Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Herpai Gábor Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért január 1-től az évi LXXXV. tör vény (a továbbiakban: Díjtörvény) rendelkezéseinek megfelelően már nem illetéket, hanem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Díjtörvényt legutóbb a évi CXXII. törvény módosította február 4-i hatállyal. Emellett az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjával kapcsolatos további szabályokat a 118/2005. (XII.19.) FVM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) tartalmazza. Az alábbi összefoglaló a könnyebb áttekintést célozza. Az ingatlan-nyilvántartási eljárást az i- gazgatási szolgáltatási díj szempontjából 3 nagy csoportba oszthatjuk: 1. díjköteles eljárások 2. személyes díjmentességben részesülők csoportja, illetve 3. a tárgyi díjmentes eljárások 1. Eljárási díjak Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Díjtörvény 32/A. (1)-(9) bekezdései szabályozzák részletesen, mely a követőkezők szerint alakul. Az elsőfokú általános eljárás díja A jelenleg hatályos törvényszöveg általános szabálya szerint ha a Díjtörvény másként nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási eljárásért változással érintett ingatlanonként 6.000,- forint összegű díjat kell fizetni. A normaszöveg nem konkretizálja, hogy mely esetekben kell az általános mértékű díjat fizetni, így ide tartozik minden olyan jognak/ténynek a bejegyzése/törlé se, amelyekre vonatkozóan a Díjtörvény speciális szabályt nem tartalmaz. A díjat változással érintett ingatlanonként kell megfizetni, így például, ha egy eljárásban 2 ingatlanra kérnek tu lajdonjog be jegyzést, az eljárás díja 2 x 6.000,- fo rint. Közös tulajdonban lévő ingatlan meg osztását kéri 3 tulajdonostárs úgy, hogy a megosztást követően 3 önálló ingatlan alakul ki. A változással érintett ingatlanok darabszáma 1, tehát az el járás díja 6.000,- forint lesz. Abban az esetben viszont, amikor 3 ingatlan kerül összevonásra, a változással érintett in gat lanok darabszáma 3, így az eljárás díja 3 x 6.000,- forint, azaz összesen ,- forint lesz. A jelzálogjoggal kapcsolatos díjak A jelzálogjog bejegyzése, illetve a be jegyzés módosítása iránti eljárás díja ,- forint ingatlanonként, míg a jel zálogjog törléséért az elsőfokú eljárás

2 szám RES IMMOBILES általános díját, azaz 6.000,- forintot kell fizetni. A gyakorlatban problémaként me rülhet fel, hogy a jelzálog alapjául szolgáló követelés en ged ményezéséért, s eb ből követ ke zően a jelzálogjog jogosultja személyé ben bekövetkezett változás bejegyzésé ért milyen mértékű díjat kell fizetni. Mi vel ebben az esetben a be jegyzett jelzálogjog módosításáról van szó, ezért ennek a díja ,- forint. Három ingatlan esetében az elsőre jelzálogjog bejegyzését kérik, a máso dik ra jelzálogjog bejegyzését és törlését, a harmadikra csak jelzálogjog törlését. Az első ingatlanra az eljárás díja ,- fo rint, a másodikra szintén ,- fo rint, a harmadikra 6.000,- forint, így öszszesen ,- forint eljárási díjat kell fizetni. A második ingatlan esetében, ahol egyszerre kerül sor jelzálogjog bejegy zé sére és törlésére, a Díjtörvény 32/D. -a értelmében nem kell külön ,- fo rintot ,- forintot fizetni, mivel ilyen kor azt az ér téket kell a díjfizetés a lapjául venni, a mely után a legmagasabb díj jár. U gyan így, ha például egy eljárásban ke rül sor két ingatlanra vonat ko zó an tu laj donjog bejegyzésére, de mindkettő re egyidejűleg jelzálogjogot is ala pí tanak, a díjfi ze tés alapja a magasabb ös szegű, jelzálogjog bejegyzése után fi ze ten dő díj lesz, azaz az eljárás díja 2 x ,- forint, összesen ,- fo rint lesz. A vagyoni értékű jogok törlésének díja A vagyoni értékű jog törlése iránti el járás díja ingatlanonként 2.000,- forint. A Díjtörvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 102. (1) bekezdés d) pontjával összhangban már taxatíve felsorolja, mi tartozik a vagyoni értékű jog fogalma alá. Eszerint vagyoni érté kű jog a földhasználati jog, a haszon él vezeti jog, a használat joga, a lakás szö vetkezeti tagot megillető állandó használati jog és a vagyonkezelői jog. A törvény kimondja, hogy a vagyoni értékű jog törlésének díja 2.000,- fo rint, tehát ebből következően annak be jegyzésére az elsőfokú eljárásra i rány adó ál talános díj mértékét kell alapul venni, a mely 6.000,- forint. A jel zálogjog a Díjtörvény alkalmazásában nem minősül va gyoni értékű jognak, e zért annak törlése az előzőekben le írtak szerint 6.000,- forint. Fontos még ebben a tárgy körben kiemelni, hogy a használat joga nem keverendő össze a közérdekû használati jogokkal, amelyek törléséért szintén 6.000,- fo rintot kell fizetni. Két ingatlan esetében az egyikre ha szonélvezeti jogot alapítanak, míg a má sikra a már bejegyzett haszonélvezeti jog törlését kérik. A vagyoni értékű jog be jegyzésének díja 6.000,- forint, így eb ben az esetben az eljárás díja összesen 6.000,- forint ,- forint, azaz 8.000,- forint lesz. Amennyiben halotti anyakönyvi kivonat alapján kérik az elhunyt javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog, tartási jog, illetve azok biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom törlését, az eljárás díja 6.000,- forint lesz, mivel a tartási jog, valamint az elidegenítési és terhelési ti la lom nem minõsül vagyoni értékû jognak. Társasházak esetében irányadó díjak Jelentős változást hozott a Díj tör vény módosítása a társasházakkal kapcsolatos eljárási díjak tekintetében, ugyanis társasház alapítás bejegyzésének díja társas házi tulajdoni különlaponként 6.000,- fo rint, de legfeljebb összesen ,- forint. Ez azért jelentős

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN szám 57 változás a ko rábbi szabályozáshoz képest, mivel ed dig például egy 10 lakásos társasház ese tében csak az elsőfokú eljárás általános díját kellett megfizetni, tekintve, hogy a változással érintett ingatlan 1 db volt. A jelenlegi eljárási díj az újonnan megnyitandó társasházi különlapokhoz igazodik, azaz az előbbi példánál maradva egy 10 lakásos társasház esetében az e l já rás díja 10 x 6.000,- forint, azaz ,- forint. A társasházi alapító okirat módosítása esetén a 6.000,- forintos díjat a változással érintett tulajdoni külön la pon ként kell megfizetni. A ,- forintos maximális díj lega lább 17 darab különlapot érintő bejegy zésektől kezdődően érvényesül, hi szen itt már 17 x 6.000,- forint, azaz ,- forint lenne az eljárás díja. Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tu laj doni lapjának III. részén fel lehet tüntetni. Ebben az esetben az eljárás díját szintén a különlapokhoz igazodóan kell megfizetni, majd ezt kö vetően a társasház bejegyzésekor egyszeri 6.000,- fo rint az eljárási díj. Összességében elmondható, hogy a tár sasházakkal kapcsolatban a díjfi ze té si kötelezettség a tulajdoni különla pok szá mához igazodik, a tulajdoni törzslapot a díjfizetési kötelezettség te kintetében figyelmen kívül kell hagyni. Társasház alapításakor megnyitásra ke rül 27 társasházi különlap. Ebben az esetben nem kell minden egyes kü lönlap után megfizetni a 6.000,- forintot, azaz az eljárás nem 27 x 6.000,- forint, összesen ,- forint, hanem ,- forint lesz. A soron kívüli eljárás díja Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 46. -ban meghatározott soron kívüli eljárás díja ingatlanonként ,- forint. Soronkívüliség esetén a ,- forintot az elsõfokú eljárás dí - ján felül kell megfizetni, így például tu - laj donjog bejegyzése soron kívüli el já rás keretében 6.000,- forint ,- fo - rint, összesen ,- forint, jelzá log - jog bejegyzése ,- forint ,- forint, összesen ,- forint. A Díjtörvény 32/E. (4) bekezdése szerint a soron kívüli eljárásért fizetendő díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egy idejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztá rába befizetni, vagy a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése e setén a kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy an nak má solatát. Fontos rögzíteni, hogy amennyi ben a fentieknek megfelelően a díjat nem fizetik meg, illetve meg fizeté sét nem igazolják, a körzeti földhivatal ve zetője a soron kívüli eljárás i ránti ké relmet végzéssel elutasítja, és a földhivatal a tör vény ben meghatározott 30 na pos határ időn belül hoz érdemi döntést. A soron kívüli eljárás esetében a földhivatal az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz érdemi döntést. Így például az ügyintézési határidő ebben az esetben 30 nap helyett legfeljebb 15 nap lesz. Társasház bejegyzésekor is van lehe tőség soron kívüli eljárás kérelmezésére, a ,- forintot

4 szám RES IMMOBILES ebben az esetben társasházi különlaponként kell megfi zetni, ám a soronkívüliségre nem vonat kozik a díjmaximum, azaz 20 darab különlapot érintő bejegyzés esetén az el járás díja ,- forint + a soron kívüliség díja 20 x ,- forint, tehát összesen ,- forint. A fellebbezési díj Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fel lebbezés díja ,- forint. Mivel a Díj törvény konkrétan kiemeli, hogy ki zárólag a határozat elleni fellebbezés díj köteles, ezért a törvényi rendel ke zé seknek megfelelően a végzés ellen be nyújtott fellebbezés díjmentes. Érdemes ebben a tárgykörben kihangsúlyozni, hogy fellebbezés esetében nem az ingatlanok számához igazodik az eljárási díj, ha nem a megtámadott határozatok szá má hoz. Áttekintő táblázat az eljárási díjakról Eljárás típusa Eljárás díja Elsőfokú általános eljárás 6.000,- forint ingatlanonként Jelzálogjog bejegyzése/módosítása ,- forint ingatlanonként Vagyoni értékű jog (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga, lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, vagyonkezelői jog) törlése 2.000,- forint ingatlanonként Társasház alapítás bejegyzése/a társasházi alapító okirat módosítása 6.000,- forint társasházi különlaponként, de legfeljebb összesen ,- forint Soron kívüli eljárás Elsőfokú eljárás díja ,- forint ingatlanonként Fellebbezési díj Határozat ellen: ,- forint Végzés ellen: díjmentes 2. Személyes díjmentesség A személyes díjmentes alanyok körét a Díjtörvény 32/B. (1) bekezdés a)-l) pontja sorolja fel: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., d) a társadalmi szervezet, a köz testület és a közhasznú társaság,

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN szám 59 e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv abban az esetben, ha országos illetékességgel jár el, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelé sé - ért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács. Abban az esetben, ha a kérelmezőt személyes díjmentesség illeti meg, úgy erre a tényre a kérelemben szükséges hi vatkozni a pontos jogszabályhely meg jelölésével, továbbá a 32/B. (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott szervezeteknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási te vékenységéből származó jövedelme u tán társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költség ve tésbe befizetési kötelezettsége nem ke letkezett. A személyes díjmentesség kiterjed a határozat ellen benyújtott fellebbezésre is, ám a soron kívüli eljárás díjának megfizetése alól nem biztosít mentes séget, amennyiben pedig egy eljárásban személyes díjmentes és díjfizetésre kö te lezett kérelmező egyaránt szerepel, a díjat a díjfizetésre kötelezett ügyfélnek kell lerónia. Csereszerződés önkormányzat és ma gánszemély között, ahol a magánsze mély 1 darab ingatlanát 2 darab önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra cseréli el. Ilyenkor az eljárás díja ,- forint lesz, mivel a magánszemély 2 darab ingatlanra szerez jogot, s őt nem illeti meg a díjmentesség. 25 darab ingatlant érintő vezetékjog bejegyzésénél az eljárás díja 25 x 6.000,- forint, azaz ,- forint lesz. De amen nyiben soron kívüli kérelmet is előterjesztenek, az eljárás díja ,- forint + 25 x ,- forint, azaz összesen ,- forint lesz. Az előbbi példát annyiban lehet módosítani, ha pl. 3 ingatlanra jelzálogjog bejegyzését is kérik, akkor 3 x , x 6.000, x ,- forint lesz az eljárás díja, összesen ,- forint. 3. Tárgyi díjmentes eljárások A tárgyi díjmentes eljárások körét a Díjtörvény 32/C. (1) bekezdés b)-l) pontja sorolja fel. A díjtörvény február 4-től

6 szám RES IMMOBILES hatályos szövege a tárgyi díjmentes eljárások terén jelentős változást hozott. Hatályon kívül helyezte a korábbi a) pontot, mely szerint a ma gánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, vala mint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése díjmentes volt. Az erre irányuló eljárások tehát február 4-től díjkötelesek. A legjelentősebb módosítás a lakáscélú kölcsönökkel kapcsolatban történt. A díjmentes eljárások körét a Díj tör vény a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/ (I.31.) Korm. rendelettel összhangban határozza meg, amikor kimondja, hogy a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési támogatását és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve tör lése iránti ingatlan-nyilvántartási el járás díjmentes. Amennyiben egy eljárás keretében ugyanarra az ingatlanra piaci kamatozású forint vagy deviza alapú hi tel, illetve a lakáscélú közvetlen állami támogatás biztosítására is kérik jelzá log jog bejegyzését, az eljárás nem minősül tárgyi díjmentesnek. Egy eljárásban kerül sor megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog be jegy zésére a Magyar Állam és hitelintézet javára, de ezzel egyidejűleg egy másik hitelintézet javára ,- CHF erejéig jelzálogjog bejegyzését is kérik, ak kor az eljárás díja ,- forint lesz. Két ingatlan esetében az egyikre fia ta lok otthonteremtési támogatását, a má sikra piaci kamatozású deviza alapú hitelt biztosító jelzálogjog bejegyzését kérik, az eljárás díja szintén ,- forint lesz, hiszen az egyik eljárás tárgyi díjmentes, a másik díjköteles. A tárgyi díjmentesség körében a Díjtörvény 32/C. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásra ér demes figyelmet szentelni. Eszerint kizárólag a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének) bejelentése díjmentes. A gyakorlatban ugyanis sokszor fordul elő, hogy cégek például társasági forma váltásnál hivatkoznak a díjmentességre, mint névváltozásra. Ez azonban tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásnak minősül, s így díjköteles, hiszen itt nem egyszerűen névváltozásról van szó. 4. Az eljárás díj megfizetésének módjai A Díjtörvény 32/E. (1) bekezdése szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás le folytatását kéri. Ez a szövegrész február 4-től annyival egészült ki, hogy ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ennek a módosításnak a magyarázata abban rejlik, hogy sok esetben a jogosultságot szerzõk helyett a személyes díjmentességben részesülők terjesztették elő a kérelmet, így ennek következtében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem került sor. A törvény jelenlegi szövege így elhatárolta egymástól a díjfizetésre kötelezettek és a kérelmet előterjesztők körét, elő térbe he-

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN szám 61 lyezve azt a szabályt, hogy bár ki terjeszti is elő a kérelmet, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a be jegyzés által jogot szerző személy kötelezettsége. A díj megfizetésének módjai: 1. az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetés, 2. az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénzátutalási megbízással, illetve 3. banki átutalási megbízással történő befizetés A díjnak készpénz-átutalási megbízással, illetve banki átutalási megbí zással történő megfizetése esetén a ké relem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát. A törvényben előírt kötelezettségen túl ennek igen je lentős gyakorlati haszna van, hiszen ilyenkor a földhivatal megbizonyosodhat arról, hogy a befizetés megtörtént, ezért nincs szükség hiánypótlás kibo csá tására, így az ügyintézési idő is jelentősen lecsökken. Amennyiben ugyanis a kérelem előterjesztésével egyidejűleg nem történik meg a díj befizetése, illet ve a befizetés igazolása, a földhivatal közbenső intézkedésként hiánypótlási felhívást ad ki. A díjat ilyenkor a felhívás kézhezvételétől számított 15 na pon belül kell megfizetni, illetve be fi zetését igazolni. Amennyiben a felhívás ellenére határidőn belül ezt elmulaszt ják, a földhivatal a kérelmet elutasítja. A Díjrendelet 3. (2) bekezdése szerint, ha a jog szerzést jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, és a hagyatékátadó végzéssel, bírósági ítélettel vagy hatósági ha tározattal érintett jogszerző az eljárás megindításáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, a földhivatal felhívást bocsát ki. Amennyiben a díjat határ i dőre nem fizetik meg, illetve a megfizetést nem igazolják, a földhivatal a bejegyzést teljesíti, azonban intézkedik a meg nem fizetett díj behajtása iránt. A meg nem fizetett díj adók módjára be hajtandó köztartozásnak minősül, így eb ben az esetben a földhivatal az adózás rendjéről szóló évi XCII. tör vény rendelkezéseinek megfelelően jár el, azaz megkeresi természetes személy esetében az önkormányzati adóhatóságot, jogi személy esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt a díj be hajtása végett. A Díjrendelet 3. (3) bekezdése szerint, ha ugyanarra az in gatlanra egy hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal töb ben szereznek jogot, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli, így például több örökös esetében bármelyiktől követelhető az eljárás díja. Öten örökölnek meg 12 darab ingatlant, az eljárás díja 12 x 6.000,- forint összesen ,- forint lesz. Az egyetemleges díjfizetési köte lezettségből adódóan a ,- forint bármelyik jogszerzőtől követelhető. A Díjrendelet 6. (1) bekezdése sze rint több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása esetén az eljá rásért fizetendő díjat annál a körzeti földhivatalnál kell megfizetni, illetve a befi zetés tényét annál a körzeti földhivatalnál kell igazolni, amelyhez a 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) be kezdése alapján az okiratot, illetve mel-

8 szám RES IMMOBILES lékleteit is benyújtották (a továbbiakban: díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal). Az esetleges hiánypótlási felhívást ilyenkor a díjfizetés helye sze rin ti körzeti földhivatal adja ki. Csereszerződés esetén az érintett in gat la nok két különböző megye terü le tén illetékes körzeti földhivatalhoz tartoznak. A díjat ebben az esetben annál a körzeti földhivatalnál kell befizetni, il letve a befizetés tényét igazolni, ame lyik hez az okiratot és mellékleteit eredetben becsatolták, azaz amelyik a 109/1999. (XII.23.) FVM rendelet 77. (1) bekezdése alapján a megkereső kör zeti földhivatalnak minősül. A gyakorlatban azonban érvényesül és elfogadott, ha a díjat külön-külön fi ze tik meg az egyes érintett földhivata lokhoz. A csekken, illetve banki átutalási megbízással történő teljesítés esetén a köz le mény rovatban meg kell jelölni az in gat lan helyrajzi számát, illetve amen nyi ben ismert, az eljárás ügyszámát, hi szen ennek elmaradása esetén a földhivatal nem tudja beazonosítani, hogy a be fize tés melyik üggyel kapcsolatos, ami a tényállás további tisztázását igényli, és ez jelentősen meghosszabbítja az eljá rást. A díjfizetés teljesítése annak a me gyei földhivatalnak a számlaszámára kell, hogy történjen, amelynek illetékességi te rületén az ingatlan fekszik. Hasznos tudnivaló, hogy a Díjrendelet mellékle te tartalmazza az egyes megyei földhi va talok számlaszámát. Név Számlaszám Baranya Megyei Földhivatal Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Békés Megyei Földhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Földhivatal Fejér Megyei Földhivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Heves Megyei Földhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal Nógrád Megyei Földhivatal Pest Megyei Földhivatal Somogy Megyei Földhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal Tolna Megyei Földhivatal Vas Megyei Földhivatal Veszprém Megyei Földhivatal Zala Megyei Földhivatal Fõvárosi Földhivatal Összegzésképpen elmondható, hogy az eljáró jogi képviselőknek, illetve az ügy feleknek érdemes az igazgatási szolgáltatási díjat készpénz-átutalási vagy banki átutalási megbízással előre megfizetni, és az erről szóló bizonylatot a be adványhoz csatolni, mivel így az in gatlanügyi hatóság megbizonyosodhat a befizetés megtörténtéről, és ezzel el kerülhető az ügyintézés idejét meg hosz szabbító közbenső intézkedések megtételének a szükségessége. * * *