Menyhárt Szabolcs A TÁRSAS VÁLLALKOZÓK BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK KRITIKAI ELEMZÉSE
|
|
- Erika Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Menyhárt Szabolcs A TÁRSAS VÁLLALKOZÓK BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK KRITIKAI ELEMZÉSE A magyar társadalombiztosítás a kötelező biztosítás és a szolidaritás alapelveire épül. E szabályok csekély kivételtől eltekintve nem változtak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 1997-es megalkotása óta. Azonban a társas vállalkozókat érintő normarendszer alapvető változásokon ment át, legutóbb január 1-i hatállyal. E tanulmány során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintő jelleggel felvázoljuk a társas vállalkozók biztosítási jogviszonyára vonatkozó legfontosabb szabályokat, hiszen személyükben egy viszonylag széles rétegű és szabályozástechnikailag igen speciális kört tisztelhetünk. A társadalombiztosítási rendszer szabályai alapján alapvetően négy biztosítotti kategóriát különböztethetünk meg: függő foglalkoztatási viszonyok keretében foglalkoztatottak biztosítása (itt a foglalkoztató és a foglalkoztatott személy szétválik), az önfoglalkoztatási viszonyok (itt a foglalkoztató és a foglalkoztatott személye nem válik ketté), a társas vállalkozók jogviszonyai (itt a foglalkoztató és a foglalkoztatott személye jogtechnikailag kettéválik, de e viszonyok tartalmuk szerint inkább az önfoglalkoztatáshoz állnak közelebb), illetve egyéb jogviszony alapján biztosítottnak minősülő személyek (akik nem sorolhatóak be az előző kategóriákba, mert pl.: egyáltalán nem rendelkeznek foglalkoztatóval, de mégis meghatározott ellátások megszerzése révén biztosítottnak minősülnek). A magyar társadalombiztosítási rendszer alapvetően német alapokon nyugszik. A német szociális ellátórendszer az 1880-as években alakult ki oly módon, hogy 1883-ban a betegbiztosítást, 1884-ben az üzemi baleseti biztosítást, míg 1889-ben az öregségi és rokkantsági biztosítást iktatták törvénybe. 1 A rendszer általános jellemzője volt, hogy a társadalom viszonylag széles elsősorban munkás rétegeit integrálta és biztosította ellátásukat meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor. A biztosítottak a nyugdíjbiztosítás esetében is a korábbi jövedelmükkel arányos járadékot kaptak, ami biztosította megélhetésüket akkor, amikor már munkaképtelenek voltak. 2 A rendszer fedezetét a munkáltató és a munkavállaló által fizetett járulékokból biztosították. A munkáltató az általa befizetett járulékot nem vonhatta le a munkavállaló béréből. Az ekképp létrejött pénzügyi alapok önkormányzati irányítás mellett működtek, 3 ami egyébként a stabilitás és a biztonság mai napig ható garanciája Németországban. Az önálló foglalkozásúak magyar A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 Barta Judit: A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra, Ph.D. értekezés, Miskolci Egyetem ÁJK, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Miskolc, 2000., 13. oldal 2 Fabók András Prugberger Tamás: Társadalombiztosítási jog, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2005., 24. oldal. 3 I. m. 25. oldal 1
2 terminológiával élve egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettsége igen speciálisan alakult. A rendszer felállításakor a jogalkotó elsődlegesen a reprodukciós zavaroknak leginkább kitett munkásság szociális helyzetét kívánta rendezni. Az önfoglalkoztatók státusa hosszú ideig kezeletlen maradt, csak 1998-tól minősülnek a kötelező rendszer alanyainak. 4 A hazai társadalombiztosítás a II. Világháború után viszonylag kevés figyelmet fordított a nem munkaviszonyban (vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban) foglalkoztatottak ellátására, mely a korbeli politikai berendezkedés ideológiai alapjait ismerve nem is csoda. A magyar társadalombiztosítás a rendszerváltás közeledtével igyekezett egyre nagyobb figyelmet fordítani a nem kizárólag munkaviszonyban foglalkoztatottak jogi helyzetének szabályozására. A társadalombiztosításról szóló évi II. törvény (Tb. tv.) biztosítotti körét a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők alkották. A szabályozás tehát kizárólag a függő foglalkoztatásban dolgozókat vonta a rendszer védőhálója alá. A rendszerváltás után fokozatosan beépülnek a Tb tv. szabályrendszerébe a függő foglalkoztatási viszonyok melletti biztosítotti körökre vonatkozó rendelkezések is. 5 Az 1997-es társadalombiztosítás reform már nem kell kialakítsa a piacgazdaság biztosítotti köreit, hiszen erre már korábban sor került, de az új Tbj. egységes fogalmi elvek mentén alkotja meg az egyes biztosítotti körökre vonatkozó szabályokat. A Tbj. 5. (1) bekezdése sorolja fel a törvény által biztosítottnak tekintett személyi kört. Ennek megfelelően a törvény alapján biztosított az, aki a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban áll, fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatása, b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ugyancsak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni a Tbj. 5. (2) bekezdése szerint azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási önkormányzat, gazdálkodó szervezet - ide nem értve a gazdasági 4 Börsch-Supan, Axel Wilke, Christina B.: The German public pension system: How it was, how it will be, NBER Working Paper Series, Working Paper 10525, National Bureau of Economic Research, 1050 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02138, May 2004., oldal 5 Pl.: A társadalombiztosításról szóló évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló évi IX. törvény 2
3 társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit - választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A fenti szabályokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a tanulmányunk elején jelzett négy biztosítotti forma megtalálható a Tbj. rendszerében. A függő foglalkoztatás formáit a Tbj. 5. (1) bekezdése a), b), c), d) pontjai, illetve a 5. (2) bekezdése sorolják fel. Az önfoglalkoztatók a Tbj. 5. (1) bekezdés e) pontjában, az iménti két kategória között elhelyezkedő társas vállalkozók a Tbj. 5. (1) bekezdése f) pontjában, az egyéb kategória a Tbj. 5. (1) bekezdés d) pontjában kerültek felsorolásra. De kik is a Tbj. szerinti társas vállalkozók, és miért érdekes jogi státusuk a Tbj szerint? A Tbj. hivatkozott 5. (1) bekezdés f) pontja szerint biztosítottnak minősül a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. E körben a Tbj. fogalommeghatározását is segítségül kell hívnunk. Itt megkaphatjuk a társas vállalkozó, a kiegészítő tevékenység, illetve az ebből következő saját jogú nyugdíjas törvényi kategóriáit. A Tbj. 4. d) pontja szerint társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 2. a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, 3. az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. A Tbj. 4. e) pontja szerint Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat. A Tbj. 4. f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény alapján 1. öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységét folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt is), 2. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A fenti szabályok értelmében tehát megállapíthatjuk, hogy a Tbj. szerint nem csak a nyugdíjasként folytatott társas vállalkozói tevékenység alapozza meg az e jogcímen történő biztosítottá válást. További specialitás, hogy a hivatkozott törvényhely 1-2. pontjaiban hivatkozott esetekben a biztosítottá váláshoz a társaság tevékenységében történő személyes közreműködés is alapvető feltétel. A Tbj. 10. (2) bekezdése alapján a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) a gazdasági társaság tagja, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. 3
4 A Tbj. fenti szabálya alapján tehát csak a gazdasági társaság tagja, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság tagja esetében kötődik a biztosítási jogviszony a személyes közreműködés ellátásához. A gyakorlat során tehát azon társas vállalkozók szembesülnek nehézségekkel saját biztosítási jogviszonyuk elbírálásakor, akiknél a személyes közreműködés a jogviszony létrejöttének további feltétele. Így esetükben a biztosítási jogviszony elbírálásához a személyes közreműködés fogalmát is tisztáznunk kell. Nyilvánvaló, hogy azon társas vállalkozóknál, akik a Tbj. 10. (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá esnek, a biztosítási jogviszony bárminemű egyéb ténytől függetlenül, a jogviszony létesítésének napján létrejön, míg a jogviszony megszűnésének napján megszűnik. A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (régi Gt.) szabályai szerint a közkereseti-, a betéti-, és a korlátolt felelősségű társaság esetében nyílik mód a tag általi személyes közreműködésre, de a gyakorlatban a tag általi személyes közreműködés a személyegyesítő társaságoknál (Kkt, Bt) gyakori. A személyes közreműködés csak természetes személy esetében értelmezhető, ezért pl. gazdálkodó szervezet mint tag esetében ez a lehetőség fogalmilag kizárt. A személyes közreműködésért díjazás automatikusan nem jár, de a felek megállapodása alapján ellenérték kiköthető. A személyes közreműködés a jellegéből adódóan rendkívül sokféle lehet, így pl. a társaság üzletvezetését vagy képviseletének az ellátását is jelentheti. 6 A továbbiakban a leggyakoribb társas vállalkozói kategóriákkal a Kkt, Bt és Kft tagokkal kívánunk foglalkozni. Számos esetben előfordult, hogy a társas vállalkozók igyekeztek kivonni magukat a járulékfizetési kötelezettség teljesítése alól. Ezt leginkább azzal tudjuk magyarázni, hogy a kis- és mikro vállalkozás zöme kényszervállalkozásként jött létre, így eleve kevés forrás állt a cégek rendelkezésére. Másrészt pedig ezen cégek a tulajdonosok felfogásában nem különültek el tőlük, mármint a társaság üzletrészének tulajdonosaitól. A legtöbb esetben a társaságot ténylegesen irányító, képviseletre, üzletvezetésre jogosult tag a céget sajátjának, a cég bevételeit tulajdonaként kezelte. Nyilván a személyesen közreműködő tag után fizetendő járulékok mértéke is jelentősnek mondható, így nem meglepő, ha egyesek megpróbáltak kibújni a kötelezettség teljesítése alól. Ellenőrzési szempontból utólag igen nehéz bizonyítani a tényleges személyes közreműködés tényét, különösen pedig annak időtartamát, így a régi Gt. fentebb idézett kommentárjával is összhangban a Bt-beltagok, Kkt-üzletvezető tagok (képviselők) biztosítási jogviszonyának megítélésekor az adóhatóság a képviselet, mint személyes közreműködés tényéből indult ki. Ezen esetkör feltárása viszonylag kis ráfordítást igényelt, hiszen a közhiteles cégadatok tartalmazták a személyegyesítő társaságok képviselőinek adatait, az pedig az adóhatóság saját nyilvántartásából kiderült, hogy mely képviselő után nem került a járulékfizetési kötelezettség megállapításra. A járulékfizetési kötelezettséget csak abban az esetben lehetett elkerülni, ha bebizonyosodott, hogy a képviselő sajátjogú nyugdíjasnak minősült (akkor ugyanis kiegészítő tevékenységűnek minősült, így a fenti szabályok szerint biztosítási jogviszonya nem állt fenn), vagy ún. többes jogviszonyára tekintettel nem volt járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor a személyes közreműködés bizonyítása esetén más tagok biztosítási jogviszonya is megállapításra került. 7 Erre alapvetően akkor kerülhetett sor, amikor a tagnak érdeke volt bizonyítani a korábbiakban kifejtett személyes közreműködését, pl.: nyugdíjmegállapítás céljából. Ezen esetben a társaság személyesen közreműködő tagja elismerte az általa kifejtett személyes közreműködés tényét, így ezen időszakra 6 Bacsy Kázmér-Rózsa Éva-Szegediné Sebestyén Katalin: KOMMENTÁR a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvényhez, CompLex Kiadó Kft., Budapest, CompLex Jogtár Plusz, Verzió 2012,06. 7 Ez alapvetően a felek nyilatkozata alapján lehetséges, hiszen egy járulékellenőrzés során lehetetlen rekonstruálni, hogy pl.: a Bt. kültagja milyen időtartamban végzett az ellenőrzést megelőző 2 évben a társasság életében személyes tagi közreműködést. 4
5 megállapíthatóvá vált biztosítási jogviszonya. Azonban a társaság terhére jelentős összegű járulék-különbözet és szankció (adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság) is előírásra került. Az új Gt. elfogadása ugyanakkor gyökeresen más joghelyzetet teremtett. A törvény 91. -a szerint a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Ugyanakkor nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. A tagot személyes közreműködéséért a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján díjazás illetheti meg. A módosítás eredményeképp az adóigazgatás során nem lehetett automatikusan személyes közreműködésnek tekinteni a cégvezetők, üzletvezetők, stb. képviseleti tevékenységét. Ezt követően jelentős többlet-bizonyítási teher adódott, ha bizonyítani kívánta az ellenőrzés az adott Bt. beltag személyes közreműködésére tekintettel a képviselő biztosítási jogviszonyának fennálltát. A képviselet minősítése sok tekintetben nehézségekbe ütközött. Felvetődött a kérdés, hogy hol húzódik a határvonal a képviselet és a személyes közreműködés között. Amennyiben tehát a festő-mázoló tevékenységet végző betéti társaság beltag-képviselője, a munkát elmegy felmérni, árajánlatot ad, szerződést köt, stb., akkor azt képviseletnek kell tekinteni. Amikor azonban már elkezdődik a tényleges munkavégzés, azaz a beltag ecsetet ragad (a festés-mázolás), akkor már a társaság tevékenységében ténylegesen közreműködik. Tekintettel arra, hogy utólag igen nehéz bizonyítani e tevékenység folytatását, az ilyen minősítésű társas vállalkozók sok esetben a társadalombiztosítás hatókörén kívül rekedtek. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy mindez nem vonatkozik arra, aki valamilyen más jogviszonyban lát el képviselői teendőket (munkaviszony, megbízás). A helyzetben január 1-től következett be gyökeres változás, hiszen a jogalkotó is felismerte a gyakorlat által felvett ezen problémát. A Tbj. rendelkezéseinek megváltozásával sikerült ezen jogszabályi ellentmondást kiküszöbölni. A Tbj. 4. d) pontja szerint társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, 3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, 4. az egyéni cég tagja, 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény indokolása kiemeli, hogy a biztosítottak körének szélesítése céljából azok a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek a törvény szerint, akik eddig (gyakran ingyenes) megbízás alapján látták el a cégükben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túl személyesen is közreműködik a cégben, akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi szabályok szerinti jogviszonya (kvázi megbízás vagy munkaviszony) határozza meg a biztosítási kötelezettségét. 5
6 Mindez tehát a gyakorlatban azt eredményezi, hogy azon társas vállalkozások cégjogi képviseletet ellátó tagjai, melyeknél elvileg nem kizárt a képviselet tagsági jogviszony alapján történő ellátása, visszakerülnek a társadalombiztosítás hatálya alá. Nem történt változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el, 2012-től változatlanul munkaviszonyban állónak minősül. Ne feledjük, hogy e társas vállalkozó a Tbj. szerint valójában munkaviszonyban állónak minősül, biztosítási jogviszonya a Tbj. 5. (1) bekezdés f) pont helyett az 5. (1) bekezdés a) pontja alapján áll fenn. Mindez ugyanakkor a járulékfizetési szabályokban is különbséget eredményez, nem csupán törvényhelybeli különbség van a két biztosítotti kategória között. A törvénymódosítás következtében csak a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt. Így, ha a tag megbízás alapján látja el a képviseletet, de egyben nem minősül személyes közreműködőnek, akkor az új szabályok értelmében társas vállalkozónak minősül január 1-től. Ugyanakkor amennyiben a személyes közreműködés ténye is fennáll, akkor a személyes közreműködés létesíti a biztosítási jogviszonyt, nem pedig a képviseleti jog elvállalása. Látható, hogy az új rendelkezések értelmében primátusa van a személyes közreműködésnek a képviselethez képest, de személyes közreműködés hiányában, önmagában a megbízás alapján történő képviselet ellátása is létrehozza a biztosítási jogviszonyt. Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. 8 Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. 9 Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége, például ún. többes jogviszonyos társas vállalkozónak minősül. 10 Összegezve a Tbj. vonatkozó szabályainak módosulását, egyértelműen pozitív irányú szabálymódosítást tapasztalhatunk. A jogalkotó igyekszik érvényre juttatni a Tbj. alapelveit, miszerint a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. 11 A járulékfizetői kör 8 9 NAV: Tájékoztató a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról, Forrás: NAV: Tájékoztató a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról, Forrás: NAV: Tájékoztató a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról, Forrás: Tbj. 2. (1) bekezdés 6
7 szélesítésére tett intézkedések nem értékelhetőek kizárólag atekintetben, hogy ezáltal nagyobb járulékbevételre tehet szert a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap. Mindenképp kiemelendő, hogy maga a társadalombiztosítás rendszere az emberi élet során termelt jövedelem-többlet reprodukciós zavarral érintett és ezáltal forráshiánnyal jellemezhető létszakaira történő áthelyezésére szolgáló intézményként funkcionál. A jogalkotó e rendszer megszervezésével, működtetésével és végső esetben a kifizetések garantálásával biztosítja az állampolgárok részére a legolcsóbb tartalékképzés lehetőségét. Azáltal, hogy a társas vállalkozók érintett csoportja a évi új Gt. hatályba lépésével gyakorlatilag kikerült a kötelező biztosítotti körből, a társadalombiztosítási rendszerben történő tartalékolástól is meg lett fosztva. Ez nyilvánvaló, hogy számukra rövidtávon haszonnal kecsegtet, hiszen a jelenben (pontosabban a közelmúltban) kevesebb pénzügyi terhet kellett, hogy vállaljanak. Azonban a későbbiek során (táppénz, gyes, nyugdíj) ezek a hiányosságok nagy joghátrányt jelenthetnek. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor valaki pont a hiányzó társas vállalkozói éve miatt nem részesülhet társadalombiztosítási nyugdíjban, mekkora érdeksérelmet jelent ez számára. Sajnálatos módon azonban ezt a számlát is a közösségnek kellene állnia: az időskorúak járadékát, mint adókból finanszírozott időskori ellátást, a mindenkori adófizetők finanszírozzák. De a joghézag megszüntetésével, a járulékalap szélesítésével, a társas vállalkozók is a mában kötelesek reprodukciós zavarral érintett életszakaszaikra tartalékolni. A CRITICAL EVALUATION OF THE LEGISLATION OF THE SOCIAL SECURITY STATUS OF ENTERPRISE OWNERS /REPRESENTATIVES The paper illustrates the social security law concerning Hungarian enterprise owners/ representatives. In Hungary the owners and/or representatives of enterprises represent special type of the ensured in the national social security system. The legislation basically changed in The aim of the author is to discuss the results of this modification of the Act LXXX of 1997 on the general rules of Social Security. 7
ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenA társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése
OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot
RészletesebbenA gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)
RészletesebbenMilyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?
Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően
RészletesebbenTársadalombiztosítás
Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
RészletesebbenMagán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december
A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,
RészletesebbenA járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]
Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,
RészletesebbenTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést
Részletesebben2014/01/R. Biztosítottak
2014/01/R Biztosítottak A biztosítottak a társadalombiztosítás (tb) valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van a természetbeni ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybe vételére
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi
RészletesebbenBudapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterének. Kérelem. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI IRODA Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterének Kérelem Egészségügyi szolgáltatásra való
RészletesebbenAz egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása
Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés
H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.
Részletesebben1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát
1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett
RészletesebbenTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést
RészletesebbenKód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság
Kód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság 117 Betéti társaság 12 Szövetkezet 121 Szociális szövetkezet
Részletesebbenegyesülés (EGTC) 151 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet új magyarországi telephelye
GFO 2017-03 GFO 2017-07 GFO 2017-03 megnevezés GFO 2017-07 megnevezés kód kód 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti
RészletesebbenTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést
RészletesebbenTartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott
RészletesebbenBiztosítottak és jogviszonyok év eleji jelentéseinek legfőbb feladatai
Biztosítottak és jogviszonyok 2012. év eleji jelentéseinek legfőbb feladatai Előadók: Mátrai Tamás Kovács Dénes Budapest, 2012. január 26. Bemelegítésként néhány alapvető szám / 1. Nyugdíjjárulék napi
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.
RészletesebbenTájékoztató az Adatlaphoz
Tájékoztató az Adatlaphoz 1. Az ADATLAP pontos kitöltése a kérelem elbírálást segíti és csak aláírással együtt érvényes. A kérelmező személyi adatait nyomtatott nagybetűkkel kell feltüntetni, a kérdésekre
RészletesebbenGazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállása
Gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállása Készítette: Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Igazgató helyettes Greskóné Koller Krisztina Saldo Zrt. Gazdasági tanácsadó
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2016. I.
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2017. I.
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2019. I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás,
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2018. I.
RészletesebbenA társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2018. I.
RészletesebbenA mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika
A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem
RészletesebbenTájékoztató az Adatlaphoz
Tájékoztató az Adatlaphoz 1. Az ADATLAP pontos kitöltése a kérelem elbírálást segíti és csak aláírással együtt érvényes. A kérelmező személyi adatait nyomtatott nagybetűkkel kell feltüntetni, a kérdésekre
RészletesebbenTársadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenJÖVEDELEMNYILATKOZAT
JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a
RészletesebbenBe nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei
Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget
RészletesebbenADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,
RészletesebbenAz egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)
ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési
RészletesebbenA különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.
A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási
RészletesebbenADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS ÚJ SZABÁLYOK SZERINT
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS ÚJ SZABÁLYOK SZERINT Budapest, 2019 Szerzők: Matlné Kisari Erika Széll Zoltánné Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-562-0 ISSN 2416-2310
RészletesebbenTájékoztató az Adatlaphoz
Tájékoztató az Adatlaphoz 1. Az ADATLAP pontos kitöltése a kérelem elbírálást segíti és csak aláírással együtt érvényes. A kérelmező személyi adatait nyomtatott nagybetűkkel kell feltüntetni, a kérdésekre
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
Részletesebben1 / :57
1 / 20 2012.01.09. 19:57 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.)
RészletesebbenA Tbj. törvény 2010. évi változása
A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról
T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.
RészletesebbenTB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia
TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Részletesebben1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja]
A társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. A Tbj.tv.
RészletesebbenI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,
RészletesebbenA háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016.
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010.
RészletesebbenA háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
Részletesebben2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM
RészletesebbenA háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi
Részletesebben1 of 26 28/07/2017, 18:07
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2017.07.01 2017.12.31 105 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó - 2012
Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői
Részletesebben1 / :23
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2018.01.01 2018.06.30 91 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése
Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenA szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenMezőgazdasági őstermelők nyugdíjellátásának feltételei. Készítette: Balogh Csaba NAV SzSzBM AVIG
Mezőgazdasági őstermelők nyugdíjellátásának feltételei Készítette: Balogh Csaba NAV SzSzBM AVIG Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint mezőgazdasági
RészletesebbenTermészetes személyek megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységéről Károlyi Géza*
Természetes személyek megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységéről Károlyi Géza* megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenA szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról
RészletesebbenGFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód
megnevezés 1,2 Vállalkozás 1,2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű 1 Jogi személyiségű 11 Jogi személyiségű gazdasági 11 Gazdasági társaság társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű
Részletesebben1. Biztosítottak [Tbj. tv. 5. -a (1) bekezdésének k) pontja]
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [Tbj.tv.] módosítása a 2018. évi XLI. törvény előírásai szerint
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenJárulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.
Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató
RészletesebbenA Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emeléséről
A Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emeléséről A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. (1)
Részletesebben[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az
Részletesebben2017. évi LXXXIX. törvény egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról 1
2017. évi LXXXIX. törvény egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról 1 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM aanys :'_ 1s1 : MINISZTER
NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM aanys :'_ 1s1 : MINISZTER É.rkczett : 2G12 i r i 1 O. Iktatószám: NGM/7654 (2012) Válasz a iv6500. számú írásbeli kérdésre pvan-e tartalmi összefüggés a munkavégzés és a járulékfizetési
RészletesebbenTájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről
Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét
RészletesebbenJÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe:
1. számú melléklet a 15/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések. Visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe december 31-éig. Frissítve 2009.november 30.
Gyakran ismételt kérdések Visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2009. december 31-éig Frissítve 2009.november 30. Az Országgyűlés 2009. június 29-én fogadta el azt a törvényt,
RészletesebbenT11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony!
T11140/.... Zárószavazás előtti módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Or Irományszim. Hivatala Íb A 4 U -0/29 Helyben Érkezett: 2006 NOV 2 7. Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenAz egészségügyi ellátás igénybevételének alapjai Mit, mikor, honnan? Malasits-Földi Bernadett
HATÁRMEZSGYÉK avagy a szociális segítők kompetenciahatárai, feladatai és együttműködési kötelezettségei az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek intézményi ellátásában T-05-286/2013 Az egészségügyi
RészletesebbenA háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi
RészletesebbenMunkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás
Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenFelhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát.
TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Páciensünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul alább felsoroljuk a teljesség
RészletesebbenELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.
RészletesebbenMagyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo
Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 1. oldal 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
RészletesebbenTársas vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonya
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Társas vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonya JOGPONTOK KISKÖNYVTÁR Európai Szociális Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Impresszum Írta: Dr. Turza Istvánné Lektor: Dr. Tímár Csaba Felelôs
RészletesebbenAz így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j
~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási
RészletesebbenMódosító javaslat A szociális igazgatásról és szociális [ellátásról]ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása
Iromány száma: T/15558/4. Benyújtás dátuma: 2017-05-18 15:18 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 5GWVLWZC0003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Varga Gábor (Fidesz) Jogszabályi
RészletesebbenTAJ szám: - - Kelt:,...
ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a
RészletesebbenA foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok és más közterhek
Széll Zoltánné, Matlné Kisari Erika A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok és más közterhek Impresszum Szerzők: Széli Zoltánné Matiné Kisari Erika ISBN: 978-963-9427-96-9 Kiadó: KOMPKONZULT Számítástechnikai
Részletesebben