladatait a számukra kiadott munkaköri leírások tartalmazzák. 13/53

14 V. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika működése A járó- és fekvőbetegek ellátásával összefüggő tevékenységet, eljárási rendet az alábbi jogszabályok alapján kell végezni: évi CLIV törvény az egészségügyről és végrehajtási rendeletei évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint végrehajtási rendeletei évi XLVII törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, valamint végrehajtási rendeletei 4. 11/1972 (VI.30.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról évi LXXXIV törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről és végrehajtási rendeletei évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és végrehajtási rendeletei évi XXXIII évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról és végrehajtási rendeletei 8. Illetve mindazon jogszabály és szabályozó, amelyet az SZTE vonatkozó szabályzatai hozzárendelnek. V.1. Fekvőbeteg-ellátás A Klinikára vonatkozó részletes szabályozást az alábbiakban rögzítjük Minőségirányítási rendszer V.1.1. A betegek felvétele A betegfelvételt Klinikai Központ előjegyzés folyamatát leíró integrált irányítási eljárás (E-04.6) alapján végezzük. Fekvőbeteg előjegyzés folyamata A fekvőbeteg előjegyzést felvételi irodában dolgozó adminisztrátor (orvosírnok) végzi. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika fekvőbeteg ellátási területi: Csongrád-, Békés-, Bács-Kiskun megye. 14/53

15 1. 3 módon jegyezhetünk elő betegeket: - felvételi irodán dolgozó adminisztrátor munkatárs (személyesen, telefonon, ben) - ambulancián dolgozó asszisztensek (személyesen, telefonon, ben) - osztályos orvos által (zárójelentés átadása előtt, a zárójelentésben rögzíti a bent fekvő beteg visszarendelésének dátumát.) Az előjegyzés a Klinika saját, belső használatú, csak a klinika dolgozói által használt, egyéni jelszóval védett webes alapú előjegyzési naptárban történik. 2. A betegek érkezhetnek - beutaló nélkül - beutalóval 3. A betegek azonosítása személyes okmányokkal történik, mindenképpen kötelező bemutatnia a személyi igazolványát (külföldi esetében útlevél) TAJ kártya (külföldi esetén ha van EU card), beutaló (ha van). Ezeket az okmányokat az ambulancián történő első megjelenéskor a betegeknek mindenképpen fel kell mutatniuk. - Amennyiben visszarendelt betegről van szó, akkor korábbi dokumentációja is szükséges az ellátáshoz (ambuláns lap vagy zárójelentés). 4. A betegek előjegyzése: - személyesen - telefonon - en történő megkeresés által - osztályos orvos előjegyzése által (bentfekvő beteg visszarendelése során) 5. Minden esetben szükséges az előjegyzéshez: - a betegek személyes adatainak felvétele (Név, TAJ szám, lakcím) - a felmerülő panasz rövid leírása - amennyiben orvos utalja be, a beutaló orvos neve - a beteg telefonos elérhetősége Fekvőbeteg előjegyzés az ambulancián: Ha a műtét a szervezeti egységünkben lesz: Az előjegyzési naptárunkban az orvos felügyelete mellett az asszisztens rögzíti a beteg alapadatait (név, lakcím, TAJ szám, telefonszám) a beteg diagnózisát, a tervezett beavatkozást, műtétet beindikáló orvost. - A rögzítést követően a felvételi irodán dolgozó adminisztrátor feladata a műtétek Medsol rendszerben történő berögzítése. - A betegek műtétről történő felvilágosítása orvosi feladat. 15/53

16 - A kezelőorvos a beteg számára érthető módon orvosi szakkifejezések használata nélkül magyarázza el a betegség lényegét és a terápiás tervet. A vizsgálóhelyiségben mindezek alatt csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat. - Az asszisztens feladata a szükséges vizsgálatok orvos által történő indikációja után azok kiírása és átadása. - A műtéti előjegyzés során javasolt a kórlapok aláíratása a betegekkel. Ez orvosi feladat. Ezt kötelező kitölteni abban az esetben, amikor a beteg kisebb beavatkozásra érkezik és elég a műtét reggelén befeküdnie a klinikára. - A műtéti beleegyező nyilatkozatra rá kell vezetni a betegtájékoztató (laminált lapok) sorszámát. Ez arra szolgál, hogy beazonosítható legyen a beavatkozás, mibe egyezett bele a beteg, a betegtájékoztató sorszámának hiányában a beleegyezés érvénytelen. A belegyezés dátuma óra perc pontossággal van feltüntetve. - Amennyiben a műtétet megelőző napon fekszik be a páciens, szintén kitöltendő és aláíratandó a kórlap az előjegyzés időpontjában. Amennyiben más intézményben történik a műtéti beavatkozás: Az adott intézmény eljárási rendjének megfelelően történik a beteg műtéti előjegyzése. Ehhez szükséges lehet az ottani kollégákkal történő egyeztetés. (pl.: Gyermekklinika:- ajak-, szájpadhasadékos gyermekek műtéti ellátása helyileg ott történik az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika operáló orvosával.) Az ambulancián az orvos-beteg találkozás során elhangzott minden információt a személyiségi jogok védelme és az egészségügyi személyzet titoktartási kötelezettségének figyelembevételével kell kezelni. Minden ott dolgozó orvos, asszisztens köteles ezek védelmére vonatkozóan az előírt szabályok betartására. A beavatkozásokat megelőzően megtörténik a betegek orvos általi felvilágosítása, részletes tájékoztatása a beavatkozásról és az érzéstelenítési módról. A beavatkozás előtt kötelező a betegekkel műtéti beleegyező nyilatkozat aláíratása, amelyen kötelező kitölteni a beavatkozás pontos megnevezését, a diagnózist, a beavatkozást végző orvos nevét, a várható szövődményeket. Az aláírt nyilatkozatokat a felvételi irodán dolgozó adminisztrátornak át kell adni és azokat meg kell őrizni a betegdokumentációban. Az ambuláns lapon szerepelnie kell a következő adatoknak: anamnézis, státusz, diagnózis, beavatkozás, epikrízis, gyógyszerelés. Az ambuláns lapot az orvos aláírásával és pecsétével hitelesíti. Amennyiben a páciensnél kiegészítő vizsgálatok elvégzése indokolt abban az esetben a beteget beutalóval is ellátjuk. A beutalókat az orvos utasításának megfelelően az asszisztensek is megírhatják, melyet végül az orvos ír alá és hitelesít pecsétjével. 16/53

17 A kiegészítő vizsgálatoknál, ahol időpontos egyeztetés szükséges, az asszisztensek feladata a betegek részére a vizsgálatokra történő időpontok megkérése. A beteget tájékoztatják az időpontokról és vizsgálati hely címéről is felvilágosítást adnak, továbbá a visszarendelési időpontról is az ambulancián dolgozó asszisztensek adnak felvilágosítást. A beteg az ambuláns vizsgálat során kap tájékoztatást a beavatkozáshoz szükséges vizsgálatokról, illetve kap beutalót a megfelelő helyekre (pl. aneszteziológiai vizsgálat, egyéb diagnosztikai vizsgálatok). A beteg ezen vizsgálati eredmények birtokában jelentkezik a klinikán a kapott időpontban. Bölcsességfog műtétek előtt a beteg a beavatkozás napján jelentkezik a Klinikán. A betegdokumentáció része kell, hogy legyen a kezelőorvos által meghatározott képalkotó diagnosztikai felvétel. Ennek ellenőrzését az ápoló és a kezelőorvos végzi illetve a műtőbe szállítás előtt még egy utolsó kontroll is történik. Közepes és nagyműtétek előtt mindig a kezelőorvos határozza meg, hogy hány nappal a beavatkozás előtt kell megjelennie a betegnek a Klinikán, illetve azt is, hogy milyen előzetes vizsgálati eredmények szükségesek a műtéti beavatkozáshoz (a telephelyen működő aneszteziológiai ambulanciával és a területi szakrendelőkkel együttműködve). A műtétbe való beleegyezés egy külön dokumentáción szerepel. A szakorvos szóbeli tájékoztatása és egy írásbeli műtéti tájékoztató elolvasása után kérdést tehet fel a beteg, majd aláírásával beleegyezik az ellátásba. A speciális műtéti beleegyező lapra csak a tájékoztató sorszámát szükséges felírni. Miután megtörtént a betegfelvétel, és a beteget elhelyezzük szervezeti egységünk fekvőosztályán: Betegazonosítás után az adminisztrátor a betegfelvételi helyiségbe (nővérszoba), majd a kórterembe kíséri a beteget. A beteg tájékoztatást kap a kórterem beosztásáról és a házirendről. A házirendről írásos tájékoztató anyag a beteg rendelkezésére áll, egyéb ápolást illető tájékoztatást a betegek a műszakban lévő ápolótól, illetve orvostól kapnak (tájékoztatási kompetenciáknak megfelelően). A klinikai felvételhez a beteg hozzájárulása szükséges. Nem szükséges a beteg (vagy hozzátartozójának) hozzájárulása, ha állapota sürgős ellátást igényel, és állapotának akut rosszabbodása csak a klinikán alkalmazható gyógymóddal hárítható el, továbbá a beteg akaratnyilvánításra képtelen állapotban van. Amennyiben a beteg kiskorú vagy cselekvőképtelen ill. korlátozott cselekvőképes nagykorú, a közvetlen hozzátartozó (szülő, gondviselő) vagy gyám hozzájárulása mindenképpen szükséges. Betegtájékoztató dokumentum ismertetetését a beteg (vagy szülője, gondviselője, gyámja) aláírásával hitelesíti. 17/53

18 A betegek felvétele sürgősséggel: a) Ügyeleti időben: a betegek óra között jelentkezhetnek ügyeleti időben a Klinikán. A készenléti ügyeletes orvosi ellátást a nővérszobában kifüggesztett beosztás tartalmazza, amely havonta aktualizálva van az adott hónapra vonatkozóan, az ápolók ez alapján tájékozódnak a készenléti szakorvos személyéről és elérthetőségéről. A műszakban tartózkodó ápoló telefonon értesíti a készenléti orvost, aki a lehető legrövidebb időn (maximum 30 perc) belül megérkezik az intézetbe és elvégzi az akut teendőket. Ügyeletben érkező beteg részére kórlapot és ápolási dokumentációt készítünk. A készenléti műtősnőt és műtőssegédet a készenléti orvos értesíti. b) Ambuláns rendelés időtartama alatt: a sürgős esetek felvétele soron kívül történik. V.1.2. A beteg elhelyezése a klinikán A beteg elhelyezését a klinikán a fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozó a Klinikai Központ integrált irányítási eljárás (E-04.1) szerint végezzük. V A beteg elhelyezése a klinikán előzetesen egyeztetett időpont alapján: A beteget az orvosírnok átadja az ápolószemélyzet számára. A beteg első megjelenése a felvételi irodában történik. A beteg azonosítása a fent leírtaknak megfelelően történik. A beteg MedSolution rendszerben való regisztrálás után kórlapot kap, amelyben elhelyezésre kerülnek az intézeti felvételhez szükséges vizsgálati eredmények. Az adatvédelmi nyilatkozat ismertetése és kitöltése után a betegre a felvételi irodában betegazonosító karszalagot helyeznek. Az ápoló kórterembe kíséri a beteget, ismerteti a házirendet és a beteg számára egyéb szükséges információkat. Az ápoló a beteg elhelyezkedése után az ápolási dokumentáció szerint felveszi az ápolási anamnézist készít. A felvételi irodában való megjelenés és a betegágy elfoglalása között maximum 20 perc telhet el. A betegdokumentáció tartalma a beteg felvételekor (kartonban): ápolási dokumentáció o minden betegnél: ápolási anamnézis napi ápolási lap ápolási terv tápláltsági állapotfelmérő o állapottól függően: rendkívüli esemény bejelentő nyomási fekély adatlap ápolási áthelyezési lap 18/53

19 kórlap o o o o o o o o o o o általános beleegyező nyilatkozat műtéti beleegyező nyilatkozat transzfúziós nyilatkozat MU-KK F01 adatvédelmi szabályzat (2.sz. melléklet) decurzus lap (orvosi) betegtájékoztató és nyilatkozat műtéti és egyéb érzéstelenítésről aneszteziológia elrendelő lap (praeoperatív rendelő lap) postoperatív rendelő lap aneszteziológiai észlelőlap lázlap konzíliárus lap A betegdokumentáció tartalma a betegség és a gyógykezelés útjának megfelelően egészítendő ki. V A beteg elhelyezése a klinikán sürgősségi felvétel miatt: Az ápoló segíti a beteget a kórtermi elhelyezésben. A prioritások figyelembevételével elvégzi az akut ápolási teendőket, karszalagot tesz fel, majd ezt követően az ápolási dokumentáció szerint felveszi az ápolási anamnézist. Betegazonosítás és betegdokumentáció végzése a fent leírtak alapján történik. V.1.3. A beteg áthelyezése másik osztályra vagy klinikára V A beteg áthelyezése másik osztályra vagy klinikára nagyobb műtéteknél a postoperatív időszakban: a beteg a műtétet követően előzetes egyeztetés, orvosi konzultáció alapján a telephely Intenzív Osztályára kerül 1-3 napra. A betegek átkerülése kórlappal, ápolási dokumentációval történik. A szállítás fekvőkocsin történik a betegnek stabil légzés és keringés biztosításával. A beteget aneszteziológus és műtőssegéd kíséri és adja át az Intenzív Osztály szakemberei számára. A műtőből való kikerülés és az Intenzív Osztályra történő átadás között 8 perc telhet el. V A beteg áthelyezése másik osztályra vagy klinikára magaskockázatú betegeknél: Amennyiben egy beteget bármely osztályra vagy más város betegellátó intézményébe helyezünk át, az ehhez való előkészítést és egyéb feladatokat a kezelőorvos végzi. (Folyamata röviden: Konzultáció a fogadó osztály orvosával, indikációk meghatározása, további gyógykezelés egyeztetése.) Minden erre vonatkozó információt az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán kiadott zárójelentésnek és az ápolási áthelyezési lapnak tartalmaznia kell. A beteg távozásakor részletes zárójelentést 2 példányban kap; egy példány zárójelentést (amely a Klinika dokumentációjában archiválásra kerül) aláírásával hitelesít. A zárójelentésben a kezelőorvos rögzíti az áthelyezés indokát és a fogadó orvos nevét. 19/53

20 A betegszállítás technikai megszervezését és adminisztrációját a betegfelvételi irodában dolgozó adminisztrátor végzi. Távolléte esetén ápoló segít mindezen V.1.4. A beteg szállítása (kísérése) a klinikák között A betegszállítást a Klinikai Központ Belső betegszállítói folyamat integrált irányítási eljárása alapján (E-04.8) alapján végezzük. A beteg szállítására a klinikák között szakorvosi konzílium alkalmával kerül sor. Előzetes szakorvosi egyeztetés és konzílium kérőlap és betegszállító kérőlap mellékelése után a házi betegszállító szolgálat szakemberei segítségével történik. A beteg visszaszállításáról a fogadó szervezeti egység gondoskodik. Amennyiben a beteg állapota szükségessé teszi, a belső betegszállításra szerződött szolgáltató szolgáltatását rendeljük meg, hogy a beteget másik szervezeti egységbe szállítsa. A fogadó szervezeti egység szakorvosával Klinikánk szakorvosa telefonos konzultációt végez. A beteg visszaszállításáról a fogadó szervezeti egység gondoskodik. A betegszállító megrendelése orvos írnok feladata. A beteg felkészítése a szállításra az ápolószemélyzet feladata. Önellátásában korlátozott betegnél az ápoló segítséget nyújt az öltözésben illetve kíséri a beteget. Járásában nem korlátozott beteg esetében fel kell hívni a beteg figyelmét az időjárásnak megfelelő öltözet viselésére. A betegdokumentációt, a vizsgálatkérő lapot és a betegszállítási utalványt az ápolószemélyzet a beteget megfelelően azonosítva (felhelyezett betegazonosító karszalaggal) adja át a betegszállítást végző kollégának. V.1.5. A betegek elbocsátása a klinikáról, áthelyezése másik intézménybe A betegek elbocsátását, áthelyezését a Klinikai Központ Fekvőbeteg elbocsátás rendje integrált irányítási eljárása alapján (E ) alapján végezzük. V A betegek elbocsátása a klinikáról: Amennyiben a beteg állapota a kezelőorvosi team megállapítása szerint megfelelő (akut gyulladásos illetve sebgyógyulási zavarra utaló, illetve életet veszélyeztető állapotra utaló jelek nem észlelhetők, továbbá a beteg napi rendszerességgel klinikai ellátást igénylő kezelésre nem szorul), a beteg a Klinikáról elbocsátható. Távozásakor részletes zárójelentést 2 példányban kap; egy példány zárójelentést (amely a Klinika dokumentációjában archiválásra kerül) aláírásával hitelesít. Szükség esetén a kezelőorvos megfelelő receptekkel látja el. Távozás előtt a kezelőorvos és a beteg (amennyiben szükséges, a hozzátartozóval) megbeszélik az otthoni terápiás javaslatokat, szükség esetén az ápolási teendőket, ezt követően sor kerül az ellenőrző vizsgálat időpontjának egyeztetésére. 20/53

21 V A beteg áthelyezése másik intézménybe: Amennyiben a beteg gyógyulása további arc-, állcsont- és szájsebészeti fekvőbeteg ellátást nem igényel, előzetes konzultáció alapján a beteg a fogadó intézménybe irányítandó illetve szállítandó. Amennyiben egy beteget bármely osztályra vagy más város betegellátó intézményébe helyezünk át, az ehhez való előkészítést és egyéb feladatokat a kezelőorvos végzi. (Ezen feladatok: Konzultáció a fogadó osztály orvosával, indikációk meghatározása, további gyógykezelés egyeztetése.) Minden erre vonatkozó információt az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán kiadott zárójelentésnek tartalmaznia kell. A betegszállítás technikai megszervezését és adminisztrációját a betegfelvételi irodában dolgozó adminisztrátor végzi. Távolléte esetén ápoló segít mindezen tevékenységek végzésében. A beteg távozásakor részletes zárójelentést 2 példányban kap; egy példány zárójelentést (amely a Klinika dokumentációjában archiválásra kerül) aláírásával hitelesít. A zárójelentésben a kezelőorvos rögzíti az áthelyezés indokát és a fogadó orvos nevét. A betegdokumentáció tartalma a beteg távozásakor: ápolási dokumentáció egynapos sebészeti megfigyelő lap (ha egynapos sebészeti ellátásban részesült) ápolási áthelyezési lap (szükség esetén) ápolási terv tápláltsági állapot felmérő rendkívüli esemény bejelentő (igény esetén) nyomási fekély adatlap (igény esetén) általános beleegyező nyilatkozat adatvédelmi szabályzat és nyilatkozat műtéti beleegyező nyilatkozat (amennyiben ellátása műtétet igényel) decurzus lap (orvosi) vizsgálati eredmények betegazonosító karszalag szövettani minták konzíliumkérők dokumentációi (amennyiben ellátása igényelte) transzfúziós nyilatkozat transzfúzió adása esetén a lefóliázott serafor zárójelentés aneszteziológia elrendelő lap (praeoperatív rendelő lap) postoperatív rendelő lap aneszteziológiai észlelőlap, aneszteziológiai jegyzőkönyv lázlap 21/53

22 V.1.6. Elhalálozás Az elhunyt betegekkel kapcsolatos teendőket a Klinikai Központ Elhunytak ellátásának rendje integrált irányítási eljárása alapján (E-04.5) alapján végezzük. Légzés-, és keringés leállását észlelve az ápolószemélyzet azonnal értesíti a készenléti ügyeletes orvost és az intenzív osztály ügyeletes orvosát, ezzel egy időben megkezdi az eszköz nélküli újraélesztést. Haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetséges, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozó, illetve egyéb, a beteg által kért személyek a beteget meglátogassák. A halál bekövetkeztét a vizsgáló orvos állapítja meg. A halottvizsgálatra és a kórbonctani vizsgálatra a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. A halál megállapítása után az ápolószemélyzet ellátja a halottat, a behelyezett invazív eszközeit bent hagyja, végüket lezárja és 2 darab lábcédulát helyez fel (ellentétes oldali karra és lábra), majd gondoskodik az elszállításról. A tetem a halottszállító megérkezéséig tartózkodik a fekvőosztályon, lehetőség szerint külön kórteremben elhelyezve. Amennyiben a hozzátartozó igényli, elbúcsúzhat tőle. A halottvizsgálati jegyzőkönyv kitöltése a klinikai halált megállapító orvos feladata, melyben az adminisztrátor a segítségére van. Ha az elhunyt személy birtokában olyan pénzösszeg vagy értéktárgy (ékszer, stb.) maradt, amelyet korábban nem helyezett letétbe, azokat a szolgálatot teljesítő nővér köteles két tanú jelenlétében jegyzékbe venni és átvételi elismervény ellenében megőrzésre a intézetvezető főnővérnek átadni. Az elhunyt után maradt tárgyakat (ruházat stb.) írásbeli elismervény ellenében ki kell adni a kórlapon megjelölt legközelebbi hozzátartozónak. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó nem állapítható meg, úgy az elhunyt értéktárgyait, pénzét a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell kiadni, részletes értéktárgy átadó dokumentációval. Egyéb ezzel kapcsolatos dokumentáció kitöltése az orvosírnok feladata. Az orvosírnok feladata tájékoztatni a hozzátartozót, hogy a kapott dokumentumok birtokában milyen teendői vannak. V.1.7. A beteg hozzátartozójának értesítése A kommunikációt a betegekkel és hozzátartozókkal a Klinikai Központ Kommunikáció integrált irányítási eljárása alapján (E-03.2) alapján végezzük. - Az orvosnak a beteget jogairól; betegségéről és állapotáról tájékoztatni kell. Az orvos megfelelő tájékoztatási kötelezettsége a beteg hozzátartozóira, illetőleg a beteg gondozójára is kiterjed. A betegjogi tájékoztatást írásban, vagy intézményi betegjogi tájékoztató dokumentumon kell biztosítani. 22/53

23 - A betegségről adott tájékoztatás során az orvosnak körültekintően, a betegre és annak állapotára figyelemmel kell eljárnia. A beteg minden kérdésére köteles az orvos legjobb tudása szerint választ adni. - Amennyiben kizárólagosan beazonosítható a hozzátartozó, akkor adhat telefonon tájékoztatást a kezelőorvos. - A betegség természetéről és a tervezett vagy elvégzett beavatkozásokkal kapcsolatos felvilágosítást a betegnek és hozzátartozónak csak orvos adhat. - A szükséges beavatkozások módjáról, kockázatáról, illetve a beavatkozás elmaradásának esetleges következményeiről az érvényes szakmai és jogi szabályoknak megfelelően tájékoztatni kell a beteget, és ezt a beteg által aláírt megfelelő nyilatkozatokkal írásban is dokumentálni kell. - A beteget, illetőleg hozzátartozóját az intézményből történő elbocsátás előtt is megfelelő mértékben tájékoztatni kell a beteg állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és a követendő életmódról. - Az osztályos orvosnak vagy az ügyeletes orvosnak a beteg kórlapon rögzített legközelebbi hozzátartozóját telefonon haladéktalanul értesíteni kell: a) ha a beteg a felvételről hozzátartozóját bármilyen okból értesíteni nem képes és erre az osztályt felkéri, b) ha az érintett beteg állapota váratlanul jelentősen romlik, illetve életveszélyes állapot alakul ki, c) ha az érintett beteget más osztályra/intézménybe helyezik át, és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes, d) ha a beteg elhalálozik. Fegyveres testületek tagjainak felvétele esetén hasonló körülmények fennállásakor az illetékes parancsnokságot értesíteni kell. V.1.8. Orvosi vizitek A vizit a betegvizsgálatnak jelentős, a betegellátás szempontjából nélkülözhetetlen betegágy melletti formája. A vizit nem lehet formális. A vizit során az etikai és a titoktartási szabályokat be kell tartani. A szervezeti egység vezető által készített osztályos beosztás alapján minden munkanap reggel 7 órakor 45 perckor történik az osztályos orvosi vizit, melyen az illető osztályrészre beosztott valamennyi orvosnak, egy nővérnek, illetve gyakorlatukat töltő orvostanhallgatóknak, egészségügyi szakképzésben részt vevő szakdolgozó jelölteknek kötelező részt venni. A vizitet a Klinika vezetője, elfoglaltsága esetén az osztályvezető orvos vezeti. A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, panaszait meghallgatja. Ellenőrzi a korábbi utasítások megtartását, megadja a szükséges további utasításokat, a betegágy mellett megbeszélik a terápiás tervet. A vizitet ápoló kíséri, az ápolási dokumentációt vezeti, melybe rögzíti a viziten elhangzott információkat és elrendelt utasításokat. 23/53

24 Kiskorúak esetében az egyik szülő jelenléte kötelező a viziten. A kórteremben a kiskorú gyermeknél kell kezdeni a vizitet, majd megkérni a hozzátartozót, hogy menjen ki a kórteremből a többi beteg vizitelésének idejére. Vizit után visszatérhet a hozzátartozó gyermekéhez. Ha az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika betege fekszik az ITO-n, akkor minden munkanap a szervezeti egység vezetőjének (vagy helyettesének) vezetésével valamennyi orvos az Intenzív Részleg vezetőjével (vagy helyettesével) közösen megbeszéli a beteg állapotát, illetve a szükséges további vizsgálatokat és beavatkozásokat. Az osztályrészre beosztott orvos ismerteti a betegek klinikai adatait (tünetek, leletek, stb.), az állapotukban bekövetkezett esetleges változásokat, valamint az elvégzett és tervezett vizsgálatokat és beavatkozásokat. A betegek kezelésével kapcsolatos jelentős döntéseket minden esetben a viziten a beteg szakorvosa hozza meg. Ugyancsak a beteg szakorvosa határozza meg a hazabocsátás napját. Heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon a készenléti ügyeletes orvos vizitel délelőtt folyamán. Az orvosi vizitekről csak a szervezeti egység vezető engedélyével lehet távol maradni. 24/53

25 V.1.9. Ügyeleti ellátás Készenléti ügyeleti orvosi ellátás: A műszakban tartózkodó ápoló telefonon értesíti a készenléti orvost, aki a lehető legrövidebb időn belül (max. 30 perc) megérkezik az intézetbe, megvizsgálja és a szakma szabályainak megfelelően ellátja a beteget. Amennyiben szükséges, a beteget fekvőosztályon elhelyezi, további ellátásáról írásban utasításokat tesz. A készenléti ügyeletes orvos elérhetősége a nővérdolgozóban kerül elhelyezésre és minden szakdolgozó erről tájékoztatást kap. Amennyiben műtétre kerül sor, a készenléti orvos telefonon értesíti a készenléti műtősnőt és a készenléti műtőssegédet. Ügyeleti beosztás: Az orvosi ügyeleti beosztást, havi időintervallumokra, a szervezeti egység vezető által megbízott orvos készíti el. A következő havi ügyeleti beosztásnak a megelőző hónap 25-éig el kell készülnie. Az orvosi ügyeleti beosztás elkészülte és a megfelelő helyekre (osztály, ambulancia, stb.) történt kifüggesztését követően ügyeletet cserélni csak indokolt esetben és azonos beosztású kollégával a vezető engedélyével lehet. Betegség esetén a kieső ügyeletes pótlásának módjáról a szervezeti egység vezető, vagy orvosi beosztásért felelős helyettese dönt szükség esetén a vezetővel történt konzultációt követően. Ügyeleti munka: Ügyeleti időben is minden dolgozónak a szakma szabályainak, az osztályon kialakult munkarendnek, illetve saját munkaköri leírásának megfelelően kell tevékenykednie. Készenléti ügyelet átadása, beszámoló az ügyeleti szolgálat eseményeiről: Hétköznap az előző napi készenléti ügyeletes orvos a reggeli megbeszélésen beszámol az ügyeleti eseményekről és a függőben lévő ügyekről, obszervált betegekről. Az ügyeleti szolgálat munkanapon délután a munkaidő végén kezdődik. Munkaszüneti napon az előző napi készenléti ügyeletes orvos tájékoztatja az aznapi készenléti ügyeletes orvost az ügyeleti eseményekről, informálja a folyamatban lévő tevékenységekről, a betegek átadása ágy mellett történik. A készenléti ügyeletes orvos köteles a szervezeti egység vezetőjét vagy helyettesét bármilyen rendkívüli eseményről azonnal telefonon tájékoztatni. Amennyiben az készenléti ügyeletes orvos szükségesnek ítéli, bármilyen esetben segítséget kérhet a szervezeti egység vezetőjétől, aki köteles telefonon tanácsot adni vagy szükség esetén az intézményben haladéktalanul megjelenni. 25/53

26 V A beteg ápolása Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási protokollok összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegség megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg méltóságának megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Az ápolás elsődlegesen az egyén segítése azon tevékenységeinek elvégzésében amelyek hozzájárulnak az egészségéhez, a gyógyuláshoz amelyeket segítség nélkül maga végezne el, ha megvolna hozzá az ereje, tudása. Az ápolónak segítenie kell a beteget az orvos által előírt vizsgálati-, kezelési- és terápiás terv végrehajtásában. Az individuális, személyközpontú ápolás alapja az ápolási folyamat, mint munkamódszer. Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, mely az egyénre szabott ápolás során az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát jelenti. Egyik lényeges feltétele a megfelelő számú és képzettséggel rendelkező szakdolgozó. Hiányában a folyamat korrekt kivitelezése nem lehetséges. Az ápolási folyamat szakaszai: Felmérés: - ápolási anamnézis felvétel - ápolási problémák megfogalmazása Ápolási diagnózis felállítása - aktuális - potenciális Tervezés: - célkitűzés rövidtávú középtávú hosszútávú - tervezés: szükségletek kielégítésére irányuló feladatok és azok sorrendjének, gyakoriságának meghatározása Végrehajtás: - tervezett feladatok elvégzése - dokumentáció készítése - állapotváltozások megfigyelése, rögzítése Értékelés: - eredmények elemzése (szükség esetén új ápolási probléma megállapítása) - munka minősítése 26/53

27 A szorosan vett betegágy melletti munkánál a beteg egyéni szükségleteit figyelembe vevő személyre szóló ápolás megvalósítása a követendő alapelv. Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási protokollok alapján készült terv szerint segíti a beteget azon tevékenységének elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási és gondozási tervet az ápoló személyzet készíti el, és a kezelőorvos hagyja jóvá az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében. Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely fontos része az egészségügyi dokumentációnak. A napi osztályos munkarend a prioritások figyelembevételével történik: óra között kórtermi rend kialakítása o szellőztetés o rendrakás (törölközők, ételmaradékok ) o ágyak megigazítása betegfelvétel / elbocsátás műtétre menő beteg előkészítése o kivehető fog eltávolítása o haj összekötése o ékszerek, smink eltávolítása o praemedicatio beadása után a beteg csak felügyelettel kelhet fel az ágyából o sze. higéniai fürdő o dokumentumban aláírások ellenőrzése (műtéti beleegyezésen a tájékoztató lap sorszámának feltüntetése!), hiány esetén az illetékes orvos értesítése szennyes ágynemű levitele (beteging, szájmaszk, kesztyű használata a szennyes válogatásakor), dokumentálása 7.40-kor a látogatók kiküldése (kivéve kiskorúnál) és a televíziók, rádiók kikapcsolása osztályos orvos figyelmének felhívása a labor eredmények kinyomtatására, vizitre lázlapra történő dokumentálására 7.45 viziten pontos megjelenés vizitrendelés kivitelezése műtétes beteg ágyának előkészítése az éjszakás műszak feljegyzése alapján a hiányzó eszközök feltöltése a raktárból tiszta ruhák felhozatala, dokumentálása 14 óráig másnapi reggeli létszámának ellenőrzése, sze. módosítása havonta egyszer, minden hónap 2. vasárnapján a per os gyógyszerszekrény kifertőtlenítése a műtét után a beteg ágyra helyezése csak az ápoló jelenlétében történhet meg 10 óráig a szükséges ételrendelés módosítása 27/53

28 takarítás ellenőrzése, és naponkénti dokumentálása között éjjeliszekrények rendbetétele ágyazás, sze. ágynemű csere minden betegnél higiénés szükségletek kielégítése o fürdetés o köröm-, száj-, haj toalett o sze. borotválás esti praemedicatio vagy egyéb tudtamódosító szer bevétele után csak felügyelettel kelhet fel a beteg másnapi műtétre készülő betegek igény szerinti higéniai fürdője másnapi ebéd, vacsora létszámának ellenőrzése, sze. módosítása csütörtökönként a következő hét (hétfőtől vasárnapig tartó) potenciális ételrendelése összeírni a raktárból feltöltendő, hiányzó eszközöket (minden éjszaka) gyógyszerszekrények rendbetétele (minden éjszaka) havonta egyszer, minden hónap 2. vasárnapján a parenterális gyógyszer szekrény kifertőtlenítése távozott betegek savójának kidobása transzfúziós, FFP-s zacskók 48 óra utáni kidobása a veszélyes hulladékos vödörbe nővérpihenő, nővérszoba rendbetétele, pultok lefertőtlenítése kötöző kocsi fertőtlenítése (hétfő, csütörtök) kötöző kocsi rendbetétele, hiányzó eszközök feltöltése (minden éjszaka) március, június, szeptember, december 1-én a gyógyszeres hűtőszekrények leolvasztása havonta egyszer, minden hónap 1-én fertőtlenítő kendővel a hűtőszekrényt ki kell fertőtleníteni naponta a vérkészítményes és a gyógyszeres hűtőszekrény hőmérsékletét ellenőrizni és az ellenőrző lapot kitölteni előkészíteni a sterilizálóba vivő eszközöket negyed évente (március 31, június 30, szeptember 30 és december 31-én) a sürgősségi táska készletének, lejárati időknek az ellenőrzése, sze. pótlása, cseréje, az ellenőrzés dokumentálása. 28/53

29 V A betegek étkeztetése A betegek étkeztetését a klinikán a fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozó a Klinikai Központ integrált irányítási eljárás (E-04.1, pontja) szerint végezzük. Minden beteg személyre szabott, tápláltsági állapotának és szükségleteinek megfelelő, szükség esetén dietetikussal egyeztetett étrendi előírást kap, amelyet az ápolási dokumentációban rögzítenek. A diéta megrendelése a Klinikai Központban általánosan alkalmazott ételrendelő program segítségével történik. Minden esetben következő napi rendelést adunk le figyelembe véve a tervezett műtéteket. A tárgynapi létszám és diétaváltoztatásokat 6:30-, 11:30,- és ig lehet módosítani. Bármilyen felmerült kérdés, probléma esetén a dietetikus és az élelmezési osztály segítségünkre van. Igény esetén formanyomtatvány alkalmazásával panasztételre van lehetőségünk. Egyéni esetekben a betegek speciális diétája az osztályos orvossal és dietetikussal kerül megbeszélésre. A betegek a kórteremben étkeznek. A kórtermek többségében asztal került elhelyezésre. Önmaguk ellátásában korlátozott betegek részére az ápoló személyzet segítséget nyújt. Szondatáplálás esetén ápoló végzi a szondatáplálást. V A műtő működési rendje Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika Műtő munkakörei: Egészségügyi szakdolgozók: - főműtős - műtős asszisztens - anesztezológus és aneszteziológiai asszisztens - műtőssegéd Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika műtőinek felépítése és funkciói: 1. Közös helység: konzultáció 2. Műszermosó: a műtétnél használt eszközök tisztítása és fertőtlenítése és a műtéti tálcák csomagolása és előkészítése sterilizáláshoz. 3. Zsilipbejárat (öltöző): a zsilipben található öltözőben az osztályos munkaruha levétele és a műtőben használatos ruházat felvétele történik 4. Szennyes raktár: a műtétnél felhasznált szennyes textília illetve a műtőben használatos szennyes munkaruha tárolására szolgál. 29/53