Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó,"

Átírás

1 Válogatott fejezetek az alábbi egyetemi jegyzetből: Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. 99 p.

2 Az emberi történelem egyre inkább az oktatás és a katasztrófa versenyfutása lesz. (H. G. Wells) 1. Bevezetés Az élhető, tisztább világ, s ennek részeként a fenntartható társadalom megteremtésének alapvető záloga az oktatás, a szemléletformálás. Az emberek szemléletmódjának megváltoztatásával, ismereteik bővítésével, cselekvésre ösztönzésükkel befolyásolható viselkedésük fogyasztóként, a források tulajdonosaként és döntéshozóként egyaránt. A gyermekek különösen fogékonyak a környezettudatos oktatásra, így a ma elültetett csírák egy emberöltő alatt a környezetükről, egészségükről és embertársaikról végső soron bolygójukról felelősen gondolkodó, cselekvő állampolgárokat nevelhetnek. A környezeti nevelésnek differenciált módon ki kell terjednie a társadalom valamennyi rétegére. A környezettudatos gondolkodásmód kialakítását és ilyetén magatartásformák elsajátítását célzó oktatás elnevezésére többféle fogalmat használ a szakma: környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntarthatóságra oktatás/nevelés, oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában, a fenntarthatóság pedagógiája stb. Jegyzetünkben ezek összefoglaló megnevezéseként a környezeti nevelés fogalmát használjuk. A környezeti nevelés egyes formái nagy múltra tekintenek vissza hazánkban (pl. természetismereti, természetvédelmi táborok, jeles napok megünneplése, erdei iskolák mozgalma). A szemléletformálási programok sikerének egyik kulcskérdése a mai fiatalok környezettudatos állampolgárrá nevelése, a megfelelő környezeti attitűdök, viselkedésmódok kialakítása. Ez azért lényeges, mert ebben az életszakaszban formálható legkönnyebben az emberek szokásrendszere. A környezeti nevelés hazai helyzetéről végzett felmérések eredményei szerint ennek formális (intézményi) és informális (tanórán, intézményen kívüli) területén egyaránt sok kezdeményezés figyelhető meg, ezek többségének legfőbb hátránya azonban, hogy nem rendszeresek, hanem alkalmi jellegűek. Jelentős számú jó ötlet, kidolgozott program lelhető fel hazánkban, ezek azonban nem illeszkednek be széles körben a közoktatás mindennapjaiba.

3 2. A környezeti nevelés fogalma A környezeti neveléssel foglalkozók idejében felismerték, hogy féltett értékeink, természeti környezetünk megőrzéséhez nem elegendő azok megismertetése és megszerettetése, hanem meg kell értetni azokat a társadalmi folyamatokat is, amelyek a gazdaságon keresztül használják, sőt sok esetben napjainkra felélik ezeket az erőforrásokat. Mivel a környezeti problémák okai és így azok megoldása is igen összetett, nyilvánvaló, hogy a környezeti nevelésnek az ökológiai ismeretek mellett tudatosítania kell azok összefüggéseit a társadalmi és a gazdasági rendszerrel, végső soron ki kell alakítania azokat a környezet-harmonikus magatartási és életviteli mintákat, amelyek csökkentik a környezeti terhelést, illetve károkat. Mindezek miatt a környezeti nevelés fogalma az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővült. Hazánkban az oktatásügy hivatalos vonalain sokan nem követték e folyamatokat, a környezeti nevelés fogalmának kiterjesztését, és környezeti nevelés alatt még mindig leginkább csak a környezetvédelemre nevelést értik, azon belül is elsősorban a biológiaiökológiai-természetvédelmi nevelést, így végső soron leszűkítik a természettudományokra. A környezeti nevelés kifejezés a természeti és az ember alkotta, illetve a társadalmi (gazdasági, kulturális, politikai) környezettel való harmonikus együttélésre és ezek védelmére, a környezettudatos életmódra való nevelést öleli fel. Ennek részét képezi a természetvédelmi oktatás is. A szemléletformálás célja végső soron a fenntarthatóságra nevelés, új életviteli mintázatok elsajátítása. HAVAS megfogalmazása szerint a környezeti nevelés olyan folyamat, amelynek során az emberek megismerik mindenkori teljes környezetüket, és társadalmuk fenntarthatósága érdekében megtanulnak gondoskodni arról. HUCKLE és STERLING felosztásában a környezeti nevelés a következő három típus egyikét (vagy akár mindegyikét) foglalja magában: a környezetben való nevelés, oktatás (education in the environment): természeti környezetben folyik, pl. természetismereti, természetvédelmi tábor, madárbefogás és -gyűrűzés, különböző terepgyakorlatok keretében; a környezetről szóló nevelés, oktatás (education about the environment): a természeti és művi környezet felépítésének, működésének és védelmének oktatása, pl. környezetvédelmi előadásokkal, különböző képzésekkel a környezet- és a természetvédelem témáiról; a környezetért végzett nevelés, oktatás (education for the environment): a fenti kettőt egyesíti magában. Ez a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb alapja. Távlati céljai között szerepel: a holisztikus szemléleten alapuló kritikus gondolkodás, környezeti tudatosság és problémamegoldó készség kialakítása (ennek alapja a természeti és a társadalmi rendszerek egymástól függésének felismerése); a problémák okainak és okozatainak megismertetése; a környezet állapota és minősége iránti érzékenység kialakítása; a társadalmi részvétel erősítése a környezet minőségének fenntartását és javítását szolgáló programokban; a felsorolt célok elérését szolgáló oktatási stratégiák megalkotása.

4 A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiában olvasható, hogy a környezeti nevelés céljai felölelik az egyén szintjén a problémák iránti nyitottságot, a megfelelő ismereteket és készségeket, a helyes hozzáállást (attitűdöt) és az aktív részvételt, a társadalmak szintjén pedig az egész termelési és fogyasztási rendszer fenntarthatóvá tételét. Az IUCN évi megfogalmazása szerint A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. A Nemzeti Alaptanterv a következő megfogalmazást adja: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. CZIPPÁN szerint környezeti nevelés alatt azt az oktatást értjük, amely képessé tesz: a környezet aktív megismerésére, a jelzések összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a problémák okainak megértésére, a megoldások megkeresésére és a döntés felelősségének megértésére, a környezettudatos cselekvésre Túl a környezeti nevelés határain: a fenntarthatóságra nevelés 1 Az 1980-as évek óta a környezeti nevelés összekapcsolódik a globális neveléssel, különböző természet- és társadalomtudományi irányzatokkal. Bár a témával foglalkozók jelentősebb része még mindig a természettudományos képzésből érkezik, s csak kisebb része a társadalomtudományok területéről, egyre inkább terjed a környezeti nevelés kitágított értelmezése. A Környezet- és természetvédelmi lexikonban írottak szerint a fenntarthatóságra nevelés során a természeti, a gazdasági és a társadalmi folyamatokat komplexen, rendszerszemléletben ismerhetjük meg. A fenntarthatóságra oktatás feladata egy ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások kialakítása (UNESCO: Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában Riótól Johannesburgig: Egy évtizednyi elkötelezett munka tanulságai). Magyarországon a környezeti nevelés kibővített fogalma leginkább a környezettudatosság kialakítására irányuló folyamatot jelenti. A fenntarthatóság pedagógiája a környezeti nevelés kibővült tartalmára épül, és azzal rendszerként összekapcsolódik a globális nevelés különböző törekvéseinek köre. Így a kibővített környezeti (vagyis a fenntarthatóságra, 1 A 2.1 fejezet jelentős részben A Fenntarthatóságra nevelés ENSZ EGB Stratégiája nyomán.

5 avagy globális) nevelésnek része kell legyenek a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú témakörei közé tartozó következő területek is: egészségnevelés, demokráciára nevelés, multikulturális oktatás, jogi és etikai nevelés, az emberi jogok ismerete és elismerése, a nemek közötti méltányosságra nevelés, a kulturális sokféleség elfogadására nevelés, a biológiai és tájképi sokszínűség megismerésére nevelés, a környezet és természet elemeinek, folyamatainak és összességüknek védelmére nevelés, a fejlődésre, a béke megteremtésére és a szegénység enyhítésére nevelés, a helyi és globális felelősségre, igazságra nevelés, a vidék- és városfejlesztésre nevelés, a vállalati felelősségre nevelés, az aktív állampolgárságra, társadalmi részvételre nevelés, a környezeti erőforrásokkal való bölcs, körültekintő gazdálkodásra irányuló nevelés. A fenntarthatóságra nevelés során: elő kell segíteni a különböző kultúrák iránti tiszteletet és megértést, és képesnek kell lenni befogadni azok hozzájárulását; el kell ismerni az őslakos népek szerepét, és partnerként kell kezelni őket az oktatási programok fejlesztése során; a hagyományos tudást a fenntarthatóságra nevelés szerves részeként kell megbecsülni és megőrizni; a tanulókat minden szinten bátorítani kell a rendszerszerű, kritikus és kreatív gondolkodásra és véleményalkotásra mind a helyi, mind a globális összefüggéseket illetően, hiszen ezek a fenntartható fejlődésért való cselekvés előfeltételei; számításba kell venni a különböző helyi, nemzeti és regionális körülményeket, csakúgy, mint a globális összefüggéseket, egyensúlyt keresve a helyi és a globális érdekek között; az egész életre kiterjedő folyamatnak kell lennie a korai gyermekkortól egészen a felsőoktatásig és a felnőttképzésig, és túl kell mutatnia a formális oktatás keretein; irányváltásra van szükség az alapvetően ismeretátadásra összpontosításról a problémákkal való foglalkozás és a lehetséges megoldások keresése felé; meg kell őrizni az egyes tantárgyakra összpontosítást, ugyanakkor ki kell tárni az ajtót a valós, életszerű helyzetek multi- és interdiszciplináris vizsgálata előtt; az oktatók ne csupán átadók, a tanulók pedig ne csupán befogadók legyenek, hanem alkossanak közös csapatot. Ilyen sokféle témakört megcélozva a fenntarthatóságra nevelés holisztikus szemléletmódot igényel (lásd még: Oktatás a Fenntarthatóságért Nyilatkozat).

6 A hatékony fenntarthatóságra nevelés: kettős megközelítést igényel: egyrészt a fenntarthatóságra nevelési témakörök integrálását az összes vonatkozó tantárgyba, programba és tanfolyamba; másrészt speciális tantárgyi programok és tanfolyamok biztosítását; olyan értelmes tanulási gyakorlatokra összpontosítson, amelyek elősegítik a fenntartható viselkedést mind az oktatási intézményekben, a munkahelyeken, mind a családban és a közösségekben; erősítse az együttműködést és a partnerséget az oktatói közösség tagjai és a többi érdekelt fél között; a magánszféra és az ipar további bevonása az oktatási folyamatokba segíteni fogja a gyors technológiai fejlődés követését és a munkakörülmények változását, a társadalomhoz szorosan kapcsolódó tanulási tevékenységek pedig hozzá fognak járulni a tanulók gyakorlati tapasztalataihoz; nyújtson betekintést a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémákba, azokat az életciklus megközelítés révén magyarázza meg, ne csupán a környezeti hatásokra, hanem a gazdasági és társadalmi következményekre is összpontosítson, a természeti és az ember által teremtett környezetet is figyelembe véve; használja a részvételen alapuló, folyamat- és megoldás-orientált, a tanuló igényeihez igazított oktatási módszerek széles skáláját. Eltekintve a hagyományos módszerektől ide tartoznak: viták, fogalmi és érzékszervi térképezés, filozófiai vizsgálódás, értékek tisztázása, szimulációk, forgatókönyvek, modellezés, szerepjáték, játékok, információs és kommunikációs technológia, felmérések, esettanulmányok, terepgyakorlatok, tantermen kívüli tanulás, tanuló által irányított projektek, jó gyakorlatok elemzése, munkahelyi tapasztalatszerzés, problémamegoldás; kapjon támogatást a tárgyra vonatkozó oktatási anyagokkal, ideértve a módszertani, pedagógiai és didaktikai publikációkat, tankönyveket, vizuális segédeszközöket, brosúrákat, esettanulmányokat és jó gyakorlatokat, elektronikus, audió és videó anyagokat; arra kell törekednie, hogy jobban megértesse a kapcsolódásokat a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések lokális és globális összefüggésében, nem elhanyagolva az idő perspektíváját sem; a közösségek, a családok, a média és a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlődés iránti társadalmi figyelem és tudatosság felkeltésében.

7 A Fenntarthatóságra nevelés ENSZ EGB Stratégiájának jövőképe (elfogadta a Környezetvédelmi és oktatási minisztériumok magas szintű találkozója Vilniusban, március 18-án): A jövőről alkotott képünk egy olyan régió, amelyben megvalósulnak a szolidaritás, az egyenlőség, valamint az emberek, országok és nemzedékek közötti kölcsönös tiszteletet közös értékei. Egy olyan birodalom, amelyet a fenntartható fejlődés jellemez; magában foglalva a gazdaság versenyképességét, az igazságosságot, a társadalmi összetartást, a környezet védelmét és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást; annak érdekében, hogy a jelen nemzedékek szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek képességét a saját szükségleteik kielégítésére. Az oktatás mindamellett, hogy egyben emberi jog is a fenntartható fejlődés elérésének előfeltétele, és egyben a jó kormányzás, a megalapozott döntéshozatal és a demokrácia elősegítésének alapvető eszköze. Ennél fogva a fenntarthatóságra nevelés segítheti, hogy jövőképünk valósággá váljon. A tanulás a fenntarthatóságért fejleszti és erősíti az egyének, a csoportok, a közösségek, a szervezetek és az országok ítéletalkotó és választási képességét, hogy a fenntartható fejlődést előnyben részesítsék. Ez elősegítheti az emberek szemléletváltozását, képessé téve őket arra, hogy az életminőséget javítva biztonságosabbá, egészségesebbé és virágzóbbá tegyék világunkat. A fenntarthatóságra nevelés kritikus gondolkodásra, erősebb tudatosságra ösztönözhet, ami új jövőképek és elgondolások kialakítását és új módszerek és eszközök kifejlesztését teszi lehetővé.

8 4. A környezeti nevelés módszertana Mondd el, és elfelejtem; tanítsd meg, és emlékszem rá; lehessek részese, és megtanulom. (Kínai bölcsesség) 4.1. A környezeti nevelés jellemzői Valamennyi élethelyzetre és az oktatás minden területére (óvodai, iskolai, intézményen kívüli, családi, felnőttképzési területek) kiterjed, intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos. Folyamatos és élethosszig tartó. Problémaérzékenységre, kritikai és kreatív gondolkodásra nevel. Lokális és globális egyszerre: a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvnek megfelelően a helyi problémák megoldását segíti elő, azok megértése érdekében azonban szélesebb látókörrel vizsgálódik és keres ok okozati összefüggéseket. Miközben az aktuális problémák megoldására koncentrál, jövőbe tekintve hoz döntéseket. Hosszú távon, több generáció távlatában gondolkodásra tanít. Nem csak a legifjabb korosztályra koncentrál. Bár módszereiben különböző, és sokszor kevésbé látványos, a felnőtt lakosság éppúgy célcsoportját képezi, a nevelés élethosszig tartó. Nyitottságra, együttműködésre és konfliktuskezelésre nevel, szorgalmazza az állampolgári részvételt az egyént és a közösséget érintő folyamatokban. Fontos jellemzője a kompetenciafejlesztés. Megelőzés-központú, a problémák integrált szemléletű megoldása elé helyezi azok elkerülését. Minden élőlény és a természeti erőforrások tiszteletére nevel ( Embernek lenni az élőlények között nem kiváltság, hanem felelősség ). Több dimenzióból is megtapasztaltatja a jelenségeket a sokféleség jelentőségének felismerése érdekében. Adott témát sokféleképpen megtanít, többféle asszociációs lehetőséget teremt. Játékok révén erősíti az érzelmi kötődést. Tudomány- és tantárgyközi (interdiszciplináris) jellegű. Megjelenik a természetés társadalomtudományok mindegyikében, emellett az egyes tudományok határterületeivel is foglalkozik. Tudományos és művészi, értelmi és érzelmi jellegű egyaránt. Analitikus és holisztikus is: a világot és a felmerülő kérdéseket elemezve vizsgálja, ugyanakkor a nagy egészet megbonthatatlan egységnek tekinti. Egyszerre természet- és társadalomközpontú. Alapvető jellemzője a komplexitás: az analizálás és a szintetizálás egyszerre van jelen a környezeti nevelésben, egymást kiegészítik és a holisztikus látásmód kialakítását segítik. Minden tantárgyba beépíthető, ugyanakkor önálló tárgyként is megjelenhet. Átszőheti az óvodai és iskolai élet mindennapjait, így a tanórákon kívül is érvényesülhet, mint az adott intézmény ökológiai kultúrája. Rendszerszemléletre nevel: a minden mindennel összefügg elv alapján a környezeti nevelés sokszor egymástól távol álló vagy akár ellentétes szakterületeket

9 is egységes rendszerben láttat; rávilágít arra, hogy az egyes környezeti, társadalmi és gazdasági jelenségek és problémák összefüggenek egymással. Alternatív gondolkodás elsajátítását segíti: a környezeti kérdések megválaszolására több alternatíva állítható fel, melyek közül ki kell tudni választani a legjobb megoldást. Aktuális és jövőbe tekintő. Végső célja: létminőség választása és a megfelelő viselkedési normák kialakítása A hatékony környezeti nevelő jellemzői ért a gyerekek nyelvén, elhivatott a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóságra nevelés ügye iránt, jellemzi a természet iránti elkötelezettség, tisztelet és tenni akarás, megfelelő háttérismerettel rendelkezik, de nem csak az adott tudományterületen jártas, látásmódja többoldalú, lelkesedéssel beszél a természet rábízott szeletéről, globális gondolkodás kialakítására képes, szemléletesen, lényegre törően magyaráz, közvetlenül megtapasztalható témákat választ ki a bemutatás során, sokféle eszközt felhasznál a téma bemutatása során, az elmélet mellett nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati megoldásokra, a mindennapi környezetvédelemre is, utal az adott téma kapcsolódási pontjaira más tudományokkal, szakmákkal, verset, mesét, népdalt, mondát, legendát stb. is kapcsol a bemutatandó élőlényhez, képződményhez, a problémák iránt érzékeny, előadása során figyelembe veszi (lehetőleg előre felméri) a csoport érdeklődését, életkorát, előtanulmányait, nem kizárólag tudást átadó személy, hanem a tanulási folyamat koordinálója, katalizátora; ismeretátadása kétoldalú, beszélteti a csoportot, időt ad az ismeret- és élményanyag feldolgozására, gondosan megtervezi a téma bemutatására szolgáló eszközöket, olvasmányokat, kirándulás esetén annak útvonalát térkép és tájoló segítségével megismerteti a gyerekekkel is, fejleszti tájékozódó képességüket, nyitott, rugalmasan áll a napközben esetleg szükséges változtatásokhoz, az átadható ismereteket is a pillanatnyi körülményekhez igazítja, mindezek révén minél több kapcsolódási pontot épít ki a gyerekek és a természet elemei között, mottója: Olyan ember nincs, aki nem szereti a természetet, legfeljebb olyan van, akivel még nem szerettették meg! 4.3. A különböző cél-, illetve korcsoportok jellemzői Csoportban dolgozva különböző szerepek alakulhatnak ki a gyerekek között: vezető, irányító, tudós, segítő, gondoskodó, kiközösített stb., és viselkedésük is teljesen különböző lehet: csöndes, alkalmazkodó, agresszív, visszahúzódó stb.

10 Az alábbiakban áttekintjük, hogyan érdemes viszonyulnunk az egyes korosztályok tagjaihoz az életkori határok természetesen nem szigorúak. Olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben mindenki a személyiségének, képességeinek leginkább megfelelő feladatokat kapja, amiben kiteljesedhet, a többiek elismerhetik. Oldjuk fel az esetleg kialakuló ellentéteket, feszültségeket. Nevelési céljaink elérése miatt is fontos, hogy amikor csak lehet, hagyjuk a gyerekeket megoldani a problémát, inkább csak segítsünk, vezessük rá őket az okok feltárására, a közös megoldások keresésére. Sokszor meglepően jó megoldást találnak a konfliktusok kezelésére, mi is tanulhatunk belőle Óvodáskorú (2-6 éves) gyermekek Életükben uralkodó szerepe van az érzelmeknek, ezek alapvetően befolyásolják a megnyilvánulásaikat. Fontos a fantáziájuk, amellyel igyekeznek minden tapasztalásra magyarázatot adni (ide kapcsolódik a nagyfokú meseszeretet is). Arra figyelnek és emlékeznek leginkább, ami érzelmileg megragadta őket. A figyelem tartós fenntartásának, a fáradtság megelőzésének tényezői: a téma újszerűsége, a gyermek személyével való kapcsolata, az aktivitás lehetőségének biztosítása, érzelmi motiváció, a képzelet foglalkoztatása. Emlékezetük önkéntelen jellegű, vagyis a bevésés és felidézés túlnyomórészt valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, azon belül valósul meg, így a játékok során emlékezeti tevékenységük hatékonyabb. Észlelésüket és gondolkodásukat egyszer túlzott globalitás, máskor túlzott részletezés jellemzi. Elsődleges szerepe van a játéknak, amely leginkább a felnőttek tevékenységeinek utánzására épül. Mozgásigényük, cselekvési vágyuk nagy. Jellemző az önállósulási törekvés és a társak iránti igény. A legkisebbek könnyen lelkesíthetők, de gyakran nagyon izgágává válnak, amint kiszabadulnak a természetbe. A természetben kapott rengeteg érzékszervi benyomás következtében komoly feladat a gyerekek együtt tartása, figyelmének megnyerése információk átadása céljából ezért először az érdeklődésüket és a figyelmüket keltsük fel pl. közös játékokkal, közösen elvégzett feladatokkal, valamint a természet közvetlen megtapasztalásával pl. élőlények és képződmények tapintása, ízlelése, gyűjtögetése és összehasonlítása révén. A cél a korcsoport és a szülők érzelmeire, emócióira hatva a természet szeretetének, nélkülözhetetlenségének hangsúlyozása, továbbá a természetes alapanyagú (pl. fából, kőből, szalmából, virágból készült) termékek (e korcsoportnál leginkább játékok) emberközeliségének bemutatása, azok preferálásának kialakítása a műanyagból készült játékokkal szemben. Összefoglalva: elsődleges szerepe van a játéknak és a közvetlen tapasztalásnak; könnyen lelkesíthetők; először az érdeklődésüket és a figyelmüket keltsük fel.

11 Kisiskolás (6-10 éves) gyermekek Igénylik a közösségbe tartozást, a tanítóval és társaikkal együtt végezhető munkát. Kifejlődik bennük bizonyos feladat- és kötelességtudat, képesek figyelmüket, emlékezetüket, akaratukat egy cél alá rendelni. A konkrét tárgyak és a velük végzett tevékenységek akár hosszú időre is lekötik figyelmüket, képesek percig folyamatosan figyelni. Képesek a jelenségek analizáló-szintetizáló vizsgálatára. Tanítsuk őket megfigyelni. Gondolkodásuk konkrét és képszerű, de ezek a tartalmak már lényeges összefüggéseket tárnak fel. Képessé válnak a fogalmakkal való soralkotásra, alá-, fölé-, mellérendelésre, következtetésekre. Legkönnyebben konkrét dolgokat tudnak megtanulni. A gyakorlati feladatok megoldásához rendszerint különösebb előzetes tájékozódás, analízis nélkül fognak hozzá, ezt a hiányt a cselekvés közben próbálják pótolni, így sok a próba-szerencse jellegű mozzanat. Aktivitásuk és kíváncsiságuk rendkívüli. Minden érdekli őket, ami a világban létezik. Érdeklődésük tapasztalati jellegű, különösen a kézzel fogható, színes, mozgó képződmények, élőlények vonzók számára. Érdeklődésüket viszonylag könnyű irányítani. Szívesen hallgatnak mesét, vagy még inkább kalandos történeteket. Felnőttekhez való kötődésük fokozatosan fellazul, és a velük egykorúak felé fordul, így egyre több önálló döntési lehetőséget igényelnek és felgyorsul a szocializálódás folyamata. A csoporton belül fontos motiváció a társak iránti szolidaritás, és megjelenik a rivalizálás is. Az előző korcsoportnál valamivel nehezebben kezelhetők, mert a fogyasztói társadalom összes pozitívumával és negatívumával rendszeresen találkoznak, így sokan az eldobható, kicserélhető világ, társadalom bűvöletében élnek. Legkönnyebben a pedagóguson keresztül érhetjük el őket, akik ennél a korosztálynál még véleményvezérnek számítanak. A környezeti nevelési programok során átadható üzenetek mondanivalója a korcsoport kíváncsiságának, mozgékonyságának kielégítését célozza meg, ugyanakkor az érzelmeket és a szépérzéket is célba kívánja venni. A legtöbb ilyen korú gyermek mindent fel akar fedezni, és nagyon fogékonyak az állatok iránt. Lelkesedésük felkeltése könnyű: egyszerűen hagyni kell, hogy saját maguk tapasztalják meg a természet elemeit és jelenségeit, azok összefüggéseit (önálló és közös tapasztalatszerzés, rácsodálkozás révén). Összefoglalva: aktív, fogékony, tapasztalatszerző; kíváncsiságát, mozgékonyságát ki kell elégíteni; lelkesedésének felkeltése könnyű; rendszeresen tanítsuk megfigyelni.

12 Kiskamaszok (10-14 éves korosztály) Leginkább az előző és a következő korosztály közötti átmenet, azok jellemzői összemosódnak. Kialakul az elvont gondolkodás (fogalmak kialakítása, logikai műveletek használata). Az intellektus fejlődése szorosan összefügg az alkotóképesség fejlődésével. Sok pozitív érzelmi viszonyulást tanulnak meg (szerelem, rajongás barátért, illetve példaképért, esztétikai és intellektuális örömök), sok változás árán. Nagy szerepet kap a csoporthoz tartozás. E korcsoport rendszerint nyitott, jól félkészült, kellően kíváncsi és érdeklődő, így ideális a természetbeni élmények befogadására itt is jól jöhet azonban a felesleges energia és a túlbuzgóság levezetése játékok segítségével. Összefoglalva: nyitott, kíváncsi és érdeklődő; jól irányítható, könnyű neki ismeretet átadni; részletes és egyben játékos ismeretátadásra van szükségük, nem iskolai módszerekkel Kamaszok (14-18 éves korosztály) Jellemzőek a szélsőséges hangulatváltozások és az érzelmi kiegyensúlyozatlanság. Jellemzőek az erőpróbák. Sok pozitív érzelmi viszonyulást tanulnak meg (szerelem, rajongás barátért, illetve példaképért, esztétikai és intellektuális örömök), sok változás árán. Fokozottan érzékenyek a kritikára viselkedésükben arra törekednek, hogy a nemtetszést elkerüljék. Nagy szerepet kap a csoporthoz tartozás. Ezt a célcsoportot nehéz megszólítani és foglalkoztatni, figyelmét az információk megszerzésére ráirányítani és eredményesen fenntartani. Éppen a felnőtté válással küszködik, már nem gyerekek, de még nem is felnőttek. Egyrészt követik, másrészt elutasítják a felnőttek által nyújtott modelleket. Így a kommunikáció is problémás. A kiskamaszok még jobban megfoghatók, azonban a éves korosztály már csak igen nehezen befolyásolható a tanárok által. Az üzenetek mondanivalója a felnőtté válás segítése, az olykori magánykeresés lehetőségének felmutatása, a párkapcsolatok iránti kíváncsiság és a mozgás iránti igény tisztelete, valamint a pályaválasztás felvetése. Globalizált, elembertelenedő világunk az erőszakot sugallja, ennek ellenében a természetben töltött békés, nyugodt órák hangsúlyozása nehezen működik Összefoglalva: nehezen irányíthatók és motiválhatók; a korosztály egy része mindent észrevevő, nyitott, nehezen fegyelmezhető, terepen jól mozgó őket feladatokkal kell ellátni, és elszánt természetvédő nevelhető belőlük; másik része nehezen motiválható, a közös élményt megbontó; megint mások kiközösítettek, sértődöttek nekik kevés, de sikerélményt biztosító feladatot kell adni; a pedáns típust motiválni kell.

13 Felnőttek (18 év feletti korosztály) A éves korosztály leginkább konformizmusra hajló (a fogyasztói társadalomba beilleszkedő), szerencsés esetben harcos környezetvédő, a fennálló rendet megkérdőjelező, elveiért küzdő; lehetőséget kell adni neki az erőpróbára pl. segítőként a kisebbek foglalkozásain. Felnőtt korosztályok: felelősség és kötelességtudat jellemzi, ugyanakkor gyakran nem hisz abban, hogy ő maga is képes környezete megváltoztatására; fontos különbséget tenni az általános érdeklődők (különböző mértékben lelkesedő turisták) és a szakmai csoportok között A környezeti nevelés színterei A környezet- és természetvédelemben érintettek viszonya adott célhoz, tevékenységhez vagy konkrét témához leginkább szemléletmódjuktól függ. Ezt a viszonyrendszert nevezzük attitűdnek. Az attitűdöket olyan részlegesen összerendezett szokásrendszerként lehet definiálni, amely meghatározott körülmények között vezérli a viselkedést, és összességében meghatározott alkalmazkodási mintává áll össze. A környezeti nevelés során jól használhatóak a hosszú távon ható kapcsolatrendszerek. Hatóterület lehet: családi nevelés, formális (intézményes) nevelés (óvoda, általános- és középiskola, felsőoktatás, speciális nevelés, általános és szakmai képzés), média, mint formális kommunikációs csatorna, informális kommunikációs csatornák (interperszonális kommunikáció), közösségi rendezvények, akciók, minden olyan tevékenység, amely adott közönség számára példát mutat A környezeti (és a fenntarthatóságra) nevelés módszerei Holisztikus, inter-, sőt transzdiszciplináris megközelítés Képességfejlesztés (kritikai és kreatív gondolkodásra, aktív állampolgárságra, együttműködésre, konfliktuskezelésre nevelés) Kompetenciafejlesztés Az intézményesített és informális oktatási formák színvonalának javítása. A környezeti nevelés minden tantárgyba beépíthető, de emellett önálló tárgyként is megjelenhet (utóbbi azonban nem helyettesítheti az előbbit), ezen kívül átszőheti a tanintézmény mindennapi légkörét, így a tanórákon kívül is érvényesülhet, mint az adott intézmény ökológiai kultúrája.

14 7. A környezeti nevelés informális eszközei 7.1. Erdei iskolák A tengerimalac igen kedves kis élőlény. Aki ismeri, pontosan tudja, hogy nem a tengerekben él. Nem is malac, hanem rágcsáló. Mégis ez a neve. Ilyen furcsa kifejezés az erdei iskola is. (Lehoczky János) Adott terület természeti és kulturális viszonyainak, gazdálkodásának és az értékek megőrzési lehetőségeinek megismerésére, a gyerekek által végzett megfigyelésekre és ily módon közvetlen tapasztalatszerzésre nyújtanak módot az erdei iskolák, amelyek bentlakásos rendszerükkel elmélyítik a megszerzett ismereteket és közösségszervező erejűek is. Ezek egy részét civil szervezetek, másokat erdészetek vagy vállalkozások működtetik. Ezek a szervezetek évente több tízezer gyermek számára biztosítanak erdei iskolai programokat, helyszíneket, amelyek kiegészülnek egy két napos túrákkal, kirándulásokkal. Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. (az Oktatási Minisztérium megfogalmazása) Az erdei iskola jellemzői: Az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi szorgalmi időben valósul meg és összefüggően többnapos helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, rendszerint természetközeli környezet (de városban is elképzelhető) a megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, ember által létesített és szociokulturális környezete a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését. Az erdei iskolában az integrált ismeretek elsajátításának egyik leghatékonyabb módszere a projekt-módszer. Ennek lényege az együttműködő tanulási technika. Olyan sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Fontos az adott téma legszélesebb

15 körű feltárása, valamint az, hogy a tárgyi vagy szellemi végtermék egy közös alkotás eredménye. A központi téma mindig életszerű, s reális, valóságos válaszok érkeznek a kitűzött kihívásra. A projekt időtartama és a résztvevők köre mindig szabadon választható. Az általános értelemben vett projekt-módszertől az erdei iskola abban különbözik, hogy nem egy feladat, hanem maga az erdei iskola környezete áll a tevékenységek központjában, és sokkal gazdagabb, komplexebb lehetőséget nyújt a szokásos iskolai projektekhez képest. A bemutatott témák és az alkalmazott módszerek gazdagsága, az oktatás hatékonysága és a látogatottság alapján legjelentősebbek a következő szervezetek erdei iskolái, illetve oktatóközpontjai: Csemete Egyesület Bugac és Kömpöc; Erdei Iskola Alapítvány Horány; Független Ökológiai Központ Vigántpetend; Göncöl Szövetség Vác; Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkeve; Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Gömörszőlős; Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Pénzesgyőr. A nagy hagyományokra építő, változatos tematikájú erdei iskolákban alkalmazott tanítási és tanulási módszerek hatékonyságát felismerve a kormányzat célul tűzte ki a feltételrendszer megteremtését ahhoz, hogy általános iskolai tanulmányai alatt minden gyermek legalább egyszer eljuthasson bentlakásos erdei iskolába. Az erdei iskolában a helyszín természeti adottságait, gazdálkodási szokásait és kulturális körülményeit (vagyis helyi szinten a fenntartható fejlődés három pillérét) figyelembe vevő és azokat bemutató programokat kell kialakítani a tanulók aktív részvételére alapozva. Kiemelkedő feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Sajnálatos módon december 31-én pénzhiányra hivatkozva az Oktatási Minisztérium megszűntette a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát, emiatt az általuk gondozott Erdei Iskola Program is ellehetetlenült Az erdei iskola helyszínének megválasztása A legfontosabb, hogy olyan helyre menjünk, ahol előre megtervezett vagy kiválasztott pedagógiai programunkat meg tudjuk valósítani. Pedagógusként, iskolai szabadidőszervezőként 3 fő lehetőségünk van: az általunk kidolgozott programhoz választunk helyszínt adott helyszínhez igazodó programot dolgozunk ki valamely erdei iskolai szolgáltató által kínált programot használjuk. A helyszín kiválasztásakor érdemes figyelembe vennünk: segíti-e pedagógiai céljaink elérését akkreditált erdei iskolai programmal rendelkezik-e a csoport életkorának megfelelő-e (pl. berendezése gyerekléptékű-e) kellőképpen természetközeli-e sok élményt tartogat-e a gyerekek számára milyen az ár-érték aránya milyen a megközelíthetősége van-e térerő, vagy vezetékes telefon

16 eső esetén van-e közös belső helység, vagy van-e lehetőség alternatív programra sugallja-e a helyszín a környezeti nevelés hangulatát (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékosság, természetes anyagok használata) milyen a komfortfokozat, erre fel kell készíteni a gyerekeket van-e lehetőség a nemek elkülönítésére iható-e a csapvíz nagy forgalmú út halad-e mellette megfelelő-e a köz-/megvilágítás van-e közelben orvos? találkoznak-e a gyerekek helyi köz- és szakemberekkel (pl. erdész, méhész, fazekas, gazdálkodó stb.) milyen az eszközellátottság van-e munkafüzet, feladatlap stb Erdei iskolai programok tartásához szükséges alapismeretek Természetrajzi ismeretek az erdei iskola környékén (és ezek összefüggései egymással) Domborzati viszonyok (kiterjedés, kapcsolat a tágabb környezettel, konkrét útvonalak domborzata, relatív magasságok, szélső értékek) Geológiai viszonyok (kialakulás, folyamatok, kőzetfajták, ásványfajok és azok (makroszkopikus) jellemzői, hatás a talajra, vízgazdálkodás, jellemző talajtípusok) Klíma (hőmérsékleti-, szél- és csapadékviszonyok, szélső értékek, változatosságuk, hatásuk a környezetre) Hidrológia (források, patakok, állóvizek száma, kiterjedése, minősége, az útvonalba esők nevei, állandó és ideiglenes, természetes és szabályozott patakok) Növénytakaró (jellemző élőhelyek, társulások és természetességük) Növényfajok (gyógy- és fűszernövények, ehető és mérgező növények és gombák, termőhelyjelző fajok, védett fajok, az adott körzet jellegzetességei), kert megléte esetén a növények származási helye, termőhelyi és (ökológiai) termesztési igényei Állatfajok (jellemző fajok és tulajdonságaik, állatok nyomai (lábnyom, ürülék, rágáskép, táplálkozási nyom, fészek és egyéb tartózkodási hely stb.), állathangok, védett fajok) Természetvédelem az erdei iskola környékén A természetvédelem intézményrendszerének felépítése, helyi szervei, azok feladatai A védettség kiterjedése, okai és céljai Egyedi tájértékek megismerése Gazdálkodás az erdei iskola környékén Az erdőgazdálkodás eszközei, módszerei Rét-, legelő-, nád-, mezőgazdálkodás eszközei, módszerei Zöldség- és gyümölcskertészet eszközei, módszerek Történelem az erdei iskola környékén Helytörténet, emlékek Gazdálkodástörténet és nyomai

17 Tájtörténet és nyomai Az erdei iskola szakmai programja A környezeti nevelés sajátos színterét és speciális tanulásszervezési formáját jelentő erdei iskola programjai során a természet nemcsak környezet, hanem a megismerés tárgya is. Fontos szerepe van a következőknek: a helyszín előzetes ismerete (a programok és módszerek kiválasztásához) a csoport életkori sajátosságainak és meglévő ismereteinek előzetes ismerete a pedagógiai célkitűzés elérése többféle módszer kombinálásával az alkalmazott módszerek cselekedtetőek, élménycentrikusak legyenek a módszerek széles skálán mozognak: frontális ismeretközlés, bemutatás, kísérlet, önálló- és csoportmunka, gyűjtőmunka, játékos vetélkedők, versenyek, drámapedagógiai eszközök az ismeretszerzésen kívül a szabadidő tervezése, szervezése is nagy körültekintést igényel, emellett a gyűjtött anyagokból kiállítások, élménybeszámolók, naplók készíthetők az éjjel-nappali együttlét, önkiszolgálás, saját- és egymás munkájának értékelése, egymáshoz való alkalmazkodás, tábortűzi együttlét, közös éneklések, őszinte beszélgetések kohéziós ereje a közösségformálásnak olyan lehetőségét biztosítják az erdei iskolában, amelyet formális iskolában nem lehet gyakorolni. Mindezek alapján megállapítható, hogy az erdei iskolák óriási lehetőséggel bírnak a fiatalabb generációk személyiségfejlesztése terén. A lehetőségek kiaknázása ugyanakkor nagy felelősséggel jár és komoly előtanulmányokat, felkészültséget igényel Ökoiskolák és Zöld Óvodák Hálózata 7.3. Táborok Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és máig egyik leggyakoribb környezeti nevelési forma a természetismereti, illetve a természetvédelmi táborok rendszere. Legismertebbek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület három évtizede rendszeresen szervezett ornitológiai és természetvédelmi táborai, illetve a Göncöl Szövetség és tagszervezetei által húsz éve indított és jelenleg a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület által működtetett Süni táborok, amelyek a gyerekek általi természet-megfigyeléstől a fiatalok természetvédelmi munkavégzéséig, tanösvények kialakításáig és élőhely-rekonstrukcióig számos szinten kínálnak programokat, a tábort átívelő keretmese révén egységes rendszerbe foglalva a botanikai, zoológiai, geológiai, csillagászati, néprajzi és gyakorlati túravezetési ismereteket. A társadalmi szervezetek jelentős része és egyes közintézmények is rendszeresen szerveznek valamely korosztály számára nyári táborokat. A természetismereti táborok keretében, miközben a természettel ismerkednek, a résztvevők azt is megtanulják, hogyan tudják ellátni magukat és hogyan tudnak közösségben, összhangban élni a természettel. Elsődleges cél a természet szépségének megismertetése és

18 a Földünk iránti felelősségteljesebb szemlélet elsajátíttatása a táborozókkal. A nomád természetismereti táborok kiválóan alkalmasak a nagyvárosi szemléletmódtól való elszakadásra. Érdemes először minden oldalról bemutatni a természetet, összefüggéseiben és részleteiben egyaránt, s hogy minél szorosabbá váljon a kapcsolat, a gyermekkorban kezdve az emóciókon keresztül közelítsünk (pozitív emocionális élmények megerősítése). A táborok gerincét általában a szakmai programok képezik, ezeket azonban jelentősen kiegészítik a manuális vagy szakmai jellegű játékos foglalkozások és a globális, komplex témákról a holisztikus szemlélet kialakítása céljával folytatott beszélgetések. Megszervezésük hosszú folyamat (1. táblázat). 1. táblázat: Természetismereti táborok előkészítése nagyjából fél évvel a tábor előtt megfelelő táborhelyet kell találni, ki kell tűzni a tábor pontos időpontját (gondolva a felépítésre és lebontásra is), meg kell írni a megvalósítást elősegítő (eszközbeszerzésről, programszervezésről szóló) pályázatokat, 4 5 hónappal előtte meg kell hirdetni a tábort (iskolákban, sajtóban), 4 hónappal előtte el kell küldeni az engedélykérelmeket a tábor helyszíne szerint illetékes hatóságoknak, valamint a tulajdonosoknak (ÁNTSZ, erdészet/helyi önkormányzat/magántulajdonos, védettség esetén KöTeVi-Felügyelőség), 4 hónappal előtte meg kell tartani az első megbeszélést a szervezők számára, felosztva a szakmai programokat és kiválasztva a kerettörténetet, 3 hónappal előtte kell tartani a második tábormegbeszélést a tábor előkészítésének konkrét feladatairól, az előzetes munkákról, a kerettörténet konkrét forgatókönyvéről és a leendő résztvevők ehhez kapcsolódó előzetes feladatairól, 2 hónappal előtte kell a gyerekeknek jelentkezniük a táborba, 1,5 hónappal előtte kell elküldeni a gyerekeknek az első levelet a táborról és a részvételi díj befizetéséről, 1 hónappal előtte kell tartani az utolsó tábormegbeszélést, ahol át kell tekinteni az összes teendőt, azt, hogy ki építi fel a tábort (ez a tábor infrastruktúrájának kialakítását jelenti) és ki kíséri a résztvevőket a közös találkozóhelyről a táborhelyre; össze kell írni a beszerzendő élelmiszerek és egyéb áruk listáját, három héttel előtte kell lefoglalni a MÁV- és/vagy Volán-járatokat, el kell készíteni a résztvevők listáját, a táborhely ismeretében meg kell szervezni a vízszállítást, fel kell kutatni a helyi élelmiszer-beszerzési lehetőségeket, valamint az orvosi ellátás lehetőségeit, két három héttel előtte kell kiküldeni a második tájékoztató levelet az utazás adataival, orvosi igazolás kérésével (nyilatkozat arról, hogy az illető közösségbe mehet, táborozhat), egy két héttel előtte el kell kezdeni a beszerzést a korábban összeállított listák (élelmiszerek, vegyi áruk stb.) alapján, a tábor után értékelni kell a tábort és el kell számolni az esetleges pályázatokkal; a résztvevőkkel tartani kell a kapcsolatot, pl. tábortalálkozót és hétvégi túrát lehet szervezni stb Rendhagyó órák A magyar általános- és középiskolai oktatás erősen elméleti jellegű, tehát elsősorban az értelmi fejlődést szolgálja. A fiatalok esetében ugyanakkor fontos az érzelmi

19 viszonyulások formálására törekedni, mert azok erőteljesen befolyásolják cselekvéseiket tehát gyakorlati tevékenységekre van szükség. A már tárgyalt táborok és erdei iskolai programok mellett idetartozik a szakkörök szervezése, ezekhez kapcsolódóan nemzetközi felmérésekben történő részvétel (pl. GLOBE- és BISEL-programok, zuzmóvizsgálat), hulladékudvarok látogatása, rendhagyó iskolai órák tartása környezet- és természetvédelmi témákban sok praktikus tanáccsal a környezettudatos életvitelhez. Ezek megszervezésében jelentős a társadalmi és az állami szervezetek, a nemzeti parki igazgatóságok munkatársainak, önkénteseinek, oktató- és látogatóközpontjainak a szerepe. Jelentős szereppel bírnak a játékok is, különösen a fiatalabbak körében, így pl. ismerkedési (memóriafejlesztő, ráhangoló), csoportalakító, érzékelésfejlesztő, tér- és formaérzékelő, kommunikációt, empátiakészséget, fantáziát és kreativitást fejlesztő, figyelemösszpontosító, vizuális, növény- és állatismereti és szerepjátékok Tanulmányi versenyek Hazánkban évtizedekre visszatekintő múltja van az iskolai vagy városi jellegű, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által koordinált tantárgyi feladatmegoldó versenyektől kezdve a nagyrészt a jeles napokhoz kötődő, eseti jellegű városi vetélkedőkön át az országos környezet- és természetvédelmi megmérettetésekig. Utóbbiak legnevesebb példái a Herman Ottó-, a Kitaibel Pál-, a Kaán Károly- és a Teleki Pál-verseny Pedagógus-továbbképzések 7.7. Tanösvények A természeti értékek megismertetésének és a védelmük iránti elkötelezettség kialakításának hatékony helyszíne lehet egy változatos útvonalú, könnyen bejárható és bőséges információt nyújtó tanösvény. A tanösvények rendszerint egy újonnan kialakított, jelzett túraútvonal mentén található értékeket vezetőfüzet vagy információs (és gyakran az elmélyülést segítő feladatokat adó) táblák, esetenként szakmai vezető révén mutatnak be. Számuk az utóbbi években jelentősen nőtt mind a hivatásos, mind a civil természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően, emellett az általuk hordozott információ is kibővült: ma már az adott térség természeti értékei mellett gyakran környezeti problémákat és azok megelőzéséhez, illetve megoldásához szükséges életviteli mintákat is bemutatnak Kiállítások, bemutatók A globális vagy tematikus bemutatók sok látogatót vonzanak. Emellett egyes eseményekhez, jeles napokhoz kapcsolódva is sok helyen rendeznek időszakos, gyakran figyelemfelkeltő jellegű, kreatív és interaktív kiállításokat. Témáik adott terület természeti vagy kulturális értékeinek és védelmi jellegű tevékenységeinek bemutatásától kezdve energia- és nyersanyag-takarékosságra, a hulladékproblémák orvoslására,

20 egészséges táplálkozásra stb. ösztönzőig sokfélék lehetnek. A leghatékonyabb kiállítások a látogatókat cselekvésre, életmódváltásra késztetik Oktató- és látogatóközpontok A nemzeti parki látogatóközpontok, a környezet- és természetvédelem hivatásos és civil szervei által működtetett oktatóközpontok kiállításokon, tanácsadáson, információszolgáltatáson és egyórástól akár néhány naposig terjedő programok szervezésén keresztül fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben. Természetvédelmi vonatkozások tekintetében az alábbi környezeti nevelési program egy tipikus példa lehet a sok lehetséges közül, akár az iskolai oktatás tantervébe illesztve egy tanulmányi- vagy osztálykirándulás, látogatás alkalmával Ötlet oktatóközponti programra: A fa élete Környezeti nevelési cél: Ismeretek átadása, pl. o a korhadó fatörzs, mint életközösség o a körforgás szépsége, dinamikája, összetettsége o a természetben mindennek megvan a maga szerepe stb. Képességfejlesztés, pl. o a látáson kívül a hallás, szaglás, tapintás, ízlelés (csak biztonsággal felismert és ehető fajoknál) rendszeres használata és fejlesztése o képessé tenni a gyerekeket és felnőtteket, hogy alkalmazni tudják a tudományos eljárásokat a környezeti problémák megoldásában o becslések, mérések végzése Attitűdformálás, pl. o bensőséges, szeretetteljes viszony kialakítása egymással és a természettel o helyes viselkedés, attitűd a természetben o aktív természet- és környezetvédő tevékenység... A Nemzeti Alaptanterv elvárásainak megfelelően e témakör több tantárgyhoz is köthető: Környezetismeret, biológia: a fák, mint az erdei életközösségek részei, lágy- és fásszárú növények összehasonlítása; a fa részei, szaporodása; korának meghatározása; a korhadó fatörzs életközössége Magyar nyelv és irodalom: fákkal, erdőkkel és erdei élőlényekkel kapcsolatos szólások, közmondások Matematika: becslések, mérések szabvány és nem szabvány mértékegységekkel Ének: fákkal, erdőkkel és erdei élőlényekkel kapcsolatos népdalok Rajz, technika: rajzok, nyomatok készítése levelekről, levélkompozíció összeállítása. A program fő eszmei mondanivalóját bevezető formájában érdemes ismertetni. Az ember természetet átalakító, pusztító tevékenységének egyik leglátványosabb megnyilvánulása világserte az erdők pusztítása, élőhelyeik degradálódásának előidézése. A fák és az erdők biológiai funkcióinak, az emberiség mindennapi élete és fennmaradása szempontjából

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Mecseker dő Zr t. Mókus Suli Er dészeti Er dei Iskola és Er dő Háza

Mecseker dő Zr t. Mókus Suli Er dészeti Er dei Iskola és Er dő Háza Mecseker dő Zr t. Mókus Suli Er dészeti Er dei Iskola és Er dő Háza Mecseker dő Zr t. Az erdész unokái örökségével gazdálkodik Baranya megye Mecsek, Dráva-sík állami erdőinek kezelője Erdő- és vadgazdálkodás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév

ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév Szentlőrinc, 2014. 09. 24. Készítette: Tóth Beáta Iskolánk, a Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye pályázati úton, a 2012/2013-as

Részletesebben

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Tisztelt Pedagógus! Kérjük áldozzon idejéből néhány percet arra, hogy megismerje szolgáltatásainkat és felmérje, hogy

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Ökomunkaközösség E g e r, 2011. szeptember 01. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Vizsgálódás mikroszkóppal.

Vizsgálódás mikroszkóppal. Időtartam: 1,5 2,5 óra Melyik korcsoportnak ajánljuk? Kiscsoporttól nagycsoportos korosztályig, és 1. osztályosoknak ( A programcsomagot egészben ajánljuk, de egy-egy része külön is megvalósítható) Vizsgálódás

Részletesebben

A tanyapedagógia szerepe és jelentősége

A tanyapedagógia szerepe és jelentősége 2013. február 4. A tanyapedagógia szerepe és jelentősége A kép forrása: : http://mek.niif.hu/02100/02152/html/08/446.html Dr. Horváth Zsuzsanna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Érintett témák (1) Neveléstörténeti

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA. A képzés költségei: INGYENES, amely magában foglalja a képzés, a terepgyakorlatok, oktatási segédanyagok költségét.

KÉPZÉSI TEMATIKA. A képzés költségei: INGYENES, amely magában foglalja a képzés, a terepgyakorlatok, oktatási segédanyagok költségét. KÉPZÉSI TEMATIKA Gyakorlatorientált környezeti nevelési program a kistérség pedagógusainak, környezetvédelmi és civil szervezetek szakembereinek"című képzéshez (célterület azonosító: 1021860) című pályázathoz.

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉGEINK HETE. a Halmi Telepi Általános Iskolában 2012. október 8-12.

VILÁGÖRÖKSÉGEINK HETE. a Halmi Telepi Általános Iskolában 2012. október 8-12. VILÁGÖRÖKSÉGEINK HETE a Halmi Telepi Általános Iskolában 2012. október 8-12. Rövid történet: Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének

Részletesebben

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BUDAPEST XXIII. KERÜLETI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GYÖNGYHALÁSZOK - TEHETSÉGPONT Cím: 1237 Budapest, Soroksár-Újtelep Nyír u. 22. Tel.: 283-13-82 E-mail: fiai@feketei-bpny.sulinet.hu

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A Krúdy Gyula Általános Iskola ökoiskolai tevékenységének bemutatása

A Krúdy Gyula Általános Iskola ökoiskolai tevékenységének bemutatása A Krúdy Gyula Általános Iskola ökoiskolai tevékenységének bemutatása 1. Az intézmény bemutatása Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, amelyben általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod?

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul: TERÜLETMÉRÉS

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Solár üzenet az általános iskoláknak 2012

Solár üzenet az általános iskoláknak 2012 Solár üzenet az általános iskoláknak 2012 Debrecen, X. Energoexpo, konferencia, 2012 Szeptember 25-27 Készítette: Véghely Tamásné Kastélydombi Általános Iskola Budapest, XVIII. Kerület Olyan nemzedékre

Részletesebben

KÉPZÉSEK A TÁMOP 3.1.4-12 PÁLYÁZATHOZ

KÉPZÉSEK A TÁMOP 3.1.4-12 PÁLYÁZATHOZ KÉPZÉSEK A TÁMOP.1.4-12 PÁLYÁZATHOZ Stiefel Eurocart Kft 1155 Budapest, Kolozsvár u. 1. Tel: 06(1)415-2010 Fax: 06(1)414-068 E-mail: iskola@stiefel.hu www.stiefel.hu www.okostabla.hu www.interaktiveszkozok.hu

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0582 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Új horizont projekt A projekt összegző adatai: - A projekt megvalósításának kezdete: 2012. május 1. -

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

1. Óvodapedagógus szak

1. Óvodapedagógus szak 1. Óvodapedagógus szak A képzési és kimeneti követelményeknek, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzés tartalma A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos

Részletesebben

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 (az elmúlt évek tapasztalatai alapján) 1. Bevezetés Az iskolakezdéssel új korszak kezdődik minden kisgyermek életében. A játékot, mint eddigi

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Tormási Margit CSANODA CSALÁDI NAPKÖZI ÉS JÁTSZÓHÁZ JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Csanoda-Gyermekszolgáltató Játszóház Nonprofit Bt. 2012. Csanoda Játszóház Szakmai program 2 A játszóház neve: Csanoda Játszóház

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban

Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban A KUNSZENTMÁRTONI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA 2010. augusztus 20. 2011. augusztus 31. 1 Múzeumok és iskolák

Részletesebben

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne. TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.

Részletesebben

AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON

AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON A tanárképzés és a tanári továbbképzések célja a tanulói aktivitás motivációja: a hatékonyság növelése, jobb eredmények elérése a tanár-diák

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Jegyzőlakás ingyenes használatbavételének engedélyezése Rendszeresen tartunk sérült illetve gerinc-, vagy tartásproblémákkal

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Beszámoló a községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Tisztelt Képviselő- Testület! Az önkormányzat a közművelődési feladatok ellátására a közművelődési tevékenységek~ folyamatos ~megval6síthat6ságára

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A Szolnoki Sportcentrum Kft. részvétele, szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában a szolnoki óvodákban és általános iskolákban.

A Szolnoki Sportcentrum Kft. részvétele, szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában a szolnoki óvodákban és általános iskolákban. A természet hatalmas, az ember parányi.ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. Szent-Györgyi

Részletesebben

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN 2.osztály Heti 1 óra Összeállította: Báder Ilona Témakör: AZ ÉN VILÁGOM Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet

Részletesebben

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek Közlekedési ismeretek szakkör éves munkaterve a 2013/14-es tanévre A szakkör helyszíne: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola 4274, Hosszúpályi, Szabadság tér 30. A szakkör elnevezése: Közlekedési

Részletesebben