Társadalombiztosítási ismeretek. Összeállította: Forgó Györgyné 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalombiztosítási ismeretek. Összeállította: Forgó Györgyné 2014."

Átírás

1 Társadalombiztosítási ismeretek Összeállította: Forgó Györgyné

2 Ajánlás A Társadalombiztosítási ismeretek kiadvány a magyar társadalombiztosítás rendszerét alapjaiban mutatja be, ismertetve kialakulásának történetét és bemutatva helyét a szociálpolitika intézményrendszerében. Kiadvány elsődleges célja, hogy tankönyvként funkcionálva elősegítse a sikeres vizsga letételét, ezen túl pedig a szociálpolitika területén dolgozók, (dolgozni szándékozók) számára is hasznosítható kiadványként funkcionáljon november Forgó Györgyné 2

3 1.Társadalombiztosítás története A társadalombiztosítás a szociálpolitika része, a szociális biztonsághoz való jog legjelentősebb garanciája. A társadalombiztosítás keretében kell gondoskodni azokról, akik a nyugdíjkorhatárt elérték, betegek, rokkantak, özvegyen és árván maradtak. A társadalombiztosítás egy társadalmi kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező. Alapvetően ez a részvétel és az arányos közteherviselés alapozza meg az ellátásra való jogosultságot is. Az ellátások pénzügyi fedezetének megteremtése alapvetően a biztosítottak és a számukra kifizetést teljesítő foglalkoztatók feladata. Ezért a társadalombiztosítási ellátásokra kizárólag azok jogosultak, akik járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások általában a biztosított járulékfizetése alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak. Társadalombiztosítás története során három szakaszt lehet elkülöníteni. Kezdeti, a paternalizmus korszakára magánjótékonyság és a szegényeknek nyújtott közsegély volt jellemző. A második szakasz az egyéni biztosítási elvre épülő társadalombiztosítási szakasz: munkások társpénztárai közalkalmazottak, magánalkalmazottak nyugdíj és betegségbiztosítási rendszereinek kialakulása. A harmadik szakaszra jellemzőek a megelőzés és az univerzalizmus elvei, szélesedik a szolgáltatások köre, az egyének és családok életminőségének szinten tartása érdekében. Ezek a szakaszok nem válnak el élesen, egy adott országban több szakasz is jelen lehet egyszerre Társadalombiztosítás a XVII XIX. században Magyarországon a történelem korai időszakában találhatók önsegélyezési próbálkozások, amelyek megelőzték a szélesebb rétegeket érintő kötelező betegségi biztosítás kialakulását. A bányamunkás önsegélyező tevékenysége az egyházak ösztönzésére, az egyházak kezelésén belül bontakozott ki, önkéntes adományaikból (elsősorban beteg, idős, munkaképtelen) társaikat, hozzátartozóikat támogatták. A középkorban az elesettek és betegek gondozását az egyház vállalta. Szerzetesrendek kórházakat építettek. Az ipar kialakulásával megjelent az önsegélyezés gyakorlata is - nagyobb bányák mellett ún. bánya-társpénztárak alakultak. Magyarországon az első ismert társládát Thurzó János bányájában vezették be. A társládák pénzügyi alapjait a munkásoktól levont járulékok és a munkaadók hozzájárulásai képezték. Betegség esetén pénzt, illetve gyógyszersegélyt nyújtott, orvosi költségek térítésére, munkaképtelenség esetén nyugellátást vagy végkielégítést biztosított, továbbá hozzátartozók (özvegy, árva) segélyezés, valamint temetési költségekhez nyújtott segítség lehetősége. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan szerveződtek - elsősorban a veszélyes ágazatokban (kohászat) - az iparági segélypénztárak. A kölcsönös támogatás alapelvén nyugvó munkásegyletek közül egyik legrégibb az 1846-nan alakult Budapesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló, Egyesület. A legelső jogszabály, amely a megbetegedett alkalmazott helyzetével foglalkozik, az évi XVI. törvénycikk. Ez arról rendelkezik, hogy az alkalmazott" ápolást követelhet" betegsége esetére ben alakult meg az Általános Munkásbetegsegélyező és Rokkant Pénztár, amely a magyar társadalombiztosítás ősének tekinthető. Célja: "hogy a munkás betegségében illően segélyeztessék rokkantsága esetén fenntartassák, halála esetén temetkezési járulékot biztosítson családjának. " A kötelező társadalombiztosítás bevezetésénél Magyarországnak mintájául a Németországban 1883-ban, majd Ausztriában 1888-ban meghozott kötelező betegségi biztosításról szóló 3

4 törvény szolgált. Az ipari munkások és gyári alkalmazottak betegség esetére kötelező biztosítását a világon harmadikként az évi XIV. törvény mondta ki. Ezzel megvetette a magyar társadalombiztosítás alapját. A járulék egyharmadát a munkaadó, kétharmadát a munkavállaló fizette. A munkáltató a biztosításra kötelezett alkalmazottját a munkába állástól számított nyolc napon belül köteles volt bejelenteni. Amennyiben ezt elmulasztotta és a munkavállaló megbetegedett, minden költséget a munkáltatónak kellett megfizetnie. A törvény végrehajtása érdekében a kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki 1892-ben, Kerületi Betegsegélyező Pénztárak létrehozására. A törvény értelmében minden munkavállalót itt kellett biztosítani, akinek más pénztárnál még nem volt biztosítása. Szabályozta a törvény az önkéntes biztosítás lehetőségeit is. Ekkor még kimaradtak a kötelező biztosításból a mezőgazdasági munkások, akiknek balesetbiztosításáról később rendelkezett az évi XVI. törvény A XX. Század magyar társadalombiztosítása Az évi XIV. törvénycikk létrehozta az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélyező pénztárat. Itt tag lehetett minden munkásigazolvánnyal rendelkező gazdasági cseléd, mezőgazdaságban dolgozó, 14 éves kort betöltött, de a 35 év alatti személy. A törvény reformjára 1907-ben került sor. Az évi XIX. törvénycikk célja a központosítás bevezetése, a széttagolt nemzet egyesítése, valamint a balesetbiztosítás megoldása volt. Az új rendszer hatékonyabb volt a korábbiaknál, de a gazdasági válság miatt befizetési nehézségek folyamatos hiányt okoztak. Az 1920-as évek válsága a figyelmet ismét a társadalombiztosítás felé terelte ra készült el egy betegségi- és balesetbiztosítási reform előterjesztés. Az elfogadott törvény az évi XXI. törvénycikk egységesítette a balesetiés betegbiztosítás szabályait. Tovább bővült a biztosítottak köre. Az évi XL. törvény létrehozta az Országos Társadalombiztosítási Intézetet (OTI). Feladatát központi és helyi szervei útján végezte. Külön betegbiztosítási intézete volt az Államvasutaknak, bánya-társpénztáraknak, Dohányjövedéknek, Postának, a Magyar Hajózási Alkalmazottaknak és a magánalkalmazottaknak (MABI). Ugyancsak e törvény vezette be Magyarországon a kötelező öregségi-, rokkantsági-, özvegységi- és árvasági biztosítást. A gazdasági válság idején ( ) a gazdasági bajok orvoslását részben a társadalombiztosítási szolgáltatások csökkentésével próbálták elérni. Törekvés volt a kötelező biztosítás megszűntetésére, a járulékterhek munkavállalókra való terhelésére. Nőtt a társadalombiztosítás hiánya. Csökkent a táppénz összege. Az öregségi biztosításban szeptember l-je fordulópont volt Magyarországon. Az első folyósítások ezután kezdődtek azok számára, akik legalább 400 heti járulékfizetéssel és betöltött 65 évvel rendelkeztek. Az öregségi biztosításba bevontak köre fokról-fokra bővült, 1938-ig a mezőgazdasági dolgozók nyugdíjbiztosítására is lehetőség nyílott ben, a II. világháború után, amikor a bismarcki rendszer kiteljesedett, újabb önkormányzati szakasz kezdődött a társadalombiztosításban ben Európa legsikeresebb társadalombiztosítási rendszere működött Magyarországon tól bővítették a biztosítottak körét, amellyel megoldották a szövetkezeti tagok és a kisipari szövetkezeti tagok biztosítását is végre között fokozatosan megszűntek azok az önálló társadalombiztosítási intézetek, 4

5 amelyek a korábbi évtizedekben a különböző foglalkozási ágak és munkavállaló csoportok társadalombiztosítását felvállalták, majd 1950-ben, amikor megalakult a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK). A nyugdíjrendszer fejlődését az egységes évi 36. törvényerejű rendelet, majd évi 28. törvényerejű rendelet biztosította. A két biztosítóintézetet egyesítették, az új SZOT irányításával, az igazgatási feladatokat a szakszervezet látta el, majd a száz főnél több biztosítottat foglalkoztató munkahelyek létrehozták a társadalombiztosítási kifizetőhelyeket. Az évi XXX. tv. az első egységes nyugdíjtörvény hazánkban. Minimálisan 10 év szolgálati időt követelt meg, a legkorábban a 60. életév betöltése után lehetett nyugdíjba vonulni, törzsnyugdíjat biztosított, amely a megelőző 12 hónapban elért átlagkereset 15%-át jelentette és bonus járt a többletévekre, ha a jogosult korhatár után ment nyugdíjba. Jelentős eredménye volt a törvénynek, hogy megszüntette a járulékok mértéke között a korai időktől meglévő, a foglalkozás veszélyességi foka szerinti különbségtételt. Az évi 28. sz. törvényerejű rendelet, a második egységes nyugdíjtörvény szerint 10 évi szolgálati idő után a törzsnyugdíj összege a korábbi 15-20% helyett a kereset átlagosan 50%-ára emelkedik. A törzsnyugdíjhoz az I. 1-jét követően munkában töltött évek után évenként a törzsnyugdíj összegének 1-2%-a járul évi 39. sz. törvényerejű rendelettel a betegségi biztosításban és az egyéb biztosítási ágakban is megszűnik a tárgyi (üzemre, vállalatra, gazdaságra, intézményre, hivatalra szóló) biztosítás. A biztosítás alapja a személyi biztosítás lett, és hatálya kiterjed egyes munkaviszonyban nem álló személyekre (ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagok, tanulók, lelkészek és egyházi tisztségviselők) is. Az évi 65. sz. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról rendelkezett. Öregségi nyugdíjra az a 65. életévét betöltött férfi, ill. a 60. életévét betöltött nő jogosult, akinek legalább 20 év szolgálati ideje van. Legalább 10 évi szolgálati idő után is jogosult öregségi nyugdíjra, aki XII. 31-ig a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belépett évi 40. sz. törvényerejű rendelet, a harmadik egységes nyugdíjtörvény. A törzsnyugdíj alapul vételével az január 1-től munkaviszonyban töltött minden egyes év után 1%-os nyugdíjkiegészítés jár. - Az élettárs is részesülhet özvegyi nyugdíjban, ha az élettársi viszony legalább 10 éve fennáll között a társadalombiztosításba bevont népesség létszámaránya 31%-ról 97%-ra emelkedik. A teljes foglalkoztatottság mellett a társadalombiztosítás a létbiztonság egyik meghatározó tényezőjévé válik. Emellett az 1960-as években teljesedik ki a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, az ingyenes és korlátlan ideig ingyenes kórházi ápolás, valamint a biztosított családtagjának meghatározott ideig ingyenes kórházi ápolása től a kötelező betegségi biztosítás hatálya alá vonják a kisiparost, a magánkereskedőt, az egyéni gazdálkodót, az általános és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezetteket. Az egészségügy állami feladattá vált, az évi II. törvény (Egészségügyi törvény) állampolgári jogon deklarálta az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás jogát. 5

6 A nyugdíjbiztosítás a táppénzzel és egyéb betegségi ellátásokkal a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alá került. Az évi II. törvénnyel jelent meg az átfogó, mindenre (négy biztosítási ágra: betegség és anyaság, családi pótlék, nyugellátások, balestei ellátások) kiterjedő, majd 100 százalékos jogosultsági arányt megvalósító társadalombiztosítás. Ez a jogszabály több mint 22 évig, december 31.-ig volt hatályban, természetesen számos módosítással. Az évi II. törvény eredeti szemléletének megfelelően a társadalombiztosítás állami feladat volt, a törvény az egészségügyi ellátást állampolgári joggá tette től a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetektől az állam vette át. Ugyanebben az évben jött létre az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF). A társadalombiztosítás reformját a nyolcvanas évek derekán már a gazdasági feltételek rohamos romlása is sürgette. Átkerült a társadalombiztosítás finanszírozási körébe a gyógyszertámogatás, majd január 1-jétől "forráscsere" révén a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása. A társadalombiztosítás irányítását és szervezeti rendjét befolyásoló jogszabályok közé tartozik az évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról. E törvény végrehajtása áthúzódott 1993-ra, de a megválasztott önkormányzatok első közgyűléséig a Felügyelő Bizottságokon keresztül érvényesültek az Országgyűlés irányítási elképzelései. Az évi LXXXIV törvény olyan testületek felállítását tűzte ki célul, melyek biztosítják az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítését a társadalombiztosítás működésében. Az önkormányzatok 5 éves működésük során nem voltak képesek megvalósítani a felelős és hatékony gazdálkodást a társadalombiztosítás pénzügyi és vagyoni eszközeivel: évről évre ismétlődött az Alapok hiánya, rendezetlenek a nyilvántartások (pl. folyószámla), hiányos a járulékbeszedés, a nagy ráfordítások ellenére sem alakult ki a követelményeinek megfelelő informatikai rendszer, jelentős az Alapok vagyonvesztése, korrupció gyanús, megalapozatlan döntések születtek. Az évi IX. törvény módosította a társadalombiztosításról szóló évi II. törvényt, mely szerint július 1. napjától az addig állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás társadalombiztosítási ellátás lett, amely Magyarországon biztosított személyeket, azok hozzátartozóit illeti meg. A biztosítottakkal azonos mértékű ellátás egyéni járulékfizetéssel is megvásárolható. Meghatározásra kerültek azok, akik különböző jogcímeken kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultak, mint például a munkanélküliek, szociálisan rászorulók, stb. Az évi X. törvény létrehozta a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot. Az Alapok az évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét. A jogszabályok harmadik csoportja a biztosítási feltételeket és az ellátásokat szabályozta. Az márciusban hatályba lépő rendelkezések elsősorban a biztosítottak körét, a járulékfizetés rendjét, a járulékalap számítási módját érintették, illetve a társadalombiztosításnak az egészségügy finanszírozásával, kapcsolatos feladataival függtek össze. 6

7 A Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyébe 1993-ban két külön szervezet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság lépett. Az évi II. törvényt január 1-jétől több törvény váltotta fel: - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény; - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény; - a magánnyugdíjról és magánnyugdíj-pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény; - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről jelenleg az évi XXXIX. törvény rendelkezik, melynek hatályba lépésével megszűntek a társadalombiztosítási önkormányzatok. Az önkormányzatok megszűnését követően az alapok felügyelete, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítása állami feladat lett. Az alapok felügyeletét a kormány közvetlenül látja el, míg az igazgatási szervek irányítását kormányrendeletben meghatározott személyek útján gyakorolja. 2. A magyar államháztartás és a társadalombiztosítás kapcsolata a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az állami költségvetést a központi kormányzat költségvetése, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak költségvetései alkotják Az államháztartás alrendszerei Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje. Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják. Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató). A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. 7

8 A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain, a Nyugdíjbiztosítási Alapon és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül bonyolódnak le. Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét. Az Alapok az évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a Magyarország költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell: a) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét a működési költségvetésével együtt (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét; b) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben alaponként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik. Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása Államháztartásról szóló törvényben meghatározott feladatait a) Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), b) és az ÁKK Rt. (Államadóság Kezelő Központ Rt) látja el. A Kincstár a nemzetgazdasági miniszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Kincstár egyes feladatait a Kincstár Megyei Igazgatóságai útján látja el A Nyugdíjbiztosítási Alap A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj ideértve a szolgálatfüggő nyugellátást is, a hozzátartozói nyugellátás és törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál. A Nyugdíjbiztosítási Alap a fenti ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról 8

9 szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét. A Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban Ny. Alap) költségvetése a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetésével összefüggő feladatokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat tartalmazza. A Nyugdíjbiztosítási Alapból nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. Az Ny. Alap évi költségvetése ezért tartalmilag jelentősen eltér a korábbi évek költségvetésétől. A változás a profiltisztítás eredménye, ami azt jelenti, hogy január 1-jétől a korhatár alatti rokkantsági ellátások, valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása az Ny. Alapból átkerül az Egészségbiztosítási Alapba (a továbbiakban E. Alap), a korhatár alatti öregségi nyugdíjakat pedig a Nemzeti Szociálpolitikai Alap finanszírozza. A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: - a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék; - a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében, - a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék, - a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, - az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék; - egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve - a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot, - az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 7. -a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítéseket, - a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 29. (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. -ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget, - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 91. -a szerinti mulasztási bírság; - a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel összegét; - a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, - a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; - a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből 9

10 származó összeg; - működési bevételek; - törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz. A szociális hozzájárulási adó megoszlása 2014-ben: A szociális hozzájárulási adó 2014-ben megfizetett összegének 96,3%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 3,7%-a az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai Nyugellátások A Ny. Alapból nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. Ennek megfelelően a korhatár előtti ellátások finanszírozása az ún. szolgálatfüggő (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részére korhatárt megelőzően járó) nyugellátások kivételével január 1-jétől kikerül az Ny. Alapból. A profiltisztítás az alábbi ellátásokat érinti: A korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátásokat és a rehabilitációs járadékot az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. A 2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezeten belül létrejövő Nemzeti Szociálpolitikai Alap finanszírozza a korhatár alatti öregségi nyugdíjak: az előrehozott öregségi nyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjak és a szolgálati nyugellátások átalakításával létrejövő ún. korhatár alatti ellátásokat, ezen belül a szolgálati-, a korkedvezményes és az előrehozott öregségi ellátást. A szerkezeti változást követően az Ny. Alap 2012-től három főbb ellátáscsoportot tartalmaz: az öregségi nyugellátásokat, amelybe kizárólag a korhatár feletti, saját jogú nyugellátások tartoznak, ideértve a korbetöltött rokkantsági ellátásokat is; a szolgálatfüggő nyugellátásokat, amelybe a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részére járó korhatár alatti nyugdíjak tartoznak; a hozzátartozói nyugellátások teljes körét Egészségbiztosítási Alap Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, továbbá a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat, kiadásainak fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap a fenti ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: 10

11 - a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék); - a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék); - egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve - az egészségügyi szolgáltatási járulékot, - az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot, - a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, - az Efo.tv. 7. -a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítéseket, - az egészségügyi hozzájárulás; - az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; - a költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve az Egészségbiztosítási Alapot megillető munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét; - az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve - a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, - a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét, - az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt visszaérkezett bevételként elszámolt összeget, - a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét, - egyéb törvényben meghatározott további bevételeket; - az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; - az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg; - működési bevételek. 3.Társadalombiztosítási ellátások fedezete 3.1. A biztosítottak és a foglalkoztatók által befizetett járulék mértéke A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a) a biztosított 8,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) és 10% nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 10 % nyugdíjjárulékot, b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint 27% szociális hozzájárulási adót, c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy 6810 forint (napi összege 227 forint) egészségügyi hozzájárulást, 11

12 e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó 13% korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet (A jelenlegi szabályokat is figyelembe véve december 31-ig. A járulékot nem kell megfizetni, ha a foglalkoztató jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése estén mentesül annak megfizetése alól.) d) a foglalkoztató a táppénz egyharmadával táppénzkiadásokhoz hozzájárul. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni Járulékalapot nem képező jövedelem Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, - a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott béren kívüli juttatás, - a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), - a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, - a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat A nyugdíj- és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék A foglalkoztatott nem fizet - nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után, - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme után fizeti meg Munkaerő-piaci járulék fizetése alóli mentességek Nem fizet 1,5 % -os mértékű munkaerő-piaci járulékot - a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, - a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, - az álláskeresési támogatásban részesülő személy, 12

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény

1997. évi LXXX. törvény 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm.

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás)

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) KÉRELEM BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve: Anyja neve:. Születési hely,év,hó,nap:

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény

1997. évi LXXX. törvény 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm.

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT 2. melléklet K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT Kérelmező adatai: Név:... Születési név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:...

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény

1997. évi LXXX. törvény A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

1/B. számú melléklet KÉRELEM Önkormányzati segély megállapításához Krízishelyzetet kezelő segély/élelmiszer kiadások támogatásához. Születési neve:...

1/B. számú melléklet KÉRELEM Önkormányzati segély megállapításához Krízishelyzetet kezelő segély/élelmiszer kiadások támogatásához. Születési neve:... 1/B. számú melléklet KÉRELEM Önkormányzati segély megállapításához Krízishelyzetet kezelő segély/élelmiszer kiadások támogatásához I. Az igénylő adatai: 1./ Kérelmező neve... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY Bevezető: A Tbj. alapelvei szerint, a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése,

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ

KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda/Egészségügyi, Szociális Csoport 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1. KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ KÉRELMEZŐ

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások Noha hírlevelünk megjelenésekor már az első havi bevalláson túl vagyunk, talán mégsem haszontalan, ha röviden összefoglaljuk a legfontosabb társadalombiztosítással

Részletesebben

K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet nappali tagozatos tanulói részére)

K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet nappali tagozatos tanulói részére) 4. számú melléklet Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013. (XII.19.) önkormányzati rendeletéhez K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására 9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyes adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!)

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) I. A kérelmező személyi adatai Név:... Születési név:... Születési hely:...év:...hónap:...nap:..... Anyja

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

TEMETÉSI SEGÉLYT IGÉNYLŐ ADATLAP

TEMETÉSI SEGÉLYT IGÉNYLŐ ADATLAP TEMETÉSI SEGÉLYT IGÉNYLŐ ADATLAP 1./ Kérelmező neve /születési név is / /Nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni!/ Társadalombiztosítási Azonosító Jel /TAJ szám/: Születési helye: Anyja neve: Születési idő:

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők 2 1. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban Ny. Alap) költségvetése a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÁTMENETI SEGÉLYT IGÉNYLÖ ADATLAP

ÁTMENETI SEGÉLYT IGÉNYLÖ ADATLAP ÁTMENETI SEGÉLYT IGÉNYLÖ ADATLAP 1./ Kérelmező neve /születési név is / Társadalombiztosítási Azonosító Jel /TAJ szám/: Születési helye: Anyja neve: Születési idő: 19 év hónap nap Nyugdíjas esetén nyugdíjas

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben