Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó,"

Átírás

1 Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. 99 p.

2 Az emberi történelem egyre inkább az oktatás és a katasztrófa versenyfutása lesz. (H. G. Wells) 1. Bevezetés Az élhető, tisztább világ, s ennek részeként a fenntartható társadalom megteremtésének alapvető záloga az oktatás, a szemléletformálás. Az emberek szemléletmódjának megváltoztatásával, ismereteik bővítésével, cselekvésre ösztönzésükkel befolyásolható viselkedésük fogyasztóként, a források tulajdonosaként és döntéshozóként egyaránt. A gyermekek különösen fogékonyak a környezettudatos oktatásra, így a ma elültetett csírák egy emberöltő alatt a környezetükről, egészségükről és embertársaikról végső soron bolygójukról felelősen gondolkodó, cselekvő állampolgárokat nevelhetnek. A környezeti nevelésnek differenciált módon ki kell terjednie a társadalom valamennyi rétegére. A környezettudatos gondolkodásmód kialakítását és ilyetén magatartásformák elsajátítását célzó oktatás elnevezésére többféle fogalmat használ a szakma: környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntarthatóságra oktatás/nevelés, oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában, a fenntarthatóság pedagógiája stb. Jegyzetünkben ezek összefoglaló megnevezéseként a környezeti nevelés fogalmát használjuk. A környezeti nevelés egyes formái nagy múltra tekintenek vissza hazánkban (pl. természetismereti, természetvédelmi táborok, jeles napok megünneplése, erdei iskolák mozgalma). A szemléletformálási programok sikerének egyik kulcskérdése a mai fiatalok környezettudatos állampolgárrá nevelése, a megfelelő környezeti attitűdök, viselkedésmódok kialakítása. Ez azért lényeges, mert ebben az életszakaszban formálható legkönnyebben az emberek szokásrendszere. A környezeti nevelés hazai helyzetéről végzett felmérések eredményei szerint ennek formális (intézményi) és informális (tanórán, intézményen kívüli) területén egyaránt sok kezdeményezés figyelhető meg, ezek többségének legfőbb hátránya azonban, hogy nem rendszeresek, hanem alkalmi jellegűek. Jelentős számú jó ötlet, kidolgozott program lelhető fel hazánkban, ezek azonban nem illeszkednek be széles körben a közoktatás mindennapjaiba.

3 2. A környezeti nevelés fogalma A környezeti neveléssel foglalkozók idejében felismerték, hogy féltett értékeink, természeti környezetünk megőrzéséhez nem elegendő azok megismertetése és megszerettetése, hanem meg kell értetni azokat a társadalmi folyamatokat is, amelyek a gazdaságon keresztül használják, sőt sok esetben napjainkra felélik ezeket az erőforrásokat. Mivel a környezeti problémák okai és így azok megoldása is igen összetett, nyilvánvaló, hogy a környezeti nevelésnek az ökológiai ismeretek mellett tudatosítania kell azok összefüggéseit a társadalmi és a gazdasági rendszerrel, végső soron ki kell alakítania azokat a környezet-harmonikus magatartási és életviteli mintákat, amelyek csökkentik a környezeti terhelést, illetve károkat. Mindezek miatt a környezeti nevelés fogalma az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővült. Hazánkban az oktatásügy hivatalos vonalain sokan nem követték e folyamatokat, a környezeti nevelés fogalmának kiterjesztését, és környezeti nevelés alatt még mindig leginkább csak a környezetvédelemre nevelést értik, azon belül is elsősorban a biológiaiökológiai-természetvédelmi nevelést, így végső soron leszűkítik a természettudományokra. A környezeti nevelés kifejezés a természeti és az ember alkotta, illetve a társadalmi (gazdasági, kulturális, politikai) környezettel való harmonikus együttélésre és ezek védelmére, a környezettudatos életmódra való nevelést öleli fel. Ennek részét képezi a természetvédelmi oktatás is. A szemléletformálás célja végső soron a fenntarthatóságra nevelés, új életviteli mintázatok elsajátítása. HAVAS megfogalmazása szerint a környezeti nevelés olyan folyamat, amelynek során az emberek megismerik mindenkori teljes környezetüket, és társadalmuk fenntarthatósága érdekében megtanulnak gondoskodni arról. HUCKLE és STERLING felosztásában a környezeti nevelés a következő három típus egyikét (vagy akár mindegyikét) foglalja magában: a környezetben való nevelés, oktatás (education in the environment): természeti környezetben folyik, pl. természetismereti, természetvédelmi tábor, madárbefogás és -gyűrűzés, különböző terepgyakorlatok keretében; a környezetről szóló nevelés, oktatás (education about the environment): a természeti és művi környezet felépítésének, működésének és védelmének oktatása, pl. környezetvédelmi előadásokkal, különböző képzésekkel a környezet- és a természetvédelem témáiról; a környezetért végzett nevelés, oktatás (education for the environment): a fenti kettőt egyesíti magában. Ez a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb alapja. Távlati céljai között szerepel: a holisztikus szemléleten alapuló kritikus gondolkodás, környezeti tudatosság és problémamegoldó készség kialakítása (ennek alapja a természeti és a társadalmi rendszerek egymástól függésének felismerése); a problémák okainak és okozatainak megismertetése; a környezet állapota és minősége iránti érzékenység kialakítása; a társadalmi részvétel erősítése a környezet minőségének fenntartását és javítását szolgáló programokban; a felsorolt célok elérését szolgáló oktatási stratégiák megalkotása.

4 A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiában olvasható, hogy a környezeti nevelés céljai felölelik az egyén szintjén a problémák iránti nyitottságot, a megfelelő ismereteket és készségeket, a helyes hozzáállást (attitűdöt) és az aktív részvételt, a társadalmak szintjén pedig az egész termelési és fogyasztási rendszer fenntarthatóvá tételét. Az IUCN évi megfogalmazása szerint A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. A Nemzeti Alaptanterv a következő megfogalmazást adja: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. CZIPPÁN szerint környezeti nevelés alatt azt az oktatást értjük, amely képessé tesz: a környezet aktív megismerésére, a jelzések összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a problémák okainak megértésére, a megoldások megkeresésére és a döntés felelősségének megértésére, a környezettudatos cselekvésre Túl a környezeti nevelés határain: a fenntarthatóságra nevelés 1 Az 1980-as évek óta a környezeti nevelés összekapcsolódik a globális neveléssel, különböző természet- és társadalomtudományi irányzatokkal. Bár a témával foglalkozók jelentősebb része még mindig a természettudományos képzésből érkezik, s csak kisebb része a társadalomtudományok területéről, egyre inkább terjed a környezeti nevelés kitágított értelmezése. A Környezet- és természetvédelmi lexikonban írottak szerint a fenntarthatóságra nevelés során a természeti, a gazdasági és a társadalmi folyamatokat komplexen, rendszerszemléletben ismerhetjük meg. A fenntarthatóságra oktatás feladata egy ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások kialakítása (UNESCO: Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában Riótól Johannesburgig: Egy évtizednyi elkötelezett munka tanulságai). Magyarországon a környezeti nevelés kibővített fogalma leginkább a környezettudatosság kialakítására irányuló folyamatot jelenti. A fenntarthatóság pedagógiája a környezeti nevelés kibővült tartalmára épül, és azzal rendszerként összekapcsolódik a globális nevelés különböző törekvéseinek köre. Így a kibővített környezeti (vagyis a fenntarthatóságra, 1 A 2.1 fejezet jelentős részben A Fenntarthatóságra nevelés ENSZ EGB Stratégiája nyomán.

5 avagy globális) nevelésnek része kell legyenek a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú témakörei közé tartozó következő területek is: egészségnevelés, demokráciára nevelés, multikulturális oktatás, jogi és etikai nevelés, az emberi jogok ismerete és elismerése, a nemek közötti méltányosságra nevelés, a kulturális sokféleség elfogadására nevelés, a biológiai és tájképi sokszínűség megismerésére nevelés, a környezet és természet elemeinek, folyamatainak és összességüknek védelmére nevelés, a fejlődésre, a béke megteremtésére és a szegénység enyhítésére nevelés, a helyi és globális felelősségre, igazságra nevelés, a vidék- és városfejlesztésre nevelés, a vállalati felelősségre nevelés, az aktív állampolgárságra, társadalmi részvételre nevelés, a környezeti erőforrásokkal való bölcs, körültekintő gazdálkodásra irányuló nevelés. A fenntarthatóságra nevelés során: elő kell segíteni a különböző kultúrák iránti tiszteletet és megértést, és képesnek kell lenni befogadni azok hozzájárulását; el kell ismerni az őslakos népek szerepét, és partnerként kell kezelni őket az oktatási programok fejlesztése során; a hagyományos tudást a fenntarthatóságra nevelés szerves részeként kell megbecsülni és megőrizni; a tanulókat minden szinten bátorítani kell a rendszerszerű, kritikus és kreatív gondolkodásra és véleményalkotásra mind a helyi, mind a globális összefüggéseket illetően, hiszen ezek a fenntartható fejlődésért való cselekvés előfeltételei; számításba kell venni a különböző helyi, nemzeti és regionális körülményeket, csakúgy, mint a globális összefüggéseket, egyensúlyt keresve a helyi és a globális érdekek között; az egész életre kiterjedő folyamatnak kell lennie a korai gyermekkortól egészen a felsőoktatásig és a felnőttképzésig, és túl kell mutatnia a formális oktatás keretein; irányváltásra van szükség az alapvetően ismeretátadásra összpontosításról a problémákkal való foglalkozás és a lehetséges megoldások keresése felé; meg kell őrizni az egyes tantárgyakra összpontosítást, ugyanakkor ki kell tárni az ajtót a valós, életszerű helyzetek multi- és interdiszciplináris vizsgálata előtt; az oktatók ne csupán átadók, a tanulók pedig ne csupán befogadók legyenek, hanem alkossanak közös csapatot. Ilyen sokféle témakört megcélozva a fenntarthatóságra nevelés holisztikus szemléletmódot igényel (lásd még: Oktatás a Fenntarthatóságért Nyilatkozat).

6 A hatékony fenntarthatóságra nevelés: kettős megközelítést igényel: egyrészt a fenntarthatóságra nevelési témakörök integrálását az összes vonatkozó tantárgyba, programba és tanfolyamba; másrészt speciális tantárgyi programok és tanfolyamok biztosítását; olyan értelmes tanulási gyakorlatokra összpontosítson, amelyek elősegítik a fenntartható viselkedést mind az oktatási intézményekben, a munkahelyeken, mind a családban és a közösségekben; erősítse az együttműködést és a partnerséget az oktatói közösség tagjai és a többi érdekelt fél között; a magánszféra és az ipar további bevonása az oktatási folyamatokba segíteni fogja a gyors technológiai fejlődés követését és a munkakörülmények változását, a társadalomhoz szorosan kapcsolódó tanulási tevékenységek pedig hozzá fognak járulni a tanulók gyakorlati tapasztalataihoz; nyújtson betekintést a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémákba, azokat az életciklus megközelítés révén magyarázza meg, ne csupán a környezeti hatásokra, hanem a gazdasági és társadalmi következményekre is összpontosítson, a természeti és az ember által teremtett környezetet is figyelembe véve; használja a részvételen alapuló, folyamat- és megoldás-orientált, a tanuló igényeihez igazított oktatási módszerek széles skáláját. Eltekintve a hagyományos módszerektől ide tartoznak: viták, fogalmi és érzékszervi térképezés, filozófiai vizsgálódás, értékek tisztázása, szimulációk, forgatókönyvek, modellezés, szerepjáték, játékok, információs és kommunikációs technológia, felmérések, esettanulmányok, terepgyakorlatok, tantermen kívüli tanulás, tanuló által irányított projektek, jó gyakorlatok elemzése, munkahelyi tapasztalatszerzés, problémamegoldás; kapjon támogatást a tárgyra vonatkozó oktatási anyagokkal, ideértve a módszertani, pedagógiai és didaktikai publikációkat, tankönyveket, vizuális segédeszközöket, brosúrákat, esettanulmányokat és jó gyakorlatokat, elektronikus, audió és videó anyagokat; arra kell törekednie, hogy jobban megértesse a kapcsolódásokat a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések lokális és globális összefüggésében, nem elhanyagolva az idő perspektíváját sem; a közösségek, a családok, a média és a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlődés iránti társadalmi figyelem és tudatosság felkeltésében.

7 A Fenntarthatóságra nevelés ENSZ EGB Stratégiájának jövőképe (elfogadta a Környezetvédelmi és oktatási minisztériumok magas szintű találkozója Vilniusban, március 18-án): A jövőről alkotott képünk egy olyan régió, amelyben megvalósulnak a szolidaritás, az egyenlőség, valamint az emberek, országok és nemzedékek közötti kölcsönös tiszteletet közös értékei. Egy olyan birodalom, amelyet a fenntartható fejlődés jellemez; magában foglalva a gazdaság versenyképességét, az igazságosságot, a társadalmi összetartást, a környezet védelmét és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást; annak érdekében, hogy a jelen nemzedékek szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek képességét a saját szükségleteik kielégítésére. Az oktatás mindamellett, hogy egyben emberi jog is a fenntartható fejlődés elérésének előfeltétele, és egyben a jó kormányzás, a megalapozott döntéshozatal és a demokrácia elősegítésének alapvető eszköze. Ennél fogva a fenntarthatóságra nevelés segítheti, hogy jövőképünk valósággá váljon. A tanulás a fenntarthatóságért fejleszti és erősíti az egyének, a csoportok, a közösségek, a szervezetek és az országok ítéletalkotó és választási képességét, hogy a fenntartható fejlődést előnyben részesítsék. Ez elősegítheti az emberek szemléletváltozását, képessé téve őket arra, hogy az életminőséget javítva biztonságosabbá, egészségesebbé és virágzóbbá tegyék világunkat. A fenntarthatóságra nevelés kritikus gondolkodásra, erősebb tudatosságra ösztönözhet, ami új jövőképek és elgondolások kialakítását és új módszerek és eszközök kifejlesztését teszi lehetővé.

8 4. A környezeti nevelés módszertana Mondd el, és elfelejtem; tanítsd meg, és emlékszem rá; lehessek részese, és megtanulom. (Kínai bölcsesség) 4.1. A környezeti nevelés jellemzői Valamennyi élethelyzetre és az oktatás minden területére (óvodai, iskolai, intézményen kívüli, családi, felnőttképzési területek) kiterjed, intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos. Folyamatos és élethosszig tartó. Problémaérzékenységre, kritikai és kreatív gondolkodásra nevel. Lokális és globális egyszerre: a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvnek megfelelően a helyi problémák megoldását segíti elő, azok megértése érdekében azonban szélesebb látókörrel vizsgálódik és keres ok okozati összefüggéseket. Miközben az aktuális problémák megoldására koncentrál, jövőbe tekintve hoz döntéseket. Hosszú távon, több generáció távlatában gondolkodásra tanít. Nem csak a legifjabb korosztályra koncentrál. Bár módszereiben különböző, és sokszor kevésbé látványos, a felnőtt lakosság éppúgy célcsoportját képezi, a nevelés élethosszig tartó. Nyitottságra, együttműködésre és konfliktuskezelésre nevel, szorgalmazza az állampolgári részvételt az egyént és a közösséget érintő folyamatokban. Fontos jellemzője a kompetenciafejlesztés. Megelőzés-központú, a problémák integrált szemléletű megoldása elé helyezi azok elkerülését. Minden élőlény és a természeti erőforrások tiszteletére nevel ( Embernek lenni az élőlények között nem kiváltság, hanem felelősség ). Több dimenzióból is megtapasztaltatja a jelenségeket a sokféleség jelentőségének felismerése érdekében. Adott témát sokféleképpen megtanít, többféle asszociációs lehetőséget teremt. Játékok révén erősíti az érzelmi kötődést. Tudomány- és tantárgyközi (interdiszciplináris) jellegű. Megjelenik a természetés társadalomtudományok mindegyikében, emellett az egyes tudományok határterületeivel is foglalkozik. Tudományos és művészi, értelmi és érzelmi jellegű egyaránt. Analitikus és holisztikus is: a világot és a felmerülő kérdéseket elemezve vizsgálja, ugyanakkor a nagy egészet megbonthatatlan egységnek tekinti. Egyszerre természet- és társadalomközpontú. Alapvető jellemzője a komplexitás: az analizálás és a szintetizálás egyszerre van jelen a környezeti nevelésben, egymást kiegészítik és a holisztikus látásmód kialakítását segítik. Minden tantárgyba beépíthető, ugyanakkor önálló tárgyként is megjelenhet. Átszőheti az óvodai és iskolai élet mindennapjait, így a tanórákon kívül is érvényesülhet, mint az adott intézmény ökológiai kultúrája. Rendszerszemléletre nevel: a minden mindennel összefügg elv alapján a környezeti nevelés sokszor egymástól távol álló vagy akár ellentétes szakterületeket

9 is egységes rendszerben láttat; rávilágít arra, hogy az egyes környezeti, társadalmi és gazdasági jelenségek és problémák összefüggenek egymással. Alternatív gondolkodás elsajátítását segíti: a környezeti kérdések megválaszolására több alternatíva állítható fel, melyek közül ki kell tudni választani a legjobb megoldást. Aktuális és jövőbe tekintő. Végső célja: létminőség választása és a megfelelő viselkedési normák kialakítása A hatékony környezeti nevelő jellemzői ért a gyerekek nyelvén, elhivatott a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóságra nevelés ügye iránt, jellemzi a természet iránti elkötelezettség, tisztelet és tenni akarás, megfelelő háttérismerettel rendelkezik, de nem csak az adott tudományterületen jártas, látásmódja többoldalú, lelkesedéssel beszél a természet rábízott szeletéről, globális gondolkodás kialakítására képes, szemléletesen, lényegre törően magyaráz, közvetlenül megtapasztalható témákat választ ki a bemutatás során, sokféle eszközt felhasznál a téma bemutatása során, az elmélet mellett nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati megoldásokra, a mindennapi környezetvédelemre is, utal az adott téma kapcsolódási pontjaira más tudományokkal, szakmákkal, verset, mesét, népdalt, mondát, legendát stb. is kapcsol a bemutatandó élőlényhez, képződményhez, a problémák iránt érzékeny, előadása során figyelembe veszi (lehetőleg előre felméri) a csoport érdeklődését, életkorát, előtanulmányait, nem kizárólag tudást átadó személy, hanem a tanulási folyamat koordinálója, katalizátora; ismeretátadása kétoldalú, beszélteti a csoportot, időt ad az ismeret- és élményanyag feldolgozására, gondosan megtervezi a téma bemutatására szolgáló eszközöket, olvasmányokat, kirándulás esetén annak útvonalát térkép és tájoló segítségével megismerteti a gyerekekkel is, fejleszti tájékozódó képességüket, nyitott, rugalmasan áll a napközben esetleg szükséges változtatásokhoz, az átadható ismereteket is a pillanatnyi körülményekhez igazítja, mindezek révén minél több kapcsolódási pontot épít ki a gyerekek és a természet elemei között, mottója: Olyan ember nincs, aki nem szereti a természetet, legfeljebb olyan van, akivel még nem szerettették meg! 4.3. A különböző cél-, illetve korcsoportok jellemzői Csoportban dolgozva különböző szerepek alakulhatnak ki a gyerekek között: vezető, irányító, tudós, segítő, gondoskodó, kiközösített stb., és viselkedésük is teljesen különböző lehet: csöndes, alkalmazkodó, agresszív, visszahúzódó stb.

10 Az alábbiakban áttekintjük, hogyan érdemes viszonyulnunk az egyes korosztályok tagjaihoz az életkori határok természetesen nem szigorúak. Olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben mindenki a személyiségének, képességeinek leginkább megfelelő feladatokat kapja, amiben kiteljesedhet, a többiek elismerhetik. Oldjuk fel az esetleg kialakuló ellentéteket, feszültségeket. Nevelési céljaink elérése miatt is fontos, hogy amikor csak lehet, hagyjuk a gyerekeket megoldani a problémát, inkább csak segítsünk, vezessük rá őket az okok feltárására, a közös megoldások keresésére. Sokszor meglepően jó megoldást találnak a konfliktusok kezelésére, mi is tanulhatunk belőle Óvodáskorú (2-6 éves) gyermekek Életükben uralkodó szerepe van az érzelmeknek, ezek alapvetően befolyásolják a megnyilvánulásaikat. Fontos a fantáziájuk, amellyel igyekeznek minden tapasztalásra magyarázatot adni (ide kapcsolódik a nagyfokú meseszeretet is). Arra figyelnek és emlékeznek leginkább, ami érzelmileg megragadta őket. A figyelem tartós fenntartásának, a fáradtság megelőzésének tényezői: a téma újszerűsége, a gyermek személyével való kapcsolata, az aktivitás lehetőségének biztosítása, érzelmi motiváció, a képzelet foglalkoztatása. Emlékezetük önkéntelen jellegű, vagyis a bevésés és felidézés túlnyomórészt valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, azon belül valósul meg, így a játékok során emlékezeti tevékenységük hatékonyabb. Észlelésüket és gondolkodásukat egyszer túlzott globalitás, máskor túlzott részletezés jellemzi. Elsődleges szerepe van a játéknak, amely leginkább a felnőttek tevékenységeinek utánzására épül. Mozgásigényük, cselekvési vágyuk nagy. Jellemző az önállósulási törekvés és a társak iránti igény. A legkisebbek könnyen lelkesíthetők, de gyakran nagyon izgágává válnak, amint kiszabadulnak a természetbe. A természetben kapott rengeteg érzékszervi benyomás következtében komoly feladat a gyerekek együtt tartása, figyelmének megnyerése információk átadása céljából ezért először az érdeklődésüket és a figyelmüket keltsük fel pl. közös játékokkal, közösen elvégzett feladatokkal, valamint a természet közvetlen megtapasztalásával pl. élőlények és képződmények tapintása, ízlelése, gyűjtögetése és összehasonlítása révén. A cél a korcsoport és a szülők érzelmeire, emócióira hatva a természet szeretetének, nélkülözhetetlenségének hangsúlyozása, továbbá a természetes alapanyagú (pl. fából, kőből, szalmából, virágból készült) termékek (e korcsoportnál leginkább játékok) emberközeliségének bemutatása, azok preferálásának kialakítása a műanyagból készült játékokkal szemben. Összefoglalva: elsődleges szerepe van a játéknak és a közvetlen tapasztalásnak; könnyen lelkesíthetők; először az érdeklődésüket és a figyelmüket keltsük fel.

11 Kisiskolás (6-10 éves) gyermekek Igénylik a közösségbe tartozást, a tanítóval és társaikkal együtt végezhető munkát. Kifejlődik bennük bizonyos feladat- és kötelességtudat, képesek figyelmüket, emlékezetüket, akaratukat egy cél alá rendelni. A konkrét tárgyak és a velük végzett tevékenységek akár hosszú időre is lekötik figyelmüket, képesek percig folyamatosan figyelni. Képesek a jelenségek analizáló-szintetizáló vizsgálatára. Tanítsuk őket megfigyelni. Gondolkodásuk konkrét és képszerű, de ezek a tartalmak már lényeges összefüggéseket tárnak fel. Képessé válnak a fogalmakkal való soralkotásra, alá-, fölé-, mellérendelésre, következtetésekre. Legkönnyebben konkrét dolgokat tudnak megtanulni. A gyakorlati feladatok megoldásához rendszerint különösebb előzetes tájékozódás, analízis nélkül fognak hozzá, ezt a hiányt a cselekvés közben próbálják pótolni, így sok a próba-szerencse jellegű mozzanat. Aktivitásuk és kíváncsiságuk rendkívüli. Minden érdekli őket, ami a világban létezik. Érdeklődésük tapasztalati jellegű, különösen a kézzel fogható, színes, mozgó képződmények, élőlények vonzók számára. Érdeklődésüket viszonylag könnyű irányítani. Szívesen hallgatnak mesét, vagy még inkább kalandos történeteket. Felnőttekhez való kötődésük fokozatosan fellazul, és a velük egykorúak felé fordul, így egyre több önálló döntési lehetőséget igényelnek és felgyorsul a szocializálódás folyamata. A csoporton belül fontos motiváció a társak iránti szolidaritás, és megjelenik a rivalizálás is. Az előző korcsoportnál valamivel nehezebben kezelhetők, mert a fogyasztói társadalom összes pozitívumával és negatívumával rendszeresen találkoznak, így sokan az eldobható, kicserélhető világ, társadalom bűvöletében élnek. Legkönnyebben a pedagóguson keresztül érhetjük el őket, akik ennél a korosztálynál még véleményvezérnek számítanak. A környezeti nevelési programok során átadható üzenetek mondanivalója a korcsoport kíváncsiságának, mozgékonyságának kielégítését célozza meg, ugyanakkor az érzelmeket és a szépérzéket is célba kívánja venni. A legtöbb ilyen korú gyermek mindent fel akar fedezni, és nagyon fogékonyak az állatok iránt. Lelkesedésük felkeltése könnyű: egyszerűen hagyni kell, hogy saját maguk tapasztalják meg a természet elemeit és jelenségeit, azok összefüggéseit (önálló és közös tapasztalatszerzés, rácsodálkozás révén). Összefoglalva: aktív, fogékony, tapasztalatszerző; kíváncsiságát, mozgékonyságát ki kell elégíteni; lelkesedésének felkeltése könnyű; rendszeresen tanítsuk megfigyelni.

12 Kiskamaszok (10-14 éves korosztály) Leginkább az előző és a következő korosztály közötti átmenet, azok jellemzői összemosódnak. Kialakul az elvont gondolkodás (fogalmak kialakítása, logikai műveletek használata). Az intellektus fejlődése szorosan összefügg az alkotóképesség fejlődésével. Sok pozitív érzelmi viszonyulást tanulnak meg (szerelem, rajongás barátért, illetve példaképért, esztétikai és intellektuális örömök), sok változás árán. Nagy szerepet kap a csoporthoz tartozás. E korcsoport rendszerint nyitott, jól félkészült, kellően kíváncsi és érdeklődő, így ideális a természetbeni élmények befogadására itt is jól jöhet azonban a felesleges energia és a túlbuzgóság levezetése játékok segítségével. Összefoglalva: nyitott, kíváncsi és érdeklődő; jól irányítható, könnyű neki ismeretet átadni; részletes és egyben játékos ismeretátadásra van szükségük, nem iskolai módszerekkel Kamaszok (14-18 éves korosztály) Jellemzőek a szélsőséges hangulatváltozások és az érzelmi kiegyensúlyozatlanság. Jellemzőek az erőpróbák. Sok pozitív érzelmi viszonyulást tanulnak meg (szerelem, rajongás barátért, illetve példaképért, esztétikai és intellektuális örömök), sok változás árán. Fokozottan érzékenyek a kritikára viselkedésükben arra törekednek, hogy a nemtetszést elkerüljék. Nagy szerepet kap a csoporthoz tartozás. Ezt a célcsoportot nehéz megszólítani és foglalkoztatni, figyelmét az információk megszerzésére ráirányítani és eredményesen fenntartani. Éppen a felnőtté válással küszködik, már nem gyerekek, de még nem is felnőttek. Egyrészt követik, másrészt elutasítják a felnőttek által nyújtott modelleket. Így a kommunikáció is problémás. A kiskamaszok még jobban megfoghatók, azonban a éves korosztály már csak igen nehezen befolyásolható a tanárok által. Az üzenetek mondanivalója a felnőtté válás segítése, az olykori magánykeresés lehetőségének felmutatása, a párkapcsolatok iránti kíváncsiság és a mozgás iránti igény tisztelete, valamint a pályaválasztás felvetése. Globalizált, elembertelenedő világunk az erőszakot sugallja, ennek ellenében a természetben töltött békés, nyugodt órák hangsúlyozása nehezen működik Összefoglalva: nehezen irányíthatók és motiválhatók; a korosztály egy része mindent észrevevő, nyitott, nehezen fegyelmezhető, terepen jól mozgó őket feladatokkal kell ellátni, és elszánt természetvédő nevelhető belőlük; másik része nehezen motiválható, a közös élményt megbontó; megint mások kiközösítettek, sértődöttek nekik kevés, de sikerélményt biztosító feladatot kell adni; a pedáns típust motiválni kell.

13 Felnőttek (18 év feletti korosztály) A éves korosztály leginkább konformizmusra hajló (a fogyasztói társadalomba beilleszkedő), szerencsés esetben harcos környezetvédő, a fennálló rendet megkérdőjelező, elveiért küzdő; lehetőséget kell adni neki az erőpróbára pl. segítőként a kisebbek foglalkozásain. Felnőtt korosztályok: felelősség és kötelességtudat jellemzi, ugyanakkor gyakran nem hisz abban, hogy ő maga is képes környezete megváltoztatására; fontos különbséget tenni az általános érdeklődők (különböző mértékben lelkesedő turisták) és a szakmai csoportok között A környezeti nevelés színterei A környezet- és természetvédelemben érintettek viszonya adott célhoz, tevékenységhez vagy konkrét témához leginkább szemléletmódjuktól függ. Ezt a viszonyrendszert nevezzük attitűdnek. Az attitűdöket olyan részlegesen összerendezett szokásrendszerként lehet definiálni, amely meghatározott körülmények között vezérli a viselkedést, és összességében meghatározott alkalmazkodási mintává áll össze. A környezeti nevelés során jól használhatóak a hosszú távon ható kapcsolatrendszerek. Hatóterület lehet: családi nevelés, formális (intézményes) nevelés (óvoda, általános- és középiskola, felsőoktatás, speciális nevelés, általános és szakmai képzés), média, mint formális kommunikációs csatorna, informális kommunikációs csatornák (interperszonális kommunikáció), közösségi rendezvények, akciók, minden olyan tevékenység, amely adott közönség számára példát mutat A környezeti (és a fenntarthatóságra) nevelés módszerei Holisztikus, inter-, sőt transzdiszciplináris megközelítés Képességfejlesztés (kritikai és kreatív gondolkodásra, aktív állampolgárságra, együttműködésre, konfliktuskezelésre nevelés) Kompetenciafejlesztés Az intézményesített és informális oktatási formák színvonalának javítása. A környezeti nevelés minden tantárgyba beépíthető, de emellett önálló tárgyként is megjelenhet (utóbbi azonban nem helyettesítheti az előbbit), ezen kívül átszőheti a tanintézmény mindennapi légkörét, így a tanórákon kívül is érvényesülhet, mint az adott intézmény ökológiai kultúrája.

14 7. A környezeti nevelés informális eszközei 7.1. Erdei iskolák A tengerimalac igen kedves kis élőlény. Aki ismeri, pontosan tudja, hogy nem a tengerekben él. Nem is malac, hanem rágcsáló. Mégis ez a neve. Ilyen furcsa kifejezés az erdei iskola is. (Lehoczky János) Adott terület természeti és kulturális viszonyainak, gazdálkodásának és az értékek megőrzési lehetőségeinek megismerésére, a gyerekek által végzett megfigyelésekre és ily módon közvetlen tapasztalatszerzésre nyújtanak módot az erdei iskolák, amelyek bentlakásos rendszerükkel elmélyítik a megszerzett ismereteket és közösségszervező erejűek is. Ezek egy részét civil szervezetek, másokat erdészetek vagy vállalkozások működtetik. Ezek a szervezetek évente több tízezer gyermek számára biztosítanak erdei iskolai programokat, helyszíneket, amelyek kiegészülnek egy két napos túrákkal, kirándulásokkal. Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. (az Oktatási Minisztérium megfogalmazása) Az erdei iskola jellemzői: Az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi szorgalmi időben valósul meg és összefüggően többnapos helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, rendszerint természetközeli környezet (de városban is elképzelhető) a megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, ember által létesített és szociokulturális környezete a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését. Az erdei iskolában az integrált ismeretek elsajátításának egyik leghatékonyabb módszere a projekt-módszer. Ennek lényege az együttműködő tanulási technika. Olyan sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Fontos az adott téma legszélesebb

15 körű feltárása, valamint az, hogy a tárgyi vagy szellemi végtermék egy közös alkotás eredménye. A központi téma mindig életszerű, s reális, valóságos válaszok érkeznek a kitűzött kihívásra. A projekt időtartama és a résztvevők köre mindig szabadon választható. Az általános értelemben vett projekt-módszertől az erdei iskola abban különbözik, hogy nem egy feladat, hanem maga az erdei iskola környezete áll a tevékenységek központjában, és sokkal gazdagabb, komplexebb lehetőséget nyújt a szokásos iskolai projektekhez képest. A bemutatott témák és az alkalmazott módszerek gazdagsága, az oktatás hatékonysága és a látogatottság alapján legjelentősebbek a következő szervezetek erdei iskolái, illetve oktatóközpontjai: Csemete Egyesület Bugac és Kömpöc; Erdei Iskola Alapítvány Horány; Független Ökológiai Központ Vigántpetend; Göncöl Szövetség Vác; Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkeve; Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Gömörszőlős; Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Pénzesgyőr. A nagy hagyományokra építő, változatos tematikájú erdei iskolákban alkalmazott tanítási és tanulási módszerek hatékonyságát felismerve a kormányzat célul tűzte ki a feltételrendszer megteremtését ahhoz, hogy általános iskolai tanulmányai alatt minden gyermek legalább egyszer eljuthasson bentlakásos erdei iskolába. Az erdei iskolában a helyszín természeti adottságait, gazdálkodási szokásait és kulturális körülményeit (vagyis helyi szinten a fenntartható fejlődés három pillérét) figyelembe vevő és azokat bemutató programokat kell kialakítani a tanulók aktív részvételére alapozva. Kiemelkedő feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Sajnálatos módon december 31-én pénzhiányra hivatkozva az Oktatási Minisztérium megszűntette a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát, emiatt az általuk gondozott Erdei Iskola Program is ellehetetlenült Az erdei iskola helyszínének megválasztása A legfontosabb, hogy olyan helyre menjünk, ahol előre megtervezett vagy kiválasztott pedagógiai programunkat meg tudjuk valósítani. Pedagógusként, iskolai szabadidőszervezőként 3 fő lehetőségünk van: az általunk kidolgozott programhoz választunk helyszínt adott helyszínhez igazodó programot dolgozunk ki valamely erdei iskolai szolgáltató által kínált programot használjuk. A helyszín kiválasztásakor érdemes figyelembe vennünk: segíti-e pedagógiai céljaink elérését akkreditált erdei iskolai programmal rendelkezik-e a csoport életkorának megfelelő-e (pl. berendezése gyerekléptékű-e) kellőképpen természetközeli-e sok élményt tartogat-e a gyerekek számára milyen az ár-érték aránya milyen a megközelíthetősége van-e térerő, vagy vezetékes telefon

16 eső esetén van-e közös belső helység, vagy van-e lehetőség alternatív programra sugallja-e a helyszín a környezeti nevelés hangulatát (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékosság, természetes anyagok használata) milyen a komfortfokozat, erre fel kell készíteni a gyerekeket van-e lehetőség a nemek elkülönítésére iható-e a csapvíz nagy forgalmú út halad-e mellette megfelelő-e a köz-/megvilágítás van-e közelben orvos? találkoznak-e a gyerekek helyi köz- és szakemberekkel (pl. erdész, méhész, fazekas, gazdálkodó stb.) milyen az eszközellátottság van-e munkafüzet, feladatlap stb Erdei iskolai programok tartásához szükséges alapismeretek Természetrajzi ismeretek az erdei iskola környékén (és ezek összefüggései egymással) Domborzati viszonyok (kiterjedés, kapcsolat a tágabb környezettel, konkrét útvonalak domborzata, relatív magasságok, szélső értékek) Geológiai viszonyok (kialakulás, folyamatok, kőzetfajták, ásványfajok és azok (makroszkopikus) jellemzői, hatás a talajra, vízgazdálkodás, jellemző talajtípusok) Klíma (hőmérsékleti-, szél- és csapadékviszonyok, szélső értékek, változatosságuk, hatásuk a környezetre) Hidrológia (források, patakok, állóvizek száma, kiterjedése, minősége, az útvonalba esők nevei, állandó és ideiglenes, természetes és szabályozott patakok) Növénytakaró (jellemző élőhelyek, társulások és természetességük) Növényfajok (gyógy- és fűszernövények, ehető és mérgező növények és gombák, termőhelyjelző fajok, védett fajok, az adott körzet jellegzetességei), kert megléte esetén a növények származási helye, termőhelyi és (ökológiai) termesztési igényei Állatfajok (jellemző fajok és tulajdonságaik, állatok nyomai (lábnyom, ürülék, rágáskép, táplálkozási nyom, fészek és egyéb tartózkodási hely stb.), állathangok, védett fajok) Természetvédelem az erdei iskola környékén A természetvédelem intézményrendszerének felépítése, helyi szervei, azok feladatai A védettség kiterjedése, okai és céljai Egyedi tájértékek megismerése Gazdálkodás az erdei iskola környékén Az erdőgazdálkodás eszközei, módszerei Rét-, legelő-, nád-, mezőgazdálkodás eszközei, módszerei Zöldség- és gyümölcskertészet eszközei, módszerek Történelem az erdei iskola környékén Helytörténet, emlékek Gazdálkodástörténet és nyomai

17 Tájtörténet és nyomai Az erdei iskola szakmai programja A környezeti nevelés sajátos színterét és speciális tanulásszervezési formáját jelentő erdei iskola programjai során a természet nemcsak környezet, hanem a megismerés tárgya is. Fontos szerepe van a következőknek: a helyszín előzetes ismerete (a programok és módszerek kiválasztásához) a csoport életkori sajátosságainak és meglévő ismereteinek előzetes ismerete a pedagógiai célkitűzés elérése többféle módszer kombinálásával az alkalmazott módszerek cselekedtetőek, élménycentrikusak legyenek a módszerek széles skálán mozognak: frontális ismeretközlés, bemutatás, kísérlet, önálló- és csoportmunka, gyűjtőmunka, játékos vetélkedők, versenyek, drámapedagógiai eszközök az ismeretszerzésen kívül a szabadidő tervezése, szervezése is nagy körültekintést igényel, emellett a gyűjtött anyagokból kiállítások, élménybeszámolók, naplók készíthetők az éjjel-nappali együttlét, önkiszolgálás, saját- és egymás munkájának értékelése, egymáshoz való alkalmazkodás, tábortűzi együttlét, közös éneklések, őszinte beszélgetések kohéziós ereje a közösségformálásnak olyan lehetőségét biztosítják az erdei iskolában, amelyet formális iskolában nem lehet gyakorolni. Mindezek alapján megállapítható, hogy az erdei iskolák óriási lehetőséggel bírnak a fiatalabb generációk személyiségfejlesztése terén. A lehetőségek kiaknázása ugyanakkor nagy felelősséggel jár és komoly előtanulmányokat, felkészültséget igényel Ökoiskolák és Zöld Óvodák Hálózata 7.3. Táborok Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és máig egyik leggyakoribb környezeti nevelési forma a természetismereti, illetve a természetvédelmi táborok rendszere. Legismertebbek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület három évtizede rendszeresen szervezett ornitológiai és természetvédelmi táborai, illetve a Göncöl Szövetség és tagszervezetei által húsz éve indított és jelenleg a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület által működtetett Süni táborok, amelyek a gyerekek általi természet-megfigyeléstől a fiatalok természetvédelmi munkavégzéséig, tanösvények kialakításáig és élőhely-rekonstrukcióig számos szinten kínálnak programokat, a tábort átívelő keretmese révén egységes rendszerbe foglalva a botanikai, zoológiai, geológiai, csillagászati, néprajzi és gyakorlati túravezetési ismereteket. A társadalmi szervezetek jelentős része és egyes közintézmények is rendszeresen szerveznek valamely korosztály számára nyári táborokat. A természetismereti táborok keretében, miközben a természettel ismerkednek, a résztvevők azt is megtanulják, hogyan tudják ellátni magukat és hogyan tudnak közösségben, összhangban élni a természettel. Elsődleges cél a természet szépségének megismertetése és

18 a Földünk iránti felelősségteljesebb szemlélet elsajátíttatása a táborozókkal. A nomád természetismereti táborok kiválóan alkalmasak a nagyvárosi szemléletmódtól való elszakadásra. Érdemes először minden oldalról bemutatni a természetet, összefüggéseiben és részleteiben egyaránt, s hogy minél szorosabbá váljon a kapcsolat, a gyermekkorban kezdve az emóciókon keresztül közelítsünk (pozitív emocionális élmények megerősítése). A táborok gerincét általában a szakmai programok képezik, ezeket azonban jelentősen kiegészítik a manuális vagy szakmai jellegű játékos foglalkozások és a globális, komplex témákról a holisztikus szemlélet kialakítása céljával folytatott beszélgetések. Megszervezésük hosszú folyamat (1. táblázat). 1. táblázat: Természetismereti táborok előkészítése nagyjából fél évvel a tábor előtt megfelelő táborhelyet kell találni, ki kell tűzni a tábor pontos időpontját (gondolva a felépítésre és lebontásra is), meg kell írni a megvalósítást elősegítő (eszközbeszerzésről, programszervezésről szóló) pályázatokat, 4 5 hónappal előtte meg kell hirdetni a tábort (iskolákban, sajtóban), 4 hónappal előtte el kell küldeni az engedélykérelmeket a tábor helyszíne szerint illetékes hatóságoknak, valamint a tulajdonosoknak (ÁNTSZ, erdészet/helyi önkormányzat/magántulajdonos, védettség esetén KöTeVi-Felügyelőség), 4 hónappal előtte meg kell tartani az első megbeszélést a szervezők számára, felosztva a szakmai programokat és kiválasztva a kerettörténetet, 3 hónappal előtte kell tartani a második tábormegbeszélést a tábor előkészítésének konkrét feladatairól, az előzetes munkákról, a kerettörténet konkrét forgatókönyvéről és a leendő résztvevők ehhez kapcsolódó előzetes feladatairól, 2 hónappal előtte kell a gyerekeknek jelentkezniük a táborba, 1,5 hónappal előtte kell elküldeni a gyerekeknek az első levelet a táborról és a részvételi díj befizetéséről, 1 hónappal előtte kell tartani az utolsó tábormegbeszélést, ahol át kell tekinteni az összes teendőt, azt, hogy ki építi fel a tábort (ez a tábor infrastruktúrájának kialakítását jelenti) és ki kíséri a résztvevőket a közös találkozóhelyről a táborhelyre; össze kell írni a beszerzendő élelmiszerek és egyéb áruk listáját, három héttel előtte kell lefoglalni a MÁV- és/vagy Volán-járatokat, el kell készíteni a résztvevők listáját, a táborhely ismeretében meg kell szervezni a vízszállítást, fel kell kutatni a helyi élelmiszer-beszerzési lehetőségeket, valamint az orvosi ellátás lehetőségeit, két három héttel előtte kell kiküldeni a második tájékoztató levelet az utazás adataival, orvosi igazolás kérésével (nyilatkozat arról, hogy az illető közösségbe mehet, táborozhat), egy két héttel előtte el kell kezdeni a beszerzést a korábban összeállított listák (élelmiszerek, vegyi áruk stb.) alapján, a tábor után értékelni kell a tábort és el kell számolni az esetleges pályázatokkal; a résztvevőkkel tartani kell a kapcsolatot, pl. tábortalálkozót és hétvégi túrát lehet szervezni stb Rendhagyó órák A magyar általános- és középiskolai oktatás erősen elméleti jellegű, tehát elsősorban az értelmi fejlődést szolgálja. A fiatalok esetében ugyanakkor fontos az érzelmi

19 viszonyulások formálására törekedni, mert azok erőteljesen befolyásolják cselekvéseiket tehát gyakorlati tevékenységekre van szükség. A már tárgyalt táborok és erdei iskolai programok mellett idetartozik a szakkörök szervezése, ezekhez kapcsolódóan nemzetközi felmérésekben történő részvétel (pl. GLOBE- és BISEL-programok, zuzmóvizsgálat), hulladékudvarok látogatása, rendhagyó iskolai órák tartása környezet- és természetvédelmi témákban sok praktikus tanáccsal a környezettudatos életvitelhez. Ezek megszervezésében jelentős a társadalmi és az állami szervezetek, a nemzeti parki igazgatóságok munkatársainak, önkénteseinek, oktató- és látogatóközpontjainak a szerepe. Jelentős szereppel bírnak a játékok is, különösen a fiatalabbak körében, így pl. ismerkedési (memóriafejlesztő, ráhangoló), csoportalakító, érzékelésfejlesztő, tér- és formaérzékelő, kommunikációt, empátiakészséget, fantáziát és kreativitást fejlesztő, figyelemösszpontosító, vizuális, növény- és állatismereti és szerepjátékok Tanulmányi versenyek Hazánkban évtizedekre visszatekintő múltja van az iskolai vagy városi jellegű, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által koordinált tantárgyi feladatmegoldó versenyektől kezdve a nagyrészt a jeles napokhoz kötődő, eseti jellegű városi vetélkedőkön át az országos környezet- és természetvédelmi megmérettetésekig. Utóbbiak legnevesebb példái a Herman Ottó-, a Kitaibel Pál-, a Kaán Károly- és a Teleki Pál-verseny Pedagógus-továbbképzések 7.7. Tanösvények A természeti értékek megismertetésének és a védelmük iránti elkötelezettség kialakításának hatékony helyszíne lehet egy változatos útvonalú, könnyen bejárható és bőséges információt nyújtó tanösvény. A tanösvények rendszerint egy újonnan kialakított, jelzett túraútvonal mentén található értékeket vezetőfüzet vagy információs (és gyakran az elmélyülést segítő feladatokat adó) táblák, esetenként szakmai vezető révén mutatnak be. Számuk az utóbbi években jelentősen nőtt mind a hivatásos, mind a civil természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően, emellett az általuk hordozott információ is kibővült: ma már az adott térség természeti értékei mellett gyakran környezeti problémákat és azok megelőzéséhez, illetve megoldásához szükséges életviteli mintákat is bemutatnak Kiállítások, bemutatók A globális vagy tematikus bemutatók sok látogatót vonzanak. Emellett egyes eseményekhez, jeles napokhoz kapcsolódva is sok helyen rendeznek időszakos, gyakran figyelemfelkeltő jellegű, kreatív és interaktív kiállításokat. Témáik adott terület természeti vagy kulturális értékeinek és védelmi jellegű tevékenységeinek bemutatásától kezdve energia- és nyersanyag-takarékosságra, a hulladékproblémák orvoslására,

20 egészséges táplálkozásra stb. ösztönzőig sokfélék lehetnek. A leghatékonyabb kiállítások a látogatókat cselekvésre, életmódváltásra késztetik Oktató- és látogatóközpontok A nemzeti parki látogatóközpontok, a környezet- és természetvédelem hivatásos és civil szervei által működtetett oktatóközpontok kiállításokon, tanácsadáson, információszolgáltatáson és egyórástól akár néhány naposig terjedő programok szervezésén keresztül fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben. Természetvédelmi vonatkozások tekintetében az alábbi környezeti nevelési program egy tipikus példa lehet a sok lehetséges közül, akár az iskolai oktatás tantervébe illesztve egy tanulmányi- vagy osztálykirándulás, látogatás alkalmával Ötlet oktatóközponti programra: A fa élete Környezeti nevelési cél: Ismeretek átadása, pl. o a korhadó fatörzs, mint életközösség o a körforgás szépsége, dinamikája, összetettsége o a természetben mindennek megvan a maga szerepe stb. Képességfejlesztés, pl. o a látáson kívül a hallás, szaglás, tapintás, ízlelés (csak biztonsággal felismert és ehető fajoknál) rendszeres használata és fejlesztése o képessé tenni a gyerekeket és felnőtteket, hogy alkalmazni tudják a tudományos eljárásokat a környezeti problémák megoldásában o becslések, mérések végzése Attitűdformálás, pl. o bensőséges, szeretetteljes viszony kialakítása egymással és a természettel o helyes viselkedés, attitűd a természetben o aktív természet- és környezetvédő tevékenység... A Nemzeti Alaptanterv elvárásainak megfelelően e témakör több tantárgyhoz is köthető: Környezetismeret, biológia: a fák, mint az erdei életközösségek részei, lágy- és fásszárú növények összehasonlítása; a fa részei, szaporodása; korának meghatározása; a korhadó fatörzs életközössége Magyar nyelv és irodalom: fákkal, erdőkkel és erdei élőlényekkel kapcsolatos szólások, közmondások Matematika: becslések, mérések szabvány és nem szabvány mértékegységekkel Ének: fákkal, erdőkkel és erdei élőlényekkel kapcsolatos népdalok Rajz, technika: rajzok, nyomatok készítése levelekről, levélkompozíció összeállítása. A program fő eszmei mondanivalóját bevezető formájában érdemes ismertetni. Az ember természetet átalakító, pusztító tevékenységének egyik leglátványosabb megnyilvánulása világserte az erdők pusztítása, élőhelyeik degradálódásának előidézése. A fák és az erdők biológiai funkcióinak, az emberiség mindennapi élete és fennmaradása szempontjából

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév Készítette: Bádonyiné Olasz Erzsébet Börcsökné Csontos Tünde Ökoiskolai munkacsoport: Tagjai: Alsós osztályfőnöki mk: Felsős osztályfőnöki mk.: Alsós humán mk.: Felsős

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 STORYLINE KERETTÖRTÉNET STORYLINE METHODE, KERETTÖRTÉNET MÓDSZER: Élményalapú, felfedeztető tanítási forma FORRÁSA,

Részletesebben

A Zöld Óvoda cím jelentősége, a program eredményei és jövőbeli perspektívái. Kovács Lászlóné

A Zöld Óvoda cím jelentősége, a program eredményei és jövőbeli perspektívái. Kovács Lászlóné A Zöld Óvoda cím jelentősége, a program eredményei és jövőbeli perspektívái Kovács Lászlóné laszlone.kovacs@vm.gov.hu A Zöld Óvoda program jelentősége Jogi háttér tartalmában megtalálható Az Óvodai nevelés

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A környezeti nevelés lehetıségei tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben

A környezeti nevelés lehetıségei tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben A környezeti nevelés lehetıségei tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben Szőcs Anikó Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola vezetı 2010. június 7. A környezeti nevelés célja Elısegítse a tanulók környezettudatos

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

A/ Általános elvárások:

A/ Általános elvárások: Öko iskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek Határidő Felelős A/ Általános elvárások: Az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása. Igényes környezet kialakítása és kialakíttatása a diákok

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI Az intézményben tanulásban és értelmileg akadályozott általános iskolai tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása folyik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 47%, hátrányos

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Szentendre, 2013. október 28. Dr. Bodó Márton Fogalma Nemzeti köznevelési törvény A közösségi szolgálat: szociális,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését. Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születési neve: Mit nevezünk iskolai nak? Az iskolai egy szervezett keretek között (iskolai osztály, csoport, évfolyam,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014/2015 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Városi Művelődési Központ Rakamaz

Városi Művelődési Központ Rakamaz Városi Művelődési Központ Rakamaz TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0068 Élj a lehetőséggel Pályázati célok: A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása a közművelődési intézmények bevonásával és eszközeivel A

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2016/2017. tanév Készítette: munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Öko Munkacsoport Koordinátor Kovácsné Lébényi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben