Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Átírás

1 2012/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Mint azt az előző hírlevelünkben is jeleztük, jelentős módosítások történtek a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási ellátások területén, új közteherrel is meg kell barátkoznunk, ugyanis a társadalombiztosítási járulékot a szociális hozzájárulási adó váltotta fel, melyből különböző jogcímeken (elvárt béremelés teljesülése esetén járó, Startkártyához kapcsolódó, rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatás esetén járó) részkedvezmények érvényesíthetők. Módosultak az egészségügyi hozzájárulás szabályai, és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése során is új előírások jelentek meg. A hatályos Munka Törvénykönyv több előírása változott január elsejével. Hírlevelünkben az ezekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókkal foglalkozunk. Már most jelezzük, hogy hamarosan megjelenő következő számunk témája a korhatár előtti nyugdíjak átalakításával összefüggő szabályok ismertetése, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló évi CXCI. törvény legfontosabb szabályainak bemutatása lesz. Kihirdetésre került az új Munka Törvénykönyve, mely július elsején fog hatályba lépni. A téma fontosságára tekintettel külön hírlevélben foglalkozunk majd az új Mt. bemutatásával. Tartalom: Személyi jövedelemadó 2. oldal Szociális hozzájárulási adó... 6.oldal A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, a szolgáltatások fedezete 7. oldal Egészségügyi hozzájárulás 8. oldal Szakképzési hozzájárulás.. 9. oldal Módosult a Munka Törvénykönyve 10. oldal ALFA HÍRLEVÉL 2011/2 1

2 I. Személyi jövedelemadó 1. Adómentes bevétel Bevételnek nem számító tételnek minősül a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható. /Szja tv. 7. / 2. Lakás bérbeadásból származó bevétel Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. /Szja tv. 17. ( 5.)/ 3. Előre folyósított támogatás Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. /Szja tv. 19. ( 4.)/ Változás! január 1-től megszűnt az adójóváírás, e szabályok utoljára a ben megszerzettnek minősülő, január 15-ig kifizetett bérrel szemben voltak alkalmazhatók. 4. Adóalap-kiegészítés A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalapkiegészítés intézménye. Adóalap- kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni. Havi Ft felett úgy kell kiszámítani az adót, hogy a Ft feletti jövedelemhez (J) először hozzá kell számítani a kiegészítő adóalapot, majd ennek a 16 százalékát kell venni: J*1,27*0,16. Ha összeszorozzuk az 1,27-t a 0,16-tal, akkor 20,32 eredményt kapjuk, tehát a havi Ft feletti jövedelemrész után 20,32 százalék adót kell fizetni. /Szja tv. 29. (3) bek./ évi személyi jövedelemadó tábla: Ft-ig az adó 16 százalék Ft felett Ft és a Ft feletti rész 20,32 százaléka. A 27 százalékos adóalap-növelő összeg a évet követően nulla. /Szja tv. 29. (5.) bek./ 6. Családi kedvezmény január 1-től a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak családi kedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak a kedvezmény érvényesítésére, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják. A családi pótlék érvényesítésére saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 2

3 helyett ha az nem maga érvényesíti a kedvezményt csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a kedvezményt. Az is jogosult családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik után nem igényelnek családi pótlékot (pl. a főiskolás akkor is eltartott lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot). Jogosultsági hónap az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják. /Szja törvény 29/A. (3.) bek./ 7. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség január 1-jétől a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. (Korábban akkor nem kellett a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia a magánszemélytől, ha az ezt nem kérte írásos nyilatkozatában.) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát, illetve b) az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. /Szja tv. 46. (4) bek./ 8. Az adóelőleg alapja január 1-jétől - ha a bevétel adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőtől származik a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba. Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. Korábban a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő költségről is szólhatott. Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelőleg levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg nyilatkozata szerinti költség nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg alap megállapításánál. Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét az adóelőleg alapba tartozónak kell tekinteni, ha azonban a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, a 90 százalékát. Az adóalap kiegészítés összegének megállapításánál alkalmazandó mérték 27 százalék. Korábban az adóalapkiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolta a törvény. (Szja tv. 47. (2) bek./ ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 3

4 9. Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben, az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének megállapításakor, ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt se haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető azonban a magánszemély nyilatkozatától függetlenül köteles alkalmazni az adóalapkiegészítést, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg alap számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot. /Szja tv. 47. (6-7.)bek./ Az adóelőleget megállapító munkáltató főszabályként az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az új munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az évi 2 millió 424 ezer forintos értékhatárt meghaladja. /Szja tv. 47. (8.) bek./ A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést; köteles kérni az adóalapkiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás eső jövedelme a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. /Szja tv. 47. (9.)bek./ A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 4

5 10. Fizetendő adóelőleg Új előírás január 1-jétől, hogy az adóelőleg megállapítása során a magánszemély által is érvényesíthető családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény akkor, ha a magánszemély maga állapítja meg az adóelőlegét, például ha egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy olyan önálló tevékenységet folytató magánszemély, akinek bevétele nem adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől származik. Mind az egyéni vállalkozó, mind az adóelőleget saját maga megállapító magánszemély esetében a személyi kedvezmény azt az előleget csökkenti, amelyet olyan előleg alap után állapított meg, amelyből a családi kedvezményt már előzetesen le lehetett vonni. /49. (1), (4) a) (5.) bek./) 11. Ingóságok átruházása Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése. /Szja tv. 58. / 12. Ingatlan értékesítése A törvénymódosítás az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetében. Az adó mértéke a szokásos hasznot meghaladó jövedelem részre az általános adókulcs (16%) 3-szorosa, azaz 48 százalék./szja tv. 62/A / 13. Egyes meghatározott juttatások január 1-jétől a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató közteher megfizetése mellett, feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja. /Szja tv. 70. (1a) bek./ Egyes meghatározott juttatásként adható az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. /Szja tv. 70. (3) d,/ Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. /Szja tv. 70. (3) b,/ Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része. /Szja tv. 70. (4) bek./ Nem változott. Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19 szerese után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék EHO terheli. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 5

6 14. Béren kívüli juttatások január 1-jétől a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó mellett 10 százalék EHO-t is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után. Így összességében az adóteher 30,94 százalékra nő. A béren kívüli juttatásokról és a kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes meghatározott juttatásokról 2011/3 számú Hírlevelünkben részletesen foglalkoztunk. 15. Végtörlesztés Előző Hírlevelünkben foglalkoztunk a végtörlesztéshez adható vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentességéről, illetve a végtörlesztéshez adható kamatmentes munkáltatói kölcsön lehetőségéről. A törvény évvégi módosítása (megjelent a befektetési alapkezelőkről szóló évi CXCIII. Törvényben) következtében a munkáltatói támogatásra és kölcsön nyújtására február vége helyett december 31-ig volt lehetőség. 16. Napidíj január 1-jétől igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. évi kormányrendelet helyébe lépő új kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. Ez jelenleg napi 15 eurónak megfelelő összeg. /Szja tv. 3. melléklet 1/17, 11. melléklet 1/19 pontjaiban/ 17. Egyes biztosítások adómentessége Változás január 1-jétől. Meghatározott értékhatáron belül adómentes a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Az ilyen biztosítás alapján fizetett jövedelempótló szolgáltatásból adómentes a kifizetés évét megelőző második év éves átlagkeresetének 50 százalékát meg nem haladó rész. /Szja tv. 1. melléklet ,6.7. pontjaiban/ II. Szociális hozzájárulási adó Szociális hozzájárulási adó néven az Országgyűlés új adó bevezetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék megszűnt. Az új adó nem jogosít ellátásra, támogatás igénybevételére. Az adó alanya: a kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő. Adókötelezettség, adóalap A kifizetői adókötelezettség a munkaviszonyra, illetve a szövetkezeti tag munkavégzésére, a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése. Az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegszámításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás. Adómérték, kedvezmények A számított adó az adóalap 27 százaléka. A számított adó 2012-ben három jogcímen csökkenthető kedvezménnyel: munkabérek nettó értékének megőrzését, a Karrier Híd program megvalósítását, más törvényben szabályozott, a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 6

7 csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezménnyel. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló évi CXCI. törvény életbelépésével március 31-ét követően jelentős lesz azoknak a száma, akiknek a rokkantsági ellátása megszűnik, és a nyugdíjbiztosító szervtől igényelt rehabilitációs kártya birtokában a munkáltatóknál munkára jelentkezni fognak. Amennyiben a munkáltatók ilyen munkavállalót alkalmaznak, a rehabilitációs kártya alapján mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A kedvezménykör január 1-jétől egy újabbal, a szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezménnyel bővül. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesült munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmények számításánál nem lehet figyelembe venni. Munkabérek nettó értékének megőrzése A kifizető adókedvezményt vehet igénybe abban az esetben, ha minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti béremelést. Nem vehető figyelembe béremelésként a béren kívüli juttatások növelése. Az adókedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden, folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében megvalósul. Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával november-decemberében is munkaviszonyban áll. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke 2012-ben a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a forintot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap forint feletti részének 14 százalékával. A kedvezmény 2012-ben havi forintos bruttó munkabérig érvényesíthető. Az adót az adóalany főszabály szerint havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. A kedvezményt vagy támogatást igénybe vevő adóalany bevallásából személyenként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény vagy támogatás jogcímének, alapjának, összegének, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből ellenőrizhető az adó alapja és összege, valamint a mentesség és kedvezmény összege. Az elvárt béremeléssel előző számunkban részletesen foglalkoztunk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatót tett közzé az elvárt béremeléssel és a bérkompenzációval kapcsolatban gyakran ismétlődő kérdések megválaszolására. III. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, a szolgáltatások fedezete január 1-jétől a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. /Tbj. 19. (3) bek./ Az egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulékon belül: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 7

8 Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék MNYP tag esetén is. Nyugdíjjárulék alapjának felső határa: napi forint január 1-jétől megszűnik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentesség a szabadságmegváltás, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás határozott időtartamú jogviszony megszüntetése (MT 88. (2)bek.) esetén kifizetett összeg után. /Tbj. 24. b) pontja/ Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. (Eddig a 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot kellett fizetnie.) Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig forintra nő. /Tbj. 19. (4) bek./ IV. Egészségügyi hozzájárulás (EHO) A kifizető, vagy a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény szerinti 1. összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) számításánál figyelembe vett jövedelem, 2. külön adózó jövedelmek közül az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. ) adóalapként meghatározott összege, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. A magánszemély akkor köteles a felsorolt jövedelmek után 27 százalék EHO-t fizetni, ha nem kifizetőtől kapott ilyen jövedelmet, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani./eho tv. 3. (1)/ Változás, hogy január 1-jétől a 27 százalékos EHO alapja a kamatkedvezménynél az adóalap, azaz az 1,19 százalékkal növelt jövedelem. A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet./eho 3. (4) bek./ A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A béren kívüli juttatás év ötszázezerforintos értékhatárát meghaladó része utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 8

9 megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás. /Eho 3. (6) bek./ V. Szakképzési hozzájárulás A évi CLV. törvény tartalmazza a szakképzési hozzájárulás megváltozott szabályait. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe tartozik a belföldi székhelyű gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég. Nem köteles szakképzési hozzájárulásra tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. szociális hozzájárulási adóalap: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka. A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 9

10 rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) a csökkentő tétel éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, vagy részben, vagy időszakosan tesz eleget a gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a jogszabály keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a) évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, b) a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára. A szakképzési hozzájárulást, előleget a 1212 sz. nyomtatványon kell bevallani az adóhatóság felé. 1. VI. Módosult a Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, megjelent a Magyar Közlöny 2012/2 számában) július 01-i hatállyal lép életbe, ám fontos tudni, hogy ezt megelőzően a jelenleg hatályban lévő évi XXII. törvény egyes részei már január 01-i hatállyal módosultak. Ezeket a módosításokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény ai tartalmazzák. A módosítások az alábbi területeket érintik: ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 10

11 a kollektív szerződés bejelentésével és letétbe helyezésével kapcsolatos eljárást, az üzemi tanács véleményezési jogkörnek bővítését, a korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatását, a cselekvőképtelen munkavállaló foglalkoztatását. a gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultság kiterjesztését, a munkavállalónak járó munkaidőkedvezmények kiterjesztését, valamint a nyugdíjas fogalmi körét. Az egyes területeken részleteiben az alábbi változások történtek: 1. A kollektív szerződéssel kapcsolatos adatszolgáltatás és annak letétbe helyezése (Mt. 41/A. bek.) A december 31-ig hatályos Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást elektronikusan teljesítették a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon. Az új szabályozás értelmében a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást továbbra is elektronikus úton teljesítik, azonban már nem a Kormány honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon, hanem az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon. Korábban a bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát a miniszternél kellett letétbe helyezni. Ezzel szemben január 01-től az ilyen kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél kell letétbe helyezni. 2. Bővült az üzemi tanács véleményezési jogköre (Mt (3) bek.) Az Mt. 65. (3) bekezdése az i) ponttal egészült ki, mely alapján a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét is. 3. A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása (Mt (2) bek.) december 31-ig az a korlátozottan cselekvőképes személy, aki a 16. életévét betöltötte, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthetett munkaviszonyt. A tizenhat éven aluli munkavállaló munkaviszony létesítéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges volt. Ezzel szemben az Mt január 01-től nem tesz különbséget azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók között, attól függően, hogy a 16. életévüket betöltötték vagy sem. Az új szabályozás szerint minden korlátozottan cselekvőképes személy esetében szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására a munkaviszony létesítéséhez, tehát azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók esetében is, akik a 16. életévet betöltötték. Bővült továbbá a szabályozás azzal, hogy nemcsak a munkaviszony létesítésekor van szükség erre, hanem a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához is, amely a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. 4. A cselekvőképtelen munkavállaló (Mt. 129/B. ) Az Mt. kiegészült a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezésekkel ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 11

12 (129/B. ). Ezzel lehetőség nyílik olyan személy foglalkoztatására, aki a 15. életévét betöltötte, és akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztette. A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot. Lényeges módosítás továbbá, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló esetében a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó törvényi rendelkezések (Mt. VIII. fejezet) nem alkalmazhatóak. Egyebekben a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. 5. A gyermek(ek) után járó pótszabadság (Mt (2) bek.) Az eddigi szabályozás értelmében a szülők döntése alapján gyermeke(i) nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg pótszabadság. Az új szabályozás szerint január 01-től azonban mindkét szülő egyaránt jogosult a törvényben meghatározott pótszabadságra, amennyiben munkaviszonyban áll, s azt érvényesíteni tudja. Mértéke nem változott, azaz a munkavállalót tizenhat évnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét nap pótszabadság illeti meg. 6. A szülési szabadságra jogosultak köre (Mt (1), (1a) bek.) A korábbi szabályozás szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illette meg, melyet úgy kellett kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Az új, január 01-i hatállyal életbe lépő szabályozás szerint nemcsak az anya jogosult egybefüggő 24 hét szülési szabadságra, hanem a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Főszabályként a szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, azonban ettől a felek a korábbi szabályozással ellentétben megállapodás keretében eltérhetnek. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a Munka Törvénykönyve 84. rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a szülési szabadság megszűnését követően feltéve, hogy a munkavállaló ezt követően nem veszi igénybe a gyermek három éves koráig járó fizetés nélküli szabadságot a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. 7. Bővült az egyéb munkaidőkedvezmények köre (138.. (7) bek.) A Munka Törvénykönyve munkaidőkedvezményeket szabályozó a új, (7) bekezdéssel egészül ki, mely szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 12

13 (pl. családtagot ért baleset miatti ügyintézés) miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 9. Mikor minősül nyugdíjasnak a munkavállaló (Mt. 87/A. )? A törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló január 01-től akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül. A munkavállaló akkor részesül a fenti b) vagy c) pont szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították. A vegyes és záró rendelkezések között jelentek meg az alábbi változások: a. bek.: A augusztus 01-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybe vett fizetés nélküli szabadság [138. (5) bekezdés] első évére jár a munkavállaló részére szabadság. 7a. bek.: A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó rendelkezéseket a december 01-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés időtartamának számítása során kezdő időpontnak december 1-jét kell tekinteni. 211/B..: Ha a munkaviszony december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 13