Dr. Kósa Zsigmond Dr. Vadász Mária INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Kósa Zsigmond Dr. Vadász Mária INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN"

Átírás

1 Dr. Kósa Zsigmond Dr. Vadász Mária INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség 2000

2 Szerkesztõ: dr. Kósa Zsigmond, dr. Vadász Mária Lektorálta: dr. Gulácsi László, Tarr Judit Szerzõi jogok: A tanulmánykötet leíró részének szerzõi joga a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetséget illeti, a protokollok és a kérdõívek külön engedély nélkül sokszorosíthatóak. Nyomdai elõkészítés: Gulyásné Gombos Gyöngyi Nyomda: Szõllõssy Könyvgarázs, Debrecen

3 Dr. Kósa Zsigmond Dr. Vadász Mária INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség 2000

4 BEVEZETÉS 5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS PROGRAMLEÍRÁS 2. Integrált Megyei Egészségügyi Minõségügyi Rendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg -Bereg megyében 2.1. Cardiovasculáris program Cardiovascularis megbetegedések Hypertonia betegség Kardiológiai betegek ellátása Diabetológiai betegek ellátása A cardiovascularis program bevezetésének feltételei A program indikátorai 2.2. Ápolási munkacsoport: decubitus és incontinentia ellátás Az ápolási munkacsoport tevékenysége 2.3. Elégedettségi munkacsoport: A betegek, a lakosság és az egészségügyi dolgozók körében végzendõ elégedettségi vizsgálat Bevezetés Helyzetfelmérés Az elégedettség mérésének helyzete a megye egészségügyi intézményeiben és beépülése az intézmények minõségügyi rendszerébe A megyei elégedettség mérés megközelítése, céljai, módszerei A végzett munka leírása Az elégedettségi vizsgálat haszna a megye egészségügyi rendszerében: az elégedettségi vizsgálat hatása a lakosság közérzetére, elégedettségére, hatása a minõségügyi rendszerek fejlesztésében a költségek tervezhetõsége és a minõség fejlesztése területén Irodalomjegyzék 3.1. Cardiovascularis program: Protokollok, ollok, beavatkozási standardok és bizonylatok DP1-DP7. Diagnosztikus protokollok TP2-TP8. Terápiás protokollok BS1-BS2. Beavatkozási standardok CBGP1. Cardiovascularis betegségek gondozási protokollja CBSZP1. Cardiovascularis betegségek szûrési protokollja 3.2. Decubitus és incontinentia; protokollok, ollok, eljárások ÁP1. A decubitus megelõzése ÁP2. Decubitus kezelése a beteg otthonában ÁP3. Decubitus kezelése kórházban Mûveleti eljárások decubitus kezeléséhez ÁP1-ÁP2-ÁP3 esetben Decubitus kezelés során leggyakrabban használt gyógyszerek és kötszerek ÁP1-ÁP2-ÁP3 esetben

5 6 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER 3.3. Kérdõívek Szabolcs-Szatmár-Bereg -Bereg megye lakosságának egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettségének felméréséhez, valamint az egészségügyi dolgozók elégedettségének a felméréséhez A) Kérdõív a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettségének felméréséhez B1) Dolgozói elégedettség - rövid kérdõív B2) Dolgozói elégedettség - részletes kérdõív 4. Az eredmények beépülése a kórházak és más egészségügyi intézmények/szervezetek vezetekminõségügyi rendszerébe

6 BEVEZETÉS 7 BEVEZETÉS A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Integrált Egészségügyi Minõségügyi Rendszer kialakításának elsõ fázisa 1999/2000-ben került lebonyolításra. A programot a Megyei Területfejlesztési Tanács finanszíroszta, amelyben a megye kórházai - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Szatmár-Beregi Kórháza, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza, a kisvárdai Felsõ-Szabolcsi Kórház, és a mátészalkai Területi Kórház - valamint az Ép testben ép lélek Alapítvány alapellátási praxisai vesznek részt. A program vezetõi valamint a program kidolgozásában részt vevõ szakemberek ezúton is köszönetet mondanak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácsnak valamint a felsorolt egészségügyi intézmények vezetõinek a megyei egészségügyi ellátás fejlesztéséhez nyújtott értékes támogatásukért. 1. A program irányítói és szervezeti kerete 1.1. Programvezetõk Dr. Kósa Zsigmond, megyei tisztifõorvos, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézete, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség titkára Dr. Vadász Mária, fõigazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Szatmár-Beregi Kórháza, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség elnöke Szakmai konzulens Dr. Gulácsi László, szaktanácsadó, ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézete 1.3. Szervezeti keret A program szervezeti keretét a megyei egészségügyi szolgáltatók és tulajdonosaik által létrehozott Szabolcs-Szatmár-Bereg -Bereg Megyei Egészség Szövetség (MESZ) alkotja, mely lehetõvé teszi a tulajdonosok különbözõségébõl, az egészségügyi szolgáltatók autonómiájából adódó kompetencia problémák áthidalását, a közös érdekérvényesítést és a döntéshozók együttes befolyásolásának lehetõségét. 2. Az integrált megyei minõségügyi rendszer céljai A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évek óta folyó sokrétû minõségügyi tevékenység ben vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy szükség van a megyében már elvégzett munka eredményeinek szisztematikus összerendezésére, valamint arra, hogy az egészségügyi szakemberek egyre inkább tulajdonosaivá váljanak ennek a folyamatnak, növekedjék a minõségügy legitimitása a szakemberek körében, hiszen csakis ez teszi lehetõvé a folyamatos fejlõdést. Ennek megfelelõen az egészségügyi szolgáltatóknál mûködõ minõségügyi rendszerek integrálásának a célja: az együttmûködésen alapuló, önkéntes, a betegek elégedettségét fokozó, és költség-hatékony rendszer kialakítása az alapellátástól a legfelsõ szintû kórházi szakellátásig, beleértve az egészségügyi oktató szervezetek mûködését is.

7 8 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER 3. Az integrált megyei egészsügyi rendszer kialakításának lehetõsége és szükségessége Az elmúlt évek minõségügyi fejlõdése a jövõben potenciálisan jelentkezõ problémáktól sem mentes. Ismeretes, hogy az eddigiekben a legnagyobb mértékben elterjedt ISO 9001 illetve az ISO 9002 szabvány egészségügyi adaptációját segítõ irányelv nem készült, az egyes egészségügyi intézményi adaptációk többé-kevésbé eltérhetnek egymástól, amelyek megnehezíthetik az integrált - jelen esetben megyei - minõségügyi rendszerek kialakítását A megyei egészségügyi rendszer kiépítése során a következõ ezõ problémákkal kellett szembenéznünk: az ISO 9000 alapú minõségügyi rendszer kialakításához nincs egységes irányelv, nem állnak rendelkezésre az összehasonlítást lehetõvé tevõ kritériumok, indikátorok, a szakmai eredmények meghatározottsági és mérhetõségi foka alacsony, a minõségügy kiépítettségének foka az egészségügyben egyenetlen, a kórházakban fejlettebb, mint például az alapellátás terén Az integrált megyei minõségügyi rendszer kiépítését a következõ ezõ tényezõk tették le- hetõvé és szükségessé: valamennyi megyénkben mûködõ kórház építi, vagy már mûködteti belsõ minõségügyi rendszerét, valamennyi szolgáltató az ISO 9000 szabványcsalád alapján vezeti/vezette be a minõségügyi rendszerét, az ISO 9000 szabványsorozat 2000 év december közepétõl érvénybe lépõ új változata miatti átalakítási kényszer egyúttal kiváló lehetõséget kínál az integrált rendszer létrehozásához és fejlesztéséhez, az eddigi megyei tapasztalatok számottevõek, a megyei stratégia, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztési koncepciója széleskörû konszenzussal került kialakításra, amelyhez a legfõbb ponton illeszkednek az intézményi stratégiák, és rendelkezésre áll a struktúra, mely a tervezettség, integrált hálózat, koordináció feladatainak a keretét adja (Megyei Egészség Szövetség). 4. A megyei egészségügyi minõségügyi rendszer célprogramjai és jellemzõi A megyei Integrált Egészségügyi Rendszer kialakítása az elsõ fázisban, 2000 novemberéig négy szakmai területre terjedt ki, melyeket célprogramként egy-egy munkacsoport dolgozott ki. A célprogramok megvalósításában mindazok a megyei vezetõ szakemberek részt vettek, akik az adott témában jártas és elismert szakemberek valamint különbözõ egészségügyi illetve minõségirányítási szinteken dolgoznak A program felépítése: a) CARDIOVASCULÁRIS MUNKACSOPORT Vezetõje: Dr. Szegedi János, orvos igazgató, Jósa András Kórház, Nyíregyháza b) ÁPOLÁSMINÕSÉG MUNKACSOPORT Vezetõje: Jakabné Harcsa Erzsébet, ápolási igazgató, Pszichiátriai Szakkórház, Nagykálló c) MEGYEI LAKOSSÁG- ÉS BETEG VALAMINT DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG MUNKACSOPORT Vezetõje: N. Tarr Judit vezetõ auditor, a Minõség- és környezetirányítási divízió vezetõje, Jósa András Kórház, Nyíregyháza d) INTEGRÁLT MINÕSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Vezetõje: Katonai Zsolt, egészségügyi üzletág igazgató, Qualimed Vezetési és Minõségügyi Tanácsadó Kft.

8 BEVEZETÉS Az integrált minõségügyi rendszer fontosabb jellemzõi: hazai és nemzetközi kutatásokon és bizonyítékokon alapul, mondulokból felépülõ rendszer, az alapellátástól végigköveti a beteg útját az egészségügy rendszerén belül, a szolgáltatók különbözõ minõségügyi tevékenységét harmonizálja, és nem csorbítja a szervezetek önállóságát Az integrált minõségügyi rendszer fõ feladatai: definiálni kell az egészségügyi tevékenységeket, eredményeket, mérési módszereket, azokat a minõségügyi feladatokat, amelyeket megyei szinten célszerû elvégezni, konszenzus kialakítása és folyamatos fenntartása a szereplõk között, kulcsfontosságú területek, intézményi együttmûködések kialakítása, érdekeltségi rendszerek kialakítása, különös tekintettel a költségmegtakarítási területekre, célzott oktatási programok kialakítása Az integrált minõségügyi rendszer folyamatosan megvalósuló eredményei: támogatja a megyei egészségügyi stratégia megvalósítását, javulhat az egészségügyi ellátás minõsége és gazdaságossága, költség optimalizálás, optimális betegút kialakítása, javul a megyei egészségügyi rendszer elérhetõsége, katalizál más programokat, párhuzamosságok kizárásával a diagnosztikus költségek csökkentése, egyeztetett terápiás protokollok alkalmazásával terápiás és gyógyszerköltségek optimalizálása, ápolási és terápiás folyamatok tervezhetõségének növelése, lehetõséget teremt különbözõ szervezeti kiválósági díjrendszerek (EFQM/Nemzeti Minõségi Díj) követelményeinek való megfelelésre, az összehasonlíthatóságra (bencmarking) az eredmények megyei szintû mérésére, a beszállítói oldalon javul a megyei egészségügyi rendszer elérhetõsége, a dokumentációs és kommunikációs költségek csökkentése, a Nemzeti Egészségügyi Minõségügyi Program támogatása (regionális fázis). 5. A megyei Integrált Egészségügyi Minõségügyi Rendszer elsõ fázisában kialakított célprogramok jelentõsége a megye egészségügyi ellátásának fejlesztése szempontjából Cardiovascularis célprogram A magas vérnyomás és egyéb okok következtében kialakuló szívbetegségekben szenvedõk száma, valamint a kardiológiai halálozás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében országosan is a legmagasabbak közé tartozik, és az elmúlt tíz év alatt sem mutat javuló tendenciát. Egyéb más beavatkozások mellett, javulást eredményezhet a megbetegedések és a halálozások alakulásában, ha a megyében a kórházakban az alapellátás területén egységes a dokumentáció (a betegek beutalása a kórházba, kórházi osztályok illetve kórházak közötti áthelyezése, és otthonába bocsátása) valamint megfelelõ szakmai irányelvek és protokollok állnak rendelkezésre amelyeket az egészségügyi szolgáltatók azonos módon használnak a napi gyakorlatban. A várhatóan jelentkezõ - az egészségi állapotban bekövetkezõ - javulás mellett, az egészségügyi intézmények szakmai tevékenysége megyei szinten mérhetõvé és tervezhetõ válik, amely hozzájárul a megyei egészségügyi szervezetek és hatóságok szakmai és finanszírozási tevékenységének jobb megalapozásához, a megyén belüli vagy a megye határain kívüli források pótlólagos - egészségügyi célokra történõ - bevonásához is.

9 10 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER A cardiovascularis protokollok kifejlesztése e betegségcsoport hatékony, eredményorientált ellátását célozza meg. A beavatkozási szintek, azaz a kompetenciák meghatározásánál kiemelt hangsúlyt fektettünk a megyei szervezetek strukturális és szervezeti sajátosságainak helyzetére. A kidolgozott orvosi protokollok az aktuális jogszabályok, a tudomány/technika színvonalának és a bizonyítékokon alapuló orvoslás, rendelkezésre álló adatainak figyelembevételével egységes szakmai keretet biztosítanak a cardiovascularis betegségek prevenciója, diagnosztikája, terápiája és gondozása terén. A protokollrendszer, illetve a vonatkozó feljegyzések - az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolódási pontokon - egységesen biztosítják a beteggel kapcsolatos teendõket, azaz a kritikus döntéseket megalapozó információcsomag rendelkezésre állását. A program során - széles körû szakmai munka eredményeképpen - elkészültek azok a szakmai irányelvek, amelyek ezeket a célokat szolgálják, melyeket valamennyi, a megyében dolgozó, kórházi és alapellátási szakember megkapja 2001 februárjában. Ápolásminõség célprogram Az ápolás területén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kiemelt fontosságú az idõskorú betegek gondozása - különös tekintettel a felfekvéses fekélyre és incontinentiára - a kórházakban, az alapellátás és az otthoni szakápolás területén. Annak érdekében, hogy ezek a betegek csak a feltétlenül szükséges idõt töltsék a kórházakban, és ezután visszatérhessenek otthonukba szükséges a kórházak, valamint az alapellátás és az otthoni szakápolás megfelelõ kapcsolatának kialakítása. Ez a törekvés egyrészt a betegek érdekeit szolgálja, hiszen ezen a módon érhetõ el az életminõség legjelentõsebb javítása, másrészt költségek takaríthatók meg a kórházakban. Ezen felül igen lényeges szempont az is, hogy a betegeknek a kórházakból a megfelelõ otthoni környezetbe történõ minél elõbbi hazabocsátása csökkentheti a nõvérhiánnyal küzdõ kórházak ápolási terhelését. A decubitus és incontinentia témakörben megalkotott protokollrendszer meghatározza a decubitus megelõzésével, kezelésével és az incontinentia ápolásával kapcsolatos kompetenciákat és teendõket. A protokollrendszer hozzájárul az ápolási dokumentáció optimalizálásához, egységes formai és tartalmi követelmények bevezetéséhez és a dokumentálási fegyelem javításához. A költség-hatékonyság vonatkozásában a team meghatározta a kezelések során leggyakrabban használatos gyógyszerek és eszközök körét, amely összehasonlító adatokat, illetve bizonyítékokat biztosít a helyes megválasztás segítése érdekében. A program során egységes - a megye valamennyi egészségügyi szolgáltatója által használható - ápolási dokumentáció (beutalás, ápolás, hazabocsátás) került kialakításra és bevezetésre a megye kórházaiban és néhány háziorvosi körzetben. Beteg és dolgozói elégedettség célprogram A betegelégedettség és a dolgozói elégedettség mérése, és fejlesztése, egyrészt a kórházak és más egészségügyi intézmények esetén, az egészségügyi törvény elvárásaiból következõn kötelezõen végzendõ tevékenység, másrészt a minõségfejlesztés egyik alapvetõ eszköze. Ennek a magyarázata az, hogy a betegek elégedettsége értékmérõje az állampolgárok egészségügyrõl alkotott véleményének, a dolgozók elégedettségének jelzõszámai pedig rámutatnak a végzett munka minõségére, a dolgozóknak munkahelyen történõ maradására vagy elvándorlására. Mind a két terület, mind a betegek mind a dolgozók elégedettsége éppen ezen tényezõk miatt kulcsfontosságú a megye egészségügyének fejlesztésével kapcsolatosan. A program során olyan kérdõívek kerültek összeállításra, amelyek alkalmasak a megye lakosságának az egészségügyrõl alkotott véleményének a felmérésére és a megye egészségügyi ellátó szervezeteiben a dolgozói- és betegelégedettségi vizsgálatok céljára. Integrált minõségirányítási rendszer A nemzeti egészségügyi ellátás minõségének javítása érdekében az évi CLIV.5 törvény az egészségügyrõl az egészségügyi szervezetek számára január 1-ei hatállyal, kötelezõen elõírta a minõségügyi rendszer bevezetésének, illetve mûködtetésének szükségességét.

10 BEVEZETÉS 11 Az egészségügyi törvény 119. szerint: 1) A minõségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minõségének biztosítása. 2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a minõségi rendszer magában foglalja a minõségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenõrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minõségfejlesztést. A megye területén, az egészségügyi ellátás különbözõ szintjein az ISO 9000 minõségirányítási modell szerint kiépített és mûködtetett rendszerek meghatározó szerepet töltenek be, elõreláthatóan év végéig minden kórház tanúsítást szerez. Az alapellátás területén is elkezdõdött a minõségügyi rendszer bevezetése. Ez kompatibilitást biztosít a progresszivitás elve alapján mûködõ szervezetek között és hozzájárul a megyei betegellátás hatékonyságának növeléséhez. Ezek lehetõvé teszik a kulcsfolyamatok és a kritikus kapcsolódási pontok azonosítását és a moduláris jellegû továbbfejlesztést. Tekintettel, arra, hogy 2000 év végétõl életbe lép az ISO 9001:2000 szabvány, az MSZ EN ISO 9001/2:1996 szabványra épülõ minõségirányítási rendszereket mûködtetõ egészségügyi szolgáltatók irányába megfogalmazódik a rendszer - új szabványnak megfelelõ - továbbfejlesztési, illetve kiterjesztési követelménye. A jelen fejlesztési folyamat fõ célja, hogy megõrizve az egészségügyi szervezetek önállóságát, alapot szolgáljon az együttmûködés hatékonyságának növelésére, és kiemelt hangsúlyt fektessen a lakosság, a betegek, és az egészségügyben dolgozó munkatársak szükségleteinek megismerésére és elégedettségének fokozására. Ez a cél összhangban van a megújult ISO 9001 és az Európai Kiválóság Modell filozófiájával, melyek felhasználásával kezdtük el a megyei integrált egészségügyi minõségügyi rendszer kialakítását. A program eredménye A kiterjesztés mellett az egységesítés követelménye is jelentõs szerepet játszik, hiszen a megyei egészségügy hatékony tervezése érdekében elengedhetetlen a beutalóknak, a kórházi dokumentációnak, a hazabocsátás dokumentációinak és általában az adatgyûjtésnek az egységesítése, valamint az azonos - legalábbis egymásnak nem ellentmondó - szakmai protokollok használata a megye kórházaiban és az alapellátás területén. Alapelvünk, hogy az azonos betegségben szenvedõk azonos ellátáshoz jussanak a megye bármely kórházában, illetve az alapellátás legkülönbözõbb területein. Ezt a célt szolgálja a minõségirányítási rendszer egységesítése, valamint az, hogy a különbözõ kórházak, az alapellátás, a megyében mûködõ szakmai testületek ugyanazon kardiológiai és ápolási protokollok és irányelvek illetve dolgozói és betegelégedettségi kérdõívek használatát javasolják - amelyeket a szakértõi csoportok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Integrált Egészségügyi Minõségügyi Rendszer, 2000 keretében dolgoztak ki. A program eredményeképpen a megye egészségügyi rendszere meg tud felelni az egészségügyi törvényben megfogalmazott követelménynek, amely szerint: Minden egészségügyi intézményben biztosítani kell a belsõ minõségügyi rendszer mûködését, amelynek célja: e) a szolgáltatások minõségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ide értve a lehetséges hibák megelõzésének tervezését is, f) a szolgáltatás során felmerülõ hiányosságok idõben történõ felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenõrzése, g) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, h) megfelelés a szakmai és minõségügyi követelményeknek és a saját követelményrendszer fejlesztése. dr. Kósa Zsigmond Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség titkára dr. Vadász Mária Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészség Szövetség elnöke

11 12 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER PROGRAMLEÍRÁS 2. INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG-MEGYÉBEN Az Integrált Megyei Egészségügyi Minõségügyi Rendszer program, 2000-ben három szakmai területre terjedt ki: 1. CARDIOVASCULARIS CÉLPROGRAM: Munkacsoport vezetõ: Dr. Szegedi János, orvos igazgató. Munkacsoport: Dr. Szegedi János, Dr. Valenta Borbála, Dr. Rusznák Miklós, Dr. Zilahi Zsolt, Dr. Tokár Zsuzsanna 2. ÁPOLÁSI CÉLPROGRAM: Decubitus és incontinentia; protokollok, eljárások Munkacsoport, vezetõ: Jakabné Harcsa Erzsébet, ápolási igazgató. Munkacsoport: Jakabné Harcsa Erzsébet, Virág Jánosné, Dr. Soltész Jánosné, Dunlai Emese 3. BETEG- ÉS DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG CÉLPROGRAM: Munkacsoport, vezetõ: Tarr Judit, vezetõ auditor a minõségügyi divízió vezetõje. Munkacsoport: Tarr Judit, B. Mikula Edit, Nyírcsák János, Husztiné Hajdú Erika

12 PROGRAMLEÍRÁS PROGRAMLEÍRÁS 2.1. Cardiovascularis program Cardiovascularis megbetegedések Hypertonia betegség Kardiológiai betegek ellátása Diabetológiai betegek ellátása A cardiovascularis program bevezetésének feltételei A program indikátorai Diagnosztikus protokollok minõségi indikátorai Terápiás protokollok minõségi indikátorai Hypertonia Ápolási munkacsoport: decubitus és incontinentia ellátás Az ápolási munkacsoport tevékenysége 2.3. A betegek, a lakosság és az egészségügyi dolgozók körében végzendõ elégedettségi vizsgálat Bevezetés Az elégedettségi program aktualitása és fontossága Helyzetfelmérés Az elégedettség jelentõsége a minõségirányítási rendszerek fejlesztésében Az elégedettség mérésének jelentõsége az egészségügyben Az elégedettség mérésének helyzete a megye egészségügyi intézményeiben és beépülése az intézmények minõségügyi rendszerébe A megyei elégedettség mérés megközelítése, céljai, módszerei A végzett munka leírása Irodalomjegyzék

13 14 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER 2.1. Cardiovascularis program A program célja protokollok, beavatkozási standardok és bizonylatok kidolgozása, gyakorlati kipróbálása és valamennyi szakemberhez való eljuttatása volt. A következõ protokollok kerültek kidolgozásra: DP1-DP7. Diagnosztikus protokollok ollok DP1. Hypertonia betegség diagnosztikus protokollja DP2. Hypertonia sürgõsségi állapotok diagnosztikus protokollja DP2. Diabetes mellitus diagnosztikus protokollja DP4. Diabetes mellitus sürgõsségi állapotainak diagnosztikus protokollja DP5. ISZB diagnosztikus protokollja DP6. Szívelégtelenség diagnosztikus protokollja DP7. Szívritmuszavarok diagnosztikus protokollja TP1-TP8. TP8. Terápiás protokollok ollok TP1. Hypertonia betegség terápiás protokollja TP2. Hypertonia sürgõsségi állapotok terápiás protokollja TP3. Diabetes mellitus therápiás protokollja TP4. Diabetes mellitus sürgõsségi állapotainak terápiás protokollja TP5. ISZB terápiás protokollja TP6. Szívelégtelenség terápiás protokollja TP7. Szívritmuszavarok terápiás protokollja TP8. Szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjának és secunder prevenciójának terápiás protokollja BS1-BS2. Beavatkozási standardok BS1. Vérnyomás non-invazív monitorozásának beavatkozási standardja BS2. EKG készítés beavatkozási standardja B1-B2. Bizonylatok B1. Beutaló B2. Gondozási könyv CBGP1. Cardiovascularis betegségek gondozási protokollja ollja CBSZP1. Cardiovascularis betegségek szûrési protokollja ollja A kidolgozott protokollok a 3.1 fejezetben találhatók.

14 CARDIOVASCULARIS PROGRAM Cardiovascularis megbetegedések A cardiovascularis megbetegedések - Európa más országaihoz hasonlóan - meghatározzák a korai halálozás trendjét. A cardiovascularis betegségek befolyásolják a lakosság morbiditását és mortalitását, a keresõképesség és a munkaképesség-csökkenés alakulását. Irodalmi adatok szerint az 1970-es évek elején a magyar férfiak cardiovascularis halálozása közel állt az európai átlaghoz ban az Európai Unió országaiban a cardiovascularis halálozás férfiaknál 54,7%-ra, nõknél 43,9%-ra csökkent. A magyar halálozás 22,7%-kal volt magasabb az 1970-es évi átlagnál. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás is lényegesen magasabb hazánkban, mint az Európai Unióban. A lakosra jutó halálozás férfiaknál ötszöröse az Európai Uniós átlagnak. A fejlett európai országokban a éves életkorban a cerebrovascularis betegségek okozta korai halálozás elkerülhetõ halálokká vált. Az Európai Unióban a cerebrovascularis halálozás az elmúlt másfél évtizedben férfiaknál 52,5%-kal, nõknél 59,3%-kal csökkent. Magyarországon 1996, 1997-ben az 1970-es évhez képest a halálozás férfiaknál 46,5%-kal, nõknél 40,2%-kal nõtt. Hazai felmérések szerint a magyar férfiak és nõk korai halálozásának trendje az ischaemiás szívbetegség, valamint a cerebrovascularis betegség miatti halálozás területén nem közeledett az Európai Unió országaihoz, sõt a leszakadás az utóbbi években nõtt. Fokozattan érvényes ez fiatal , ill. a éves - felnõtt korosztályok hypertonia és cerebrovascularis betegségek miatti halálozásában. A kedvezõtlen életmódbeli és környezeti kockázati tényezõkön túlmenõen a halálozási mutatók alakulásában szerepet játszik a hypertonia késedelmes felismerése, a terápia és a gondozás hatékonyságának színvonala is ábra Potenciálisan elveszett életévek száma haláloki fõcsoportonként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében között X. Húgy-ivarrendszer betegségei IX. Emésztõrendszer betegségei VIII. Légzõrendszer betegségei VII. Keringési rendszer betegségei VI. Idegrendszer és az érzékszervek betegségei V. Elmezavavarok IV. Vér és vérképzõ szervek betegségei III. Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek II.Daganatok I. Fertõzõ és élõsdiek okozta betegségek Halálokok elvesztett életév férfiak potenciálisan elveszített életévei nõk potenciálisan elveszített életévei A hazai mutatókkal összehasonlítva a Kelet-magyarországi régió helyzete kedvezõtlenebb. Az elveszített potenciális életévek számításának koncepciója, a korai halálozásból származó (1-65 év közötti) társadalmi veszteség mérésére ad lehetõséget. Az ábra ezen potenciálisan elveszített életévek számát mutatja haláloki fõcsoportonként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1994 és 1996 között. A legnagyobb társadalmi veszteséget megyénkben a cardiovascularis megbetegedések miatti korai halálozások okozták. Különösen figyelemre méltó a betegségek 1 fõre vonatkoztatott potenciális életév veszteségi arányainak alakulása nemenként és haláloki fõcsoportonként. A 2.2. és 2.3. ábra ezen arányok fõre vonatkoztatott értékeit ábrázolják.

15 16 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER 2.2. ábra Potenciális életév vesztességi arány haláloki fõcsoportonként, fõre vonatkoztatva, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében ( ) ,00 284,00 279, Daganatos halálozás Cardiovascularis halálozásemésztõ szervrendszeri haláloz 2.3. ábra Potenciális életév vesztességi arány haláloki fõcsoportonként, nemenként, fõre vonatkoztatva, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( ) nõ 1994 ffi nõ 1995 ffi nõ 1996 ffi "Daganatos halálozás Cardiovascularis halálozás Emésztõ szervrendszeri halálozás

16 CARDIOVASCULARIS PROGRAM 17 Az adatokból következtethetünk az idõ elõtti halálhoz vezetõ betegségek társadalmi hatásaira. Megyei adataink azt mutatják, hogy régiónkban a férfiakra jutó korai, cardiovasularis halálozás miatti életév veszteségek mértéke egyrészt a legmagasabb a feltüntetett halálokok között, másfelõl több, mint kétszerese a nõkének. Ezen mutató érzékenyen jelzi, hogy a férfiak halálozása nem csak nagyobb arányú, de fiatalabb életkorban következik be. A kedvezõtlen helyzet javítása érdekében került sor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az Integrált Megyei Minõségügyi Rendszer cardiovasculáris célprogramjának a kidolgozására. Az Európai Tanács 1997-ben kiadott alapszabályának 17. sz. cikkelye szerint a jó minõségû ellátással szembeni követelményeknek a következõ szempontokra kell kiterjedni: az ellátás teljesítésének strukturális és szervezeti vonatkozásaira, a hozzáférhetõségre és az esélyegyenlõségre, a folyamatokra és az erõforrásokra, mint a szakmai színvonal determinánsaira, az ellátás hatékony igénybevételére, az ellátás eredményességére. Az alapszabály olyan rendszerek fejlesztését és megvalósítását javasolta, amelyek a minõségirányítási ciklus segítségével az egészségügyi ellátás minõségét folyamatosan biztosítják és javítják. A ciklus részei a következõk: A minõség jellemzése és a problémák/az elért eredmények identifikálása. Ennek alapján a teendõk meghatározása és a szükséges beavatkozások tervezése. A tervek kivitelezése, hatékonyságának mérése, majd visszacsatolás, illetve új standard kitûzése. A társadalom széles rétegeinek egészségügyi ellátása nem kezelhetõ lokálisan, vagy szekvenciálisan. Az optimális szolgáltatói folyamatok bevezetése, a szakmai és gazdasági hatékonyság javítása érdekében a progresszív betegellátás elveinek megfelelõen a különbözõ strukturális adottságokkal, erõforrásokkal és kompetenciával rendelkezõ szervezetek összehangolt egységként való mûködtetése szükséges. Az évi CLIV. törvény a nemzeti egészségügyi ellátás minõségének fokozása érdekében a szolgáltató szervezetek számára január 1-i hatállyal kötelezõen elõírta a minõségügyi rendszer bevezetésének, illetve mûködtetésének szükségességét. Megyénkben az egészségügyi intézmények az ISO 9000 szabványsorozat szerint építették ki minõségügyi rendszerüket. Az elõrejelzések szerint 2000 év végéig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye minden kórháza minõségügyi tanúsítást szerez. A praxis egyes területein is elkezdõdött az ISO 9000 szabványsorozat szerinti minõségirányítási rendszer kialakítása. Ez kompatibilitást biztosít a progresszivitás elve alapján mûködõ szervezetek között, hozzájárul a megyei betegellátás hatékonyságának növeléséhez. A megyei ÁNTSZ vezetésével az Integrált Megyei Minõségügyi Rendszer keretében valósul meg a progresszív betegellátás keretében mûködõ szervezetek hatékony együttmûködése. A feladat végrehajtására létrehozott cardiovascularis munkacsoport alapvetõ célkitûzése volt, hogy az intézmények és a praxisok minõségügyi rendszerei egységben, a teljes ellátási spektrumot átfogva mûködjenek Hypertonia betegség A hypertonia betegség az egyik leggyakoribb népbetegség, a lakosság 15-20%-át érinti. Az életkor elõrehaladtával a hypertonia prevalenciája nõ. (2.1. táblázat) A hazai hypertonia prevalenciáról kevés pontos adat áll rendelkezésre, de a mutatók egyértelmûen igazolják, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országhoz képest is alacsony a hypertonia prevalenciája. Tekintettel arra, hogy a földrajzi helyzet nem magyarázza a prevalenciában észlelt különbségeket, ez a hypertonia betegség kései felismerésével, a gondozásba vétel hiányosságaival függ össze. (2.2. táblázat)

17 18 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER 2.1. táblázat Hypertonia prevalencia / lakos (1996) Megyék Férfi Nõ Össz Össz. Borsod-Abaúj-Zemplén 4,0 216,1 1226,1 3281,3 971,4 3,8 192,1 1522,0 3665,1 1355,2 megye Hajdú-Bihar megye 5,4 228,6 1282,4 3770,3 1049,0 4,5 214,5 1631,4 4406,8 491,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,3 225,2 1150,0 2935,0 848,6 1,5 238,9 1453,2 3214,3 1178,3 megye Országos ,4 1197,5 3481,5 1276, ,9 1403,4 3802,0 1382, táblázat Hypertonia halálozás / lakos (1996) Megyék Férfi Nõ Össz. Össz Össz Össz Borsod-Abaúj-Zemplén 62,07 37,28 432,09 59,17 22,04 457,06 61,37 29,10 453,41 megye Hajdú-Bihar megye 41,74 22,00 301,45 52,66 18,95 411,59 49,55 20,40 378,09 Szabolcs-Szatmár-Bereg 64,83 40,63 445,30 65,65 27,10 500,72 66,65 33,28 437,89 megye Észak-Kelet Mo.-i 56,68 33,87 395,18 59,17 22,60 456,74 59,45 27,83 441,25 régió Országos 35,82 22,77 244,15 36,20 14,61 276,66 36,78 18,38 268,52 A hypertonia betegség jelentõségét alátámasztja az a tény is, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hypertonia mortalitás lényegesen az országos átlag fölött van. Ismert irodalmi tény, hogy a hypertoniás betegek közül a jól beállított betegek aránya alacsony. Amerikai adatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek 28,8%-a van jól beállítva, angliai adatok ezt az arányt 30%-ban adják meg. (2.4. ábra) 2.4. ábra Hypertonia szûrés-gondozás helyzete Férfiak Nõk 38,00% 21,90% 41,76% 23,18% 24,90% 15,20% 19,38% 15,68% Ismert, kezelt, ellenõrzött Ismert, kezelt, nem ellenõrzött Ismert, nem kezelt Ism eretlen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem jobb a helyzet a nemzetközi adatoknál. A betegek alig egyharmada van jól kezelve. Irodalmi adatok igazolják, hogy a jól beállított hypertoniás betegek hospitalizációs igénye lényegesen kisebb, ugyanakkor hospitalizáció esetén az egy betegnapra jutó ápolási költség is alacsonyabb.

18 CARDIOVASCULARIS PROGRAM Kardiológiai betegek ellátása Hazánkban a halálozások 53%-át a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. Magyarországon évente kb. 145 ezren halnak meg, ebbõl a cardiovascularis mortalitás ezerre tehetõ. A halálozás kb. 20%-ában ezer beteg esetén - a közvetlen halálok heveny myocardialis infarctus. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megbetegedések és a halálesetek aránya magasabb az országos átlagnál. Megyénkben az éves cardiovascularis mortalitás 4-4,5 ezer, közülük 800 esetben heveny szívinfarctus okozza a halált. A szív- és érrendszeri megbetegedések száma hazánkban még mindig nem csökkent számottevõen. Sajnálatos módon a középkorú férfiaknál gyakran jelentkezik, másrészt a nõket is egyre fiatalabb korban betegíti meg. Magyarországon az ISZB-s betegek száma 400 ezer fõre tehetõ, megyénkben átlagban 22 ezer coronaria beteggel kell számolni. Közülük évente ezer betegnél válik szükségessé a kórházi kezelés. Megyénk coronaria õrzõiben évente AMI-s (akut myocardialis infarctusos) beteget kezeltek, akik közül 30-40% alkalmas thrombolysisre. A kardiológiai járóbeteg szakellátásban az elmúlt évben megyénkben közel 30 ezer beteg vizsgálatára került sor. Terheléses EKGra 4 490, echocardiographiára , Holter vizsgálatra esetben került sor. A magyar lakosság nem megfelelõ egészségi állapotát tükrözi az is, hogy az átlagéletkor lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Míg ott férfiaknál 74, nõknél 79 év az átlagéletkor, addig hazánkban 65, ill. 74 év. A kardiológiai ellátás feladata: a szívbetegségek korai felismerése, pontos diagnózisa és terápiája a szakmai protokollok, a tudományos bizonyítékok (evidence based medicine) és a korszerû szakmai ismeretek alapján. Az egész megyére vonatkozóan elkészített protokollok segítséget adnak a háziorvosi praxisnak, a járóbeteg szakellátásban és a fekvõbetegellátásnak a korszerû szakmai ismeretek alkalmazására a szívbetegek ellátásában. a betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok szûrése. A szûrés alapvetõen a háziorvos feladata, de a diagnózis pontos megállapításához és a differenciál diagnosztikus problémák megoldásához igénybe veszi a kardiológiai szakrendelés segítségét. Heveny kardiális betegségek (AMI, instabil angina) esetén a háziorvos feladata az életveszélyes állapotot okozó betegség korai felismerése, sürgõsségi ellátása és a definitív ellátást nyújtó adequat helyre, a koronaria õrzõbe történõ beutalása. Fontos a megfelelõ prehospitalis ellátás, mivel a beteg sorsa a korai és adequat kezelésen múlik. Az akut szak lezajlása és a mobilizálás után a kardiológiai intenzív részlegen elkezdett rehabilitációt folytatjuk a kardiológiai részlegen, majd hazabocsátás után ambuláns rehabilitáció keretében történik a beteg visszavezetése a családba és a társadalomba. A rehabilitáció egyik fontos eleme a secunder preventio, melynek célja a coronaria betegség progressziójának, recidívájának megelõzése. A háziorvosnak fontos feladata van ezen a területen, mivel tevékenysége által csökkenhet a morbiditás, a mortalitás, a keresõképtelenség gyakorisága és idõtartama. A fekvõbetegek ellátását az alábbi ágystruktúra biztosítja: a megyei kardiológiai osztályon 52 ágyas kardiológiai részleg mûködik, melyen belül 12 ágyas kardiológiai intenzív részleg és 40 ágyas kardiológiai profil részleg van. A kisvárdai I. belgyógyászati osztályon 6 ágyas, a mátészalkai I. belgyógyászati osztályon 7 ágyas, a fehérgyarmati belgyógyászati osztályon 4 ágyas coronaria õrzõ látja el az akut coronaria betegeket. A fenti ágystruktúra biztosítja azt, hogy megyénkben minden szívinfarctusos beteg coronaria õrzõbe kerül. Általános intenzív osztályon AMI-s beteget nem kezelnek. A járóbetegek ellátása a megyei kardiológiai szakrendelésen, a coronaria és pacemaker szakrendelésen, a kisvárdai, mátészalkai és fehérgyarmati szakrendeléseken történik. A kardiológiai ellátás személyi feltételei részben biztosítottak. A Megyei Kórházban 9, Kisvárdán és Mátészalkán 3-3, Fehérgyarmaton 1 kardiológus szakorvos dolgozik.

19 20 INTEGRÁLT MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI MINÕSÉGÜGYI RENDSZER Diabetológiai betegek ellátása Napjainkban a diabetes mellitusos esetek járványszerû növekedését regisztrálják. Jelenleg 200 millió felett van a 2-es típusú cukorbetegek száma, 5 millió felett az l-es típusúaké. A betegség rohamos terjedésének és számbeli növekedésének számos oka van. Ezek közül kiemelendõ: az emberiség táplálkozási szokásainak alakulása, a civilizációval együttjáró mozgásszegény életmód, a genetikailag diabetesre hajlamos populáció számbeli növekedése, az emberiség élettartamának emelkedése, a diagnosztikus és terápiás lehetõségeink javulása. Becsült adatok alapján a magyar lakosság 5-7%-a diabeteses. Ez az arány 60 év felett már 10% körülire emelkedik. A diabeteses populáció pontos száma nem ismert, a betegeknek kb. csak 1/3-1/4-e áll rendszeres, vagy idõszakos orvosi kezelés, illetve gondozás alatt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a helyzet az országos átlagnál is rosszabb. (2.3. és 2.4. táblázat) 2.3. táblázat Diabetes prevalencia/ lakos (1996) Megyék Férfi Nõ Össz Össz. Borsod-Abaúj-Zemplén 3,5 38,9 295,8 798,5 231,9 3,8 35,1 301,1 890,1 303,9 megye Hajdú-Bihar megye 1,3 30,6 261,8 703,9 199,5 1,5 28,8 275,2 856,5 272,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,7 35,6 246,3 592,0 173,2 3,8 29,6 265,1 703,8 235,7 megye Országos 11,6 46,6 381,3 1010,6 355,3 14,1 48,6 322,1 1016,2 349, táblázat Diabetes halálozás/ lakos (1996) Megyék Férfi Nõ Össz. Össz Össz Össz Borsod-Abaúj-Zemplén 11,03 9,51 63,03 16,08 10,75 102,49 14,32 10,34 89,51 megye Hajdú-Bihar megye 10,27 9,12 61,01 15,60 7,14 112,76 13,65 8,24 93,00 Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,36 12,30 47,99 13,19 5,70 96,18 12,57 8,76 80,17 megye Észak-Kelet Mo.-i 10,68 10,23 59,05 15,09 8,20 103,71 13,64 9,28 88,06 régió Országos 14,56 12,22 87,55 15,09 8,56 104,66 15,06 10,31 98,15 A jelenleg cukorbetegség miatt gondozottak aránya jelentõsen elmarad a szakmailag várhatótól az egész országban, de megyénkben az országos átlaghoz viszonyítva is rosszabb a helyzet. Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került széleskörû nemzetközi vizsgálatok eredményeibõl egyértelmûen kiderült, hogy a jó anyagcsere helyzetû, jól gondozott és kezelt, idõben felismert cukorbetegeken a késõi micro- és macrovascularis szövõdmények sokkal késõbb, vagy kisebb mértékben alakulnak ki. Napjainkban már egyértelmûvé vált, hogy a diabetes mellitus az ischaemias szívbetegség elsõrendû rizikófaktorának tekintendõ. Az is irodalmi adat, hogy a diabeteses betegek 60%-a hypertoniás is. Ugyancsak halmozottan fordul elõ dyslipidaemia cukorbetegek között. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti a cardiovascularis halálozás miatti országos statisztikákat, az országos átlagot meghaladóan nagy az idõ elõtt rokkantságba kerülõk száma és nagyon sok a cukorbetegség miatt igénybe vett kórházi ápolási napok száma is. Jelenleg a cukorbetegek nagy része súlyos micro- és macrovascularis szövõdményekkel kerül kórházba. Már betegségük elsõ észlelésekor is elõrehaladott szövõdményekkel rendelkeznek.

20 CARDIOVASCULARIS PROGRAM A cardiovascularis program bevezetésének feltételei A cardiovascularis program kialakítása után tesztelésre került a járó- fekvõbeteg szakellátásban és a háziorvosi praxisban. Emellett több alkalommal került megszervezésre összejövetel a program alkotói és a háziorvosi praxis résztvevõi között. A program végleges formában floppy lemezen és írásos anyagban kerül az ellátás minden szintjére (a programot megkapja minden háziorvosi praxis, a járóbeteg szakellátás szakrendelései, szakambulanciái, valamint a fekvõbeteg szakellátás osztályai, ill. a sürgõsségi betegellátó helyek) A program indikátorai Diagnosztikus protokollok minõségi indikátorai: A diagnosztikus protokollok megvalósulásának indikátorai a háziorvosi praxisban és a szakellátásban kerülnek értékelésre. A program folyamatos követésében résztvevõ praxisokban az írásos és az elektromos dokumentáció alapján követjük a diagnosztikus protokollok betartását Therápiás protokollok minõségi indikátorai: Hypertonia: A hypertonia betegség therápiás protokolljainak betartása ellenõrzésre kerül a kiválasztott praxisokban A hypertonia betegség szövõdményeinek alakulása (stroke) és követése a háziorvosi praxisban és a fekvõbeteg szakellátásban Diabetes mellitus: A diabeteses betegek ketoacidosisának és a hypoglycaemiájának felmérése a háziorvosi praxisban és a szakellátásban A HgbA1C szint követése a háziorvosi praxisban és a szakellátásban Kardiológia: Az ISZB mortalitásának követése A reinfarctusok gyakoriságának követése A cardialis mortalitás alakulásának követése A szívelégtelenség miatt kezelt betegeknél az ACE-gátlók alkalmazásának felmérése A szívelégtelenségben szenvedõ betegeknél a hypokalaemia alakulásának értékelése a praxis gyakorlatában A paroxysmális tachycardiák számának alakulása a gondozott beteganyagban Mindhárom programban folyamatosan követésre kerül a hospitalizációs igény úgy a hypertoniás, mint a diabeteses, ill. a kardiológiai programban szereplõ betegeknél.

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg

A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Dr. Szegedi János A Vascularis Centrum megvalósításának

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben A konferencia célja: 2001. június. 7-8. Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen,

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON

STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON DR. TURBUCZ PIROSKA NEVES BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM 2015 A SZERVEZETI EGYSÉG BEMUTATÁSA PEST MEGYEI FLÓR FERENC KÓRHÁZ I.BELGYÓGYÁSZAT

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon

1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon 1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon 2. Intenzív ellátásra szoruló politraumatizált beteg ápolása 3. Immobilizációs szindróma megelőzése az intenzív terápiás osztályon

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az intézetbe érkező külföldi ápoló tanulóknak mutassa be a sürgősségi betegellátás magyarországi rendszerét, ismertesse a progresszív ellátás elméletét! Az ismertetés során az alábbi szempontokra

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum 32. NEVES Betegbiztonsági Fórum Best of BELLA II. - Az akkreditációs program betegbiztonságot támogató legjobb gyakorlatai: A szakmai protokollok szerinti tevékenység lehetőségei és korlátai 2015. december

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt.) Az Egészségügyi

Részletesebben

Az Egészségporta Egyesület stratégiája

Az Egészségporta Egyesület stratégiája Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a

Részletesebben

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Laukó Krisztina SZTE SZAKK, intézményi koordinátor 35. NEVES Betegbiztonsági Fórum, 2016. 06. 23. Előzmények 1998 Mintaklinika program 2002 az összes szervezeti

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Tanfolyam célja A tanfolyam célja a résztvevők számára olyan általános és egészségspecifikus minőségmenedzsmenti ismeretek

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei Dr. Kőrösi László (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 1. Bevezetés, célok A háziorvosi és házi gyermekorvosi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN

KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN 2016.06.20 ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZ BALATONFÜRED SAJTÓKÖZLEMÉNY KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN Az Európai Unió és a Magyar Állam által

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette:... Dátum: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Jóváhagyta:... Dátum: Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár, főigazgató 2014.05.06.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje 2015-2017 - végleges - A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága (továbbiakban: GYTB) 41/2007 (IX. 19) EüM rendeletének 35 -ban

Részletesebben

Vezetői összefoglaló ÁROP /A A pályázati dokumentáció felépítése

Vezetői összefoglaló ÁROP /A A pályázati dokumentáció felépítése Vezetői összefoglaló ÁROP-11.2. 18/A-2013 A pályázati dokumentáció felépítése Tartalomjegyzék Tartalom Oldal Vezetői összefoglaló 1 Beszámoló a Szegedi Ítélőtábla Minőségirányítási területen végzett fejlesztő

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68. e-mail: prirod@josa.hu. Tisztelt Háziorvos!

4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68. e-mail: prirod@josa.hu. Tisztelt Háziorvos! Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórház PR IRODA HÍRLEVÉL 2008/3 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68. e-mail: prirod@josa.hu Telefon:(06)42-599-700/1101, 1105, 1108 Telefax:(06)42-461-174

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Gyógyszerészi gondozás

Gyógyszerészi gondozás Gyógyszerészi gondozás A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete (GYTE)

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A WHO betegbiztonsági irányelv hazai adaptációja: NEVES (nem-várt események)

A WHO betegbiztonsági irányelv hazai adaptációja: NEVES (nem-várt események) A WHO betegbiztonsági irányelv hazai adaptációja: NEVES (nem-várt események) dr. Belicza Éva, SE EMK dr. Kullmann Lajos, MKSZ 2008. április 3. MKSZ XX. kongresszusa, Debrecen WHO irányelvek tervezete a

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor műtéttel kapcsolatban előforduló leggyakoribb valós nemkívánatos esemény (1 helyes 1. válasz) 0:51 gyszerű beteg tévesztés terápia tévesztés informed consent (tájékozott beleegyezés) hiánya oldaliság tévesztés

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

Az acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika

Az acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika Az acut stroke ellátása minőségi szempontok Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Területi együttműködések kialakítása A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA Tanúsítás és akkreditáció Dr.

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. A balatonfüredi Állami Szívkórház II/b., III. progresszivitású szintű Kardiológiai Szakambulanciájának szerepe a Nyugat-Dunántúli Nagytérség kardiológiai szakellátásában Kónya Anikó V. Országos Járóbeteg

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Egy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium

Egy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Egy javasolt krónikus betegellátási modell Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Alkalmazott Logikai Laboratórium Alapítás éve:1986 Nemzetközi K+F tevékenység Orvos-informatikai rendszerek Beszéd-

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN II.) Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN II.) Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN II.) Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben (2002. május 9-10.) Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen,

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. TÓTH LAJOS BARNA szakmai főigazgató A KÖRÜLMÉNYEK, MELYEK

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben