A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV"

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április

2 alegység VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetıségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: 9021 Gyır, Árpád út Honlapok: (a VKKI intézményi honlapja) ( a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) (az ÉDU KÖVIZIG honlapja) Központi cím: Központi telefonszám:

3 TARTALOM BEVEZETİ VÍZGYŐJTİK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE Természeti környezet Domborzat, éghajlat Földtan, talajtakaró Vízföldtan Vízrajz Élıvilág Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés szereplıi Hatáskörrel rendelkezı hatóság A tervezési végzı szervezetek Határvízi kapcsolatok Érintettek Víztestek jellemzése Vízfolyás víztestek Állóvíz víztestek Erısen módosított és mesterséges víztestek Felszín alatti víztestek EMBERI TEVÉKENYSÉGBİL EREDİ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Pontszerő szennyezıforrások Települési szennyezıforrások Ipari szennyezıforrások, szennyezett területek Mezıgazdasági szennyezıforrások Balesetszerő szennyezések Diffúz szennyezıforrások Települések Mezıgazdasági tevékenység A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások Keresztirányú mőtárgyak Folyószabályozás és mederrendezés Vízjárást módosító beavatkozások Fenntartási tevékenységek Vízkivételek Vízkivétel felszíni vizekbıl Vízkivétel felszín alatti vizekbıl... 47

4 2.5 Egyéb terhelések Közlekedés Rekreáció Horgászat Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás várható hatásai Az éghajlatváltozás kezelése a vízgyőjtı-gazdálkodási tervben VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK Ivóvízkivételek védıterületei Felszíni ivóvízbázisok Ivóvízkivétel felszín alatti vízbázisokból Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdıhelyek Természeti értékei miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK Felszíni vizek Felszín alatti vizek Védett területek A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTİS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA Felszíni vizek állapotának minısítése Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotának minısítése Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapotának minısítése Felszín alatti víztestek állapotának minısítése A mennyiségi állapot értékelése és minısítése A kémiai állapot értékelése és minısítése Védelem alatt álló területek állapotának értékelése Ivóvízkivételek védıterületei Nitrát-érzékeny területek Természetes fürdıhelyek Védett természeti területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek állapota A víztestek állapotával kapcsolatos jelentıs problémák Vízfolyások és állóvizek Felszín alatti vizek Egyéb jelentıs vízgazdálkodási kérdések KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK Mentességi vizsgálatok...130

5 6.2 Döntési prioritások Környezeti célkitőzések elérésének ütemezése Vízfolyás víztestekre vonatkozó célkitőzések Felszín alatti víztestekre vonatkozó célkitőzések és a mentességek indoklása VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségmegtérülésének értékelése Mezıgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költség-megtérülésének értékelése A vízszolgáltatások külsı költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete INTÉZKEDÉSI PROGRAM Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Településekrıl összegyőjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése Településekrıl származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések Mezıgazdasági tevékenységbıl származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Egyéb szennyezések megelızése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Vízfolyások és állóvizek medrét érintı intézkedések Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A hidromorfológai viszonyokat jelentısen befolyásoló vízhasználatok módosítása A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelı ivóvízminıséget biztosító intézkedések Vizes élıhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Vizes élıhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések Vizes élıhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Természetes fürdıvizekre vonatkozó speciális intézkedések Finanszírozási igény Alap- és további alapintézkedések országos szinten Kiegészítı intézkedések KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK A KÖZVÉLEMÉNY BEVONÁSA...195

6 10.1 A társadalom bevonásának folyamata A társadalom bevonásának hatása a terv tartalmára A társadalom bevonásához kapcsolódó anyagok elérhetısége IRODALOMJEGYZÉK KÉSZÍTETTÉK...203

7 Ábrák 1-1. ábra: A tervezési terület - alegység áttekintı térképe ábra: tervezési alegység területén jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés részarányai ábra: Jellemzı talajtípusok aránya az tervezési alegységen ábra: Az tervezési alegységen az erdık fafaj szerinti arányai ábra: Az tervezési alegység területhasználat megoszlása ábra: Az tervezési alegység vízgyőjtı területeinek minısítése biológiai aktivitásértékük alapján ábra: A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere ábra: Vízszintmérés szondával egy mechanikus és egy digitális mérıeszköz ábra: Merített mintavétel forrásból vízminıség vizsgálathoz ábra: Mintavétel figyelıkútból vízminıség vizsgálathoz ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minısítési rendszer sémája ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint élılény együttesenként ábra: Természetes víztestek számának megoszlása a biológiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint élılény együttesenként ábra: Erısen módosított víztestek számának megoszlása a biológiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint élılény együttesenként ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint élılény együttesenként ábra: Víztestek hidromorfológiai minısítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban ábra: Természetes víztestek megoszlása az ökológiai minısítési osztályba sorolás szerint ábra: Erısen módosított víztestek megoszlása az ökológiai minısítési osztályba sorolás szerint ábra: Felszín alatti vizek minısítésének módszere ábra: Víztestekre vonatkozó célkitőzések megvalósulása ábra: A VGT célfája Táblázatok 1-1. táblázat: tervezési alegység területén jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés táblázat: Az tervezési alegységen az erdık fafaj és védettség szerinti adatai táblázat: Területi illetékességő hatóságok és egyéb szervezetek az alegység területén táblázat: Vízfolyás típusok meghatározási szempontjai táblázat: A tervezési alegységhez tartozó VKI hatálya, alá esı felszíni víztestek: táblázat: Erısen módosított és mesterséges víztestek táblázat: A tervezési alegységhez tartozó VKI hatálya, alá esı felszíni víztestek: táblázat: Érintett felszín alatti víztestek táblázat: Védıterülettel rendelkezı felszín alatti vízbázisok az alegység területén táblázat: A védıterületek és védıidomok méretezése és feladata... 57

8 3-3. táblázat: Vízfolyás és állóvíz víztestek érintettsége a természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek kijelölésével táblázat: Víztıl függı védett természeti területek az alegység területén táblázat: Víztıl függı védett természeti területek fıbb jellemzıi táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok táblázat: A biológiai minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként táblázat: Az összesített biológiai minısítés eredményei víztest kategóriánként táblázat: A biológiai minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként a természetes víztestek esetében táblázat: A biológiai minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként az erısen módosított víztestek esetében táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzık szerint végzett vízminısítés összesített eredménye táblázat: Víztestek hidromorfológiai minısítésének eredményei a különbözı víztípusok és használat jellege függvényében táblázat: Víztestek integrált ökológiai minısítésének eredményei a különbözı kategóriákban táblázat: A Marcal alegységhez tartozó felszín alatti víztestek táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése táblázat: A nitrát-szennyezettség jellemzıi táblázat: Tájékoztató táblázat a felszín alatti vizek által veszélyeztetett felszíni víztestekrıl táblázat: A trendvizsgálat eredményei: táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése táblázat: Vízbázisok veszélyeztetettsége táblázat: Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szenyezettségi viszonyok táblázat: Természetes fürdıhely kijelölése miatt érintett víztestek, illetve víztestként nem kijelölt felszíni vizek állapotértékelése a fürdıvíz minıségi követelmények szempontjából táblázat: Károsodott, víztıl függı védett területek az alegység területén táblázat: A Marcal alegységre vonatkozó mentességi vizsgálatok eredményei táblázat: A felszíni vízfolyás víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzések összefoglalása táblázat: A felszíni alatti víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzések összefoglalása táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató (országos szinten) az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás), (%) táblázat: Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása

9 8-6. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az alegység védett területei és a javasolt intézkedések táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, országos Mrd Ft táblázat: Elıkészítı és átfogó intézkedések költségei, országos Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések költsége, országos, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések költsége, Marcal alegység, Mrd Ft Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1 Vízfolyás típusok referencia jellemzıi 1-2 Víztest adatlapok 2-1 Szennyvízterhelés jellemzıi 2-2 Települési Szennyvízelvezetési Információs Rendszer 2-3 Hulladékgazdálkodás jellemzıi 2-4 PRTR köteles telephelyek és tevékenységek 2-5 Bányászat 2-6 Felszín alatti víztesteket érı szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-7 Állattartó telepek 2-8 Halászat, horgászat 2-9 Balesetszerő szennyezések 2-10 Diffúz nitrogén és foszfor terhelés 2-11 Hidromorfológiai beavatkozások 2-12 Felszíni vízkészletek és vízkivételek - Vízkivételek víztestenként és vízhasználatonként 2-13 Felszín alatti vízkivételek 2-14 Közlekedés 2-15 Rekreációs vízhasználatok 3-1 Közcélú vízbázisok 3-2 Víztesteken található, természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 3-3 Kijelölt fürdıhelyek az alegységen 4-1 Felszíni vizek monitoring programja - Monitoringhelyek és vizsgált jellemzık 4-2 Felszín alatti vizek monitoring programja 4-3 Védett területek monitoring programja - Monitoringhelyek 4-4 Jogszabályok, szabványok, mőszaki elıírások 4-5 Víz Keretirányelv felszíni vizek monitoring program, Terepi jegyzıkönyvek 4-6 Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring program, Terepi jegyzıkönyvek 5-1 Felszíni víztestek állapota - Vízfolyás víztestek ökológiai állapota 5-2 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 5-3 Felszín alatti víztestekre meghatározott háttér és küszöbértékek 5-4 Nitrát-szennyezett területek aránya 5-5 Vízbázisok veszélyeztettsége 5-6 Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szenyezettségi viszonyok 6-1 Mentességek indoklása útmutató 6-2 Célok, intézkedések 6-3 A természeti értékei miatt védett területek állapotának fenntartására és javítására vonatkozó intézkedések 9-1 Alegységi szintő programok, tervek és projektek 10-1 VGT vitafórum az alegységen, Pápa, ÉDU-TVT GYMSM Albizottság, jegyzıkönyv, ÉDU-TVT jegyzıkönyv, ÉDU-TVT, GYMSM Albizottság, jegyzıkönyv,

10 10-5 NYUDU-TVT jegyzıkönyv, KÖDU-TVT VESZPM Albizottság, jegyzökönyv, ÉDU-TVT, GYMSM VGT Bizottság, jegyzıkönyv, ÉDU-TVT jegyzıkönyv, Beérkezett vélemények Térképek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1 Átnézeti térkép 1-2 Területhasználat 1-3 Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4 Vízfolyás víztestek típusai 1-5 Állóvíz víztestek kategóriái 1-6 Állóvíz víztestek típusai 1-7 Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8 Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9 Felszín alatti víztestek porózus termál 1-10 Felszín alatti víztestek karszt és termálkarszt 2-1 Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2 Hulladékgazdálkodás 2-3 Szennyezett területek 2-4 IPPC és Seveso üzemek, káresemények 2-5 Diffúz foszforterhelés 2-6 Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7 Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8 Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9 Vízkivételek felszíni vizekbıl 2-10 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl sekély porózus és sekély hegyvidéki 2-11 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus és hegyvidéki 2-12 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus termál 2-13 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl karszt és termálkarszt 2-14 Közlekedés 2-15 Rekreáció 3-1 Ivóvízkivételek védıterületei 3-2 Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3 Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek 3-4 Védett természeti területek 3-5 Natura2000 és egyéb védett területek 4-1 Felszíni vizek monitoringja 4-2 Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3 Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4 Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-5 Felszín alatti vizek monitoringja karszt és termálkarszt 4-6 Védett területek monitoringja 5-1 Felszíni víztestek ökológiai minısítése 5-2 Felszíni víztestek osztályozása biológiai elemek 5-3 Felszíni víztestek osztályozása fizikai-kémiai elemek 5-4 Felszíni víztestek osztályozása hidromorfológiai elemek 5-5 Felszíni víztestek kémiai minısítése 5-6 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 5-8 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 5-9 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota karszt és termálkarszt 5-10 Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-11 Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki 5-12 Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál

11 5-13 Felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt és termálkarszt 5-14 Nitrátérzékeny és -szennyezett területek 5-15 Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek Az országos és a vonatkozó részvízgyőjtı terv a mellékelt CD-n található.

12 Bevezetı A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezıje. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erıfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetıségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelezı az ebben elıírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetıen érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyőjtıkerületben mielıbb teljesüljenek a VKI célkitőzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetıségek nem teszik lehetıvé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidık a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az idıpontok képezik egyben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitőzései a következık: a vizekkel kapcsolatban lévı élıhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elısegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminıség javítása a szennyezıanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezıtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetıen örökség is, amit ennek megfelelıen kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeibıl indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Bevezetı 1

13 A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok (gazdák, ipari termelık, horgászok, turizmusból élık, erdészek, természetvédık, fürdık mőködtetıi, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitőzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekrıl rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tőzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzıkre van szükség. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentıséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek elsı lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt december és június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentıs vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdıdött, és a véleményezık részvételével tartott fórumon, szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése december 22-én kezdıdött és november 18-ig tartott. Ezen idı alatt a honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyőjtı-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különbözı érdekeltek közötti, illetve a tervezıkkel és az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzıivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentısen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sıt késıbb részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv és az alapját képezı valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvrıl és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhetı el a oldalon, vagy a information honlapon. Bevezetı 2

14 A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedı vízgyőjtı-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttmőködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megırzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyőjtıkerület a Duna vízgyőjtıkerület - vízgyőjtı-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttmőködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyőjtın (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra esı területei adják az ún. részvízgyőjtı tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyőjtıjébıl jelentısége miatt kiemelendı a Balaton részvízgyőjtıje, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyőjtıje. A nemzetközi, valamint a hazai elıírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv, részvízgyőjtı - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyőjtı terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI elıírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI elıírásai alapján egyértelmően lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület Bevezetı 3

15 2. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei 3. térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei Bevezetı 4

16 Felelısök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közremőködés a Duna vízgyőjtıkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyőjtı tervek elkészítése és a részvízgyőjtın belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyőjtı: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyır Tisza részvízgyőjtı: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyőjtı: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyőjtı: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttmőködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos mőszaki jellegő, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsısorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitőzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitőzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a mőszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét mőszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitőzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminıségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és mőködtetése stb.) is, sıt más ágazatok együttmőködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (mőszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely Bevezetı 5

17 meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések elsı csomagjának 2012-ig kell mőködésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési folyamata többlépcsıs, iteratív jellegő, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, mőszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következı szerkezeti ábra. 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitőzések meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Természettudományos és mőszaki szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszőntetésére Gazdasági szempontok Intézkedések programja M o n i t o r i n g A környezeti célkitőzések meghatározásában, a mőszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom véleményének. A végrehajtás ezért iteratív jellegő volt és a célkitőzések gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesítıdtek. Figyelembe kellett venni, hogy a környezeti célkitőzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló mőszaki és gazdasági feltételeket csak a tervezési alegység szintjén lehet értelmezni, míg a szabályozási kérdéseket általában országosan lehet kezelni. Bevezetı 6

18 Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggı elemként jelent meg a nyílt tervezési folyamat eredményeként, amelynek két jelentıs fázisa volt: a vizek állapota szempontjából jelentıs vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentıs vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitőzések meghatározása, a környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történı összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejőleg a környezeti célkitőzések véglegesítése. A VKI intézkedések tervezése több pilléren nyugszik: ökológiai feltételek (környezeti célkitőzésekhez tartozó követelmények) és mőszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendı igények, elınyök és hátrányok, megfizethetıség), az intézkedések megvalósítását lehetıvé tevı szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenırzı szervezetek). A hatékony tervezés érdekében és hogy minden pillér megfelelı erısségő legyen elıször az intézkedések országos háttéranyaga és a 42 tervezési alegységi terv kézirata (konzultációs anyaga) készült el. A háttéranyagra és az alegységi tervekre érkezett vélemények figyelembe vételével elıször a részvízgyőjtık, végül az országos terv kéziratának összeállítása történt meg. Az országos terv társadalmi véleményezése és a végleges terv közigazgatási elfogadása után - azzal összhangban került sor a részvízgyőjtı és alegységi tervek véglegesítésére. A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentıs eltérés volt, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdıdött az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nem lett volna értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthetı, a fı problémákat tartalmazó összefoglalók kerültek közzétételre az interneten, lehetıséget adva a webes fórumokon keresztül történı hozzászólásra. A javaslatok véleményezésére vitafórumokat is szerveztek, amelyek idıpontját interneten meghirdették, és az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy en értesítették. Emellett a legjelentısebb érdekeltek lehetıséget kaptak az ıket érintı kérdések külön, személyes megbeszéléseken történı egyeztetésére is. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelı kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmő megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. Az egész országra kiterjedı alegységi VGT-k alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes kritériumai év végéig. A víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz), valamint a vízgyőjtık szintjén történı kivitelezés pedig a konkrét területhez kötıdı érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata , majd között, illetve azt Bevezetı 7

19 követıen. A VKI célkitőzései új keretet adnak a vízügyi hatósági tevékenységeknek is. A VGT-ben megfogalmazott és 2012-ig hatályba léptetendı új, vagy módosított jogszabályokon keresztül a hatósági intézkedéseknek is a tervben kitőzött környezeti célok teljesítését kell segíteniük. Bevezetı 8

20 1 Vízgyőjtık és víztestek jellemzése Az tervezési alegység a Dunántúl észak-nyugati részén található és a Duna részvízgyőjtı részét képezi (lásd a Bevezetı 1., 2. és 3. térképek). Az alegységrıl érkezı vizek fı befogadója a Marcal, mely Gyır felett a Rábába torkoll. A tervezési alegység lehatárolása a Marcal vízgyőjtı határai alapján történt, mivel az alegység fı vízfolyása a Marcal, az alegységhez tartozik még a Nagy-Pándzsa vízgyőjtıje is. A Nagy-Pándzsa befogadója a Rába, de a domborzat és a tervezési szempontok miatt célszerőbb a Marcal tervezési alegységhez sorolni. Az alegység nem nemzetközi. A tervezési alegység névadó vízfolyása Marcal, a Rába legnagyobb mellékvízfolyása. Sümeg környékén ered, hossza közelítıen 95 km. A 2-3 km-es völgye Kemeneshıgyész táján 8 km-re szélesedik és felveszi a Bakony lejtıirıl lefutó patakokat és ereket ben a Rába, mint mintaterület tapasztalatainak felhasználásával kezdıdött el a Marcal folyógazdálkodási tervezés. 1.1 Természeti környezet A vízgyőjtı természeti adottságai alapvetıen meghatározzák a tervezési területen lévı víztestek környezetét. A víztest állapotértékelése, a jó állapot meghatározása, a környezeti célkitőzések, a mőszakilag lehetséges intézkedések mind függenek a természet adta lehetıségektıl. A vízgyőjtıgazdálkodási tervezés elméletben, külsı körülményektıl mentes, vízválasztókkal lehatárolt vízgyőjtıkön történik, azonban a gyakorlatban politikai és igazgatási határokat is figyelembe kellett venni a tervezési területek meghatározásakor. Így e fejezetben uralkodóan a tervezési terület természeti tulajdonságai találhatók meg, de a határokon átnyúló hatások figyelembe vételével. A tervezési terület természetföldrajzi témájú átnézeti térképe az 1-1. térképmellékletben található Domborzat, éghajlat Domborzat: A vízgyőjtıterület DK-i része a Bakony hegységhez tartozik, az ettıl É-ra levı rész a Sokoróaljai dombvidék. A bal parton levı Ny-i rész Kemeneshát lejtıit foglalja magában, az alsó szakasz a Kisalföld déli részéhez tartozik. A Pannonhalmi dombságon számos jelentıs vízmosás található, melyek heves vízjárása gyakran okoz vízkárokat, úgy kül-, mint belterületen. A vízgyőjtı további dombvidéki területei a Somló, a Sümeg és a Ság-hegyek. A Marcal alsó völgye a Kisalföld hordalékkal feltöltött medencéjének keleti peremén helyezkedik el. A hegységekbıl lehordott hordalékanyagból a medence területén hordalékkúpok (mai Rábaköz) és folyóteraszok jöttek létre. Az alegységhez tartozik a Nagy-Pándzsa vízgyőjtı területe, mely Észak-Dunántúl középsı részén, Gyırtıl D-DK-re, geomorfológiai szempontból több különbözı jellegő természetes tájegység határán helyezkedik el. A vízgyőjtı torkolati része a Marcal-medencéhez, a középsı rész a Gyır- Tatai-teraszvidékhez, a felsı szakasz pedig a bakonyaljai Csanak-Pannonhalmi-dombság résztájához tartozik. A Marcal 3084 km 2 vízgyőjtıterületének mintegy 5 %-a középhegység, 25 %-a dombvidéki, a többi 70 % sík vidéki (200 m tengerszint alatt) jellegő. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 9

21 1-1. ábra: A tervezési terület - alegység áttekintı térképe 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 10

22 Éghajlat: Az évi csapadék mennyiség többsége a május - augusztus közötti és november hónapokban hullik le, a legcsapadékosabb hónap június és a legszárazabb hónap január - február. Az éves csapadékösszegek 117 éves sokévi átlaga a gyıri csapadékmérı állomás adatai alapján: 645 mm. A Mórichida alatti vízgyőjtı csapadékviszonyai döntıen nem befolyásolják a lefolyási viszonyokat. A Marcal vízgyőjtıjén a gyıri (118 mbf.) és a pápai (139 mbf.) hidrometeorológiai állomás hosszúidejő ( ) 96 év adatsorát felhasználva a területen a legmelegebb hónap a július (20,8 C), a leghidegebb hónap a január (-1.0 C). Az évi középhımérséklet: 10,3-10,4 C. Éven belüli átlagos hıingadozás: 21,4-21,6 C. Havi átlagos értékek abszolút hımérsékleti különbsége: 34,5-35,3 C. Nyári félév sokévi átlaga: 17,0 C. Téli félév sokévi átlaga: 3,6-3,8 C. A téli félév (október-március) átlagos léghımérséklete a sokéves évi átlag %-a, a nyári félév (április-szeptember) átlagos léghımérséklete a sokéves évi átlag %-a. A téli félév átlagos csapadékmennyisége a sokéves átlag 41 %-a, a nyári félév átlagos csapadékmennyisége a sokéves átlag 59 %-a. Az évi csapadék összeg ingadozásának mértéke sokévi idıszakban közel ± 350 mm a vízgyőjtıterületen, ami a sokéves átlag több mint 50 %-a. A hóviszonyok sokévi jellemzıi és vízjárás befolyásoló hatása szempontjából a hidrológiai gyakorlat számára legfontosabb annak tér- és idıbeli változása. Ha az adott idıpontban a vizsgált területet borító hótakaróban nagy vízkészlet tározódik, jelentıs ár- vagy belvízveszéllyel kell számolni Földtan, talajtakaró Az alegység geológiai felépítésére jellemzı, hogy a Rába törésvonaltól keletre terül el, az aljzat karsztos alaphegység. A terület északi felén a törésvonalak mentén a mélybe zökkent, felette homokos és agyagos rétegekbıl álló összlet építi fel a sokorói dombvidéket. A felsı m mélységig elhelyezkedı homokos rétegek tárolnak hasznosítható rétegvízkészletet. Magyarországon a felsı 10 m-ben található fedıkızet képzıdmények között uralkodnak a laza üledékes kızetek, a kemény kızetek részaránya nem éri el a 15%-ot sem. Legelterjedtebb üledékeink a felszín közelében a lösz (kızetliszt) és a homok. A földtani képzıdmények felsı pár métere meghatározza a fedıtalaj fizikai, kémiai tulajdonságait. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 11

23 1-2. ábra: tervezési alegység területén jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés részarányai 21.4% 4.3% 20.4% 0.9% 36.3% finom kızetliszt, agyag durva kızetliszt vastag homok dolomit 11.0% 1.0% 4.7% vastag finom kızetliszt, agyag homok kavics vulkanit Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kızetkifejlıdése M=1: táblázat: tervezési alegység területén jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés Kızettípus Terület (km 2 ) finom kızetliszt, agyag 375 vastag finom kızetliszt, agyag 160 durva kızetliszt 35 homok 1232 vastag homok 727 kavics 146 dolomit 694 vulkanit 30 Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kızetkifejlıdése M=1: Az alegység területén a felsı 10 m-ben található fedıkızet képzıdmények között uralkodnak a homok, a vastag homok és a dolomit kızetek. Megtalálható még az alegységen a finom és a vastag finom kızetliszt, a kavics, a durva kızetliszt és a vulkanit. A földtani képzıdmények felsı pár métere meghatározza a fedıtalaj fizikai, kémiai tulajdonságait. Talajainkat két fı csoportba sorolhatjuk: az alföldeken elsısorban mezıségi talajok, a domb- és hegyvidékeken erdıtalajok fordulnak elı. Mezıségi talajok a Dunántúl egyes részein is elıfordulnak. Az erdıtalajok közül a barna erdıtalajok a leggyakoribbak, középhegységeinkben, dombságainkon fordulnak elı. Egyéb talajtípusaink a folyók menti öntéstalajok, a vizes területeken a láptalajok, a szikes talajok, a mészkı- és dolomitfelszíneken a rendzinák, homokos területen a homoktalajok. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 12

24 1-3. ábra: Jellemzı talajtípusok aránya az tervezési alegységen 75% 9% 16% Barna erdıtalajok Réti talajok Öntéstalajok Forrás: TAKI, AGROTOPO A talajviszonyokra jellemzı, hogy a vízgyőjtın a barna erdıtalajok uralkodnak, a Marcal völgyében nagyobb foltokban vizenyıs területek is megjelennek. Az öntéstalajokat övezıen sok helyen réti talajtípusok jöttek létre. Magyarország egyik legfontosabb természeti erıforrása a talaj. A termıtalaj bio-geokémiai körfolyamatokat meghatározó környezeti elem, a biológiai produkció legmeghatározóbb alapja és egyben helye. A talaj - típusra jellemzı puffer képessége alapján - közvetve hozzájárul a felszín alatti vízkészletek, földtani képzıdmények védelméhez, az azokat érı terhelés csökkentéséhez. A talajok többsége többnyire jó termıképességő, így az ország területének mintegy 83%-a alkalmas mezıgazdasági tevékenységre, illetve erdıgazdálkodásra, ami a legtöbb európai állammal összehasonlítva igen kedvezı mutató. Talajtermékenység szempontjából a meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jók, a kedvezıtlen talajkárosodások mértéke viszonylag alacsony, az ország talajállapota kedvezıbb, mint egyes nyugat-európai országokban. Mivel az ország közel 40%-a talajerózióra érzékeny terület, e térségekben az agrotechnikai beavatkozások, a talajmegtartó intézkedések kiemelt szerepet kapnak. Csuszamlás által veszélyeztetett és egyéb erózióveszélyes térszínek az alegységen is jelen vannak, például a Nagy-Pándzsa felsı vízgyőjtıjén Vízföldtan Magyarország földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedı jelentıségő, a felszín alatti vizek környezeti és használati értéke egyaránt nagy. Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsısorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízrıl beszélünk. Az alegység túlnyomó részén (D-en és K-en) zömében jó vízadó képességő karbonátos kızetek (mészkı és dolomit) képezi az alaphegységet, mely a vízgyőjtı K-i részén a felszínen, felszínközeli helyzetben található. Ny és É felé haladva egyre mélyebb helyzetbe kerül, egyre vastagabb fedıképzıdményekkel takart, ezáltal termálvíz beszerzésére ad lehetıséget. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 13

25 A mélybe süllyedt alaphegység felett északi irányban vastagodó pannon üledéket találunk. A több száz méter vastag alsópannon üledék feletti felsıpannon homokos-agyagos összlet vastagsága m. A felsıpannon alsó porózus szintjei termálvízbeszerzésre a felsı sekélyebb szintjei ivóvízbeszerzésre alkalmasak. A felsı m mélységig elhelyezkedı homokos rétegekre települtek a rétegvízbázisok. A Rába és a Marcal által lerakott kavicsos teraszképzıdmények partiszőréső vízkészletet tartalmaznak, amelyre potenciális vízbeszerzési lehetıségként távlati vízbázisokat jelöltek ki. A közüzemi vízmővek által termelt víz mintegy kétharmada sérülékeny ivóvízbázisból származik (azaz a felszíni eredető szennyezés kevesebb, mint 50 év alatt elérheti a vízbázist). Ebbe a körbe tartoznak a fedıréteg nélküli nyílt karsztok (a teljes vízadó potenciális vízbázisként van kijelölve), a parti szőréső vízbázisok meder oldali és háttérterületei, a hordalékkúpok, valamint a homokos fedıvel rendelkezı hátsági területek vízbázisai Vízrajz A Marcal a Rába legnagyobb mellékvízfolyása. Sümeg környékén ered, Gyirmótnál torkollik a Rábába, hosszúsága 95 km. A folyó vízgyőjtıterülete 3084 km². A tervezési egység kiterjedése teljes egészében lefedi a Marcal vízgyőjtıjét, és magába foglalja a Nagy-Pándzsa vízgyőjtıjét is. Hazánk folyóin évente két jelentıs árhullám levonulása várható: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). A XIX. század közepétıl fokozatosan végrehajtott védelmi célú beavatkozások hatására síkvidéki folyóink szabályozottá váltak, illetve a belvízelvezetı rendszer részeként a természetes mederformát felváltotta a könnyen karbantartható mesterséges trapézalak. A kiterjedt belvízrendszer túlnyomó része mesterségesen kialakított csatorna. Eredetileg a Marcal Marcaltı térségében ömlött a Rábába, de a XIV. és XV. században a Rába egyik mellékágába az ún. " Mezırábába " vezették be, így került a torkolata Gyirmót alá. A Rábaszabályozó Társulat által az XX. század elején végrehajtott a Rába folyó szabályozása során Gyirmót, Ménfıcsanak és Gyır-Szabadhegy ármentesítése érdekében a Marcal folyó torkolatát a gyır-gyirmóti határra helyezte át. Ezzel mentesítették a Rába jobbpartján a közvetlenül Gyır felett fekvı öblözetet a Rába árvizeitıl. Az öblözetbe esı Marcal folyó torkolati szakasza így vált Holt- Marcallá. A Marcal folyó torkolatának mai állapotát a harmincas évek elején hozták létre. Az alegység dombvidéki jellegő kisvízfolyásainak vízjárása szélsıséges vagy idıszakos. Jellemzı, hogy az év nagy részében a vízszállításuk minimális, azonban nyári nagyintenzitású csapadékból, illetve gyors hóolvadásból vízhozamuk megnı, árhullám alakul ki, és vonul végig a patakon, esetleg a mederbıl kilépve a völgyfenéken. A patakok mellett bevédett ártér - kivéve a Marcalba torkolló vízfolyások torkolati szakaszait - nincs, így amennyiben a meder vízszállító képességénél nagyobb valószínőségő árhullámok alakulnak ki, az árterek elöntésre kerülnek Élıvilág Magyarország nem különálló természetföldrajzi egység, az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt: A VKI XI. melléklete szerint meghatározott ökorégiók közül Magyarország a Magyar Alföld ökorégióban helyezkedik el. Hazánk hat nagytája az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közül 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 14

26 csupán a Dunántúli-középhegység fekszik kizárólag hazánk területén. A többi öt nagytáj az államhatáron túl is folytatódik, ami a szomszédokkal való egymásrautaltságot sugall. Magyarország területe alig egy százaléka Európáénak, természeti értékeink gazdagsága azonban messze meghaladja ezt az arányt. E számokkal is jól illusztrálható tényt a Kárpát-medence egyedülálló állat- és növényföldrajzi helyzetével magyarázhatjuk. Ez a térség több klímahatás találkozási területe. Nyugat felıl jelentıs atlanti, délrıl mediterrán, keletrıl szárazföldi hatások érvényesülnek, és a Kárpátok, valamint az Alpok befolyását sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Kisalföld nagytájhoz tartozó Marcal-medence területét legnagyobb részt ma már mezıgazdasági területek (szántók, legelık) borítják, de még néhol mozaikosan szétdarabolva természetközeli állapotban maradtak fenn láprétek, mocsárrétek és nádasok is. Kiterjedtebb erdıség a medencét nem borítja, de gyakoriak a kisebb nagyobb facsoportok, valamint a fa- és bokorsorok. A fás partmenti vegetáció aránya változó: helyenként erdısáv húzódik a meder partján, míg máshol csak egy-egy bokor, illetve egy-két fa található. A fás vegetáció jellemzı fajai a fehér főz (Salix alba), főzbokrok, a nyarak (Populus sp.), valamint a bodza (Sambucus nigra). A vízfelület növényfedettsége magas. A Marcal alsó szakaszára jellemzı a dús hínárvegetáció, melynek tipikus fajai a békaszılı fajok (Potamogeton sp.), a sárga vízitök (Nuphar lutea) és a békalencse (Lemna minor). Jellemzı még a nyílfő (Saggitaria saggitipholia), a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a nád (Phragmites australis), a gyékény (Typha latifolia) és a keserőfüvek (Polygonum sp.) helyenkénti tömeges elıfordulása. A parti sávra a nád, a mezıgazdasági gyomfajokon kívül a magas aranyvesszı (Solidago gigantea) tömeges megjelenése jellemzı. A Marcal torkolati szakaszán a töltésoldal rendszeresen kaszált. Az erdık fontos szerepet töltenek be a vízgyőjtık hidrológiájában, mivel befolyásolják a csapadék lefolyását, beszivárgását. Jelenleg az ország több mint egyötödét erdı borítja, az erdık területe a múltszázad közepe óta folyamatosan növekszik, 2008-ra megközelítette a 1,9 millió hektárt. A különbözı fafajták vízháztartásban játszott szerepe eltérı. A kemény lombos fák vízigénye általában kisebb, mint a lágy lombos fafajoké, vagy a fenyıerdı vízvisszatartó képessége igen jelentıs, szemben a lombhullatókkal (különösen télen). Hazánk erdıinek mintegy egyötöde védett, a fokozottan védett erdık aránya eléri a 3%-ot. Az alegység területén ha erdı található, ennek nagy része kemény lombú és elterjedt még az akácerdı. Kisebb arányban jellemzı a fenyı és a lágy lombos erdı. Az alegység erdıinek 16%- a van védelem alatt. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 15

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV SZAMOS-KRASZNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV SZAMOS-KRASZNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV SZAMOS-KRASZNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2-15. jelő, Berettyó vízgyőjtı

2-15. jelő, Berettyó vízgyőjtı A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-15. jelő, Berettyó vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A víz élet, gondozzuk közösen!

A víz élet, gondozzuk közösen! A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2010. március 5. VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM BEVEZETİ...1

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV LÓNYAY-FİCSATORNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-11. jelő, Sió vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV. 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV. 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 4-2. jelő, Balaton közvetlen vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŐJTİ NEVE. 2-9. Hevesi-sík alegység

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŐJTİ NEVE. 2-9. Hevesi-sík alegység A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŐJTİ NEVE 2-9. Hevesi-sík alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV. 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV. 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-14. jelő, Velencei-tó vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-12. jelő, Kapos vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közzétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített változata TARTALOM BEVEZETİ...1

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-3. jelő, Rába vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A DUNA-VÍZGYŐJTİ MAGYARORSZÁGI RÉSZE közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2009. augusztus TARTALOM 1 VÍZGYŰJTŐK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-12. jelő, Kapos vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

BALATON RÉSZVÍZGYŐJTİ

BALATON RÉSZVÍZGYŐJTİ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT BALATON RÉSZVÍZGYŐJTİ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2009. augusztus TARTALOM BEVEZETİ...1 A vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 4-2. jelő, Balaton közvetlen vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A víz élet, gondozzuk közösen! DRÁVA RÉSZVÍZGYŐJTİ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A víz élet, gondozzuk közösen! DRÁVA RÉSZVÍZGYŐJTİ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A víz élet, gondozzuk közösen! DRÁVA RÉSZVÍZGYŐJTİ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 4-1. jelő, Zala vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT TISZA RÉSZVÍZGYŐJTİ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT TISZA RÉSZVÍZGYŐJTİ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT TISZA RÉSZVÍZGYŐJTİ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2009. augusztus TARTALOM BEVEZETİ...1 A vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

Fenntartható vízgazdálkodás

Fenntartható vízgazdálkodás Felszíni vizeink állapota, a fenntartható hasznosítás lehetıségei és korlátai Simonffy Zoltán A vízgazdálkodás feladatai és figyelembe veendı szempontok Környezetvédelem természeti érték vízminıség, tájesztétika

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

2-17. jelő, Hortobágy-Berettyó vízgyőjtı

2-17. jelő, Hortobágy-Berettyó vízgyőjtı A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-17. jelő, közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. március

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-9. jelű, Közép-Duna vízgyűjtő közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

2-15. jelő, Berettyó vízgyőjtı

2-15. jelő, Berettyó vízgyőjtı A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-15. jelő, közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. március

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE. 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE. 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi

Részletesebben

A víz élet, gondozzuk közösen!

A víz élet, gondozzuk közösen! A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2010. április VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi

Részletesebben

Szolnok (2008.06.26.)

Szolnok (2008.06.26.) Tisza VízgyV zgyűjtő-gazdálkodási FórumF Szolnok (2008.06.26.) 1, EU VKI végrehajtásának feladatai 2, Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 3, Jelentős vízgazdálkodási problémák/kérdések 4, Emberi hatások elemzése

Részletesebben

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-1 Felső-Tisza A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009. A Víz Keretirányelv. Bevezetés

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009. A Víz Keretirányelv. Bevezetés A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 címő, dokumentumot, tervezet formában 2006. december

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE. 2-9 Hevesi-sík alegység

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE. 2-9 Hevesi-sík alegység A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VÍZGYŰJTŐ NEVE alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. május

Részletesebben

2-8. BÜKK ÉS BORSODI-MEZİSÉG

2-8. BÜKK ÉS BORSODI-MEZİSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. BÜKK ÉS BORSODI-MEZİSÉG közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁI TERV 4-1. jelű, Zala vízgyűjtő közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. A rendelet hatálya. A víztest kijelölése

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. A rendelet hatálya. A víztest kijelölése 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (8) bekezdés

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-4. BODROGKÖZ. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-4. BODROGKÖZ. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-4. BODROGKÖZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-16. jelő, Felsı-Bácska tervezési alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

2007. évi intézményi költségvetési alapokmány

2007. évi intézményi költségvetési alapokmány 2007. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁI TERV 3-1. jelű, Mura vízgyűjtő közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Dr. Perger László (laszlo.perger@neki.gov.hu) NeKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály NeKI-nap, Balatonöszöd, 2013. március 27-28. A Föld vízkészletének megoszlása A Föld

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Kéziratos, munkaközi anyag A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 3-1. jelő, Mura vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben