Az új demokrácia modell és demokráciatudat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új demokrácia modell és demokráciatudat"

Átírás

1 Az új demokrácia modell és demokráciatudat Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke

2 Összegző tételek Ipari Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Állampolgár (ipari) állam polgári társadalom képviseleti demokrácia Szocialista Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Állampolgár/államosított polgár pártállam államosított társadalom szocialista demokrácia Információs Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Hálózati polgár digitális állam intelligens társadalom e-demokrácia A következő negyedszázadban Egyén állam társadalom demokrácia helyett?

3 Szóval: Az univerzális és egyben lokális csőd súlyosabb, mint bárki feltételezheti: ez valóságcsőd és tudatcsőd Nem azért, mert az államadósság magas, nem azért, mert a költségvetési hiány ijesztő, nem azért, mert.. A pénzközpontú világkapitalizmus keretei között ezek a rendszerválságok újabb válságok árán feltehetően még sokáig kezelhetők A válság megoldása nem mehet végbe csak állami, nemzeti, nagyrégiós vagy kontinentális keretek között, ám az univerzális vagy globális és lokális alternatívák nem képezik civilizációs diskurzus tárgyát A civilizációs diskurzushoz szükséges intézmények, fórumok nincsenek, vagy csak most jönnek létre és ugyanakkor gyakran ugyanolyan párbeszéd képtelenek, mint az általuk bírált hatalmi-rendszerek Csend nincs, de beszéd sem miközben nem lehet tiszta lappal folytatni, de akkor merre-hogyan valamerre?

4 Miért nincs demokráciaelmélet? Először is, azért nincs demokrácia-elmélet, mert nincs klasszikus értelemben vett demokrácia (képviseleti demokrácia); ez a torzó demokrácia elve Az új globális demokrácia-modell: a nem demokrácia, demokrácia köntösben Ez nem magyar sajátosság ez ma globális valóság Ennek ellenére a fejlett világ ezt a felemás, korlátozott demokráciát exportálja a kevésbé fejlett vagy fejletlen országokba Közben számos progresszív tudáscsoport joggal védeni akarja a demokráciát (elvként és gyakorlatként), de nem nagyon veszi tudomásul, vagy alig érti, hogy baj van a demokráciával Nincs más lehetőség, mint annak megértése, hogy például a Tocqueville által megfogalmazott (mélyen a társadalmi, szellemi, kulturális folyamatokba ágyazott) demokrácia-modellhez képest a globális demokrácia-gyakorlat látszat-demokrácia

5 Miért nincs demokráciaelmélet? (2) Folytassuk a deficit-mérleget. Másodszor, azért nincs demokrácia, mert a magyar társadalom tagjainak nagy többsége nem érti helyzetét és a nem-értés miatt már a dialógus is lehetetlen (ez megint nem magyar sajátosság) Korábban azt gondoltuk, ahol diktatúra van, ott diktatúra van, ám mára az ismerődött fel, hogy ahol demokrácia van, ott nincs okvetlenül demokrácia A szakmai gondolkodás odáig jutott el, hogy különbséget tesz erős és gyenge demokrácia között, s az erős demokrácián gyakorlatilag diktatúrába hajló rendszert és berendezkedést ért Nincs a demokráciáról átfogó jövőkép, ám ez részben annak is következménye, hogy az új globális-lokális világ belezuhant a jövőbe és a folytatásról sincs elképzelése

6 Kitérő: Alexis de Tocqueville Azt hiszem, a politikai hatalom túlzott központosítása a társadalom elsatnyulásához és hosszú távon magának a kormányzatnak az elgyöngüléséhez vezet. meglepődve és elborzadva látjuk, hogy Európában minden a központi hatalom előjogainak végtelen kiterjesztésére törekszik, míg az egyéni lét fokozatosan gyengébb, alárendeltebb és bizonytalanabb helyzetbe kerül. Az állam magához veszi, sőt gyakran anyja karjából ragadja el a gyermeket, hogy alkalmazottaira bízza; az állam vállalja, hogy érzelmeket sugalljon, s eszméket adjon minden nemzedéknek. Az oktatásban éppoly egyöntetűség uralkodik, mint minden másban; a változatosság, akár a szabadság, napról napra fogyatkozik. (Az amerikai demokrácia, 952, 955, 957)

7 Mi történik a demokráciával? (1) A demokrácia elveit és gyakorlatait súlyosan kikezdte, hogy a demokrácia gyakran visszasüllyed a hatalmi alkuk kölcsönösen manipulált játszmaterévé (a deficit fő oka) A többpárti, parlamentáris, elvileg hatalom megosztást megtestesítő és szimbolizáló demokratikus hatalomberendezkedés nehézségekkel ugyan, de alkalmassá vált a demokráciát egyszerre vállaló és kijátszó, személyes vagy társadalmi érdeket képviselő politikai osztály (átmeneti?) legitimmé tételére Kikezdte tehát a demokráciát, hogy az emberi civilizáció (a globális társadalom) az ezredforduló előtt és után társadalmilag korlátozottan ellenőrzött, a centralizált államok által működtetett katonai, politikai, gazdasági uralmi rendszer maradt Ez az állítás igaz egy-egy államon belül és igaz az államok közötti (világhatalmi) viszonyokban Ennek ellenére az államok többsége a demokrácia minimumot egyre szélesebb körben igyekszik betartani a globális szintéren

8 Mi történik a demokráciával? (2) A demokrácia elveinek finom kiiktatásával, de egyúttal kihasználásával (ez a demokrácia-paradoxon), és a demokrácia intézményrendszerének professzionális felhasználásával a különböző uralkodó érdekcsoportok gyakorolják a hatalmat Ám a finom elemzés azt is láttatja, hogy az uralom új típusú koncentrációja közben a globális, kontinentális és nemzeti hatalmak működőképessége gyengül, olykor szinte cselekvésképtelennek látszanak és legitimitásuk drasztikusan csökken (billegő állami-hatalmi rendszerek tézise) Nem világos, hogy a posztmodern politika nem lehet csak pusztán a hideg, durva érdekek rejtett érvényesítésének manipulált terepe Még akkor sem, ha a társadalom megosztottsága ma már egyáltalán nemcsak anyagi, vagyoni tőkemegosztottság; ráadásul a különböző társadalmi előnyök és hátrányok összegződnek, ám a viszonyok durvaságát tompítja, hogy nőtt az esély a személyes társadalmi emelkedésre

9 Globális paradigmaváltás elején Ha a társadalom egyaránt lokális, nemzeti, kontinentális vagy globális szinten csak durva, különböző tőkék versengések terepe, akkor a politikai mezőben sem lehet másképpen és fordítva is Ha a civil társadalmi belső világa is anti-demokratikus, ez furcsa módon bizonyos mértékig legitimmé teszi a felső politikai-hatalmi struktúrák kvázi-demokráciáját (az íratlan alkotmány egyik alaptétele) A demokráciát szintén kikezdte tehát, hogy a társadalomban sincs törekvés a kiegyezésre, az egyensúlyra, ezt a demokrácia intézményrendszere nem tudja sem helyettesíteni, sem pótolni (az állami alatti szintek egyensúlytalanságának tézise) A globális térben azonban felgyorsult a társadalmi és szellemi paradigmaváltás, ami már a hatvanas évek eleje óta demonstrálódik; ez egyszerre egyre nyíltabb és egyre tompítottabb, eddig még nem ismert típusú lázadás ; ma érvénytelen modell 1968-nak mint a párizsi, mint a prágai lázadása

10 Hova vezethet a paradigmaváltás elmismásolása? A globális térben a politikai szint és intézményrendszer leépülése azért gyorsul fel, mert a demokratikus politikai intézményrendszer akarva vagy akaratlanul nem veszi tudomásul a paradigmaváltást és szisztematikusan konzerválni akarja azt a politikai berendezkedést, amelynek gyakorlata kifejezetten az uralkodó rétegeknek kedvez; Micsoda dilemma: a világ valójában demokráciát (vagy úgymond igazi demokráciát) akar, ám a létező demokrácia gyakorlata egyelőre eltorlaszolja a politikai paradigmaváltás elől az utat; Ugyanakkor a globális társadalomból Európába emigrált nem európai társadalmi csoportok gazdasági, társadalmi, lelki, vallási) kiszolgáltatottsága klasszikus lokális lázadásokat generál Egymással szembe forduló, párhuzamos jelenségek: liberális elmélet és liberális illúziók, töredezetten liberális demokrácia és torzó demokrácia liberális köntösben, liberális empátia és liberális antipátia, stb.; a liberális világrenddel nem az emberiség története ér véget, hanem egy sajátos, ipari kori liberális modell vár meghaladásra

11 Kitérő: civil társadalom Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai első Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. harma-dik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellenőrző intézmények, non-profit szektor, stb. negyedik ötödik hatodik hetedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. Állam és társadalom közötti közvetítő tér: társadalmi érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetítő szektor, stb. Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. Normakép, jövőkép: civil társadalom normatív jövőképe, liberális társadalomkép, közösségi normák képviselője, stb.

12 Részvételi demokrácia modell nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös képviselet (civil képviselők), kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott önkormányzatiság, egyúttal egyszerre részvételi és elektronikus demokrácia, az e-demokrácia és az e-közigazgatás szintén együttes fejlesztése, egyszerre szervezett és spontán, egyszerre alulról és középről szervezett a lokális demokrácia új csúcsintézménye: a magisztrátusm az 56 tagú magisztrátus egyszerre helyi parlament, részben helyi kormány, s a jövő bizottmánya

13 Új valóság felé haladunk? A demokrácia modell gyakorlatát az is átláthatatlanná teszi, hogy a posztmodern valóság, a posztmodern tudat és a posztmodern logikai tér a világ fennálló politikai díszletei között és mögött gyors változáson megy keresztül Ennek egyik jele az, hogy a valóság például megduplázódik Boldogabb békeidőkben az emberi civilizáció a természet mellé egy második valóságot (a második természetet) hozta létre, csakhogy néhány évtizede olyan virtuális valóságot is teremt, amit rögtön intézményesedik és megjelenik a második természet világában (család, törzs, állam, nemzet, stb.) új csoportokat és létformákat inspirálva Érdekes, hogy most válik igazán világossá: az emberi társadalom gyakorlatilag eddig is csak virtuális formában létezett Egyáltalán nem meglepő, hogy az információs kor technikáinak kihasználásával az új valóság és az új paradigma civil képviselői megjelennek globális civil érdek- és értékképviseletként A globális demokrácia modell tényleges és lassan kiürülő gyakorlata mögött tehát a globális társadalom megváltozik, átszerkesztődik, s új szereplőket kénytelen tudomásul venni

14 Kitérő: új valóságok, új szerkezet A második természet tehát kibővül, vagy egy harmadik természet jön létre (a mediatizált információs-kommunikációs valóság) A klasszikus virtuális valóság is megduplázódik, akár ez is nevezhető új virtuális, vagy harmadik valóságnak, amit a média és az internet valósága testesít meg és egyúttal szimbolizál Nem csak a tényleges és virtuális valóságok kiterjedése és duplázódása játszódik le, hanem az új világszerkezet kialakulása Új univerzális-globális és egyszerre globális és lokális világszerkezet születik, amelynek van teteje és van alja (párhuzamos világegyetemek, felső és alsó tudati valóságok) Gyakorlatilag minden valóság globalizálódik, miközben a globális valóság is egyfajta virtuális valóság és egyelőre a globális valóság új típusú lokális valóságban létezik

15 Mit jelent ez a demokráciára vonatkoztatva? (1) A demokráciának (elvrendszerként, jog-rendszerként, intézményrendszerként) egyszerre kell differenciálódnia és egységesülnie A differenciálódás miatt szükség van globális, kontinentális, nemzeti és regionális demokráciavízióra, minden szintű jogrendszerre, és ugyanakkor szintenként eltérő intézményrendszerre Ma az új globális demokrácia elveiről, formáiról se elmélet, se gyakorlat (kivéve a részvételi demokrácia kísérleteit) A kontinentális demokrácia elmélete egyelőre lemásolja az ipari kor nemzetállami koncepcióit és döntési szisztémáit Nincs a klasszikus liberalizmust, konzervativizmust és szociáldemokráciát egyaránt meghaladó politika- és demokráciaelmélet, amely már egységesülő rendszert gondol végig és tervez meg

16 Mit jelent ez a demokráciára vonatkoztatva? (2) A lokális demokráciának sincs új programja, marad a 19. századi önkormányzati felfogás - maximum szerényen javított, de nem modernizált változata Fel sem vetődik az új valóságok és az új virtuális valóságok működési rendjének, demokratikus döntéshozatalainak kidolgozása A politikai gondolkodás képtelen felismerni, hogy az új globális tudás szerint egyre valószínűbb, éppen az új természettudományos kutatások alapján, hogy nincs objektív valóság, objektív anyag, avagy minden valóság a személy és kollektív tudatállapotok terméke. Ezért a politikai vagy hatalmi rendszereket minimum egyúttal tudat-rendszerekként is értelmezni kell A nemzeti, nemzetállami, állami demokrácia lényegileg ugyanott tart, mint a 19. században és ez ma egy új globális krízis tényező

17 Tudatállapot-demokrácia Akkor viszont az érdekalapú, hatalom-központú valóságok harca tulajdonképpen csak következmény, a valódi valóság nem ez, avagy a demokrácia aktorai nem vagy nemcsak a politikai aktorok (érdek-aktorok), hanem a tudat-szereplők Szlogenként: egy-egy parlamenti választáson nem a politikai-gazdasági-társadalmi érdekcsoportok versengenek, hanem a különböző társadalmi tudás- és tudatállapotok, amelyek azonban nem neveződnek meg, nem szerveződnek meg, hanem inadekvát politikai pártalakulatokba kényszerülnek bele, ahol eleve nem is érzik jól magukat, vagy a pártalakulatokat észrevétlenül áthangolják valamelyik öntudatlan kollektív tudatállapot (társadalmi tudattalan) szerint Ez természetesen eddig is így volt, csak az ipari kor jól elkülönülő osztálystruktúrái, érdekviszonyai elfedték/eltakarták ezeket az összefüggéseket

18 Hol tartunk tehát? Miért nincs demokrácia? 1.Több valóság van, mint amiben a valóságos politikai demokrácia játszódik 2. A valóságos orientációkban, döntési késztetésekben radikálisan megnőtt a virtuális valóságok szerepe 3. A demokrácia központi terepe már nem az állami/társadalmi szint, hanem sokszintes demokrácia kellene 4. A demokrácia nemcsak a hatalmat birtokló erőcsoportok politikai képviselőinek játszmája, hanem lényegét tekintve a civil társadalmak (szintén korlátozott érdek- és értékválasztásainak) küzdelme 5. Az információs kor és a vele érkező paradigmaváltás- követelés az elsősorban érdekalapú politikát/demokráciát negligálja 6. A társadalom, az állam, a demokrácia nemcsak racionális intézményrendszer és döntéshozatal, hanem átfogó tudás- és tudatállapotok halmaza, rendszere, amely a demokrácia elveit és gyakorlatait szükségképpen meghatározza

19 Lehet-e civil demokrácia? A civil társadalom sem tudásban, sem programban (avagy se helyzet- és jövőismeretben) nincs felkészülve arra, hogy a demokráciát demokratizálja Hiába elméleti alternatíva a közvetlen demokrácia, amíg a közvetlen szerepléshez az aktorok nem készültek fel Az információs kor előbb-utóbb eljut a digitális államig, digitális közigazgatásig, azaz a tényleges állam mellett felépül a virtuális állam (tehát megduplázódik) és a döntéshozás,. döntés-végrehajtás elsősleges terepe a virtuális valóság lesz Ugyanígy a civil társadalom is megkettőzödik és létrejön a virtuális (intelligens) civil társadalom

20 Konklúzió Ezzel párhuzamosan az emberiség minden szintű tudatának elege van az anyagi tőketípusok uralta civilizációból és ez előbbutóbb ki fogja kényszeríteni a demokrácia- paradigmaváltást is Ha ez nem történik meg, mindössze két lehetőség van, nem a kultúrák, nem a világhatalmak háborúja, hanem az univerzális tudás- és tudatállapotok nem kevésbé gyilkos háborúja történik meg velünk Vagy: a civilizáció pusztul el és ehhez nem kell atombomba és nem kell ökológiai katasztrófa

21 Elméleti mérleg A klasszikus filozófiai-teológiai megközelítések között például két ilyen megközelítés ismeretes: az exoterikus és ezoterikus elmélet A demokráciaelméletek is csoportosíthatók: exoterikus és ezoterikus demokrácia-elmélet Alternatív fogalmak: a) exoterikus: kvantitatív, anyag-központú, képviseleti, stb. demokráciaelmélet; b) ezoterikus: kvalitatív, tudat- központú, részvételi, stb. demokráciaelmélet Az első a normál tudományból, a második a poszt- normál és poszt-tudományból indul ki Az exoterikus elmélet tipikusan az ipari kor terméke, az ezoterikus elmélet létrejötte függ a tudás kor kibontakozásából Az exoterikus demokrácia-elmélet a múlt elmélete, az ezoterikus demokráciaelmélet a jövő elmélete

22 Az exoterikus demokrácia-elmélet Az új globális-lokális tér, avagy az aktuális világállapot funkcionális vizsgálata alapján fogalmazódik meg A gazdaság, a társadalom és a politika objektív folyamat és ezért az objektív helyzet határozza meg a kollektív és egyéni politikai viselkedéseket Az exoterikus nézőpont nem képes belátni, hogy az un. objektív folyamatok a kollektív és egyéni tudatok (tudatállapotok) hatására mennek végbe Korlátozott valóságot tételez fel és a változásokat csak korlátozottan érti meg, holott a demokráciának elemi feltétele a helyes jelen- és jövőtudat

23 Az ezoterikus demokráciaelmélet Az új globális-lokális tér, avagy az aktuális világállapot szubsztanciális vizsgálata alapján fogalmazódik meg A gazdaság, a társadalom és a politika objektív folyamatai mellett az egyének és közösségeik személyes, s kollektív szükségleteire épít Ez a demokrácia-elmélet a részvételre nem csak a jogi, hanem a társadalmi és szellemi lehetőséget is megteremti; ezt megkönnyíti a virtuális valóság megkettőződése, Ha a jövő társadalma alapvetően tudás- és tudatközpontú társadalom lesz, akkor a demokrácia és intézményei alapvetően a tudás- és a tudat (posztipari) rendszerei lehetnek

24 21. század első felének globális demokrácia modellje Ismét új globális demokrácia modell szükséges az új valósághoz és az új ideákhoz kötve Az új modellt csak társadalmilag is támogatott érték- konszenzuson alapuló ezoterikus demokrácia-elmélet fogalmazhatja meg Ez egyfelől egy olyan modell lehet, amely egy komplex, összetett demokrácia-mátrix, horizontálisan és vertikálisan (demokrácia-mátrix elve) Másfelől ez a modell nem szolgálhatja csak a társadalmi előnyöket ötvöző társadalmi (uralkodó) csoportok és kiszolgáló rétegeinek érdekét (civil demokrácia elve) A torzó kvantitatív demokráciából nem lehet továbbra lépni valamilyen kvalitatív demokráciába csak törvénykezés vagy állam-modernizálás segítségével Új demokrácia modellnek és gyakorlatnak egyaránt feltétele és következménye az új demokrácia-tudat

25 A jövő demokrácia forgatókönyvei A legvalószínűbb a globális liberális demokrácia modell széleskörű megkérdőjelezése; különösen akkor, ha a modell nem hajlandó beépíteni a harmadik világ hagyományait és szükségleteit; Valószínű, de nem garantált, hogy a fejlett (első) világ államainak belső válságai, akaratai, civil társadalmi felismerései lassú evolúciót kikényszerítenek A globlokál világ természete, a civilizáció egységesülő tendenciája, az új tudomány (és új tudás) elterjedése és az átfogó paradigmaváltás követelése felgyorsíthatja az evolúciót Ha bármilyen típusú világkatasztrófa következik be, az várhatóan nagy áttöréseket hozhat A döntő elem az emberi civilizáció tudatállapotának a változása lehet Módszer: egyelőre nincs lehetőség globális új modellre, csak tudatos politikai-társadalmi rész-kísérletekre (Porto Allegre)

26 Az embrionális Aba-modell Új típusú legitim felhatalmazású - részvételi demokrácia modell kidolgozása Az önkormányzati képviselők mellett civil képviselők rendszere és a civil képviselők tanácsa Gazdasági, civil szervezeti, egyházi képviselet felállítása Abai Magisztrátus megalakulása a felsorolt öt csoportból Jogilag átadott önkormányzati kompetenciák és a helyi döntéshozás magasabb szintre emelése Átfogó, hosszú távú jövőkép Abáról és a térségről Írásos társadalmi szerződés (strukturált párbeszéd) az önkormányzat (+magisztrátus) és a helyi polgárok családjai között Első lépésben intenzív felkészítés a magisztrátus tagjainak és más érdeklődőknek A részvételi demokrácia kombinálása az e-demokráciával és a közösségi pénz bevezetésével Az abai modell kiterjesztése Fejér megyére és több kistérségre

27 Köszönöm a figyelmet! Varga Csaba

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Térség-típusok és fejlesztéspolitika

Térség-típusok és fejlesztéspolitika Térség-típusok és fejlesztéspolitika Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) A vidékfejlesztés jelene és jövője Műhelykonferencia 2014. június 24. Kecskemét Megyesi Boldizsár, MTA-TK, Szociológia Intézet

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet

Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet Századvég Kiadó Budapest, 2007 Ugrin Emese, Varga Csaba, 2007 Századvég Kiadó, 2007 Tartalom

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE

AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE 2015.04.19. Pallai Katalin: Közszolgálati integritás 1 Az új-zélandi régiségkereskedő története AMIKOR AZ ELVEK ÉRVÉNYESÜLNEK,

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT Kojanitz László szakmai vezető A projekt célja Tanulásra

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Innováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás

Innováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás Innováció alapjai Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata 9. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Bölcs vagy infantilis társadalom? emberiség csecsemő ÉRDEK SZERKEZET gyermek felnőtt államférfi

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Fenntartható Fejlıdés. Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl.

Fenntartható Fejlıdés. Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl. Fenntartható Fejlıdés Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl. Korunk, mint a megvalósult abszurditás világa. Mindenki tudja, hogy elpusztulunk, ha 3 percig nem jutunk levegıhöz 3 napig nem

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben