A dialízis kezelés alapjai
|
|
- Ernő Mezei
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai
2 Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai (az orvosi kifejezések és fogalmak magyarázata) Fresenius Medical Care Budapest és a Vesebetegek ellátásának Fejlesztéséért alapítvány Pécs, 2009 kiadásában
3 Szerkesztette: Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet ISBN A kiadásért felel: Dr. Karátson András A borítón a féligáteresztő hártya Dr. Robert Pohlmeier Úr (Senior International Manager Affairs Acute Renal Care, Fresenius Medical Care, Bad Homburg) munkája, engedélyével. Tipográfia: Ollmann Ágnes Készült: PTE ÁOK Nyomda, Pécs 2
4 Az orvostudomány történetében első ízben adódott lehetőség arra, hogy a beteg egy életfontos szerv, a vese működése nélkül hosszú ideig élni és dolgozni tudjon Nils Alwall (a művese egyik típusának alkotója) A könyv szerzői Dr. Árkossy Ottó orvosigazgató Fresenius Budapest, Szépvölgyi úti Dialízis Központ Dr. Csiky Botond PhD, orvosigazgató Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Fresenius Dialízis Centrum Pécs Dr. Karátson András az MTA doktora, emeritus professzor Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fresenius Medical Care, Budapest Dr. Ladányi Erzsébet orvosigazgató Fresenius Nephrologiai Centrum, Miskolc Dr. Major Lajos orvosigazgató Fresenius Dialízis Centrum, Esztergom Dr. Molnár Márta orvosigazgató Fresenius Dialízis Centrum, Szigetvár 3
5 4
6 Tartalomjegyzék Ajánlás... 7 Előszó A dialízis kezelés elméleti ismereteinek és technikai fejlődésének kronológiája Dr. Karátson András Peritonealis dialízis Hemodialízis A vesebetegségek korai felismerésének lehetősége Dr. Csiky Botond Prerenalis eredet Renalis eredet Postrenalis eredet obstructiv uropathiák A diabeteszes nephropathia, a veseelégtelenség leggyakoribb oka Dr. Molnár Márta A diabeteszes nephropathia kialakulását elősegítő tényezők A diabeteszes nephropathia stádiumai, klinikai lefolyása A diabeteszes nephropathia diagnózisa Megelőzés, terápia Veseelégtelenség, vesepótló kezelés A hipertóniás beteg gondozása és vesebetegségének felismerése Dr. Csiky Botond Hipertenziv vesekárosodás Hipertónia és cardiovascularis kockázat A hipertónia szűrése A hipertóniás betegek kivizsgálása Laboratóriumi vizsgálatok Eszközös vizsgálatok Konziliáriusi vizsgálatok Célvérnyomás értékek A hipertóniás beteg gondozása A krónikus veseelégtelenség klinikuma és konzervatív kezelése Dr. Molnár Márta A krónikus veseelégtelenség okai A vesefunkció csökkenés következményei A krónikus veseelégtelenség lefolyása, szakaszai Az urémiás szindróma Az urémiás szindróma klinikai tünetei szervrendszerek szerint Az idült veseelégtelenség kezelése A dialízis elkezdésének indikációja A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek, gondozása A vesepótló kezelés (HD, CAPD, transzplantáció) választása... és a kezelés elkezdésének az időpontja Dr. Karátson András Technikai különbségek Technikai azonosságok
7 6.3. A technikai eltérések klinikai következményei A maradék veseműködés Beteg túlélés A kezelési mód technikai túlélése Életminőség és rehabilitáció Hospitalizáció Költségkihatás A CAPD-t, vagy a hemodialízist választjuk? Korai gondozás, az idejekorán elkezdett dialízis kezelés és/vagy transzplantáció A dialízis elkezdését indokló tünetek és laboratóriumi értékek A késve, előkészítetlenül érkezett beteg kórjóslata Az integrált, az egyes kezelési módokat kiegészítő ellátás Összefoglalás A hemodiafiltráció (Fresenius 5008) biztosította lehetőségek a dialízis technikájában Dr. Major Lajos és Dr. Árkossy Ottó Monitor Extracorporalis egység Hidraulika Választható kezelési módok Ultratiszta dializáló oldat és szubsztitúciós oldat folyamatos biztosítása Auto-flow Eco-flow Auto-sub Volumenpótlás kezelés alatt Koncentrátum ellátás Profilírozás Riasztás On-line clearence monitor (OCM) alapfelszerelés Vérhőmérséklet monitor (BTM) Vérvolumen (BVM) monitor Betegkártya Kezelés befejezésekor Renális anémia és kezelése Dr. Ladányi Erzsébet A renalis anémia hatása Erythropoietin kezelés a vesebetegség korai szakában Az anémia dignosztikája Az erythropoietin kezelés A vasháztartás eltérésének korrekciója Az orvosi kifejezések és fogalmak magyarázata Dr. Karátson András, Dr. Csiky Botond és Dr. Ladányi Erzsébet
8 Ajánlás A nemzetközi és hazai statisztikák szerint évente 6-8 százalékkal növekszik a művese kezelést igénylő betegek száma. Az egészségügyi szakemberek tapasztalataiból tudjuk, hogy e folyamat hátterében több, látszólag ellentétes hatású jelenség húzódik meg. A végstádiumú vesebetegség tömeges kialakulásában nyilvánvalóan szerepet játszik a prevenció, a megelőzés számos hiányossága, a veseelváltozás későn történt felfedezése, a nem megfelelő időben elkezdett kezelés, s akkor még nem is részleteztük a népesség nagyobb hányadára jellemző önveszélyes életmód súlyos következményeit. A vesebetegeknek mintegy fele változatlanul gondozás nélkül, előkészítetlenül (felvilágosítás hiányában, hasűri katéter vagy fisztula nélkül) érkezik a vesepótló kezelés fázisába. Ez kényszerű késlekedéshez vezet és nem teszi lehetővé a beteg számára a legkedvezőbb kezelési mód (CAPD vagy hemodialízis) kiválasztását. A beteg állapota sürgető hemodialízist igényel és a kedvezőtlen körülmények között végzett kezelés tovább rontja a súlyos állapotú beteg életkilátását és az eredményes transzplantáció lehetőségét. A szerzők összeállítása a vesepótló, dialízis kezelés alapjait foglalja össze és azokhoz szól, akik sokat tehetnek a vesebetegség korai felfedezéséért, majd később a beteg döntését elősegítve a dialízis módjának a megválasztásáért. Hiánypótló a dialízis kezelés hazai irodalmában a téma orvosi kifejezéseinek alfabetikus magyarázata, mely segít a szakterülettel ismerkedők eligazodásában. Zoltán György a Fresenius Medical Care ügyvezető igazgatója 7
9 8
10 Előszó A nephrológia egészével a hazai szakirodalomban az elmúlt években megjelent kitűnő munkák (Kiss I., Rosiwall L. 2003, Turi S. 2003, Kakuk Gy. 2004) foglalkoznak. Ezek elmélyült tanulmányozása előzetes ismereteket feltételez, illetve tesz szükségessé. A területen tájékozódók számára nehézséget jelent az orvosi kifejezések és fogalmak értelmezése. Összeállításunkat a dialízis kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseiben eligazítást kereső, a nephrologia ezen területén még nem járatos kollégák, vagy a határterületen dolgozók, családorvosok, orvostanhallgatók, a kezelésben résztvevő nővérek és technikusok számára ajánljuk. Az orvosi kifejezések magyarázatával a betegeknek is segítséget kivánunk nyújtani. Szükségesnek véltük a dialízis kezelés fejlődésének és a vesebetegség korai felismerésének áttekintését, amit a két leggyakoribb idült veseelégtelenségre vezető kórkép a diabeteszes nephropathia és a hipertónia előidézte vesekárosodás megelőzésének, illetve kezelésének a tárgyalása követ. Összefoglaljuk a krónikus veseelégtelenség klinikumát és konzervatív kezelését, majd ismertetjük a vesepótló kezelés választásának (HD, CAPD, transzplantáció) és a dialízis elkezdésének a szempontjait. Áttekintjük a hemodiafiltráció technikai lehetőségeit, majd a renalis anémia kezeléséről számolunk be. A monográfia végén az orvosi kifejezések és fogalmak alfabetikus magyarázatát találja meg az olvasó, mely eligazítást ad a dialízis kezelés rejtelmeiben. A szerkesztők 9
11 10
12 1. A dialízis kezelés elméleti ismereteinek és technikai fejlődésének kronológiája Dr. Karátson András 1.1. Peritonealis dialízis 1744 Warick és Hale ascites miatt hasűri punkciót és öblítést végzett 1862 Recklinghausen elsőként írta le a hashártya szövettani felépítését 1877 Wegner az első állatkísérletes vizsgálatot végezte a peritoneumon 1894 Staling és Tubby kimutatta, hogy a folyadékelvonás a különböző koncentrátumú oldatokkal eltérő 1922 Putman a kísérleti állatok vérében és a hasűri visszafolyó oldatban 1-7 órás benntartási idő után a karbamid nitrogén, kreatinin és húgysav változását határozta meg 1923 Ganter ureter lekötött malacokon és két urémiás betegén hasűri öblítést végzett, melyről a Münchener Medizinische Wochenschrift hasábjain számolt be 1926 Rosenak és Siwon magyar szerzők elsőként állapították meg, hogy a hasűri öblítéssel krisztalloidok és nitrogén természetű anyagok távolíthatók el, ami a binephrectomizált állatok javulásához vezet 1932 Jeney közleményének címében feltett kérdésre (Hasznáható-e a hashártya természetes dializátorként urémiában?) megfigyelése alapján igenlő választ adott és a peritonealis dialízist emberen is megkísérlendőnek tartotta 1934 Balázs és Rosenak tapasztalatai alapján a peritonealis dialízist a szublimát anuria kezelésére ajánlotta 1943 Kolff és Alwall (1943, 1946) kidolgozta a hemodialízis alaptípusait, ami kedvezően hatott a peritonealis dialízis elterjedésére is 1959 Maxwell és munkatársai írták le a szakaszos, intermittáló hasűri folyadékcsere elvét 1962 Boen a folyadékcserét automatizálta 1965 Weston és Roberts szerkesztette a stilett, percutan bevezethető hasűri katétert 1968 Tenckhoff bevezette a máig széles körben használt teflon szilasztik hasűri katétert 11
13 1971 Babb és munkatársai az intermittaló peritonealis dialízissel a pericarditis, neuropathia és anémia ritkább előfordulását észlelték, mely a m2/óra/hét hipotézis kidolgozásához vezetett 1973 Babb és munkatársai közölték a középnagy molekulasúlyú hipotézist 1975 Popovich és Moncrief első ízben számoltak be a folyamatos ambuláns peritonealis dialízissel (CAPD) szerzett tapasztalataikról 1978 Oreopoulos a CAPD elterjedését tette lehetővé az első összekötőrendszer és a dializáló oldat két literes műanyag tasakokban történő kiszerelésével 1980 Slingeneyer baktérium filtert dolgozott ki a peritonitis csökkentésére 1980 Buoncristiani új összekötőrendszert ismertetett 1983 Maiorca az Y rendszer és a dezinfekció szerepét vizsgálta a peritonitis megelőzésében 1991 Oreopolus az Y rendszer előnyeiről számolt be, amivel a peritonitis csak havonta jelentkezett, míg ez a szövődmény fél évente volt észlelhető a 70-es évek végén használt összekötőkkel 1994 Vas első ízben foglalta össze a peritonitis felismerésének és kezelésének elveit, melyet az ezzel foglalkozó munkacsoporttal évről-évre korszerűsített 1997 Fenton nagyszámú betegen végzett vizsgálat alapján bizonyította, hogy az első 2-3 évben a CAPD túlélési eredményei elérik a hemodialízisét, de a hasi dialízis rehabilitációs eredményei jobbak A századfordulón a biokompatibilis eszközök, oldatok (icodextrin, aminósav, bikarbonát tartalmú) alkalmazása került előtérbe. Revizióra került a dialízis dózis kérdése és a betegek jobb rehabilitációjának alapját teremtette meg az automata peritonealis dialízis egyre nagyobb arányú alkalmazása. Hazai A múlt század ötvenes éveiben a hazai közlemények a peritonealis dialízis szerepével foglalkoztak a heveny veseelégtelenség kezelésében és kivitelezését, előnyeit, szövődményeit, illetve annak megelőzését ismertették (Botár és Kubinyi 1954, István és Zsámbéki 1956, Polyák 1964, Boda és mtsai 1970, Berkessy és mtsai 1972, Karátson és Váry 1973). A 70-es évek közepéig mindössze néhány munka jelent meg a krónikus veseelégtelenség kezeléséről (Pintér és mtsai 1969, Pintér 1973, Hronszky és mtsai 1975, Karátson és mtsai 1975, Járay és mtsai 1976) Ezek az intermittáló módszer végzését, a Tenckhoff katéter alkalmazását és a kezelési mód helyét tárgyalták. Több közlemény foglalkozott az intermittaló kezelés automatizálásával (Kottra és mtsai 1979, Zsemberi és mtsai 1977, Taraba és mtsai 1983), a kezelés szervezési feltételeivel (Karátson és mtsai 1980,1992, Taraba és mtsai 1983), a fehérjevesztés és a hasűri katéterek kiválasztásának, beültetésének kérdéseivel 12
14 (Karátson és mtsai 1985,1991). Vizsgálták a középnagy molekulasúlyú anyagok dializálhatóságát (Karátson és mtsai 1979, Taraba és mtsa 1981), hatásukat a cellularis típusú immunreaktivitásra (Németh és mtsai 1979) a véralvadásra (Sámik és mtsai 1979) a perifériás idegkárosodásra (Hazafy és mtsai 1980). Több közleményben elemeztük a peritonealis dialízis szerepét a heveny veseelégtelenség kezelésében (Karátson és mtsai 1978, 1979, 1985, 1992). Visszatérő gondot jelentett a kezelendő betegek nagy száma és a dialízis kapacitás közötti ellentmondás. Ennek áthidalására a 70-es évek végén a Dunántúlon a satellita peritonealis dialízis rendszerét (Karátson és mtsai 1980) fejlesztettük ki, melynek keretében közreműködésünkkel 10 osztályon végeztek peritonealis dialízist. A kezelendő beteget átvettük, a hasűri Tenckhoff katétert behelyeztük és közben a személyzetet a hasi kezelés végzésére kiképeztük. Amennyiben kapacitás adódott a beteget hemodialízis programba vettük át. A kezelési mód bevezetése előnyösen hatott az osztályok szakmai fejlődésére és hozzájárult a megyeszékhelyek belgyógyászati osztályain a mai korszerű nephrologiai hálózat kialakulásához. A peritonealis dialízis országos bevezetésének lelkes híve és kezdeményezője Taraba professzor volt, aki korai távozásával munkájának eredményét már nem érhette meg. Viszonylag korán megjelentek az első közlések a CAPD-vel szerzett hazai tapasztalatokról (Karátson és mtsai 1980, Taraba és mtsai 1983, Ferenczy és mtsai 1985), amit a megfelelő oldat és összekötőrendszer hiánya, illetve a peritonitis gyakori előfordulása miatt csak nagyon lassan követett a módszer elterjedése. A dolgozatok sorában kiemelkedik az, amit Taraba és Balás (1989) írt. A peritonealis dialízis, elsősorban a CAPD európai helyzetével, a betegek túlélésével, rehabilitációjával és a kezelési mód várható fejlődésével foglalkoztak. Megállapításaik még ma is időtállóak. A peritonealis dialízis hatásosságát (Taraba és Balás 1983, Karátson és mtsai 1983), a hatásfok csökkenés okait (Karátson és Makó 1990, Karátson és mtsai 1992) több közleményben ismertették. A kilencvenes éveket követően a korszerű oldat és összekötőrendszerek bevezetésével vált lehetővé, hogy hazánkban is reprodukálni tudjuk az irodalomból ismert kedvező kezelési eredményeket Hemodialízis 1854 Graham skót kémikus tesz említést a dialízis elnevezésről 1913 Abel, Rowntree és Turner hosszirányban, párhuzamosan elhelyezett kollodiumcsövek segítségével kutyakísérletben retenciós anyagokat és szalicilsavat távolított el. A véralvadás gátlására hirudint, dializáló oldatként pedig 0.6 %-os konyhasó oldatot használtak 1918 Howell és Holt az alvadásgátlásra a heparint fejlesztette ki 1920 Lowe dializáló membránként állatbelet használt 13
15 1923 Necheles hashártyát alkalmazott 1923 Haas az első hemodialízist végezte emberen, aki egy 26 éves leányt dializált. A technikai nehézségek miatt a klinikai tapasztalatok szerzését 3 beteg után abbahagyták, de próbálkozásaikat reménykeltőnek tartották. A vér továbbítására vérpumpát, az alvadásgátlásra heparint használtak 1938 Thalhimer volt az első, aki dialízist celofán membránnal végezte 1943 Kolff Kempenben (Hollandia) fejlesztette ki az első klinikai célokra alkalmas hemodializáló készüléket. A 100 liter dializáló folyadékot befogadó tankban vízszintes tengely körül egy dob forgott, melyen 90 cm hoszszú, 44 cm széles celofáncső volt elhelyezve. A dob percenként fordulatot tett. A vért az artéria radialisból üvegcsövön nyerték és a megtisztított vért az alkar vénájába jutatták vissza. Azzal, hogy Kolff Londonba, Montrealba és New Yorkba elküldte az általa szerkesztett készüléket jelentős mértékben hozzájárult a szakterület világszerte kibontakozó fejlődéséhez 1946 Alwall a művesekezelés másik alaptípusát Lundban (Svédország) dolgozta ki, mely már folyadék eltávolítására, ultrafiltrációra is alkalmas volt. A celofáncsövet spirális alakban függőleges hengerre helyezték, ami a dializáló folyadékot tartalmazó tankba merült. A folyadékáramlást pumpa segítette, míg a dializáló felület növelése a kezelés hatásfokát javította 1947 Murray az Alwall készülék módosított változatáról Kanadában számolt be 1948 Skeggs és Leonards celofáncső helyett celofán fóliát helyezett lapok közé (lapdializátor), ami a töltési volument (a szervezeten kívüli vérmennyiséget) jelentősen csökkentette ml-ről 400 ml-re Übelhör a kezeléssel kapcsolatos első próbálkozásokról számolt be Ausztriában 1954 Watschinger és Kolff Clevelandban az orsódializátort fejlesztette ki, melyben a celofán fólia műanyag, vagy fém hengerre van tekerve 1955 Hoigne a hemodialízist kezdte el Svájcban 1960 Kiil továbbfejlesztette a Skeggs-Leonards rendszert, mely során celofán membránt alkalmazott és a gumitömítést tartósabb polipropilénra cserélte 1964 Yatzidis és Sparks számolt be a toxikus anyagok hemoperfuzióval történő eltávolításáról 1964 Mion javaslatára a hemodialízis automatizálására adagoló rendszereket fejlesztettek ki és mivel a nátrium bikarbonát és a kalcium azonos koncentrátumban nem oldható a bikarbonátot acetáttal helyettesítették 1964 Scribner (Seattle, USA), Merill (Boston) és Shaldon (London) kezdte el az otthoni hemodialízis szervezését Lipps ajánlotta a kapillaris dializátor bevezetését, melyben több, mint kapillaris szál van hosszanti irányban. Ennek az előnye, hogy a dializátor töltési volumene tovább csökkent ( ml) és a nagyszámú kapillaris a kis méretek ellenére is nagy dializáló felületet biztosít 1967 Henderson kidolgozta a hemofiltráció gyakorlati megvalósítását 14
16 1972 Babb és Scribner a középnagy tömegű hipotézisről számolt be 1977 Craddock kimutatta, hogy a bioinkompatibilis oldatok, anyagok használata a komplementet aktiválja 1977 Leber a hemodiafiltráció bevezetését javasolja 1978 Graefe az acetát dialízis mellékhatásai miatt a bikarbonát dialízis megvalósítására tesz ajánlást 1978 Glöckner a plazmaferézis elméletét és gyakorlati megvalósítását írja le 1988 Lin és Esbach számolt be az erythropoietin klinikai alkalmazásáról A 90-es években a dialízis dózis, az adekvát kezelés, az életminőség és rehabilitáció kérdésével foglalkoztak a kutatók. Ezen a téren a megszűnő veseműködés endokrin funkciójának a pótlása jelentett előrelépést az erythropoetin terápia, a calcitriol készítmények és később calcimimetikumok bevezetésével. A századfordulón a MIA szindrómával (inflammatio, malnutritio, atherosclerosis) kapcsolatban számos klinikai és kísérletes vizsgálat eredményét közölték. A technikai fejlődést az automatizálás, monitorozás és miniatürizálás jellemzi, mely következtében a dialízis biztonságossá, kisebb személyzettel is jobban áttekinthetővé vált. A dialízis kezelés klinikai alkalmazása óta az eljárás sarkalatos kérdése a készülék és a beteg közötti érösszeköttetés létrehozása a szükséges vérmennyiség ( ml/perc) nyerése céljából Kolff, majd Alwall (1946) üvegkanülön az artéria radiálisból nyerték a vért és a megtisztított vért egy alkari vénán át jutatták vissza a keringésbe 1949 Alwall a szilikonozott üvegkanülöket gumicsővel zárta le a kezelések közötti időben 1953 Seldinger írta le a centrális erek bőrön át történő (percutan) punkcióját 1960 Quinton, Dillard és Scribner közölte az utóbbi szerzőről elnevezett shuntöt, azt a teflon szilasztik kanülrendszert, ami az alkarra, lábszárra, ritkábban a combra az artériába és a közeli vénába behelyezhető. A shunt U alaku összeköttetése kellő gyakorisággal szétnyitható és a beteg a hemodialízis készülékre kapcsolható. Ez tette lehetővé nem csak a heveny, hanem az idült veseelégtelenség kezelését is. Hátrányai a thrombosis, embolizáció, szepszis 1961 Shaldon első ízben számolt be az artéria és véna femoralis Seldinger módszerével történő punkciójáról. A percutan módszer a centrális vénák (véna jugularis interna, subclavia, ritkábban femoralis) katéterezésére gyorsan elterjedt 1966 Brescia és Cimino leírta az arteria radialis és az alkari véna (basilica, cephalica) közötti, sebészileg létrehozható arteriovenosus anastomosist, az arteriovenosus fisztulát. A véna így arterizálódik és punkciója lehetővé teszi a szükséges mennyiségű vér nyerését. Később a gracilis, arterioscleroticus érrendszer esetén előtérbe került a graftok alkalmazása is 15
17 Hazai A hemodialízis kezeléssel összefüggő első hazai megfigyelések a múlt század 50-es évek közepén a kis hatásfokú Batrina készülék módosításával, hatásfokának vizsgálatával és klinikai kipóbálásával foglalkoztak (Mándi és Matolcsi 1954, Palócz 1954). A készülék módosított változatával szerzett tapasztalatokról Németh és mtsai (1956) számoltak be. A szegedi művese állomáson dolgozó munkacsoport tagjai Alwall principiumon nyugvó készüléket szerkesztettek, melyen a kezelés hatásfokát javítva számos változtatást hajtottak végre. Az 1950-es évek közepén alakult meg a Szegedi Sebészeti Klinika, 1960-ban a Budapesti Urológiai Klinika, 1964-ben pedig a Pécsi Urológiai Klinika keretében működő művese állomás, majd 1968-ban Miskolcon, 1970-ben pedig Debrecenben a kezelés további decentralizálására került sor. Az első dializáló osztályok a nyugateurópai gyakorlathoz hasonlóan a helyszűke miatt az alagsorban, vagy a padlástérben, ritkábban könnyűszerkezetes épületben kerültek kialakításra ben az Egészségügyi Minisztérium által támogatott krónikus dialízis program megszervezésére került sor a Kiil-Lucas készülékek beszerzésével. A 70-es évek elején a kezelés első éveinek tapasztalatairól minden centrumból beszámoltak: Szegedről Gál, Mustárdy és Hézsai (1974), Budapestről Rényi-Vámos és Babics (1972), Debrecenből Kakuk, Wórum és Szegedi (1974), Miskolcról Hronszky, Tóth és Pintér (1974), Pécsről pedig Karátson, Váry, Juhász és Makó (1974). A dialízis kapacitás fejlesztésére a Dunántúlon a satellita peritonealis dialízis rendszerét alakítottuk ki. Hasonló célzattal a szegedi munkacsoport dél Magyarország kisebb városaiban hemodialízis hálózatot hozott létre. Az osztályok munkájának a kezdete: Szeged Gyermekklinika, 1980, Szeged Fertőző Osztály 1980, Szolnok 1982, Hódmezővásárhely 1983, Szentes 1984, Békéscsaba 1986, Kiskunfélegyháza 1987, Karcag 1989 (Gál 1990). A kezdeti próbálkozások után a 70-es évek közepén került sor a hazai transzplantációs program szervezett beindítására (Perner, Alföldy és Járay 1974). A múlt század hetvenes éveinek közepén- végén néhány dializáló osztály kezdte meg működését (Nyíregyháza 1975, László Kórház Budapest 1977, Bajcsy Kórház Budapest 1978, Semmelweis OTE II. Belklinika Budapest 1979, Győr 1980). A nyolcvanas években a megyeszékhelyeken és Budapesten további nephrologiai-dializáló osztályok létesültek (Szombathely 1983, Margit Kórház Budapest 1985, Semmelweis OTE Gyermekklinika Budapest 1985, Debrecen OTE Gyermekklinika 1985, Kecskemét 1986, Péterfy Kórház Budapest 1987, Eger 1987, Székesfehérvár 1988, Szekszárd 1988, Kaposvár 1989, Tétényi úti Kórház Budapest 1989, Zalaegerszeg 1990) óta országszerte tovább nőtt a korszerűen felszerelt centrumok száma és jelenleg közel 70 osztály végzi a vesebetegek gondozását, kivizsgálását, gyógyszeres és dialízis kezelését. A dialízis kezelés a múlt század es éveiben a világszerte meginduló transzplantációs programmal együtt meggyorsította a XX. század eleje óta felgyűlt, a vesefiziológiával, patofiziológiával, patológiával, egyáltalán a vesebetegek felismerésével, terápiájával kapcsolatos ismeretek összesítését és hozzájárult 16
18 a nephrologia, mint önálló disciplina kialakulásához. Tudományos társaságok alakultak (Renal Association 1950, Egyesült Királyság; American Society for Artificial Internal Organs 1955, USA, Kanada; European Dialysis and Transplant Association 1964, Európa) és a szakterület fejlődését elősegítő folyóiratok (Nephron 1963, Proceedings of EDTA 1964, Kidney International 1971) jelentek meg. A kezdetben az urológusokkal együttműködő nephrologus társaság hazánkban 1976-ban vált önállóvá. Éppen ebben az évben rendezte meg Watschinger professzor Linzben a nephrologus Duna Szimpóziumot, amely első ízben, majd 2-3 évente visszatérően lehetőséget adott, hogy nagyobb számú hazai és kelet európai nephrologus, vagy ezen a területen dolgozó az összejövetelen résztvegyen, tudományos munkájáról beszámoljon, nyugati kollégájával találkozzon és szakmai baráti kapcsolatot alakítson ki. Irodalom 1. Alwall N.: Therapeutic and diagnostic problems in severe renal failure Munksgaard, Copenhagen, Cameron JS.: History of the treatment of renal failure by dialysis Oxford University Press, Cohen EP.: Beyond uremia: hemodialysis at the Millenium Dial Transplant : Ganter G.: Über die Beseitigung giftiger Stoffe aus dem Blut Münch Med Wschr : Jacobs C.: Cost and benefit of improving renal failure treatment where do we go? Nephrol Dial Transplant : Karátson A.: Peritonealis dialízis Vesebetegek ellátásának fejlesztéséért alapítvány kiadásában, Pécs Karátson A, Kakuk Gy, Makó J.: Hemodialízis Vesebetegek ellátásának fejlesztéséért alapítvány kiadásában, Pécs Kolff WJ.: The artificial kidney, past, present and future Circulation : McBride PT.: The genesis of the arteficial kidney Baxter Deerfield, Illinois Oreopoulos DG.: Obituary. Stephen Vas MDPhD ( ) Vas peritonitis a pioneer in CAPD peritonitis Perit Dial Int : Polner K.: A peritonealis dialízis múltja és jelene Orv Hetil : Popovich RP, Moncrief JW, Nolph KD.: Continuous ambulatory peritoneal dialysis Ann Intern Med : Taraba I, Balás ÉA.: Peritoneal dialysis in Europe Contrib Nephrol :
19 2. A vesebetegségek korai felismerésének lehetőségei Dr. Csiky Botond A vesebetegségek klinikai megjelenése nagyon különböző lehet. A tünetek egy része közvetlenül a veseérintettséggel függ össze (pl. makrohematuria, deréktáji fájdalom), másik részük extrarenalis manifesztációként jelenik meg (ödéma, hipertónia, az urémia jelei). A betegek nagy része azonban tünetmentes és rutin vagy egyéb okból végzett vizsgálat kapcsán derül fény az emelkedett kreatinin értékre vagy kóros vizeletvizsgálati eredményekre, így a vesebetegségre is. A vesebetegség lehet prerenalis, renalis vagy postrenalis eredetű; időbeli lefolyását illetően pedig akut, subacut, vagy krónikus. A prerenalis és a postrenalis ok kiderítése azért különösen fontos, mert ezek általában reverzibilisek. Ezen okok megtalálása és kezelése is egyszerűbb, mint a renalis okok pontos diagnosztizálása és gyógyítása Prerenalis eredet A renalis perfúzió csökkenésének két fő oka van, a volumen depletio és/vagy a relatív hipotónia. A háttérben lehet vérzés, szívelégtelenség, shock, cirrhosis. Az időbeli lefolyás általában akut. Krónikus vesebetegekben a járulékos akut prerenalis tényező a vesefunkció gyors romlását okozhatja Renalis eredet Vascularis betegség Lehet akut vagy krónikus. Az akut renalis vascularis betegség nagy valószínűséggel vasculitis (pl. Wegener granulomatosis). Kevésbé gyakori a thromboembolia, haemolyticus uraemiás szindróma vagy thromboticus thrombocytopaenias purpura, malignus hipertónia vagy scleroderma. A krónikus renalis vascularis betegség két leggyakoribb oka a benignus nephrosclerosis és a kétoldali arteria renalis stenosis. 18
20 Glomerularis betegség Számos idiopathias és secunder glomerulonephritis okozhatja. Két alapvető típusa különíthető el: a nephritis és a nephrosis. Nephritisben a vese szövettani képét gyulladásos jelek uralják és aktív vizeletüledéket látunk: vörösvértesteket, fehérvérsejteket, granuláris, vörösvértest vagy sejtes cilindereket; a proteinuria változó fokú. Nephrosisban a szövettani képen nincsenek gyulladásos jelek, a vizeletüledék inaktív néhány sejttel vagy cilinderrel, viszont jelentős fokú a proteinuria. Mindkét típus időbeli lefolyása lehet akut vagy krónikus. Tubulointerstitialis betegségek Lehetnek akutak vagy krónikusak. Az akut tubulointerstitialis betegség leggyakrabban akut tubularis necrosis. Típusosan kórházban fekvő betegek esetén fordul elő (bár nem kizárólagosan), gyakran gyógyszer indukált. A krónikus tubulointerstitialis betegség leggyakoribb formája polycystas betegség, hypercalcaemia okozta vesebetegség vagy autoimmun betegségek Postrenalis eredet obstructiv uropathiák Az obstrukció a vesemedencétől az urethráig bárhol lehet. A veseelégtelenség kialakulásához bilaterális obstrukcióra van szükség (solo vese esetén féloldalira). A vizeletelfolyási akadály igen gyakori oka prostata betegség vagy előrehaladott daganatos betegség. Differenciál diagnosztikájában az ultrahang vizsgálatnak (üregrendszeri pangás) van elsődleges szerepe. A lefolyás lehet akut vagy krónikus. A vesebeteségek klinikai megjelenése A vesefunkció romlás közvetlen tünetei: csökkenő vizeletmennyiség vagy anuria, deréktáji fájdalom, ödéma, hipertónia, a vizelet színének szembetűnő megváltozása Tünetmentes beteg emelkedett szérum kreatininnel,vagy vizelet abnormalitásokkal A veseelégtelenség tünetei: anorexia, hányinger, hányás, a szellemi működés hanyatlása, ödéma Szisztémás tünetek: láz, ízületi fájdalmak, tüdőmanifesztáció (gyakran vasculitis jeleként) Véletlenszerű észlelések más okból végzett képalkotó vizsgálatok során: vese cysta, daganat, solo vese, kis, zsugorodott vesék, húgyúti obstrukció 19
21 Azokat a kórelőzményi adatokat, melyek esetén vesebetegségre gondolnunk kell, az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vesebetegségek sajnos nagyon gyakran tünetmentesek, és csak a veseelégtelenség jelei hívják fel a figyelmet a kórra, immár túl későn. Az esetek egy részében azonban vannak olyan tünetek, melyek jelezhetik a vese betegségét (2. táblázat). A klinikai kép azonban az esetek zömében ilyenkor is tünetszegény. Így igazából szűrővizsgálatok kapcsán derülhet fény korai stádiumban a vesebetegségek felfedezésére (3. táblázat). Különösen fontos azokat a betegeket vizsgálni renalis problémák irányában, akiknek nagy rizikójuk van erre: obez, hipertóniás, metabolikus szindrómás betegeket, illetve olyanokat, akiknél családi anamézis alapján öröklődő vesebetegségre van gyanú. A klinikai megjelenési forma, panaszok, tünetek, ezek időbeli lefolyása (melynek megítélésére a korábbi orvosi leletek alapos tanulmányozása nyújtja a legnagyobb segítséget) és a vizeletvizsgálat eredménye (4. táblázatot) a legtöbbször útbaigazít a vesebetegség okának keresésében. Bármely, vizeletvizsgálat kapcsán konzekvensen észlelt abnormalitás részletes kivizsgálást indokol szakintézményben. Amennyiben a vizeletelfolyás akadálya képezi a fő problémát vagy vese daganatos betegségre derül fény képalkotó (leginkább hasi ultrahang) vizsgálat kapcsán, urológiai kivizsgálás szükséges, minden egyéb esetben nephrologiai kivizsgálás. A vesebetegeknek esélyei akkor a legjobbak a gyógyulásra, vagy a veseelégtelenség felé való progresszió lassítására, ha minél korábbi stádiumban kerül sor a betegség diagnosztizálására és gyógyítására/kezelésére. Az elpusztult nephronok pótlására nincs lehetőség, így a kezelés időbeli elkezdése kulcsfontosságú. Amennyiben a beteg későn kerül nephrologushoz, úgy az esetleges gyógyulás esélye (alapbetegségtől függően) romlik, a veseelégtelenség pedig sok esetben gyorsabban kialakul. A vesepótló kezelés elkezdését követően is számos hátrányt szenvednek azonban azok a betegek, akik későn (jellemző módon közvetlenül a dialízis megkezdése előtt) jutnak el először nephrologushoz: nincs lehetőségük arra, hogy megfelelő ismeretek birtokában megválaszthassák a számukra legmegfelelőbb módját a vesepótló kezelésnek nincs mód a vérnyerési lehetőség kellő időben való kialakítására vagy a hasűri katéter behelyezésére tervezett módon, így ilyenkor centralis vénás kanül akut behelyezésére van szükség ennek minden rizikójával a vesepótló kezelést nem lehet időben elkezdeni a nephrologushoz későn eljutó betegek későbbi morbiditása, mortalitása magasabb és hospitalizációjuk hosszabb, orvosi ellátásuk drágább és rehabilitációjuk kevésbé sikeres. A fenti okok miatt rövid és hosszútávon is azt kívánja a vesebetegek érdeke, hogy betegségük minél előbb felismerésre kerüljön, és a betegek mielőbb nephrologushoz eljussanak. Ehhez a klinikai tünetek megfelelő értékelése szükséges, illetve a veszélyeztettek körében végzett szűrővizsgálatok segíthetnek. 20
Diabéteszes nefropátia,, a veseelégtelenség leggyakoribb oka
Diabéteszes nefropátia,, a veseelégtelenség leggyakoribb oka Dr. Molnár Márta Fresenius Medical Care,, Szigetvár Diabétesz 2007. Életmód és kezelés 2007. június 2. A diabéteszes nefropátia előfordulása
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
RészletesebbenA nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem
A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített
RészletesebbenA vese részvétele rendszerbetegségekben A krónikus vesebetegség fogalma és stádiumai
A vese részvétele rendszerbetegségekben A krónikus vesebetegség fogalma és stádiumai Dr. Remport Ádám Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika 2017.09.28. A vese részvétele rendszerbetegségekben
RészletesebbenAnalgetikumok vesekárosító hatása
Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit Harkány, 2010. Előadás vázlata Leggyakoribb vesekárosító analgetikumok Vesekárosodásra hajlamosító tényezők Analgetikumok okozta vesekárosodások leggyakoribb
RészletesebbenAktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs
Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Tartalom KDIGO ajánlás tükrében Krónikus vesebetegségek funkcionális osztályozása
RészletesebbenA diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája
A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes
RészletesebbenVesebetegségek tünettana, klinikai szindrómák. A veseműködés vizsgálómódszerei
Vesebetegségek tünettana, klinikai szindrómák. A veseműködés vizsgálómódszerei 1 Kórelőzmény Család: vesebetegség vesekövesség hypertonia cukorbetegség fejlődési rendellenesség Beteg: fentieken kívül:
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
RészletesebbenA vese és a vizeletelvezető rendszer betegségeinek vizsgálata
A vese és a vizeletelvezető rendszer betegségeinek vizsgálata Dr. Igaz Péter Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika A vesebetegségek vezető tünetei 1. Általános tünetek: gyengeség, fáradtság, étvágytalanság,
RészletesebbenCukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest
Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló
RészletesebbenKÉT ÉVTIZED EREDMÉNYEI ANCA- ASSZOCIÁLT VASCULITISBEN SZENVEDŐ BETEGEINK KOMPLEX IMMUNSZUPPRESSZÍV KEZELÉSE KAPCSÁN
KÉT ÉVTIZED EREDMÉNYEI ANCA- ASSZOCIÁLT VASCULITISBEN SZENVEDŐ BETEGEINK KOMPLEX IMMUNSZUPPRESSZÍV KEZELÉSE KAPCSÁN Dr Haris Ágnes 1, Dr Polner Kálmán 1, Dr Arányi József 1, Dr Braunitzer Henrik 1, Bakonyvári
RészletesebbenHYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE
HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés
RészletesebbenA plazmaferezis szerepe immunológiai. Dr. Haris Ágnes, Dr. Polner Kálmán Szent Margit Kórház, Budapest, Nephrológia Osztály Plazmaferezis Részlege
A plazmaferezis szerepe immunológiai etiológiájú vesebetegségekben Dr. Haris Ágnes, Dr. Polner Kálmán Szent Margit Kórház, Budapest, Nephrológia Osztály Plazmaferezis Részlege 1189 PEX kezelés indikációja
RészletesebbenAutoimmun betegségek nefrológiai manifesztációi. Dr. Studinger Péter SEMMELWEIS EGYETEM. Általános Orvostudományi Kar
Autoimmun betegségek nefrológiai manifesztációi Dr. Studinger Péter 2019. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika http://bel1.semmelweis.hu A nefrológiai
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve. Útmutató a számított GFR (egfr) bevezetéséről háziorvosok és szakrendelések számára
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Útmutató a számított GFR (egfr) bevezetéséről háziorvosok és szakrendelések számára Készítette: a Magyar Nephrológiai Társaság, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum EBU Certified Clinic
Az urolithiasis előfordulása, diagnosztikája, megelőzése Tordé Ákos Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum EBU Certified Clinic Urolithiasis-epidemiológia Az orvostörténet folyamán
RészletesebbenHEVENY ÉS IDÜLT GLOMERULONEPHRITISEK
HEVENY ÉS IDÜLT GLOMERULONEPHRITISEK Prof. Dr. Kiss István Geriátriai Tanszéki Csoport Semmelweis Egyetem, ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika Dél-budai Nephrologiai Központ Szent Imre Egyetemi Oktatókórház,
RészletesebbenKrónikus vesebeteg gondozás célja, dialízis modalitások. Dr. Boros Tímea SZTE SZAKK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum
Krónikus vesebeteg gondozás célja, dialízis modalitások Dr. Boros Tímea SZTE SZAKK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum A vesebetegség népbetegségnek számít. 900.000 vesebeteg van
RészletesebbenTantermi előadás. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika
Tantermi előadás Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Glomerulonephritis acuta, nephrosis syndroma, glomerulonephritis chronica. Budapest, 2015. II. 10. Normális glomerulus
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenAz alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:
A Debreceni Egyetemen a belgyógyász, csecsemő-és gyermekgyógyász, vagy háziorvos szakorvosok által megszerezhető diabetológiai licenc képzési követelményei és feltételei (2014. évtől kezdődően) A képzés
RészletesebbenNocturia napjaink betegsége Dr. Siller György
Szegedi úti akadémia 2017 Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György Nocturia Életminőséget jelentősen rontja Életkilátásokat is befolyásolhatja Férfiakat és nőket egyaránt érinti Rendszeres témája
RészletesebbenVizelet megjelenése (habzó proteinuria, makr. HU) gyakorisága (pollakisuria) mennyisége (anuria, oliguria, polyuria)
Vizeletszindrómák Vizelet megjelenése (habzó proteinuria, makr. HU) gyakorisága (pollakisuria) mennyisége (anuria, oliguria, polyuria) Vizelet betegágy melletti vizsgálata Laboratóriumi vizeletvizsgálat
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenDR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
DR. KÁRPÁTI ISTVÁN (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kárpáti István a Korányi-díj magyar kitüntetettje 2005-ben Orvosdoktori diplomáját a debreceni OTE-en 1981-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenAjánlás a számított GFR és az albuminuria, proteinuria vizsgálatára laboratóriumi szakemberek számára
Ajánlás a számított GFR és az albuminuria, proteinuria vizsgálatára laboratóriumi szakemberek számára dr. V. Oláh Anna 1, dr. Kappelmayer János 1, dr. Nagy Judit 2, dr. Mátyus János 3 Debreceni Egyetem
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenDr. Kassai Miklós ( ) emlékére
Dr. Kassai Miklós (1934-2018) emlékére Mély fájdalommal vettük tudomásul a szomorú hírt, hogy Dr. Kassai Miklós főorvos életének 84. évében elhunyt. Búcsúztatásán 2018. január 13-án vettünk részt a hódmezővásárhelyi
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenDr. Balogh Sándor PhD.
Szekunder prevenció: Hipertónia Dr. Balogh Sándor PhD. A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Oki összefüggés a 10 leggyakoribb kockázati tényező és betegség között a
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. Ábrahám György. Szegedi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Szegedi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar H-6720 Szeged, Korányi fs. 10. 36-62-545186, 36-62-545202 NÉV: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Székesfehérvár, 1955. november 11. MUNKAHELYE
RészletesebbenKészítette: a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság és a Magyar Diabetes Társaság GFR
3398 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A számított GFR (egfr) bevezetésével kapcsolatos ismeretekrõl útmutató laboratóriumi szakemberek számára Készítette: a
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenMikroalbumin meghatározás jelentısége a diabéteszes nefropátia korai felismerésében
Mikroalbumin meghatározás jelentısége a diabéteszes nefropátia korai felismerésében Kegyes Lászlóné 1 Hatvanyné Laza Julianna 2, Barna T. Katalin 2 Dunaújvárosi Prodia Központi Laboratórium MOLSZE XI.
RészletesebbenEngedélyszám: 6195-6/2009-0003EGP Verziószám: 1. 2332-06 Diabetológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Új kolléganő betanítására kérte meg vezetője. Feladata az 1. típusú diabetesszel kapcsolatos és a diabetes szövődményeként jelentkező alsó végtagi kritikus állapotokhoz kapcsolódó ismeretek
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
Részletesebben30 éves a Magyar Vese-Alapítvány Reg. No 596/1987 A II világháború utáni első jótékonysági egészségügyi alapítvány évi díjai, elismerései
30 éves a Magyar Vese-Alapítvány Reg. No 596/1987 A II világháború utáni első jótékonysági egészségügyi alapítvány 2017. évi díjai, elismerései 30 éve szolgálja a hazai és a regionális vesegyógyászat fejlődését,
RészletesebbenVesefunkció vizsgálata
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Vesefunkció vizsgálata Zoltán úr, 49 éves Dialízist indítottak D1 Dialízist indítottak D2 Vese feladatai Vese pusztulása Kiválasztás
RészletesebbenII. melléklet. Az Alkalmazási előírás és Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosítása
II. melléklet Az Alkalmazási előírás és Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosítása 7 Az angiotenzin kovertáló enzim gátló (ACE-gátló) benazepril, kaptopril, cilazapril, delapril, enalapril, fozinopril,
RészletesebbenA NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DR. LENGYEL ZOLTÁN Szent Margit Kórház IV.Belgyógyászati Osztály Budapest Programvezető:
RészletesebbenMadácsy L., Rurik I és a SWEET Group: 1. Europrojekt a diabéteszes gyermekek és serdülők kezelésének és ellátásának javításáról
Madácsy L., Rurik I és a SWEET Group: 1 Europrojekt a diabéteszes gyermekek és serdülők kezelésének és ellátásának javításáról A SWEET Group tagjai : T. Danne, O. Kordonouri, Z. Šumník 2,H. Veeze 3, C.
RészletesebbenDr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév
Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenKrónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága
Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Dr. Polner Kálmán Főv. Önk. Szt. János Kh. És Észak-budai Egyesített Kórházai Szent Margit Kórház th., Nephrologia Budapest Orvosi
RészletesebbenColorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése
Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi
RészletesebbenMagyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020
Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 www.egeszsegprogram.eu EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A Programban résztvevők egészségi állapotára irányuló statisztikai jelentés Projekt:
RészletesebbenEsetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.
Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos
RészletesebbenRovarméreg (méh, darázs) - allergia
Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8
RészletesebbenA dialízis kezelés alapjai
Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai (az orvosi kifejezések
Részletesebben93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete:
93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete: Tájékoztatós információk a háziorvosi feladat ellátásról a 2017-es évről Dr. Jambrikné Dr. Takács Imola Munkánk része a primer és szekunder prevenció, akut és
RészletesebbenOrvosi ké szü lé kékbén haszna lhato modérn féjlészté si téchnolo gia k léhéto sé géinék vizsga lata
Orvosi ké szü lé kékbén haszna lhato modérn féjlészté si téchnolo gia k léhéto sé géinék vizsga lata Önellenőrző funkciók továbbfejlesztési lehetőségei Kutatói beszámoló Boros Dávid Budapesti Műszaki és
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer és betegségei
A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu
BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenHipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása
Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,
RészletesebbenSzisztémás betegségekhez, diabetes mellitushoz társuló vesebetegség Dr. Somogyi Anikó Semmelweis Egyetem II. sz. Belklinika Budapest
Szisztémás betegségekhez, diabetes mellitushoz társuló vesebetegség Dr. Somogyi Anikó Semmelweis Egyetem II. sz. Belklinika Budapest 2016. Október 6. Akut- krónikus A nephropathia a vesét érintő betegség
RészletesebbenCukorbetegként is stabilan két lábon
Cukorbetegként is stabilan két lábon Sipos-Kolarovszki Erzsébet Diabetológiai szakápoló Varga Tünde Emese Intézetvezető főnővér XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Balatonfüred, 2018. Cukorbetegség
RészletesebbenA vesedaganatok sebészi kezelése
A vesedaganatok sebészi kezelése Szendrői Attila Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum Az Európai Urológus Testület képzőhelye Robson elvek (1963) Nincs szisztémás kezelés -radikális
RészletesebbenSzénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy betegségekben
Szénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy Dr. Putz Zsuzsanna Újdonságok a pajzsmirigy betegségek gyakorlatában 2018. október 6. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Pajzsmirigy
RészletesebbenKryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen
Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens
RészletesebbenÚj marker a Cystatin C bevezetése GFR meghatározására Nephrológiai Beteganyagon
Új marker a Cystatin C bevezetése GFR meghatározására Nephrológiai Beteganyagon Gellérné Jakatics Judit, Horváth Lászlóné, Dr. Hetyésy Katalin Petz Aladár Megyei Kórház Központi Laboratórium Krónikus veseelégtelenség
RészletesebbenBeutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.
Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenAz akut vesekárosodás (Acute Kidney Injury AKI)
Az akut vesekárosodás (Acute Kidney Injury AKI) Dr. Remport Ádám Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika Nephrológia 2017.10.19. A történet: az akut veseelégtelenség (AVE) Kórházi előfordulása:
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenKardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése
Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenKÖZPONTBAN A GYERMEK
KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:
RészletesebbenFekete László Zsoltné XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred 2018.szept
Fekete László Zsoltné XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred 2018.szept. 19-21. Diabeteszes betegeket megtanítsuk az ÖNMENEDZSELÉSRE A kezelés irányítása a napi rutin során! - önálló
RészletesebbenJózsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia
Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia Előadó: Gregóczkiné Boros Nikolett kardiológia Szakmai vezető: Dr Nagy József - kardiológus főorvos Alapellátás-szakellátás összehangolt együttműködésének
RészletesebbenVezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?
Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek
Részletesebbenbetegségei gei Reismann PéterP SE ÁOK II. sz. Belgyógy gyászati Klinika
A vese és s a húgyutak betegségei gei Reismann PéterP SE ÁOK II. sz. Belgyógy gyászati Klinika Anatómia: húgyuti rendszer húgycső Anatómia Elhelyezkedés: Retroperitoneumban felső ágyéki gerinccsigolyák
RészletesebbenA nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika
A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika 2012. szeptember 12. Gyomorégés = Reflux Normál Reflux Gyomorsav Nyelőcső reflux betegség
RészletesebbenA Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet
A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet 6/1992. (III. 31.) NM rendelet A háziorvosi szolgálat elsődleges, személyes
RészletesebbenIgA-glomerulonephritis
dr. Fintha Attila 73. Patológus Kongresszus 2017. szeptember 28-30. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar II. sz. Pathologiai Intézet http://semmelweis.hu IgA glomerulonephritis (=IgA nephropathia)
RészletesebbenA cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése
A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése Nagy B, Nagyjánosi L, Nagyistók Sz, Józwiak-Hagymásy J, Dessewffy Z, Kaló Z, Vokó Z Magyarországon
RészletesebbenI. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER NEVE Mixtard 30 40 nemzetközi egység/ml szuszpenziós injekció 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 injekciós üveg 10 ml-t tartalmaz, ami 400 NE-gel egyenértékű.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén
SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának
RészletesebbenHÚGYÚTI FERTÕZÉSEK. I. Alapvetõ megfontolások 1.1. DEFINÍCIÓ ÉS KOMPETENCIASZINTEK. EüM
HÚGYÚTI FERTÕZÉSEK EüM Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõk: dr. Reusz György, dr. Tory Kálmán Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Alapvetõ megfontolások 1.1. DEFINÍCIÓ
RészletesebbenVIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.
VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosításai. Megjegyzés:
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás, a címke és a betegtájékoztató a referál eljárás eredménye. Lehetséges,
RészletesebbenDr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus
Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus A szénhidrát-, a zsír-, a fehérje és a nukleinsav-anyagcsere komplex zavara Oka: a hasnyálmirigyben termelődő - inzulin hiánya - a szervezet inzulinnal szembeni
RészletesebbenDIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL
1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában
RészletesebbenProf Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG
Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG Melyik autoimmun betegség érinti a szülőképes nőket? Izületi betegségek : RA, SLE Pajzsmirigy betegségek: Kevert
RészletesebbenMit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika
Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális
RészletesebbenKÉRDŐÍV AZ EGYETEMI DOCENSI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAIHOZ. A PÁLYÁZÓ NEVE: Dr. Remport Ádám Születési éve: 1959
KÉRDŐÍV AZ EGYETEMI DOCENSI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAIHOZ A PÁLYÁZÓ NEVE: Dr. Remport Ádám Születési éve: 1959 A megpályázott állás: teljes munkaidős egyetemi docens, SE Transzplantációs és Sebészeti
RészletesebbenA Vese Laboratóriumi Diagnosztikája.
A Vese Laboratóriumi Diagnosztikája Szarka@mail.bme.hu Fő funkciói: 150 g páros szerv. Tömege 40%-át erek és vér adja 1. Hulladékanyagok kiválasztása 2. Extracelluláris folyadék térfogatának, összetételének
RészletesebbenZoltán György Elnök. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete
Zoltán György Elnök Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete Nemzetközi Kitekintés Történelmi Tények Beteg-, és Kezelésszám Jelenlegi Piaci Helyzet Néhány Gondolat a Transzplantációról A Dialízis Finanszírozása
RészletesebbenDiabéteszes nefropátia
Dr. Légrády Péter Ph.D. SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum Diabéteszes nefropátia Budapest 2015. április 16. incidencia / millió ember USRDS 2003 Annual data report Az
RészletesebbenAmbuláns betegoktatás, egy reményteljes jobb életminőségért
Ambuláns betegoktatás, egy reményteljes jobb életminőségért IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2012. Szeptember 13-15. Balatonfüred Konczné Molnár Ibolya Diabetologia szakápoló, Karcag A diabetes
RészletesebbenVeserészvétel rendszerbetegségekben. dr Jánoskuti Lívia III.Belklinika
Veserészvétel rendszerbetegségekben dr Jánoskuti Lívia III.Belklinika Rendszerbetegségek veserészvétellel 1. Hypertenziv nephropathia/nephrosclerosis 2. Metabolikus betegségek( Diabetes mell., Köszvény)
RészletesebbenA göbös pajzsmirigy kivizsgálása, ellátása. Mészáros Szilvia dr. Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika
A göbös pajzsmirigy kivizsgálása, ellátása Mészáros Szilvia dr. Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Pajzsmirigy göbök A lakosság 4-8%-ának van tapintható göbe. Ultrahanggal a lakosság közel
Részletesebben