Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!"

Átírás

1 2012/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Mint azt az előző hírlevelünkben is jeleztük, jelentős módosítások történtek a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási ellátások területén, új közteherrel is meg kell barátkoznunk, ugyanis a társadalombiztosítási járulékot a szociális hozzájárulási adó váltotta fel, melyből különböző jogcímeken (elvárt béremelés teljesülése esetén járó, Startkártyához kapcsolódó, rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatás esetén járó) részkedvezmények érvényesíthetők. Módosultak az egészségügyi hozzájárulás szabályai, és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése során is új előírások jelentek meg. A hatályos Munka Törvénykönyv több előírása változott január elsejével. Hírlevelünkben az ezekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókkal foglalkozunk. Már most jelezzük, hogy hamarosan megjelenő következő számunk témája a korhatár előtti nyugdíjak átalakításával összefüggő szabályok ismertetése, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló évi CXCI. törvény legfontosabb szabályainak bemutatása lesz. Kihirdetésre került az új Munka Törvénykönyve, mely július elsején fog hatályba lépni. A téma fontosságára tekintettel külön hírlevélben foglalkozunk majd az új Mt. bemutatásával. Tartalom: Személyi jövedelemadó 2. oldal Szociális hozzájárulási adó... 6.oldal A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, a szolgáltatások fedezete 7. oldal Egészségügyi hozzájárulás 8. oldal Szakképzési hozzájárulás.. 9. oldal Módosult a Munka Törvénykönyve 10. oldal ALFA HÍRLEVÉL 2011/2 1

2 I. Személyi jövedelemadó 1. Adómentes bevétel Bevételnek nem számító tételnek minősül a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható. /Szja tv. 7. / 2. Lakás bérbeadásból származó bevétel Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. /Szja tv. 17. ( 5.)/ 3. Előre folyósított támogatás Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. /Szja tv. 19. ( 4.)/ Változás! január 1-től megszűnt az adójóváírás, e szabályok utoljára a ben megszerzettnek minősülő, január 15-ig kifizetett bérrel szemben voltak alkalmazhatók. 4. Adóalap-kiegészítés A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalapkiegészítés intézménye. Adóalap- kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni. Havi Ft felett úgy kell kiszámítani az adót, hogy a Ft feletti jövedelemhez (J) először hozzá kell számítani a kiegészítő adóalapot, majd ennek a 16 százalékát kell venni: J*1,27*0,16. Ha összeszorozzuk az 1,27-t a 0,16-tal, akkor 20,32 eredményt kapjuk, tehát a havi Ft feletti jövedelemrész után 20,32 százalék adót kell fizetni. /Szja tv. 29. (3) bek./ évi személyi jövedelemadó tábla: Ft-ig az adó 16 százalék Ft felett Ft és a Ft feletti rész 20,32 százaléka. A 27 százalékos adóalap-növelő összeg a évet követően nulla. /Szja tv. 29. (5.) bek./ 6. Családi kedvezmény január 1-től a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak családi kedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak a kedvezmény érvényesítésére, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják. A családi pótlék érvényesítésére saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 2

3 helyett ha az nem maga érvényesíti a kedvezményt csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a kedvezményt. Az is jogosult családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik után nem igényelnek családi pótlékot (pl. a főiskolás akkor is eltartott lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot). Jogosultsági hónap az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják. /Szja törvény 29/A. (3.) bek./ 7. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség január 1-jétől a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. (Korábban akkor nem kellett a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia a magánszemélytől, ha az ezt nem kérte írásos nyilatkozatában.) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát, illetve b) az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. /Szja tv. 46. (4) bek./ 8. Az adóelőleg alapja január 1-jétől - ha a bevétel adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőtől származik a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba. Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. Korábban a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő költségről is szólhatott. Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelőleg levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg nyilatkozata szerinti költség nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg alap megállapításánál. Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét az adóelőleg alapba tartozónak kell tekinteni, ha azonban a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, a 90 százalékát. Az adóalap kiegészítés összegének megállapításánál alkalmazandó mérték 27 százalék. Korábban az adóalapkiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolta a törvény. (Szja tv. 47. (2) bek./ ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 3

4 9. Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben, az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének megállapításakor, ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt se haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető azonban a magánszemély nyilatkozatától függetlenül köteles alkalmazni az adóalapkiegészítést, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg alap számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot. /Szja tv. 47. (6-7.)bek./ Az adóelőleget megállapító munkáltató főszabályként az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az új munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az évi 2 millió 424 ezer forintos értékhatárt meghaladja. /Szja tv. 47. (8.) bek./ A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést; köteles kérni az adóalapkiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás eső jövedelme a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. /Szja tv. 47. (9.)bek./ A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 4

5 10. Fizetendő adóelőleg Új előírás január 1-jétől, hogy az adóelőleg megállapítása során a magánszemély által is érvényesíthető családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény akkor, ha a magánszemély maga állapítja meg az adóelőlegét, például ha egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy olyan önálló tevékenységet folytató magánszemély, akinek bevétele nem adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől származik. Mind az egyéni vállalkozó, mind az adóelőleget saját maga megállapító magánszemély esetében a személyi kedvezmény azt az előleget csökkenti, amelyet olyan előleg alap után állapított meg, amelyből a családi kedvezményt már előzetesen le lehetett vonni. /49. (1), (4) a) (5.) bek./) 11. Ingóságok átruházása Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése. /Szja tv. 58. / 12. Ingatlan értékesítése A törvénymódosítás az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetében. Az adó mértéke a szokásos hasznot meghaladó jövedelem részre az általános adókulcs (16%) 3-szorosa, azaz 48 százalék./szja tv. 62/A / 13. Egyes meghatározott juttatások január 1-jétől a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató közteher megfizetése mellett, feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja. /Szja tv. 70. (1a) bek./ Egyes meghatározott juttatásként adható az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. /Szja tv. 70. (3) d,/ Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. /Szja tv. 70. (3) b,/ Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része. /Szja tv. 70. (4) bek./ Nem változott. Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19 szerese után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék EHO terheli. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 5

6 14. Béren kívüli juttatások január 1-jétől a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó mellett 10 százalék EHO-t is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után. Így összességében az adóteher 30,94 százalékra nő. A béren kívüli juttatásokról és a kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes meghatározott juttatásokról 2011/3 számú Hírlevelünkben részletesen foglalkoztunk. 15. Végtörlesztés Előző Hírlevelünkben foglalkoztunk a végtörlesztéshez adható vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentességéről, illetve a végtörlesztéshez adható kamatmentes munkáltatói kölcsön lehetőségéről. A törvény évvégi módosítása (megjelent a befektetési alapkezelőkről szóló évi CXCIII. Törvényben) következtében a munkáltatói támogatásra és kölcsön nyújtására február vége helyett december 31-ig volt lehetőség. 16. Napidíj január 1-jétől igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. évi kormányrendelet helyébe lépő új kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. Ez jelenleg napi 15 eurónak megfelelő összeg. /Szja tv. 3. melléklet 1/17, 11. melléklet 1/19 pontjaiban/ 17. Egyes biztosítások adómentessége Változás január 1-jétől. Meghatározott értékhatáron belül adómentes a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Az ilyen biztosítás alapján fizetett jövedelempótló szolgáltatásból adómentes a kifizetés évét megelőző második év éves átlagkeresetének 50 százalékát meg nem haladó rész. /Szja tv. 1. melléklet ,6.7. pontjaiban/ II. Szociális hozzájárulási adó Szociális hozzájárulási adó néven az Országgyűlés új adó bevezetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék megszűnt. Az új adó nem jogosít ellátásra, támogatás igénybevételére. Az adó alanya: a kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő. Adókötelezettség, adóalap A kifizetői adókötelezettség a munkaviszonyra, illetve a szövetkezeti tag munkavégzésére, a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése. Az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegszámításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás. Adómérték, kedvezmények A számított adó az adóalap 27 százaléka. A számított adó 2012-ben három jogcímen csökkenthető kedvezménnyel: munkabérek nettó értékének megőrzését, a Karrier Híd program megvalósítását, más törvényben szabályozott, a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 6

7 csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezménnyel. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló évi CXCI. törvény életbelépésével március 31-ét követően jelentős lesz azoknak a száma, akiknek a rokkantsági ellátása megszűnik, és a nyugdíjbiztosító szervtől igényelt rehabilitációs kártya birtokában a munkáltatóknál munkára jelentkezni fognak. Amennyiben a munkáltatók ilyen munkavállalót alkalmaznak, a rehabilitációs kártya alapján mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A kedvezménykör január 1-jétől egy újabbal, a szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezménnyel bővül. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesült munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmények számításánál nem lehet figyelembe venni. Munkabérek nettó értékének megőrzése A kifizető adókedvezményt vehet igénybe abban az esetben, ha minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti béremelést. Nem vehető figyelembe béremelésként a béren kívüli juttatások növelése. Az adókedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden, folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében megvalósul. Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával november-decemberében is munkaviszonyban áll. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke 2012-ben a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a forintot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap forint feletti részének 14 százalékával. A kedvezmény 2012-ben havi forintos bruttó munkabérig érvényesíthető. Az adót az adóalany főszabály szerint havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. A kedvezményt vagy támogatást igénybe vevő adóalany bevallásából személyenként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény vagy támogatás jogcímének, alapjának, összegének, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből ellenőrizhető az adó alapja és összege, valamint a mentesség és kedvezmény összege. Az elvárt béremeléssel előző számunkban részletesen foglalkoztunk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatót tett közzé az elvárt béremeléssel és a bérkompenzációval kapcsolatban gyakran ismétlődő kérdések megválaszolására. III. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, a szolgáltatások fedezete január 1-jétől a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. /Tbj. 19. (3) bek./ Az egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulékon belül: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 7

8 Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék MNYP tag esetén is. Nyugdíjjárulék alapjának felső határa: napi forint január 1-jétől megszűnik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentesség a szabadságmegváltás, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás határozott időtartamú jogviszony megszüntetése (MT 88. (2)bek.) esetén kifizetett összeg után. /Tbj. 24. b) pontja/ Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. (Eddig a 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot kellett fizetnie.) Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig forintra nő. /Tbj. 19. (4) bek./ IV. Egészségügyi hozzájárulás (EHO) A kifizető, vagy a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény szerinti 1. összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) számításánál figyelembe vett jövedelem, 2. külön adózó jövedelmek közül az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. ) adóalapként meghatározott összege, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. A magánszemély akkor köteles a felsorolt jövedelmek után 27 százalék EHO-t fizetni, ha nem kifizetőtől kapott ilyen jövedelmet, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani./eho tv. 3. (1)/ Változás, hogy január 1-jétől a 27 százalékos EHO alapja a kamatkedvezménynél az adóalap, azaz az 1,19 százalékkal növelt jövedelem. A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet./eho 3. (4) bek./ A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A béren kívüli juttatás év ötszázezerforintos értékhatárát meghaladó része utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 8

9 megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás. /Eho 3. (6) bek./ V. Szakképzési hozzájárulás A évi CLV. törvény tartalmazza a szakképzési hozzájárulás megváltozott szabályait. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe tartozik a belföldi székhelyű gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég. Nem köteles szakképzési hozzájárulásra tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. szociális hozzájárulási adóalap: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka. A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 9

10 rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) a csökkentő tétel éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, vagy részben, vagy időszakosan tesz eleget a gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a jogszabály keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a) évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, b) a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára. A szakképzési hozzájárulást, előleget a 1212 sz. nyomtatványon kell bevallani az adóhatóság felé. 1. VI. Módosult a Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, megjelent a Magyar Közlöny 2012/2 számában) július 01-i hatállyal lép életbe, ám fontos tudni, hogy ezt megelőzően a jelenleg hatályban lévő évi XXII. törvény egyes részei már január 01-i hatállyal módosultak. Ezeket a módosításokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény ai tartalmazzák. A módosítások az alábbi területeket érintik: ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 10

11 a kollektív szerződés bejelentésével és letétbe helyezésével kapcsolatos eljárást, az üzemi tanács véleményezési jogkörnek bővítését, a korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatását, a cselekvőképtelen munkavállaló foglalkoztatását. a gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultság kiterjesztését, a munkavállalónak járó munkaidőkedvezmények kiterjesztését, valamint a nyugdíjas fogalmi körét. Az egyes területeken részleteiben az alábbi változások történtek: 1. A kollektív szerződéssel kapcsolatos adatszolgáltatás és annak letétbe helyezése (Mt. 41/A. bek.) A december 31-ig hatályos Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást elektronikusan teljesítették a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon. Az új szabályozás értelmében a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást továbbra is elektronikus úton teljesítik, azonban már nem a Kormány honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon, hanem az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon. Korábban a bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát a miniszternél kellett letétbe helyezni. Ezzel szemben január 01-től az ilyen kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél kell letétbe helyezni. 2. Bővült az üzemi tanács véleményezési jogköre (Mt (3) bek.) Az Mt. 65. (3) bekezdése az i) ponttal egészült ki, mely alapján a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét is. 3. A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása (Mt (2) bek.) december 31-ig az a korlátozottan cselekvőképes személy, aki a 16. életévét betöltötte, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthetett munkaviszonyt. A tizenhat éven aluli munkavállaló munkaviszony létesítéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges volt. Ezzel szemben az Mt január 01-től nem tesz különbséget azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók között, attól függően, hogy a 16. életévüket betöltötték vagy sem. Az új szabályozás szerint minden korlátozottan cselekvőképes személy esetében szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására a munkaviszony létesítéséhez, tehát azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók esetében is, akik a 16. életévet betöltötték. Bővült továbbá a szabályozás azzal, hogy nemcsak a munkaviszony létesítésekor van szükség erre, hanem a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához is, amely a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. 4. A cselekvőképtelen munkavállaló (Mt. 129/B. ) Az Mt. kiegészült a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezésekkel ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 11

12 (129/B. ). Ezzel lehetőség nyílik olyan személy foglalkoztatására, aki a 15. életévét betöltötte, és akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztette. A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot. Lényeges módosítás továbbá, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló esetében a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó törvényi rendelkezések (Mt. VIII. fejezet) nem alkalmazhatóak. Egyebekben a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. 5. A gyermek(ek) után járó pótszabadság (Mt (2) bek.) Az eddigi szabályozás értelmében a szülők döntése alapján gyermeke(i) nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg pótszabadság. Az új szabályozás szerint január 01-től azonban mindkét szülő egyaránt jogosult a törvényben meghatározott pótszabadságra, amennyiben munkaviszonyban áll, s azt érvényesíteni tudja. Mértéke nem változott, azaz a munkavállalót tizenhat évnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét nap pótszabadság illeti meg. 6. A szülési szabadságra jogosultak köre (Mt (1), (1a) bek.) A korábbi szabályozás szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illette meg, melyet úgy kellett kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Az új, január 01-i hatállyal életbe lépő szabályozás szerint nemcsak az anya jogosult egybefüggő 24 hét szülési szabadságra, hanem a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Főszabályként a szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, azonban ettől a felek a korábbi szabályozással ellentétben megállapodás keretében eltérhetnek. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a Munka Törvénykönyve 84. rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a szülési szabadság megszűnését követően feltéve, hogy a munkavállaló ezt követően nem veszi igénybe a gyermek három éves koráig járó fizetés nélküli szabadságot a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. 7. Bővült az egyéb munkaidőkedvezmények köre (138.. (7) bek.) A Munka Törvénykönyve munkaidőkedvezményeket szabályozó a új, (7) bekezdéssel egészül ki, mely szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 12

13 (pl. családtagot ért baleset miatti ügyintézés) miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 9. Mikor minősül nyugdíjasnak a munkavállaló (Mt. 87/A. )? A törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló január 01-től akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül. A munkavállaló akkor részesül a fenti b) vagy c) pont szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították. A vegyes és záró rendelkezések között jelentek meg az alábbi változások: a. bek.: A augusztus 01-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybe vett fizetés nélküli szabadság [138. (5) bekezdés] első évére jár a munkavállaló részére szabadság. 7a. bek.: A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó rendelkezéseket a december 01-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés időtartamának számítása során kezdő időpontnak december 1-jét kell tekinteni. 211/B..: Ha a munkaviszony december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak. ALFA HÍRLEVÉL 2012/1 13

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Kulcs-Bér 2012 frissítés

Kulcs-Bér 2012 frissítés Kulcs-Bér 2012 frissítés Megjelenés dátuma: Önálló tevékenységből származó bevételből történő költségelszámolás módjának kezelése a programban Minden verzióban elérhető funkció Jelen verziónktól kezdődően

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012

Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012 Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012 Dr. Nink Gabriella 2011. december 1. Személyi jövedelemadó Adóalap 2012 január 1-től nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, amennyiben az éves összevont

Részletesebben

Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás 2012. évi változásai

Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás 2012. évi változásai Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás 2012. évi változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény egyebek között a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai. Szatmári László

A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai. Szatmári László A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai Szatmári László Adójóváírás, bruttósítás Megszűnik az adójóváírás. Sávos lesz az adólap, részben marad a 27 százalékos adóalapkiegészítés (bruttósítás)

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Adóváltozások 2012 (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Személyi jövedelemadó Page 2 Adójóváírás, bruttósítás Megszűnik az adójóváírás. Sávos

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben