Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási Tanszék Oktatási segédanyag című tantárgyhoz a Tájgazdálkodási mérnök szakos hallgatók részére Összeállította: Szinyei Béla MEZŐTÚR, 2001

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...1 Szemelvények Csemez Attila: Tájtervezés Tájrendezés című tankönyvéből. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996)...2 Tájfogalom, tájelemek...2 A tájrendezés lényege...5 Regionális rendezési tervek...5 Általános rendezési tervek...5 Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás...6 Természeti földrajzi táj -beosztás...7 Nagyságrendi táj -osztályozás...7 Regionális területbeosztás...8 Tájtervezési formák...9 Területrendezési tervek...9 Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek...9 Környezeti hatásvizsgálat...10 Tájrendezés és melioráció...10 Tájrendezés és környezetvédelem...11 Tájrendezés és beruházás...12 Tájrendezési folyamat...12 A tájrendezési terv részei...13 Tájvizsgálat (tájanalízis)...13 Tájértékelés (tájdiagnózis)...14 A tájértékelési módszerek elemzéséből levonható megállapítások:...17 Tájrendezési terv...19 Mátyás-hegy Remete-hegy tájrendezési terve (1991)...20 TÖRVÉNYEK, JOGI HÁTTÉR évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi XIII. törvény a természet védelméről évi XLVIII. törvény a bányászatról...26 TÁJRENDEZÉSI LEHETŐSÉGEK...26 Tájesztétikai szempontok figyelembevétele...26 Helyválasztás...29 Formaválasztás...29 Tereprendezés...30 Növényalkalmazás...30 TÁJBA ILLESZTÉSI MÓDOK...32 SZINYEI BÉLA: ÉPÍTETT KÖRNYEZET MAGYARORSZÁGON (KIVONAT)...35 Bevezetés...35 A környezet és az épített környezet fogalma; az épített környezet tartalma...36 Az épített környezet térségi, természeti, táji, társadalmi, kulturális, gazdasági meghatározottságának egyes jelenségei...41 A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKULÁSÁNAK JELLEMZŐI...44 Településföldrajzi megközelítés...44 A magyar lakóházfejlődés...47 Építészettörténeti megközelítés...49

3 BEVEZETÉS 1 Az emberi környezet egyre súlyosbodó problémái, a beépített területek burjánzása, a természeti, táji értékek pusztulása, felvetik annak igényét, hogy a témakörrel foglalkozó tudományos megközelítés mind átfogóbb legyen. Az általános gyakorlat szerint az egyes tématerületek tudományos művelői csak a saját problémáikkal foglalkoznak, kevés a kitekintés a más szakterületek felől érkező hatások, vagyis több szakterület összefüggései felé. Külön szakma foglalkozik a mezőgazdasággal. Az erdőgazdasággal, a természetvédelemmel, az állat- és növényvilággal, a földrajzi környezettel és külön szakma az építészettel, a közúthálózattal, a közüzemi hálózatokkal. Az elmúlt években létrejött egy új fogalom, az épített környezet fogalma és egy új jogi szabályozás, az épített környezet alakításáról és védelméről (1997. évi LXXVII. tv.) szóló törvény és a hozzá tartozó kormányrendelete az országos településrendezési és építési követelményekről (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet). A törvény értelme szerint a beépített és beépíthető területek és az épületek, építmények szempontjából készült; szabályozása, fogalomrendszere a természetvédelem, tájvédelem szempontjait másodlagosan kezeli. Nyilvánvaló, mert a természetvédelem és tájvédelem saját törvényekkel rendelkezik, a mezőgazdasági termőföldeket is törvény védi. Az átfogó, mindkét oldal érdekeit mérlegelő szemlélet érdekében szükségesnek tartom a tájgazdálkodást és a tájépítészet fogalmát. A tájrendezés külön szakma, amelyet Csemez Attila tanszékvezető, egyetemi tanár tankönyvének szemlélete képvisel. E szemléletet kell átvennie a tájgazdálkodási mérnököknek. Mindig kritikusnak és következetesnek kell lenniük bármely műszaki létesítmény legyen az a legszebb, legmodernebb épület építésével kapcsolatban, ha az addig beépítetlen természeti állapothoz közeli élő földterületet venne igénybe. Ha épület építése elkerülhetetlen, ha új út építése szükséges, mindig gondolni kell a természeti ellentételezésre ; legyen a fejlesztésben fásítás is, vagy pl. zöldterület kialakítása. Látnunk kell, hogy az Alföld erdősültsége nagyon alacsony 4-5 % körüli és egyelőre csak nagyon bizonytalan tervek és programok léteznek az erdősültség valamikori %-os értékének elérésére. A következő két részben szemelvényeket közlök Csemez Attila tanszékvezető, egyetemi tanár könyvéből és saját, korábbi jegyzeteimből annak érdekében, hogy elősegítsem a hallgatók átfogó tájvédelmi és építészeti szemléletének kialakítását.

4 I. RÉSZ 2 Szemelvények Csemez Attila: Tájtervezés Tájrendezés című tankönyvéből. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996) Mottó: A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójainak népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen. Mőcsényi Mihály: Ajánlás Tájfogalom, tájelemek A táj szó a legkülönbözőbb értelmezésben látott napvilágot a hétköznapi és a tudományos szóhasználatban egyaránt. A táj eltérő használatát példákkal érzékeltetem: - Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, (Petőfi: Szülőföldenem, 1848) - A Duna-táj bús villámhárító. (Ady: A Duna vallomása, 1907) - Micsoda táj! Kivételes táj. - Királyi táj és királyok tája. (Szebrényi, 1982) A táj hivatalos értelmezése a szótárak, lexikonok szerint: - táj: a földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet, stb., részben társadalmiak: település, földművelés. Megkülönböztetnek természeti és gazdasági, illetve műtájat. (Új Magyar Lexikon, 1962) - táj: A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége. Akácos, dombos, erdős, fenyves, hegyes, lankás, mocsaras, szikes, sziklás táj; elhagyott, idegen, ismeretlen, kihalt, kietlen, kopár, sivár, vigasztalan táj; kedves, kies, otthonos táj; őszi, téli táj. (A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966) - táj: a földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj). (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968) - táj: 1. Földrajza, növényzete, stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. Dombos táj; a Duna tája. (A körülöttünk látható természet. Téli táj.) 2. Környék, tájék. A világ minden táján; tájára se megy. (Vkinek a háza tája: otthona, otthoni környezete. Baj van a házunk táján.) 3. A test vmely meghatározott része, vmely szerv környéke. A has tája; a szív tája. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972) A tájfogalom a legvitatottabb definíciók egyike. A gazdasági viszonyok változásával a tájfogalom is számtalan értelmezésben látott napvilágot. Néhány ismeretes meghatározást az alábbiakban közlök.

5 3 Hommeyer már 1805-ben meghatározta a tájat: Igen magas helyről áttekintett területek körzete vagy vidékek sokasága, amely a szomszédos téregységektől főképpen hegyekkel és erdőségekkel el-, illetve körülhatárolt. A századfordulótól kezdődően a polgári földrajz egységességre, szintézisre, földrajzi módszerek kidolgozására törekszik. Hettner, a polgári földrajztudomány vezető egyénisége korunk földrajzával szembeni kívánalmait az adott valóság földrajzi értékelésében s ez alapján egy új valóság teremtő felépítésében, az ember szükségletei szerinti tájátalakításban jelölte meg. A német politikusok ezen az úton jutottak el a geopolitikai szemléletig. Teleki a tájat a föld egy olyan területeként értelmezte, amelyen a földfelszíni élet természettől való szintézise összes jelenségeivel megtalálható. A tájépítő tényezők funkcióik szerint olyan egységet alakítanak ki a tájban, amellyel még egy megegyező a Földön nincsen, tehát minden táj individuum. Troll (1950) kutatási eredményei szerint földrajzi tájon a földfelszín egy olyan részét értjük, amely külső megjelenése, jelenségeinek együtthatása, valamint belső és külső fekvésvonzatai alapján meghatározott jellegű téregységet képez, és amely a földrajzi határokon más jellegű tájakba megy át. Schmithüsen (1963) a Tudományos tájfogalom című munkájában a tájfogalom értelmezésében a nagyságrendnek is jelentős szerepet tulajdonított: a táj a geoszféra totálkaraktere alapján egységként felfogható résznek földrajzilag releváns nagyságrendű alakulata. Az alakulat a geoszférikus hatásmechanizmus minőségi teljességét jelenti. Az ismert külföldi geográfus teoretikusok után lássuk a hazaiakat. Itt is a táj egészével legáltalánosabban foglalkozó földrajztudományi definíciókkal kezdem. Somogyi (1964) szerint: a táj a Föld felszínének olyan része, melyben a külső és belső erők által keltett anyagmozgás-folyamatok törvényszerűségei, valamint az általuk létrehozott formák típusai időben és térben azonosak. A Somogyi-féle tájdefiníciót Pécsi Márton (1964) magyarázta, pontosította: A természeti földrajzi tájban szemben a geomorfológiai körzettel (régióval) benne foglaltatik az élővilág minden eleme is. Sőt, mivel ma már a társadalom által képviselt antropogén tényező nélküli természetes táj is csak ritkaságként fordul elő, illetőleg Európában csak többé-kevésbé a valóságos tartalomtól elvonatkoztatott elméleti absztrakció útján rekonstruálható, a természeti tájban általában benne értjük a társadalmi munka által létrehozott, állandó jellegű hatásokat is. Fenti definíció érvényes a kisebb és nagyobb tájak esetében is azzal a megszorítással, hogy a nagyobb tájak elhatárolásakor inkább csak egyes tényezőkkel kapcsolatban pl. morfolitogén adottságokban mutathatók ki az egyező rokon vonások. A tájak elkülönítése egymástól nagy hangsúlyt kapott Báthory és Ghimessy (1978) közös megfogalmazásában: A táj önálló sajátos természeti egység, melyen belül a geológiai, a geomorfológiai, a meteorológiai és a talajtani viszonyok egységesek. A természeti földrajz a táj alatt érti azt a területet, melyet a különböző természeti jelenségek és a vele kapcsolatban álló élővilág jellemez oly módon, hogy a szomszédos tájak természeti viszonyainak arányától megkülönböztethető módon eltér. Ebben a meghatározásban nem szerepel az ember tájra gyakorolt hatása, a társadalmi hatás, ezért bizonyos visszalépést jelent a Pécsi-féle értelmezéshez képest. Az Országos Erdészeti Egyesület egyik munkacsoportja 1981-ben az ember tájformáló szerepét figyelembe véve definiálta a táj fogalmát: A táj a természeti erők által formált és az emberi tevékenység révén módosított földfelszín állandóan változó, sajátos ökológiai rendszerből álló egysége, mely megközelítőleg hasonló formájú és funkciójú, de különböző nagyságrendű lehet. Az egyes táj-meghatározások kritikájától, illetve tájrendezési értelmezéstől eltekintek, ugyanis valamennyi földrajzi, természeti földrajzi szempontból korrekt lehet. Sőt a földrajzi táj meghatározások

6 4 állnak szakterületükhöz legközelebb, tekinthetők ezért kiindulásnak, támpontnak. Sőt a földrajzi táj meghatározások állnak a szakterületünkhöz a legközelebb, tekinthetők ezért kiindulásnak, támpontnak. Tájrendezési szempontból azonban nem felel meg egyik se. Hiányzik belőlük az ember, az emberi tényezők fontosságának hangsúlyozása. Tájrendezési szempontból Mőcsényi Mihály (1968) meghatározást tartjuk mérvadónak, mely szerint: A táj nem más mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és a természet kölcsönhatásainak tárgyiasult az ember alakította anyagi világban manifesztálódott története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és a társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően a bioszférából nooszférává alakított, emberesített természet, emberi környezet. Balogh Ákos (1993) hasonló értelmezésben definiálta a tájat, amely dinamikus egyensúlyú társadalmasított természet, az emberi közösségek élettere. Tartalmában és formájában múltját őrzi, tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi-gazdasági-politikai viszonyokat. Pécsi Márton úgy fogalmazott, hogy antropogén tényező nélküli természetes táj is csak ritkaságként fordul elő. Mi tájrendezési szempontból tovább megyünk: ahogyan természetes táj nincsen, úgy kultúrtájról sem beszélhetünk. Csak tájról! Ugyanezt tájrendezői szemlélettel Becama professzor szépen kifejezte. Miután az IFLA Kongresszusra 1970-ben Hollandiából Portugáliába kerékpáron érkezett, azt mondta: Amennyiben a nagy előadótermet a Földhöz hasonlítjuk, akkor az abban elszórt néhány tucatnyi gombostű lehet csak bioszféra értékű, a többi az ember által közvetlenül vagy közvetve, de egyértelműen befolyásolt ionoszféra. S a közel három évtized alatt a befolyásolás mértéke tovább fokozódott! A felsoroltakon kívül számtalan tájdefiníció létezik. Hogy ezek mennyire fedik a táj lényegét, az egyes szakterületek értelmezésétől függ. Minden esetre az 1930-as évektől intenzívebbé váló kutatások és viták a táj fogalmának meghatározásán túlmenően - a táj alkotó elemeinek csoportosítására, - a táj térbeli szerkezetének megállapítására, - a tájak közötti hierarchia tisztázására, - a tájak közötti, nem szerkezetből adódó kapcsolatok feltárására, valamint a - tájtípusok meghatározására, a tájrendszer felállítására is irányulnak. Tájrendezési szempontból a mai napig sem tudunk jobbat a Mőcsényi-féle meghatározásnak, ezért a továbbiakban ebben az értelemben használom a táj fogalmat. A tájban, az emberi környezetben található megjelenési formákat tájalkotó elemeknek, vagy röviden tájelemeknek nevezzük. Jellegük szerint természeti, módosított és művi tájelemek ismeretesek. Az utóbbi kettőt humán vagy antropogén elemeknek is szokás nevezni. A természeti tájelemekkel ellentétben az emberi tevékenység valamennyi élettelen termékét, az épületeket, a műtárgyakat, egyszóval az építményeket, létesítményeket művi tájalkotó elemeknek tekintjük. Keletkezési idejére való tekintettel történeti, rendeltetése szerint a természeti és a művi elemek között a befolyásolás mértékétől függően módosított elemek is lehetnek. Ilyenek például a termesztést szolgáló teraszok, vízlevezetők, földutak, az öntözött táblák, a mező- és erdőgazdasági monokultúrák. Az antropogén tájelemek többnyire csoportosan, elemegyütteseket képezve jelennek meg a tájban. Az egyes tájalkotó elemek többnyire igen bonyolult tényezőkombinációkban érvényesülnek.

7 A tájrendezés lényege 5 A tájrendezés kifejezést az egyes szakterületek képviselői eltérő módon értelmezik. A tájrendező szakemberek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően széles körű szintetizáló és a részletekre kiterjedő tervező, szervezőmunkát végeznek. A tájrendezést egyik hazai megalapítójának, Mőcsényi Mihály professzornak a meghatározását idézve azon tevékenységek összességének tekintjük, amely a korszerű ökológiai és műszaki ismeretek, valamint esztétikai elvek érvényesítésével az emberi környezet olyan jellegű alakítását irányozza elő, amelynek eredményeképpen a táj élettani kondicionáló hatása, termőképessége, használati és vizuális értéke növekszik, a benne élő ember teljesítőképessége fokozódik, fiziológiai és vizuális-esztétikai eredetű életöröme kiteljesedik. A tájrendezés viszonylag újnak minősülő tudományág hazánkban. Biológiai, műszaki és társadalomtudományi határtudományok szintézise. Ennek megfelelően a tájépítész feladata kettős: egyrészt össze kell hangolnia az egyes szakterületeken működő specialisták munkáit, másrészt sajátos tájrendezési tevékenységet kell kifejtenie, tájrendezési feladatokat kell megoldania. Úgy kell szintetizálnia, hogy a káros egyoldalúságok elháruljanak, a táj természeti és művi elemei, elemegyüttesei között olyan harmónia alakuljon ki, amely a tájban rejlő különféle értékek lehető legnagyobb mértékű hasznosulását eredményezze. Művelői között különböző szakterületek képviselői is megtalálhatók. A mai értelemben használatos tájtervezés fogalomkörbe tartozó tevékenységek Európa iparilag fejlett országaiban az 1930-as években váltak ismertté. Lényegét tekintve azonban sokkal korábbi keletű, hiszen az emberi tevékenység a mindenkori környezet, a táj közvetett vagy közvetlen alakításával, rendezésével függ össze. A területi vonatkozású fejlesztés elképzelhetetlen a természeti adottságok figyelembevétele nélkül. A települést bővítő, a termesztést hatékonyabbá tevő, a mocsarakat, a vízfolyásokat szabályozó, a lejtőket teraszoló, az utakat, a vasutakat, a csatornákat építő ösztönös vagy tudatos tevékenység min-mind a táj alakítását jelenti. Tájrendezésnek viszont a valamilyen cél érvényesítéséért végzett tudatos tervezői-megvalósítói tevékenységet tekintjük. Összegzésként megállapítható, hogy a tájrendezési tevékenység az anyagi, az esztétikai értékek megtartására, a termelőeszközök fejlődésével növekvő lehetőségek feltárására és megvalósítására irányul. A tájrendezés összetett és sokoldalú szintetizáló munka. A tájrendezés az ökológiai, a műszaki, az ökonómiai ismeretek és az esztétikai elvek alapján az emberi környezet, a táj alakítását jelenti annak érdekében, hogy a táj élettani kondicionáló hatása, termelőképessége, használati és vizuális értéke növekedjék. Regionális rendezési tervek A regionális rendezési tervek készítésének célja, szerkezeti felépítése, időtávlata, léptéke igen sok rokonságot mutat a tájrendezési tervekkel. A 9007/1983. számú ÉVM-közlemény közzétételét követően a regionális tervek száma fokozatosan csökkent, ugyanakkor megjelentek a regionális tájrendezési tervek. Az utóbbiakat elsősorban a természetvédelmi területekre (Bükki, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági Nemzeti Park) készültek. Ezek a tervek nemzetközi mércével mérve tájterveknek minősülnek, de e tervfajta önálló megjelenésének hiánya miatt csak a regionális jelzővel válhattak elfogadtathatóvá. Így a jogi szabályozás szerint is márpedig a törvény mindenkit kötelez lehetett a regionális és tájrendezési, illetve a regionális tájrendezési terveket egyaránt elfogadtatni. Általános rendezési tervek Az általános rendezési tervek Részletes előírásai -ban szerepelnek a tájrendezési feladatok. Az Alátámasztó munkarészek -hez sorolták a Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat kötelező elkészítését.

8 6 A Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat sok hasonlóságot mutat a jóváhagyásra kerülő Területfelhasználási és településszerkezeti tervvel. A tervezés során gyakran megtörtént, hogy - a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat tartalmát teljes mértékben átvették, vagy - a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslati térképet területfelhasználási és településszerkezeti tervnek nevezték, és mindössze a szabályozási vonalakkal egészítették ki azt. Az ÉVM-közlemény (9007/1983) előkészítése során a minisztérium felelős munkatársai egyetértettek a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet, valamint a Kertészeti Egyetem tájtervező szakembereinek azon igényével, miszerint a külterületi szabályozás és az ökológiai szemlélet érvényesítése érdekében a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat ne csak alátámasztó, hanem jóváhagyásra kerülő munkarész legyen. Az elképzelés, a szándék a paradox módon tájhivatalként rövidített Tájékoztatási Hivatal jogászainak hozzáállásán bukott meg. Érvelésük szerint ugyanis nem volt elvárható egy valamilyen végzettségű, képesítésű műszaki osztály vezetőjétől, hogy szintetizálja a területfelhasználási és szerkezeti tervet a tájrendezésivel. Jóllehet elegendő lett volna egyetlen, tájrendezési tervet készíteni, hiszen az tartalmában gyakran megegyezett a területfelhasználási és területszerkezeti tervvel. A területfelhasználási és szerkezeti terv megszűnésébe, tájrendezési tervvé alakításába viszont az ÉVM építészei nem egyeztek bele. Az ÉVM-közlemény alapján készített - regionális rendezési tervek tartalmi követelményei szerinti, továbbá - az általános rendezési tervek: - tájrendezési és természetvédelmi, - zöldfelületi, valamint - környezetvédelmi és - a részletes rendezési tervek - zöldfelületi és durvaterep-rendezési, valamint - települési környezetvédelmi munkarészeinek kidolgozása lehetőséget adott az ökológiai szemlélet kifejezésére. A regionális, az általános és a részletes rendezési tervek alaposan kidolgozott és többnyire betartott tartalmi felépítése ellenére - a tervezőktől függően igen eltérő minőségű - tájrendezési és természetvédelmi, - zöldfelületi, valamint - környezetvédelmi szakági munkarészek készültek. A rendezési tervek alapján a külterületre vonatkozó javaslatoknak nem vagy alig lehetett érvényt szerezni. A tájrendezési és természetvédelmi munkarészeket ezért inkább csak formailag tekintették kötelező munkarészeknek. Összegezve megállapítható, hogy az ÉVM 9007/1983. számú közleménye a tájtervezési tevékenységet a rendezési tervek készítésén belül szabályozta. A közlemény megjelenését követően a kisebb települések belterületeire készített rendezési tervek éppen a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat révén a közigazgatási terület egészét felölelően kiegészülhettek (gyakorta összevont rendezési terv felülvizsgálata megnevezéssel). Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás A tájrendezési tervek készítésének első fázisa az adatgyűjtés. Az adatok beszerezhetősége a hazai területfelosztás, a különböző osztályozások, a táj-, valamint a körzetbeosztások szerint eltérő. Az ország területének felosztásánál gyakran használják a táj kifejezést. Abban az esetben, ha a tájfogalom a szakterületi értelmezéstől eltérő, idézőjelet használtam. Az egyes tudományágak szakterületüknek megfelelő táj -beosztást készítettek. A hazai osztályozásokat, rendszereket a természeti földrajzi, a növényföldrajzi, a talajtani, a vízrajzi, a meteorológia, az

9 7 agroökológiai, az erdőgazdálkodási, az általános területi nagyságrendi, a közigazgatási, a tervezésigazdasági, a foglalkoztatottsági, a természeti erőforrások, valamint a speciális térségek sorrendjében tekintjük át. Természeti földrajzi táj -beosztás A Földrajztudományi Kutató Intézet által kidolgozott tájbeosztásban a következő taxonómiai egységeket különböztetik meg (Pécsi, 1967): 1. Természeti tájrész, kistáj, kistájcsoport (ökológiai faciescsoport, mikrorégió) - A természeti tájak taxonómiai rendszere kisebb homogén egységekre, az ún. ökológiai faciestípusokra épül. - Az ökológiai faciesek a legkisebb, azonos eredetű és felépítésű térelemek, amelyekben a vízellátottság, a növényborítottság és a talaj azonos. Ilyen ökológiai homogenitást mutatnak a síkságok rét- és lápvidékei. - Az ökológiai csoportokat a hasonló vonásokat mutató ökológiai, faciesek megismétlődő rendszere alkotja. Többen (Neef, Troll) az ökológiai faciescsoportokat tekintik a természeti tájak legkisebb topológiai egységének. - A természeti tájrészek genetikailag hasonló ökológiai csoportokból állnak. A természeti tájrészekből kiterjedésük és típusuk szerint a természeti kis- és középtájak (régiók) különülnek el. A természeti kistájak kistáj-csoportokat képezhetnek (pl. Pesti-síkság). 2. Természeti középtáj (mezorégió). A természeti tájrészek, a kistájak vagy utóbbiak csoportjai bizonyos azonosság alapján mezorégiót hoznak létre. Az azonos domborzat, a meghatározott fejlődéstörtének, az eltérő helyiklimatikus, növény- és talajadottságok ellenére természeti középtájnak tekinthető (pl. a Pesti-síkság és a Csepeli-, a Mohácsi-síkság, amely Dunamentisíkság néven összefoglalható). 3. Természeti nagytáj (makrorégió). Valamely domborzati típus (síkság, dombság vagy hegység) egészére kiterjedő és hasonló mezoklimatikus adottságú természeti középtájak együttesen természeti nagytájat alkotnak. A hasonló természeti nagytájakból nagytáj-csoport áll össze. A teljesség kedvéért megemlítjük a negyedik egységet, a földövet (geozónát, amely már a kontinensrészek kapcsolódását jelenti. Nagyságrendi táj -osztályozás Ghimessy (1985) a nagyság szerinti osztályozásnál a császárkori Római Birodalomban használt területi elnevezésekből indult ki, illetve annak analógiája alapján készített beosztást. Kategóriái a következők: 1. Provincia (tartomány) a kontinens nagyobb kiterjedésű területei (pl. Nagy-Alföld), amelyben folyók vízgyűjtő területei, éghajlati körzetek, flóratartományok, agglomerációs körzetek képeznek tartományokat. 2. Territórium (tájkörzet) A tartomány legmagasabb rendű egységei (pl. Nagy-Alföld), amelyben folyók vízgyűjtő területei, városok és vonzáskörzeteik, termelési körzetcsoportok, erdőgazdasági tájak alkothatják a tájkörzetet. 3. Régió (nagytáj) A tájkörzet 1 : méretarányú térképen ábrázolható része a régió, amely kisebb folyók, vízfolyások, nemzeti parkok, üdülőkörzetek, ipari körzetek mező- és erdőgazdasági üzemek területi egységeiből áll. 4. Municípium (táj) a nagytáj 1 : és 1 : méretarányú térképeken ábrázolható része a minicípium, amelyet állandó kisvízfolyások, tájvédelmi körzetek, mezőgazdasági üzemek, vonzáskörzet nélküli városok képezhetnek.

10 8 5. Vicus (középtáj) A minicípium alsó szintű egysége a vicus, amelynek területe hegyvidéken ha, dombvidéken ha és síkvidéken , esetleg ha kiterjedésű lehet. az 1:10000 és 1:2000 közötti méretarányú térképlapon ábrázolható vicust kisebb állandó és nagyobb időszakos vízfolyások vízgyűjtő területei, erdészetek, természetvédelmi területek, es lélekszámú városok belterületei, faluközpontok jelenthetik. 6. Saltus (kistáj) A minicípium alsó szintű egysége a vicushoz hasonlóan a saltus. Az 1000 hektárnál nem nagyobb községek, ivóvíztározók, mezőgazdasági üzemegységek, erdészetek, ha területű ipari üzemek tartoznak ide. 7. Villa rustica (tájrészlet) A saltus középszintű egysége a tájrészlet, amely 1:2000 és 1:500 közötti méretarányú térképen ábrázolható. A 100 hektárt meg nem haladó területi egységek, így védőterületek, mezőgazdasági táblák, dűlők, erdőrészletek, műemléki együttesek, községek belterületei, 1 10 ha nagyságú ipari üzemek alkotják. 8. Centuria (tájsejt) A municípium és a vicus legkisebb, de még önállónak tekinthető egysége a tájsejt. Tájsejtet 0,1 100 ha nagyságrendű egységek, így a vízkivételi művek, az állattartó telepek, az arborétumok, a közparkok, a tanyák, a laktanyák, a pályaudvarok, a lakótömbök, a kisebb ipari üzemek képezhetnek. 9. Locus (hely) Helynek a m 2 -ben kifejezhető nagyságú tájalkotó elemek tekinthetők. Regionális területbeosztás A regionális lehatárolás egyértelműen területi és nem tájbeosztás. A tájfogalmak többszöri használata, valamint az adottságok, a területre vonatkozó adatok nyilvántartása miatt indokoltnak tartom a regionális területi beosztás közreadását. A településtervezésben régiónak az olyan összefüggő területet és lakosságot magában foglaló területegységet tekintik, amely jellege alapján, valamint a termelési viszonyok és a termelőerők által a gazdasági funkció magas fokú kifejtésének lehetőségét teremti meg. A régiók közös ismérve a fizikai-földrajzi adottságok szerinti lehatárolhatóság, a közös központhoz tartozás, az egységes népesség, a jelentős gazdasági funkciók kielégítése és az igazgatási egység képzése. A regionális területi beosztásnak több változata látott napvilágot. A változatok közötti eltérést néhány példán mutatom be. - Az ún. négylépcsős tájbeosztás körzetet, kistájat, középtájat és nagytájat különböztet meg. - Körzet: km 2, kb. 20 ezer lakos. - Kistáj km 2, kb. 60 ezer lakos. - Középtáj km 2, kb ezer lakos. - Nagytáj km 2, kb. 1-2 millió lakos. - Az Országos Tervhivatal az ország területét hat régióra javasolta felosztani. - Az ELTE Gazdaságföldrajzi Tanszék és a volt Építésügyi Minisztérium egyaránt kilenckilenc régiót javasolt. Az elfogadott tervezési-gazdasági körzetek száma végül hat lett. A kialakult közigazgatási rendszer nyújtotta pozicionális gazdasági előnyökhöz az érdekeltek olyan mértékben ragaszkodtak, hogy a megyei felosztást nem volt ajánlatos megváltoztatni (De Gaulle és Hruscsov elnökök bukásának okai között kiemelték a közigazgatási rendszer megváltoztatására irányuló törekvéseket). A hat tervezési gazdasági körzetet végül is a legkisebb változtatást jelentő, a közigazgatás átszervezését nem igénylő módon a megyék kvázi összevonásával hozták létre. I. Központi körzet (Budapest főváros és Pest megye)

11 9 II. Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) III. Észak-Alföld (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) IV. Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés) V. Észak-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Komárom-Esztergom) VI. Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) A szolgáltató intézményrendszer, a hálózati (víz, gáz, villany, út, vasút) és az egyéb igazgatási rendszer szerinti beosztásokra a tájértékelési fejezetben, az adat beszerzése kapcsán utalok. Tájtervezési formák A tájrendező munkája szerteágazó. Feladati közé tartozik tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek kidolgozása, területrendezési tervek szakági munkarészeinek, továbbá környezeti hatástanulmányok, illetve azok tájmunka részeinek készítése. Területrendezési tervek A területrendezési tervek tartalmi követelményeit az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium mára részint elavult 9007/1983. ÉVM számú közleménye tartalmazza. Megjegyzés: az új szabályozást a LXXVIII törvény (Étv) és a 253/1997. Kormányrendelet tartalmazza. A közleményből kiemeltem a tájrendezési vonatkozásokat. 1. Regionális rendezési tervek A regionális rendezési tervezéshez tartozik többek között: - a műszaki - táji - ökológiai - környezetvédelmi adottságok összevetése, - a tájrendezési és környezetvédelmi feladatok meghatározása. A tervek megállapításra kerülő, illetve alátámasztó munkarészekből állnak. A megállapításra kerülő munkarészek területfelhasználási és területszerkezeti tervjavaslatában a környezet- és természetvédelmi intézkedésekre, a tájrendezésre és meliorációra kijelölt területeket, a tájvédelmi körzeteket fel kell tüntetni. Alátámasztó munkarészként fel kell dolgozni többek között a tájrendezést. 2. Általános rendezési tervek A terv jóváhagyásra kerülő és alátámasztó fejezetre oszlik. Az alátámasztó munkarészek között kiemelt jelentőségű az ún. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat, amelyet kötelező elkészíteni. Az esetek többségében a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslaton túlmenően a táj- és kertépítészmérnökök készítik a területrendezési tervek környezetvédelmi, valamint zöldfelületi rendszer tervjavaslatait is. A tájrendezési és természetvédelmi munkarész sajnálatosan jóváhagyásra nem kötelezett. Az ún. külterületi szabályozási tervek tartalma a tájrendezési tervjavaslattal megegyező, illetve az csak szabályozással kiegészített, ha a tájrendező a szakági munkarészt színvonalasan készítette le. Regionális terv az utóbbi évtizedben alig készült. Általános rendezési tervet valamennyi településre, településcsoportra kell készíteni, s azokat legalább 15 évente felül kell vizsgálni. 3. Összevont rendezési terv Elterjedt az összevont rendezési tervek készíttetése, amelyek az általános rendezési tervekhez hasonló tájrendezési munkarészekkel egészülnek ki. Az általános és az összevont rendezési tervek három ütemben (vizsgálat, program, terv) kerülnek kidolgozásra. Az ütemek között összevonás (pl. vizsgálat és program) lehetséges. Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek A tájrendezési tanulmányok, tervek a legeltérőbb feladatok megoldásához készülnek: nagy beruházásokkal érintett térségekre, bányatavak többcélú hasznosítására, természetvédelmi védettség alatt

12 10 álló területekre, rombolt felületek rekultiválására, felhagyott bányák rendezésére, vonalas létesítmények és egyéb művi elemegyüttesek tájba illesztésére, tájegységek üdülési fejlesztésére, tájvédelmi, tájképvédelmi céllal hulladéklerakó helyek rendezett deponálására, meddőhányók, zagyterek megkötésére, volt zártkertek rendezésére, mezővédő fásítások, tájfásítások kialakítására, komplex talajvédelemre, tájértékelési módszerek kidolgozására. A felsorolás terjedelmes és folytatható lenne a feladat jellege, illetve az érintett felület nagysága szerint. A tájrendezési tanulmányok, tervek a legkülönbözőbb gazdasági ágakat, gazdasági egységeket, vállalkozásokat, gazdaságokat, intézményeket érintik. Tartalmukban ebből következően igen eltérőek. További részletezésüktől, csoportosításuktól eltekintettem. Rendeletileg az önálló tájrendezési tanulmányok, tervek nincsenek szabályozva. A különböző szerzők által hasonló céllal és tartalommal készített tájrendezési terv között éppen a szabályozás hiánya miatt óriási tartalmi különbség lehet. Bár nem lehet mentség, de a tájrendezési tevékenységben élenjáró Németországban sem sikerült a tájrendezési terv tartalmi követelményeit rendeletileg egyértelműen meghatározni. A hazai tájrendezési tervek hivatalossá tételének egyetlen módja a regionális szó használata. A regionális rendezési tervek tartalmi követelményeit a már korábban hivatkozott 9007/1983. sz. ÉVMközlemény tartalmazza. Így regionális tájrendezési címen készültek tájrendezési tervek a Bükki, a Kiskunsági, a Dunai, A Duna-Dráva, a Fertő-Hanság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére, a Zempléni Tájvédelmi Körzetre. Környezeti hatásvizsgálat A Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tájrendezési tanulmányterve ( ) készítésének idején a megbízó képviselője az egyik tárgyaláson megkérdezte, hogy ami az az Environmental Impact Study. Mőcsényi professzor gondolkodás nélkül rávágta: az, amit mi csinálunk. A megállapítás közel állt az igazsághoz, bár nálunk akkor még hivatalosan nem készült KHV, amely ma elsősorban a környezeti ártalmak hatásainak vizsgálatára irányul. A környezeti hatásvizsgálatok készítését erősen befolyásolta az 1976-os ún. környezetvédelmi törvény. A törvény egyik témaköre a táj védelme. Így a hatásvizsgálatokban jelentős szerepet kapott vagy kaphat a táji adottságok, a tájrendezési irányelvek, a tájesztétika szakterületi szempontok szerinti értelmezése. Az 50 millió forint feletti nagy beruházásokra vagy a kritikussá vált nagyarányú beavatkozásokra környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. Így készültek hatástanulmányok a Kis-Balaton rekonstrukciójára, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel érintett területekre, az M0 autópályára, a paksi 2 x 1000 MW-os bővítéséhez, a visontai külfejtés tervezett déli bányaterületére, több bányára és így tovább. Tájrendezés és melioráció A melioráció irányításáról, tervezéséről és ellenőrzéséről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (20/1981. MÉM sz.) rendeletet hozott. Az általános rendelkezések 4. -a a tájrendezési terv. Idézem: (1) Ha a meliorációval érintett terület a 3000 ha-t meghaladja a tájvédelem megalapozására, a tájvédelem követelményeinek érvényesítése érdekében tájrendezési tervet kell készíteni. A tájrendezési terv elkészítéséről és a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztéséről a megyei mezőgazdasági osztály gondoskodik.

13 11 (2) A tájrendezési terv elkészítésének kötelezettsége alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felmentést adhat. (3) Nem kell tájrendezési tervek készíteni, ha a térségi vagy üzemi meliorációs terv a tájrendezési feladatokat önálló fejezetként tartalmazza. A térségi terv (1. sz. melléklet a 20/1981. MÉM számú rendelethez) táj- és környezetfejlesztési koncepció, táj- és környezetfejlesztési feladatok, meliorációs és tájrendezési feladatok, táj- és környezetvédelmi helyzet, tájrendezési és környezetfejlesztési célok, feladatok kifejezéseket tartalmaz. Az üzemi tervben (2. sz. melléklet a 20/1981. MÉM számú rendelethez) pedig a tájrendezés és környezetfejlesztés kifejezések fő és alcímekben egyaránt és többször előfordulnak. A térségi komplex melioráció a tájrendezéssel közvetlenül, a területrendezési terveken keresztül közvetve függ össze, kerülhet átfedésbe. A különbség viszont jelentős: míg a tájrendezési tervek a nemzetközi gyakorlatban elfogadott metodika szerint készülnek, addig a térségi komplex melioráció során a Velencei-tó térsége kivételével tájrendezési terv nem készült. A magyarázat egyetlen oka: nem volt ha-nál nagyobb terület, amellyel foglalkoztak volna, illetve ha nagyobb volt, megosztották, hogy a tájrendezési terv készítésének kötelezettsége megszűnjék. Felmerülhet a kérdés, hogy a ha-os értékhatás mennyire szerencsés, illetve miért ennyi? Valóban egy termelőszövetkezet földterülete is ennek többszöröse volt. Az előzetes elképzelések szerint és az újabb anomáliák elkerülésére az alsó határt tízszeresére, azaz ha-ra szándékozták emelni. Tájrendezés és környezetvédelem Sajnálatosan a fogalmakat környezetvédelem és tájrendezés sorrendben használják. Jóllehet a sorrendet az alcím szerint kellene megválasztani: az aktív tevékenységet kifejező tájrendezést kellene a passzív, az utólagosságot jelentő védelem helyett használni. Nem véletlen, hogy Nagy-Britanniában Környezeti Minisztérium (Department of Environment), Bajorországban Környezeti Kérdések Minisztériuma (Ministerium für Umweltfragen) működik. Nálunk viszont elterjedt, s az első törvény életbelépése (1976) óta hivatalossá vált a környezetvédelem kifejezés. Ha környezetvédelem, akkor a törvény az irányadó, ha a törvény témaköreit tekintjük, abban önállóan szerepelt a táj. Amennyiben a képviselők 1990-ben nem fáradtak volna bele a vitába, és figyelembe vették volna Papp országgyűlési képviselő indoklásait, a minisztérium megnevezésnél a környezetvédelmi helyett a környezeti vagy a környezetügyi kifejezést szavazták volna meg. Az évi II. törvény az emberi környezet védelméről szól. A törvényben a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a települési környezet szerepel. Ebben a felfogásban - a közegek (föld, víz, levegő, élővilág) és - a táj, a települési környezet, mint a környezeti közegek együttese azonos súllyal került megítélésre. Másképpen fogalmazva: az elemek és azok együttesei, szintézise a törvényben egyenrangúak. A környezetvédelmi törvényben feltüntetett témakörök egymás mellé rendelését szakmailag kétféleképpen értelmeztük. Egyrészt örvendetes, hogy a közegek mellé, azok jellegét összességében tükröző táj és a települési környezet önállóan is felzárkózott. Másrészt sajnálatos, hogy valamely összetartozást, egységet, komplexitást, ökorendszert, ember-természet kapcsolatot, az ember tevékenységét, évszázados hagyományait, tapasztalatát megőrző és tükröző kontinium, a táj elemmé degradálódott. Az emberi környezet védelméről szóló törvényben az egyes témakörök közötti különbségekre viszonylag gyorsan fény derült. Ennek ellenére a törvény az törvény, amely érvényben van s kötelez. Így valamennyi,

14 12 a környezet védelmével kapcsolatos tevékenység, intézkedés, tanulmány magában hordta a fenti ellentmondásokból adódó következményeket. A tájrendezés és környezetvédelem alcímhez visszatérve: a környezetvédelem több is, kevesebb is, és másabb is, mint a tájrendezés. az eltérés mértékének, jellegének megítélése szemlélet kérdése. Az 1996-os környezetvédelmi törvényben viszont sajnálatosan sehogyan sem szerepel a táj. az új törvény táji értelemben a korábbihoz képest visszalépés. Úgy tűnik, a szovjet tudomány e téren maradandóbb nyomú, mint Liszenko tévtanai. Tájrendezés és beruházás Társadalmi haladás fejlesztés nélkül aligha képzelhető el. Fejleszteni létesítmények beruházása nélkül aligha lehet. A nagy beruházásoknak pedig táji, területfejlesztési hatása is van. Nagy beruházások közgazdasági vonatkozásai számíthatók, a műszaki paraméterek pontosan ismertek. A táji adottságokat befolyásolókat viszont csak becsülni lehet. Minden területi vonzatú beruházás (a későbbiekben csak erről lesz szó) rendkívüli mértékben, olykor agresszíven hat a tájra. A természeti elemek túlsúlyával jellemezhető táj passzív, ezért a kívülről jövő ártalmak ellen védelemre szorul. A beruházási érdekek a területiekkel többnyire ütköznek. Az adott beruházás hatására a területhasználat, a tájhasznosítás módosul, megváltozik, lehetetlenné válva megszűnik vagy éppen kedvezően alakul. A beruházások még a nyersanyag-kitermelő célúak is létesítmények építésével valósíthatók meg. A létesítmények és a beruházások tipizálhatók. Így ugyanolyan vagy hasonló műszaki paraméterekkel több beruházás is megvalósulhat. A tájra gyakorolt hatásuk viszont minden esetben eltérő. ahogy nincs két egyforma táj, úgy két egyforma táji hatású beruházás sem létezik. A beruházások jellegük szerint eltérő módon, de jelentősem megváltoztatják a táj adottságait. A változtatás mértéke szerint a hatásterület (közvetlen és közvetett) különböző kiterjedésű. A hatásterületet előbb-utóbb rendezni kell. A rendezés akkor hatékony, ha a beruházást megelőzően számolnak hatásával, mert a tájrendezési elvek utólagos érvényesítése sok nehézségbe ütközhet, nagy költséggel járhat. Összegzésként megállapítható, hogy a tájrendezési lehetőségek rendkívül széles köre ellenére a feladatok jellege szerint bizonyos csoportosítás végezhető. Az egyes objektumok létesítésétől az országos jelentőségű nagy beruházásokig, az élőhelyvédelemtől a nemzeti parkok alapításáig valamennyi fejlesztési, védelmi, beruházási, műszaki tevékenység kapcsán a tájrendezés elengedhetetlen. A tájrendezési elveknek még lakótájak esetében is érvényesülnie kellene. Tájrendezési folyamat A tájrendezés lényege az ökológiai, az ökonómiai, a műszaki és a vizuális-esztétikai szempontok hatékony és maradandó érvényesítése. A tájrendezés hosszú folyamat, amelynek során megvalósulnak a rendezési elvek, vagy az azok érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremthetők. A tájrendezési folyamat a cél megfogalmazásával kezdődik. Koncepció, terv és megvalósítás, valamint állandó ellenőrzés és fenntartás a további állomások. A folyamatban vannak rövidebb idő alatt megvalósítható feladatok és vannak akár évtizedekig elhúzódóak. A meghatározó a tájrendezési elvek érvényesítése, azaz elsődleges a szándék, a szemlélet. A megvalósítás időigénye másodlagos, ám vannak

15 13 feladatok, amelyeket azonnal meg kell valósítani, nem tűrnek halasztást. Nyilvánvalóan vannak olyan feladatok is, amelyeket csak évtizedek alatt lehet megoldani. A tájrendezési folyamatban döntő fontosságú a javaslatokat tartalmazó rendezési tervek, tanulmányok elkészítése. A tervkészítés nemcsak látványos, hanem szükségszerű része is a tájrendezési folyamatnak, ezért azzal részletesebben foglalkozom. A tájrendezési terv részei A tájrendezési terv alapos tájkutatáson alapul. A tájkutatás az adott terület természeti és művi elemeinek, elemegyütteseinek, valamint társadalmi adottságinak feltárását jelenti. A tájkutatás során a táji adottságoknak, a tájszerkezetnek, a térség gazdaságföldrajzi helyzetének, a munkaerő-ellátottságnak, a piaci lehetőségeknek, a közlekedési viszonyoknak, a nyersanyagkészleteknek, a környezeti ártalmaknak, stb. megismerésére kerül sor. Az általános tájékozódás a megismerés első mozzanata, amely az esetleges tervezési és termelési célokat egyaránt szolgálja. Végső soron a tájkutatás a tájrendezési terv valamennyi fázisát végigkíséri, mert minden javaslat újabb és újabb elemet jelent, amelynek vizsgálatát el kell végezni. A tájrendezési tervnek a bioszféra-adottságokra alapuló hányada az ökológiai tájkutatás alapján, azaz tájökológiai módszerek alkalmazásával készül. A tájökológia olyan biotikusan orientált munkamódszer, amely a tájban végbemenő komplex hatásmechanizmusok feltárásra irányul. A tájökológiai vizsgálatok a tájháztartás egészére kiterjedők és tájrendezési szempontból nagy jelentőségűek. A tájrendezési terv fő részei a koncepció, a tájvizsgálat, a tájértékelés és végül a tájrendezési terv. A koncepció (vagy program) a tájrendezési terv készítésének célját, lehetőségeit, illetve feltételeit tartalmazó munkarész. A koncepcióban ki kell továbbá térni a tájfejlesztés várható hatásaira, a tájháztartásban várható következmények megbecsülésére, a megvalósítás előnyének, jelentőségének kifejtésére. A koncepció, a prekoncepció többnyire a megbízó tájékoztatására készülő, leginkább a beruházási programhoz hasonlítható munkarész. Program készítésére az utóbbi időben egyre ritkábban kerül sor. Tájvizsgálat (tájanalízis) A tájanalízis során a táj természeti, módosított és művi elemei, elemegyüttesei közül azokat vizsgáljuk, amelyek a konkrét tervezési feladat szempontjából lényegesek, döntő jelentőségűek. A vizsgált elemeket természeti és művi, vagy természeti, infrastrukturális és egyéb csoportosításban szokás áttekinteni. A tájelemzés részletes vizsgálatot jelent, amely mindig a konkrét területegységre vonatkozó adottságok feltárásból, adatgyűjtésből áll. A tájelemzést mindenkor a koncepcióban meghatározott cél érdekében végzik azt vizsgálva, hogy a terület alkalmas-e valamely tervbe vett hasznosításra, vagy esetleg milyen más tájhasznosításra. A vizsgálat mélysége az adatszolgáltatás megbízhatósága és a tervezés jellege szerint eltérő. A tájelemzés a célkitűzéstől függően: - a vizsgálati terület jelenlegi állapotának feltárására (diagnosztika), - új tájhasznosítási forma kijelölésére, meghatározására (exploratív), - valamely tájhasznosítási formához az optimális terület kiválasztására (válogató), - adott tájfejlesztés irányelveinek kidolgozására (fejlesztő), valamint - a meglévő vizsgálati eredmények aktualizálására (megoldó) irányulhat.

16 14 A tájvizsgálatot alapvetően befolyásolja az adatok hiánya. A különböző szervek, hatóságok igen sok adatot gyűjtenek és rögzítenek ugyan, de ezeket a közvetlen érintett szakterületen kívül úgyszólván senki sem tudja hasznosítani. A különböző szervek, hatóságok által készített térképek léptéke sem minden esetben azonos! Mindenekelőtt a hazai adatszolgáltatás nehézségeire, a területi adatbank hiányára kell a figyelmet felhívni. Az elvben rendelkezésre álló adatokkal sem jobb a helyzet. Tény, hogy Magyarországon 19 megye, hat tervezési gazdasági körzet, 12 vízügyi igazgatóság, 50 termőhelyi adottságok szerint elkülönített erdészeti (nagytáj, öt klímaterület, 35 talajtáj, hat természetföldrajzi tájegység, stb.) található. A sort lehetne a mezőgazdasági, a zöldség- s gyümölcstermesztő körzetekkel, a történelmi borvidékekkel folytatni. A szolgáltató-ellátó hálózattal is hasonló a helyzet. Az ideális kétségtelenül a területi adatbank, az egységes, országos területi információs rendszer felállítása lenne. Nehéz megjósolni és ez nem is feladatom -, de feltehetően csak hosszú idő múlva érik össze tucatnyi párhuzamos nyilvántartás (nyomvonalas létesítmények, vízügyi, útügyi területi információs rendszerek, környezeti ártalmak, KSH-adatok, stb.). A tájvizsgálatot, a vizsgálati munkarészt az előzetes kutatások, a térségben szerzett információk és a helyszíni bejárásokon szerzett ismeretek segítik, teszik teljessé. Hazánkban található lehetséges források a tájvizsgálathoz: - Digitális térképek (Budapest- 4000, erdőfelületi kataszter, Budapest építésföldtani adatbázis, DDM-50, DDM-10, DTA-200, DTA-50, DTT-100, genetikus talajtérkép), - Digitásli adatbázisok (CORINE Felszínborítási adatbank, MÁTÉRIA, TSTAR, FNT), - Topográfiai, kataszteri, földnyilvántartási, stb. térképek, - Légi felvételek, - Rendezési tervek (ÁRT, ÖRT, RRT, regionális) és mellékleteik, - Tematikus térképek, pl. turista, földtani-geológiai, talajtani (genetikai), talajhasznosítási, erdészeti üzemi, közlekedési, szolgáltató hálózati, régészeti, műemléki, növényföldrajzi, vízrajzi, bányászati, statisztikai, - Korabeli tervek, térképek, pl. kultúrmérnöki, építészeti, kertkialakítási, hadi (Marsigli, XVII. sz vége, stb.), folyófelvételek (Duna mappáció), országos felmérések (I. és II. katonai térképek), stb., - Monográfiák, útikönyvek, - Helytörténeti kutatások, kiadványok, - Helyszíni bejárások. Az irodalmi forrásokban, térképeken szereplő adatoknak a terepen történő beazonosításához, kutatási eredmények kontrollálásához mind a munka kezdetén, mind annak folyamán gyakori helyszínelésre van szükség. Az ember tájalakító tevékenysége, a mindenkori társadalmi, gazdasági, esztétikai szemlélet ezernyi módon tükröződik a tájban. A jelenlegi állapot, azaz a változások rögzítésének úgyszólván egyetlen megbízható módja a körültekintően előkészített és következetesen végrehajtott helyszíni bejárás. Tájértékelés (tájdiagnózis) Az utóbbi két évtizedben a tájrendezéssel foglalkozó hazai és külföldi szakemberek körében egyaránt ismertté vált a tájértékelés, illetve ismertté váltak tájértékelési módszerek, amelyeket valamely meghatározott tervezési-fejlesztési célkitűzés megalapozására dolgoztak ki. A fiatal tudományterület kialakulásának egyik oka az egyes gazdasági ágazatok növekvő területéhsége, társadalmi-gazdasági szabályozásának igénye, az optimalizálás kényszere. Telekkönyvileg a művelés alól kivett földterület egyre nagyobb mértékben csökken, ugyanakkor a művelésből kihagyott (főleg felhagyott szántó) nő. A természeti potenciál rohamos csökkenése és a környezeti ártalmak mennyiségi és minőségi fokozódása, valamint az urbanizációs hatásoktól mentes térségek iránti kereslet növekedése egyaránt indokolja az

17 15 ökológiai szempontok érvényesítését előtérbe helyező tervezési döntések meghozatalát. A táji adottságok milyenségének mennyiségi kifejezésére a tájértékelési módszerek alkalmasak. Az egyes tárgyak, jelenségek összehasonlítása ösztönös emberi tevékenység. A csak korlátozottan rendelkezésre álló naturáliák értékelése a tervezés és a gazdasági irányítás alapkövetelménye. A tervező valamely objektum elhelyezésekor, fejlesztési tervek készítése során minden esetben végez értékelést és annak alapján dönt. Az értékelési folyamatokban azonban sok a szubjektivitás. A szubjektív színezetű ítéletek meghozatalának elkerülésére, a döntési folyamatok átláthatóvá tételére objektív kritériumok felállítása szükséges. Tudományosan megalapozott tervezésről csak akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat tárgyához objektív mutatókat lehet hozzárendelni. A tájértékelés a fentiekből következően a tájrendezés tervek készítésének szerves láncszeme, a vizsgálati eredmények tudatosításának a tervező és a nem szakemberek számára hozzáférhető kulcsa. A tájértékelés ugyanakkor valamennyi szakági tervezőnek informatív támpont. A tájértékelés történetének és az egyes tájértékelési módszerek bemutatásának, azok adaptálhatóságának, illetve kritikájának ismertetéséhez önálló könyv megírására lenne szükség. Az értékelési módszereket konkrét tervek kapcsán- a negyedik fejezetben mutatom be. Hazánkban 1972-ben jelent meg az első, kizárólagos tájértékeléssel foglalkozó tanulmány. Oktatásának kezdete a Tájrendezés című tantárgy keretében is ez időre tehető. A tájértékelési eljárásokat tartalmazó tervek, tanulmányok, valamint előadások száma az utóbbi évtizedekben még inkább megnövekedett. Mielőtt a magyarországi gyakorlat áttekintésére rátérnék, célszerű e fiatal tudományterületről alkotott általános összefüggéseket is megismerni. A tájértékelési módszerek alkalmazási lehetőségeiről azok kifejlesztésének szükségessége, elterjedésének társadalmi-gazdasági körülményei és tartalmi felépítésének taglalása nélkül tájékoztatást adni nem lehet. A tájértékelési eljárások kidolgozásának egyik oka az egyes gazdasági ágazatok növekvő felületéhségének az össztársadalmi igények szerinti optimalizálása. Az iparilag fejlett államokban az összterületnek több mint 10 %-a valamilyen módon beépítetté vált. Ez hazánkban sincs másképpen. A művelésből kivont földterület nagymértékben növekszik; 1960 és 1980 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a mező- és az erdőgazdasági földterület átlagosan naponta 24 ha-ral csökkent, azaz az ország területének 0,1 %-val évente. Az utóbbi években ez az érték növekedett. A lakóépületek, az ipari üzemek, az utak, stb., azaz a települések és a technikai infrastruktúra nyomvonalas létesítményeinek felületigényével párhuzamosan jelentősen növekedett, sőt egyes térségekben elsődlegessé vált az üdülési célú tájhasznosítás. A városiasodás következtében a természettel a közvetlen munkakapcsolat megszűnése miatt egy új táj-ember kapcsolat alakult ki. A viszonylagosan megnövekedett szabadidő egy részét üdülésre fordítják. Az üdülési célú hasznosítás elsődlegesen a mező-, az erdő- és a vízgazdaságilag hasznosított tájegységekre települt rá. Éppen a különböző művelési ágú felületekre rátelepülő üdülési tájhasználat elterjedése miatt vált szükségessé a többféle értelemben kondicionáló hatású felületek, tájegységek, tájak további igénybevételének megalapozott eldöntéséhez a természeti elemek, elemegyüttesek használati értékéről meggyőző módszerek kifejlesztése. A természeti potenciálok rohamos csökkenése és a környezeti ártalmak mennyiségi és minőségi fokozódása, valamint az urbanizációs hatásoktól mentes térségek iránti kereslet növekedése egyaránt az ökológiai és az esztétikai szempontok fokozott érvényesítését előtérbe helyező tervezési döntések meghozatalát indokolja. A táji adottságok milyenségének mennyiségi kifejezésére a tájértékelési módszerek alkalmasak.

18 16 A nevezetes látnivalók, a kastélyok, a várak, a templomok, a történeti kertek, a lakóépületek és az egyéb építmények összehasonlíthatók egymással koruk, építészettörténeti értékük, kiterjedésük szerint. Ezeket az útikönyvekben, a bedekkerekben már egy évszázada egy, két vagy három csillaggal jelölik. A tájak iránti fokozódó érdeklődéssel összefüggésben, a melyet elsősorban a realizálható üdülési igények váltottak ki robbanásszerűen napirendre került a legszebb tájak minőségi ismérveinek meghatározása. A szakterület vizsgálati tárgyából adódóan a táji adottságok milyenségének kifejezésére ahol numerikus kiindulási adatok nincsenek a rangsoranalízis célszerűen alkalmazható. A számszerűen ki nem fejezhető elemek, elemegyüttesek legalább szubjektív alapon bizonyos értékkel felruházva egymással összehasonlíthatók. Az értékek hozzárendelése az irodalmi tapasztalatok, a szakemberek gyakorlati útmutatásai és a nem szakemberek véleménynyilvánítása alapján, illetve azok kombinálásával történhet. A tájértékelési módszerek, a fentiekből is következően, a tájrendezési tervek készítésének szerves láncszemei, a vizsgálati eredményeknek a tervező számára hozzáférhető kulcsai, az érdeklődők számára pedig szemléletes bemutatási formái. A tájértékelés értelemszerűen valamennyi szakági termező számára is informatív támpontot jelent. Az üdülési igények sokoldalú kielégítésére a szabdalt, változatos térségek, a több de legalább két természeti elemegyüttes határvonalai bizonyultak a legelőnyösebbeknek. Ezen térségek üdülési hasznosításra egyébként is a legalkalmasabbak, mert megközelíthetőségük, feltártságuk, lejtési adottságaik miatt beépítésre, kitettségük, sekélytermőrétegük, kedvezőtlen vízellátottságuk miatt pedig intenzív mező- vagy erdőgazdasági termesztésre ne, vagy csak többletráfordítással alkalmasak. Részben ebből a felismerésből, részben pedig abból, hogy az elsődlegesen üdülési rendeltetésű felületek iránti igények megnövekedtek, a csökkent termőértékű termőhelyek felértékelődtek. A vizsgált tájegységek differenciálása, azok üdülési hasznosítása, azaz üdülési értéke szerint történt. A legváltozatosabb térségek üdülési értéke így a rangsoranalízis során a legmagasabbnak minősül, míg az egyhangú tájegységek a csökkent üdülési hasznosíthatóság miatt a legkisebb értéket kapják. A tájértékelési módszerek fejlesztésében ezért az üdülésorientáltság egyértelműen végig követhető. A folytonos komplexitásra törekvés ellenére a tájértékelési módszerek többsége meghatározott cél érdekében, bizonyos szempontok prioritásának hangsúlyozásával készült. Olyannyira, hogy az utóbbi években a táji adottságok az egyes üdülési formák szerinti alkalmasságuk alapján kerültek értékelésre. Az érdekesség kedvéért az üdülési tevékenységek bemutatására két példát hozok, amelyek az 1. és 2. táblázatokban láthatók. Tevékenységek felsorolása azok terápiás értéke szerint Kiemestedt nyomán Dinamikus mozgással járó tevékenységek, amelyben valamennyi izom részt vesz. Dinamikus mozgással járó tevékenységek, amelyben az izom nagyobb része igénybe vett. Statikus izomerővel összefüggő és magas koncentráltságot igénylő tevékenység. Terápiás érték nélküli tevékenységek, amelyhez az izom alig vagy kevésbé igénybe vett. Közvetlen: Közvetett: Kirándulás, fürdés, úszás, játék, sítúrázás/sífutás. Aktív sportolás: hegymászás, korcsolyázás, golf. Sétálás, kerékpározás, természet-megfigyelés, csónakázás, vitorlázás, lovaglás. Sílesiklás Napozás, kempingezés, pecázás, horgászás. Sportrendezvények látogatása Műemléki érdekességek látogatása Szabadtéri színház- és hangverseny-előadások látogatása Autózás Hajókázás Motorcsónakázás

19 17 Üdülési tevékenységek a saját költségek alakulása szerinti rangsorolásban, Kiemstedt nyomán Költségek osztályozása Üdülési tevékenységek A költségforma és a felszerelési forma Anyagi ráfordítás nélkül Sétálás, kirándulás, úszás (fürdés természetes vizekben), napozás a szabadban, játék, természetmegfigyelés Csekély anyagi ráfordítással Fürdés (úszás), rendezvények Belépődíj, utazási költség megtekintése, hajókázás Egyszeri ráfordítás utóköltségek nélkül Kerékpározás, sítúrázás, ródlizás, aktív sportolás, hegymászás, korcsolyázás Kerékpár ára, sífelszerelés ára, ródli ára, sportfelszerelés ára, korcsolya ára Egyszeri ráfordítás utóköltségekkel Kempingezés, csónakázás, (evezés), Belépő korcsolyázás, horgászás Különleges kiképzést és felszerelést igénylő tevékenységek folytonos költségek Sílesiklás, vitorlázás, tenisz (golf), vadászat, lovaglás Üdülőtájak, szabadidőkörzetek értékelése kezdetben ökonómiai aspektus szerint történt. Az első módszerek egyike 1949-ből származik. A National Park Service az Egyesült Államokban a szabadidőkörzetek értékelését a látogatók által ráfordított utazási és egyéb költségek alapján állapította meg. A 60-as évek közepétől Nyugat-Európában is megjelentek az első tájértékelési publikációk. Az igen széleskörűen és gyakran szélsőségesen továbbfejlesztett ökonómiai módszerek mellett 1967-től Hans Kiemstedt hallatot sokat magáról, aki az alkalmassági módszerek kidolgozásának sorát indította el. A 70-es évek közepéig még jól elkülöníthetők voltak az észak-amerikai közgazdasági, a szovjet földrajzi, a nyugat-európai alkalmassági és ökonómiai, az angol vizuális indíttatású módszerek. Az utóbbi évtizedben a legkülönbözőbb célok szerint készült tájértékelési módszerek száma hihetetlenül nagy mértékben megemelkedett. Míg a kezdetben kidolgozott módszerekbe csekély számú kritériumot vontak be és az eljárást manuális módon végezték, addig napjainkig a kritériumok száma egyre növekedett, a számításhoz pedig a legkorszerűbb számítógépes technikát, a legújabb űrfelvételeket is alkalmazzák. A tájértékelésben az ökonómiai módszereket az alkalmasságiak, azokat a komplexek követték. Az ökonómiai módszerekben primer, könnyen mérhető paramétereket, az alkalmassági módszerekben a természeti adottságokat, az elérhetőséget, a zavaró és az egyéb tényezőket is értékelték. Megnövekedett a természeti és a művi elemek, elemegyüttesek üdülési aktivitások szerinti értékelése, sőt törekvés történt a táj használati értékének monetáris kifejezésére is. A tájértékelési módszerek elemzéséből levonható megállapítások: A tájértékelés célja lehet: - a használati érték meghatározása (monetáris értékben), - az alkalmasság megállapítása (területhasználati, település hálózatfejlesztési, üdülési, védőterület-kijelölési, úthálózat-fejlesztési, stb.), - az üdülési értéknek, a tájkép vizuális-esztétikai értékének meghatározása, - általános területértékelés, optimalizálás. Az értékelés tárgyát: - területek (települések, termesztőfelületek, üdülőkörzetek, stb.), valamint - elemek (egyedi tájértékek, parkok, temetők, fasorok, stb.) képezik.

20 18 A vizsgálati területek elkülönítése történhet: - természetföldrajzi határok szerint (tájegysége, vízgyűjtő, flóravidék, stb.), - közigazgatás-határosan (tervezési-gazdasági körzet, megye, település, belterület, külterület, stb.), - rácshálón (azonos felületegységek többnyire négyzethálós képzésével), valamint - objektumonként (idős fák, mezőfásítások, földmű emlékek, stb.) Az eredmények ábrázolása történhet: - táblázatosan, - számértékkel, - térképszerű ábrázolással és - pénzértékben kifejezve. A vázlatos nemzetközi áttekintés után nézzük meg a tájrendezési, tájépítészeti szempontból alkalmazott hazai értékelési módszerek kidolgozása történetének kezdetét, az egyes módszerek főbb jellemzőinek feltüntetésével. A tájértékelési módszerek adaptálhatóságával foglalkozó első szintetizáló jellegű munka hazánkban a kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Tanszékén készült 1972-ben ben, szintén a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) megbízásából a Termal-projekthez, a termálkutak 9 km 2 -es környezetére készítettünk alkalmassági-értékelési módszert. Az első munkát követően a VÁTI-ban az egyes tervekhez tanszékünkön diplomamunkaként is kerültek tájértékelési módszerek kidolgozásra. Meg kell említeni Szabó Magda: Számítógépes módszerek alkalmazása a tájértékelésben (1978) és Siklós József: a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi célú tájrendezési tanulmányterve című munkákat, amelyek színvonalas értékelési fejezeteket tartalmaznak. A VÁTI-ban két jelentős, tájértékelési eljárásra alapozott terv is elkészült. Az egyik a Pest megyére készített agro-ökopotenciál értékelés, a másik az Országos Üdülőterületi Terv (OÜT) tájértékelési munkarésze. Mindkét eljárást számítógéppel futtatott programok felhasználásával készített tájértékelési módszer Miskolc településcsoport rendezési tervének részeként készült szintén a VÁTI-ban. Az Erdészeti Tudományos Intézetben 1982-ben a mezőgazdasági termesztés szempontjait a Tetves-patak vízgyűjtőjében értékelték (a VIZITERV munkatársainak bevonásával). Az első tanszéki munkák közül még a Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel érintett térség tájrendezési tanulmánytervéhez készült alkalmassági tájértékelési módszert, valamint a Dunakanyar fejlesztését bemutató újszerű vizuális-esztétikai eljárást célszerű kiemelni. A tájértékelési témakörben ülésszakokon, szakmérnöki szakon, mérnöktovábbképző tanfolyamon, tudományos egyesületekben elhangzott hazai előadások során szépen egészítették ki Fábos, valamint Kiemstedt professzor előadásai. Az érdeklődők Fábos professzort a GATE-UMASS számítógépes földhasználati, meliorációs tájrendezési szimpoziumon is hallgathatták. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tájértékelési módszerek alkalmazási lehetőségei szinte korlátlanok. A tájértékelés öncélú azonban nem lehet, azt a tervezés objektív segédeszközeként, a tájrendezési tervek szerves részeként kell alkalmazni Megállapítható, hogy a tájértékelési módszerekkel szemben támasztott valamennyi igény kielégíthetősége miatt éppen úgy a természeti és az infrastruktúra adottságokat, mint az üdülési potenciált, valamint az egyéb parciális potenciálokat egy egységes modellben, egységes szempontok szerint kellene értékelni. A tájértékelés viszonylag rövid története során elérkezett az az időszak, amikor a differenciált vizsgálatok,

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6.

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az

Részletesebben

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 7/8.4 Egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosítása A 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet három területrendezésről szóló kormányrendeletet módosított: területrendezési hatósági eljárásokról

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TERVEZÉSE

KUNFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TERVEZÉSE KUNFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TERVEZÉSE E L Ő Z E T E S T Á J É K O Z T A T Á S ÉS K Ö R N Y E Z E T I V I Z S G Á L A T J A V A S O L T T E M A T I K A A

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. Mosonmagyaróvár Város Településrendezési eszközök módosítása 0121 hrsz.-ú út 0120 hrsz.-ú út 0123/2 hrsz.-ú út 0132 hrsz.-ú

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN Viszló Levente Székesfehérvár, 2013. november 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi. Dr. Mályusz Levente BME Építéskivitelezési Tanszék

Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi. Dr. Mályusz Levente BME Építéskivitelezési Tanszék Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi BME, Építéskivitelezési Tanszék Az európai építési piac Építési-szerelési tevékenység md euróban Németország 250,00 200,00 227,35 221,90 212,80 212,37 214,71

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása ELŐ TERJESZTÉS

4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása ELŐ TERJESZTÉS 4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Bánk község településrendezési eszközei módosításával összefüggő döntésekre (beérkezett vélemények

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

C E G L É D V Á R O S

C E G L É D V Á R O S C E G L É D V Á R O S TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A 03/24, 03/43 ÉS 0334/6 HRSZ. TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN JÓVÁHAGYOTT

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől

Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől Szám: 1122 1/ 2015 Javaslat Salgótarján Bajcsy-Zsilinszky út és Kun utca, Bóna Kovács Károly út, Budapesti út 29. és Ipari Park III. területét érintő településrendezési

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Munkaszám: HszM-1/2012. Ikt. sz.: 43/2012. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS) 2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS KÜLTERÜLETEN A NÁDUDVARI ÉS HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

TANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához)

TANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához) TANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához) Derecske Város Településrendezési terv, Bold Agro Kft. tervezett beruházás rendezési tervi feltételeinek megteremtését célzó módosításához Az

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 9.

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 9. Birtoktervezési és rendezési ismeretek 9. A tájrendezés szerepe a Horoszné Gulyás, Margit Birtoktervezési és rendezési ismeretek 9.: A tájrendezés szerepe a Horoszné Gulyás, Margit Lektor: Dr. Máthay,

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 10.29. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.2- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Településrendezési terv módosítása HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Pro Arch. 2015 Megbízó: Kesztölc Önkormányzat Tervező: Pro Arch. Építész Stúdió /1085 Budapest, József krt. 36./ R. Takács Eszter

Részletesebben