kisütött állapot PbSO 4 H 2 O PbSO 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kisütött állapot PbSO 4 H 2 O PbSO 4"

Átírás

1 I.5.A3. GÉPJÁRMVILLAMOSSÁG TEMATIKA (világítás, jelzés) Akkumulátorok A gépjármvek motorjának a beindításához szükséges elektromos energiát az un. ólom akkumulátorok tárolják. Más rendszer akkumulátorokat is kifejlesztettek, (az lúgos akkumulátorokat, pl. a nikkel-kadmium, a nikkel-vas, a cink-ezüst stb.) de az ólom akkumulátorokat a gépjármvek üzemeltetése területén eddig nem sikerült más rendszer akkumulátorokkal kiszorítani. Az ólom akkumulátor felépítése Az ólom akkumulátort Gaston Planté francia vegyész fedezte fel 1854-ben. Olyan energia tároló után kutatott, amellyel az áramfejleszt által termelt egyenáramot hosszabb ideig tudja tárolni és szükség esetén vissza tudja adni. Ez a két folyamat a töltés és a kisütés. Az általa felfedezett akkumulátor kénsavas elektrolittel és ólom anyaggal mködik. A mai ólom akkumulátorok is az általa felfedezett elektromos és kémiai törvényszerségek szerint mködnek. A feltöltött akkumulátor töltéshordozója a pozitív elektróda, aktív anyaga az ólom dioxid (Pb O 2 ) és a negatív elektróda, aktív anyaga a vegytiszta ólom (Pb). Az elektródákat hígított kénsav elektrolitba merítik. Az elektromos és vegyi folyamatok röviden az alábbiakban foglalhatók össze: Feltöltött állapot Pb H 2 SO 4 PbO 2 negatív pozitív kisütött állapot PbSO 4 H 2 O PbSO 4 Az elektródok és az elektrolit az akkumulátor cellába van beépítve. Egy feltöltött akkumulátor cella feszültsége 2V. Az ólom akkumulátor egyik elnyös tulajdonsága más akkumulátorokkal szemben, hogy a cellánkénti feszültsége a kisütés során alig csökken. Gaston Planté találmánya csak jelents fejlesztés során került felhasználásra alkalmas állapotba. Az eredeti ólom lemezeket ólom rácsok váltották fel, amelyre felken- 1

2 ték az aktív anyagot, az ólom por masszát, ez a szivacsos szerkezetével lényegesen nagyobb kapacitású akkumulátort eredményezett. Az akkumulátorokban fésszeren helyezik be a pozitív és negatív lemezeket a közéjük tett elválasztó lapokkal. Az azonos polaritású lemezeket ólom hidak kötik össze. A cellákat szintén ólom hidakkal sorba kötik, így egy kész akkumulátor névleges feszültségét a cellák száma határozza meg, miután egy cella feltöltve 2 V feszültséget ad. Az akkumulátor fejlesztése során kitzött lényegesebb célokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: kisebb térfogat - nagyobb kapacitás, teljes karbantartás mentesség, nagyobb feltöltési - kisütési ciklus szám, hosszabb élettartam, veszteségek (önkisülés) csökkentése A fejlesztés az akkumulátor eredeti szerkezeti felépítésének jelents megváltoztatásával járt. Az akkumulátor ház A régi bakelit helyett ma a polipropilén a ház anyaga. A cellák alján kialakított cellákat támasztó lábazat elmaradt, az aktív anyag sem tud kiperegni a rácsról, tehát nincs szükség rá, hogy alul gyjt térfogat legyen. A rácsok A cellarácsok anyaga a jó önthetség, (a tiszta ólom öntéskor ersen zsugorodik) a nagyobb szilárdság és az alacsonyabb olvadási hfok érdekében 82% ólom és 12% antimon ötvözet. Az antimon ötvözés elnye számos hátránnyal is jár: pár éves üzem után fellép az antimon pestis, ami a pozitív rácsot pusztítja, töltéskor növeli a gázképzdést és jelents önkisülést okoz. A másik rács ötvöz anyag a kalcium. Egy - másfél százalékos ötvözéssel a rácsot nem öntéssel, hanem hengerléssel alakítják ki, a lemez vastagsága 0,3-1 mm. Az antimon mentes rács csökkenti a gázképzdést, ezzel az akkumulátor vízvesztését. Ezáltal ki lehet alakítani a karbantartás mentes akkumulátort. A hagyományos, karbantartás szegény akkumulátor szerkezete az A3.Ak. 1. ábrán 2

3 látható. A3.Ak. 1. ábra A hagyományos akkumulátor szerkezete 3

4 A korszer karbantartás mentes akkumulátor szerkezete az A3.Ak.2. ábrán látható. A3.Ak.2. ábra korszer karbantartás mentes akkumulátor szerkezete 4

5 Az elektrolit A teljesen feltöltött akkumulátor savsrségét 1,285 kg/dm 3 értékre állítják be. Erre azért van szükség, mert ilyen srség esetén a legkisebb az elektrolit ellenállása és a legalacsonyabb a fagyáspontja. A korszer, antimon mentes kalcium ötvözés rácsokkal készült lemezeket a cellában az ún. géles, vagy újabban tasakos elektrolit veszi körül. Ez lényegében a korábban ismertetett hígított kénsav, de üvegszál-szer szilikáttal itatják fel, a tasakos megoldásnál a pozitív lemezeket szilikát filc tasakba helyezik. A lemezcsomag szorosan kitölti a cellát, az aktív anyag nem tud kiperegni. Az elektrolit srsége a kisütés során csökken, mert a higított kénsavból a szulfát a lemezekre kerül. Töltéskor a szulfát visszakerül az elektrolitba, míg el nem éri az eredetileg beállított srséget. Amennyiben az akkumulátort hosszabb ideig kisütött, vagy nem kellen feltöltött állapotban hagyjuk, a primer szulfát átalakul szekunder szulfáttá, ami nem vihet vissza újra a vegyi folyamatokba, a térfogata és elektromos ellenállása megnövekszik a primer szulfáthoz képest, az akkumulátor tönkremegy. A töltés során vízbontás miatt hidrogén és oxigén keletkezik. Cellánkét 2,4 V-nál magasabb töltfeszültség esetén a vízbontás nagymértékben felersödik, ezért ezt a feszültséghatárt nem szabad túllépni. Az elvesztett vizet a hagyományos akkumulátorok cellasapkáját levéve lehet pótolni. A korszer kalcium rácsos akkumulátorok a szellz nyílást kivéve teljesen zártak, ezeknél nem lehet az elveszett vizet pótolni. A gázrekombináció folytán azonban nincs is számottev vízvesztés mindaddig, amíg a töltfeszültség 2,4 V/cella alatt marad. Magasabb feszültséggel töltve az akkumulátort tönkretesszük. 5

6 Töltési eljárások A W jelleg töltési eljárás karakterisztikája az A3.Ak.3. ábrán látható. Bosch A3.Ak.3. ábra. A W töltési eljárás jelleggörbéje. A kis teljesítmény töltk W karakterisztikával mködnek. Ez az eljárás nem ad állandó töltáramot vagy feszültséget. A kimerült akkumulátort kisebb feszültséggel, de nagyobb áramersséggel kezdi tölteni, a töltés elrehaladtával az áramersség csökken, a töltfeszültség növekszik. Nincs védelem a túlfeszültség ellen. A korszer, nagy teljesítmény töltk az IU jelleg eljárást használják. Az IU jelleggörbét az A3.Ak.4. ábra mutatja be. Bosch A3.Ak.4. ábra. Az IU töltési eljárás jelleggörbéje 6

7 A töltés nagy áramersséggel kezddik, értéke beállítható. Ez az érték a cellánkénti 2,4 V eléréséig nem változik, ettl kezdve automatikusan csökken, annak megfelelen, hogy a feszültség nem mehet 2,4 V fölé. 7

8 Az akkumulátorok jelölései DIN szerinti gyári deklaráció ellenrzése PL.: 12V 80 Ah 230 A 12 V névleges feszültség (hat cella) 80 Ah A kapacitás. 20 órás kisütárammal (80/20 = 4 A) terhelve a 25 C -os akkumulátort, a feszültsége nem esik 1,7 V/cella érték alá 230 A Hidegindító képesség. A mínusz 18 C -os akkumulátort 30 másodpercen át kisütik, terhelés alatt mérik a feszültségét, ez nem lehet 1,4 V/cella érték alatt, közben tovább folytatják a kisütést, 180 s után a feszültség nem lehet 1,0 V/cella érték alatt SAE szerinti gyári deklaráció ellenrzése Pl.: 12V 120 RC 850A 12 V névleges feszültség (hat cella) RC (Reserve Capacity) Az üzemmeleg, 27 C -os akkumulátort 120 percig kisütik 25A-es áramersséggel, a végén a feszültsége (terhelés alatt) 10,2 V. (80 F = 26,7 C ) CCA (Cold Cranking Amperage) Hidegindító képesség. A mínusz 18 C -os (0 F) akkumulátort 30 másodpercen át kisütik, terhelés alatt mérik a feszültségét, ez nem lehet 7,2V érték alatt (1,2V/cella). Nemzetközi egyezmény BCI (Battery Council International) Egyezmény a küls méret, terminálok mérete, jellege, CCA, RC, Ah-val kapcsolatban. Akkumulátor diagnosztika Terhelvillás mérés Elektrolit fajsúlya alapján Terhelés (kisütés) alatti vizsgálat 8

9 példa a hfokfügg eredményre, 50% CCA terheléssel. A3.Ak. 5. ábra. A3.Ak 5. ábra Géles akkumulátor diagnosztikai ablaka. A3.Ak. 6. ábra A3.Ak. 6. ábra 9

10 2 Gyújtórendszerek A benzinüzem belségés motorok - Otto motorok - mködése közben a karburátor vagy a benzinbefecskendez által elkészített, majd a motorba beszívott benzin - leveg keveréket a gyújtógyertya szikraközén létrehozott villamos szikra gyújtja meg. A szikra létrehozásához elször a szikraközt nagy feszültséggel kell átütni, majd a szikraközön rövid ideig tartó áramot kell fenntartani. Nicolaus August Otto, , német mérnök. A francia Lenoir gázmotorját 1864-ben tovább fejlesztette. Langen német mérnökkel 1864-ben megalapította a Gasmotorenfabrik N. A. Otto and Company vállalatot ban elkészítette az atmoszferikus gázmotort. Ebben az évben elkészült a 4 ütem gázláng gyújtású gázmotor is, ez az otto motor ben a villamos gyújtás feltalálása után a folyékony tüzelanyagot is fel tudták használni az otto motorokhoz, ez a benzinmotor. A szikraköz átütéséhez több ezer volt ( V) feszültség szükséges. Ezt a nagy feszültséget 6-12 V-os tápfeszültségérl a gyújtóberendezés állítja el. A gyújtóberendezés akkor felel meg a motor teljes üzemi tartományában, ha az alábbi feladatokat el tudja látni: megfelel szikraszámot biztosít, a gyújtófeszültsége elegend, biztosítja az elgyújtás szabályozását. A mszaki fejlesztés során többféle elv alapján mköd gyújtóberendezést készítettek. Ezeknek a készülékeknek a mködését, f sajátosságait, alkalmazási területét, üzemeltetési és diagnosztikai lehetségeit az alábbiakban ismertetjük. A gyújtóberendezések fajtái A mködési elv alapján a gyújtóberendezések két f csoportja: 1 az induktív energia tárolású (áram megszakítással mköd) készülékek 2 a kapacitív energia tárolású (kondenzátor kisütéssel mköd) készülékek 10

11 Az 1. csoportba tartoznak: a hagyományos akkumulátoros gyújtóberendezések; a mágneses gyújtókészülékek; a tranzisztorral vezérelt akkumulátoros gyújtóberendezések, Az 1. csoportba tartozó készülékek mködési elve az, hogy egy vasmagos tekercsben, a gyújtótranszformátor prímer tekercsében folyó áramot a gyújtás pillanatában megszakítják és ennek hatására jön létre a gyújtószikra. A gépkocsikba épített gyújtóberendezések dönt többsége ezen az elven mködik. A 2. csoportba tartozó készülékek azon az elven mködnek, hogy a gyújtáshoz szükséges villamos energiát egy több száz voltra feltöltött kondenzátorban tárolják, a gyújtás pillanatában a kondenzátort többnyire egy tirisztoron át a gyújtótranszformátor primer tekercsén keresztül kisütik és ennek hatására jön létre a gyújtószikra. A tirisztor mködését mechanikus megszakítóval, vagy elektronikus úton lehet vezérelni. A hagyományos akkumulátoros gyújtóberendezésekben és a mágneses gyújtóberendezések többségében a gyújtótranszformátor primer tekecsében folyó ún. primer áramot mechanikus megszakító szerkezet érintkezpárja szakítja meg. Amint az érintkezpár nyit, létrejön a gyújtószikra. Az elektronikus gyújtókészülékeknél mindkét mködési elv esetében (tranzisztoros, kondenzátoros) használható mechanikus megszakító, de ez a feladat megoldható más módon is. Emiatt a készülékek csoportosíthatók megszakítóval- vagy megszakító nélkül vezérelt gyújtóberendezésekre. Az elterjedt vezérlési módok: a mechanikus megszakító, a fotoelektromos jeladók, a mágneses (induktív) jeladk, a Hall-generátorok. A mechanikus megszakítók lassan kiszorulnak, a ma gyártott gyújtóberendezések megszakító nélküli vezérléssel készülnek. 11

12 Hagyományos akkumulátoros gyújtóberendezések A gyújtóberendezés áramköri felépítése Az elvi kapcsolás az A3.Gy.1. ábrán látható (négyhengeres, négyütem motor) fõlia A3.Gy.1. ábra. Hagyományos gyújtóberendezés elvi kapcsolási vázlata Az ábrán látható jelölések jelentése: U T : a tápfeszültség /6-12 V R 1 : a primer áramkör ohmos ellenállása /12V-os hálózatnál 3-4 ohm/ L 1 : a primer tekercs induktivitása /10-15 mh/ R 2 : a szekunder tekercs áramkör ohmos ellenállása /5-8 kohm/ L 2 : a szekunder tekercs induktivitása /30-50 mh/ R Z : zavarszr ellenállás /5-10 kohm/ C 1 : primer oldali kondenzátor kapacitása /0,2-0,25 µf/ C 2 : szekunder oldali össz-kapacitás /30-40 pf/ R s : a gyújtógyertya szigeteljén képzd lerakodások ellenállása /0, Mohm/ A zárójelben megadott értékek tájékoztató jellegek, a nagységrendet érzékeltetik. A C 2, vagy az R s értéke egy adott berendezésnél sem állandó, tág határok között változhat a leveg páratartalmától, a nagyfeszültség kábelek helyzetétl, az alkatrészek hfokától stb. függöen. A hagyományos gyújtóberendezésekben használt transzformátoroknak általában három kivetezése van. A szekunder tekercs egyik végét a transzformátoron belül összekötik a primer tekerccsel. Az ilyen megoldású transzformátort a gyakorlatban 12

13 takarékkapcsolású transzformátornak is nevezik. A transzformátor primer tekercsének a két kivezetését megkülönböztet jelzéssel látják el, pl. a Bosch számozás szerint a megszakító felé az 1-es, a gyújtáskulcs felé a 15-ös jelzés szolgál. A két primer kivezetés megkülönböztetése azért fontos, mert a transzformátor fordított bekötése esetén a primer tekercsben megfordul az áramirány, ennek hatására a gyújtófeszültség polaritása és a gyújtószikra áramiránya is. Ez viszont a gyújtószikra szempontjából kedveztlenebb lehet. Az átütést a gyertya eltér hfokú elektródái között kell létrehozni. Célszer a magasabb hfokú elketródot (a középs elektród) negatív polaritásúnak (katódnak) választani, mert errl a pontról könnyebb az elektronokat kilépésre kényszríteni. A középelektródra jutó gyújtófeszültség ezért a testhez képest negatív polaritású. Ellentétes polaritás esetén a szükséges gyújtófeszültség megn és eza polaritás kedveztlen hatású az átütést követ folyamatokra is. Ma a gépkocsik elektromos hálózata negatív testelés. Korábban gyártott jármveknél találkozhatunk pozitív testeléssel is, ilyen esteben értelemszeren meg kell forditani a transzformátor bekötési sorrendjét. A gyújtóberendezés mködése A gyújtóberendezés primer és szekunder áramkörében periódikusan ismétld áram és feszültségváltozási folyamatok mennek végbe. A mködést alapveten négy villamos folyamat idbeli lefutása határozza meg. Ezek a következk: 1 a primer áram idbeli változása, 2 a primer feszültség idbeli alakulása, 3 a szekunder feszültség idbeli változása, 4 a gyújtógyertyán átfolyó szekunder áram idbeli alakulása. 13

14 A primer áram idbeli változása A gyújtáskapcsoló zárása után a zárt megszakító érintkezk esetében a primer áramkörben maximálisan olyan nagyságú áram alakulhat ki, amit at U T tápfeszültség és az áramkör ohmos ellenállása és az esetleges elótét ellenállás határoz meg. A primer áram nagysága az Ohm törvény értelmében legfeljebb I = U T / R 1 nagyságú lehet. A szokásos 12 V-os áramkör esetében ez 3-4 ampert jelent. Ez a primer áram nyugalmi értéke. Vasmagos tekercset tartalmazó áramkörben ennek a nyugalmi áramersségnek a kialakulásához idre van szükség. A primer áram egy gyújtási ciklusának a változását az A3.Gy.2. ábra mutatja be. K.119.old 5.4 A3.Gy.2. ábra. A primer áram változása egy gyújtási ciklus alatt Egy cikluson belül a megszakító bizonyos ideig zárva /zárási id/ bizonyos ideig nyitva /nyitási id/ van. A két id arányát a megszakító szerkezet beállítása /megszakító hézag nagysága/ határozza meg. Általában a zárási id nagyobb, a teljes ciklusid %/ -a, a nyitási id kisebb. Az ábrán látható, hogy a megszakító zárása után a primer áram exponenciálisan növekszik I 1 =I 10 (1 - e -t/t ) I 10 =U T /R 1 14

15 A növekedés gyorsaságát a primer áramkör ellenállása és induktivitása 1 határozza meg. A tekercs un. idállandója az az idérték, amely alatt a primer áram a nyugalmi áramersség 63 % -át eléri. A primer tekercs induktivitása jó közelítéssel (a vasmag kialakításától függöen) L 1 = k A N 2 1 ahol k a transzformátor kialakításától függ állandó, A a vasmag keresztmetszete, N 1 a primer tekercs menetszáma. Az induktivitásnak és a T 1 idállandónak (T 1 = L 1 /R 1 ) nagy jelentsége van a gyújtóberendezés teljesítményére, erre késbb visszatérünk. A megszakító zárása közben a C 1 gyújtókondenzátort az érintkezpár rövidre zárja, nem mködik. Amint a megszakító nyit, belép az áramkörbe a kondenzátor és sorba kapcsolódik a primer tekerccsel. Ezáltal az áramkörben hirtelen sorba kapcsolt induktívitás és kapacitás lesz jelen, ezáltal soros rezgókörré válik. A megszakító nyitása után kialakuló folyamat jellegét a rezgkör törvényszerségei határozzák meg. Nyitott szekunder kör esetén csillapodó rezgési folyamat alakul ki. A gépjárm motorok fordulatszáma az alapjárattól a megengedett maximális fordulatszám között változik. Ennek megfelelen változik az egy gyújtásra jutó ciklus id is, növekv fordulatszám esetén a megszakító zárási ideje csökken. Nagyobb fordulatszám esetén a rövid zárási id miatt a primer áram nem tudja elérni az Ohm törvénynek megfelel nyugalmi értéket, egyre kisebb áramersség alakul ki, mert a megszakító egyre hamarabb megszakít. Ezt mutatja be az A3.3. ábra. 15

16 könyv 120. old 5.5 A3.3. ábra. A primer áram alakulása különböz fordulatszámokon Példa: 4 hengeres négyütem motor alapjáraton (600 1/min) percenként 1200 szikrát igényel, ez 20 szikra/másodperc. Két gyújtás közötti ciklusid ekkor T = 0,05 sec azaz 50 ms. Ha a zárási id a teljes ciklus 60 %-a, akkor a megszakitó T z = 30 ms ideig van zárva. A motor /min fordulatszáma esetén ennek a tizedére, 5ms-ra csökken a zárási id. A hagyományos gyújtóberendezésekben a primer áramkör T 1 idállandója ehhez közeli, vagy ennél nagyobb. Ez azt jelenti, hogy nem tud kialakulni a nyugalmi áramersség 63 %-a sem. Szokásos gyújtókészüléknél a primer tekercs induktivitása L 1 = 8-15 mh az ellenállása R 1 = 3-4 Ω Ha pl. az induktivitás L 1 = 10 mh és az ellenállás 3 Ω, az idállandó T 1 =10/3 = 3,33 ms értékre adódik. A primer tekercsben folyó áram induktív energiája: W 1 = 1/2 L 1 I 1 2 tehát a tekercsben tárolt energia az áramersség négyzetével arányos. Ha a nyu- 16

17 galmi áramersség 100 %, akkor a primer áram 30 %-os csökkenésekor a tárolt energia a felére, 50 %-os csökkenésekor a negyedére csökken. Növekv fordulatszámon a primer áram csökkenése miatt kisebb egyre kisebb tárolt energia, ennek megfelelen csökken gyújtószikra teljesítmény áll rendelkezésre. Fentiek miatt a hagyományos gyújtóberendezés csak korlátozott szikraszámig képes megfelel energiájú gyújtószikrát elállítani. Nagyobb szikraszám csak kisebb idállandójú (kisebb indiktivitású) gyújtótekerccsel állítható el. A kisebb indiktivitás azonban azonos áramersség mellett kisebb energiát jelentene, a megfelel energiatartalom csak nagyobb primer ármersséggel állítható el. A hagyományos gyújtóberendezés megszakítószerkezete azonban ezt nem bírja ki, az érintkezk igénybevétele miatt az élettartamuk nagyon lecsökkenne. Nagy áramersséggel mköd és nagy szikraszámot adó megfelel energiájú gyújtóberendezést csak a mechanikus megszakítószerkezet helyettesít elektronikus kapcsoló elemek alkalmazásával lehet készíteni. A primer feszültség idbeli változása A gyújtóberendezésnél a primer feszültségen a primer áramkör megszakító eltti pontja és a test között mérhet idben változó feszültséget értjük. (Bosch számozás szerint az 1-es és a test között.) Ez nem azonos a tápfeszültséggel! Ez a feszültség lényegében a primer áramkörbe belép C 1 gyújtókondenzátoron mérhet feszültséggel azonos. Zárt érintkezk esetében a kondenzátor feszültségmentes, mert az érinkezk a kondenzátort rövödre zárják. Ebben az állapotban az 1- es ponton csak az érintkezk átmeneti ellenállásán átfolyó primeráram miatt fellép kb. 0,1 V feszültségesés mérhet. A megszakítók nyitása a gyújtóberendezés mködésének markánsan meghatározó pillanata. A megszakítást követ folyamat az A3.4. ábrán látható. 17

18 121.old, 5.6. ábra és 122/5.7 A3.4. ábra. Primer oldali feszültségváltozás nyitott szekunder kör esetén Az ábrán a szekunder oldal kapacitását a C 2 jelzi. Ez a nagyfeszültség áramkör saját kapacitását jelképezi, amely a sok ezer menetszámú szekunder tekercs, a gyújtókábelek, a gyújtáselosztó stb. kapacitásából adódik. Ez összességében nem nagy érétk (kb µf), de a hatását számításba kell venni. A megszakító nyitásakor a primer áram gyorsan csökken. A gyors áramváltozás és ennek folytán a vasmag mágneses fluxusának gyors összeomlása a vasmagon lev mindkét tekercsben feszültséget indukál. A megszakítás eltt tárolt primer tekercsben folyó áram által tárolt energia 2 E L = 1/2 L 1 I 1 A primer tekercsben indukált feszültség iránya a tekercs áramának az eredeti irányát igyekszik fenntartani. Az érintkezk szétválása miatt az áram nem folyhat tovább, ezért a C 1 kondenzátor felé veszi az útját és az indukált feszültség feltülti a kondenzátort. A szekunder tekercsben is indukálódik feszültség, a mi a szekunder oldali C 2 kapacitást tölti fel. A feltöltött kondenzátor (és a szekunder oldali C 2 kapacitás) is energiát tárol, ez az energia 18

19 E c = 1/2 C U 2 összefüggéssel fejezhet ki. Ha nem keletkezik szikra a gyújtógyertyán (mert az áramkör nyitott, pl. kihúzott gyertyakábel), akkor a primer tekercs teljes energiája a C 1 gyújtókondenzátort és a C 2 kapacitást tölti fel. Az energia megmaradása miatt:: E c = E L 1/2 L 1 I 2 1max = 1/2 C 1 U /2 C 2 U 2 2max ahol U 1 = primer kondenzátor feszültsége U 2 = a szekunder kapacitás feszültsége A primer kondenzátor ellentétes áramiránnyal azonnal kisül, létrjön a csillapodó rezgköri jelenség. A C 1 gyújtókondenzátor szokásos értéke 0,2-0,3 µf, emiatt a megszakítás után V-ra töltdik fel nyitott szekunder kör esetén. Az U 2 szekunder feszültség a transzformátor menetszám áttételének megfelelen V értékre ugrik fel. Példa maximális primer oldali feszültség kiszámítására á = primer /szekunder menetszám áttétel k = a tekercsek csatolási tényez U 2 max = k á U 1 max U 1 max = I 1 ((L 1 /(C 1 + k 2 á 2 )) 2 Ha a szekunder kör nem nyitott, tehát létrejön a gyújtószikra, akkor a kapacitások feltöltése csak addig tart, amíg a szekunder feszültség eléri az átütéshez szükséges 8-15 kv körüli értéket. Természetesen ekkor a primer feszültség is kisebb, V értéket ér el. Ez az üzemi állapotra jellemz érték. Az A3.4. ábrán látható a primer feszültség lefolyása abban az esetben, amikor a szekunder kör nyitott, tehát nem keletkezik szikra, a tárolt energia nem tud kisülni. Meg- 19

20 szakításkor a primer körben létrejön a C 1 kondenzátoron mérhet maximális, V-os feszültség, majd egy csillapodó rezgési folyamat jön létre, középpontja az U T tápfeszültség. Az energia elfogyásával a rezgés lecsillapodik, ekkor az U T tápfeszültség mérhet. Az A3.5. ábrán látható a primer feszültség lefolyása abban az esetben, amikor a szekunder kör zárt, tehát létrejön a szikrakisülés. Az átütéshez elegend a primer feszültség V-os értéke. Most két rezgési szakasz alakul ki. A szikrakisülés alatt nagyobb ferekvenciájú és magasabb középfeszültség a rezgés, a szikraív kialvása után a ferkvencia csökken és a tápfeszültség körül csillapodik a lengés. A3.5. ábra. Primer oldali feszültségváltozás üzemszer állapotban (Zárt szekunder kör, szikrakisüléssel) A szekunder feszültség változása Az A3.6. ábra a szekunder feszültség egy teljes gyújtási ciklus során végbemen változását mutatja be nyitott szekunder áramkör esetén (nem jön létre szikrakisülés, az energiát a tekercs emészti el). Ez a feszültség a transzformátor nagyfeszültség kivezetése és a test között mérhet. 20

21 A3.6. ábra. A szekunder feszültség alakulása nyitott szekunder áramkör esetén fólia vagy 123/5.9 A megszakító nyitásakor ugyan úgy, mint a primer oldalon, egy csillapodó rezgési folyamat indul, amelynek els legnagyobb amplitúdója a gyújtókészülék gyújtófeszültsége (terheletlen csúcsfeszültség. A lengések kisebb fordulatszámon láthatóan lecsillapodnak, de nagy fordulatszámon kitölthetik a teljes nyitási idt. A megszakító zárásakor egy lényegesen kisebb, az elzvel ellentétes polaritású feszültség indukálódik a szekunder tekercsben. Ez a feszültség kis amplitúdójú lengések után fokozatosan nullára csökken. A megszakító zárásakor a szekunder oldalon keletkez feszültséget a primer áram növekedési folyamata okozza (a csillapodó rezgések kivételével). Amint a primer áram változása (növekedése) befejezdik, a szekunder oldali feszültség megszünik. A megszakító zárása után keletkez szekunder oldali feszültség csillapodó rezgését az okozza, hogy a szekunder oldali C 2 kapacitás és a szekunder tekercs L 2 induktivitása szintén soros rezgkört képez, ami a primer áram növelkedése miatt saját lengésbe kezd. A primer oldalon ekkor nincs rezgkör, mert a megszakító a gyújtókondenzátort rövidre zárja. Az A3.7. ábra a szekunder feszültség egy teljes gyújtási ciklus során végbemen változását mutatja be üzemszer, zárt szekunder áramkör esetén (létre jön a szikrakisülés). A megszakító nyitásakor akkora szekunder feszültség keletkezik, amekkora már elegend a szikraköz átütéséhez. 124/

22 A3.7. ábra. A szekunder feszültség alakulása üzemszerû állapotban A szikrakisülés megindulása után a szekunder feszültség lényegesen kisebb értékre esik vissza. Amíg a szikrakisülés tart, az ív fenntartéséhoz szükséges feszültség közel állandó (kisebb hullámossággal, esetleg lejtéssel), a kisülés vége felé kissé megnövekszik. A szikrakisülés addig tart, amíg a gyújtótranszformátor energiája az ívet fenn tudja tartani. A kisülés végén a szekunder áram megszakad, ez a szekunder tekercsben újabb önindukciós feszültséget kelt. A szikrakisülés után a maradó energia csillapodó rezgés során emésztdik el. A zárási id folyamatai megegyeznek a nyitott szekunder kör hasonló folyamataival. Az ábrákon látható folyamatok megegyeznek a diagnosztikai oszcilloszkópok oszcillogramjaival, errl a diagnosztikai lehetségeknél bvebben írunk. A szekunder csúcsfeszültséget befolyásoló tényezk A számítási példából is látható, hogy a csúcsfeszültség nagysága dönten attól függ, hogy mekkora a primeráram. Növekv fordulatszámon a megszakító egyre kisebb áramot szakít meg, így gyengül a teljesítmény is. Ezen lehetne segíteni a zárásszög csökkentésével, akkor azonban kis fordulatszámon ersebb ívhúzás kezddne. A megszakító szerkezet adottsága miatt kis fordulatszámon az ers ívhúzás, növekv fordulatszámon pedig a gyengül primeráram szabja meg a hagyományos akkumulátoros gyújtóberendezés teljesítményét, amit a úgy szoktak jellemezni, hogy megadják a szekunder csúcsfeszültség változását a szikraszám függvényében. Ezt 22

23 az A3.8. ábra mutatja be. 125/5.11 A3.8. ábra. A szekunder csúcsfeszültség a szikraszám függvényében. A kondenzátor kapacitásának a hatása a gyújtófeszültségre a felírt egyenletek alapján úgy foglalható össze, hogy a nagyobb kapacitás csökkenti, a kisebb növeli a gyújtófeszültséget. Gyakorlatilag a kapacitás bizonyos határ alá csökkentése a megszakító ívképzédése miatt fleg alacsony fordulatszámon nem növeli, hanem letöri a gyújtófeszültséget. A kapacitásnak van egy kompromisszumokkal lefogadható optimuma. A szikra (szekunder) áram alakulása A szekunder áramkört egyszersített vázlatát az A3.9. ábra mutatja be. A szikraköz az átütés eltt végtelenül nagy ellenállásnak tekinthet, az átütés után a szikraív jóval kisebb ellenállást képvisel. 131/5.19 A3.9. ábra. A szekunder áramkör egyszersített vázlata L 2 szekunder tekercs, C 2 szekunder kapacitás, R z zavarszr ellenállás Az átütés pillanatában a feltöltött C 2 kapacitás az R z zavarszr ellenálláson keresztül kisül. Ez a kisütáram 1-2 A csúcsértéket ér el. A szikrakisülésnek ezt a kezdeti kapacitív szakaszát szikrafejnek nevezik. A szekunder áram lefolyását az A3.10. ábrán mutatjuk be. A C 2 kapacitás nagyon gyorsan kisül (1-2 µsec). Ezután jóval kisebb, (30-40 ma) középértékrl induló hullámzó és csökken áram folyik keresztül. Ez az áram a gyúj- 23

24 tótranszformátor szekunder árama, ez határozza meg a kisülés idtartamát, ami kb. 1 ms és ez képviseli a szikra energiatartalmának jelents részét. A3.10. ábra. A szekunder áram lefolyása fólia! A gyújtóberendezés szerkezeti elemei A gyújtótranszformátor Részei: a ház, a vasmag, a tekercsek. Az elektromos szigetelés érdekében a transzformátor belseje transzformátor olajjal van feltöltve, a házra fedál peremezéssel van rögzítve. A fedélen van a primerköri és a nagyfeszültség szekunder csatlakozó kialakítva. A nyitott vasmag vékony lemezeléssel készül. Erre tekervcslik a vékony, 0,05-0,1 mm-es huzalból készített menetes szekunder tekercset, majd erre a vastagabb, menetes, 1,0-1,5 mm vastag primer tekercset. Eltét ellenállás Az indítás megkönnyítése és a transzformátor túlzott melegedésének elkerülésére sok készülékbe eltét ellenállást építenek. Üzemi körülmények között ez a primer tekerccsel sorba van kötve, tehát a primer tekercsre kisebb feszültség jut, kisebb ellenállásúra készíthetik, de változatlan áramersség folyhat át rajta, viszont a tekercs hterhelése csökken. Inditáskor, amikor az akkumulátor feszültsége esik, az eltét ellenállást megkerüli a primeráram, így az üzemi állapot kb 9 V feszültsége helyett magasabb feszültség jut a primertekercsre. Megszakító szerkezet Alkatrészei az üll, a kalapács, az érintkezk, a rugó és a szigetel csúszka. A rugó kb 4-8 N ervel szorítja össze az érintkezket. Kisebb vagy nagyobb rugóer esetén a kalapács bizonyos fordulatszámokon nem zár rendesen, pattogni kezd, ezzel jelentsen lecsökkenti a zárási idt. A megszakító hézag meghatározza az adott szerkezetnél a zárási - nyitási id ará- 24

25 nyát. Az A3.11. ábra a zárási szög értelmezését mutatja be. K A3.11. ábra. A zárási szög értelmezése A megszakító hézag növelése a zárási idt csökkenti és fordítva, a csökkentése a zárási idt növeli. A megszakító hézagot az érintkezk beéégse miatt a zárási szög mérésével kell beállítani. A kondenzátor A gyújtóberendezések kondenzátorai közel azonos, 0,2-0,3 µf kapacitásúak, de a csatlakozó és beépítési kialakításuk eltér. A gyújtáselosztó Feladata az elgyújtás szabályozása, a szikra megfelel sorrendben történ leosztása és a megszakító szerkezet mködtetése. Az elgyújtást a fordulatszám szerint a röpsúlyos szabályzó, a motor terhelése szerint a vákuumos szabályzó végzi. A cél az hogy a csúcsnyomás az FHP után 12 fokkal alakuljon ki. A mechanikus és az elektronikus elõgyújtás szabályozás karakterisztikáját az A3.12. ábrán mutatjuk be. fólia 25

26 A3.12. Mechanikus és elektronikus gyújtásvezérlés jellegmezõ Elektronikus gyújtókészülékek Tranzisztoros gyújtókészülék vázlata. A3.13. ábra. 150./5.44 A3.13. ábra. Tranzisztoros gyújtókészülék vázlata 26

27 A megszakító szerkezet kiváltása, jelgenerátorral vagy Hall egységgel. A Hall jelenség lényegét az A3.14. ábra mutatja be. fólia v A3.14. ábra. A Hall jelenség és a Hall generátor A gyújtókészülékhez kifejlesztett jeladó generátor az A3.15. ábrán látható 163/5.61 A3.15. ábra. Jeladó generátorok 27

28 A primeráram elektronikus zárásszög és áramhatároló vezérlésének az eredménye az A3.16. ábrán látható 172/5.75 A3.16. ábra. Tranzisztoros készülék primér árama zárásszög és áramhatároló vezérléssel. Kondenzátoros gyújtás A gyújtás mûködési elve az, hogy szikra létrehozásáshoz szükséges energiát egy V feszültségre feltöltött kondenzátor tárolja. Ezt az energiát a gyújtás vezérlõ egység (mechanikus vagy elektronikus) egy tirisztoron át süti ki a gyújtótekercs primer oldalára. A kondenzátoros gyújtóberendezés elvi felépítését az A3.17. ábra. mutatja. 173./5.76 A3.17. ábra. A kondenzátoros gyújtás elvi felépítése. 28

29 Gépjármûvek világító és jelzõberendezései Látni és látszani Fényszórók, fényelosztási követelmények A gépjármûvek világító és jelzõberendezéseivel kapcsolatos hazai elõírásokat a KPM rendeletek tartalmazzák, amelyek a genfi ECE-R és a Brüsszeli EEC 76/756 európai elõirásokat figyelembe véve készültek. A fényszórók A fényszórók megvilágítják a gépjármû elõtt az utat, a közlekedési jelzõtáblákat, az útszegélyt és az út közelében található tárgyakat. Lényeges, hogy a vezetõnek jó látási körülményeket biztosítsanak, de ne vakítsák a szembejövõket. A fényszórók biztonsági felszerelésnek számítanak, felszerelésük hatósági engedélyhez van kötve és tilos megváltoztatni õket. Jelenleg három szabályozási rendszer van, az európai (ECE), az amerikai (SAE) és a japán. Az elõírásokkal az elméleti részben nem foglalkozunk. A világító- és jelzõberendezéseken található jelzésekrõl röviden: H gyártó ország /Magyarország/ E1 ECE jelölés, a szám az országot jelenti, Magyarország a 7-es e1 EU vizsgálat jele Fénytani fogalmak és jelölések Mennyiség Egysége neve jele egység fényerõsség /I v / candela cd alapmennyiség fényáram /Φ/ lumen lm cd.sr megvilágítás /E v / lux lx lm/m 2 térszög /Ω/ szteradián sr sr szteradián: a gömbsugár négyzetével egyenlõ területû gömbfelület részhez tartozó középponti térszög 29

30 Ω = A/r 2 [sr] (a teljes gömbfelület térszöge Ω = 4π sr 12,3663 sr) fényáram: Φ v = I v. Ω [lm, cd.sr] megvilágítás E v = Φ v / A [lux, lm/m 2 ] fényerõsség I v = cd [alapmennyiség] A fényszóró hatótávolsága: az a távolság, ahol az 1 lux megvilágítási vonal az út jobb szélét metszi. (jobbra hajts forgalomban!) Ez legalább 100 m. A fényszóró beállítási értéke: a tompított világítás esetén a sötét/világos határ távolsága az úttesten. A tompított fény lejtése 1%-os, vagyis a fénysugár lejtése 10 m- en 10 cm. A fénnyaláb közepétõl a tompított fény árnyékolása a jobb oldalon 15 fokkal emelkedik. Ebbõl adódik az aszimmetrikus tompított világítás. A vizuális hatótávolság. Az a távolság, amelyen belül a megvilágított tárgy láthatóvá válik. A vizuális hatótávolságot számos tényezõ befolyásolja, ez lecsökkenhet 20 m -re is. A fényszórók felépítése: tükrözõ vagy vetítõ rendszerû. A technika fejlõdésével már ezek kombinációja is elkészíthetõ. A különbözõ változatok összefoglalása: Paraboloid fényszórók A tükrözõ felület egy paraboloid felülete. Szembõl nézve a tükör felsõ része veri vissza a tompított fényt. A fényforrás úgy helyezkedik el, hogy a felfelé sugárzott fény a reflektorból az optikai tengelyen keresztül lefelé, az úttestre tükrözõdik. A fényforrás korábban kétfonalas izzó, fõ spirál, mellék spirál, 1974-tõl kezdett elterjedni a H4-es kétfonalas halogén izzó. (H4 kétfonalas-, H1 és H3 egyfonalas-, H7 preciziós halogén izzó). Nem cél a koncentrált fény, a fényelosztás a követelmény. A fénykiaknázás növekedése 100%. A tompított árnyékoló sapka éles világos-sötét kontúrt ad, ezt könnyû beállítani. Az USA rendszer kontúrja nem éles, nehéz beállítani. A fényelosztást a lámpa, a tükör és a záróüveg határozza meg. Freeform tükör. 30

31 A paraboloid fényszóró mûködését az A3.F.1.ábra. mutatja. Hella A3.F.1.ábra. A paraboloid fényszóró mûködése 31

32 Ellipszoid fényszóró DE más néven PES (polyellipsoid) A DE háromtengelyû ellipszoidot jelent, ez a tükrözõ felület formájára utal. Ez a reflektor kialakítás kis méretû nagy fényteljesítményû fényszóró gyártását teszi lehetõvé. A DE fényszórók diavetítõhöz hasonló elven mûködnek, ezért is nevezik vetítõ rendszereknek. Mûködése: az ellipszoid tükör felveszi az izzó fényét, majd a gyújtópontban összegyûjti. /C/ a diához hasonló funkciójú árnyékoló lemez korlátozza a fényelosztást és meghatározza a fény-árnyék határt. /B/ az objektív szerepét lencse látja el, amely a fényt az útra vetíti. /E/ A vetítõrendszer nagyszerûen alkalmas köd átvilágítására, mivel igen éles fényárnyék határt hoz létre. Tompított fény esetében némi életlenség és egy kis szórt fény is kívánatos annak érdekében, hogy az úttest felett elhelyezett közlekedési táblák is láthatók legyenek. A DE rendszert elsõsorban ködfényszóróknál alkalmazzák. Az A3.F.2. ábra. a paraboloid és az ellipszoid vetítõ rendszert hasonlítja össze Sz.98/1/ és 8. A3.F.2. ábra. A paraboloid és az ellipszoid vetítõ rendszer 32

33 Hella, De A3.F.3. ábra. Az ellipszoid fényszóró mûködése A Super DE (FF-el kombinálva) A Super DE fényszórók a DE fényszórókhoz hasonlóan vetítõ rendszerûek és mûködési elvük is azonos. A tükrözõ felület viszont szabad geometriájú. Mûködési elvük lényege: a tükör a lehetõ legtöbbet veszi fel az izzó fényébõl. /A/ A felvett fényt úgy irányítja, hogy abból az árnyékoló lemez fölött minél több átjusson a lencsére /B/ A tükör kialakításából adódóan az árnyékolólemez magasságában osztja el a fényt /C/, amelyet aztán a lencse az útra vetíti /E/. A szabad térgeometriáju kialakítás nagyobb szórásszélességet és az út széleinek hatékonyabb megvilágítását eredményezi. Közvetlenül a fény-árnyék határon fény 33

34 koncentrálódik, ami éjszaka nagyobb látótávolságot és ellazultabb vezetést tesz lehetõvé. Az új tompított vetítõrenszerek így készülnek. Az A3.F.4. ábra. a szuper DE fényszórók és vetítõ rendszerek mûködését mutatja be. Hella super DE A3.F.4. ábra. A szuper DE fényszórók és vetítõ rendszerek mûködése A szabad térformájú /FF/ fényszórók Az /FF/ fényszóróknak szabad térgeometriájú tükrözõ felöletõk van, ami csak számítógéppel tervezhetõ. A reflektor különbözõ részekre van felosztva, amelyek az útfelület különbözõ részeit világítják meg. Szinte az egész tükörfelület hasznosítható válik emiatt a tompított fény céljára. 34

35 Hella FF A3. F5. A szabad térformájú FF fényszóró mûködése A Xenon fényszórók. Tompított fényszóró tól (10 éves fejlesztés után) ECE R98 és ECE R99. Fényszóró tükör FF Izzók: xenon D2S és D2R. Mûködési elv: xenon gáz töltés, két elektróda között átütõ szikra hatására ionizált gáz tömlõ alakul ki az izzófej xenon gáz töltetû terében, amelyen elektromos áram halad át és a gázelegyben fényt indukál. Elõny: nagyobb fényáram, fényhasznosítás és fénysûrûség, nagyobb élettarztam. Ezzel alakítható ki a leghatékonyabb fényelosztás. A fény nrm függ az akku feszültségtõl. Részei: elektronikus vezérlõ tápegység /4 kv gyújtófeszültség, 300 Hz-es váltakozó feszültség/ /automatikus fénysugár magasság állítás/ /fényszóró tisztító berendezés/ 35

36 hella, A3.F 5. ábra A xenon fényszóró Ködlámpák jelzõlámpák /fék- irány-, tolató- stb/ 36

37 Áramellátó berendezések Dinamók, generátorok, kompakt generátorok. Dinamók A dinamók szerkezete A3.din. 1 ábra. A3.din. 1 ábra. A dinamók szerkezete 37

38 A dinamók áramköri vázlata, pozitív és negatív szabályozás pozitív és negatív testelés. A3.din. 2 ábra. A3.din. 2 ábra. A dinamók áramköri vázlata A dinamók jellemzi, feszültség és áramersség a fordulatszám függvényében. A3.din.3. ábra A3.din.3. ábra. A dinamó feszültsége és áramerssége a fordulatszám függvényében 38

39 A dinastarter, a dinamó bekötése indító motor üzemre. A3.din. 4.ábra A3.din. 4.ábra. A dinamó bekötése motor üzemre (+ és - testelés) A dinamó szabályozása A feladatok: dinamó - akkumulátor megfelel idben történ össze és szétkapcsolása, a feszültség közel állandó értéken tartása függetlenül a fordulatszámtól és a terheléstl, a dinamó túlterhelés elleni védelme. Az áramkapcsoló. A3.din. 5. ábra. A3.din. 5. ábra. Az áramkapcsoló Az áramkapcsoló 3-10 A visszáram esetén bontja az áramkört. 39

40 Töltésjelzés Töltésjelz lámpa vagy ampermér bekötése a A3.din. 6. ábrán látható A3.din. 6. ábra. Dinamók töltésjelzése töltésjelz lámpával vagy ampermérvel A feszültségszabályozás elve A dinamó feszültsége U = ki g n - I d R b k a dinamó villamos és mszaki állandója I g a gerjesztáram n a fordulatszám I d a dinamó által leadott áramersség R b a dinamó bels ellenállása (lényegében a forgórész ellenállása) más összefoglalásban U = knφ φ a gerjesztés mágneses fluxusa azaz a szabályozás lehetséges módja a gerjesztáram változtatása a feszültség függvényében. 40

41 A kétérintkezs rezgnyelves feszültségszabályzó A kétérintkezs szabályzó elvi mködését a A3.din. 7. ábra szemlélteti. a mködés leírása: A3.din. 7. ábra. A kétérintkezs szabályzó elvi mködése A gerjesztáram változása szabályozás közben (a Tiril elv). lásd A3.din. 8. ábra. A3.din. 8. ábra. A gerjesztáram változása szabályozás közben 41

42 A szabályozás menete nagy fordulatszámon kis dinamó terhelésnél: A szabályozás menete kis fordulatszámon nagy dinamó terhelésnél: Egyérintkezs feszültségszabályzó Az egyérintkezs szabályzóknál a gyors szabályozás érdekében gyorsító ellenállás, vagy gyorsító tekercs alkalmazására van szükség. Lásd A3.din. 9. ábra A3.din. 9. ábra. Gyorsító tekercs és gyorsító ellenállás 42

43 Áramkorlátozó és simulékony szabályzás Áramkorlátozás Az áramkorlátozós szabályzó elvi kapcsolása a A3.din.10. ábrán látható. A3.din.10. ábra. Az áramkorlátozós szabályzó elvi kapcsolása A simulékony szabályzó elvi kapcsolása az A3.din.11. ábrán látható. A mködés leírása A3.din.11. ábra. A simulékony szabályzó elvi kapcsolása 43

44 Példa a dinamó szabályzóra, egy háromoszlopos szabályzó, a GN-2 típusú Bakony gyártmányú szabályzó. A3.din. 12. ábra A3.din. 12. ábra. GN-2 típusú Bakony gyártmányú háromoszlopos szabályzó A szabályzó légrésméret és rugóer beállításának az elve a A3.din. 13. ábrán látható. A3.din. 13. ábra. A légrésméret és rugóer beállítása 44

45 A beállítás menete: Váltóáramú generátorok A felhasznált félvezet elemek. Tranzisztor, tirisztor, Zener dióda. félvezet karakterisztikák. A PNP és az NPN típusú tranzisztorok mködésének szemléltetése egyszer áramköri kapcsolásokkal az A3. g.1. ábrán látható A3.g.1. ábra. A PNP és az NPN típusú tranzisztorok mködésének szemléltetése 45

46 Tranzisztorok összekapcsolása Schmidt trigger (jel átformálás) és a Darlington kapcsolás (ersítés) A3.g.2. ábra A3.g.2. ábra. A Schmidt trigger és a Darlington kapcsolás 46

47 Generátorok szerkezeti felépítése A3.g.3. ábra A generátor szerkezete 47

48 Generátorok kapcsolási vázlata Az A3. g.4. ábra a delta és csillagkapcsolás, 6 vagy 9 diódás változatokat mutatja. A3.g.4. ábra. Generátor kapcsolási vázlatok 48

49 Generátorok jelleggörbéi Küls és öngerjesztés generátor jelleggörbéje, a dinamó és a generátor összehasonlítása. A3. g.5. ábra. Generátor jelleggörbék. 49

50 Generátor kapcsolási rajz mechanikus feszültségszabályzóval és töltésjelzéssel VAZ. A3.g.6. ábra. Kapcsolási rajz mechanikus szabályzóval és töltésjelzvel 50

51 Generátor kapcsolási rajz elektronikus feszültségszabályzóval, töltésjelzéssel és túlfeszültség védelemmel. Az A3. g.7. ábra az AVF VG magyar gyártmányú generátor kapcsolási rajzát mutatja. A3.g.7. ábra. Az AVF VG generátor kapcsolási rajza. 51

52 A kompakt generátorok. A3.g.8. ábra. Diagnosztikai lehetségek A3.g.8. ábra. Kompakt generátor 52

53 Indítómotorok Állandó mágneses, soros, párhuzamos és vegyes gerjesztés karakterisztikái, indítómotor jelleggörbe. Lásd A3.im.1. ábra. A3.im.1. ábra. Indítómotor kapcsolási vázlatok, jelleggörbe. Soros gerjesztés: nagy fordulatszám, kis fordulaton (megállásig fékezve nagy nyomaték.) Vegyes gerjesztés: nem szalad meg a ford.szám, kikapcsolás után gyorsan lefékezõdik. 53

54 Csavarlöketû / Bendix / indítómotor A3. im.2. ábra A3.im.2. ábra. Csavarlöketû indítómotor Csúszófogaskerekes indítómotor A3.im.3. ábra. Csúszófogaskerekes indítómotor 54

55 Szabadonfutó szerkezet A3.im. 4. ábra. Szabadonfutó szerkezet Csúszóarmatúrás indítómotor lemezes tengelykapcsolóval A3.im.5. ábra A3.im.5. ábra. Csúszóarmatúrás indítómotor lemezes tengelykapcsolóval A lemezes tengelykapcsoló feladata: túlpörgés elleni védelem, nyomaték határolás, elõkapcsolás, nyomaték átadás 55

56 Tolófogaskerekes indítómoto Állandó mágneses gerjesztésû, bolygómûves nyomatékváltóval felszerelt indítómotor. Lásd A3.im.6. ábra. Elõnyök. A3.im.6. ábra. Állandó mágneses gerjesztésû, bolygómûves nyomatékváltóval felszerelt indítómotor. 56

Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS. Gépjármű-villamosság. Készítette: Dr.Desztics Gyula

Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS. Gépjármű-villamosság. Készítette: Dr.Desztics Gyula Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS Gépjármű-villamosság Készítette: Dr.Desztics Gyula Járművek elektromos berendezései A traktorok és közúti járművek villamos berendezései

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

Bevezetés az elektronikába

Bevezetés az elektronikába Bevezetés az elektronikába 6. Feladatsor: Egyszerű tranzisztoros kapcsolások Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tranziens (átmeneti) jelenségek Az előzőekben csupán az

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 01 Autóelektronikai műszerész Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben

Savas akkumulátorok és az Ő ellenségük, az ólomszulfát.

Savas akkumulátorok és az Ő ellenségük, az ólomszulfát. Savas akkumulátorok és az Ő ellenségük, az ólomszulfát. Ólom akkumulátorok felépítése Működése Szulfátosodás Küzdelem az ólomszulfát ellen 2015 március 29. összeállította: HA5GY Vincze István Akkumulátorok

Részletesebben

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 525 02 Gépjármű mechatronikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit! Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg

Részletesebben

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit! Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg

Részletesebben

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át? 1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem â Közvetlen motorvédelem: hovédelem ikerfém kapcsoló kis teljesítményen: közvetlenül kapcsolja a motort nagy teljesítményen: kivezetéssel muködteti a 3 fázisú kapcsolót Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett

Részletesebben

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Oszcillátorok Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Töltsük fel az ábrán látható kondenzátor egy megadott U feszültségre, majd zárjuk az áramkört az ábrán látható módon. Mind a tekercsen, mind

Részletesebben

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5

Részletesebben

Fizika A2E, 8. feladatsor

Fizika A2E, 8. feladatsor Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk

Részletesebben

Erőgépek elektromos berendezései. 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1

Erőgépek elektromos berendezései. 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1 Erőgépek elektromos berendezései 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1 Elektromos berendezések Az elektromos rendszer elemei az erőgépek kiegészítő egységei az üzemeltetéshez nélkülözhetetlenek (indítás,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 01 Autóelektronikai műszerész Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

MÉSZÁROS GÉZA okl. villamosmérnök villamos biztonsági szakértő

MÉSZÁROS GÉZA okl. villamosmérnök villamos biztonsági szakértő MÉSZÁOS GÉZA okl. villamosmérnök villamos biztonsági szakértő VLLAMOS ALAPSMEETEK villamos ----------- elektromos villamos áram villamos készülék villamos hálózat villamos tér villamos motor villamos

Részletesebben

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2 1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek. III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.

Részletesebben

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Villamosipar és elektronika ágazat Elektrotechnika gyakorlat 10. évfolyam 10 óra Sorszám Tananyag Óraszám Forrasztási gyakorlat 1 1.. 3.. Forrasztott kötés típusai:

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? .. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

Az olvadóbiztosító: Működés zárlatkor:

Az olvadóbiztosító: Működés zárlatkor: Az olvadóbiztosító: Az olvadó biztosító olyan kapcsolókészülék, amely az áramkörbe beiktatott olvadó elemének (egy vagy több párhuzamosan kapcsolt olvadószálának) megolvadásával és az azt követő ív oltásával

Részletesebben

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! 1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)

Részletesebben

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Hőmérséklet-szabályozás

Hőmérséklet-szabályozás Áttekintés PB501158 PB501159 Állítható termosztátok O (kék gomb) záró érintkez vel a ventilátor indításának vezérléséhez, ha a h mérséklet meghaladja a kijelzett maximum értéket. C (piros gomb) nyitó érintkez

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2. evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles

Részletesebben

írásbeli vizsgatevékenység

írásbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 0896-06/3 Mérési feladat

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

Bevezetés az elektronikába

Bevezetés az elektronikába Bevezetés az elektronikába 3. Astabil multivibrátorok alkalmazása 1 Ismétlés: astabil multivibrátor Amikor T2 kinyit, Uc2 alacsony (néhány tized V) lesz, az eredetileg feltöltöt kondenzátor negatívbe viszi

Részletesebben

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával Teszt feladatok A választásos feladatoknál egy vagy több jó válasz lehet! Számításos feladatoknál csak az eredményt és a mértékegységet kell megadni. 1. Mitől függ a vezetők ellenállása? a.) a rajta esett

Részletesebben

AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954

AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954 AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954 A svéd CTEK MULTI XT 14000 teljesítménye a gyors töltést igénylő, 24V-os rendszerben működő akkumulátoroknál mutatkozik meg igazán: teherautókban, buszokban, nagyobb

Részletesebben

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne: 3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő

Részletesebben

2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat

2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat 2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat Alkalmazási terület: A mágneskapcsolót egyen- vagy váltakozó feszültséggel vezérelve kapcsolhatunk max. 6VAC névleges feszültségű és 95A névleges áramú áramkört. A készülék

Részletesebben

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású

Részletesebben

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Energiatárolási módok Marcsa Dániel Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszék 2015 tavaszi szemeszter Energiatárolók 1) Akkumulátorok: ólom-savas 2) Akkumulátorok: lítium-ion

Részletesebben

A LEGO modellek el készítése és használata

A LEGO modellek el készítése és használata A LEGO Napelem A LEGO modellek el készítése és használata A legjobb eredményt akkor érjük el, ha a napelemet szembe helyezzük a fényforrással. Minél nagyobb a fény intenzitása, annál több elektromosságot

Részletesebben

E1/47 E1/0. VILÁGÍTÁSTECHNIKA - VILÁGÍTÓ- ÉS LÁMPATESTEK LED hajólámpa, műanyag házas. Kézzel nyitható védett fali lámpatest ( hajólámpa )

E1/47 E1/0. VILÁGÍTÁSTECHNIKA - VILÁGÍTÓ- ÉS LÁMPATESTEK LED hajólámpa, műanyag házas. Kézzel nyitható védett fali lámpatest ( hajólámpa ) E1/47 hajólámpa, műanyag házas >100.000 0 54 Ta -20..+50 C D MON 0 420 lm 4.000 K 15 11 70 A MON 100 840 lm 4.000 K 215 142 70 A MKN 0 420 lm 4.000 K 150 70 A MKN 100 840 lm 4.000 K 188 80 A MOS8N 8 0

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

E1/50. 4W lm LALB4W LAL4W LALD4W. VILÁGÍTÁSTECHNIKA - VILÁGÍTÓ- ÉS LÁMPATESTEK LED asztali világítótestek. 5 steps. LED asztali világítótestek

E1/50. 4W lm LALB4W LAL4W LALD4W. VILÁGÍTÁSTECHNIKA - VILÁGÍTÓ- ÉS LÁMPATESTEK LED asztali világítótestek. 5 steps. LED asztali világítótestek VILÁGÍTÁSTEHNIKA - VILÁGÍTÓ- ÉS LÁMPATESTEK A LAL4W asztali világítótest család tagjai között megtalálható az egyszerű asztali világítótest (LAL4W), dátum / idő / hőmérséklet kijelzővel, beállítható ébresztéssel

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

EAW gyártmányú hibajelz relé. Típusjel: RA 70

EAW gyártmányú hibajelz relé. Típusjel: RA 70 EAW gyártmányú hibajelz relé Típusjel: RA 70 Alkalmazás A jelz relék a következk jelzésére szolgálnak: - zavarok (pl. transzformátorok, generátorok stb. védberendezésének jelzései) - feszültség kimaradások

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Buck, boost konverter Készítette: Támcsu Péter, 2016.10.09, Debrecen Felhasznált dokumentum : Losonczi Lajos - Analog Áramkörök 7 Feszültség

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Részletesebben

záróérintkező, 16 A, egy vagy több fényforrás kétpólusú (L + N) kapcsolására

záróérintkező, 16 A, egy vagy több fényforrás kétpólusú (L + N) kapcsolására 10-10- Fénykapcsolók külső lépcsők, bejáratok, utcák, kirakatok stb. világításának vezérlésére Fényforrások egyedi vezérlésére, hogy azok bekapcsolásakor elkerüljük a nagy bekapcsolási áramokat és a hálózati

Részletesebben

Alapfogalmak, osztályozás

Alapfogalmak, osztályozás VILLAMOS GÉPEK Alapfogalmak, osztályozás Gépek: szerkezetek, amelyek energia felhasználása árán munkát végeznek, vagy a felhasznált energiát átalakítják más jellegű energiává Működési elv: indukált áram

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

OMRON FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓK E3X-DA-N

OMRON FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓK E3X-DA-N OMRON FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓK E3X-DA-N E3X-DA-N Nagyteljesítményû digitális fotokapcsoló száloptikához n látható a pillanatnyi érzékelési állapot abszolút értékben, illetve százalékban Nagytávolságú,

Részletesebben

sz. mérés (négypólus)

sz. mérés (négypólus) 14 2.4 4. sz. mérés (négypólus) 4.10 Négypólus paraméterek mérése, T kapcsolás (4.10-3 ábrától a 4.10-11 ábráig) 10. ábra A jegyzetben általánosan tárgyaltuk a négypólusokat, a mérend T típusú négypólus

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

22-es sorozat - Installációs mágneskapcsolók 25 A

22-es sorozat - Installációs mágneskapcsolók 25 A Installációs mágneskapcsolók 2 vagy 4 érintkezővel, 25 A Érintkezők kettős megszakítási hellyel A nyitott érintkezők távolsága 3 mm (záró) A nyitott érintkezők távolsága 1,5 mm (nyitó) Belső kapcsolási

Részletesebben

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok Hajtástechnika Villanymotorok Egyenáramú motorok Váltóáramú motorok Soros gerjesztésű Párhuzamos gerjesztésű Külső gerjesztésű Vegyes gerjesztésű Állandó mágneses gerjesztésű Aszinkron motorok Szinkron

Részletesebben

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE M I S K O C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA EEKTOTECHNIKAI ÉS EEKTONIKAI INTÉZET Összeállította D. KOVÁCS ENŐ DIÓDÁS ÉS TIISZTOOS KAPCSOÁSOK MÉÉSE MECHATONIKAI MÉNÖKI BSc alapszak hallgatóinak

Részletesebben

TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek

TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek Az erőművekben és transzformátor alállomásokon lévő akkumulátortelepeknek hálózat kiesés esetén készenléti energiát kell szolgáltatniuk. Sajnálatos módon az

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autóelektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 525 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

E3X-DA-N FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓ OMRON

E3X-DA-N FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓ OMRON E3X-DA-N FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓ OMRON Nagyteljesítményű Hengeres kialakítású, digitális fémtokozású fotokapcsoló közelítéskapcsoló száloptikához Digitális kijelzőn látható a pillanatnyi érzékelési állapot

Részletesebben

UJJLENYOMAT OLVASÓ. Kezelői Kézikönyv

UJJLENYOMAT OLVASÓ. Kezelői Kézikönyv UJJLENYOMAT OLVASÓ Kezelői Kézikönyv 2 Funkció leírása Belépés programozási módba MESTER kód megváltoztatása Új felhasználói ujjlenyomat hozzáadása Felhasználói ujjlenyomat törlése F1/F2-S egyszerűsített

Részletesebben

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR Az unipoláris tranzisztorok térvezérléső tranzisztorok (Field Effect Transistor). Az ilyen tranzisztorok kimeneti áramának nagyságát a bemeneti feszültséggel létrehozott villamos

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET)

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET) Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET) 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: Unipoláris tranzisztorok Electronics Tutorials: The MOSFET CONRAD Elektronik: Elektronikai

Részletesebben

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek: 3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója

Részletesebben