Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási Tanszék Oktatási segédanyag című tantárgyhoz a Tájgazdálkodási mérnök szakos hallgatók részére Összeállította: Szinyei Béla MEZŐTÚR, 2001

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...1 Szemelvények Csemez Attila: Tájtervezés Tájrendezés című tankönyvéből. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996)...2 Tájfogalom, tájelemek...2 A tájrendezés lényege...5 Regionális rendezési tervek...5 Általános rendezési tervek...5 Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás...6 Természeti földrajzi táj -beosztás...7 Nagyságrendi táj -osztályozás...7 Regionális területbeosztás...8 Tájtervezési formák...9 Területrendezési tervek...9 Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek...9 Környezeti hatásvizsgálat...10 Tájrendezés és melioráció...10 Tájrendezés és környezetvédelem...11 Tájrendezés és beruházás...12 Tájrendezési folyamat...12 A tájrendezési terv részei...13 Tájvizsgálat (tájanalízis)...13 Tájértékelés (tájdiagnózis)...14 A tájértékelési módszerek elemzéséből levonható megállapítások:...17 Tájrendezési terv...19 Mátyás-hegy Remete-hegy tájrendezési terve (1991)...20 TÖRVÉNYEK, JOGI HÁTTÉR évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi XIII. törvény a természet védelméről évi XLVIII. törvény a bányászatról...26 TÁJRENDEZÉSI LEHETŐSÉGEK...26 Tájesztétikai szempontok figyelembevétele...26 Helyválasztás...29 Formaválasztás...29 Tereprendezés...30 Növényalkalmazás...30 TÁJBA ILLESZTÉSI MÓDOK...32 SZINYEI BÉLA: ÉPÍTETT KÖRNYEZET MAGYARORSZÁGON (KIVONAT)...35 Bevezetés...35 A környezet és az épített környezet fogalma; az épített környezet tartalma...36 Az épített környezet térségi, természeti, táji, társadalmi, kulturális, gazdasági meghatározottságának egyes jelenségei...41 A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKULÁSÁNAK JELLEMZŐI...44 Településföldrajzi megközelítés...44 A magyar lakóházfejlődés...47 Építészettörténeti megközelítés...49

3 BEVEZETÉS 1 Az emberi környezet egyre súlyosbodó problémái, a beépített területek burjánzása, a természeti, táji értékek pusztulása, felvetik annak igényét, hogy a témakörrel foglalkozó tudományos megközelítés mind átfogóbb legyen. Az általános gyakorlat szerint az egyes tématerületek tudományos művelői csak a saját problémáikkal foglalkoznak, kevés a kitekintés a más szakterületek felől érkező hatások, vagyis több szakterület összefüggései felé. Külön szakma foglalkozik a mezőgazdasággal. Az erdőgazdasággal, a természetvédelemmel, az állat- és növényvilággal, a földrajzi környezettel és külön szakma az építészettel, a közúthálózattal, a közüzemi hálózatokkal. Az elmúlt években létrejött egy új fogalom, az épített környezet fogalma és egy új jogi szabályozás, az épített környezet alakításáról és védelméről (1997. évi LXXVII. tv.) szóló törvény és a hozzá tartozó kormányrendelete az országos településrendezési és építési követelményekről (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet). A törvény értelme szerint a beépített és beépíthető területek és az épületek, építmények szempontjából készült; szabályozása, fogalomrendszere a természetvédelem, tájvédelem szempontjait másodlagosan kezeli. Nyilvánvaló, mert a természetvédelem és tájvédelem saját törvényekkel rendelkezik, a mezőgazdasági termőföldeket is törvény védi. Az átfogó, mindkét oldal érdekeit mérlegelő szemlélet érdekében szükségesnek tartom a tájgazdálkodást és a tájépítészet fogalmát. A tájrendezés külön szakma, amelyet Csemez Attila tanszékvezető, egyetemi tanár tankönyvének szemlélete képvisel. E szemléletet kell átvennie a tájgazdálkodási mérnököknek. Mindig kritikusnak és következetesnek kell lenniük bármely műszaki létesítmény legyen az a legszebb, legmodernebb épület építésével kapcsolatban, ha az addig beépítetlen természeti állapothoz közeli élő földterületet venne igénybe. Ha épület építése elkerülhetetlen, ha új út építése szükséges, mindig gondolni kell a természeti ellentételezésre ; legyen a fejlesztésben fásítás is, vagy pl. zöldterület kialakítása. Látnunk kell, hogy az Alföld erdősültsége nagyon alacsony 4-5 % körüli és egyelőre csak nagyon bizonytalan tervek és programok léteznek az erdősültség valamikori %-os értékének elérésére. A következő két részben szemelvényeket közlök Csemez Attila tanszékvezető, egyetemi tanár könyvéből és saját, korábbi jegyzeteimből annak érdekében, hogy elősegítsem a hallgatók átfogó tájvédelmi és építészeti szemléletének kialakítását.

4 I. RÉSZ 2 Szemelvények Csemez Attila: Tájtervezés Tájrendezés című tankönyvéből. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996) Mottó: A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójainak népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen. Mőcsényi Mihály: Ajánlás Tájfogalom, tájelemek A táj szó a legkülönbözőbb értelmezésben látott napvilágot a hétköznapi és a tudományos szóhasználatban egyaránt. A táj eltérő használatát példákkal érzékeltetem: - Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, (Petőfi: Szülőföldenem, 1848) - A Duna-táj bús villámhárító. (Ady: A Duna vallomása, 1907) - Micsoda táj! Kivételes táj. - Királyi táj és királyok tája. (Szebrényi, 1982) A táj hivatalos értelmezése a szótárak, lexikonok szerint: - táj: a földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet, stb., részben társadalmiak: település, földművelés. Megkülönböztetnek természeti és gazdasági, illetve műtájat. (Új Magyar Lexikon, 1962) - táj: A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége. Akácos, dombos, erdős, fenyves, hegyes, lankás, mocsaras, szikes, sziklás táj; elhagyott, idegen, ismeretlen, kihalt, kietlen, kopár, sivár, vigasztalan táj; kedves, kies, otthonos táj; őszi, téli táj. (A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966) - táj: a földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj). (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968) - táj: 1. Földrajza, növényzete, stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. Dombos táj; a Duna tája. (A körülöttünk látható természet. Téli táj.) 2. Környék, tájék. A világ minden táján; tájára se megy. (Vkinek a háza tája: otthona, otthoni környezete. Baj van a házunk táján.) 3. A test vmely meghatározott része, vmely szerv környéke. A has tája; a szív tája. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972) A tájfogalom a legvitatottabb definíciók egyike. A gazdasági viszonyok változásával a tájfogalom is számtalan értelmezésben látott napvilágot. Néhány ismeretes meghatározást az alábbiakban közlök.

5 3 Hommeyer már 1805-ben meghatározta a tájat: Igen magas helyről áttekintett területek körzete vagy vidékek sokasága, amely a szomszédos téregységektől főképpen hegyekkel és erdőségekkel el-, illetve körülhatárolt. A századfordulótól kezdődően a polgári földrajz egységességre, szintézisre, földrajzi módszerek kidolgozására törekszik. Hettner, a polgári földrajztudomány vezető egyénisége korunk földrajzával szembeni kívánalmait az adott valóság földrajzi értékelésében s ez alapján egy új valóság teremtő felépítésében, az ember szükségletei szerinti tájátalakításban jelölte meg. A német politikusok ezen az úton jutottak el a geopolitikai szemléletig. Teleki a tájat a föld egy olyan területeként értelmezte, amelyen a földfelszíni élet természettől való szintézise összes jelenségeivel megtalálható. A tájépítő tényezők funkcióik szerint olyan egységet alakítanak ki a tájban, amellyel még egy megegyező a Földön nincsen, tehát minden táj individuum. Troll (1950) kutatási eredményei szerint földrajzi tájon a földfelszín egy olyan részét értjük, amely külső megjelenése, jelenségeinek együtthatása, valamint belső és külső fekvésvonzatai alapján meghatározott jellegű téregységet képez, és amely a földrajzi határokon más jellegű tájakba megy át. Schmithüsen (1963) a Tudományos tájfogalom című munkájában a tájfogalom értelmezésében a nagyságrendnek is jelentős szerepet tulajdonított: a táj a geoszféra totálkaraktere alapján egységként felfogható résznek földrajzilag releváns nagyságrendű alakulata. Az alakulat a geoszférikus hatásmechanizmus minőségi teljességét jelenti. Az ismert külföldi geográfus teoretikusok után lássuk a hazaiakat. Itt is a táj egészével legáltalánosabban foglalkozó földrajztudományi definíciókkal kezdem. Somogyi (1964) szerint: a táj a Föld felszínének olyan része, melyben a külső és belső erők által keltett anyagmozgás-folyamatok törvényszerűségei, valamint az általuk létrehozott formák típusai időben és térben azonosak. A Somogyi-féle tájdefiníciót Pécsi Márton (1964) magyarázta, pontosította: A természeti földrajzi tájban szemben a geomorfológiai körzettel (régióval) benne foglaltatik az élővilág minden eleme is. Sőt, mivel ma már a társadalom által képviselt antropogén tényező nélküli természetes táj is csak ritkaságként fordul elő, illetőleg Európában csak többé-kevésbé a valóságos tartalomtól elvonatkoztatott elméleti absztrakció útján rekonstruálható, a természeti tájban általában benne értjük a társadalmi munka által létrehozott, állandó jellegű hatásokat is. Fenti definíció érvényes a kisebb és nagyobb tájak esetében is azzal a megszorítással, hogy a nagyobb tájak elhatárolásakor inkább csak egyes tényezőkkel kapcsolatban pl. morfolitogén adottságokban mutathatók ki az egyező rokon vonások. A tájak elkülönítése egymástól nagy hangsúlyt kapott Báthory és Ghimessy (1978) közös megfogalmazásában: A táj önálló sajátos természeti egység, melyen belül a geológiai, a geomorfológiai, a meteorológiai és a talajtani viszonyok egységesek. A természeti földrajz a táj alatt érti azt a területet, melyet a különböző természeti jelenségek és a vele kapcsolatban álló élővilág jellemez oly módon, hogy a szomszédos tájak természeti viszonyainak arányától megkülönböztethető módon eltér. Ebben a meghatározásban nem szerepel az ember tájra gyakorolt hatása, a társadalmi hatás, ezért bizonyos visszalépést jelent a Pécsi-féle értelmezéshez képest. Az Országos Erdészeti Egyesület egyik munkacsoportja 1981-ben az ember tájformáló szerepét figyelembe véve definiálta a táj fogalmát: A táj a természeti erők által formált és az emberi tevékenység révén módosított földfelszín állandóan változó, sajátos ökológiai rendszerből álló egysége, mely megközelítőleg hasonló formájú és funkciójú, de különböző nagyságrendű lehet. Az egyes táj-meghatározások kritikájától, illetve tájrendezési értelmezéstől eltekintek, ugyanis valamennyi földrajzi, természeti földrajzi szempontból korrekt lehet. Sőt a földrajzi táj meghatározások

6 4 állnak szakterületükhöz legközelebb, tekinthetők ezért kiindulásnak, támpontnak. Sőt a földrajzi táj meghatározások állnak a szakterületünkhöz a legközelebb, tekinthetők ezért kiindulásnak, támpontnak. Tájrendezési szempontból azonban nem felel meg egyik se. Hiányzik belőlük az ember, az emberi tényezők fontosságának hangsúlyozása. Tájrendezési szempontból Mőcsényi Mihály (1968) meghatározást tartjuk mérvadónak, mely szerint: A táj nem más mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és a természet kölcsönhatásainak tárgyiasult az ember alakította anyagi világban manifesztálódott története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és a társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően a bioszférából nooszférává alakított, emberesített természet, emberi környezet. Balogh Ákos (1993) hasonló értelmezésben definiálta a tájat, amely dinamikus egyensúlyú társadalmasított természet, az emberi közösségek élettere. Tartalmában és formájában múltját őrzi, tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi-gazdasági-politikai viszonyokat. Pécsi Márton úgy fogalmazott, hogy antropogén tényező nélküli természetes táj is csak ritkaságként fordul elő. Mi tájrendezési szempontból tovább megyünk: ahogyan természetes táj nincsen, úgy kultúrtájról sem beszélhetünk. Csak tájról! Ugyanezt tájrendezői szemlélettel Becama professzor szépen kifejezte. Miután az IFLA Kongresszusra 1970-ben Hollandiából Portugáliába kerékpáron érkezett, azt mondta: Amennyiben a nagy előadótermet a Földhöz hasonlítjuk, akkor az abban elszórt néhány tucatnyi gombostű lehet csak bioszféra értékű, a többi az ember által közvetlenül vagy közvetve, de egyértelműen befolyásolt ionoszféra. S a közel három évtized alatt a befolyásolás mértéke tovább fokozódott! A felsoroltakon kívül számtalan tájdefiníció létezik. Hogy ezek mennyire fedik a táj lényegét, az egyes szakterületek értelmezésétől függ. Minden esetre az 1930-as évektől intenzívebbé váló kutatások és viták a táj fogalmának meghatározásán túlmenően - a táj alkotó elemeinek csoportosítására, - a táj térbeli szerkezetének megállapítására, - a tájak közötti hierarchia tisztázására, - a tájak közötti, nem szerkezetből adódó kapcsolatok feltárására, valamint a - tájtípusok meghatározására, a tájrendszer felállítására is irányulnak. Tájrendezési szempontból a mai napig sem tudunk jobbat a Mőcsényi-féle meghatározásnak, ezért a továbbiakban ebben az értelemben használom a táj fogalmat. A tájban, az emberi környezetben található megjelenési formákat tájalkotó elemeknek, vagy röviden tájelemeknek nevezzük. Jellegük szerint természeti, módosított és művi tájelemek ismeretesek. Az utóbbi kettőt humán vagy antropogén elemeknek is szokás nevezni. A természeti tájelemekkel ellentétben az emberi tevékenység valamennyi élettelen termékét, az épületeket, a műtárgyakat, egyszóval az építményeket, létesítményeket művi tájalkotó elemeknek tekintjük. Keletkezési idejére való tekintettel történeti, rendeltetése szerint a természeti és a művi elemek között a befolyásolás mértékétől függően módosított elemek is lehetnek. Ilyenek például a termesztést szolgáló teraszok, vízlevezetők, földutak, az öntözött táblák, a mező- és erdőgazdasági monokultúrák. Az antropogén tájelemek többnyire csoportosan, elemegyütteseket képezve jelennek meg a tájban. Az egyes tájalkotó elemek többnyire igen bonyolult tényezőkombinációkban érvényesülnek.

7 A tájrendezés lényege 5 A tájrendezés kifejezést az egyes szakterületek képviselői eltérő módon értelmezik. A tájrendező szakemberek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően széles körű szintetizáló és a részletekre kiterjedő tervező, szervezőmunkát végeznek. A tájrendezést egyik hazai megalapítójának, Mőcsényi Mihály professzornak a meghatározását idézve azon tevékenységek összességének tekintjük, amely a korszerű ökológiai és műszaki ismeretek, valamint esztétikai elvek érvényesítésével az emberi környezet olyan jellegű alakítását irányozza elő, amelynek eredményeképpen a táj élettani kondicionáló hatása, termőképessége, használati és vizuális értéke növekszik, a benne élő ember teljesítőképessége fokozódik, fiziológiai és vizuális-esztétikai eredetű életöröme kiteljesedik. A tájrendezés viszonylag újnak minősülő tudományág hazánkban. Biológiai, műszaki és társadalomtudományi határtudományok szintézise. Ennek megfelelően a tájépítész feladata kettős: egyrészt össze kell hangolnia az egyes szakterületeken működő specialisták munkáit, másrészt sajátos tájrendezési tevékenységet kell kifejtenie, tájrendezési feladatokat kell megoldania. Úgy kell szintetizálnia, hogy a káros egyoldalúságok elháruljanak, a táj természeti és művi elemei, elemegyüttesei között olyan harmónia alakuljon ki, amely a tájban rejlő különféle értékek lehető legnagyobb mértékű hasznosulását eredményezze. Művelői között különböző szakterületek képviselői is megtalálhatók. A mai értelemben használatos tájtervezés fogalomkörbe tartozó tevékenységek Európa iparilag fejlett országaiban az 1930-as években váltak ismertté. Lényegét tekintve azonban sokkal korábbi keletű, hiszen az emberi tevékenység a mindenkori környezet, a táj közvetett vagy közvetlen alakításával, rendezésével függ össze. A területi vonatkozású fejlesztés elképzelhetetlen a természeti adottságok figyelembevétele nélkül. A települést bővítő, a termesztést hatékonyabbá tevő, a mocsarakat, a vízfolyásokat szabályozó, a lejtőket teraszoló, az utakat, a vasutakat, a csatornákat építő ösztönös vagy tudatos tevékenység min-mind a táj alakítását jelenti. Tájrendezésnek viszont a valamilyen cél érvényesítéséért végzett tudatos tervezői-megvalósítói tevékenységet tekintjük. Összegzésként megállapítható, hogy a tájrendezési tevékenység az anyagi, az esztétikai értékek megtartására, a termelőeszközök fejlődésével növekvő lehetőségek feltárására és megvalósítására irányul. A tájrendezés összetett és sokoldalú szintetizáló munka. A tájrendezés az ökológiai, a műszaki, az ökonómiai ismeretek és az esztétikai elvek alapján az emberi környezet, a táj alakítását jelenti annak érdekében, hogy a táj élettani kondicionáló hatása, termelőképessége, használati és vizuális értéke növekedjék. Regionális rendezési tervek A regionális rendezési tervek készítésének célja, szerkezeti felépítése, időtávlata, léptéke igen sok rokonságot mutat a tájrendezési tervekkel. A 9007/1983. számú ÉVM-közlemény közzétételét követően a regionális tervek száma fokozatosan csökkent, ugyanakkor megjelentek a regionális tájrendezési tervek. Az utóbbiakat elsősorban a természetvédelmi területekre (Bükki, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági Nemzeti Park) készültek. Ezek a tervek nemzetközi mércével mérve tájterveknek minősülnek, de e tervfajta önálló megjelenésének hiánya miatt csak a regionális jelzővel válhattak elfogadtathatóvá. Így a jogi szabályozás szerint is márpedig a törvény mindenkit kötelez lehetett a regionális és tájrendezési, illetve a regionális tájrendezési terveket egyaránt elfogadtatni. Általános rendezési tervek Az általános rendezési tervek Részletes előírásai -ban szerepelnek a tájrendezési feladatok. Az Alátámasztó munkarészek -hez sorolták a Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat kötelező elkészítését.

8 6 A Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat sok hasonlóságot mutat a jóváhagyásra kerülő Területfelhasználási és településszerkezeti tervvel. A tervezés során gyakran megtörtént, hogy - a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat tartalmát teljes mértékben átvették, vagy - a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslati térképet területfelhasználási és településszerkezeti tervnek nevezték, és mindössze a szabályozási vonalakkal egészítették ki azt. Az ÉVM-közlemény (9007/1983) előkészítése során a minisztérium felelős munkatársai egyetértettek a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet, valamint a Kertészeti Egyetem tájtervező szakembereinek azon igényével, miszerint a külterületi szabályozás és az ökológiai szemlélet érvényesítése érdekében a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat ne csak alátámasztó, hanem jóváhagyásra kerülő munkarész legyen. Az elképzelés, a szándék a paradox módon tájhivatalként rövidített Tájékoztatási Hivatal jogászainak hozzáállásán bukott meg. Érvelésük szerint ugyanis nem volt elvárható egy valamilyen végzettségű, képesítésű műszaki osztály vezetőjétől, hogy szintetizálja a területfelhasználási és szerkezeti tervet a tájrendezésivel. Jóllehet elegendő lett volna egyetlen, tájrendezési tervet készíteni, hiszen az tartalmában gyakran megegyezett a területfelhasználási és területszerkezeti tervvel. A területfelhasználási és szerkezeti terv megszűnésébe, tájrendezési tervvé alakításába viszont az ÉVM építészei nem egyeztek bele. Az ÉVM-közlemény alapján készített - regionális rendezési tervek tartalmi követelményei szerinti, továbbá - az általános rendezési tervek: - tájrendezési és természetvédelmi, - zöldfelületi, valamint - környezetvédelmi és - a részletes rendezési tervek - zöldfelületi és durvaterep-rendezési, valamint - települési környezetvédelmi munkarészeinek kidolgozása lehetőséget adott az ökológiai szemlélet kifejezésére. A regionális, az általános és a részletes rendezési tervek alaposan kidolgozott és többnyire betartott tartalmi felépítése ellenére - a tervezőktől függően igen eltérő minőségű - tájrendezési és természetvédelmi, - zöldfelületi, valamint - környezetvédelmi szakági munkarészek készültek. A rendezési tervek alapján a külterületre vonatkozó javaslatoknak nem vagy alig lehetett érvényt szerezni. A tájrendezési és természetvédelmi munkarészeket ezért inkább csak formailag tekintették kötelező munkarészeknek. Összegezve megállapítható, hogy az ÉVM 9007/1983. számú közleménye a tájtervezési tevékenységet a rendezési tervek készítésén belül szabályozta. A közlemény megjelenését követően a kisebb települések belterületeire készített rendezési tervek éppen a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat révén a közigazgatási terület egészét felölelően kiegészülhettek (gyakorta összevont rendezési terv felülvizsgálata megnevezéssel). Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás A tájrendezési tervek készítésének első fázisa az adatgyűjtés. Az adatok beszerezhetősége a hazai területfelosztás, a különböző osztályozások, a táj-, valamint a körzetbeosztások szerint eltérő. Az ország területének felosztásánál gyakran használják a táj kifejezést. Abban az esetben, ha a tájfogalom a szakterületi értelmezéstől eltérő, idézőjelet használtam. Az egyes tudományágak szakterületüknek megfelelő táj -beosztást készítettek. A hazai osztályozásokat, rendszereket a természeti földrajzi, a növényföldrajzi, a talajtani, a vízrajzi, a meteorológia, az

9 7 agroökológiai, az erdőgazdálkodási, az általános területi nagyságrendi, a közigazgatási, a tervezésigazdasági, a foglalkoztatottsági, a természeti erőforrások, valamint a speciális térségek sorrendjében tekintjük át. Természeti földrajzi táj -beosztás A Földrajztudományi Kutató Intézet által kidolgozott tájbeosztásban a következő taxonómiai egységeket különböztetik meg (Pécsi, 1967): 1. Természeti tájrész, kistáj, kistájcsoport (ökológiai faciescsoport, mikrorégió) - A természeti tájak taxonómiai rendszere kisebb homogén egységekre, az ún. ökológiai faciestípusokra épül. - Az ökológiai faciesek a legkisebb, azonos eredetű és felépítésű térelemek, amelyekben a vízellátottság, a növényborítottság és a talaj azonos. Ilyen ökológiai homogenitást mutatnak a síkságok rét- és lápvidékei. - Az ökológiai csoportokat a hasonló vonásokat mutató ökológiai, faciesek megismétlődő rendszere alkotja. Többen (Neef, Troll) az ökológiai faciescsoportokat tekintik a természeti tájak legkisebb topológiai egységének. - A természeti tájrészek genetikailag hasonló ökológiai csoportokból állnak. A természeti tájrészekből kiterjedésük és típusuk szerint a természeti kis- és középtájak (régiók) különülnek el. A természeti kistájak kistáj-csoportokat képezhetnek (pl. Pesti-síkság). 2. Természeti középtáj (mezorégió). A természeti tájrészek, a kistájak vagy utóbbiak csoportjai bizonyos azonosság alapján mezorégiót hoznak létre. Az azonos domborzat, a meghatározott fejlődéstörtének, az eltérő helyiklimatikus, növény- és talajadottságok ellenére természeti középtájnak tekinthető (pl. a Pesti-síkság és a Csepeli-, a Mohácsi-síkság, amely Dunamentisíkság néven összefoglalható). 3. Természeti nagytáj (makrorégió). Valamely domborzati típus (síkság, dombság vagy hegység) egészére kiterjedő és hasonló mezoklimatikus adottságú természeti középtájak együttesen természeti nagytájat alkotnak. A hasonló természeti nagytájakból nagytáj-csoport áll össze. A teljesség kedvéért megemlítjük a negyedik egységet, a földövet (geozónát, amely már a kontinensrészek kapcsolódását jelenti. Nagyságrendi táj -osztályozás Ghimessy (1985) a nagyság szerinti osztályozásnál a császárkori Római Birodalomban használt területi elnevezésekből indult ki, illetve annak analógiája alapján készített beosztást. Kategóriái a következők: 1. Provincia (tartomány) a kontinens nagyobb kiterjedésű területei (pl. Nagy-Alföld), amelyben folyók vízgyűjtő területei, éghajlati körzetek, flóratartományok, agglomerációs körzetek képeznek tartományokat. 2. Territórium (tájkörzet) A tartomány legmagasabb rendű egységei (pl. Nagy-Alföld), amelyben folyók vízgyűjtő területei, városok és vonzáskörzeteik, termelési körzetcsoportok, erdőgazdasági tájak alkothatják a tájkörzetet. 3. Régió (nagytáj) A tájkörzet 1 : méretarányú térképen ábrázolható része a régió, amely kisebb folyók, vízfolyások, nemzeti parkok, üdülőkörzetek, ipari körzetek mező- és erdőgazdasági üzemek területi egységeiből áll. 4. Municípium (táj) a nagytáj 1 : és 1 : méretarányú térképeken ábrázolható része a minicípium, amelyet állandó kisvízfolyások, tájvédelmi körzetek, mezőgazdasági üzemek, vonzáskörzet nélküli városok képezhetnek.

10 8 5. Vicus (középtáj) A minicípium alsó szintű egysége a vicus, amelynek területe hegyvidéken ha, dombvidéken ha és síkvidéken , esetleg ha kiterjedésű lehet. az 1:10000 és 1:2000 közötti méretarányú térképlapon ábrázolható vicust kisebb állandó és nagyobb időszakos vízfolyások vízgyűjtő területei, erdészetek, természetvédelmi területek, es lélekszámú városok belterületei, faluközpontok jelenthetik. 6. Saltus (kistáj) A minicípium alsó szintű egysége a vicushoz hasonlóan a saltus. Az 1000 hektárnál nem nagyobb községek, ivóvíztározók, mezőgazdasági üzemegységek, erdészetek, ha területű ipari üzemek tartoznak ide. 7. Villa rustica (tájrészlet) A saltus középszintű egysége a tájrészlet, amely 1:2000 és 1:500 közötti méretarányú térképen ábrázolható. A 100 hektárt meg nem haladó területi egységek, így védőterületek, mezőgazdasági táblák, dűlők, erdőrészletek, műemléki együttesek, községek belterületei, 1 10 ha nagyságú ipari üzemek alkotják. 8. Centuria (tájsejt) A municípium és a vicus legkisebb, de még önállónak tekinthető egysége a tájsejt. Tájsejtet 0,1 100 ha nagyságrendű egységek, így a vízkivételi művek, az állattartó telepek, az arborétumok, a közparkok, a tanyák, a laktanyák, a pályaudvarok, a lakótömbök, a kisebb ipari üzemek képezhetnek. 9. Locus (hely) Helynek a m 2 -ben kifejezhető nagyságú tájalkotó elemek tekinthetők. Regionális területbeosztás A regionális lehatárolás egyértelműen területi és nem tájbeosztás. A tájfogalmak többszöri használata, valamint az adottságok, a területre vonatkozó adatok nyilvántartása miatt indokoltnak tartom a regionális területi beosztás közreadását. A településtervezésben régiónak az olyan összefüggő területet és lakosságot magában foglaló területegységet tekintik, amely jellege alapján, valamint a termelési viszonyok és a termelőerők által a gazdasági funkció magas fokú kifejtésének lehetőségét teremti meg. A régiók közös ismérve a fizikai-földrajzi adottságok szerinti lehatárolhatóság, a közös központhoz tartozás, az egységes népesség, a jelentős gazdasági funkciók kielégítése és az igazgatási egység képzése. A regionális területi beosztásnak több változata látott napvilágot. A változatok közötti eltérést néhány példán mutatom be. - Az ún. négylépcsős tájbeosztás körzetet, kistájat, középtájat és nagytájat különböztet meg. - Körzet: km 2, kb. 20 ezer lakos. - Kistáj km 2, kb. 60 ezer lakos. - Középtáj km 2, kb ezer lakos. - Nagytáj km 2, kb. 1-2 millió lakos. - Az Országos Tervhivatal az ország területét hat régióra javasolta felosztani. - Az ELTE Gazdaságföldrajzi Tanszék és a volt Építésügyi Minisztérium egyaránt kilenckilenc régiót javasolt. Az elfogadott tervezési-gazdasági körzetek száma végül hat lett. A kialakult közigazgatási rendszer nyújtotta pozicionális gazdasági előnyökhöz az érdekeltek olyan mértékben ragaszkodtak, hogy a megyei felosztást nem volt ajánlatos megváltoztatni (De Gaulle és Hruscsov elnökök bukásának okai között kiemelték a közigazgatási rendszer megváltoztatására irányuló törekvéseket). A hat tervezési gazdasági körzetet végül is a legkisebb változtatást jelentő, a közigazgatás átszervezését nem igénylő módon a megyék kvázi összevonásával hozták létre. I. Központi körzet (Budapest főváros és Pest megye)

11 9 II. Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) III. Észak-Alföld (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) IV. Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés) V. Észak-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Komárom-Esztergom) VI. Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) A szolgáltató intézményrendszer, a hálózati (víz, gáz, villany, út, vasút) és az egyéb igazgatási rendszer szerinti beosztásokra a tájértékelési fejezetben, az adat beszerzése kapcsán utalok. Tájtervezési formák A tájrendező munkája szerteágazó. Feladati közé tartozik tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek kidolgozása, területrendezési tervek szakági munkarészeinek, továbbá környezeti hatástanulmányok, illetve azok tájmunka részeinek készítése. Területrendezési tervek A területrendezési tervek tartalmi követelményeit az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium mára részint elavult 9007/1983. ÉVM számú közleménye tartalmazza. Megjegyzés: az új szabályozást a LXXVIII törvény (Étv) és a 253/1997. Kormányrendelet tartalmazza. A közleményből kiemeltem a tájrendezési vonatkozásokat. 1. Regionális rendezési tervek A regionális rendezési tervezéshez tartozik többek között: - a műszaki - táji - ökológiai - környezetvédelmi adottságok összevetése, - a tájrendezési és környezetvédelmi feladatok meghatározása. A tervek megállapításra kerülő, illetve alátámasztó munkarészekből állnak. A megállapításra kerülő munkarészek területfelhasználási és területszerkezeti tervjavaslatában a környezet- és természetvédelmi intézkedésekre, a tájrendezésre és meliorációra kijelölt területeket, a tájvédelmi körzeteket fel kell tüntetni. Alátámasztó munkarészként fel kell dolgozni többek között a tájrendezést. 2. Általános rendezési tervek A terv jóváhagyásra kerülő és alátámasztó fejezetre oszlik. Az alátámasztó munkarészek között kiemelt jelentőségű az ún. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat, amelyet kötelező elkészíteni. Az esetek többségében a tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslaton túlmenően a táj- és kertépítészmérnökök készítik a területrendezési tervek környezetvédelmi, valamint zöldfelületi rendszer tervjavaslatait is. A tájrendezési és természetvédelmi munkarész sajnálatosan jóváhagyásra nem kötelezett. Az ún. külterületi szabályozási tervek tartalma a tájrendezési tervjavaslattal megegyező, illetve az csak szabályozással kiegészített, ha a tájrendező a szakági munkarészt színvonalasan készítette le. Regionális terv az utóbbi évtizedben alig készült. Általános rendezési tervet valamennyi településre, településcsoportra kell készíteni, s azokat legalább 15 évente felül kell vizsgálni. 3. Összevont rendezési terv Elterjedt az összevont rendezési tervek készíttetése, amelyek az általános rendezési tervekhez hasonló tájrendezési munkarészekkel egészülnek ki. Az általános és az összevont rendezési tervek három ütemben (vizsgálat, program, terv) kerülnek kidolgozásra. Az ütemek között összevonás (pl. vizsgálat és program) lehetséges. Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek A tájrendezési tanulmányok, tervek a legeltérőbb feladatok megoldásához készülnek: nagy beruházásokkal érintett térségekre, bányatavak többcélú hasznosítására, természetvédelmi védettség alatt

12 10 álló területekre, rombolt felületek rekultiválására, felhagyott bányák rendezésére, vonalas létesítmények és egyéb művi elemegyüttesek tájba illesztésére, tájegységek üdülési fejlesztésére, tájvédelmi, tájképvédelmi céllal hulladéklerakó helyek rendezett deponálására, meddőhányók, zagyterek megkötésére, volt zártkertek rendezésére, mezővédő fásítások, tájfásítások kialakítására, komplex talajvédelemre, tájértékelési módszerek kidolgozására. A felsorolás terjedelmes és folytatható lenne a feladat jellege, illetve az érintett felület nagysága szerint. A tájrendezési tanulmányok, tervek a legkülönbözőbb gazdasági ágakat, gazdasági egységeket, vállalkozásokat, gazdaságokat, intézményeket érintik. Tartalmukban ebből következően igen eltérőek. További részletezésüktől, csoportosításuktól eltekintettem. Rendeletileg az önálló tájrendezési tanulmányok, tervek nincsenek szabályozva. A különböző szerzők által hasonló céllal és tartalommal készített tájrendezési terv között éppen a szabályozás hiánya miatt óriási tartalmi különbség lehet. Bár nem lehet mentség, de a tájrendezési tevékenységben élenjáró Németországban sem sikerült a tájrendezési terv tartalmi követelményeit rendeletileg egyértelműen meghatározni. A hazai tájrendezési tervek hivatalossá tételének egyetlen módja a regionális szó használata. A regionális rendezési tervek tartalmi követelményeit a már korábban hivatkozott 9007/1983. sz. ÉVMközlemény tartalmazza. Így regionális tájrendezési címen készültek tájrendezési tervek a Bükki, a Kiskunsági, a Dunai, A Duna-Dráva, a Fertő-Hanság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére, a Zempléni Tájvédelmi Körzetre. Környezeti hatásvizsgálat A Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tájrendezési tanulmányterve ( ) készítésének idején a megbízó képviselője az egyik tárgyaláson megkérdezte, hogy ami az az Environmental Impact Study. Mőcsényi professzor gondolkodás nélkül rávágta: az, amit mi csinálunk. A megállapítás közel állt az igazsághoz, bár nálunk akkor még hivatalosan nem készült KHV, amely ma elsősorban a környezeti ártalmak hatásainak vizsgálatára irányul. A környezeti hatásvizsgálatok készítését erősen befolyásolta az 1976-os ún. környezetvédelmi törvény. A törvény egyik témaköre a táj védelme. Így a hatásvizsgálatokban jelentős szerepet kapott vagy kaphat a táji adottságok, a tájrendezési irányelvek, a tájesztétika szakterületi szempontok szerinti értelmezése. Az 50 millió forint feletti nagy beruházásokra vagy a kritikussá vált nagyarányú beavatkozásokra környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. Így készültek hatástanulmányok a Kis-Balaton rekonstrukciójára, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel érintett területekre, az M0 autópályára, a paksi 2 x 1000 MW-os bővítéséhez, a visontai külfejtés tervezett déli bányaterületére, több bányára és így tovább. Tájrendezés és melioráció A melioráció irányításáról, tervezéséről és ellenőrzéséről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (20/1981. MÉM sz.) rendeletet hozott. Az általános rendelkezések 4. -a a tájrendezési terv. Idézem: (1) Ha a meliorációval érintett terület a 3000 ha-t meghaladja a tájvédelem megalapozására, a tájvédelem követelményeinek érvényesítése érdekében tájrendezési tervet kell készíteni. A tájrendezési terv elkészítéséről és a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztéséről a megyei mezőgazdasági osztály gondoskodik.

13 11 (2) A tájrendezési terv elkészítésének kötelezettsége alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felmentést adhat. (3) Nem kell tájrendezési tervek készíteni, ha a térségi vagy üzemi meliorációs terv a tájrendezési feladatokat önálló fejezetként tartalmazza. A térségi terv (1. sz. melléklet a 20/1981. MÉM számú rendelethez) táj- és környezetfejlesztési koncepció, táj- és környezetfejlesztési feladatok, meliorációs és tájrendezési feladatok, táj- és környezetvédelmi helyzet, tájrendezési és környezetfejlesztési célok, feladatok kifejezéseket tartalmaz. Az üzemi tervben (2. sz. melléklet a 20/1981. MÉM számú rendelethez) pedig a tájrendezés és környezetfejlesztés kifejezések fő és alcímekben egyaránt és többször előfordulnak. A térségi komplex melioráció a tájrendezéssel közvetlenül, a területrendezési terveken keresztül közvetve függ össze, kerülhet átfedésbe. A különbség viszont jelentős: míg a tájrendezési tervek a nemzetközi gyakorlatban elfogadott metodika szerint készülnek, addig a térségi komplex melioráció során a Velencei-tó térsége kivételével tájrendezési terv nem készült. A magyarázat egyetlen oka: nem volt ha-nál nagyobb terület, amellyel foglalkoztak volna, illetve ha nagyobb volt, megosztották, hogy a tájrendezési terv készítésének kötelezettsége megszűnjék. Felmerülhet a kérdés, hogy a ha-os értékhatás mennyire szerencsés, illetve miért ennyi? Valóban egy termelőszövetkezet földterülete is ennek többszöröse volt. Az előzetes elképzelések szerint és az újabb anomáliák elkerülésére az alsó határt tízszeresére, azaz ha-ra szándékozták emelni. Tájrendezés és környezetvédelem Sajnálatosan a fogalmakat környezetvédelem és tájrendezés sorrendben használják. Jóllehet a sorrendet az alcím szerint kellene megválasztani: az aktív tevékenységet kifejező tájrendezést kellene a passzív, az utólagosságot jelentő védelem helyett használni. Nem véletlen, hogy Nagy-Britanniában Környezeti Minisztérium (Department of Environment), Bajorországban Környezeti Kérdések Minisztériuma (Ministerium für Umweltfragen) működik. Nálunk viszont elterjedt, s az első törvény életbelépése (1976) óta hivatalossá vált a környezetvédelem kifejezés. Ha környezetvédelem, akkor a törvény az irányadó, ha a törvény témaköreit tekintjük, abban önállóan szerepelt a táj. Amennyiben a képviselők 1990-ben nem fáradtak volna bele a vitába, és figyelembe vették volna Papp országgyűlési képviselő indoklásait, a minisztérium megnevezésnél a környezetvédelmi helyett a környezeti vagy a környezetügyi kifejezést szavazták volna meg. Az évi II. törvény az emberi környezet védelméről szól. A törvényben a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a települési környezet szerepel. Ebben a felfogásban - a közegek (föld, víz, levegő, élővilág) és - a táj, a települési környezet, mint a környezeti közegek együttese azonos súllyal került megítélésre. Másképpen fogalmazva: az elemek és azok együttesei, szintézise a törvényben egyenrangúak. A környezetvédelmi törvényben feltüntetett témakörök egymás mellé rendelését szakmailag kétféleképpen értelmeztük. Egyrészt örvendetes, hogy a közegek mellé, azok jellegét összességében tükröző táj és a települési környezet önállóan is felzárkózott. Másrészt sajnálatos, hogy valamely összetartozást, egységet, komplexitást, ökorendszert, ember-természet kapcsolatot, az ember tevékenységét, évszázados hagyományait, tapasztalatát megőrző és tükröző kontinium, a táj elemmé degradálódott. Az emberi környezet védelméről szóló törvényben az egyes témakörök közötti különbségekre viszonylag gyorsan fény derült. Ennek ellenére a törvény az törvény, amely érvényben van s kötelez. Így valamennyi,

14 12 a környezet védelmével kapcsolatos tevékenység, intézkedés, tanulmány magában hordta a fenti ellentmondásokból adódó következményeket. A tájrendezés és környezetvédelem alcímhez visszatérve: a környezetvédelem több is, kevesebb is, és másabb is, mint a tájrendezés. az eltérés mértékének, jellegének megítélése szemlélet kérdése. Az 1996-os környezetvédelmi törvényben viszont sajnálatosan sehogyan sem szerepel a táj. az új törvény táji értelemben a korábbihoz képest visszalépés. Úgy tűnik, a szovjet tudomány e téren maradandóbb nyomú, mint Liszenko tévtanai. Tájrendezés és beruházás Társadalmi haladás fejlesztés nélkül aligha képzelhető el. Fejleszteni létesítmények beruházása nélkül aligha lehet. A nagy beruházásoknak pedig táji, területfejlesztési hatása is van. Nagy beruházások közgazdasági vonatkozásai számíthatók, a műszaki paraméterek pontosan ismertek. A táji adottságokat befolyásolókat viszont csak becsülni lehet. Minden területi vonzatú beruházás (a későbbiekben csak erről lesz szó) rendkívüli mértékben, olykor agresszíven hat a tájra. A természeti elemek túlsúlyával jellemezhető táj passzív, ezért a kívülről jövő ártalmak ellen védelemre szorul. A beruházási érdekek a területiekkel többnyire ütköznek. Az adott beruházás hatására a területhasználat, a tájhasznosítás módosul, megváltozik, lehetetlenné válva megszűnik vagy éppen kedvezően alakul. A beruházások még a nyersanyag-kitermelő célúak is létesítmények építésével valósíthatók meg. A létesítmények és a beruházások tipizálhatók. Így ugyanolyan vagy hasonló műszaki paraméterekkel több beruházás is megvalósulhat. A tájra gyakorolt hatásuk viszont minden esetben eltérő. ahogy nincs két egyforma táj, úgy két egyforma táji hatású beruházás sem létezik. A beruházások jellegük szerint eltérő módon, de jelentősem megváltoztatják a táj adottságait. A változtatás mértéke szerint a hatásterület (közvetlen és közvetett) különböző kiterjedésű. A hatásterületet előbb-utóbb rendezni kell. A rendezés akkor hatékony, ha a beruházást megelőzően számolnak hatásával, mert a tájrendezési elvek utólagos érvényesítése sok nehézségbe ütközhet, nagy költséggel járhat. Összegzésként megállapítható, hogy a tájrendezési lehetőségek rendkívül széles köre ellenére a feladatok jellege szerint bizonyos csoportosítás végezhető. Az egyes objektumok létesítésétől az országos jelentőségű nagy beruházásokig, az élőhelyvédelemtől a nemzeti parkok alapításáig valamennyi fejlesztési, védelmi, beruházási, műszaki tevékenység kapcsán a tájrendezés elengedhetetlen. A tájrendezési elveknek még lakótájak esetében is érvényesülnie kellene. Tájrendezési folyamat A tájrendezés lényege az ökológiai, az ökonómiai, a műszaki és a vizuális-esztétikai szempontok hatékony és maradandó érvényesítése. A tájrendezés hosszú folyamat, amelynek során megvalósulnak a rendezési elvek, vagy az azok érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremthetők. A tájrendezési folyamat a cél megfogalmazásával kezdődik. Koncepció, terv és megvalósítás, valamint állandó ellenőrzés és fenntartás a további állomások. A folyamatban vannak rövidebb idő alatt megvalósítható feladatok és vannak akár évtizedekig elhúzódóak. A meghatározó a tájrendezési elvek érvényesítése, azaz elsődleges a szándék, a szemlélet. A megvalósítás időigénye másodlagos, ám vannak

15 13 feladatok, amelyeket azonnal meg kell valósítani, nem tűrnek halasztást. Nyilvánvalóan vannak olyan feladatok is, amelyeket csak évtizedek alatt lehet megoldani. A tájrendezési folyamatban döntő fontosságú a javaslatokat tartalmazó rendezési tervek, tanulmányok elkészítése. A tervkészítés nemcsak látványos, hanem szükségszerű része is a tájrendezési folyamatnak, ezért azzal részletesebben foglalkozom. A tájrendezési terv részei A tájrendezési terv alapos tájkutatáson alapul. A tájkutatás az adott terület természeti és művi elemeinek, elemegyütteseinek, valamint társadalmi adottságinak feltárását jelenti. A tájkutatás során a táji adottságoknak, a tájszerkezetnek, a térség gazdaságföldrajzi helyzetének, a munkaerő-ellátottságnak, a piaci lehetőségeknek, a közlekedési viszonyoknak, a nyersanyagkészleteknek, a környezeti ártalmaknak, stb. megismerésére kerül sor. Az általános tájékozódás a megismerés első mozzanata, amely az esetleges tervezési és termelési célokat egyaránt szolgálja. Végső soron a tájkutatás a tájrendezési terv valamennyi fázisát végigkíséri, mert minden javaslat újabb és újabb elemet jelent, amelynek vizsgálatát el kell végezni. A tájrendezési tervnek a bioszféra-adottságokra alapuló hányada az ökológiai tájkutatás alapján, azaz tájökológiai módszerek alkalmazásával készül. A tájökológia olyan biotikusan orientált munkamódszer, amely a tájban végbemenő komplex hatásmechanizmusok feltárásra irányul. A tájökológiai vizsgálatok a tájháztartás egészére kiterjedők és tájrendezési szempontból nagy jelentőségűek. A tájrendezési terv fő részei a koncepció, a tájvizsgálat, a tájértékelés és végül a tájrendezési terv. A koncepció (vagy program) a tájrendezési terv készítésének célját, lehetőségeit, illetve feltételeit tartalmazó munkarész. A koncepcióban ki kell továbbá térni a tájfejlesztés várható hatásaira, a tájháztartásban várható következmények megbecsülésére, a megvalósítás előnyének, jelentőségének kifejtésére. A koncepció, a prekoncepció többnyire a megbízó tájékoztatására készülő, leginkább a beruházási programhoz hasonlítható munkarész. Program készítésére az utóbbi időben egyre ritkábban kerül sor. Tájvizsgálat (tájanalízis) A tájanalízis során a táj természeti, módosított és művi elemei, elemegyüttesei közül azokat vizsgáljuk, amelyek a konkrét tervezési feladat szempontjából lényegesek, döntő jelentőségűek. A vizsgált elemeket természeti és művi, vagy természeti, infrastrukturális és egyéb csoportosításban szokás áttekinteni. A tájelemzés részletes vizsgálatot jelent, amely mindig a konkrét területegységre vonatkozó adottságok feltárásból, adatgyűjtésből áll. A tájelemzést mindenkor a koncepcióban meghatározott cél érdekében végzik azt vizsgálva, hogy a terület alkalmas-e valamely tervbe vett hasznosításra, vagy esetleg milyen más tájhasznosításra. A vizsgálat mélysége az adatszolgáltatás megbízhatósága és a tervezés jellege szerint eltérő. A tájelemzés a célkitűzéstől függően: - a vizsgálati terület jelenlegi állapotának feltárására (diagnosztika), - új tájhasznosítási forma kijelölésére, meghatározására (exploratív), - valamely tájhasznosítási formához az optimális terület kiválasztására (válogató), - adott tájfejlesztés irányelveinek kidolgozására (fejlesztő), valamint - a meglévő vizsgálati eredmények aktualizálására (megoldó) irányulhat.

16 14 A tájvizsgálatot alapvetően befolyásolja az adatok hiánya. A különböző szervek, hatóságok igen sok adatot gyűjtenek és rögzítenek ugyan, de ezeket a közvetlen érintett szakterületen kívül úgyszólván senki sem tudja hasznosítani. A különböző szervek, hatóságok által készített térképek léptéke sem minden esetben azonos! Mindenekelőtt a hazai adatszolgáltatás nehézségeire, a területi adatbank hiányára kell a figyelmet felhívni. Az elvben rendelkezésre álló adatokkal sem jobb a helyzet. Tény, hogy Magyarországon 19 megye, hat tervezési gazdasági körzet, 12 vízügyi igazgatóság, 50 termőhelyi adottságok szerint elkülönített erdészeti (nagytáj, öt klímaterület, 35 talajtáj, hat természetföldrajzi tájegység, stb.) található. A sort lehetne a mezőgazdasági, a zöldség- s gyümölcstermesztő körzetekkel, a történelmi borvidékekkel folytatni. A szolgáltató-ellátó hálózattal is hasonló a helyzet. Az ideális kétségtelenül a területi adatbank, az egységes, országos területi információs rendszer felállítása lenne. Nehéz megjósolni és ez nem is feladatom -, de feltehetően csak hosszú idő múlva érik össze tucatnyi párhuzamos nyilvántartás (nyomvonalas létesítmények, vízügyi, útügyi területi információs rendszerek, környezeti ártalmak, KSH-adatok, stb.). A tájvizsgálatot, a vizsgálati munkarészt az előzetes kutatások, a térségben szerzett információk és a helyszíni bejárásokon szerzett ismeretek segítik, teszik teljessé. Hazánkban található lehetséges források a tájvizsgálathoz: - Digitális térképek (Budapest- 4000, erdőfelületi kataszter, Budapest építésföldtani adatbázis, DDM-50, DDM-10, DTA-200, DTA-50, DTT-100, genetikus talajtérkép), - Digitásli adatbázisok (CORINE Felszínborítási adatbank, MÁTÉRIA, TSTAR, FNT), - Topográfiai, kataszteri, földnyilvántartási, stb. térképek, - Légi felvételek, - Rendezési tervek (ÁRT, ÖRT, RRT, regionális) és mellékleteik, - Tematikus térképek, pl. turista, földtani-geológiai, talajtani (genetikai), talajhasznosítási, erdészeti üzemi, közlekedési, szolgáltató hálózati, régészeti, műemléki, növényföldrajzi, vízrajzi, bányászati, statisztikai, - Korabeli tervek, térképek, pl. kultúrmérnöki, építészeti, kertkialakítási, hadi (Marsigli, XVII. sz vége, stb.), folyófelvételek (Duna mappáció), országos felmérések (I. és II. katonai térképek), stb., - Monográfiák, útikönyvek, - Helytörténeti kutatások, kiadványok, - Helyszíni bejárások. Az irodalmi forrásokban, térképeken szereplő adatoknak a terepen történő beazonosításához, kutatási eredmények kontrollálásához mind a munka kezdetén, mind annak folyamán gyakori helyszínelésre van szükség. Az ember tájalakító tevékenysége, a mindenkori társadalmi, gazdasági, esztétikai szemlélet ezernyi módon tükröződik a tájban. A jelenlegi állapot, azaz a változások rögzítésének úgyszólván egyetlen megbízható módja a körültekintően előkészített és következetesen végrehajtott helyszíni bejárás. Tájértékelés (tájdiagnózis) Az utóbbi két évtizedben a tájrendezéssel foglalkozó hazai és külföldi szakemberek körében egyaránt ismertté vált a tájértékelés, illetve ismertté váltak tájértékelési módszerek, amelyeket valamely meghatározott tervezési-fejlesztési célkitűzés megalapozására dolgoztak ki. A fiatal tudományterület kialakulásának egyik oka az egyes gazdasági ágazatok növekvő területéhsége, társadalmi-gazdasági szabályozásának igénye, az optimalizálás kényszere. Telekkönyvileg a művelés alól kivett földterület egyre nagyobb mértékben csökken, ugyanakkor a művelésből kihagyott (főleg felhagyott szántó) nő. A természeti potenciál rohamos csökkenése és a környezeti ártalmak mennyiségi és minőségi fokozódása, valamint az urbanizációs hatásoktól mentes térségek iránti kereslet növekedése egyaránt indokolja az

17 15 ökológiai szempontok érvényesítését előtérbe helyező tervezési döntések meghozatalát. A táji adottságok milyenségének mennyiségi kifejezésére a tájértékelési módszerek alkalmasak. Az egyes tárgyak, jelenségek összehasonlítása ösztönös emberi tevékenység. A csak korlátozottan rendelkezésre álló naturáliák értékelése a tervezés és a gazdasági irányítás alapkövetelménye. A tervező valamely objektum elhelyezésekor, fejlesztési tervek készítése során minden esetben végez értékelést és annak alapján dönt. Az értékelési folyamatokban azonban sok a szubjektivitás. A szubjektív színezetű ítéletek meghozatalának elkerülésére, a döntési folyamatok átláthatóvá tételére objektív kritériumok felállítása szükséges. Tudományosan megalapozott tervezésről csak akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat tárgyához objektív mutatókat lehet hozzárendelni. A tájértékelés a fentiekből következően a tájrendezés tervek készítésének szerves láncszeme, a vizsgálati eredmények tudatosításának a tervező és a nem szakemberek számára hozzáférhető kulcsa. A tájértékelés ugyanakkor valamennyi szakági tervezőnek informatív támpont. A tájértékelés történetének és az egyes tájértékelési módszerek bemutatásának, azok adaptálhatóságának, illetve kritikájának ismertetéséhez önálló könyv megírására lenne szükség. Az értékelési módszereket konkrét tervek kapcsán- a negyedik fejezetben mutatom be. Hazánkban 1972-ben jelent meg az első, kizárólagos tájértékeléssel foglalkozó tanulmány. Oktatásának kezdete a Tájrendezés című tantárgy keretében is ez időre tehető. A tájértékelési eljárásokat tartalmazó tervek, tanulmányok, valamint előadások száma az utóbbi évtizedekben még inkább megnövekedett. Mielőtt a magyarországi gyakorlat áttekintésére rátérnék, célszerű e fiatal tudományterületről alkotott általános összefüggéseket is megismerni. A tájértékelési módszerek alkalmazási lehetőségeiről azok kifejlesztésének szükségessége, elterjedésének társadalmi-gazdasági körülményei és tartalmi felépítésének taglalása nélkül tájékoztatást adni nem lehet. A tájértékelési eljárások kidolgozásának egyik oka az egyes gazdasági ágazatok növekvő felületéhségének az össztársadalmi igények szerinti optimalizálása. Az iparilag fejlett államokban az összterületnek több mint 10 %-a valamilyen módon beépítetté vált. Ez hazánkban sincs másképpen. A művelésből kivont földterület nagymértékben növekszik; 1960 és 1980 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a mező- és az erdőgazdasági földterület átlagosan naponta 24 ha-ral csökkent, azaz az ország területének 0,1 %-val évente. Az utóbbi években ez az érték növekedett. A lakóépületek, az ipari üzemek, az utak, stb., azaz a települések és a technikai infrastruktúra nyomvonalas létesítményeinek felületigényével párhuzamosan jelentősen növekedett, sőt egyes térségekben elsődlegessé vált az üdülési célú tájhasznosítás. A városiasodás következtében a természettel a közvetlen munkakapcsolat megszűnése miatt egy új táj-ember kapcsolat alakult ki. A viszonylagosan megnövekedett szabadidő egy részét üdülésre fordítják. Az üdülési célú hasznosítás elsődlegesen a mező-, az erdő- és a vízgazdaságilag hasznosított tájegységekre települt rá. Éppen a különböző művelési ágú felületekre rátelepülő üdülési tájhasználat elterjedése miatt vált szükségessé a többféle értelemben kondicionáló hatású felületek, tájegységek, tájak további igénybevételének megalapozott eldöntéséhez a természeti elemek, elemegyüttesek használati értékéről meggyőző módszerek kifejlesztése. A természeti potenciálok rohamos csökkenése és a környezeti ártalmak mennyiségi és minőségi fokozódása, valamint az urbanizációs hatásoktól mentes térségek iránti kereslet növekedése egyaránt az ökológiai és az esztétikai szempontok fokozott érvényesítését előtérbe helyező tervezési döntések meghozatalát indokolja. A táji adottságok milyenségének mennyiségi kifejezésére a tájértékelési módszerek alkalmasak.

18 16 A nevezetes látnivalók, a kastélyok, a várak, a templomok, a történeti kertek, a lakóépületek és az egyéb építmények összehasonlíthatók egymással koruk, építészettörténeti értékük, kiterjedésük szerint. Ezeket az útikönyvekben, a bedekkerekben már egy évszázada egy, két vagy három csillaggal jelölik. A tájak iránti fokozódó érdeklődéssel összefüggésben, a melyet elsősorban a realizálható üdülési igények váltottak ki robbanásszerűen napirendre került a legszebb tájak minőségi ismérveinek meghatározása. A szakterület vizsgálati tárgyából adódóan a táji adottságok milyenségének kifejezésére ahol numerikus kiindulási adatok nincsenek a rangsoranalízis célszerűen alkalmazható. A számszerűen ki nem fejezhető elemek, elemegyüttesek legalább szubjektív alapon bizonyos értékkel felruházva egymással összehasonlíthatók. Az értékek hozzárendelése az irodalmi tapasztalatok, a szakemberek gyakorlati útmutatásai és a nem szakemberek véleménynyilvánítása alapján, illetve azok kombinálásával történhet. A tájértékelési módszerek, a fentiekből is következően, a tájrendezési tervek készítésének szerves láncszemei, a vizsgálati eredményeknek a tervező számára hozzáférhető kulcsai, az érdeklődők számára pedig szemléletes bemutatási formái. A tájértékelés értelemszerűen valamennyi szakági termező számára is informatív támpontot jelent. Az üdülési igények sokoldalú kielégítésére a szabdalt, változatos térségek, a több de legalább két természeti elemegyüttes határvonalai bizonyultak a legelőnyösebbeknek. Ezen térségek üdülési hasznosításra egyébként is a legalkalmasabbak, mert megközelíthetőségük, feltártságuk, lejtési adottságaik miatt beépítésre, kitettségük, sekélytermőrétegük, kedvezőtlen vízellátottságuk miatt pedig intenzív mező- vagy erdőgazdasági termesztésre ne, vagy csak többletráfordítással alkalmasak. Részben ebből a felismerésből, részben pedig abból, hogy az elsődlegesen üdülési rendeltetésű felületek iránti igények megnövekedtek, a csökkent termőértékű termőhelyek felértékelődtek. A vizsgált tájegységek differenciálása, azok üdülési hasznosítása, azaz üdülési értéke szerint történt. A legváltozatosabb térségek üdülési értéke így a rangsoranalízis során a legmagasabbnak minősül, míg az egyhangú tájegységek a csökkent üdülési hasznosíthatóság miatt a legkisebb értéket kapják. A tájértékelési módszerek fejlesztésében ezért az üdülésorientáltság egyértelműen végig követhető. A folytonos komplexitásra törekvés ellenére a tájértékelési módszerek többsége meghatározott cél érdekében, bizonyos szempontok prioritásának hangsúlyozásával készült. Olyannyira, hogy az utóbbi években a táji adottságok az egyes üdülési formák szerinti alkalmasságuk alapján kerültek értékelésre. Az érdekesség kedvéért az üdülési tevékenységek bemutatására két példát hozok, amelyek az 1. és 2. táblázatokban láthatók. Tevékenységek felsorolása azok terápiás értéke szerint Kiemestedt nyomán Dinamikus mozgással járó tevékenységek, amelyben valamennyi izom részt vesz. Dinamikus mozgással járó tevékenységek, amelyben az izom nagyobb része igénybe vett. Statikus izomerővel összefüggő és magas koncentráltságot igénylő tevékenység. Terápiás érték nélküli tevékenységek, amelyhez az izom alig vagy kevésbé igénybe vett. Közvetlen: Közvetett: Kirándulás, fürdés, úszás, játék, sítúrázás/sífutás. Aktív sportolás: hegymászás, korcsolyázás, golf. Sétálás, kerékpározás, természet-megfigyelés, csónakázás, vitorlázás, lovaglás. Sílesiklás Napozás, kempingezés, pecázás, horgászás. Sportrendezvények látogatása Műemléki érdekességek látogatása Szabadtéri színház- és hangverseny-előadások látogatása Autózás Hajókázás Motorcsónakázás

19 17 Üdülési tevékenységek a saját költségek alakulása szerinti rangsorolásban, Kiemstedt nyomán Költségek osztályozása Üdülési tevékenységek A költségforma és a felszerelési forma Anyagi ráfordítás nélkül Sétálás, kirándulás, úszás (fürdés természetes vizekben), napozás a szabadban, játék, természetmegfigyelés Csekély anyagi ráfordítással Fürdés (úszás), rendezvények Belépődíj, utazási költség megtekintése, hajókázás Egyszeri ráfordítás utóköltségek nélkül Kerékpározás, sítúrázás, ródlizás, aktív sportolás, hegymászás, korcsolyázás Kerékpár ára, sífelszerelés ára, ródli ára, sportfelszerelés ára, korcsolya ára Egyszeri ráfordítás utóköltségekkel Kempingezés, csónakázás, (evezés), Belépő korcsolyázás, horgászás Különleges kiképzést és felszerelést igénylő tevékenységek folytonos költségek Sílesiklás, vitorlázás, tenisz (golf), vadászat, lovaglás Üdülőtájak, szabadidőkörzetek értékelése kezdetben ökonómiai aspektus szerint történt. Az első módszerek egyike 1949-ből származik. A National Park Service az Egyesült Államokban a szabadidőkörzetek értékelését a látogatók által ráfordított utazási és egyéb költségek alapján állapította meg. A 60-as évek közepétől Nyugat-Európában is megjelentek az első tájértékelési publikációk. Az igen széleskörűen és gyakran szélsőségesen továbbfejlesztett ökonómiai módszerek mellett 1967-től Hans Kiemstedt hallatot sokat magáról, aki az alkalmassági módszerek kidolgozásának sorát indította el. A 70-es évek közepéig még jól elkülöníthetők voltak az észak-amerikai közgazdasági, a szovjet földrajzi, a nyugat-európai alkalmassági és ökonómiai, az angol vizuális indíttatású módszerek. Az utóbbi évtizedben a legkülönbözőbb célok szerint készült tájértékelési módszerek száma hihetetlenül nagy mértékben megemelkedett. Míg a kezdetben kidolgozott módszerekbe csekély számú kritériumot vontak be és az eljárást manuális módon végezték, addig napjainkig a kritériumok száma egyre növekedett, a számításhoz pedig a legkorszerűbb számítógépes technikát, a legújabb űrfelvételeket is alkalmazzák. A tájértékelésben az ökonómiai módszereket az alkalmasságiak, azokat a komplexek követték. Az ökonómiai módszerekben primer, könnyen mérhető paramétereket, az alkalmassági módszerekben a természeti adottságokat, az elérhetőséget, a zavaró és az egyéb tényezőket is értékelték. Megnövekedett a természeti és a művi elemek, elemegyüttesek üdülési aktivitások szerinti értékelése, sőt törekvés történt a táj használati értékének monetáris kifejezésére is. A tájértékelési módszerek elemzéséből levonható megállapítások: A tájértékelés célja lehet: - a használati érték meghatározása (monetáris értékben), - az alkalmasság megállapítása (területhasználati, település hálózatfejlesztési, üdülési, védőterület-kijelölési, úthálózat-fejlesztési, stb.), - az üdülési értéknek, a tájkép vizuális-esztétikai értékének meghatározása, - általános területértékelés, optimalizálás. Az értékelés tárgyát: - területek (települések, termesztőfelületek, üdülőkörzetek, stb.), valamint - elemek (egyedi tájértékek, parkok, temetők, fasorok, stb.) képezik.

20 18 A vizsgálati területek elkülönítése történhet: - természetföldrajzi határok szerint (tájegysége, vízgyűjtő, flóravidék, stb.), - közigazgatás-határosan (tervezési-gazdasági körzet, megye, település, belterület, külterület, stb.), - rácshálón (azonos felületegységek többnyire négyzethálós képzésével), valamint - objektumonként (idős fák, mezőfásítások, földmű emlékek, stb.) Az eredmények ábrázolása történhet: - táblázatosan, - számértékkel, - térképszerű ábrázolással és - pénzértékben kifejezve. A vázlatos nemzetközi áttekintés után nézzük meg a tájrendezési, tájépítészeti szempontból alkalmazott hazai értékelési módszerek kidolgozása történetének kezdetét, az egyes módszerek főbb jellemzőinek feltüntetésével. A tájértékelési módszerek adaptálhatóságával foglalkozó első szintetizáló jellegű munka hazánkban a kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Tanszékén készült 1972-ben ben, szintén a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) megbízásából a Termal-projekthez, a termálkutak 9 km 2 -es környezetére készítettünk alkalmassági-értékelési módszert. Az első munkát követően a VÁTI-ban az egyes tervekhez tanszékünkön diplomamunkaként is kerültek tájértékelési módszerek kidolgozásra. Meg kell említeni Szabó Magda: Számítógépes módszerek alkalmazása a tájértékelésben (1978) és Siklós József: a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi célú tájrendezési tanulmányterve című munkákat, amelyek színvonalas értékelési fejezeteket tartalmaznak. A VÁTI-ban két jelentős, tájértékelési eljárásra alapozott terv is elkészült. Az egyik a Pest megyére készített agro-ökopotenciál értékelés, a másik az Országos Üdülőterületi Terv (OÜT) tájértékelési munkarésze. Mindkét eljárást számítógéppel futtatott programok felhasználásával készített tájértékelési módszer Miskolc településcsoport rendezési tervének részeként készült szintén a VÁTI-ban. Az Erdészeti Tudományos Intézetben 1982-ben a mezőgazdasági termesztés szempontjait a Tetves-patak vízgyűjtőjében értékelték (a VIZITERV munkatársainak bevonásával). Az első tanszéki munkák közül még a Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel érintett térség tájrendezési tanulmánytervéhez készült alkalmassági tájértékelési módszert, valamint a Dunakanyar fejlesztését bemutató újszerű vizuális-esztétikai eljárást célszerű kiemelni. A tájértékelési témakörben ülésszakokon, szakmérnöki szakon, mérnöktovábbképző tanfolyamon, tudományos egyesületekben elhangzott hazai előadások során szépen egészítették ki Fábos, valamint Kiemstedt professzor előadásai. Az érdeklődők Fábos professzort a GATE-UMASS számítógépes földhasználati, meliorációs tájrendezési szimpoziumon is hallgathatták. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tájértékelési módszerek alkalmazási lehetőségei szinte korlátlanok. A tájértékelés öncélú azonban nem lehet, azt a tervezés objektív segédeszközeként, a tájrendezési tervek szerves részeként kell alkalmazni Megállapítható, hogy a tájértékelési módszerekkel szemben támasztott valamennyi igény kielégíthetősége miatt éppen úgy a természeti és az infrastruktúra adottságokat, mint az üdülési potenciált, valamint az egyéb parciális potenciálokat egy egységes modellben, egységes szempontok szerint kellene értékelni. A tájértékelés viszonylag rövid története során elérkezett az az időszak, amikor a differenciált vizsgálatok,

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13.

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. törvény ) 1.cikk f. a táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Tárgy: Tervezési ajánlat Nagyvenyim község településrendezési eszközök felülvizsgálatára

Tárgy: Tervezési ajánlat Nagyvenyim község településrendezési eszközök felülvizsgálatára BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1025 Budapest, Zöldmáli lejtő 10/B A lph. fszt/2. VARGÁNÉ KAISER KATALIN POLGÁRMESTER ASSZONY RÉSZÉRE NAGYVENYIM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVENYIMI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,

Részletesebben

Területrendezési szabályozás változása

Területrendezési szabályozás változása Területrendezési szabályozás változása Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. április 15. Előzmények Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP CÍMLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához - M3-as autópálya Kántorjánosit érintő szakasza 2008. KÜLZETLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához -

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság A korszerű új településtörvény A településrendezés bürokráciacsökkentése 1. oldal Tartalomjegyzék 3. - 6. oldal... Alapvető kérdések, felvetések 7. oldal...

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére Szám:02/86-26/20 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)4-011, FAX: (88)4-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

KORSZERŰ ÉPÍTÉSÜGY MINŐSÉGI ÉPÍTÉSZET. Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság. XXI. Országos Főépítészi Konferencia

KORSZERŰ ÉPÍTÉSÜGY MINŐSÉGI ÉPÍTÉSZET. Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság. XXI. Országos Főépítészi Konferencia KORSZERŰ ÉPÍTÉSÜGY MINŐSÉGI ÉPÍTÉSZET Nemzeti Építészetpolitika Szakmapolitikai eredmények Az építészet stratégiai fontosságú ügy lett Magyarországon. Az Építész Kamara a Kormány stratégia partnere. A

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH JOBAHÁZA Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. január TH-14-02-02 2 Jobaháza településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Térségi övezetek lehatárolása dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem jogi közelítés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény gondoskodni

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV P-ART Stúdió Kft Nyíregyháza Legyező u. 78/3 4400 E-mail: veresis55@gmail.com Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám:2/2015 1 Településrendezési

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

RAJZI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Nem települési döntési szint FELÜLETEK Települési döntési szint HATÁRVONALAK... polgármester I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2014.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS 2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMOK ÖSSZEFOGLALÓ A VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL A BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELKERE ADOTT VÁLASZOKRÓL ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. BALATONAKARATTYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (Balatonakarattya 143/2016. (IX.14.) önk. határozat 1. mellékletét

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület telektulajdonos kérelmére kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását 16/2016.(II.10.) Kt. sz. határozatában. A határozat értelmében

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A TÉKA projekt eredményei

A TÉKA projekt eredményei A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek

Részletesebben

CompArt Stúdió Tervező és Beruházó Kft. tel.: NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

CompArt Stúdió Tervező és Beruházó Kft. tel.: NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

Lakossági építkezés Magyarországon

Lakossági építkezés Magyarországon MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. A Helyi Építési Szabályzat módosításáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. A Helyi Építési Szabályzat módosításáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 5/05.(III.05.)

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Ütemterv és jogszabályi koncepció az új Településtörvényhez A településügy és a területrendezés bürokráciacsökkentése. 1. oldal Tartalomjegyzék 3. oldal...

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 1 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

Város Főépítésze. Előterjesztés

Város Főépítésze. Előterjesztés Város Főépítésze 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174 Fax: 06 23 310-135 E-mail: foepitesz@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Ügyintéző: Tárgy: Előterjesztés A helyi építési

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ

TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ Természet- és tájvédelem 1. A tárgy oktatása: 4 alkalommal, 3-3 óra előadás, gyakorlat nincs Hiányzás max. lehetősége 1 alkalom Követelmény: aláírás és írásbeli-szóbeli vizsga

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben