A dialízis kezelés alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A dialízis kezelés alapjai"

Átírás

1 Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai

2 Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai (az orvosi kifejezések és fogalmak magyarázata) Fresenius Medical Care Budapest és a Vesebetegek ellátásának Fejlesztéséért alapítvány Pécs, 2009 kiadásában

3 Szerkesztette: Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet ISBN A kiadásért felel: Dr. Karátson András A borítón a féligáteresztő hártya Dr. Robert Pohlmeier Úr (Senior International Manager Affairs Acute Renal Care, Fresenius Medical Care, Bad Homburg) munkája, engedélyével. Tipográfia: Ollmann Ágnes Készült: PTE ÁOK Nyomda, Pécs 2

4 Az orvostudomány történetében első ízben adódott lehetőség arra, hogy a beteg egy életfontos szerv, a vese működése nélkül hosszú ideig élni és dolgozni tudjon Nils Alwall (a művese egyik típusának alkotója) A könyv szerzői Dr. Árkossy Ottó orvosigazgató Fresenius Budapest, Szépvölgyi úti Dialízis Központ Dr. Csiky Botond PhD, orvosigazgató Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Fresenius Dialízis Centrum Pécs Dr. Karátson András az MTA doktora, emeritus professzor Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fresenius Medical Care, Budapest Dr. Ladányi Erzsébet orvosigazgató Fresenius Nephrologiai Centrum, Miskolc Dr. Major Lajos orvosigazgató Fresenius Dialízis Centrum, Esztergom Dr. Molnár Márta orvosigazgató Fresenius Dialízis Centrum, Szigetvár 3

5 4

6 Tartalomjegyzék Ajánlás... 7 Előszó A dialízis kezelés elméleti ismereteinek és technikai fejlődésének kronológiája Dr. Karátson András Peritonealis dialízis Hemodialízis A vesebetegségek korai felismerésének lehetősége Dr. Csiky Botond Prerenalis eredet Renalis eredet Postrenalis eredet obstructiv uropathiák A diabeteszes nephropathia, a veseelégtelenség leggyakoribb oka Dr. Molnár Márta A diabeteszes nephropathia kialakulását elősegítő tényezők A diabeteszes nephropathia stádiumai, klinikai lefolyása A diabeteszes nephropathia diagnózisa Megelőzés, terápia Veseelégtelenség, vesepótló kezelés A hipertóniás beteg gondozása és vesebetegségének felismerése Dr. Csiky Botond Hipertenziv vesekárosodás Hipertónia és cardiovascularis kockázat A hipertónia szűrése A hipertóniás betegek kivizsgálása Laboratóriumi vizsgálatok Eszközös vizsgálatok Konziliáriusi vizsgálatok Célvérnyomás értékek A hipertóniás beteg gondozása A krónikus veseelégtelenség klinikuma és konzervatív kezelése Dr. Molnár Márta A krónikus veseelégtelenség okai A vesefunkció csökkenés következményei A krónikus veseelégtelenség lefolyása, szakaszai Az urémiás szindróma Az urémiás szindróma klinikai tünetei szervrendszerek szerint Az idült veseelégtelenség kezelése A dialízis elkezdésének indikációja A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek, gondozása A vesepótló kezelés (HD, CAPD, transzplantáció) választása... és a kezelés elkezdésének az időpontja Dr. Karátson András Technikai különbségek Technikai azonosságok

7 6.3. A technikai eltérések klinikai következményei A maradék veseműködés Beteg túlélés A kezelési mód technikai túlélése Életminőség és rehabilitáció Hospitalizáció Költségkihatás A CAPD-t, vagy a hemodialízist választjuk? Korai gondozás, az idejekorán elkezdett dialízis kezelés és/vagy transzplantáció A dialízis elkezdését indokló tünetek és laboratóriumi értékek A késve, előkészítetlenül érkezett beteg kórjóslata Az integrált, az egyes kezelési módokat kiegészítő ellátás Összefoglalás A hemodiafiltráció (Fresenius 5008) biztosította lehetőségek a dialízis technikájában Dr. Major Lajos és Dr. Árkossy Ottó Monitor Extracorporalis egység Hidraulika Választható kezelési módok Ultratiszta dializáló oldat és szubsztitúciós oldat folyamatos biztosítása Auto-flow Eco-flow Auto-sub Volumenpótlás kezelés alatt Koncentrátum ellátás Profilírozás Riasztás On-line clearence monitor (OCM) alapfelszerelés Vérhőmérséklet monitor (BTM) Vérvolumen (BVM) monitor Betegkártya Kezelés befejezésekor Renális anémia és kezelése Dr. Ladányi Erzsébet A renalis anémia hatása Erythropoietin kezelés a vesebetegség korai szakában Az anémia dignosztikája Az erythropoietin kezelés A vasháztartás eltérésének korrekciója Az orvosi kifejezések és fogalmak magyarázata Dr. Karátson András, Dr. Csiky Botond és Dr. Ladányi Erzsébet

8 Ajánlás A nemzetközi és hazai statisztikák szerint évente 6-8 százalékkal növekszik a művese kezelést igénylő betegek száma. Az egészségügyi szakemberek tapasztalataiból tudjuk, hogy e folyamat hátterében több, látszólag ellentétes hatású jelenség húzódik meg. A végstádiumú vesebetegség tömeges kialakulásában nyilvánvalóan szerepet játszik a prevenció, a megelőzés számos hiányossága, a veseelváltozás későn történt felfedezése, a nem megfelelő időben elkezdett kezelés, s akkor még nem is részleteztük a népesség nagyobb hányadára jellemző önveszélyes életmód súlyos következményeit. A vesebetegeknek mintegy fele változatlanul gondozás nélkül, előkészítetlenül (felvilágosítás hiányában, hasűri katéter vagy fisztula nélkül) érkezik a vesepótló kezelés fázisába. Ez kényszerű késlekedéshez vezet és nem teszi lehetővé a beteg számára a legkedvezőbb kezelési mód (CAPD vagy hemodialízis) kiválasztását. A beteg állapota sürgető hemodialízist igényel és a kedvezőtlen körülmények között végzett kezelés tovább rontja a súlyos állapotú beteg életkilátását és az eredményes transzplantáció lehetőségét. A szerzők összeállítása a vesepótló, dialízis kezelés alapjait foglalja össze és azokhoz szól, akik sokat tehetnek a vesebetegség korai felfedezéséért, majd később a beteg döntését elősegítve a dialízis módjának a megválasztásáért. Hiánypótló a dialízis kezelés hazai irodalmában a téma orvosi kifejezéseinek alfabetikus magyarázata, mely segít a szakterülettel ismerkedők eligazodásában. Zoltán György a Fresenius Medical Care ügyvezető igazgatója 7

9 8

10 Előszó A nephrológia egészével a hazai szakirodalomban az elmúlt években megjelent kitűnő munkák (Kiss I., Rosiwall L. 2003, Turi S. 2003, Kakuk Gy. 2004) foglalkoznak. Ezek elmélyült tanulmányozása előzetes ismereteket feltételez, illetve tesz szükségessé. A területen tájékozódók számára nehézséget jelent az orvosi kifejezések és fogalmak értelmezése. Összeállításunkat a dialízis kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseiben eligazítást kereső, a nephrologia ezen területén még nem járatos kollégák, vagy a határterületen dolgozók, családorvosok, orvostanhallgatók, a kezelésben résztvevő nővérek és technikusok számára ajánljuk. Az orvosi kifejezések magyarázatával a betegeknek is segítséget kivánunk nyújtani. Szükségesnek véltük a dialízis kezelés fejlődésének és a vesebetegség korai felismerésének áttekintését, amit a két leggyakoribb idült veseelégtelenségre vezető kórkép a diabeteszes nephropathia és a hipertónia előidézte vesekárosodás megelőzésének, illetve kezelésének a tárgyalása követ. Összefoglaljuk a krónikus veseelégtelenség klinikumát és konzervatív kezelését, majd ismertetjük a vesepótló kezelés választásának (HD, CAPD, transzplantáció) és a dialízis elkezdésének a szempontjait. Áttekintjük a hemodiafiltráció technikai lehetőségeit, majd a renalis anémia kezeléséről számolunk be. A monográfia végén az orvosi kifejezések és fogalmak alfabetikus magyarázatát találja meg az olvasó, mely eligazítást ad a dialízis kezelés rejtelmeiben. A szerkesztők 9

11 10

12 1. A dialízis kezelés elméleti ismereteinek és technikai fejlődésének kronológiája Dr. Karátson András 1.1. Peritonealis dialízis 1744 Warick és Hale ascites miatt hasűri punkciót és öblítést végzett 1862 Recklinghausen elsőként írta le a hashártya szövettani felépítését 1877 Wegner az első állatkísérletes vizsgálatot végezte a peritoneumon 1894 Staling és Tubby kimutatta, hogy a folyadékelvonás a különböző koncentrátumú oldatokkal eltérő 1922 Putman a kísérleti állatok vérében és a hasűri visszafolyó oldatban 1-7 órás benntartási idő után a karbamid nitrogén, kreatinin és húgysav változását határozta meg 1923 Ganter ureter lekötött malacokon és két urémiás betegén hasűri öblítést végzett, melyről a Münchener Medizinische Wochenschrift hasábjain számolt be 1926 Rosenak és Siwon magyar szerzők elsőként állapították meg, hogy a hasűri öblítéssel krisztalloidok és nitrogén természetű anyagok távolíthatók el, ami a binephrectomizált állatok javulásához vezet 1932 Jeney közleményének címében feltett kérdésre (Hasznáható-e a hashártya természetes dializátorként urémiában?) megfigyelése alapján igenlő választ adott és a peritonealis dialízist emberen is megkísérlendőnek tartotta 1934 Balázs és Rosenak tapasztalatai alapján a peritonealis dialízist a szublimát anuria kezelésére ajánlotta 1943 Kolff és Alwall (1943, 1946) kidolgozta a hemodialízis alaptípusait, ami kedvezően hatott a peritonealis dialízis elterjedésére is 1959 Maxwell és munkatársai írták le a szakaszos, intermittáló hasűri folyadékcsere elvét 1962 Boen a folyadékcserét automatizálta 1965 Weston és Roberts szerkesztette a stilett, percutan bevezethető hasűri katétert 1968 Tenckhoff bevezette a máig széles körben használt teflon szilasztik hasűri katétert 11

13 1971 Babb és munkatársai az intermittaló peritonealis dialízissel a pericarditis, neuropathia és anémia ritkább előfordulását észlelték, mely a m2/óra/hét hipotézis kidolgozásához vezetett 1973 Babb és munkatársai közölték a középnagy molekulasúlyú hipotézist 1975 Popovich és Moncrief első ízben számoltak be a folyamatos ambuláns peritonealis dialízissel (CAPD) szerzett tapasztalataikról 1978 Oreopoulos a CAPD elterjedését tette lehetővé az első összekötőrendszer és a dializáló oldat két literes műanyag tasakokban történő kiszerelésével 1980 Slingeneyer baktérium filtert dolgozott ki a peritonitis csökkentésére 1980 Buoncristiani új összekötőrendszert ismertetett 1983 Maiorca az Y rendszer és a dezinfekció szerepét vizsgálta a peritonitis megelőzésében 1991 Oreopolus az Y rendszer előnyeiről számolt be, amivel a peritonitis csak havonta jelentkezett, míg ez a szövődmény fél évente volt észlelhető a 70-es évek végén használt összekötőkkel 1994 Vas első ízben foglalta össze a peritonitis felismerésének és kezelésének elveit, melyet az ezzel foglalkozó munkacsoporttal évről-évre korszerűsített 1997 Fenton nagyszámú betegen végzett vizsgálat alapján bizonyította, hogy az első 2-3 évben a CAPD túlélési eredményei elérik a hemodialízisét, de a hasi dialízis rehabilitációs eredményei jobbak A századfordulón a biokompatibilis eszközök, oldatok (icodextrin, aminósav, bikarbonát tartalmú) alkalmazása került előtérbe. Revizióra került a dialízis dózis kérdése és a betegek jobb rehabilitációjának alapját teremtette meg az automata peritonealis dialízis egyre nagyobb arányú alkalmazása. Hazai A múlt század ötvenes éveiben a hazai közlemények a peritonealis dialízis szerepével foglalkoztak a heveny veseelégtelenség kezelésében és kivitelezését, előnyeit, szövődményeit, illetve annak megelőzését ismertették (Botár és Kubinyi 1954, István és Zsámbéki 1956, Polyák 1964, Boda és mtsai 1970, Berkessy és mtsai 1972, Karátson és Váry 1973). A 70-es évek közepéig mindössze néhány munka jelent meg a krónikus veseelégtelenség kezeléséről (Pintér és mtsai 1969, Pintér 1973, Hronszky és mtsai 1975, Karátson és mtsai 1975, Járay és mtsai 1976) Ezek az intermittáló módszer végzését, a Tenckhoff katéter alkalmazását és a kezelési mód helyét tárgyalták. Több közlemény foglalkozott az intermittaló kezelés automatizálásával (Kottra és mtsai 1979, Zsemberi és mtsai 1977, Taraba és mtsai 1983), a kezelés szervezési feltételeivel (Karátson és mtsai 1980,1992, Taraba és mtsai 1983), a fehérjevesztés és a hasűri katéterek kiválasztásának, beültetésének kérdéseivel 12

14 (Karátson és mtsai 1985,1991). Vizsgálták a középnagy molekulasúlyú anyagok dializálhatóságát (Karátson és mtsai 1979, Taraba és mtsa 1981), hatásukat a cellularis típusú immunreaktivitásra (Németh és mtsai 1979) a véralvadásra (Sámik és mtsai 1979) a perifériás idegkárosodásra (Hazafy és mtsai 1980). Több közleményben elemeztük a peritonealis dialízis szerepét a heveny veseelégtelenség kezelésében (Karátson és mtsai 1978, 1979, 1985, 1992). Visszatérő gondot jelentett a kezelendő betegek nagy száma és a dialízis kapacitás közötti ellentmondás. Ennek áthidalására a 70-es évek végén a Dunántúlon a satellita peritonealis dialízis rendszerét (Karátson és mtsai 1980) fejlesztettük ki, melynek keretében közreműködésünkkel 10 osztályon végeztek peritonealis dialízist. A kezelendő beteget átvettük, a hasűri Tenckhoff katétert behelyeztük és közben a személyzetet a hasi kezelés végzésére kiképeztük. Amennyiben kapacitás adódott a beteget hemodialízis programba vettük át. A kezelési mód bevezetése előnyösen hatott az osztályok szakmai fejlődésére és hozzájárult a megyeszékhelyek belgyógyászati osztályain a mai korszerű nephrologiai hálózat kialakulásához. A peritonealis dialízis országos bevezetésének lelkes híve és kezdeményezője Taraba professzor volt, aki korai távozásával munkájának eredményét már nem érhette meg. Viszonylag korán megjelentek az első közlések a CAPD-vel szerzett hazai tapasztalatokról (Karátson és mtsai 1980, Taraba és mtsai 1983, Ferenczy és mtsai 1985), amit a megfelelő oldat és összekötőrendszer hiánya, illetve a peritonitis gyakori előfordulása miatt csak nagyon lassan követett a módszer elterjedése. A dolgozatok sorában kiemelkedik az, amit Taraba és Balás (1989) írt. A peritonealis dialízis, elsősorban a CAPD európai helyzetével, a betegek túlélésével, rehabilitációjával és a kezelési mód várható fejlődésével foglalkoztak. Megállapításaik még ma is időtállóak. A peritonealis dialízis hatásosságát (Taraba és Balás 1983, Karátson és mtsai 1983), a hatásfok csökkenés okait (Karátson és Makó 1990, Karátson és mtsai 1992) több közleményben ismertették. A kilencvenes éveket követően a korszerű oldat és összekötőrendszerek bevezetésével vált lehetővé, hogy hazánkban is reprodukálni tudjuk az irodalomból ismert kedvező kezelési eredményeket Hemodialízis 1854 Graham skót kémikus tesz említést a dialízis elnevezésről 1913 Abel, Rowntree és Turner hosszirányban, párhuzamosan elhelyezett kollodiumcsövek segítségével kutyakísérletben retenciós anyagokat és szalicilsavat távolított el. A véralvadás gátlására hirudint, dializáló oldatként pedig 0.6 %-os konyhasó oldatot használtak 1918 Howell és Holt az alvadásgátlásra a heparint fejlesztette ki 1920 Lowe dializáló membránként állatbelet használt 13

15 1923 Necheles hashártyát alkalmazott 1923 Haas az első hemodialízist végezte emberen, aki egy 26 éves leányt dializált. A technikai nehézségek miatt a klinikai tapasztalatok szerzését 3 beteg után abbahagyták, de próbálkozásaikat reménykeltőnek tartották. A vér továbbítására vérpumpát, az alvadásgátlásra heparint használtak 1938 Thalhimer volt az első, aki dialízist celofán membránnal végezte 1943 Kolff Kempenben (Hollandia) fejlesztette ki az első klinikai célokra alkalmas hemodializáló készüléket. A 100 liter dializáló folyadékot befogadó tankban vízszintes tengely körül egy dob forgott, melyen 90 cm hoszszú, 44 cm széles celofáncső volt elhelyezve. A dob percenként fordulatot tett. A vért az artéria radialisból üvegcsövön nyerték és a megtisztított vért az alkar vénájába jutatták vissza. Azzal, hogy Kolff Londonba, Montrealba és New Yorkba elküldte az általa szerkesztett készüléket jelentős mértékben hozzájárult a szakterület világszerte kibontakozó fejlődéséhez 1946 Alwall a művesekezelés másik alaptípusát Lundban (Svédország) dolgozta ki, mely már folyadék eltávolítására, ultrafiltrációra is alkalmas volt. A celofáncsövet spirális alakban függőleges hengerre helyezték, ami a dializáló folyadékot tartalmazó tankba merült. A folyadékáramlást pumpa segítette, míg a dializáló felület növelése a kezelés hatásfokát javította 1947 Murray az Alwall készülék módosított változatáról Kanadában számolt be 1948 Skeggs és Leonards celofáncső helyett celofán fóliát helyezett lapok közé (lapdializátor), ami a töltési volument (a szervezeten kívüli vérmennyiséget) jelentősen csökkentette ml-ről 400 ml-re Übelhör a kezeléssel kapcsolatos első próbálkozásokról számolt be Ausztriában 1954 Watschinger és Kolff Clevelandban az orsódializátort fejlesztette ki, melyben a celofán fólia műanyag, vagy fém hengerre van tekerve 1955 Hoigne a hemodialízist kezdte el Svájcban 1960 Kiil továbbfejlesztette a Skeggs-Leonards rendszert, mely során celofán membránt alkalmazott és a gumitömítést tartósabb polipropilénra cserélte 1964 Yatzidis és Sparks számolt be a toxikus anyagok hemoperfuzióval történő eltávolításáról 1964 Mion javaslatára a hemodialízis automatizálására adagoló rendszereket fejlesztettek ki és mivel a nátrium bikarbonát és a kalcium azonos koncentrátumban nem oldható a bikarbonátot acetáttal helyettesítették 1964 Scribner (Seattle, USA), Merill (Boston) és Shaldon (London) kezdte el az otthoni hemodialízis szervezését Lipps ajánlotta a kapillaris dializátor bevezetését, melyben több, mint kapillaris szál van hosszanti irányban. Ennek az előnye, hogy a dializátor töltési volumene tovább csökkent ( ml) és a nagyszámú kapillaris a kis méretek ellenére is nagy dializáló felületet biztosít 1967 Henderson kidolgozta a hemofiltráció gyakorlati megvalósítását 14

16 1972 Babb és Scribner a középnagy tömegű hipotézisről számolt be 1977 Craddock kimutatta, hogy a bioinkompatibilis oldatok, anyagok használata a komplementet aktiválja 1977 Leber a hemodiafiltráció bevezetését javasolja 1978 Graefe az acetát dialízis mellékhatásai miatt a bikarbonát dialízis megvalósítására tesz ajánlást 1978 Glöckner a plazmaferézis elméletét és gyakorlati megvalósítását írja le 1988 Lin és Esbach számolt be az erythropoietin klinikai alkalmazásáról A 90-es években a dialízis dózis, az adekvát kezelés, az életminőség és rehabilitáció kérdésével foglalkoztak a kutatók. Ezen a téren a megszűnő veseműködés endokrin funkciójának a pótlása jelentett előrelépést az erythropoetin terápia, a calcitriol készítmények és később calcimimetikumok bevezetésével. A századfordulón a MIA szindrómával (inflammatio, malnutritio, atherosclerosis) kapcsolatban számos klinikai és kísérletes vizsgálat eredményét közölték. A technikai fejlődést az automatizálás, monitorozás és miniatürizálás jellemzi, mely következtében a dialízis biztonságossá, kisebb személyzettel is jobban áttekinthetővé vált. A dialízis kezelés klinikai alkalmazása óta az eljárás sarkalatos kérdése a készülék és a beteg közötti érösszeköttetés létrehozása a szükséges vérmennyiség ( ml/perc) nyerése céljából Kolff, majd Alwall (1946) üvegkanülön az artéria radiálisból nyerték a vért és a megtisztított vért egy alkari vénán át jutatták vissza a keringésbe 1949 Alwall a szilikonozott üvegkanülöket gumicsővel zárta le a kezelések közötti időben 1953 Seldinger írta le a centrális erek bőrön át történő (percutan) punkcióját 1960 Quinton, Dillard és Scribner közölte az utóbbi szerzőről elnevezett shuntöt, azt a teflon szilasztik kanülrendszert, ami az alkarra, lábszárra, ritkábban a combra az artériába és a közeli vénába behelyezhető. A shunt U alaku összeköttetése kellő gyakorisággal szétnyitható és a beteg a hemodialízis készülékre kapcsolható. Ez tette lehetővé nem csak a heveny, hanem az idült veseelégtelenség kezelését is. Hátrányai a thrombosis, embolizáció, szepszis 1961 Shaldon első ízben számolt be az artéria és véna femoralis Seldinger módszerével történő punkciójáról. A percutan módszer a centrális vénák (véna jugularis interna, subclavia, ritkábban femoralis) katéterezésére gyorsan elterjedt 1966 Brescia és Cimino leírta az arteria radialis és az alkari véna (basilica, cephalica) közötti, sebészileg létrehozható arteriovenosus anastomosist, az arteriovenosus fisztulát. A véna így arterizálódik és punkciója lehetővé teszi a szükséges mennyiségű vér nyerését. Később a gracilis, arterioscleroticus érrendszer esetén előtérbe került a graftok alkalmazása is 15

17 Hazai A hemodialízis kezeléssel összefüggő első hazai megfigyelések a múlt század 50-es évek közepén a kis hatásfokú Batrina készülék módosításával, hatásfokának vizsgálatával és klinikai kipóbálásával foglalkoztak (Mándi és Matolcsi 1954, Palócz 1954). A készülék módosított változatával szerzett tapasztalatokról Németh és mtsai (1956) számoltak be. A szegedi művese állomáson dolgozó munkacsoport tagjai Alwall principiumon nyugvó készüléket szerkesztettek, melyen a kezelés hatásfokát javítva számos változtatást hajtottak végre. Az 1950-es évek közepén alakult meg a Szegedi Sebészeti Klinika, 1960-ban a Budapesti Urológiai Klinika, 1964-ben pedig a Pécsi Urológiai Klinika keretében működő művese állomás, majd 1968-ban Miskolcon, 1970-ben pedig Debrecenben a kezelés további decentralizálására került sor. Az első dializáló osztályok a nyugateurópai gyakorlathoz hasonlóan a helyszűke miatt az alagsorban, vagy a padlástérben, ritkábban könnyűszerkezetes épületben kerültek kialakításra ben az Egészségügyi Minisztérium által támogatott krónikus dialízis program megszervezésére került sor a Kiil-Lucas készülékek beszerzésével. A 70-es évek elején a kezelés első éveinek tapasztalatairól minden centrumból beszámoltak: Szegedről Gál, Mustárdy és Hézsai (1974), Budapestről Rényi-Vámos és Babics (1972), Debrecenből Kakuk, Wórum és Szegedi (1974), Miskolcról Hronszky, Tóth és Pintér (1974), Pécsről pedig Karátson, Váry, Juhász és Makó (1974). A dialízis kapacitás fejlesztésére a Dunántúlon a satellita peritonealis dialízis rendszerét alakítottuk ki. Hasonló célzattal a szegedi munkacsoport dél Magyarország kisebb városaiban hemodialízis hálózatot hozott létre. Az osztályok munkájának a kezdete: Szeged Gyermekklinika, 1980, Szeged Fertőző Osztály 1980, Szolnok 1982, Hódmezővásárhely 1983, Szentes 1984, Békéscsaba 1986, Kiskunfélegyháza 1987, Karcag 1989 (Gál 1990). A kezdeti próbálkozások után a 70-es évek közepén került sor a hazai transzplantációs program szervezett beindítására (Perner, Alföldy és Járay 1974). A múlt század hetvenes éveinek közepén- végén néhány dializáló osztály kezdte meg működését (Nyíregyháza 1975, László Kórház Budapest 1977, Bajcsy Kórház Budapest 1978, Semmelweis OTE II. Belklinika Budapest 1979, Győr 1980). A nyolcvanas években a megyeszékhelyeken és Budapesten további nephrologiai-dializáló osztályok létesültek (Szombathely 1983, Margit Kórház Budapest 1985, Semmelweis OTE Gyermekklinika Budapest 1985, Debrecen OTE Gyermekklinika 1985, Kecskemét 1986, Péterfy Kórház Budapest 1987, Eger 1987, Székesfehérvár 1988, Szekszárd 1988, Kaposvár 1989, Tétényi úti Kórház Budapest 1989, Zalaegerszeg 1990) óta országszerte tovább nőtt a korszerűen felszerelt centrumok száma és jelenleg közel 70 osztály végzi a vesebetegek gondozását, kivizsgálását, gyógyszeres és dialízis kezelését. A dialízis kezelés a múlt század es éveiben a világszerte meginduló transzplantációs programmal együtt meggyorsította a XX. század eleje óta felgyűlt, a vesefiziológiával, patofiziológiával, patológiával, egyáltalán a vesebetegek felismerésével, terápiájával kapcsolatos ismeretek összesítését és hozzájárult 16

18 a nephrologia, mint önálló disciplina kialakulásához. Tudományos társaságok alakultak (Renal Association 1950, Egyesült Királyság; American Society for Artificial Internal Organs 1955, USA, Kanada; European Dialysis and Transplant Association 1964, Európa) és a szakterület fejlődését elősegítő folyóiratok (Nephron 1963, Proceedings of EDTA 1964, Kidney International 1971) jelentek meg. A kezdetben az urológusokkal együttműködő nephrologus társaság hazánkban 1976-ban vált önállóvá. Éppen ebben az évben rendezte meg Watschinger professzor Linzben a nephrologus Duna Szimpóziumot, amely első ízben, majd 2-3 évente visszatérően lehetőséget adott, hogy nagyobb számú hazai és kelet európai nephrologus, vagy ezen a területen dolgozó az összejövetelen résztvegyen, tudományos munkájáról beszámoljon, nyugati kollégájával találkozzon és szakmai baráti kapcsolatot alakítson ki. Irodalom 1. Alwall N.: Therapeutic and diagnostic problems in severe renal failure Munksgaard, Copenhagen, Cameron JS.: History of the treatment of renal failure by dialysis Oxford University Press, Cohen EP.: Beyond uremia: hemodialysis at the Millenium Dial Transplant : Ganter G.: Über die Beseitigung giftiger Stoffe aus dem Blut Münch Med Wschr : Jacobs C.: Cost and benefit of improving renal failure treatment where do we go? Nephrol Dial Transplant : Karátson A.: Peritonealis dialízis Vesebetegek ellátásának fejlesztéséért alapítvány kiadásában, Pécs Karátson A, Kakuk Gy, Makó J.: Hemodialízis Vesebetegek ellátásának fejlesztéséért alapítvány kiadásában, Pécs Kolff WJ.: The artificial kidney, past, present and future Circulation : McBride PT.: The genesis of the arteficial kidney Baxter Deerfield, Illinois Oreopoulos DG.: Obituary. Stephen Vas MDPhD ( ) Vas peritonitis a pioneer in CAPD peritonitis Perit Dial Int : Polner K.: A peritonealis dialízis múltja és jelene Orv Hetil : Popovich RP, Moncrief JW, Nolph KD.: Continuous ambulatory peritoneal dialysis Ann Intern Med : Taraba I, Balás ÉA.: Peritoneal dialysis in Europe Contrib Nephrol :

19 2. A vesebetegségek korai felismerésének lehetőségei Dr. Csiky Botond A vesebetegségek klinikai megjelenése nagyon különböző lehet. A tünetek egy része közvetlenül a veseérintettséggel függ össze (pl. makrohematuria, deréktáji fájdalom), másik részük extrarenalis manifesztációként jelenik meg (ödéma, hipertónia, az urémia jelei). A betegek nagy része azonban tünetmentes és rutin vagy egyéb okból végzett vizsgálat kapcsán derül fény az emelkedett kreatinin értékre vagy kóros vizeletvizsgálati eredményekre, így a vesebetegségre is. A vesebetegség lehet prerenalis, renalis vagy postrenalis eredetű; időbeli lefolyását illetően pedig akut, subacut, vagy krónikus. A prerenalis és a postrenalis ok kiderítése azért különösen fontos, mert ezek általában reverzibilisek. Ezen okok megtalálása és kezelése is egyszerűbb, mint a renalis okok pontos diagnosztizálása és gyógyítása Prerenalis eredet A renalis perfúzió csökkenésének két fő oka van, a volumen depletio és/vagy a relatív hipotónia. A háttérben lehet vérzés, szívelégtelenség, shock, cirrhosis. Az időbeli lefolyás általában akut. Krónikus vesebetegekben a járulékos akut prerenalis tényező a vesefunkció gyors romlását okozhatja Renalis eredet Vascularis betegség Lehet akut vagy krónikus. Az akut renalis vascularis betegség nagy valószínűséggel vasculitis (pl. Wegener granulomatosis). Kevésbé gyakori a thromboembolia, haemolyticus uraemiás szindróma vagy thromboticus thrombocytopaenias purpura, malignus hipertónia vagy scleroderma. A krónikus renalis vascularis betegség két leggyakoribb oka a benignus nephrosclerosis és a kétoldali arteria renalis stenosis. 18

20 Glomerularis betegség Számos idiopathias és secunder glomerulonephritis okozhatja. Két alapvető típusa különíthető el: a nephritis és a nephrosis. Nephritisben a vese szövettani képét gyulladásos jelek uralják és aktív vizeletüledéket látunk: vörösvértesteket, fehérvérsejteket, granuláris, vörösvértest vagy sejtes cilindereket; a proteinuria változó fokú. Nephrosisban a szövettani képen nincsenek gyulladásos jelek, a vizeletüledék inaktív néhány sejttel vagy cilinderrel, viszont jelentős fokú a proteinuria. Mindkét típus időbeli lefolyása lehet akut vagy krónikus. Tubulointerstitialis betegségek Lehetnek akutak vagy krónikusak. Az akut tubulointerstitialis betegség leggyakrabban akut tubularis necrosis. Típusosan kórházban fekvő betegek esetén fordul elő (bár nem kizárólagosan), gyakran gyógyszer indukált. A krónikus tubulointerstitialis betegség leggyakoribb formája polycystas betegség, hypercalcaemia okozta vesebetegség vagy autoimmun betegségek Postrenalis eredet obstructiv uropathiák Az obstrukció a vesemedencétől az urethráig bárhol lehet. A veseelégtelenség kialakulásához bilaterális obstrukcióra van szükség (solo vese esetén féloldalira). A vizeletelfolyási akadály igen gyakori oka prostata betegség vagy előrehaladott daganatos betegség. Differenciál diagnosztikájában az ultrahang vizsgálatnak (üregrendszeri pangás) van elsődleges szerepe. A lefolyás lehet akut vagy krónikus. A vesebeteségek klinikai megjelenése A vesefunkció romlás közvetlen tünetei: csökkenő vizeletmennyiség vagy anuria, deréktáji fájdalom, ödéma, hipertónia, a vizelet színének szembetűnő megváltozása Tünetmentes beteg emelkedett szérum kreatininnel,vagy vizelet abnormalitásokkal A veseelégtelenség tünetei: anorexia, hányinger, hányás, a szellemi működés hanyatlása, ödéma Szisztémás tünetek: láz, ízületi fájdalmak, tüdőmanifesztáció (gyakran vasculitis jeleként) Véletlenszerű észlelések más okból végzett képalkotó vizsgálatok során: vese cysta, daganat, solo vese, kis, zsugorodott vesék, húgyúti obstrukció 19

21 Azokat a kórelőzményi adatokat, melyek esetén vesebetegségre gondolnunk kell, az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vesebetegségek sajnos nagyon gyakran tünetmentesek, és csak a veseelégtelenség jelei hívják fel a figyelmet a kórra, immár túl későn. Az esetek egy részében azonban vannak olyan tünetek, melyek jelezhetik a vese betegségét (2. táblázat). A klinikai kép azonban az esetek zömében ilyenkor is tünetszegény. Így igazából szűrővizsgálatok kapcsán derülhet fény korai stádiumban a vesebetegségek felfedezésére (3. táblázat). Különösen fontos azokat a betegeket vizsgálni renalis problémák irányában, akiknek nagy rizikójuk van erre: obez, hipertóniás, metabolikus szindrómás betegeket, illetve olyanokat, akiknél családi anamézis alapján öröklődő vesebetegségre van gyanú. A klinikai megjelenési forma, panaszok, tünetek, ezek időbeli lefolyása (melynek megítélésére a korábbi orvosi leletek alapos tanulmányozása nyújtja a legnagyobb segítséget) és a vizeletvizsgálat eredménye (4. táblázatot) a legtöbbször útbaigazít a vesebetegség okának keresésében. Bármely, vizeletvizsgálat kapcsán konzekvensen észlelt abnormalitás részletes kivizsgálást indokol szakintézményben. Amennyiben a vizeletelfolyás akadálya képezi a fő problémát vagy vese daganatos betegségre derül fény képalkotó (leginkább hasi ultrahang) vizsgálat kapcsán, urológiai kivizsgálás szükséges, minden egyéb esetben nephrologiai kivizsgálás. A vesebetegeknek esélyei akkor a legjobbak a gyógyulásra, vagy a veseelégtelenség felé való progresszió lassítására, ha minél korábbi stádiumban kerül sor a betegség diagnosztizálására és gyógyítására/kezelésére. Az elpusztult nephronok pótlására nincs lehetőség, így a kezelés időbeli elkezdése kulcsfontosságú. Amennyiben a beteg későn kerül nephrologushoz, úgy az esetleges gyógyulás esélye (alapbetegségtől függően) romlik, a veseelégtelenség pedig sok esetben gyorsabban kialakul. A vesepótló kezelés elkezdését követően is számos hátrányt szenvednek azonban azok a betegek, akik későn (jellemző módon közvetlenül a dialízis megkezdése előtt) jutnak el először nephrologushoz: nincs lehetőségük arra, hogy megfelelő ismeretek birtokában megválaszthassák a számukra legmegfelelőbb módját a vesepótló kezelésnek nincs mód a vérnyerési lehetőség kellő időben való kialakítására vagy a hasűri katéter behelyezésére tervezett módon, így ilyenkor centralis vénás kanül akut behelyezésére van szükség ennek minden rizikójával a vesepótló kezelést nem lehet időben elkezdeni a nephrologushoz későn eljutó betegek későbbi morbiditása, mortalitása magasabb és hospitalizációjuk hosszabb, orvosi ellátásuk drágább és rehabilitációjuk kevésbé sikeres. A fenti okok miatt rövid és hosszútávon is azt kívánja a vesebetegek érdeke, hogy betegségük minél előbb felismerésre kerüljön, és a betegek mielőbb nephrologushoz eljussanak. Ehhez a klinikai tünetek megfelelő értékelése szükséges, illetve a veszélyeztettek körében végzett szűrővizsgálatok segíthetnek. 20

Diabéteszes nefropátia,, a veseelégtelenség leggyakoribb oka

Diabéteszes nefropátia,, a veseelégtelenség leggyakoribb oka Diabéteszes nefropátia,, a veseelégtelenség leggyakoribb oka Dr. Molnár Márta Fresenius Medical Care,, Szigetvár Diabétesz 2007. Életmód és kezelés 2007. június 2. A diabéteszes nefropátia előfordulása

Részletesebben

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített

Részletesebben

Analgetikumok vesekárosító hatása

Analgetikumok vesekárosító hatása Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit Harkány, 2010. Előadás vázlata Leggyakoribb vesekárosító analgetikumok Vesekárosodásra hajlamosító tényezők Analgetikumok okozta vesekárosodások leggyakoribb

Részletesebben

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Tartalom KDIGO ajánlás tükrében Krónikus vesebetegségek funkcionális osztályozása

Részletesebben

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes

Részletesebben

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés

Részletesebben

HEVENY ÉS IDÜLT GLOMERULONEPHRITISEK

HEVENY ÉS IDÜLT GLOMERULONEPHRITISEK HEVENY ÉS IDÜLT GLOMERULONEPHRITISEK Prof. Dr. Kiss István Geriátriai Tanszéki Csoport Semmelweis Egyetem, ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika Dél-budai Nephrologiai Központ Szent Imre Egyetemi Oktatókórház,

Részletesebben

Ajánlás a számított GFR és az albuminuria, proteinuria vizsgálatára laboratóriumi szakemberek számára

Ajánlás a számított GFR és az albuminuria, proteinuria vizsgálatára laboratóriumi szakemberek számára Ajánlás a számított GFR és az albuminuria, proteinuria vizsgálatára laboratóriumi szakemberek számára dr. V. Oláh Anna 1, dr. Kappelmayer János 1, dr. Nagy Judit 2, dr. Mátyus János 3 Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:

Az alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint: A Debreceni Egyetemen a belgyógyász, csecsemő-és gyermekgyógyász, vagy háziorvos szakorvosok által megszerezhető diabetológiai licenc képzési követelményei és feltételei (2014. évtől kezdődően) A képzés

Részletesebben

Krónikus vesebeteg gondozás célja, dialízis modalitások. Dr. Boros Tímea SZTE SZAKK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum

Krónikus vesebeteg gondozás célja, dialízis modalitások. Dr. Boros Tímea SZTE SZAKK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum Krónikus vesebeteg gondozás célja, dialízis modalitások Dr. Boros Tímea SZTE SZAKK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum A vesebetegség népbetegségnek számít. 900.000 vesebeteg van

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Engedélyszám: 6195-6/2009-0003EGP Verziószám: 1. 2332-06 Diabetológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 6195-6/2009-0003EGP Verziószám: 1. 2332-06 Diabetológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Új kolléganő betanítására kérte meg vezetője. Feladata az 1. típusú diabetesszel kapcsolatos és a diabetes szövődményeként jelentkező alsó végtagi kritikus állapotokhoz kapcsolódó ismeretek

Részletesebben

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. KÁRPÁTI ISTVÁN (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kárpáti István a Korányi-díj magyar kitüntetettje 2005-ben Orvosdoktori diplomáját a debreceni OTE-en 1981-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése

Részletesebben

A dialízis kezelés alapjai

A dialízis kezelés alapjai Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai Szerkesztette Karátson András, Csiky Botond és Ladányi Erzsébet A dialízis kezelés alapjai (az orvosi kifejezések

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),

Részletesebben

A peritonealis dialízis kezdete és nehézségei a múlt század utolsó évtizedeiben I. rész. Nemzetközi tapasztalatok

A peritonealis dialízis kezdete és nehézségei a múlt század utolsó évtizedeiben I. rész. Nemzetközi tapasztalatok 34 KARÁTSON ANDRÁS HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA AZ ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE A peritonealis dialízis kezdete és nehézségei a múlt század utolsó évtizedeiben I. rész. Nemzetközi tapasztalatok KARÁTSON András

Részletesebben

Szellemi fogyatékos betegek dialízis kezelésével szerzett tapasztalataink

Szellemi fogyatékos betegek dialízis kezelésével szerzett tapasztalataink Szellemi fogyatékos betegek dialízis kezelésével szerzett tapasztalataink Dr. Polner K., Dr. Haris Á., Prof. Dr. Vas I., Dr. Rahme M., Dr. Repetics S.*, Dr. Zakarné M.E., Szente A.* Főv. Önk. Szt. János

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban

Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban Előadó: Dr. Hudák Aranka vezető főorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Klinikai Laboratóriuma

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

Orvosi ké szü lé kékbén haszna lhato modérn féjlészté si téchnolo gia k léhéto sé géinék vizsga lata

Orvosi ké szü lé kékbén haszna lhato modérn féjlészté si téchnolo gia k léhéto sé géinék vizsga lata Orvosi ké szü lé kékbén haszna lhato modérn féjlészté si téchnolo gia k léhéto sé géinék vizsga lata Önellenőrző funkciók továbbfejlesztési lehetőségei Kutatói beszámoló Boros Dávid Budapesti Műszaki és

Részletesebben

Cukorbetegség és vese terápiás szempontok

Cukorbetegség és vese terápiás szempontok Cukorbetegség és vese terápiás szempontok Wittmann István Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum Az inzulinhatáshoz H 2 O 2 kell! Am

Részletesebben

Diabéteszes nefropátia

Diabéteszes nefropátia Dr. Légrády Péter Ph.D. SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Centrum Diabéteszes nefropátia Budapest 2015. április 16. incidencia / millió ember USRDS 2003 Annual data report Az

Részletesebben

MAGYAR LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKAI TÁRSASÁG

MAGYAR LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKAI TÁRSASÁG MAGYAR LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKAI TÁRSASÁG A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság és a Magyar Nephrológiai Társaság tájékoztatója laboratóriumi szakemberek számára a számított GFR (egfr) bevezetésével

Részletesebben

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Dr. Polner Kálmán Főv. Önk. Szt. János Kh. És Észak-budai Egyesített Kórházai Szent Margit Kórház th., Nephrologia Budapest Orvosi

Részletesebben

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével.

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Őrizze meg szíve egészségét A CardioMobile szűrésprogram célja, hogy

Részletesebben

Zoltán György Elnök. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete

Zoltán György Elnök. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete Zoltán György Elnök Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete Nemzetközi Kitekintés Történelmi Tények Beteg-, és Kezelésszám Jelenlegi Piaci Helyzet Néhány Gondolat a Transzplantációról A Dialízis Finanszírozása

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből Zacher Gábor A mázli faktor Az ellátott mérgezett betegek kb. 5%-nál szerepel olyan ágens, mely a véralvadási kaszkádra hatással lehet Szerencsére azonban az

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Egészségügyi szakmai irányelv A felnőttkori idült vesebetegség felismerése és beosztása a számított GFR és a fehérjevizelés vizsgálatával

Egészségügyi szakmai irányelv A felnőttkori idült vesebetegség felismerése és beosztása a számított GFR és a fehérjevizelés vizsgálatával NEFMI SZAKMAI KOLLÉGIUM Egészségügyi szakmai irányelv A felnőttkori idült vesebetegség felismerése és beosztása a számított GFR és a fehérjevizelés vizsgálatával a5 verzió 2014.02.28. 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Nemzeti Vese Program 2013-ban

A Nemzeti Vese Program 2013-ban 2013 A Nemzeti Vese Program 2013-ban Számos programot terveztünk és indítottunk útjára az év elején, de az év közbeni új ötleteknek, megkereséseknek köszönhetően mégtöbbet sikerült megvalósítani: 1. Vese

Részletesebben

DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA II. DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyi adatok: Név: Születési dátum: Munkahely: Családi állapot: Dr Szabó András 1953 október 29 (Gödöllő) Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika nős, két kiskorú

Részletesebben

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni

Részletesebben

XIX. Dunántúli Diabetes Hétvége Előzetes Programja

XIX. Dunántúli Diabetes Hétvége Előzetes Programja XIX. Dunántúli Diabetes Hétvége Előzetes Programja Wimbledon terem 12.00-13.30: Ebéd 13.30-13.50: Megnyitó 2015. március 12. (csütörtök) 13.50-14.20: Plenáris ülés - Új antidiabetikumok alkalmazása 1-es

Részletesebben

Tájékoztatás a tanulmányi követelményekrôl a IV. évf. számára 2014/2015. tanév II. félév

Tájékoztatás a tanulmányi követelményekrôl a IV. évf. számára 2014/2015. tanév II. félév Tájékoztatás a tanulmányi követelményekrôl a IV. évf. számára 2014/2015. tanév II. félév 1. Az előadások témája: endokrinologia, nephrologia 2. Az előadások időpontja: 1-5. héten: Kedd: 9-10 h Szerda:

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A diabéteszes nephropathia vizsgálata és kezelése

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A diabéteszes nephropathia vizsgálata és kezelése Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A diabéteszes nephropathia vizsgálata és kezelése Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Nephrológiai Társaság I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 Új könnyűlánc diagnosztika Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 1845 Bence Jones Protein vizelet fehérje 1922 BJP I-II típus 1956 BJP

Részletesebben

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül 2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó

Részletesebben

II. MATHINÉ Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika

II. MATHINÉ Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Helyszín: Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika 1083 Budapest, Korányi Sándor u. 2/a Kedves Barátunk! A M a g y a r H y p e r t o n i a T á r s a s á g é s a M a g y a r N e p h r o l o g i

Részletesebben

II. A RHEUMATOID ARTHRITIS KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI. origamigroup BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA

II. A RHEUMATOID ARTHRITIS KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI. origamigroup BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA II. A RHEUMATOID ARTHRITIS KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI origamigroup www.origami.co.hu II. A rheumatoid arthritis kezelésének általános

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Fábiánné Gelsi Eleonóra

Fábiánné Gelsi Eleonóra Az intenzív osztályos ellátás szempontjai plazmaferezissel kezelt betegeink kapcsán Fábiánné Gelsi Eleonóra Témavezető: Prof. Dr. Soltész Pál, Szabóné Törő Anna Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi

Részletesebben

2. Hatályát veszti az R. 25. (11) bekezdése.

2. Hatályát veszti az R. 25. (11) bekezdése. 50714 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 71. szám Az emberi erőforrások minisztere 31/2013. (IV. 30.) EMMI rendelete a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek

Részletesebben

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói Dr. Kulin László, főszerkesztő Betegbiztonsag.hu Debreceni Egészségügyi, Minőségügyi Napok

Részletesebben

Krónikus vesebetegségek epidémiája

Krónikus vesebetegségek epidémiája ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Krónikus vesebetegségek epidémiája Nagy Judit dr. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum, Pécs A krónikus vesebetegségek

Részletesebben

FELNŐTT ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV SZAKÁPOLÓ SZAK ÓRAREND Helye: Centrumelnöki Hivatal Földszint Nagytanácsterem 2013. március 19.

FELNŐTT ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV SZAKÁPOLÓ SZAK ÓRAREND Helye: Centrumelnöki Hivatal Földszint Nagytanácsterem 2013. március 19. 2013. március 18. Ápolás lélektani ismeretek az intenzív betegellátásban Ápolás lélektani ismeretek az intenzív betegellátásban Ea:Gál Lászlóné Az intenzív szakápolók mentálhigiénéje Ea:Gál Lászlóné Folyadék

Részletesebben

Orális antidiabetikumok krónikus vesebetegségben

Orális antidiabetikumok krónikus vesebetegségben ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK Orális antidiabetikumok krónikus vesebetegségben Somogyi Anikó dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest A beszűkült vesefunkció

Részletesebben

A privát működtetésű dialízis története Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete

A privát működtetésű dialízis története Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete A privát működtetésű dialízis története Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete 1989 - A Tétényi úti kórház területén, a B. Braun Avitum jogelődje (Rolitron) üzemeltetésében

Részletesebben

Dr. Tóth Miklós. Semmelweis Egyetem, ÁOK II. Belgyógyászati Klinika. Budapest

Dr. Tóth Miklós. Semmelweis Egyetem, ÁOK II. Belgyógyászati Klinika. Budapest A laboratóriumi vizsgálatok szerepe a hypercalcaemiák differenciál-diagnosztikájában és a betegségek nyomonkövetésében Magyar Orvosi Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesületének kongresszusa 2007. augusztus

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

Vesekövesség Az urolithiasis kezelésének intézményi lehetőségei

Vesekövesség Az urolithiasis kezelésének intézményi lehetőségei Vesekövesség Az urolithiasis kezelésének intézményi lehetőségei Dr. Rákász István, Dr. Péterfi Lehel Kaposi Mór Oktató Kórház, Urológiai Osztály Háziorvosi Továbbképző Konferencia 2013.05.22. Kaposvár

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora

A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. A gyógyszerészi gondozás kialakulásának történeti bemutatása, hátterében álló nemzetközi

Részletesebben

XVI. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK Szakmai program. 2011. június 1. (szerda) 09.00-16.10

XVI. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK Szakmai program. 2011. június 1. (szerda) 09.00-16.10 07.00-09.00 Regisztráció 09.00-09.40 MEGNYITÓ 09.45-09.55 Információk 09.55-10.00 Technikai szünet XVI. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK Szakmai program 2011. június 1. (szerda) 09.00-16.10 10.00-11.25 I.

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT A terhességek kb. 1%-ában az újszülött teljesen egészséges szülőktől súlyos szellemi vagy testi fogyatékkal születik. A veleszületett értelmi

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok:

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok: A FLAVIN 7 szerepe a betegségek megelőzésében és gyógyításában A harmadik évezred kihívásai a tudományos természetgyógyászat kérdéseit, eredményeit sem hagyták érintetlenül. Őszinte büszkeséggel adunk

Részletesebben

Kezelési napló. nem inzulinnal kezelt cukorbetegek számára

Kezelési napló. nem inzulinnal kezelt cukorbetegek számára Kezelési napló nem inzulinnal kezelt cukorbetegek számára Ellenôrzési eredmények Tisztelt Betegek! Kedves Hölgyem/Uram! Személyi adatok A tablettával kezelt cukorbeteg számára fontos, hogy állapotát mind

Részletesebben

Sebészeti anatómia ( ) A prostata sebészete Dr. Németh Tibor, PhD egyetemi docens Sebészeti anatómia ( ) A prostata sebészeti jelentőségű betegségei Benignus prostata hyperplasia -cysta - tályog -daganat

Részletesebben

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Aorto-iliacalis keringészavar vesetranszplantációt követően: rekonstrukciós lehetőségek

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Aorto-iliacalis keringészavar vesetranszplantációt követően: rekonstrukciós lehetőségek ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Aorto-iliacalis keringészavar vesetranszplantációt követően: rekonstrukciós lehetőségek Írta: DR. SÓTONYI PÉTER, DR. SZABÓ ATTILA, DR. SZÉPHELYI KATALIN, DR. TORONYI ÉVA, DR. NEMES

Részletesebben

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

Tüdőtranszplantáció Magyarországon:

Tüdőtranszplantáció Magyarországon: Tüdőtranszplantáció Magyarországon: (nem)utópia (vagy) realitás? Gál János Indikációk Parenchymás betegségekben: fibrosis, sarcoidosis, histiocytosis-x cystás fibrosis emphysema, alpha-1 AT hiány Vascularis

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek

Részletesebben

A2-es típusú diabétesz prevalenciája az egész világon

A2-es típusú diabétesz prevalenciája az egész világon Cardiologia Hungarica 2008; 38 : D6 10 2008 Locksley Hall Media Az indapamid SR hatékonyságának összehasonlítása enalaprillal 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõ idõs hipertóniás betegekben Juan Garcia

Részletesebben

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9.

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának, a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták

Részletesebben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Dr. Kósa István egyetemi docens Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ, Veszprém Innovációs Konferencia, Veszprém 2011. Március 30.

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2396-06 Nefrológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2396-06 Nefrológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat 62 éves nephrosis szindrómás férfi (Ts: 96 kg, Tm: 172 cm) soron kívül jelentkezik a nefrológiai szakrendelésen, fokozódó lábdagadás, dyspnoe miatt. Egy éve áll nefrológiai gondozás alatt. II.

Részletesebben

Új orális véralvadásgátlók

Új orális véralvadásgátlók Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

- MARSMájelégtelenség kezelésére szolgáló eljárás. Általános leírás, és alkalmazás. A MARS monitor az egyszerhasználatos szerelékkel

- MARSMájelégtelenség kezelésére szolgáló eljárás. Általános leírás, és alkalmazás. A MARS monitor az egyszerhasználatos szerelékkel Haemobil Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1025. Budapest Vend u. 20 1255. PF: 45. Tel: 224-00-44 Fax: 213-77-48 Akut dialízis és plazmaferezis: 30/ 400 92 00

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

FIATALIATAL HYPERTONOLÓGUSOK IV. FÓRUMAÓRUMA IV. F. Hunguest Hotel Béke Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 10. 2008. szeptember 12-14. II.

FIATALIATAL HYPERTONOLÓGUSOK IV. FÓRUMAÓRUMA IV. F. Hunguest Hotel Béke Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 10. 2008. szeptember 12-14. II. FIATALIATAL HYPERTONOLÓGUSOK IV. FÓRUMAÓRUMA IV. F Hunguest Hotel Béke Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 10. 2008. szeptember 12-14. II. ÉRTESÍTÕ Tisztelt Kolléganõ, tisztelt Kolléga, kedves Barátunk!

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap

Részletesebben

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen

Részletesebben

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A MEGHÍVÓ A Hypertonia Világnapja alkalmából rendezett II. Tavaszi Kongresszusunk idején, a Magyar Hypertonia Társaság 2015. május 17 én 10.00 órára Közgyűlést hív össze. A Közgyűlés helye: Mercure Budapest

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Mozgásszervi okból szükséges programozható rehabilitáció szervtranszplantált. körében

Mozgásszervi okból szükséges programozható rehabilitáció szervtranszplantált. körében Mozgásszervi okból szükséges programozható rehabilitáció szervtranszplantált páciensek körében Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. Hévíz Mándó Zs.,Horváth J., Bergmann A., Gyarmati

Részletesebben

Prescription Diet Canine Gyors útmutató

Prescription Diet Canine Gyors útmutató Prescription Diet Canine Gyors útmutató A termékek betûrendben vannak felsorolva Elhízás Fogbetegség Gyomor-bélbetegség Kutyák agyi öregedése Vesebetegség Kutyák húgyhólyagkövei Táplálékérzékenység Lábadozás

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

2010. évben 737 ellátottról gondoskodtunk, 364 férfi és 373 nő. férfi: 52 év legfiatalabb 19 év legidősebb 92 év

2010. évben 737 ellátottról gondoskodtunk, 364 férfi és 373 nő. férfi: 52 év legfiatalabb 19 év legidősebb 92 év Dr. Lakosi György: Háziorvosként azt a feladatot kaptam, hogy az intézet lakóinak szomatikus betegségeiről keresztmetszeti képet adjak, és bemutassam Önöknek az itt folyó gyógyító munkát, kiemelve ennek

Részletesebben

változások az SM kezelésében: tények és remények

változások az SM kezelésében: tények és remények változások az SM kezelésében: tények és remények Prof. Dr. Illés Zsolt Dél-Dániai Egyetem Odense az SM klinikai típusai relapszussal remisszióval szekunderprogresszív primer progresszív progresszív relapszáló

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Markusovszky Lajosemlékülés

Markusovszky Lajosemlékülés Markusovszky Lajosemlékülés 2015. május 6. TÁMOGATÓ: Bokor Attila dr., Brubel Réka dr., Lukovich Péter dr., Rigó János Jr. dr.: Mélyen infiltráló colorectalis endometriosis miatt végzett multidiszciplináris

Részletesebben

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter Magyar Orvostudományi Napok 2013. november 6 8 Hotel Novotel Budapest (Alkotás utca 63 67) Rendező: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Programtervezet 2013. november 6. 10.00 Megnyitó

Részletesebben

Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia

Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia Dr Petrovicz Edina 2012.11.10. ESZISZL Kh. és Rendelőintézet Hepatitis C vírus (HCV) Flaviviridae család Hepacivirus nemzetség egyszálú RNS vírus Choo és Kuo 1989.

Részletesebben

A 50. sorszámú Nefrológiai szakápoló megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye

A 50. sorszámú Nefrológiai szakápoló megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye A 50. sorszámú Nefrológiai szakápoló megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55

Részletesebben

Tartalom XIII. Tartalom

Tartalom XIII. Tartalom 1. A neuropathiák etiológiája (dr. Kempler Péter, dr. Keresztes Katalin, dr. Komoly Sámuel, dr. Winkler Gábor)...1 1.1. Neurológiai betegségek...1 1.2. Belgyógyászati betegségek...5 1.2.1. Egyéb anyagcsere-betegségek...5

Részletesebben

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Garami Miklós 15 Egészség-Gazdaságtani Szimpózium Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben ELTE TáTK, 2013 május 31 Az egészségügyi teljesítmény dimenziói

Részletesebben

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója 1 A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója Hatóanyag/hatóanyagcsoport paracetamol ATC N02BE01 Érintett készítmény(ek) Magyarországon Paracetamol Teva 10 mg/ml oldatos infúzió (MAH: Teva Gyógyszergyár Zrt.,

Részletesebben