gazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 4. szám, április T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Mikrogazdálkodói egyszerûsített 1 éves beszámoló Kik választhatják? Számviteli politika Számlatükör Értékelési szabályok Árfolyam, értékcsökkenés, értékvesztés Idôbeli elhatárolások Az eszközök bekerülési értéke Gottgeisl Rita A helyi iparûzési adó évi 3 bevallása és a 2013-as elôleg Az állandó és az ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenységek utáni adókötelezettség Az adó egyszerûsített és általános meghatározása Az adóalap-megosztás módszerei Adómentességek, -kedvezmények Az adóelôleg megállapítása dr. Sallai Csilla A beszámoló-közzététel 7 elmulasztása Miért kell a vállalkozásnak a beszámolót elkészíteni, illetve nyilvánosságra hozni? Ki a felelôs a beszámoló elkészítéséért? Mire kell figyelni a beszámoló elfogadása elôtt? Ki fogadja el a beszámolót? Milyen következménnyel jár a közzététel elmulasztása? Széles Imre A társas vállalkozók 10 járulékfizetési kötelezettsége Ki minôsül társas vállalkozónak? Személyes közremûködés Biztosított vagy kiegészítô tevékenységet folytató tag? A biztosított többes jogviszonyban áll-e? EVA, KATA BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA Mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló Megérkezett a Számviteli törvénybe is az egyszerûsítés szele. A sokak számára ismert és talán alkalmazott sajátos egyszerûsített éves beszámoló helyett tól a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló névre hallgató lehetôség látott napvilágot. Cikkünkben körvonalazzuk ennek szabályait, és a végén az olvasóra bízzuk, él-e a választás lehetôségével. Az új beszámolási formához tartozó szabályokat azonban nem a Számviteli törvény ben kell ke res ni, ha nem a 398/2012. (XII. 20.) Korm. ren de let ben. A fô irány az, hogy itt sincs ki egé szí tô mel lék let, azaz kevesebb adminisztrációval jár az elkészítése. A mikrogazdálkodói beszámoló elôdjéhez hasonlóan a Korm. rendelet melléklete szerinti mérlegbôl és eredménykimutatásból áll. Kik vá laszt hat ják? Az iga zi át tö rést azok nak je len ti a mikrogazdálkodói beszámoló, akik eddig vállalkozási formájuk miatt nem választhatták a sajátos beszámolót. Most ugyanis a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokon kívül a többi Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó is élhet az egyszerûsítéssel. Nyit va az aj - tó te hát pél dául a Kft.-k elôtt is. Ami továbbra is korlát, az természetesen a vállalkozás nagysága. Nemcsak az egyszerûsített éves beszámolóhoz rögzített feltételeknek kell megfelelni, hanem azon be lül is egy ki sebb ös szeg ben meghatározott értékhatár alatt kell maradni. Egyszerûsített éves beszámolóját saját választása alapján tehát akkor készítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó a Korm. rendelet szabályai szerint, ha két egymást követô üzleti évben a következô három mutatóérték kö zül bár me lyik ket tô nem ha lad ja meg a határértéket: a) a mérlegfôösszeg a 100 mil lió fo rin - tot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatot tak szá ma a 10 fôt. További eltérés az elôdjéhez képest, hogy a vá lasz tás nem vég le ges. Az Sztv. 9. (9) be kez dé se sze rint a mik ro - gazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó válasz tá sá tól leg ha ma rabb há rom, mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Természetesen ha ezeknek a feltételeknek két egymást követô üzleti évben nem felel meg a vál lal ko zó, ak kor a má so dik üz - leti évet követô évtôl kell visszatérnie. Szám vi te li po li ti ka Az egyik legfontosabb erénye ennek az új rend szer nek, amit a Korm. ren de let 3. (3) bekezdése mond: A mikrogazdálkodó szám vi te li po li ti kát nem ké szít. Nemcsak a készítésétôl mentesülünk tehát, hanem az ehhez tapadó szankcióktól is. Ha nincs, ak kor nincs mit meg sér te ni. És ez természetesen együtt jár azzal is, hogy a sza bály zat egyes ré szei sem ké - szülnek el, így nincs például pénzkezelési sza bály zat, önköltségszámítási sza - bályzat, leltározási szabályzat sem. Már az idei adóellenôrzéseknél felmerült az igény a számviteli politika elhagyására. Az újonnan alakuló gazdasági társaságoknál egyértelmû, hogy a do ku men tum el sem ké szül. A már mû - kö dô vál lal ko zá sok pe dig dön té sük szerint hatályon kívül helyezhetik a korábbi évekre alkalmazott dokumentumot. Szóval mindenképpen van arra lehetôség, hogy akár a kez de tek tôl, akár év ele jé tôl a mikrogazdálkodói beszámolót válaszszuk, és mentesüljünk a számviteli politi- A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja ka készítése alól. Ez azért különleges, mert a vállalkozások ellenôrzésekor az adóhatóság a szokásjog alapján kéri a számviteli politikát. Az új vállalkozásnak te hát nincs, és 90 nap után sem lesz. A ré - gieknek pedig azt tanácsolom, jegyzôköny vez zék, hogy a cég a mik ro gaz - dálkodói beszámolót választotta, és ezért nem rendelkezik számviteli politikával. Nagy elôrelépés, hogy ebben a témában már a Nemzetgazdasági Minisztérium is meg szó lalt, azt hi szem, ér de mes idézni ebbôl: Mivel a számvitel törvény bizonylatolásra, leltározásra vonatkozó ren del ke zé sei a mikrogazdálkodóra is kötelezôek, ezért azokat a mikrogazdálko dónak is be kell tar ta nia, azon ban rá van bíz va, hogy azok nak ho gyan fe lel meg. En nek egyik mód ja le het, ha a mikrogazdálkodó a számára fontos területeken mégis alkot, és hatályba léptet szabályzatokat (ahogyan az a vállalkozók nagy részénél a számviteli törvény által szabályozott területeken kívül is általános gya kor lat), azon ban ezek a sza bá lyok csak a mikrogazdálkodó és a sza bály zat címzettjei közötti viszonyt szabályozhatják, így harmadik felek az azokban foglal ta kat nem kér he tik szá mon. Ha a mikrogazdálkodó mérete, tevékenységének egyszerûsége megengedi, nincs annak sem akadálya, hogy számviteli politika és szabályzatok nélkül, a számviteli tör vény ben, a kor mány ren de let ben, és egyéb jogszabályokban foglaltak betartásával mûködjön a mikrogazdálkodó. Szám la tü kör Sok he lyen le het ol vas ni olyan vé le - ményt, hogy kötelezô számlatükör szerint kell köny vel ni. Ez elég nagy kö tött - séget jelentene, hiszen a jól megszokott rendszert boríthatja fel néhány apróbb változás is. Ráadásul egy könyvelôirodában a kü lön bö zô cé gek nél más-más számlákra kell könyvelni, az nem szerencsés. Sze ren csé re nem ilyen rossz a hely - zet. Olvassuk a törvényt fordítva! Az Sztv ában található számlarendkészítési kötelezettség alól is mentesíti a Korm. rendelet a vállalkozókat, de ehhez vál lal ni uk kell, hogy en nek a Korm. ren - deletnek a 3. számú mellékletében található számlatükör szerint vezetik a könyve i ket. Ha mi nem sze ret nénk ezt a szám - latükröt használni, tartsuk meg a korábbi számlarendünket, és könyveljünk abban. Én mindenképpen ezt javaslom. Ennek oka, hogy a számviteli elszámolásokban is sokkal könnyebben megvalósítható a foly to nos ság, hi szen egy szám la szám minden évben pontosan ugyanolyan gazdasági eseményeket tartalmaz. Ráadásul a könyvelôprogramok zöme automatikusan zár ja, és az tán nyit ja a szám lá kat. Eh - hez kellene manuális munkát végezni, ha nem ugyan azon a szám lán van a foly ta - tás. Vagy például ha a bérek utáni járulékokat eddig a 463-as számlákra vagy azok alszámláira köny vel tük, ak kor nem szí ve sen té rünk át a 476-os szám lá ra. Ha még is a Korm. ren de let szám la - tük re mel lett dön tünk, mind ös sze sen annyi sza bad sá gunk van, hogy a mel lék - let szerinti számlákat tovább részletezzük. Vi szont nem te het jük meg, hogy az adott számlacsoporton belül (ezek a kétszámjegyû számlák) más struktúrát alkalmazzunk. Is mét sa ját gya kor la tom ból ho zott pél da sze rint ná lunk az áfa-szám lák nem a klas szi kus 466, 467 és 468-as szám lák, mint aho gyan a ren de let is ír ja. Mi a 466- os számlát összesítô számlaként használva a 4666, 4667 és 4668-as szám lák ra köny vel jük az áfát. Így kü lön szá mí tás nélkül a 466-os számla összesített egyenlege azonnal megmutatja az elszámolandó áfa összegét. Ha tehát választjuk is a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolót, ak kor is meg tart hat juk a sa ját, jól bevált számlatükröt. Ér té ke lé si sza bá lyok Az nyilvánvaló, hogy ha nincs számviteli politika, akkor azokban a kérdésekben, amelyekben az Sztv. a vállalkozóra bízza a döntést, a Korm. rendeletnek egyértelmû iránymutatást kell adni. Ár fo lyam Az árfolyam tekintetében az MNB árfolyam a kötelezô, attól eltérni nem lehet. Ez még so kak nak nem lesz prob lé ma, hi - szen ed dig is ez volt a leg nép sze rûbb vá - lasztás. Ami az év végi átértékelésnél viszont új don ság, hogy ne kik nem kell át - számítani a valutában vagy devizában fenn ál ló té te le ket a mérlegfordulónapi árfolyamra. Azon egyelôre még megy az értelmezési vita, hogy a nem kell átszámí ta ni azt je len ti-e, hogy nem is le het, vagy azt hogy le het, de nem kö te le zô. Sajnos a jogalkotói szándék sem derül ki a tör vény in dok lá sá ból, mert ott is a tör - vény szö ve ge sze rin ti nem kell szó - összefüggés olvasható. Ha egy magyar nyelvtan tanárt kérdeznénk, talán nem is ér te né a prob lé mán kat: a nem kell még ad lehetôséget... a ma gyar nyelv sze rint. De mi jól ismerjük a törvényi megfogalmazások problémáit. Ér ték csök ke nés Az eszközök értékcsökkenése már nem ennyire egyértelmû. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalkozóknak általában az volt az igé nyük, hogy az üze mi ered - mény védelmében a számvitelben inkább lassabb legyen az elszámolás, míg az adókötelezettség miatt a társasági adóban mi nél gyor sabb. En nek meg is volt a módja, hiszen a társaságiadó-alap meghatározásakor könnyen tudtuk a két értékcsökkenés különbségét kezelni. A mikrogazdálkodói beszámoló választásával egyidejûleg megszûnik az a lehetôség, hogy a két számítás eltérjen egymástól. A számviteli értékcsökkenéskor sem lehet maradványértéket képezni, nem alkalmazhatunk a lineáris módszertôl eltérô leírási rendszert, és nem határozhatjuk meg a várható használati idôt. Az értékcsökkenést pontosan úgy kell meghatározni, ahogyan a társasági adó törvény leírási kulcsai megengedik. Szinte teljesen érthetetlen módon egy esetben enged szabad választást a Korm. rendelet: az azonnal leírható eszközök értékét meghatározhatjuk 100 ezer forintnál kisebb összegben is. Talán erre kisebb volt az igény ed dig is... Gondolhatnánk, hogy akkor az értékcsökkenés kettôssége megszûnik. De ez nem lesz min den eset ben igaz. Egy - részt a régebbi eszközök esetében megmarad a már megkezdett leírási rendszer, másrészt a mikrogazdálkodói beszámoló alatt is lehet fejlesztési tartalékos eszközbeszerzés. Ekkor a társasági adó szerinti értékcsökkenéssel kell számolni a számviteli érték meghatározásához, de mégis meg kell ve le emel ni a tár sa sá gi adó alap - ját, mert a fejlesztési tartalékkal már egyszer csökkentettük az adóalapot. Ér ték vesz tés A követelések értékvesztése kapcsán is sok feladat hárult a számviteli politikára. Az esetek többségében úgy szabályozták a vállalkozások, hogy a követeléseket egyedileg kezelték. És ezzel például egy éven túli követelésre sem számoltak teljes értékvesztést, ha a vevô nyilatkozata, esetleg részteljesítései arra engedtek követ kez tet ni, hogy a kö ve te lés idô vel pénzügyileg is teljesülni fog. A mikrogazdálkodói beszámolót válasz tók nak a Korm. ren de let sze rint a 100 ezer forint feletti követelésekre értékvesztést kell elszámolni. Mégpedig úgy, hogy ha a kö ve te lés több mint 180 nap ja le járt, a be ke rü - lési érték 30 százalékának összegében, több mint 270 nap ja le járt, a be ke rü - lési érték 50 százalékának összegében, több mint 365 nap ja le járt, a be ke rü - lési érték 100 százalékának összegében. Természetesen a társasági adó törvény továbbra sem ismeri el a számviteli értékvesztést, tehát ezzel adóalapot kell emelni. És még egy érdekesség figyelhetô meg. A Korm. ren de let 10. (3) be kez - dése szerint az értékvesztést akkor kell elszámolni, ha a követelés a mérlegkészítés idôpontjában teljesíti az elôbb írt paramétereket. Tehát nagyon nem mindegy, hogy mikor van a mérlegkészítés idôpontja. Figyelem! Nem a fordulónap-

3 könyvelôk lapja 3 hoz kell viszonyítani, hanem a mérlegkészítés idôpontjához! Ha egy cég nél ez mond juk áp ri lis 30- a, és a számla fizetési határideje tárgyév jú li us 31-én le járt, ak kor ez már 270 na - pos követelés, ezért 50%-ot kell elszámol ni. Ez sok cég ve ze tô nek nem fog tet - szeni, mert az üzemi eredmény veszélybe ke rül het. Ezért is és sok min den más mi att is óva to san bán junk az zal, hogy a könyvelô saját szakállára döntsön a választásról. Idô be li el ha tá ro lá sok Már az eddigiek miatt is lehetnek (lesznek) cé gek, akik in kább nem él nek az egyszerûsítéssel. Az idôbeli elhatárolás korlátozott elszámolása is sok céget elgondolkodtat. Itt persze már megjelennek majd azok is, akik nek ez még adó elônyt is hoz. A Korm. ren de let sze rint az olyan gazdasági eseményeket, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegben, amely ben a gaz da sá gi ese mény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Ebbôl következôen idôbeli elhatárolásra csak ak kor van le he tô ség, ha az adott ügylet kettônél több üzleti évet érint. Ha 2013-ban elô fi ze tünk egy 12 hó na pig tartó szolgáltatásra, akkor azt 2013-ra kell teljes egészében elszámolni. Ha viszont mi nyúj tunk olyan szol gál ta tást, ahol elô re meg kap juk a 12 ha vi dí jat, ak - kor nekünk az egészet bevételként kell leadózni. Látható, hogy az elsô esetben kifejezett elôny, míg a második esetben adó hát rányt okoz a mikro gaz dál ko dói beszámoló választása. Persze igaz, hogy nem ezek az ese tek gon dol kod tat nak el a választásról. Az inkább elôny, hogy januárban nem kell például egy telefonszámlát órá kig búj ni, hogy ab ból me lyik sor melyik évre vonatkozik, és akkor azt még az áfában is arányosítani. Tényleg rémes egy januárban megkapott telefonszámlát lekönyvelni. Az esz kö zök be ke rü lé si ér té ke Találhatunk némi egyszerûsítést az eszközök bekerülési értékének meghatározásakor. Míg az Sztv. sze rint az esz köz ér té ké - ben aktiválni kell a következô tételeket, a Korm. rendelet alapján ezek költségként számolandók: az eszköz beszerzéséhez, elôállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hi tel, köl csön mi at ti dí jak (bankgarancia díja, folyósítási jutalék, közjegyzôi díj, üzembe helyezésig felmerül kamat stb.), a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedô idôszakra elszámolt (idôszakot terhelô) biztosítási díj, a beruházáshoz, a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszám lán meg lé vô de vi za kész let tel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedô idôszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, a beruházástervezés, -elôkészítés, -le - bonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A meg lé vô esz kö zö kön lé vô fel újí tá sok kap csán is egye di a sza bály, ugyan is az Sztv. 3. (4) be kez dés 8. pont já tól el té - rô en nem mi nô sül fel újí tás nak az, ami ki sebb ér té kû. Bár ez ügy ben nem si ke - rült a ren de le tet he lye sen meg fo gal maz - ni, a jog al ko tói szán dék sze rint a lé - nyeg, hogy egy na gyobb ér té kû esz kö - zön vég zett fel újí tás, amely egye di be - ke rü lé si ér té ke nem éri el az esz köz brut tó ér té ké nek a 2 szá za lé kát, vagy ha az ki sebb 100 ezer fo rint nál, ak kor a 100 ezer fo rin tot, nem kell az esz köz re rá ak ti vál ni, ha nem költ ség ként kell el - szá mol ni. Egy 10 mil lió fo rin tos in gat - lan nál a 200 ezer fo rint nál ki sebb ös sze - gû fel újí tá sok te hát költ ség ként szá mo - lan dók el. Böröczkyné Verebélyi Zsu zsan na GOTTGEISL RITA ROVATA A helyi iparûzési adó évi bevallása és a 2013-as elôleg Az éves zárás egyik legkevésbé kedvelt feladata a helyi iparûzési adó kiszámítása. Minden évben ilyenkor írunk errôl a témáról. Most csak kiemeljük a évi bevallás összeállításához fontos ismereteket és a bevallásban már szerepeltetendô olyan adatokat is, amelyeket a 2013-as változások figyelembevételével kell számítani. A he lyi ipar ûzé si adót a évi C. tör - vény keret jelleggel szabályozza, amelyben a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy saját rendeleteikben test re szab has sák azt. Így az ipar ûzé - si adó kiszámításakor nemcsak a törvényt, hanem a helyi rendeleteket is ismernünk kell. A tör vény de cem ber 1-jé tôl ér - vényes elôírása a helyi önkormányzatok tájékoztatási kötelezettsége. Ennek keretében egy központi adatbázist hoznak létre, melybe minden önkormányzat köteles 5 napon belül adatot szolgáltatni a kincstár fe lé, ha új he lyi adót ve zet be, vál toz tat ja az adó mértékét vagy az adókedvezményt és az adómentességet. Az adatokat elôször január 1-jétôl lehet megismerni a következô honlapon: A cikk megírása idején nem volt elérhetô ez az oldal, de javasoljuk mindenkinek, hogy próbálkozzon... Ez zel együtt elôírás, hogy az önkormányzatoknak, ha rendelkeznek honlappal, azon közzé kell tenni az adózással kapcsolatos rendeleteik egységes szerkezetbe foglalt, minden módosítást tartalmazó szövegét, a rendsze re sí tett be val lá si, be je lent ke zé si nyomtatványokat és minden, adózással kapcsolatos információt. A változással könnyebbé válik a bevallási nyomtatványok és a kitöltésükhöz szükséges információk elérése. Az adókötelezettség 2012-ben is egy önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási (iparûzési) tevékenységhez kapcsolódik, alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minôsül az, aki a gaz - dasági tevékenységét saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerûen végzô Szja törvény szerinti egyéni vállalkozó, Szja törvény szerinti mezôgazdasági ôstermelô, ha az ebbôl származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot, jogi személy, egyé ni cég, egyéb szer ve zet, ideértve azt is, ha ezek valamelyike felszámolás vagy végelszámolás alatt áll [Htv ], il let ve ha ezek kül föl di illetôségûek, és adómentességüket nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság nem biz to sít ja. [Htv. 3. (4)] 2012-ben adómentes az egyesület, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyug díjpénztár, a költ ség ve té si szerv [Htv ], az an nak nem mi nô sü lô ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény és a köz - hasznú nonprofit gazdasági társaság akkor, ha a megelôzô adóévben folytatott vállalkozási tevékenységének jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Errôl nyilatkoznia kell az önkormányzat felé, melyet a be val lá si nyom tat vá nyon le het megtenni. A fôvárosi bevallási nyomtatvány VII. pont já ban, a ket tes szám be írá - sa jelenti a feltételnek való megfelelést.

4 4könyvelôk lapja A törvény hatálya ugyanakkor nem terjed ki a külföldi szervezetekre, ha nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság így rendel ke zik. [3. (4)] Az ide ig le nes jel leg gel vég zett iparûzé si te vé keny sé gek utá ni adókö te le zett ség A évtôl hatályos szabályozás szerint ide ig le nes jel le gû ipar ûzé si te vé - kenységet végez egy adott önkormányzat területén az a vállalkozó, aki az adott településen székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, és építôipari tevékenységet folytat, illetôleg természeti erôforráso kat tár fel vagy ku tat, fel té ve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idôtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 180 na pot; idôtartam korlátozása nélkül az a vállalkozó, akinek egyetlen magyarorszá gi te le pü lé sen sincs be jegy zett székhelye vagy telephelye, nem az elô zô ek ben fel so rolt te vé keny sé get vég zi, és te vé keny sé gé bôl be vé telt szerez. Az ideiglenes tevékenységrôl a bevallást, mely általában elkülönül az ún. általános, az állandó iparûzési tevékenység bevallására szolgáló nyomtatványtól, az adóévet követô vagy a tevékenység befejezésétôl számított 15. napig kell benyújtani az illetékes önkormányzathoz, mellyel egyide jû leg a be fi ze tést is meg kell ten ni tól az ideiglenesen végzett építôipari tevékenység végzése esetén az adókötelezettség idôtartama az elôbbiektôl eltérôen a tevékenység megkezdésének napjától a felek közötti szerzôdés alapján a megrendelô teljesítés elfogadásának napjáig terjedô idôszak valamennyi naptári napja. Ez azt je len ti, hogy ezen idô szak min - den napját figyelembe kell venni, függetlenül at tól, hogy az adott na pon tör tént-e tényleges munkavégzési kötelezettség. Eddig mindig az építési napló bejegyzésével iga zol tuk, hogy mely na po kon tör tént munkavégzés, 2013-ban már a szerzôdés szerinti átadás-átvétel napja lesz az ideiglenes tevékenység utolsó napja. Az ál lan dó jel leg gel vég zett iparûzési te vé keny sé gek utá ni adóköte le zett ség A év rôl szó ló he lyi ipar ûzé si adó bevallást az állandó iparûzési tevékenységükkel kapcsolatosan a naptári évvel megegyezô üzleti évet választók (akkor is, ha a tevékenységü ket 2012-ben kezd ték) má jus 31-ei határidôvel, az eltérô üzleti évesek a mérlegfordulónapot kö ve tô 150. na pig kötelesek benyújtani azok felé az önkormányzatok felé, melyek mûködési területén a székhelyük található [Htv ], a telephelyük található [Htv ], a tevékenységük végzése során telephelyük keletkezik. Függetlenül attól, hogy egy vállalkozó hol végzi tényleges tevékenységét, ahol a székhelye, telephelye van, állandó jellegû iparûzési tevékenységet végzônek minô sül. [Htv. 37. (1)] Telephelyet keletkeztet az is az építôipari tevékenységet végzôknél, illetve a természeti erôforrásokat feltáróknál, kutatóknál, ha ezen munkák idôtartama folya ma to san vagy meg sza kí tá sok kal az adóéven belül a 180 napot meghaladja. [Htv. 37. (2) a)] Az adó egy sze rû sí tett és ál ta lá nos meg ha tá ro zá sa A vállalkozók egy csoportja állandó jellegû iparûzési adóját egyszerûsített módon is megállapíthatja. Ezek kö zé tar - toznak az átalányadózó egyéni vállalkozók vagy a mezôgazdasági kistermelôk adóalapjuk az átalányadó alapjának 120%-a, de nem több mint a te vé keny - ségükbôl származó bevétel 80%-a; más vál lal ko zók, akik nek a net tó árbevétele a megelôzô adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg adóalapjuk a nettó árbevétel 80%-a; eva hatálya alá tartozó vállalkozók adó alap juk az eva-alap 50%-a. Az adó alapjának egyszerûsített módon való meghatározását adóévre lehet választani, melyet legkésôbb a bevallás benyújtására elôírt határidôig lehet megtenni, a bevallás megfelelô rovatának kitöltésével tól a 8 mil lió fo rin tot a tárgy év - ben meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkezô vállalkozás állapíthatja meg egyszerûsített módon az iparûzési adót. Az adó megállapításának általános menete: + net tó ár be vé te lek ELÁBÉ köz ve tí tett szol gál ta tá sok al vál lal ko zói tel je sí té sek anyag költ ség alap ku ta tás, al kal ma zott ku ta tás, kí sér le ti fej lesz tés köz vet len költ sé ge = adó alap kül föl di te lep hely nek be tud ha tó adó alap +/ fog lal koz ta tás nö ve lé sé hez kap cso ló dó adóalap-mentesség/büntetés = kor ri gált adó alap meg osz tás! = ön kor mány zat il le té kes sé gi te rü le té re ju tó x adó mér ték (max. 2%, ön kor mány za ton - ként vál to zó!) = szá mí tott adó ön kor mány zat ál tal nyújt ha tó adó men - tes ség, adó ked vez mény = fi ze ten dô adó Nézzük, mit takarnak a számítás menetében felsorolt fogalmak (kizárólag az általános vállalkozókat tekintve)! Nettó árbevétel: A Számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele [Sztv ], csökkentve a Tao törvény szerinti jogdíjból származó bevételekkel, az egyéb szolgáltatások értékeként, továbbá egyéb ráfordításként kimutatott jövedéki adóval, a regisztrációs adóval, az energiaadóval, feltéve, hogy ezek az értékesítés nettó árbevételét növelték, valamint az árbevételként el szá molt fel szol gá lá si díj ös sze gé vel [Htv a)]. Az Szja tör vény ha tá lya alá tar to zó vál lal ko zá sok ese té ben a te vé keny sé - gükkel összefüggésben kapott áfa nélküli bevétel növelve a kompenzációs felárral és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá a regisztrációs adóval, ha az a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, és azzal a bevé tel lel, me lyet az Sztv. sze rint egyéb bevételként kell elszámolni. [Htv g)] ELÁBÉ: A kettôs könyvvitelt vezetô vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak és áruk nak az Sztv. sze rin ti [Sztv. 78. (5)] beszerzési értéke. Egyszeres könyv vi telt, va la mint pénz for gal mi nyilvántartást vezetôknél a tárgyévi beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett készlet leltár szerinti záró értékével és növelve a leltár szerinti nyitó ér ték kel [Htv ]. Nem ve he tô itt fi gye lem be az az ér - ték, amelyet anyagköltségként, alvállalko zói tel je sí tés ként vagy köz ve tí tett szolgáltatásként már elszámoltak. Anyagköltség: A vásárolt anyagoknak az Sztv. sze rin ti [Sztv. 78. (2)] anyagköltségként elszámolt bekerülési értéke. A felhasznált energiahordozók értéke, valamint a vízdíjak összege és ezekre a fogyasztás arányában osztott egyéb díjak anyagköltségként számolandók el, míg a távhô- és csa tor na szol gál - tatások igénybe vett szolgáltatásnak minôsülnek, így nem szerepelhetnek az anyagköltségek között [Htv ]. A föld gáz, a vil la mos ener gia, és az ivó - víz beszerzése esetén a fogyasztónak történô értékesítésrôl kiállított számlában szereplô, külön jogszabály szerint kötelezôen felszámított díjak, tételek a beszerzési érték részét képezik, és mint ilyenek anyagköltségként számolhatók el a he lyi ipar ûzé si adó nál is [Sztv. 47. (4) e)]. Nem vehetô figyelembe anyagköltségként az, amelyet alvállalkozói teljesítésként vagy közvetített szolgáltatásként már figyelembe vettek. Ugyancsak nem minôsül anyagköltségnek a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok beszerzési értéke.

5 könyvelôk lapja 5 Közvetített szolgáltatások: A köz - vetített szolgáltatások fogalmát a Htv pont ja tar tal maz za, mely nek lé - nyege, hogy közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adó alany ve vô je és nyúj tó ja is az adott szolgáltatásnak, azt részben vagy egészben, változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron közvetíti, a közvetítés lehetôsége a megrendelôvel írásban kötött szerzôdésbôl, ténye a kiállított számlából egyértelmûen megállapítható. Különösen fontos figyelmemmel lenni arra, hogy a közvetített szolgáltatás fogalmához szorosan kapcsolódik az írásbeliség. Azaz a megrendelôvel írásban megkötött szerzôdésbôl egyértelmûen ki kell tûnjön annak lehetôsége, hogy a szolgáltatást nem kizárólag a szerzôdô partner nyújtja, hanem harmadik személytôl vásárolt szolgáltatást is értékesít. Az ilyen ér té ke sí tés rôl ki ál lí tott számlában a közvetítés tényét is fel kell tüntetni. Tud juk, hogy az adó év vé gén nincs lehetôségünk arra, hogy minden egyes bizonylatot megvizsgáljunk, vajon azt helyesen számoltuk-e el közvetített szolgáltatásként. Ezért fontos, hogy már év köz ben fi gyel jünk ar ra, hogy csak azt számoljuk el közvetített szolgáltatásként, amely nél meg tu dunk gyô zôd ni arról, megfelel a törvényi elôírásoknak, azaz a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak. Ilyen megoldás lehet, ha a számla befogadója ráírja a számlára, milyen megrendelôjének, milyen számlában terhelte tovább az adott szolgáltatást. Év végén a továbbértékesítési célból megvásárolt szolgáltatásokat, melyek továbbszámlázása nem történt meg, nem lehetséges költségként elszámolni, azokat készletre kell venni. Nem minôsül közvetített szolgáltatásnak az a költség, amellyel jogdíjként csökkentettük a net tó ár be vé telt, vagy ame lyet anyag költ ség ként, al vál lal ko zó ként vagy eladott áruk beszerzési értékeként vettünk figyelembe. Al vál lal ko zói tel je sí té sek: A to - vább szám lá zott al vál lal ko zói tel je sí tés az adó alany ál tal to vább adott olyan tel - jesítmény, amikor a tevékenység ellátása so rán az adó alany mind a meg ren de - lôjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti írásbeli vállalkozási szerzôdéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítésnek minôsülnek az adóalany által a hasz ná lat ba vé te li en ge dély jog erô re emelkedését megelôzôen vagy azt követôen elsô ízben értékesített új lakás elôállításához a Ptk. szerinti vállalkozói szerzôdés alapján igénybe vett szolgáltatások is. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: A fogalommeghatározás vis sza utal a Tao törvényre; eszerint az iparûzési adó alapját csökkenti az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevé keny ség köz vet len költ sé ge, il let ve annak a K+F tevékenységnek a közvet - len költ sé ge, ame lyet az adó zó a sa ját esz kö ze i vel és al kal ma zot ta i val más személy megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett alapkuta - tás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minôsül a kuta tás-fej lesz té si meg ál la po dás alap ján, kö zös ku ta tás-fej lesz té si te vé keny ség ke re té ben egy más kö zött meg oszt va vég zett ku ta tás-fej lesz tés te vé keny ség közvetlen költsége is. Az adó alap-meg osz tás mód sze rei Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez iparûzési adó tevékenységet, az adóalapját a következôk szerint kell megosztania: ha a tárgy évet meg elô zô tel jes adó - év ben az ipar ûzé si adó alap ja nem ha lad ta meg a 100 mil lió fo rin tot, ak - kor választása szerint alkalmazhatja a sze mé lyi jel le gû rá for dí tás sal arányos megosztás módszerét, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy az elô zô ket tô kom bi ná ci ó ját (komplex megosztás); ha a tárgy évet meg elô zô tel jes adó - év ben az adó alap ja meg ha lad ta a 100 millió forintot, kizárólag a komplex megosztást alkalmazhatja. A meg osz tás so rán fi gye lem mel kell lenni arra, hogy az adóelôleg és az adó számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, melyet írásban rögzíteni kell, nem lehet olyan megosztást alkalmaz ni, ame lyik bár mely te le pü lés esetén nulla forint településiadó-alapot eredményezne, a számításokat 6 tizedesjegy pontossággal kell elvégezni, az egyes településekre esô adóalapok együttes összegének egyenlônek kell lennie a vállalkozás szintû adóalappal. [Htv. mel lék let 3 7.] A személyi jellegû ráfordítással arányos meg osz tás mód sze rét al kal maz va az egyes településeken végzett tevékeny - ségben részt vevô foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegû ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. A változó munkahelyen foglalkoztatott személyek ahhoz a telephelyhez számítanak, ahonnan az ô tényleges irányításuk történik. Személyi jellegû ráfordításként az vehetô figyelembe, melyet az Sztv. annak mi nô sít, és a Tao tör vény el is mer. Nem vehetô figyelembe az a költség, ame lyet a Tao tör vény nem a vál lal ko zás érdekében felmerült költségnek minôsít ez a meg ál la po dás alap ján fi ze tett egészségbiztosítási járulék, reprezentáció, üzleti ajándék, egyszerûsített foglalkoztatott napi munkabérének a minimálbér kétszeresét meghaladó része [Tao tv. 3. sz. mel lék let A)]. Az elszámolt költségek mellett ha a tár sas vál lal ko zó ügy ve ze tô jé vel kap - csolatban az adóévben nem merült fel személyi jellegû ráfordítás, 500 ezer forintot kell az ô bérköltségeként a számításnál figyelembe venni [Htv. Melléklet 1.1.]. Az ügyvezetôvel azonos elbírálás alá esik a társasági szerzôdésben, alapító ok irat ban kép vi se let re fel jo go sí tott magánszemély. Ezt a megosztást alkalmazóknál az ügyvezetôk után figyelembe veendô személyi jellegû ráfordítások legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. [Htv. melléklet 1.8.] Az eszközérték-arányos megosztás során a településeken végzett tevékenysé gek hez hasz nált tár gyi esz kö zök kel kapcsolatban figyelembe vehetô eszközérték lesz a vetítési alap a megosztáshoz. Változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközöket ott kell figyelembe venni, ahol ezek mûködésének tényleges irányítása történik, illetôleg jármûvek esetén ahol azt jellemzôen tárolják. Tárgyi eszköznek számít mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, mely az Sztv. sze rint tár gyi esz köz le het, azaz földterület, telek, telkesítés, erdô, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jo gok és a te nyész ál lat ok. [Sztv. 26. (1)] Az ezekhez kapcsolódó figyelembe vehetô eszközérték a saját tulajdonú eszközöknél az adóévre figyelembe vehetô társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, illetve ter mô föld ese tén arany ko ro nán - ként 500 Ft, telek esetén a beszerzési érték 2%- a; a nem saját tulajdonú eszközöknél az adóévre költségként elszámolt bérleti díjak, lízing díjak. [Htv. melléklet 1.2.] Ezeket a megosztási módszereket ötvözve a komp lex mód szer nél a meg osz tás két lépésben történik. Elôször az adóalapot két rész re kell bon ta ni. Eh hez meg kell állapítani, hogy a személyi jellegû és az eszköz jellegû költségek összességé ben mi lyen arányt kép vi sel az egyik, il let ve a má sik, majd az adó alap sze mé - lyi jellegû ráfordítás arányára jutó részét felosztjuk az egyes települések személyi jel le gû rá for dí tá sa i nak ará nyá ban. Az adóalap fennmaradó részét az egyes esz-

6 6könyvelôk lapja közérték arányában osztjuk fel a települések között. Az egyes településekre esô adóalap tehát két részbôl tevôdik össze: a személyi jellegû ráfordítás-arányos illetve az eszközérték-arányos részbôl. [Htv. melléklet 2.1.] Az építôipari tevékenységet végzôk ettôl eltérô megosztási módszert alkalmazhatnak, ezzel megspórolva azt a rengeteg adminisztrációt, amelyet az állandóan változó munkahelyen dolgozók nyil ván tar tá sa okoz. En nek lé nye ge, hogy a tel jes adó alap 50%-át a szék hely és a telephelyek között valamelyik elôzô ek ben be mu ta tott mód szer sze rint oszt ja meg, a má sik 50%-ot pe dig az egyes építkezések 180 napot meghaladó idôtartama miatt keletkezô telephelyek között az ott elôállított építôipari teljesítmény arányában kell megosztani. Ezt a meg osz tá si mód szert azok alkalmazhatják, akiknek az adóévben az Sztv. szerinti nettó árbevétele, valamint az adó év utol só nap ján kész let re vett be - fejezetlen termelés, (fél)kész termékek ér té ké nek együt tes ös sze ge leg alább 75%-ban épí tô ipa ri te vé keny ség bôl szár ma zik. Épí tô ipa ri te vé keny ség nek mi nô sül nek a TEÁOR 08 be so ro lás szerint a számú ágazatokba sorolt tevékenységek. Adó men tes sé gek, -kedvezmények Az évi C. tör vény egyet len, min - den ki re ér vé nyes adó alap-men tes sé - get fo gal maz meg, amely a fog lal ko zás nö ve lé sé hez kap cso ló dik, és a vál lal ko - zá si szin tû adó alap ból ír ha tó le. Az elô - zô adó év át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má hoz ké pest be kö vet ke zett, fô - ben ki fe je zett nö vek ményt figye lem be vé ve 1 mil lió fo rint/fô adó alap men te - sít he tô ilyen cí men, az aláb bi fel té te lek - kel: nem vehetôk figyelembe azok a létszám bô vü lé sek, me lyek ál la mi tá - mogatás igénybevételével jöttek létre, az átlagos statisztikai létszámot a KSH elô írá sai alap ján 2 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni, nem vehetôk figyelembe azok, akik az ál lo má nyi lét szám ba tar toz nak, ám az állományba kerülést közvetlenül megelôzôen a vállalkozó kapcsolt vál lal ko zá sá nál vol tak ál lo - mányban, jogelôd nélkül alakult vállalkozónál ha az ala ku lást meg elô zô 2 év ben sem minôsült vállalkozónak, az elôzô évi állományi létszámot nullának kell tekinteni, átalakulással létrejött vállalkozó esetén az elô zô évi ál lo má nyi lét szám meghatározásakor egyesülés esetén a jogelôdök létszámainak összeszámítását, szétválásnál a jog elôd lét - számának a vagyonértékkel történô arányosításával kell számolni. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos sta - tisztikai állományi létszáma az elôzô évhez képest 5%-ot meghaladó mértékben csök ken, az elô zô év ben igény be vett adóalap-mentesség összegével meg kell növelni az adóalapot. Az önkormányzatok a saját rendeleteikben jogosultak egyéb adómentességet, adó ked vez ményt meg ál la pí ta ni. Ilyen ked vez mény azon ban csak azo kat a vállalkozókat illeti meg, melyek vállalkozási szintû adóalapja nem haladja meg a 2,5 mil lió fo rin tot (az ön kor - mányzat ettôl eltérôen alacsonyabb öszszeget is meghatározhat). Az adó elô leg meg ál la pí tá sa Az adóelôleget az önkormányzat területén végzett tevékenység után az adóévre várható adó alapján kell meghatározni, és az elôlegfizetés idôszakára esô esedékességekig (március 15., szeptember 15.) arányosan megosztva kell bejelenteni és meg fi zet ni. [Htv. 41. (6)] Az elôlegek számításánál már figyelem be kell ven ni a kö vet ke zô évi változásokat, mert a törvény úgy rendelke zik, hogy ha az adó alap ja a tárgy év re módosul, akkor az adóelôleg összegét már a megváltozott elôírások figyelembevételével kell meghatározni. Az elsô negyedévre vonatkozó elôleget már elôír ták a évi be val lá si ada tok alap ján, így a változás a második félévre vonatkozó elôleg értékét fogja befolyásolni. Tör vé nyi vál to zás, amely ha tás sal van már az adóelôleg megállapítására, hogy az el adott áruk be szer zé si ér té két és a közvetített szolgáltatások értékét bizonyos árbevételi határ felett már csak csökkentett mértékben lehet figyelembe venni: 500 millió forint árbevételig nincs csökkentés, a teljes összeg figyelembe vehetô, 500 millió forint felett és 20 milliárd forint nettó árbevételi érték között maximum az e sávba jutó árbevétel 85%-áig vehetô figyelembe csökkentô té tel ként az ELÁBÉ és a köz ve tí - tett szolgáltatás, 20 mil li árd és 80 mil li árd kö zött 75%, 80 milliárd forint felett 70%. A csökkentett értékû figyelembevételi lehetôség nem vonatkozik az export árbevételhez kapcsolódó árubeszerzés és közvetített szolgáltatás értékére, ezeket teljes egészében levonásba lehet helyezni. Ez az elô írás él az az 100%-ban le vo nás ba helyezhetô az adó alapjánál a közfinanszírozott gyógyszerek értékesítése során is az eladott áruk beszerzési értéke. Az adott sáv ba ke rü lô ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás értékét az adott sávba jutó nettó árbevétel és a teljes árbevétel arányának figyelembevételével állapítjuk meg. A továbbszámlázott alvállalkozói szolgáltatások nem esnek levonási korlátozás alá, ezek teljes egészében levonhatók: Elsô lépésként az összes ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás összegét kell felosztani aszerint, hogy melyik árbevételi sávhoz tartoznak. Ezt követôen meg kell határozni, hogy az adott sávban mekkora a maximálisan levonható ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás összege. A két adat kö zül a ki seb bik von ha tó le. Majd ös sze kell ad ni az egyes sá vok ba ju tó, levonásba helyezhetô összegeket. A számítást 6 tizedesjegy pontossággal kell elvégezni, a kerekítés általános szabályait alkalmazva. A má sik ide vo nat ko zó elô írás a kapcsolt vállalkozások adatainak egybeszámítási kötelezettsége. [Htv. 39. (6) (7)] A kapcsolt vállalkozások meghatározása a Tao törvényben foglaltak szerint tör té nik [Tao tv ]. Ez alap ján mind a bel föl di, mind a kül föl di kap csolt vál lal ko zá sok és a kül föl di te lep hely adatait figyelembe kellene venni. Azonban a he lyi adó ról szó ló tör vény alap ján a külföldi vállalkozások nem alanyai ennek az adó nak, így rá juk nem vo nat ko - zik ez az elô írás, ezért az ô ada ta i kat nem von juk be az adó szá mí tás so rán. A belföldi kapcsolt vállalkozások adatait is csak ab ban az eset ben kell szá mí tás ba ven ni, ha az adott vál lal ko zás nál az ELÁBÉ és a köz ve tí tett szol gál ta tás együttes értéke meghaladja a nettó árbevétel 50%-át. Az összevontan megállapított adóalapot az egyes adó alany ok ra a net tó ár - be vé tel/ös szes fi gye lem be vett net tó árbevétel arányában kell szétosztani. A számítás menete a következô: csoport szinten a kapcsolt vállalkozások adatainak meghatározása, a kimaradó vállalkozások adatainak levonása után megkapjuk a számítás során figyelembe veendô adatokat, ha az összesített nettó árbevétel megha lad ja az 500 mil lió fo rin tot, a sá - vosan figyelembe vehetô ELÁBÉ és köz ve tí tett szol gál ta tás meg ha tá ro - zása, a cso port szin tû ipar ûzé si alap szá - mítása, ennek felosztása a számításba beletartozó csoporttagokra. Ezt követôen kell az egyes csoporttagoknak elvégezni saját adóalapjuk megosztását, ha több önkormányzat területén végeznek tevékenységet. A csoportból kimaradó vállalkozások az általános elôírások szerint kizárólag a saját adataik figyelembevételével határozzák meg iparûzésiadó-alapjukat. Gottgeisl Ri ta, Láng Noémi

7 könyvelôk lapja 7 DR. SALLAI CSILLA ROVATA A beszámoló-közzététel elmulasztása Annak ellenére, hogy több éve a beszámoló-közzététel elmulasztását komolyabb szankciók sújtják, még mindig lehet találkozni olyan vállalkozással, aki nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. Nézzük, mivel járhat ez. A közzététel elmulasztásának többféle oka lehet, amelyek a következôk: A vállalkozás nem szeretné megosztani gazdálkodása adatait más személyek kel, azért, hogy a kon ku ren cia, a versenytársak, a hatóságok vagy egyéb érdeklôdök ne jussanak hozzá bizonyos erre vonatkozó információkhoz (pél dá ul, hogy mek ko ra volt az ered - ménye, milyen az eladósodásának értéke stb.). A vállalkozások egy másik része nincs is tisz tá ban az zal, mi a sze re pe a be szá - mo ló köz zé té tel ének, il let ve hogy szankciókat von maga után annak elmulasztása. (Nem általános, de találkoz tam már olyan ügy véd del is, aki az ügyfelét arra biztatta, hogy nem kell a beszámolóját elkészíteni, közzétenni, mert akkor alvó cégként a vállalkozást egyszerûen likvidálni lehet. Könyvelôként sok idôt vett igény be, hogy en nek ellenkezôjérôl az ügyfelet meggyôzzem.) Mi ért kell a vál lal ko zás nak a beszámo lót el ké szí te ni, il let ve nyilvá nos ság ra hoz ni? Erre akár egyetlen szóval is lehetne válaszolni: közbizalom. A beszámolót a vállalkozás a saját gazdasági helyzetének tisztán lá tá sán túl az ún. harmadik fél számára készíti. A harmadik fél kategóriájába sorolhatók az alábbiak: Hi te le zôk: hi te le ket, köl csö nö ket nyújtó vagy nyújtani szándékozó pénzintézetek, vállalkozások, szállítók, lízingcégek; Befektetôk: a vállalkozás tulajdonosai vagy az abba befektetni szándékozók; Érdeklôdôk: más vállalkozások, amelyek ugyanazon a szakterületen, hasonló vagy kiegészítô szakterületen tevékenykednek, s akik kíváncsiak arra, milyen az adott vállalkozás gazdasági eredménye, helyzete. Az érdeklôdök kö zött le het vál lal ko zás, aki csak a jö - vôben szeretné a tevékenységét hasonló vagy kapcsolódó területen bôvíteni. Vannak a kutatási jellegû érdeklôdések, ahol valamilyen rendszerbe illô vállalkozások adataira lenne szüksége. S ott van még a tel je sen egy sze rû em - beri kíváncsiság is, nem beszélve most az negatív emberi tulajdonságokról, mint irigység, más dolgaiban való kutakodás vágya stb. Ki a fe le lôs a be szá mo ló elkészítéséért? A Gt. egyértelmûen kimondja, hogy a beszámoló elkészítéséért a vezetô tisztségviselôk a felelôsek: A vezetô tisztségviselôk korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelmébôl vagy elmulasztásából származnak, ide ért ve azt is, ha a szám vi te li tör vény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény elôírásainak megfelelôen történt. [Gt. 26. (2)] Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a beszámolót az adott vállalkozás ügyvezetôje, cégvezetôje, vezérigazgatója állítja össze, hiszen ezt az ô szakmai felkészültsége nem minden esetben tenné lehetôvé. A vállalkozásban a számviteli tevékenységet végzô alkalmazott vagy kiszervezett könyvelés esetén a külsô könyvelô feladata a beszámoló összeállítása. Ahogy a Gt. is kimondja a Számviteli törvény elôírásainak megfelelôen. Persze nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a beszámolók készítésével kapcsolatosan az Sztv. mellett életben vannak további jogszabályok is, amelyek a speciális gazdálkodók beszámoló-készítési feladatainak sajátosságaival foglalkoznak. Ezek a jog sza bály ok a tel jes ség igé nye nélkül a következôk: az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezô pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a Ma gyar Nem ze ti Bank éves be szá - moló készítési és könyvvezetési kötelezettségének az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a kockázati tôketársaságok és a kockázati tôkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektetôvédelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A beszámolók nem megfelelô összeállítását az Art. is szank ci o nál ja. Az Art (1) e) pontja 500 ezer forintig terjedô mulasztási bírsággal sújtja a beszámoló nem megfelelô összeállítását. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szabályozásban január 1-jétôl kezdôdôen enyhítés történt: 2011 végéig a törvény azt szankcionálta, ha közzétett éves beszámolója, egyszerûsített éves beszámolója egészében vagy rész ben nem fe lel meg a szám vi tel rôl szó ló törvény elôírásainak. Jelenleg a következôképpen definiálja a törvény a beszámolóval kapcsolatos tényállást: e) ( ) ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minôsülô információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minôsül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerûség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). Az eny hí tés te hát azt je len ti, hogy csak akkor szabható ki mulasztási bírság a beszámoló tartalmát illetôen, ha a beszámoló az olvasót megtéveszti. Így elsôsorban azt az adóhatósági esetet szankcionálja a törvény, amikor a beszámolóból az adóellenôrzés nem megfelelô adatokat tud a vál lal ko zás sal kap cso la to san ki ol vas ni. (Természetesen egy adott idôszakra vonatkozó ellenôrzés mindig az akkor érvényben lévô jogszabályok betartását ellenôrzi, így a 2012 elôtti idôszakra vonatkozó ellenôrzéseknél még a kisebb számviteli hiba ese tén is jo gos le het a mu lasz tá si bír ság kiszabása.)

8 8könyvelôk lapja Mi re kell fi gyel ni a be szá mo ló elfogadá sa elôtt? Vannak olyan esetek, amikor az elkészített beszámolót a gazdasági társaság valamilyen ellenôrzô vagy irányító szervének is el kell fo gad ni. Ilyen a felü gye lô bizottság, illetve az igazgatótanács vagy bármilyen olyan szervezet, amelynek a gazdasági szervezet struktúrájában ez az egyik feladata. Ezen szervezetek beleegyezô határozata után kerülhet a beszámoló a tulajdono si kör elé. A felügyelôbizottság a társasági szerzôdésben, alapító okiratban foglaltaknak megfelelôen mûködhet bármely gazdasági társaságnál. Ha van ilyen szervezet, akkor rájuk a beszámoló-készítéssel kapcsolatosan a Gt. a következôket mondja ki: Ha a gazdasági társaságnál felügyelôbizottság mûködik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság leg fôbb szer ve csak a felügyelôbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. [Gt. 35. (3] A felügyelôbizottsági ta gok a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenôrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggô ellenôrzési kötelezettség megszegését is. [Gt. 36. (4)] Részvénytársaságok esetén további kikötések is vannak: A közgyûlés napirendjére tûzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megadni. Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelôbizottság jelentésének lényeges adatait a közgyûlést megelôzôen legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. [Gt (1) (2)] S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy adott ár be vé te li nagy ság fe - lett a beszámolót a tulajdonosi elfogadás elôtt könyvvizsgálóval is ellenôriztetni kell. Bár a beszámoló könyvvizsgálatáról is le het ne egy egész cik ket ír ni, itt csak idé - zem a Gt. ide vo nat ko zó elô írá sát: A gaz - dasági társaság legfôbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérôl, és ennek során mindenekelôtt annak megállapí tá sá ról, hogy a gaz da sá gi tár sa ság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetérôl, mûködésének eredményérôl. [Gt. 40. (1)] Ha a gazdasági társaságnál felügyelôbizottság mûködik, a bizottság kezdeményezheti a társasági könyvvizsgálónak a bizottság ülésén történô meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a felügyelôbizottság az általa javasolt ügyet tûzze napirendjére, illetve, hogy a felügyelôbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehessen. [Gt. 43. (2)] A gazdasági társaság könyvvizsgálóját a társaság legfôbb szervének a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tár gya ló ülé sé re meg kell hív ni. A könyv - vizsgáló az ülésen köteles részt venni. [Gt. 44. (1)] A könyvvizsgáló független könyvvizsgálói jelentésében arról nyilatkozik, hogy az elôterjesztett beszámoló a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetérôl meg bíz ha tó és va lós ké pet ad. A könyvvizsgáló jelentése lehet tiszta jelentés, amikor megállapítja, hogy az általa a könyvvizsgálati standardok alapján megállapított hibát, határon felüli hibát a beszámoló nem tartalmaz; tiszta jelentés figyelemfelhívás, amikor a könyvvizsgáló felhívja a figyelmet olyan tényre, amely a beszámolóból kiolvasható, illetve minôsített záradék, azaz korlátozott vélemény, ellenvélemény vagy a véleményalkotás visszautasítása. A könyvvizsgáló a beszámolót elôzetesen átvizsgálta, s ha a könyvvizsgálati standardok elôírásainak, illetve a beszámoló-készítésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelônek találta, azt elfogadásra ajánlja a tulajdonosoknak. A beszámoló elfogadásához a tulajdonosi körnek további információt biztosít az ügyvezetés, cégvezetés szóbeli és/vagy írásbeli beszámolója, amely az el múlt idôszak tendenciáinak bemutatását, illetve a jövôre vonatkozó célok elôrevetítését tartalmazza. Ehhez a beszámolóhoz elôzetesen a cégvezetés sok adatot, információt kér (kérhet) a könyveléstôl, hiszen sok esetben a könyvelés feladata a gazdasági események számvitelben elôírt rögzítésén túl különféle elemzések és prognózisok készítése. Ki fo gad ja el a be szá mo lót? A beszámoló elkészítése önmagában nem elégséges, mert azt a gazdasági társaság arra jogosult szerveinek el kell fogadni. A gazdasági társaság vezetôje (ügyvezetô, cégvezetô, igazgató, vezérigazgató, elnök stb.) évente (legalább) egy alkalommal köteles összehívni a gazdasági társaság legfôbb szer vét, amely az elô ter jesz tett vagy változtatott formában elfogadja a beszámolót. Úgy generálisan, mint az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozóan a Gt. pontosan elôírja a legfôbb szerv feladatait a beszámoló elfogadásával kapcsolatosan: Közkereseti társaság esetén A szám - viteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról a tagok gyûlése határoz. [Gt. 90. (2)] Betéti társaság esetén A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha e fejezet másként nem rendelkezik. [Gt (3)] Korlátolt felelôsségû társaság esetén (1) A tag gyû lés a tár sa ság leg fôbb szer ve. A taggyûlést legalább évente egyszer össze kell hív ni. (2) A taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása [Gt ] Részvénytársaság esetén (1) A köz - gyûlés a részvénytársaság legfôbb szerve, amely a részvényesek összességébôl áll. (2) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; f) dön tés ha e tör vény el té rô en nem rendelkezik osztalékelôleg fizetésérôl [Gt ] Talán azért nem hiábavaló a fenti hivatkozások és pontos idézetek közzététele, mert a gazdasági társaságok vezetôi közül sokan nincsenek tisztában az általuk irányított társaságra vonatkozó szabályokkal, s a köny ve lô nek kell er re a fi gyel met fel - hívni. Ho gyan tör té nik a be szá mo ló elfogadá sa? Azokban az esetekben, amikor a tulajdonosi kör és a vállalkozás vezetése (ügyvezetés, cégvezetés, menedzsment) elválik egymástól, a beszámoló elfogadásához a fentiekben ismertetett információforrások jelentôs támaszt nyújtanak a tulajdonosi döntéshez. A tulajdonosi kör a beszámolót vagy az elôterjesztett formában elfogadja, vagy változtat azon. Lehetôsége van még döntéshozatalra a következô témákban: Az elmúlt gazdasági idôszak eredménye alap ján az er re az idô szak ra vo nat - kozó prémiumok megállapítása. Az év gazdálkodása utáni adózott eredmény felosztása, amelynek keretében döntenek az osztalék mértékérôl. Az osztalék nagyságára vonatkozó döntés meghozatalánál az Sztv. pontos korlátokat határoz meg, de ezen túlmenôen a tulajdonosi érdekek és a jövôre vonatkozó tervek is jelentôs szerepet kapnak. (Fontosnak tartom hangsúlyozni mivel a könyvelô ez utóbbi tényekkel és ter vek kel nincs, nem le het tel jes mér ték ben tisz tá ban, hogy nem sza - bad, hogy ô mond ja meg, mek ko ra osztalékról döntsenek a tulajdonosok.) Az osztalékra az adott évben képzôdött adó zott ered mé nyen felül az ered - ménytartalékból is be lehet vonni, ha a számviteli feltételek erre lehetôséget biztosítanak (például nincs lekötve valamilyen célra). Amennyiben az eldön-

9 könyvelôk lapja 9 tött osztalék kevesebb, mint a képzôdött adózott eredmény, a tulajdonosoknak dönteniük kell a képzôdött eredmény eredménytartalékba való helyezésérôl. Jövôbeni célok, kockázatok miatt lekötés az eredménytartalék, esetleg tôketartalék terhére. Egyéb üzemgazdasági, stratégiai döntések. A fenti döntésekre általában a tulajdonosok, az ügy ve ze tés és a köny ve lô elô re ké - szül. A szükséges dokumentumokat is elôre el szokták készíteni. Elôfordulhat azonban olyan eset is, ami kor a tag gyû lé sen ke - rülnek ténylegesen meghatározásra ezek a tételek. Erre az esetre azonban a könyvelésnek, a beszámolót összeállítónak, illetve az ügyvezetônek technikailag is fel kell készülni. Biztosítania kell a döntés meghozatala után az új beszámoló összeállítását azért, hogy a tulajdonosok ismételten áttekinthessék azt, s ez alapján meghozhassák az elfogadásról a döntést. A taggyûlésrôl, közgyûlésrôl jegyzôkönyv készül, a beszámoló elfogadásáról pedig határozatot kell hozni. A jelenlévôk a jelenléti ívet, a jegyzôkönyvet, illetve a tulajdonosok a határozatot kézjegyükkel látják el. Ennek a határozatnak a tartalma fog a beszámolóval együtt közzétételre kerülni. (Világos a törvényalkotói szándék, miszerint nem az alá írt ha tá ro za tot kell majd közzétenni, hanem csak a határozat szövegét, hiszen az aláírások nyilvánosságra hozatala visszaélésekre adna lehetôséget.) A fenti lépések a kisebb gazdasági társaságoknál sokkal egyszerûbben zajlanak le. Sôt, az ese tek több sé gé ben nem ké szí - te nek kü lön tag gyû lé si meg hí vót, sok esetben a taggyûlés is informális. A tagok kötetlen formában beszélik meg a gazdálko dás ered mé nyét, vagy még ezt sem te - szik meg. Sok eset ben hely te le nül még dokumentum sem készül a beszámoló elfogadásáról, hanem a könyvelô ír egy határozatot. Szép dolog az, ha a gazdasági társaság tagjai teljes mértékben megbíznak egymásban (például családi vállalkozás), de nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy gazdasági társaság jogilag és morálisan sem egyenértékû a barátsággal vagy a családdal. A késôbbi kellemetlenségek, vitás helyzetek elkerülése érdekében fél re kell ten ni a ta gok kö zöt ti ba rá ti és családi kapcsolatokat, s a gazdasági társaság tagjainak mint független feleknek kellene a beszámolóra vonatkozó döntést meghozni és ezt dokumentálni. Erre (is) könyvelôként mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Mit je lent a be szá mo ló köz zé té te le? A vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. tör vény elôírásainak figyelembevételével elektronikus úton tesz eleget. A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történô megküldésével egyidejûleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezett sé gét [Sztv. 154/B (1)]. A be szá mo - lóhoz hasonló módon kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelezô könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is közzétenni. Az éves beszámolónak nem képezi részét az üzleti jelentés, ezért azt nem kell az elektronikus rendszeren keresztül nyilvánosságra hozni, viszont a vállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell a betekintést, illetve a másolatkészítést lehetôségét. Ki te he ti köz zé a be szá mo lót? A be szá mo lót a cég Art. sze rin ti képviselôje küldi meg a céginformációs szolgálat ré szé re. Ez a sze mély le het: Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezô egyéb ( ) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezô személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértô, okleveles adószakértô, adótanácsadó, könyvelô, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetôleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. [Art. 7. (2)] A beküldô személy egyben igazolja, hogy az elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. A beküldô személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát annak elfogadásától számított tíz évig köteles megôrizni. Amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerûségével összefüggésben két ség me rül ne fel, kö te les azt a cég bí - róság felhívására bemutatni. Fontos kiemel ni, hogy a be kül dô sze mély e te vé - kenységében mint magánszemély felelôs. Az esetek nagy részében a vállalkozások a köny ve lôt bíz zák meg a be szá mo ló közzétételével kapcsolatos feladatokkal. Kiszervezett könyvelés esetén a külsô köny ve lô vel meg kö tött szer zô dés ben (vagy akár külön megállapodásban), alkalmazott könyvelô esetén pedig a munkaszerzôdésben vagy munkaköri leírásban célszerû kitérni arra, hogyan birtokolhatja a könyvelô az eredeti bizonylatokat az ôrzé si idôn be lül ak kor, ha a vál lal ko zás és a köny ve lô kö zött már nem áll fenn a mun - kakapcsolat. Ennek a kérdésnek a tisztázása mindkét fél számára elengedhetetlen! Mi lyen kö vet kez mén nyel jár a köz zé té tel el mu lasz tá sa? A közzététel elmulasztását az Art. szankcio nál ja ja nu ár 1-jé vel a 174/A -sal egé szült ki a tör vény, amely alap ján az NAV súlyos mulasztási bírságot szab ki. Ez alapján az állami adóhatóság az Sztv. szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére elôírt határidô eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követô 15 na pon be lül 30 na pos határidô tûzésével 500 ezer fo rint mu - lasztási bírság kiszabása mellett felhívja a vállalkozást (adózót) a kötelezettség teljesítésére. Ha az a felhívás szerinti határidôben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, a NAV a határidô elteltét követô napon 60 napos határidô tûzésével 1 mil lió fo rint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplô határidôn belül sem tesz ele get, a NAV a vállalkozás adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, és errôl a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti kezdeményezve a cég megszûntnek nyilvánítását. Ezt az adóhatósági eljárást követi a cégbírósági eljárás, amely a kényszertörlés. A kényszertörlés egy olyan elvileg meg sza kít ha tat lan el já rá si fo lya mat, amelynek végén átválthat felszámolási eljárásba akkor, ha a cégnek tartozása van. Márpedig ez valószínûsíthetô, mivel elôzetesen a NAV összesen 1,5 millió forint bír sá got sza bott ki a cég re. Összefoglalva megállapítható, hogy a beszámoló elkészítése, közzététele nem csu pán egy sze mély ben a köny ve lô fel - adata. Nem szabad megfeledkezni a felelôsségi szabályokról, amelyek a beszámoló készítésével kapcsolatosan a gazdasági társaság elsô számú vezetôjét teszik felelôssé. Ô ezeket a feladatokat továbbadhatja, delegálhatja. Kiszervezett könyvelés esetén a könyvelési szerzôdésben (vagy ennek részeként az általános szerzôdéses feltételekben), alkalmazott könyvelô esetén pe dig a mun ka szer zô dés ben vagy SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogyan oszlik meg a beszámoló összeállításával kapcsolatos munka az ügyvezetés és a könyvelô között. Ebbôl a munkamegosztásból következik az is, hogy az ügy ve ze tô a tör vé nyek erejénél fogva rá háruló felelôsséget hogyan, milyen mértékben tudja a könyvelôre áthárítani. Ha ezeket a feltételeket a felek elôzetesen nem rögzítik, a késôbbiekben egy jogkövetkezmény (például mulasztási bírság beszámoló miatti polgárjogi eljárás) további kellemetlen vitákat, jogi eljárásokat vonhat maga után. Ezek az eljá rá sok pe dig sok eset ben nem egyen lô anyagi hátterû és felkészültségû felek között zajlanak, amibôl a könyvelô könnyen kerülhet ki vesztes félként. Dr. Sallai Csil la

10 10 könyvelôk lapja SZÉLES IMRE ROVATA A társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Noha a társas vállalkozók társadalombiztosítási jogállása, illetve társadalom - biztosítással összefüggô kötelezettségei a tavalyi évhez képest a kisadózói körre vonatkozó új szabályokat nem számítva kevéssé változtak, mégsem haszontalan, ha röviden áttekintjük a rájuk vonatkozó fôbb szabályokat, néhány érdekesebb kérdésre bôvebben kitérve. Ki mi nô sül tár sas vál lal ko zó nak? A társas vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó problémák többsége mögött a jogviszony helytelen elbírálása vagy elbírálatlansága áll. Az elsô kérdés tehát mindig az, hogy a tár sas vál lal ko zás tag ja az évi LXXX. tör vény, te hát a Tbj. al kal ma - zásában [4. d)] egyáltalán társas vállalkozónak minôsül-e. Az erre vonatkozó szabályokat jól ismerjük, de talán még áttekinthetôbbé válnak az 1. táblázat szerint. Sze mé lyes köz re mû kö dés Az elsô csoportba tartozó (gazdasági) társaságok esetében a tag meglehetôsen széles döntési lehetôséggel bír a személyes közremûködést illetôen: dönt het úgy, hogy nem vé gez mun kát a társaság tevékenységében, ebben az eset ben ve le kap cso lat ban tár sa da - lombiztosítási kötelezettség nem keletkezik, dönthet úgy, hogy munkaviszonyban vagy valamilyen más munkavégzésre irányuló jogviszonyban végez munkát, és ebben az esetben biztosítási kö te le zett sé gét en nek meg fe le lô en kell elbírálni, és végül dönt het úgy, hogy tag ként mû kö dik köz re, és eb ben az eset ben mi nô sül társas vállalkozónak. E döntési lehetôséget némileg csökkenti, hogy a tagként üzletvezetô, ügyvezetôi teendôket ellátó személy csak a munkaviszony (egy beltaggal rendelkezô Bt. vagy egyszemélyes Kft. esetében erre csak a társasági szerzôdés ilyen irányú rendelkezése alap ján van mód) vagy a tár sas vál lal ko zói jogviszony között választhat. Ehhez hasonló helyzetben vannak a kata hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai is, akik munkaviszonyban vagy kisadózóként vehetnek részt a társaság tevékenységében. A személyes közremûködés már az elôtársasági mûködés (tehát a társasági szerzôdés aláírásától a bejegyzésig eltelt idôtartam) alatt is fennállhat. A társasági szerzôdésben meghatározott személyes közremûködés kezdetének azt a na pot kell te kin te ni, ami kor a Tár sas vál lal ko zás Ter mé sze tes sze mély tag ja tár sas A biz to sí tás tar ta ma vál lal ko zó nak mi nô sül, ha 1. Kkt. a tár sa ság te vé keny sé gé ben tény le ge sen a sze mé lyes köz re mû - és sze mé lye sen köz re mû kö dik és ezt nem kö dé si kö te le zett ség meg bí zá si és nem mun ka vi szony ban te szi tar ta ma alatt 2. Bt. 3. Kft. 4. Kö zös vál la lat 5. Egye sü lés 6. Sza ba dal mi ügy vi vôi a tár sa ság te vé keny sé gé ben tény le ge sen iro da és sze mé lye sen köz re mû kö dik 7. Sza ba dal mi ügy vi vôi tár sa ság 8. Ügy vé di iro da a tag sá gi jog vi szo nya alap ján a tag sá gi jog vi szony tar ta ma alatt 9. Köz jegy zôi iro da 10. Vég re haj tói iro da 11. Ok ta tói mun ka kö zös ség 12. A gép jár mû ve ze tô- kép zô mun ka kö zös ség 13. Egyé ni cég 1. táb lá zat tag a személyes közremûködést ténylegesen meg kez di. Amen nyi ben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzôdésben meghatározott idôpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremûködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A személyes közremûködés vizsgálata során egyrészt a társasági szerzôdés ilyen irá nyú elô írá sa i ból, más részt a tény le ges köz re mû kö dés fenn ál lá sá ból kell ki in dul ni. Pél dá ul ha egy Bt.-nek egy bel- és egy kül tag ja van, nincs al kal ma - zottja, de tevékenységi körébôl származóan bevétellel rendelkezik, akkor nyilván va ló an az egyik vagy mind két tag személyesen közremûködik, azaz társas vállalkozónak minôsül. A második csoportba tartozó két társas vállalkozásnál a tagok döntése csak arra szûkül, hogy személyesen közremûköd nek vagy sem. Amen nyi ben igen, ak - kor ezt csak társas vállalkozóként tehetik. Végül a harmadik csoportba tartozó hat társas vállalkozás tagjai minden esetben tár sas vál lal ko zó nak mi nô sül nek. Például egy ügyvédi iroda tagja mindig társas vállalkozó, függetlenül attól, hogy bármilyen tevékenységet folytat-e a társaságban. Biz to sí tott vagy ki egé szí tô te vé keny sé get foly ta tó tag? Amennyiben tisztáztuk azt a kérdést, hogy az érintett tag társas vállalkozónak minôsül-e, a következô lépés annak eldöntése, hogy biztosítottnak vagy kiegészítô tevékenységet folytatónak tekintendô-e? Az egyéni és társas vállalkozót akkor kell kiegészítô tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte tôl jelentôsen módosult a saját jogú nyugdíj fogalma. Im már csak azt le - het saját jogú nyugdíjasnak tekinteni, aki a Tny. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Ma gya ror szá gon nyil ván tar tás ba vett egy ház tól egy há zi, fe le ke ze ti nyug díj ban vagy nö velt ös sze gû öreg sé gi, mun ka kép te len sé gi já ra - dékban, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

11 könyvelôk lapja 11 Tehát a korhatár elôtti ellátásban, szolgálati járandóságban, rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban ré sze sü lô sze mély tár sas vál lal ko zó - ként bizony fôállásúnak minôsül. Ebbôl az is következik, hogy korhatár elôtti ellátás igénylése esetén meg kell szün tet nie tár sas vál lal ko zói jog vi szo - nyát, hiszen jogosultsági feltétel, hogy nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban az ellátás folyósításának elsô napján. Öregségi nyugdíj igénylé se ese tén vi szont er re nincs szük ség, hi - szen automatikusan kiegészítô tevékenységet folytató (tehát nem biztosított) vállalkozóvá válik. Amennyiben nyugdíjas vállalkozó nyugdíjának folyósítása szünetel, ettôl még kiegészítô tevékenységet folytatónak tekinthetô. A biz to sí tott töb bes jog vi szony ban áll-e? A következô lépés, hogy a biztosított társas vállalkozó esetében tisztázzuk, hogy többes jogviszonyban áll-e vagy sem. Amennyiben szimplán társas vállalkozó, akkor a havi járulék alapja a szemé lyes köz re mû kö dés re te kin tet tel ki - osztott járulékalapot képezô jövedelem, az zal, hogy a tár sa ság nak leg alább a mi - nimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerô-piaci járulékot és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ab ban az eset ben, ha az egyé ni vál - lalkozó személyesen végzett fôtevékenysége vagy a társas vállalkozó fôtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a havi minimum kötelezettség meghatározása során nem a 98 ezer forintos minimálbérbôl, hanem a 114 ezer forintos garantált bérminimumból kell kiindulni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fi zet tek és a tárgy év fo lya mán a tárgy - hónapig bezárólag elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított já ru lék ös sze gét nem éri el, a tár sas vál - lalkozás a járulékfizetési alsó határ kétszerese, bejelentés esetén a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelôlegezni, és azt a törvényben elôírt határidôn belül befizetni. [Tbj. 54. (4)] Ezt a jogszabályhelyet két okból is idéztem. Egyrészt azért, mert aktualizálásra szorulna. Hiszen járulékfizetési alsó határt éves szinten különösebben már nem kell figyelembe venni, hiszen havi szinten minden hónapban meg kell fi zet ni a mi ni mál bér adott szá za lé kai után a járulékokat. Másrészt ez mondja ki, hogy az egyé ni já ru lék a vál lal ko zót terheli, melyet a vállalkozás csak megelôlegez számra. A gyakorlatban tehát ezt a társas vállalkozás és a vállalkozó között rendezni kellene. Az említett járulékokat a biztosítási kötelezettség tartamára kell megfizetni. Ezen be lül a Tbj a, il let ve a szociális hozzájárulási adóról szóló évi CLVI. (a to váb bi ak ban: Szocho) tör - vény a ér tel mé ben nem kell mi ni - mális kötelezettséget lerónia a vállalkozásnak, ha a vállalkozó 1. táppénzben, baleseti táppénzben, 2. ter hes sé gi-gyer mek ágyi se gély ben, GYED-ben, 3. GYES-ben, gyer mek ne ve lé si tá mo - gatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha ezek folyósításának idôtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, illetve 4. katonai szolgálatot teljesítô önkéntes tartalékos katona, 5. fogvatartott, 6. ügy véd ként, sza ba dal mi ügy vi vô - ként, közjegyzôként kamarai tagságát szünetelteti. A 3. pont vo nat ko zá sá ban fel kell hív - nom a fi gyel met a par la ment elôtt lé vô (zárószavazásra váró) T/ számú törvényjavaslatra. Ennek 58., illetve 63. -a úgy mó do sí ta ná a Szocho tör vény, valamint a Tbj. vonatkozó rendelkezéseit, hogy a GYET-ben ré sze sü lô ak kor se legyen havi járulékminimum fizetésére kötelezett, ha ténylegesen részt vesz a társaság tevékenységében. És itt egy pil la nat ra meg kell áll nunk. Tudjuk jól, hogy a terhességi gyermekágyi segély, a GYED mellett keresôtevékenységet folytatni nem szabad. Ebbôl következôen az említett ellátásokban részesülô vállalkozó személyesen nem mûködhet közre a vállalkozás tevékenységében, illetve, nem részesülhet személyes közremûködésére tekintettel jövedelemben. És mi a hely zet a tag sá gi jog vi - szonyban ellátott díjazás nélküli ügyvezetéssel? Az ügy ve ze tés a Gt. sze - rint nem minôsül személyes közremûködésnek, viszont ellátása csak személyesen tör tén het. Ép pen ezért, amen nyi ben a vál lal ko zói te vé keny sé get üz let ve ze tés vagy ügyvezetés alapozza meg, ezeket a jogokat és feladatokat az említett ellátások tartama alatt más tagra szükséges átruházni. Másként alakul a nem kizárólag társas vál lal ko zói te vé keny sé get foly ta tó biztosított vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. Ezzel kapcsolatban két szabályt kell megjegyezni: Nem terheli az 1,5 százalékos munkaerô-piaci járulék azt a vállalkozót, aki közép- vagy felsôfokú oktatási intézményben, nappali rendszerû oktatás ke re té ben ta nul má nyo kat foly tat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik ide nem ért ve azt a mun ka vál la lót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Nem terheli a havi minimális kötelezett ség azt a vál lal ko zót, aki leg alább he ti 36 órás fog lal koz ta tás sal já ró munkaviszonyban is áll, vagy középvagy felsôfokú oktatási intézményben, nappali rendszerû oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó és járulék alapja a tényleges tagi jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejûleg fennálló munkaviszonyokban elôírt munkaidôt össze kell számítani. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremûködô tagja vagy ügyvezetôje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot évente egy alkalommal történô választása szerint egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Az a társas vállalkozó, aki egyidejûleg egyéni vállalkozó is fôszabályként az egyéni vállalkozásban kötelezett a havi minimum megfizetésére, de dönthet úgy is a tár sas vál lal ko zás ré szé re a tárgy év ja nu ár 31-éig tett nyi lat ko zat alapján, hogy a járulékfizetési alsó határ után történô járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Ez év jú li us 1-jé tôl ha tá lyos az egyet - len olyan adókedvezmény, amelyet nem munkaviszonyban álló dolgozókkal, hanem vállalkozókkal kapcsolatban igénybe le het ven ni. A Szocho tör vény 462/A -a sze rint szociális hozzájárulási adóból részkedvez mény il le ti meg a Kkt.-t, a Bt.-t, a Kft.-t, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivôi irodát, a szabadalmi ügyvivôi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzôi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezô jogviszonyára tekintettel terhelô adóból, ha a vállalkozó de cem ber 31-én a Tny. alap ján meg ál la pí tott I., II. vagy III. cso por - tos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól szóló törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minôsítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékû. A ked vez mény egyen lô a tag után a ki fi - zetô által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27

12 12 könyvelôk lapja százalékával, ami a gyakorlatban azt jelen ti, hogy az e kör be tar to zók a ha vi mi - nimális szociális hozzájárulási adó kötelezettség alól mindenképpen mentesülnek. Ehhez a járulékkedvezményhez nem kell tehát Rehabilitációs Kártya; automatikusan megilleti társaságot a jogszabályban említett körülmények esetén. A kiegészítô tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás nak ha vi 6660, na pi 222 fo rint egész - ségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a jogviszony tartamára kell leróni, kivéve azt az idôszakot, melynek tartama alatt a vállalkozó keresôképtelen, GYES-ben részesül, fogva tartott vagy ügy véd ként, köz jegy zô ként, sza ba - dalmi ügyvivôként kamarai tagságát szünetelteti, illetve egyéni vállalkozóként vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Több jogviszony egyidejû fennállása esetén a kiegészítô tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg tár sas vál lal ko zó is, az egész ség ügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ettôl eltérôen az egyéni vállalkozó tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás több társas vállalkozásban k Számviteli l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) info@vezinfo.hu Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla, Széles Imre Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szak tá jé - koz tató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, több szö rö zése, for dí - tása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával meg en - ge dett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb for rásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idô pont já - ban meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves érte - sü lésekért felelôsséget nem vállalunk. fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás fizeti meg utána. Amennyiben a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak ar ról, hogy az egész ség ügyi szol gál - tatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Ezen túlmenôen a vállalkozót járulékalapot képezô jövedelme (személyes közremûködôi díja) után 10 százalékos nyug díj já ru lék-fi ze té si kö te le zett ség is terheli. EVA, KA TA Az eva hatálya alá tartozó társas vállal ko zók ese té ben nin cse nek spe ci á lis szabályok. Tehát az evás vállalkozás a tagjai után az általános szabályok szerint köteles a járulékokat leróni, szja jövedelem hiányában a minimális havi kötelezettségnek tesz eleget, vagy többes jogviszony ese tén nem fi zet sem mit. Az evás vállalkozás kiegészítô tevékenységûnek minôsülô tagja után természetesen lerója a ha vi 6660 fo rin tot. A katás vállalkozások esetében a társaság tagja ugyancsak háromféle megoldás közül választhat: nem mûködik közre, tagként mûködik közre és bejelentett kisadózónak minôsül, vagy munkaviszonyban mûködik közre. Az ügyvezetô helyzete ennél egyszerûbb: vagy munkaviszonyban áll, vagy pedig bejelentett kisadózó. A katás vállalkozók társadalombiztosítási jogállásával, velük kapcsolatos járulékfizetéssel az elôzôekben már részletesen foglalkoztam. Amit eb bôl ki kell emel ni, hogy a nem fô ál lá sú kis adó zók kö re tá gabb, mint a kiegészítô tevékenységet folytatóké. Ez azt je len ti, hogy a sa ját jo gú nyug - díjason kívül nem fôállású kisadózónak tekintendô az is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szó ló uni ós ren de le tek alap ján külföldön biztosított személynek minôsül, a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biz ton sá gi egyez mény alap ján más államban biztosítottnak minôsül, olyan ma gán sze mély, aki de - cem ber 31-én a Tbj. alap ján meg ál - la pí tott I., II. vagy III. cso por tos rok kant sá gi, bal ese ti rok kant sá gi nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosítá sá ról szó ló évi CXCI. tör vény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rok kant sá gi el lá tás ban ré sze sül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minôsítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékû. A nem fôállású kisadózó nem biztosított, és nem il le ti meg sem mi lyen tár sa - dalombiztosítási ellátás a jogviszonya alapján, tehát még baleseti ellátás sem. A fôállású kisadózó viszont biztosított, ellátási alapja forint. A biztosított kisadózó után havi 50 ezer, míg a nem biztosított kisadózó után ha vi 25 ezer fo rint katát kell meg fi zet ni. Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhes sé gi-gye rek ágyi se gély ben, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítô önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyé ni vál lal ko zói te vé keny sé gét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell megfizetni az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a mentesség (ide nem értve a vállalkozói tevékenység szüneteltetését) megszûnik akkor, ha az ál la pot leg alább 30 na pig fenn állt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kí vül kell hagy ni azt az idô sza kot, amely - re vo nat ko zó an a men te sü lés em lí tett ese tei sze rint a kis adó zó után az adót nem kell megfizetni. Ez különbözik a minimális járulékfizetésnél megszokott szabályoktól. Például ha egy kis adó zó már ci us 5-tôl május 10-ig táppénzben részesül, akkor március hónapra meg kell utána fizetni a ha vi 50 ezer fo rin tot, áp ri lis és má jus hó - napra viszont nincs vele kapcsolatban kötelezettség. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ennek a kisadózó vállalkozásnak ez kedvezô, hiszen ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót meg fi zet ni, a 40 szá za lé kos mértékû adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érin tett hó nap jai és 500 ezer fo rint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. Amennyiben valaki egyidejûleg több vál lal ko zás ban vál lal ja a kata sze rin ti adózást, az általános szabályok szerint min de nütt meg kell fi zet nie a té te les adót. Ugyanígy ha valaki egyidejûleg kisadó zó és mel let te tár sas vál lal ko zó, mindkét vállalkozásban az általános szabályok szerint kell a kötelezettségeket teljesítenie, azaz nem mentesül sem a kata, sem pedig a havi minimális kötelezettség alól. Széles Imre