Az új demokrácia modell és demokráciatudat
|
|
- Boglárka Soós
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az új demokrácia modell és demokráciatudat Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke
2 Összegző tételek Ipari Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Állampolgár (ipari) állam polgári társadalom képviseleti demokrácia Szocialista Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Állampolgár/államosított polgár pártállam államosított társadalom szocialista demokrácia Információs Korban Egyén állam társadalom demokrácia helyett Hálózati polgár digitális állam intelligens társadalom e-demokrácia A következő negyedszázadban Egyén állam társadalom demokrácia helyett?
3 Szóval: Az univerzális és egyben lokális csőd súlyosabb, mint bárki feltételezheti: ez valóságcsőd és tudatcsőd Nem azért, mert az államadósság magas, nem azért, mert a költségvetési hiány ijesztő, nem azért, mert.. A pénzközpontú világkapitalizmus keretei között ezek a rendszerválságok újabb válságok árán feltehetően még sokáig kezelhetők A válság megoldása nem mehet végbe csak állami, nemzeti, nagyrégiós vagy kontinentális keretek között, ám az univerzális vagy globális és lokális alternatívák nem képezik civilizációs diskurzus tárgyát A civilizációs diskurzushoz szükséges intézmények, fórumok nincsenek, vagy csak most jönnek létre és ugyanakkor gyakran ugyanolyan párbeszéd képtelenek, mint az általuk bírált hatalmi-rendszerek Csend nincs, de beszéd sem miközben nem lehet tiszta lappal folytatni, de akkor merre-hogyan valamerre?
4 Miért nincs demokráciaelmélet? Először is, azért nincs demokrácia-elmélet, mert nincs klasszikus értelemben vett demokrácia (képviseleti demokrácia); ez a torzó demokrácia elve Az új globális demokrácia-modell: a nem demokrácia, demokrácia köntösben Ez nem magyar sajátosság ez ma globális valóság Ennek ellenére a fejlett világ ezt a felemás, korlátozott demokráciát exportálja a kevésbé fejlett vagy fejletlen országokba Közben számos progresszív tudáscsoport joggal védeni akarja a demokráciát (elvként és gyakorlatként), de nem nagyon veszi tudomásul, vagy alig érti, hogy baj van a demokráciával Nincs más lehetőség, mint annak megértése, hogy például a Tocqueville által megfogalmazott (mélyen a társadalmi, szellemi, kulturális folyamatokba ágyazott) demokrácia-modellhez képest a globális demokrácia-gyakorlat látszat-demokrácia
5 Miért nincs demokráciaelmélet? (2) Folytassuk a deficit-mérleget. Másodszor, azért nincs demokrácia, mert a magyar társadalom tagjainak nagy többsége nem érti helyzetét és a nem-értés miatt már a dialógus is lehetetlen (ez megint nem magyar sajátosság) Korábban azt gondoltuk, ahol diktatúra van, ott diktatúra van, ám mára az ismerődött fel, hogy ahol demokrácia van, ott nincs okvetlenül demokrácia A szakmai gondolkodás odáig jutott el, hogy különbséget tesz erős és gyenge demokrácia között, s az erős demokrácián gyakorlatilag diktatúrába hajló rendszert és berendezkedést ért Nincs a demokráciáról átfogó jövőkép, ám ez részben annak is következménye, hogy az új globális-lokális világ belezuhant a jövőbe és a folytatásról sincs elképzelése
6 Kitérő: Alexis de Tocqueville Azt hiszem, a politikai hatalom túlzott központosítása a társadalom elsatnyulásához és hosszú távon magának a kormányzatnak az elgyöngüléséhez vezet. meglepődve és elborzadva látjuk, hogy Európában minden a központi hatalom előjogainak végtelen kiterjesztésére törekszik, míg az egyéni lét fokozatosan gyengébb, alárendeltebb és bizonytalanabb helyzetbe kerül. Az állam magához veszi, sőt gyakran anyja karjából ragadja el a gyermeket, hogy alkalmazottaira bízza; az állam vállalja, hogy érzelmeket sugalljon, s eszméket adjon minden nemzedéknek. Az oktatásban éppoly egyöntetűség uralkodik, mint minden másban; a változatosság, akár a szabadság, napról napra fogyatkozik. (Az amerikai demokrácia, 952, 955, 957)
7 Mi történik a demokráciával? (1) A demokrácia elveit és gyakorlatait súlyosan kikezdte, hogy a demokrácia gyakran visszasüllyed a hatalmi alkuk kölcsönösen manipulált játszmaterévé (a deficit fő oka) A többpárti, parlamentáris, elvileg hatalom megosztást megtestesítő és szimbolizáló demokratikus hatalomberendezkedés nehézségekkel ugyan, de alkalmassá vált a demokráciát egyszerre vállaló és kijátszó, személyes vagy társadalmi érdeket képviselő politikai osztály (átmeneti?) legitimmé tételére Kikezdte tehát a demokráciát, hogy az emberi civilizáció (a globális társadalom) az ezredforduló előtt és után társadalmilag korlátozottan ellenőrzött, a centralizált államok által működtetett katonai, politikai, gazdasági uralmi rendszer maradt Ez az állítás igaz egy-egy államon belül és igaz az államok közötti (világhatalmi) viszonyokban Ennek ellenére az államok többsége a demokrácia minimumot egyre szélesebb körben igyekszik betartani a globális szintéren
8 Mi történik a demokráciával? (2) A demokrácia elveinek finom kiiktatásával, de egyúttal kihasználásával (ez a demokrácia-paradoxon), és a demokrácia intézményrendszerének professzionális felhasználásával a különböző uralkodó érdekcsoportok gyakorolják a hatalmat Ám a finom elemzés azt is láttatja, hogy az uralom új típusú koncentrációja közben a globális, kontinentális és nemzeti hatalmak működőképessége gyengül, olykor szinte cselekvésképtelennek látszanak és legitimitásuk drasztikusan csökken (billegő állami-hatalmi rendszerek tézise) Nem világos, hogy a posztmodern politika nem lehet csak pusztán a hideg, durva érdekek rejtett érvényesítésének manipulált terepe Még akkor sem, ha a társadalom megosztottsága ma már egyáltalán nemcsak anyagi, vagyoni tőkemegosztottság; ráadásul a különböző társadalmi előnyök és hátrányok összegződnek, ám a viszonyok durvaságát tompítja, hogy nőtt az esély a személyes társadalmi emelkedésre
9 Globális paradigmaváltás elején Ha a társadalom egyaránt lokális, nemzeti, kontinentális vagy globális szinten csak durva, különböző tőkék versengések terepe, akkor a politikai mezőben sem lehet másképpen és fordítva is Ha a civil társadalmi belső világa is anti-demokratikus, ez furcsa módon bizonyos mértékig legitimmé teszi a felső politikai-hatalmi struktúrák kvázi-demokráciáját (az íratlan alkotmány egyik alaptétele) A demokráciát szintén kikezdte tehát, hogy a társadalomban sincs törekvés a kiegyezésre, az egyensúlyra, ezt a demokrácia intézményrendszere nem tudja sem helyettesíteni, sem pótolni (az állami alatti szintek egyensúlytalanságának tézise) A globális térben azonban felgyorsult a társadalmi és szellemi paradigmaváltás, ami már a hatvanas évek eleje óta demonstrálódik; ez egyszerre egyre nyíltabb és egyre tompítottabb, eddig még nem ismert típusú lázadás ; ma érvénytelen modell 1968-nak mint a párizsi, mint a prágai lázadása
10 Hova vezethet a paradigmaváltás elmismásolása? A globális térben a politikai szint és intézményrendszer leépülése azért gyorsul fel, mert a demokratikus politikai intézményrendszer akarva vagy akaratlanul nem veszi tudomásul a paradigmaváltást és szisztematikusan konzerválni akarja azt a politikai berendezkedést, amelynek gyakorlata kifejezetten az uralkodó rétegeknek kedvez; Micsoda dilemma: a világ valójában demokráciát (vagy úgymond igazi demokráciát) akar, ám a létező demokrácia gyakorlata egyelőre eltorlaszolja a politikai paradigmaváltás elől az utat; Ugyanakkor a globális társadalomból Európába emigrált nem európai társadalmi csoportok gazdasági, társadalmi, lelki, vallási) kiszolgáltatottsága klasszikus lokális lázadásokat generál Egymással szembe forduló, párhuzamos jelenségek: liberális elmélet és liberális illúziók, töredezetten liberális demokrácia és torzó demokrácia liberális köntösben, liberális empátia és liberális antipátia, stb.; a liberális világrenddel nem az emberiség története ér véget, hanem egy sajátos, ipari kori liberális modell vár meghaladásra
11 Kitérő: civil társadalom Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai első Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. harma-dik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellenőrző intézmények, non-profit szektor, stb. negyedik ötödik hatodik hetedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. Állam és társadalom közötti közvetítő tér: társadalmi érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetítő szektor, stb. Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. Normakép, jövőkép: civil társadalom normatív jövőképe, liberális társadalomkép, közösségi normák képviselője, stb.
12 Részvételi demokrácia modell nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös képviselet (civil képviselők), kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott önkormányzatiság, egyúttal egyszerre részvételi és elektronikus demokrácia, az e-demokrácia és az e-közigazgatás szintén együttes fejlesztése, egyszerre szervezett és spontán, egyszerre alulról és középről szervezett a lokális demokrácia új csúcsintézménye: a magisztrátusm az 56 tagú magisztrátus egyszerre helyi parlament, részben helyi kormány, s a jövő bizottmánya
13 Új valóság felé haladunk? A demokrácia modell gyakorlatát az is átláthatatlanná teszi, hogy a posztmodern valóság, a posztmodern tudat és a posztmodern logikai tér a világ fennálló politikai díszletei között és mögött gyors változáson megy keresztül Ennek egyik jele az, hogy a valóság például megduplázódik Boldogabb békeidőkben az emberi civilizáció a természet mellé egy második valóságot (a második természetet) hozta létre, csakhogy néhány évtizede olyan virtuális valóságot is teremt, amit rögtön intézményesedik és megjelenik a második természet világában (család, törzs, állam, nemzet, stb.) új csoportokat és létformákat inspirálva Érdekes, hogy most válik igazán világossá: az emberi társadalom gyakorlatilag eddig is csak virtuális formában létezett Egyáltalán nem meglepő, hogy az információs kor technikáinak kihasználásával az új valóság és az új paradigma civil képviselői megjelennek globális civil érdek- és értékképviseletként A globális demokrácia modell tényleges és lassan kiürülő gyakorlata mögött tehát a globális társadalom megváltozik, átszerkesztődik, s új szereplőket kénytelen tudomásul venni
14 Kitérő: új valóságok, új szerkezet A második természet tehát kibővül, vagy egy harmadik természet jön létre (a mediatizált információs-kommunikációs valóság) A klasszikus virtuális valóság is megduplázódik, akár ez is nevezhető új virtuális, vagy harmadik valóságnak, amit a média és az internet valósága testesít meg és egyúttal szimbolizál Nem csak a tényleges és virtuális valóságok kiterjedése és duplázódása játszódik le, hanem az új világszerkezet kialakulása Új univerzális-globális és egyszerre globális és lokális világszerkezet születik, amelynek van teteje és van alja (párhuzamos világegyetemek, felső és alsó tudati valóságok) Gyakorlatilag minden valóság globalizálódik, miközben a globális valóság is egyfajta virtuális valóság és egyelőre a globális valóság új típusú lokális valóságban létezik
15 Mit jelent ez a demokráciára vonatkoztatva? (1) A demokráciának (elvrendszerként, jog-rendszerként, intézményrendszerként) egyszerre kell differenciálódnia és egységesülnie A differenciálódás miatt szükség van globális, kontinentális, nemzeti és regionális demokráciavízióra, minden szintű jogrendszerre, és ugyanakkor szintenként eltérő intézményrendszerre Ma az új globális demokrácia elveiről, formáiról se elmélet, se gyakorlat (kivéve a részvételi demokrácia kísérleteit) A kontinentális demokrácia elmélete egyelőre lemásolja az ipari kor nemzetállami koncepcióit és döntési szisztémáit Nincs a klasszikus liberalizmust, konzervativizmust és szociáldemokráciát egyaránt meghaladó politika- és demokráciaelmélet, amely már egységesülő rendszert gondol végig és tervez meg
16 Mit jelent ez a demokráciára vonatkoztatva? (2) A lokális demokráciának sincs új programja, marad a 19. századi önkormányzati felfogás - maximum szerényen javított, de nem modernizált változata Fel sem vetődik az új valóságok és az új virtuális valóságok működési rendjének, demokratikus döntéshozatalainak kidolgozása A politikai gondolkodás képtelen felismerni, hogy az új globális tudás szerint egyre valószínűbb, éppen az új természettudományos kutatások alapján, hogy nincs objektív valóság, objektív anyag, avagy minden valóság a személy és kollektív tudatállapotok terméke. Ezért a politikai vagy hatalmi rendszereket minimum egyúttal tudat-rendszerekként is értelmezni kell A nemzeti, nemzetállami, állami demokrácia lényegileg ugyanott tart, mint a 19. században és ez ma egy új globális krízis tényező
17 Tudatállapot-demokrácia Akkor viszont az érdekalapú, hatalom-központú valóságok harca tulajdonképpen csak következmény, a valódi valóság nem ez, avagy a demokrácia aktorai nem vagy nemcsak a politikai aktorok (érdek-aktorok), hanem a tudat-szereplők Szlogenként: egy-egy parlamenti választáson nem a politikai-gazdasági-társadalmi érdekcsoportok versengenek, hanem a különböző társadalmi tudás- és tudatállapotok, amelyek azonban nem neveződnek meg, nem szerveződnek meg, hanem inadekvát politikai pártalakulatokba kényszerülnek bele, ahol eleve nem is érzik jól magukat, vagy a pártalakulatokat észrevétlenül áthangolják valamelyik öntudatlan kollektív tudatállapot (társadalmi tudattalan) szerint Ez természetesen eddig is így volt, csak az ipari kor jól elkülönülő osztálystruktúrái, érdekviszonyai elfedték/eltakarták ezeket az összefüggéseket
18 Hol tartunk tehát? Miért nincs demokrácia? 1.Több valóság van, mint amiben a valóságos politikai demokrácia játszódik 2. A valóságos orientációkban, döntési késztetésekben radikálisan megnőtt a virtuális valóságok szerepe 3. A demokrácia központi terepe már nem az állami/társadalmi szint, hanem sokszintes demokrácia kellene 4. A demokrácia nemcsak a hatalmat birtokló erőcsoportok politikai képviselőinek játszmája, hanem lényegét tekintve a civil társadalmak (szintén korlátozott érdek- és értékválasztásainak) küzdelme 5. Az információs kor és a vele érkező paradigmaváltás- követelés az elsősorban érdekalapú politikát/demokráciát negligálja 6. A társadalom, az állam, a demokrácia nemcsak racionális intézményrendszer és döntéshozatal, hanem átfogó tudás- és tudatállapotok halmaza, rendszere, amely a demokrácia elveit és gyakorlatait szükségképpen meghatározza
19 Lehet-e civil demokrácia? A civil társadalom sem tudásban, sem programban (avagy se helyzet- és jövőismeretben) nincs felkészülve arra, hogy a demokráciát demokratizálja Hiába elméleti alternatíva a közvetlen demokrácia, amíg a közvetlen szerepléshez az aktorok nem készültek fel Az információs kor előbb-utóbb eljut a digitális államig, digitális közigazgatásig, azaz a tényleges állam mellett felépül a virtuális állam (tehát megduplázódik) és a döntéshozás,. döntés-végrehajtás elsősleges terepe a virtuális valóság lesz Ugyanígy a civil társadalom is megkettőzödik és létrejön a virtuális (intelligens) civil társadalom
20 Konklúzió Ezzel párhuzamosan az emberiség minden szintű tudatának elege van az anyagi tőketípusok uralta civilizációból és ez előbbutóbb ki fogja kényszeríteni a demokrácia- paradigmaváltást is Ha ez nem történik meg, mindössze két lehetőség van, nem a kultúrák, nem a világhatalmak háborúja, hanem az univerzális tudás- és tudatállapotok nem kevésbé gyilkos háborúja történik meg velünk Vagy: a civilizáció pusztul el és ehhez nem kell atombomba és nem kell ökológiai katasztrófa
21 Elméleti mérleg A klasszikus filozófiai-teológiai megközelítések között például két ilyen megközelítés ismeretes: az exoterikus és ezoterikus elmélet A demokráciaelméletek is csoportosíthatók: exoterikus és ezoterikus demokrácia-elmélet Alternatív fogalmak: a) exoterikus: kvantitatív, anyag-központú, képviseleti, stb. demokráciaelmélet; b) ezoterikus: kvalitatív, tudat- központú, részvételi, stb. demokráciaelmélet Az első a normál tudományból, a második a poszt- normál és poszt-tudományból indul ki Az exoterikus elmélet tipikusan az ipari kor terméke, az ezoterikus elmélet létrejötte függ a tudás kor kibontakozásából Az exoterikus demokrácia-elmélet a múlt elmélete, az ezoterikus demokráciaelmélet a jövő elmélete
22 Az exoterikus demokrácia-elmélet Az új globális-lokális tér, avagy az aktuális világállapot funkcionális vizsgálata alapján fogalmazódik meg A gazdaság, a társadalom és a politika objektív folyamat és ezért az objektív helyzet határozza meg a kollektív és egyéni politikai viselkedéseket Az exoterikus nézőpont nem képes belátni, hogy az un. objektív folyamatok a kollektív és egyéni tudatok (tudatállapotok) hatására mennek végbe Korlátozott valóságot tételez fel és a változásokat csak korlátozottan érti meg, holott a demokráciának elemi feltétele a helyes jelen- és jövőtudat
23 Az ezoterikus demokráciaelmélet Az új globális-lokális tér, avagy az aktuális világállapot szubsztanciális vizsgálata alapján fogalmazódik meg A gazdaság, a társadalom és a politika objektív folyamatai mellett az egyének és közösségeik személyes, s kollektív szükségleteire épít Ez a demokrácia-elmélet a részvételre nem csak a jogi, hanem a társadalmi és szellemi lehetőséget is megteremti; ezt megkönnyíti a virtuális valóság megkettőződése, Ha a jövő társadalma alapvetően tudás- és tudatközpontú társadalom lesz, akkor a demokrácia és intézményei alapvetően a tudás- és a tudat (posztipari) rendszerei lehetnek
24 21. század első felének globális demokrácia modellje Ismét új globális demokrácia modell szükséges az új valósághoz és az új ideákhoz kötve Az új modellt csak társadalmilag is támogatott érték- konszenzuson alapuló ezoterikus demokrácia-elmélet fogalmazhatja meg Ez egyfelől egy olyan modell lehet, amely egy komplex, összetett demokrácia-mátrix, horizontálisan és vertikálisan (demokrácia-mátrix elve) Másfelől ez a modell nem szolgálhatja csak a társadalmi előnyöket ötvöző társadalmi (uralkodó) csoportok és kiszolgáló rétegeinek érdekét (civil demokrácia elve) A torzó kvantitatív demokráciából nem lehet továbbra lépni valamilyen kvalitatív demokráciába csak törvénykezés vagy állam-modernizálás segítségével Új demokrácia modellnek és gyakorlatnak egyaránt feltétele és következménye az új demokrácia-tudat
25 A jövő demokrácia forgatókönyvei A legvalószínűbb a globális liberális demokrácia modell széleskörű megkérdőjelezése; különösen akkor, ha a modell nem hajlandó beépíteni a harmadik világ hagyományait és szükségleteit; Valószínű, de nem garantált, hogy a fejlett (első) világ államainak belső válságai, akaratai, civil társadalmi felismerései lassú evolúciót kikényszerítenek A globlokál világ természete, a civilizáció egységesülő tendenciája, az új tudomány (és új tudás) elterjedése és az átfogó paradigmaváltás követelése felgyorsíthatja az evolúciót Ha bármilyen típusú világkatasztrófa következik be, az várhatóan nagy áttöréseket hozhat A döntő elem az emberi civilizáció tudatállapotának a változása lehet Módszer: egyelőre nincs lehetőség globális új modellre, csak tudatos politikai-társadalmi rész-kísérletekre (Porto Allegre)
26 Az embrionális Aba-modell Új típusú legitim felhatalmazású - részvételi demokrácia modell kidolgozása Az önkormányzati képviselők mellett civil képviselők rendszere és a civil képviselők tanácsa Gazdasági, civil szervezeti, egyházi képviselet felállítása Abai Magisztrátus megalakulása a felsorolt öt csoportból Jogilag átadott önkormányzati kompetenciák és a helyi döntéshozás magasabb szintre emelése Átfogó, hosszú távú jövőkép Abáról és a térségről Írásos társadalmi szerződés (strukturált párbeszéd) az önkormányzat (+magisztrátus) és a helyi polgárok családjai között Első lépésben intenzív felkészítés a magisztrátus tagjainak és más érdeklődőknek A részvételi demokrácia kombinálása az e-demokráciával és a közösségi pénz bevezetésével Az abai modell kiterjesztése Fejér megyére és több kistérségre
27 Köszönöm a figyelmet! Varga Csaba
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenEgyütt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan
Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenA civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat
MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat Daruka Eszter PhD hallgató 2012 ősz EGY KIS ISMÉTLÉS... Milyen szervezeti struktúrákról tanultunk? Milyen elvek mentén tudjuk megkülönböztetni az egyes
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenTalálkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.
Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenSzociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter
Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenFogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
RészletesebbenTérség-típusok és fejlesztéspolitika
Térség-típusok és fejlesztéspolitika Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) A vidékfejlesztés jelene és jövője Műhelykonferencia 2014. június 24. Kecskemét Megyesi Boldizsár, MTA-TK, Szociológia Intézet
RészletesebbenKépzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése
Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
Részletesebben2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?
2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenUgrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet
Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet Ugrin Emese Varga Csaba Új állam- és demokráciaelmélet Századvég Kiadó Budapest, 2007 Ugrin Emese, Varga Csaba, 2007 Századvég Kiadó, 2007 Tartalom
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenEgyütt könnyebb Együttmőködés iskolája
Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenAz Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
Részletesebben2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi
A csoporthoz tartozás kialakítására (csoport identitás, lojalitás, normakövetés) az ember erősen prediszponált 1). Az embert mint biológiai konstrukciót a többtízezer évvel ezelőtti viszonyokhoz való alkalmazkodottság
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenBrundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a
Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék
RészletesebbenHelyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő
Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka
KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenKonfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben
Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee
RészletesebbenTársadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában
Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenAz alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.
Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika
RészletesebbenVI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK
VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és
RészletesebbenFDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai
FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.
RészletesebbenAZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE
AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE 2015.04.19. Pallai Katalin: Közszolgálati integritás 1 Az új-zélandi régiségkereskedő története AMIKOR AZ ELVEK ÉRVÉNYESÜLNEK,
RészletesebbenX. Változásmenedzselés - kultúraváltás
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenA KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN
A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív
RészletesebbenBiztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés
Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenNagy Innovátorok. *Innovatív társadalom, innovatív közösségek* október 5. Dr. Szabó-Tóth Kinga 1. MAB, Erzsébet tér 3.
Nagy Innovátorok. *Innovatív társadalom, innovatív közösségek* 2017. október 5. Dr. Szabó-Tóth Kinga 1 MAB, Erzsébet tér 3. 2 Átkeretezés 4 Quotations are commonly printed as a means of inspiration and
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenVegyél elő papírt és tollat!
Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenMIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?
MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét
RészletesebbenHÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu
Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenA szociális szolgáltatások aktuális kérdései
A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti
RészletesebbenInnováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás
Innováció alapjai Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata 9. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Bölcs vagy infantilis társadalom? emberiség csecsemő ÉRDEK SZERKEZET gyermek felnőtt államférfi
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek
Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenAz MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában
Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
Részletesebben..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
RészletesebbenAz informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.
Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár 2011. április 28. budani@vipmail.hu Vízió 1998 Alice csodaországa 2011 A kérdés: Alice csupa-online
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenSP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
Részletesebben