2. Bio-motorhajtóanyagok az Európai Unióban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Bio-motorhajtóanyagok az Európai Unióban"

Átírás

1 Megújítható Diesel-motorhajtóanyag előállítása sertészsír és gázolajpárlat elegyeinek együttes feldolgozásával Production of second generation renewable diesel fuel via co-processing of lard and straight run gas oil mixtures Baladincz Péter, Tóth Csaba, Hancsók Jenő Pannon Egyyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet, MÓL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 82, Veszprém, Egyetem u. 1. Summary To maintain and to ensure the continuous development of the modern human civilization and societies, the preservation and enhancement of mobility is essential. To preserve mobility, there is paramount importance of the research and development of engine fuels from renewable resources. The tendencies of the engine fuel market in the EU indicate continuous and significantly increasing demand for Diesel fuels. Therefore it is of a high priority to deal with the research and development of bio-derived Dieselengine fuels and blending components made from renewable resources. The biodiesel made by the trans-esterification of triglycerides as a first generation bio-fuel has already been generally applied as a bio-derived blending component of diesel-fuels. But the biodiesel has a number of negative features (poor thermal- and oxidation stability, corrosion, etc.) and thus the valid diesel standard (EN 59:29+A1:21) limits its blending concentration. It was therefore necessary to research and develop other chemical processes that convert triglycerides through different reaction ways to products which have better properties than conventional diesel fuels. Amongst these second generation bio-fuels the most promising product mixtures are those in the gas oil boiling point range, bio gas oils and diesel fuels containing bio gas oils made by the catalytic hydrogenation of pure triglycerides or triglyceride-gas oil mixtures. The bio gas oil product is a mixture of n- and i-paraffins, which otherwise are the best quality components of the fossil derived diesel fuels, so there is no need to count upon future restrictions and limitations. Nowadays mainly vegetable oils (in the EU mainly rapeseed or sunflower oil) serve as triglyceride sources, but for the conversation by catalytic hydrogenation, any feedstock with a high triglyceride content, such as animal fats can also be used. During the experimental work our aim was to investigate the heterogenous catalytic hydrogenation of triglycerides by co-processing lard and straight run gas oil mixtures. In the course of the heterogenous catalytic hydrogenation the deoxygenation of the triglyceride part of the feedstock occurred while the removal of the sulphur and nitrogen content and the saturation of the aromatic content took place at a high degree as well. During a series of experiments we studied the effects of the different feedstocks (lard content of %) and the process parameters (temperature: 3-38 C, pressure 8 bar, LHSV: 1. h -1, feedstock/h 2 rate: 6 Nm 3 /m 3 ) on the quality and quantity of the products, on NiMo/Al 2 O 3 catalyst. In addition we investigated the impact of the higher natural nitrogen content of the lard (because of its origin) on the quality of the product and the activity of the catalyst. We determined that at C the triglyceride content of the feedstock was fully converted and we managed to make excellent quality products, which are suitable for the use in Diesel-engines and meet the valid diesel gas oil standard EN 59:29+A1:21, besides their cold flow properties. The improvement of this property can be managed by additional catalytic isomerization and/or with additives. 1. Bevezetés A mobilitás a modern társadalmak egyik fontos alappillére. Elengedhetetlen a gazdaság, és így az életszínvonal fenntartásához és fejlődéséhez, a szociális igények kielégítéséhez. A mobilitás tárgyi eszközei a gépjárművek, amelyek napjainkban gyakorlatilag teljes mértékben (>95%) fosszilis energiahordózokkal üzemelnek A rendelkezésre álló kőolajvagyon végessége és annak egyenlőtlen eloszlása nemzetközi feszültségek forrása. Ezen kívül a polgárai jólétének biztosításához és gazdasági stabilitásának megőrzése miatt a legtöbb állam importfüggő. A megfelelő mobilitást biztosító egyre több és több gépjármű ezen kívül nagyfokú

2 környezeti terhelést is jelent használatunkból eredő károsanyag kibocsátás következtében. Ezért az egész világon kutatások indultak és folynak tisztább és elérhetőbb energiaforrások, főleg a megújítható energiaforrások kifejlesztésére és használatba vételére. Ezen energiaforrások közé sorolhatók a megújítható forrásból származó, agrár-eredetű energiahordozókon belül a bio-motorhajtóanyagok (agro-motorhajtóanyagok) [1-3]. 2. Bio-motorhajtóanyagok az Európai Unióban Az Európai Unió környezetvédelmi szempontok alapján és nagyfokú importfüggősége (>55%) miatt kiemelt figyelemmel kezeli az agrár-eredetű energiahordozók fejlesztését, és szorgalmazza egyre nagyobb mennyiségben történő használatba vételét [4-6], kellő figyelmet fordítva az élelmiszeripari termelésre is. Az Európai Unió a 23/3/EC direktíva keretein belül nyilvánította ki konkrétan először a biomotorhajtóanyagok előállításának és széleskörű felhasználásának szükségességét [4]. Ennek hatására a 24-től életbe lépett dízelgázolaj szabványokban (EN 59) is megengedik biokomponens (biodízel) bekeverését (legfeljebb 5v/v%, majd 29-től 7v/v%). Az Európai Bizottság a COM(26) 34 uniós stratégiában közölt hét politikai pillére közül az egyik legfontosabb a nyersanyagbázis szélesítésére irányuló törekvés [5]. Ezen kívül az Európai Unió a COM(26) 845 jelentésében meghatározza a szükséges lépéseket, amelyeket meg kell tenni az addigi kb. 1%-os bio-motorhajtóanyag-részesedés 1%-ra történő növelése érdekében 22-ig. Ebben megállapítják, hogy a második generációs biomotorhajtóanyagok kutatása-fejlesztése segíthet az innováció fellendítésében és megőrizheti Európa versenyképességét a megújulóenergia-ágazatban, illetve hogy már a második generációs biomotorhajtóanyag részbeni alkalmazásával elérhető az említett cél [6]. Az Európai Unió által kiadott 29/28/EK irányelvben az Európai Unió Tanácsa megerősíti a már a COM(26)845 közleményben foglaltakat, miszerint a megújuló energiaforrások részarányát átlagosan 2%-ra kell emelni, ezen belül az EU teljes területén a közlekedési motorhajtóanyag felhasználásában a bio-motorhajtóanyagok részarányának 22-ra 1%-ra kell emelkednie. Ezen kívül azt is megerősítették, hogy a biomotorhajtóanyag bekeverésének ajánlott mennyiségét 21-re 5,75%-ra kellett növelni [6]. Az ugyanezen évben kiadott 29/3/EK direktívában az üvegházhatást okozó gázok a közlekedési szektoron belül történő emissziójának 6%-al történő csökkentését írta elő az Unió [7]. A jelenleg hatályos 29/28/EK és 29/3/EK direktívák szellemében, az Európai dízelgázolaj szabvány is módosításra került. Ennek értelmében a jelenleg hatályos MSZ EN 59:29+A1:21 szabvány szerint a dízelgázolajok megengedett legnagyobb többgyűrűs aromás tartalma legfeljebb 8%lehet, míg a közúti dízelgázolajokba bekeverhető biodízel legnagyobb értékét 5v/v%-ról 7v/v%-ra növelték. Így teljesíthetővé válik 21-re a 5,75%-os bio-motorhajtóanyag bekeverés, melyet az Európai Unió Tanácsa rendeleteiben előírt és direktíváiban sürget. A világgazdasági válság előtt az Európai Unió motorhajtóanyag piacának tendenciái alapján a jövőben az Uniós piacokon a becslések szerint a egyre növekvő kereslet [8] várható a Dieselmotorok hajtására alkalmas motorhajtóanyagok iránt. Összes igény, 1 6 t/év 1 LPG Benzin Petrolkémiai termékek Középdesztillátumok Hajódízel Fűtőolaj Egyéb Részarány, % Év 1. Ábra: Az Európai Unió motorhajtóanyag piacának tendenciái a világgazdasági válság előtt Ezért szintén előtérbe kerül a Diesel-motorok hajtására alkalmas agrár-eredetű biomotorhajtóanyagok kutatása, fejlesztése. 3. Diesel-motorok bio-motorhajtóanyagai A Diesel motorok legelső hajtóanyaga növényolaj volt. A növényolajok és állati zsírok fő alkotóelemei a trigliceridek, melyek egy többértékű alkoholnak, a glicerinnek és különböző szénatomszámú zsírsavaknak az észterei (2. ábra). Mivel természetes zsírsavakról van szó, szénatomszámuk mindig páros és eltérő mértékben tartalmaznak telítetlen kötéseket. 3.1 Trigliceridek A növekvő dízelgázolaj igény kielégítése érdekében a növényolajakat mind önmagukban, mind dízelgázolajokkal alkotott különböző arányú 5, 4, 3, 2, 1,, Középdesztillátumok/benzin

3 elegyeikben megpróbálják felhasználni. Azonban a növényolajok és a hagyományos dízelgázolajok fizikai és alkalmazástechnikai tulajdonságai közötti eltérések nem teszik lehetővé, hogy a dízelgázolaj egyszerűen helyettesíthető legyen növényolajokkal [1-3, 8]. Ezért szükség van azok termikus, illetve katalitikus úton történő átalakítására. Gyakorlati jelentősége a katalitikus átalakításnak van. 3.2 Biodízel Napjainkban a Diesel-motorok hajtására a legnagyobb mennyiségben előállított és felhasznált agrár-eredetű első generációs biomotorhajtóanyag illetve bio-keverőkomponens a FAME (növényolajzsírsav-metil-észter), azaz a biodízel. Ezt növényolajok és egyéb zsiradékok katalitikus átészterezésével állítják elő. A biodízelek és az azt előállító technológiák azonban számos, ma már köztudottan hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek [1-3, 1]. 3.3 Biogázolaj A fosszilis eredetű dízelgázolaj legfőbb komponensei és egyben a Diesel-motorok üzemeltetésére legmegfelelőbbek a nagy cetánszámú és jó folyási tulajdonságokkal rendelkező izo-paraffinok [1-3, 11-15]. Ezért kutatások indultak kémiailag hasonló szerkezetű termékek triglicerid (mint megújítható agráreredetű alapanyag) alapon történő előállítására. A trigliceridekből ilyen izo-paraffinokban dús termékek előállításának egyik lehetősége azok katalitikus hidrogénezése és, ha szükséges izomerizálása. Ekkor a triglicerideket többlépéses katalitikus eljárás során javasolják alakítani izoparaffinokban dús termékké (2. ábra). 2. Ábra: A biogázolaj előállítás bruttó folyamata (R 1,R 2,R 3: C 12-C 24 szénatomszámú zsírsavlánc) A reakciómechanizmus során első lépésben megtörténik a trigliceridek zsírsavláncaiban lévő kettőskötések hidrogénezése. Ezután végbemegy az oxigéneltávolítás. Ennek során először főleg monogliceridek és karbonsavak keletkeznek, majd ezen közbensőtermékek paraffinokká alakulnak három különböző úton: dekarboxileződéssel, dekarbonileződéssel és hidrogénező oxigéneltávolítással. A folyamat következő lehetséges lépéseként izomerizációs reakciók játszódhatnak le az alkalmazott katalizátortól és reakciófeltételektől függő mértékben. A teljes folyamat során láncszakító reakciók is végbemehetnek [3, 11-15]. A reakció terméke az úgynevezett biogázolaj, melynek fogalmát a Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékén vezették be [3, 13-14]. A definíció szerint a biogázolaj olyan gázolaj forrásponttartományába eső izo- és n-paraffinok elegye, amelyeket valamilyen természetes, nagy triglicerid-tartalmú alapanyagok (növényolajok, használt sütőolajok, zsírok, vágóhídi zsiradékok, szennyvíztisztítók barna zsiradéka, stb.) katalitikus hidrogénezésével állítanak elő. A biogázolaj és azt tartalmazó termékek előállítására kísérleteink és irodalmi adatok alapján több út áll rendelkezésre. Lehetséges a triglicerid tartalmú alapanyagot egy előtétreaktorban előkezelni, majd ezután a HDO reaktorban oxigénmentesíteni vagyis átalakítani paraffin szénhidrogénekké. Az így nyert n-paraffinokban dús, kiugróan nagy cetánszámú (9-15), de rossz hidegfolyási tulajdonságú (CFPP: C) termék elválasztás után történő izomerizálása szükséges a hidegoldali tulajdonságok javítása érdekében. Az így kapott biogázolaj és a mély kéntelenítéssel nyert gázolajáram elegyítésével biokomponens tartalmú dízelgázolaj állítható elő. Ezen kívül a triglicerid tartalmú alapanyagot előkészítés után finomítói alapgázolajáramba bekeverve és az elegyet egy már meglévő (vagy kismértékben módosított) kéntelenítő üzemben feldolgozva szintén biokomponens tartalmú gázolaj állítható elő [12-16]. A gázolajpárlatok és triglicerid-tartalmú alapanyagok együttes feldolgozásáról eddig közölt kutatási eredmények nem vagy csak nagyon kevés információt tartalmaznak a hulladék vágóhídi zsiradékok ilyen módon történő motorhajtóanyaggá való átalakításáról. Az ilyen alapanyagforrás azonban nagyon fontos a nyersanyagbázis szélesítése miatt is. Ezen kívül mint hulladék az EU-ban a megújítható részarányban kiemelt faktorral kerül figyelembevételre, amint az a biomotorhajtóanyagok részarányának számítására vonatkozó képletben is látható [4, 6]:

4 2 ew / c + 2,5ee + eb + ea + es = 1% 2,5e + e + e e p Ahol: e w/c Hulladék, nem étkezési céllal termelt vagy cellulóz alapú bioüzemanyagok e e Elektromos közúti járművek által fogyasztott megújuló elektromos energia e b Az EU fenntarthatósági kritériumainak megfelelő bioüzemanyagok e a, e s Megújuló energiák a légi és vízi közlekedésben e p, e d Bio tartalmú motorbenzin és dízelgázolaj 3. Kísérleti rész Kísérleti munkánk során célunk volt megfelelően előkészített hulladék sertészsír mint agrár-eredetű, triglicerid tartalmú megújítható nyersanyag biogázolajjá történő átalakításának vizsgálata és ezzel a bio-motorhajtóanyagok előállítására alkalmas nyersanyagok bázisának szélesítéséhez való hozzájárulás. Ennek keretében a kísérleteket végeztünk a sertészsír feldolgozhatóságára és jó minőségű, Diesel-motorok hajtóanyagaként és/vagy dízelgázolaj bio-keverőkomponenseként alkalmazható termékelegy előállítási lehetőségének vizsgálatára. Ezért %, 1%,, 3%, 5% sertészsírt tartalmazó gázolaj és 1% sertészsír heterogénkatalitikus átalakítási lehetőségét vizsgáltuk NiMo/Al 2 O 3 katalizátoron. A katalizátort úgy választottuk ki, hogy alkalmas legyen az alapanyagok gázolajrészének mély kéntelenítésére, és a trigliceridek paraffinokká való átalakítására is. A műveleti paraméterkombinációkat előkísérleti eredményeink alapján választottuk meg, figyelembe véve az alapanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait is. 3.1 Kísérleti berendezés A kísérleteket folyamatos üzemmódban, egy 1 cm 3 hasznos térfogatú csőreaktort tartalmazó berendezésben végeztük, amely tartalmazta az összes olyan főbb készüléket és gépegységet, amelyek az ipari heterogénkatalitikus üzemben is megtalálhatók [16]. 3.2 Felhasznált anyagok A heterogénkatalitikus hidrogénezési kísérletek alapanyagai %, 1%, 3%, 5%, 1% magyarországi eredetű hulladék sertészsírt (zsírsavösszetétel az 1. táblázatban) és a MOL d NyRt. által rendelkezésünkre bocsátott, orosz kőolajból nyert gázolajfrakciót tartalmazó elegyek és 1% sertészsír voltak (2. táblázat). 1. Táblázat: A felhasznált sertészsír alapanyag jellemző zsírsavösszetétele Zsírsav Sertészsír (SeZS) Laurinsav C12: 1,7 Palmitinsav C16: 26, Palmitoleinsav C16:1 2,3 Sztearinsav C18: 16,5 Olajsav C18:1 36,6 Linolsav C18:2 11,3 Linolénsav C18:3,7 Arachidinsav C2:,2 Eikozénsav C2:1,8 Erukasav C22:,2 egyéb 3,6 *CX:Y, ahol X a zsírsav szénatomszáma, Y a zsírsavban lévő telítetlen kötések száma. **egyéb C22-nél nagyobb zsírsav Tiszta sertészsír alapanyag esetén kéntartalmú vegyülettel (dimetil-diszulfid) 1 mg/kg értékre állítottuk be az alapanyag kéntartalmát a katalizátor szulfidállapotának fenntartása végett. Elegyek esetén az alapanyag kéntartalmát az alapgázolaj kéntartalma biztosította. 2. Táblázat: Az alapanyagok heteroatom- és aromástartalma Jellemző Gázolaj SeZS Kéntartalom, mg/kg Nitrogéntartalom, mg/kg Összes aromástartalom, % 33, Töbgyűrűs aromástartalom, % 12,7, Katalizátorként a korábbi kísérleteink eredményei alapján célirányosan kiválasztott összetételű, insitu szulfidált NiMo/Al 2 O 3 katalizátort alkalmaztuk. 3.3 Műveleti paraméterek A kísérletsorozatot a következő trigliceridekkel folytatott korábbi előkísérleteink eredményei alapján kiválasztott műveleti paraméter kombinációk mellett végeztük: T = 3-38 C, P = 8 bar, folyadékterhelés (LHSV): 1, h -1, H 2 /alapanyag térfogatarány: 6 Nm 3 /m 3. A 8 bar nyomás és az 1, h -1 folyadékterhelés értékek alkalmazását az indokolta, hogy a kiválasztott katalizátoron ezen feltételek mellett lehet az EU EN

5 59:29+A1:21 gázolajszabványnak megfelelő legfeljebb 1 mg/kg kéntartalmú gázolajat előállítani. 3.4 Vizsgálati és számítási módszerek Az alapanyag és az előállított termékek jellemzőit az MSZ EN 59:29+A1:21 szabványban előírt, dízelgázolajokra érvényes szabványos vizsgálati módszerekkel határoztuk meg, illetőleg számítottuk ki. Az előállított szerves termékelegy összetételét magas hőmérsékletű gázkromatográfiás módszerrel határoztuk meg. 3.5 Céltermék kinyerése A termékelegyek frakciókra bontását a 3. ábra szerint végeztük. A kísérletek folyamán a nagylaboratóriumi berendezés szeparátor egységében a termékelegyet gáz- és cseppfolyós fázisra választottuk szét. A kapott folyékony termékelegyből a víz elválasztása után a szerves fázisból 18 C-ig történő desztillációval elválasztottuk a könnyebb, C 5 -C 9 szénhidrogén termékeket. Gáz fázis (CO, CO2, C3H8, C3H6, C1-C4 Szénhidrogének, H2S, NH3) Könnyű szénhidrogének (C5-C1) Termékelegyek Vizes fázis Gázolajfrakció (18-36 C) Szerves fázis (C5+) Maradék (trigliceridek, digliceridek, monogliceridek, nagyobb szénatomszámú szénhidrogének, karbonsavak, észterek) 3. Ábra: A termékek frakciókra bontásának elvi vázlata A 18 C feletti részt vákuum-desztillációval gázolaj forráspont-tartományába eső céltermékre (C 1 -C 22 szénhidrogének 36 C-ig) és maradékra választottuk szét. 4. Kísérleti eredmények és értékelésük A gázfázis a hidrogénen kívül az oxigéneltávolítás során keletkező szén-oxidokat, a triglicerid molekulából keletkező propánt, a heteroatomeltávolítás során keletkező kénhidrogént és ammóniát, és igen kis mennyiségben, a krakkoló reakciókban melléktermékként keletkező egyéb könnyű (C 4 -) szénhidrogéneket tartalmazott. Ez utóbbiak, illetve a 18 C alatt forró frakció kis mennyisége (4. ábra) az alkalmazott katalizátor kis hidrokrakkoló aktivitására utalt a célirányosan megválasztott technológiai paraméterek esetén. Gázhozam, % Alapanyag sertészsír tartalma % 1% 3% 5% 1% Hőmérséklet, C 4. Ábra: A gáztermék hozama a hőmérséklet és a sertészsír tartalom függvényében A hőmérséklet növelésével nőtt a gáztermék hozama (4. ábra). Ennek oka egyrészt magasabb hőmérsékleten a triglicerid átalakulás növekedése, és így a nagyobb mértékű propánkeletkezés, másrészt magasabb (részben a sertészsír átalakulása után) a krakkreakciók egyre fokozottabb előtérbe kerülése. Tiszta sertészsír alapanyag esetén a műveleti paraméterek szigorodásával nagyobb mennyiségű gázolaj forrásponttartományba eső célfrakció keletkezett, azaz a hőmérséklet növelésével nőtt a célfrakció hozama (5. ábra). Céltermékhozam, % Alapanyag sertészsír tartalma % 1% 3% 5% 1% Hőmérséklet, C 5. Ábra: Gázolaj forrásponttartományba (18-36 C) eső céltermék hozama a hőmérséklet függvényében Tiszta gázolaj alapanyag esetében a céltermékek hozama nagy volt (>93%), mivel a krakkreakciók csak kismértékben játszódtak le, de a műveleti paraméterek szigorodásával a céltermék hozama csökkent (5. ábra). Elegy alapanyagok esetében rendkívül összetetten, több ellentétes hatás eredőjeként alakult a céltermékek hozama (5. ábra). A sertészsír átalakulása 36 C-tól már közel teljes, így a hőmérséklet további növelésével a céltermékek hozama már főleg a gázolaj hidrogénezési reakciók (heteroatom eltávolítás, hidrokrakkolódás) miatt

6 csökkent. A sertészsír bekeverésével minden esetben kisebb céltermék hozamot értünk el, mint a tiszta gázolaj alapanyagból nyert termékek esetében. Ennek oka az, hogy a trigliceridek átalakulása közben a gázolaj forrásponttartományba eső paraffinok mellett jelentős mennyiségű gáztermék (víz, propán, CO és CO 2 ) is keletkezik. A korszerű dízelgázolajok előállításának elengedhetetlen feltétele az aromástelítés is. A gázolajpárlatok aromástartalmának csökkentése a szabványos előírásokon túl más szempontokból is fontos. Az aromástartalom csökkentésével nő a gázolaj cetánszáma, így csökken a motorok emissziója, ezenkívül az alapanyag aromástartalma nagymértékben befolyásolja a kéntelenítési hatásfokot is, mert a nagyobb, többgyűrűs aromás molekulák tartalmazzák a legnehezebben eltávolítható heteroatomokat. 3 C hőmérsékleten és felette is az aromás vegyületek jelentős mértékű csökkenése következett be (6. ábra). Ez a katalizátor hőmérséklettel növekvő, egyre nagyobb mértékű hidrogénező aktivitását mutatja. A hőmérséklet növelésének hatására 35 C felett az exoterm aromástelítési reakciók miatt bekövetkező termodinamikai gátlás következtében - az aromástelítés hatékonysága csökkent. A 7. ábrán szintén megfigyelhető, hogy az aromásmentes bioeredetű alapanyag bekeverésével a várakozásnak megfelelően a termékek aromástartalma szintén jelentősen csökkent. Céltermék összes aromástartalma, % Alapanyag sertészsír tartalma % 1% 3% 5% Hőmérséklet, C 6. Ábra: A céltermékek aromástartalmának változása a hőmérséklet függvényében A 7. ábra jól szemlélteti, hogy a tiszta sertészsír, illetve elegy alapanyagok esetében a kéntartalom nem csökken olyan mértékben, mint tiszta gázolaj alapanyag esetében. A sertészsír nagyon kis kéntartalma (2 mg/kg) miatt (hígító hatás) alacsonyabb hőmérsékleten (3-34 C) az elegy alapanyagok esetén nyert termékek kéntartalma kisebb mint tiszta gázolajból előállítottaké. Céltermék kéntartalma, mg/kg Alapanyag kéntartalma %, S tart. 137 mg/kg 1%, Start mg/kg 3%, S tart mg/kg 5%, S tart mg/kg 1%, S tart. 1 mg/kg Hőmérséklet, C 7. Ábra: A céltermék kéntartalmának változása a hőmérséklet függvényében A kéntelenítés kedvező hőmérséklettartományában (35-38 C) 1% sertészsír-tartalomig közel azonos a kéntelenítő aktivitás a tiszta gázolajból nyert termékekével, míg 1% sertészsír-tartalom felett és főleg tiszta sertészsír alapanyag esetében a kéntelenítő aktivitás már elmarad a tiszta gázolaj alapanyaggal végzett kísérletekhez képest, így a végtermék kéntartalma is nagyobb lesz. Ennek oka, hogy a heteroatom eltávolítása és a katalizátor fémszulfid helyein megy végbe, azaz a sertészsír tartalommal növekvő oxigéntartalom és az alapanyag gázolajból származó kéntartalom eltávolítási reakciói versenyeznek egymással a katalizátor aktív centrumaiért. CFPP, C Alapanyag triglicerid tartalma, % 8. Ábra: A gázolaj forrásponttartományba eső céltermékek hidegszűrhetőségi határhőmérséklet értékei az alapanyag sertészsír tartalmának függvényében A 8. ábrán látható, hogy az alapanyag sertészsír tartalmának növelésével a termékek CFPP értéke jelentős mértékben növekedett, azonban a hőmérséklet emelkedésével a termékek CFPP értéke csökkent az egyre inkább teljesebb triglicerid átalakulás miatt. A triglicerid tartalmú alapanyagok esetén a trigliceridek átalakulásával keletkező n-paraffinoknak köszönhetően a termékek

7 cetánszáma is igen kedvezően alakult. Már 1% triglicerid bekeverésével is az alapgázolaj 49-5-es cetánszámát jelentősen (kb. 4-5 egységgel) sikerült megnövelni. 5. Összefoglalás A közleményünkben röviden bemutattuk a bioeredetű motorhajtóanyag előállítás kutatásának létjogosultságát, hajtóerőit, az eddig felismert és alkalmazott, Diesel-motorok hajtására alkalmas bio-motorhajtóanyagok fajtáit és a jelenleg az elterjedés előtt álló biogázolaj illetve azt tartalmazó gázolajok előállítási lehetőségeit. Kísérleti munkánk során különböző hulladék sertészsír-tartalmú gázolaj elegyek heterogénkatalitikus hidrogénező átalakíthatóságát vizsgálatuk. A kísérletek során nyert termékek tulajdonságainak vizsgálatait a gázolajokra vonatkozó szabványban (EN 59:29+A1:21) megadott vizsgálatok leírásai szerint végeztük. 38 C, 8 bar és legfeljebb 1% sertészsír tartalmú alapanyag esetén a termékek tulajdonságai a CFPP értékükön kívül megfeleltek az érvényes dízelgázolaj szabványban előírt értékeknek. Azonban már enyhébb műveleti körülmények (34-36 C, 8 bar, 1, h -1 folyadékterhelés, 6 Ndm 3 /dm 3 H 2 /szénhidrogén térfogatarány) és 1-5% sertészsír tartalmú alapanyagok esetén kapott termékek is kitűnő dízelgázolaj keverőkomponensek lehetnek kis kén-, nitrogén- és aromástartalmuk, valamint a triglicerid átalakulás során képződő normál paraffinok által biztosított magas cetánszámuk (55-7) miatt. A termékek hidegfolyási tulajdonságai javíthatóak például izomerizáló katalitikus normálparaffinátalakítással, majd adalékolással. Ezáltal a hatályos dízelgázolaj szabványnak teljes mértékben megfelelő, kiváló minőségű bio-motorhajtóanyag illetve bio-eredetű motorhajtóanyag keverő komponenst tartalmazó Diesel-motorhajtóanyag állítható elő. [5] Commission of the European Communities, COM(26) 848, Brussels, 26 [6] Directive 29/28/EC of the European Parliament and of the Council, Official Journal of the European Union, 29, 31(13), [7] Directive 29/3/EC of the European Parliament and of the Council, Official Journal of the European Union, 29, 31(13), [8] Dastillung, M., Impact of marine fuels quality lagislation on EU refineries at the 22 horizon, Concawe Report, No. 3/9, 29 [9] Eder, B., Eder, F., Pflanzenöl als kraftstoff. Autos und Verbrennungsmotoren mit Bioenergie, Freiburg, (ISBN: ), 25 [1] Marchetti, J.M.; Miguel, V.U.; Errazu, A.F., Possible methods for biodiesel production, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 27, 11, [11] Mikulec, J., Cvengros, J., Joríková, L., Banic, M., Kleinová, A., Second generation diesel fuel from renewable sources, Journal of Cleaner Production 18(9), 21, [12] Corma, A., Huber, G. W., O Connor, P., Applied Catalysis A: General 27, 329, [13] Hancsók, J., Krár, M., Magyar, Sz., Boda, L., Holló, A., Kalló, D., Microporous and Mesoporous Materials, 27, 11(1-2), [14] Hancsók, J., Krár, M., Magyar, Sz. Boda, L., Holló, A., Kalló, D., Studies in Surface Science and Catalysis 17 B From Zeolites to porous MOF Materials, 27, 17, [15] Krár, M., Magyar, Sz., Thernesz, A., Holló, A. Boda, L., Hancsók, J., 15th European Biomass Conference & Exhibition. Biomass for Energy, Industry and Climate Protection, Berlin, 27. május In Proceedings [16] Krár, M., Thernesz, A., Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J., Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures, in Halász, I. (Editor) Silica and Silicates in Modern Catalysis, Transworld Research Network, India, Kerala (ISBN ), Irodalomjegyzék [1] Hancsók, J., Baladincz, J., Magyar, J., Mobilitás és környezet, Veszprém (ISBN ) 29. [2] Hancsók, J., Krár, M., Olaj Szappan Kozmetika, 26, 55(1), 1-7. [3] Hancsók, J., Krár, M., Holló, A., Thernesz, A., Magyar Kémikusok Lapja, 26, 61(8), [4] Directive 23/3/EC of the European Parliament and of the Council, Official Journal of the European Union, 23, 31(13),

8

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 2. Nagy energiatartalmú, környezetbarát dízelgázolajok előállításának vizsgálata Varga Zoltán, Hancsók Jenő MOL Ásványolaj-

Részletesebben

3,5. Motorbenzin Dízelgázolaj 2,5. Felhasználás, 10 6 m 3 1,5 0,5

3,5. Motorbenzin Dízelgázolaj 2,5. Felhasználás, 10 6 m 3 1,5 0,5 Motorhajtóanyagok előállítása triglicerid tartalmú gázolajokból Fuel production from triglycerides containing gas oils Tóth Csaba, Kasza Tamás, Kovács Sándor, Baladincz Péter, Hancsók Jenő Pannon Egyetem,

Részletesebben

Anyagok és módszerek

Anyagok és módszerek Az alapanyag aromástartalmának hatása növényolaj-gázolaj elegyek együttes feldolgozására Effect on the aromatic content of the feedstock to the co-processing of vegetable oil-gas oil mixtures Tóth Csaba,

Részletesebben

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL Készítette: TÓTH CSABA vegyészmérnök (MSc), gépészmérnök (BSc) Készült

Részletesebben

DIESEL-MOTOROK BIOMASSZA EREDETŰ MOTORHAJTÓANYAGAI

DIESEL-MOTOROK BIOMASSZA EREDETŰ MOTORHAJTÓANYAGAI DIESEL-MOTOROK BIOMASSZA EREDETŰ MOTORHAJTÓANYAGAI Hancsók Jenő, D.Sc. egyetemi tanár, tanszékvezető Pannon Egyetem, Tanszék A Magyar Tudomány Ünnepe Kreatív Magyarország Mérnöki tudás Múlt, Jelen, Jövő

Részletesebben

ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA. Krár Márton, Hancsók Jenő

ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA. Krár Márton, Hancsók Jenő ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA Krár Márton, Hancsók Jenő Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék MŰSZAKI KÉMIAI NAPOK 07 2007.

Részletesebben

NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYOMÁNYOS ÉS ALTERNATÍV MOTORHAJTÓANYAGOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE

NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYOMÁNYOS ÉS ALTERNATÍV MOTORHAJTÓANYAGOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYMÁNYS ÉS ALTERNATÍV MTRHAJTÓANYAGK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE Tóth Csaba okleveles vegyészmérnök Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki

Részletesebben

1. Ábra Az n-paraffinok olvadáspontja és forráspontja közötti összefüggés

1. Ábra Az n-paraffinok olvadáspontja és forráspontja közötti összefüggés Nagy izoparaffin-tartalmú gázolajok előállításának vizsgálata Investigation of production of gas oils with high isoparaffin content Pölczmann György, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki

Részletesebben

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Készítette: BECK ÁDÁM okl. vegyészmérnök Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori

Részletesebben

DÍZELGÁZOLAJ KOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA HULLADÉK ÁLLATI ZSIRADÉKOKBÓL

DÍZELGÁZOLAJ KOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA HULLADÉK ÁLLATI ZSIRADÉKOKBÓL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DÍZELGÁZOLAJ KOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA HULLADÉK ÁLLATI ZSIRADÉKOKBÓL Készítette: BALADINCZ PÉTER okleveles vegyészmérnök Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok

Részletesebben

Trigliceridek katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata

Trigliceridek katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata Trigliceridek katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata NiMo/Al 2 O 3 katalizátoron Investigation of catalytic transformability of triglycerides on NiMo/Al2O 3 catalyst Kovács Sándor, Baladincz Péter,

Részletesebben

való függőséget. E célok elérésére az Európai Unió megalkotta a 2003/30/EK, majd a 2009/28/EK direktívákat. Ezek fő célja a biomotorhajtóanyagok

való függőséget. E célok elérésére az Európai Unió megalkotta a 2003/30/EK, majd a 2009/28/EK direktívákat. Ezek fő célja a biomotorhajtóanyagok Biogázolaj előállításának vizsgálata nem étkezési célú növényolajból Investigation of production of bio gas oil from non-food vegetable oil Solymosi Péter, Ludányi András, Hancsók Jenő Pannon Egyetem,

Részletesebben

Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém, Egyetem u. 10.

Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém, Egyetem u. 10. Növényolajok motorhajtóanyag célú hidrogénezése NiMo/γ-Al 2 3 katalizátoron Fuel purpose hydrotreating of vegetable oil on NiMo/γ-Al 2 3 catalyst Krár Márton 1, Kovács Sándor 1, Boda László 2, Leveles

Részletesebben

BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA

BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA Készítette: KASZA TAMÁS okleveles vegyészmérnök Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében

Részletesebben

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ 821 Veszprém, Pf. 158., Tel. +36 88 624217 Fax: +36 88 62452 BIOMOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ Hancsók Jenő Krár Márton, Magyar Szabolcs I. Ökenergetikai és IX. Biomassza Konferencia Sopron 26. március

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

PhD értekezés tézisei

PhD értekezés tézisei PhD értekezés tézisei KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA FISCHER-TROPSCH NEHÉZ PARAFFINELEGYBŐL Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében Készítette:

Részletesebben

Mobilitás és környezet

Mobilitás és környezet Mobilitás és környezet SZERKESZTŐK HANCSÓK JENŐ, BALADINCZ JENŐ, MAGYAR JÁNOS PANNON EGYETEMI KIADÓ ÉS KÖNYVESBOLT 01_144.indd 3 2008/10/16 11:17:28 A könyv megjelenését támogatta a VEGYIPARI KOOPERÁCIÓS

Részletesebben

Műszaki Kémiai Napok 2011 Conference of Chemical Engineering 2011

Műszaki Kémiai Napok 2011 Conference of Chemical Engineering 2011 Műszaki Kémiai Napok 2011 Conference of Chemical Engineering 2011 Veszprém, 2011. április 27-29. Műszaki Kémiai Napok 2011 Conference of Chemical Engineering 2011. április 27-29. Veszprém, VEAB Székház,

Részletesebben

nagy cetánszámú (65-75) izoparaffinokat lehet előállítani

nagy cetánszámú (65-75) izoparaffinokat lehet előállítani Bioeredetű paraffin elegyek izomerizációja különböző katalizátorokon Isomerization of bio-origin paraffin mixtures over different catalysts Kasza Tamás, Hancsók Jenő* Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és

Részletesebben

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskolájához

Részletesebben

Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém Egyetem u. 10.

Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém Egyetem u. 10. Biodízelek tárolási stabilitásának vizsgálata Investigation of storage stability of biodiesels Kovács Sándor 1, Pölczmann György 1, Beck Ádám 2, Holló András 2, Hancsók Jenő 1 1 Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki

Részletesebben

Bevezetés. Motorbenzin. Dízelgázolaj. Felhasznált mennyiség 10 6 t/év

Bevezetés. Motorbenzin. Dízelgázolaj. Felhasznált mennyiség 10 6 t/év Csökkentett aromástartalmú sugárhajtómű üzemanyagok Reduced aromatic jet fuel Eller Zoltán, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék H-82 Veszprém, Egyetem utca

Részletesebben

Bioeredetű üzemanyagok a MOL technológia-fejlesztés fókuszában

Bioeredetű üzemanyagok a MOL technológia-fejlesztés fókuszában Bioeredetű üzemanyagok a MOL technológia-fejlesztés fókuszában Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Leveles László Reaktortechnológia és Kísérleti Gyártás vez. A MOL Csoport dióhéjban 4 országban

Részletesebben

Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület

Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület 2005 Témavezet: Dr. Hancsók Jen egyetemi docens Eladó : Krár Márton PhD. hallgató 8201 Veszprém, Pf. 158., Tel. +36 88 624217 Fax: +36

Részletesebben

Felhasznált anyagok. Katalizátorok és fontosabb tulajdonságai

Felhasznált anyagok. Katalizátorok és fontosabb tulajdonságai Izomerizáló katalizátorok benzoltelítő aktivitásának vizsgálata Investigation of benzene saturation activity of different isomerization catalysts Szoboszlai Zsolt, Hancsók Jenő* Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj-

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. KORSZERŰ ÜZEMANYAGOK A KULCSKOMPONENSEK Hancsók Jenő MTA doktora, egyetemi tanár Hancsók Jenő Korszerű Üzemanyagok,

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. BLSŐÉGÉSŰ OTOROK ISSZIÓJA BIOHAJTÓANYAGOK ALKALAZÁSÁVAL Dr. Lengyel Antal Bodnár Gábor Summary odern agricultural production means

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. ábra Normál és izoparaffinok fagyáspontja a szénatomszám függvényében. 1. ábra Trigliceridek katalitikus átalakítása

1. Bevezetés. 2. ábra Normál és izoparaffinok fagyáspontja a szénatomszám függvényében. 1. ábra Trigliceridek katalitikus átalakítása Bioparaffinok izomerizációja platina-tartalmú SAPO-11 és Al-MCM-41 katalizátorokon Isomerization of bioparaffins over platinum containing SAPO-11 and Al-MCM-41 catalysts Tamás Kasza, Jenő Hancsók Pannon

Részletesebben

BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK KORSZERŰ, CSEPPFOLYÓS ÜZEMANYAGAI

BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK KORSZERŰ, CSEPPFOLYÓS ÜZEMANYAGAI Konklúzió Munkánkban összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználhatóak lehetnek járműipari diagnosztikai területen. A folyamatok elemzéséhez egyrészt modelleket itt a Petri-hálók kerültek

Részletesebben

Theses of the PhD dissertation

Theses of the PhD dissertation Theses of the PhD dissertation PRODUCTION OF MODERN FUEL COMPONENTS FROM FISCHER-TROPSCH HEAVY PARAFFIN MIXTURE Doctoral School of Chemical Engineering and Material Science, University of Pannonia Made

Részletesebben

8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Fischer-Tropsch paraffinok katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata Pt/AlSBA-15 és Pt/β zeolit katalizátorokon Catalytic conversion of Fischer-Tropsch wax on Pt/AlSBA-15 and Pt/β zeolit catalysts Pölczmann

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony

Részletesebben

GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON

GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON Varga Zoltán PhD, egyetemi docens vargaz@almos.uni-pannon.hu Eller Zoltán Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, PhD-hallgató az MTA doktora, egyetemi tanár, intézeti

Részletesebben

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Sorszám Besorolás Érték I. Közlemények impakt faktorral (IF) rendelkez idegen nyelv II. folyóiratokban, kiadványokban 30 (25) Közlemények impakt faktorral nem rendelkez

Részletesebben

NÖVÉNYOLAJ-ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK ELÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

NÖVÉNYOLAJ-ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK ELÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NÖVÉNYOLAJ-ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK ELÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Készítette: Kovács Ferenc okl. vegyészmérnök Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Doktori Iskola Témavezet: Dr. Hancsók

Részletesebben

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK Mi a kőolaj? Nyersolajnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek folyékony halmazállapotúak az őket tartalmazó réteg körülményei között. A kőolaj összetétele: szénhidrogének

Részletesebben

OMV Diesel CleanTech. Tökéletes motorvédelem. OMV Commercial

OMV Diesel CleanTech. Tökéletes motorvédelem. OMV Commercial OMV Diesel CleanTech Tökéletes motorvédelem OMV Commercial OMV Diesel CleanTech Tisztaság és maximális teljesítmény OMV Diesel CleanTech: nagyteljesítményű üzemanyagunk. A prémium HVO biológiai összetevő

Részletesebben

A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései

A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései Pirolízis szakmai konferencia A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései Dr. Lányi Katalin SZIE GAEK 2013. szeptember 26. Bevezető gondolatok Egy Világbank

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag

Részletesebben

Növényi alapanyagú megújuló tüzelőanyagok adagolásának hatása a gázolaj viszkozitására és az égésfolyamatra

Növényi alapanyagú megújuló tüzelőanyagok adagolásának hatása a gázolaj viszkozitására és az égésfolyamatra Zöldy Máté: Effects of vegetable based renewable fuels on the diesel oil s viscosity and burning abilities The application of the renewable fuels is coming forwards with the increasing of oil prices. One

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Motorbenzin- és gázolaj-keverőkomponensek előállítása melléktermékként keletkező könnyű olefinekből Skodáné Földes

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

PRODUCTION AND INVESTIGATION OF FATTY ACID METHYL ESTERS

PRODUCTION AND INVESTIGATION OF FATTY ACID METHYL ESTERS THESES OF PhD DISSERTATION PRODUCTION AND INVESTIGATION OF FATTY ACID METHYL ESTERS Written by: Ferenc Kovács chemical engineer Pannon University Chemical Engeneering Sciences PhD School Supervisor: Dr.

Részletesebben

Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata

Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata tématerület (VIKKK 17491-016-1/III) Témavezet: Eladó: Dr. Hancsók Jen egyetemi docens Krár

Részletesebben

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange. The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange Bioenergia Fejezetek felépítése 1. Rendelkezésre álló kihasználható energiamennyiség

Részletesebben

KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA VALKAI ISTVÁN (1), HANCSÓK JENŐ (2), SZAUER GYÖRGY (1), SZALMÁSNÉ PÉCSVÁRI GABRIELLA

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

DÍZELGÁZOLAJOK DETERGENS-DISZPERGENS TÍPUSÚ ADALÉKAINAK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

DÍZELGÁZOLAJOK DETERGENS-DISZPERGENS TÍPUSÚ ADALÉKAINAK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DÍZELGÁZOLAJOK DETERGENS-DISZPERGENS TÍPUSÚ ADALÉKAINAK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Készítette: Bubálik Márk Témavezető: Dr. Hancsók Jenő Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Pannon

Részletesebben

Műszaki Kémiai Napok 2010

Műszaki Kémiai Napok 2010 Műszaki Kémiai Napok 2010 Conference of Chemical Engineering 2010 Veszprém, 2010. április 27-29. Mőszaki Kémiai Napok 2010 Tudományos Bizottság Elnök: Nagy Endre Tagok: Bakos József Bélafiné Bakó Katalin

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás A Dunai Finomító egész területe fokozottan tűz- és robbanásveszélyes Mire koncentrálj az előadás alatt? 4 dolog Mi a kőolaj desztilláció

Részletesebben

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra OTKA T 46471 (24 jan. 27 jún.) Témavezető: Woperáné dr. Serédi Ágnes, egyetemi docens Kutatók

Részletesebben

Biodízel előállítása hulladék sütőolajból

Biodízel előállítása hulladék sütőolajból HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.2 Biodízel előállítása hulladék sütőolajból Tárgyszavak: biotechnológia; dízelolaj; hulladékhasznosítás; sütőolaj; üzemanyag. Bevezetés A háztartásokban

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,

Részletesebben

BIOETANOL ELİÁLLÍTÁSA LIGNOCELLULÓZ TARTALMÚ ALAPANYAGOKBÓL

BIOETANOL ELİÁLLÍTÁSA LIGNOCELLULÓZ TARTALMÚ ALAPANYAGOKBÓL 9 HODÚR C., LÁSZLÓ ZS., BESZÉDES S., KERTÉSZ SZ., KIRICSI I., SZABÓ G. BIOETANOL ELİÁLLÍTÁSA LIGNOCELLULÓZ TARTALMÚ ALAPANYAGOKBÓL BIOETHANOL PRODUCTION FROM LIGNOCELLULOSES CONTAINING MATERIAL Hodúr Cecilia

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET. Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád

OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET. Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád (60 220 C) forráspont-tartományú szénhidrogének) alkalmazási területe igen széles: foltbenzinként, növényolajiparban

Részletesebben

A REPCE- ÉS NAPRAFORGÓOLAJ ÁTÉSZTEREZÉSE MOTORHAJTÓANYAGGÁ

A REPCE- ÉS NAPRAFORGÓOLAJ ÁTÉSZTEREZÉSE MOTORHAJTÓANYAGGÁ A REPCE- ÉS NAPRAFORGÓOLAJ ÁTÉSZTEREZÉSE MOTORHAJTÓANYAGGÁ Kovács F., Hancsók J. Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék, H-8200, Veszprém, Pf. 158. Kivonat Az előadásban célirányosan

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet

Részletesebben

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A petróleumot (130 300 C forrásponttartományon belüli szénhidrogén-frakció) világítási célokra, továbbá mosófolyadékok, autóápolási és zsíroldó anyagok elôállítására

Részletesebben

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 2 GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A JET-A1 sugárhajtómû-tüzelôanyag a korszerû

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA '. ' : '.,.. ;. > ' ~. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. A GÉPKOCSIRONCSOK SZÉTSZERELÉSI ÉS RECYCLING STRATÉGIÁJA ÉS FOLYAMATAI Varga András Ph.D. hallgató Konzulens:

Részletesebben

A kőolaj finomítás alapjai

A kőolaj finomítás alapjai A kőolaj finomítás alapjai Csernik Kornél kcsernik@mol.hu 2016. Október 28. Driving forces Oil growth in the transport sector fuel quantity 2 Driving forces Technology development fuel quality Driving

Részletesebben

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont É 2048-06/1/ 1. feladat Összesen: 26 pont ) z alábbi táblázatban fontos vegyipari termékeket talál. dja meg a táblázat kitöltésével a helyes információkat! termék lapanyagok Előállítás megnevezése Felhasználás

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök

Részletesebben

PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA IONOS FOLYADÉKOK ALKALMAZÁSA KATALITIKUS REAKCIÓK KÖZEGEKÉNT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: FRÁTER TAMÁS OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying

Részletesebben

Cetánszám. α-metil-naftalin (C 11 H 10 ) cetán (C 16 H 34 )

Cetánszám. α-metil-naftalin (C 11 H 10 ) cetán (C 16 H 34 ) Cetánszám, cetánindex A gázolajok gyulladási készségét jellemző tulajdonság. A cetánszámot speciális vizsgáló-motorban határozzák meg amely során a vizsgált gázolaj gyulladási hajlamát összehasonlítják

Részletesebben

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült.

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült. Biodízel A gyakorlat célja Az átészteresítési reakciók bemutatása a biodízelgyártás példáján. Bevezető 1 Legalább három módja van annak, ahogyan növényi és állati eredetű zsiradékokat dízelmotorok meghajtására

Részletesebben

Lakossági használt sütőolaj begyűjtésének és biodízellé való feldolgozásának életciklus elemzése

Lakossági használt sütőolaj begyűjtésének és biodízellé való feldolgozásának életciklus elemzése Lakossági használt sütőolaj begyűjtésének és biodízellé való feldolgozásának életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay-Logi Sütőolaj számokban (Magyarország) Fogyasztás: 13,9

Részletesebben

SZABADOS György, tudományos munkatárs 1 LOVAS Máté, MSC gépészmérnök hallgató 2

SZABADOS György, tudományos munkatárs 1 LOVAS Máté, MSC gépészmérnök hallgató 2 Gázolaj és biodízel tüzelőanyagok Diesel-motorban történő égési folyamatának szimulációja az AVL FIRE CFD szoftver segítségével Combustion Simulation of Diesel Fuel and Biofuel by the Help of AVL FIRE

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium JELENTÉS MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium 1. Termék leírás Az MGP-Cap és MPG-Boost 100%-ban szerves vegyületek belső égésű motorok

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

Tanulmányok folyékony

Tanulmányok folyékony Tanulmányok folyékony dielektrikumokkal ik kk l Használatlan olajok Dr. Szebeni Mária, Bocsi Ildikó és Kertész Dávid TPV Diagnosztikai és Kutató Kft. 1151. Budapest, Sződliget u. 47. tpv@tpv.t-online.hu

Részletesebben

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA FISCHER-TROPSCH NEHÉZ PARAFFINELEGYBŐL

KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA FISCHER-TROPSCH NEHÉZ PARAFFINELEGYBŐL DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA FISCHER-TROPSCH NEHÉZ PARAFFINELEGYBŐL Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében

Részletesebben

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Kőolajipari eljárások

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

2. Kísérleti tevékenység

2. Kísérleti tevékenység Izoolefin elegyek előállítása Production of isoolefin mixtures Kriván Eszter, Marsi Gábor, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 8200 Veszprém, Egyetem út 10.

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

Gázolajpárlatok aromástartalomcsökkentésének

Gázolajpárlatok aromástartalomcsökkentésének CSÖKKENTETT KÉN ÉS AROMÁSTARTALMÚ DÍZELGÁZOLAJOK ELÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA KOOPERÁCIÓS KUTATÁSOK A VEGYIPARBAN Eladó: Témavezet: Nagy Gábor Dr. Hancsók Jen Pannon Egyetem 80 Veszprém, Pf. 158. Tel.: 88/624313,

Részletesebben

Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés. Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23.

Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés. Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23. Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23. Ahogy a Fogyasztó Szeretné Jobbat, Gyorsabban, Messzebbre Japán autók elterjedése Tüzelőolaj alkalmazása hajókban Turbódízel teherautók

Részletesebben