Tartalom január 31-én 11 órára hívta össze az IPOSZ XXV. Közgyûlését. Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége

Átírás

1

2

3 Tartalom Az országos elnökség felhívása az ipartestületekhez 2. oldal Vélemények a kormány munkájáról 3. oldal Adó- és járulékváltozások oldal Nyugdíj-ügyek 13. oldal Sikertörténet 16. oldal Egészségmegõrzés oldal HAGYOMÁNY Betlehemi jászol-kiállítás oldal Színesben jelenik meg lapunk Kedves Olvasó! Az 56. évfolyamába lépõ Iparos Újság ismét újdonsággal szolgál: 2012-tõl minden oldalán színesben jelenik meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy tudósításaink, szakmai cikkeink, de még a szárazabb rendelet-, jogszabály ismertetõk is tetszetõsebbek lesznek. Fogadják megújult lapunkat szeretettel akár a nyomtatott, akár az online változatot olvassák. Közgyûlés után közgyûlés elõtt A szövetség december 8-án megtartott közgyûlése a napirendjén szereplõ témákat nem tárgyalta érdemben. A hosszúra nyúlt tanácskozáson az IPOSZ gazdasági helyzetérõl, ügyvezetésérõl, jövõjérõl pro és kontra számos hozzászólás elhangzott. Végül sikerült abban dönteniük, hogy háromfõs válságkezelõ stábot állítanak fel. Urbán Júliát (Magyar Fényképész Ipartestület) és Csóli Csabát (Érdi Ipartestület) már a közgyûlésen, a harmadik tagot Németi Lajost (Ipartestületek Budapesti Szövetsége) az országos elnökség decemberi ülésén választották meg. A közgyûlés rendkívüli tanácskozás összehívását határozza el, melynek napirendjén a decemberi közgyûlésen elhangzottak alapján az IPOSZ vagyongazdálkodással kérdések szerepelnek. Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége Világhírû tojásfestõ Az ipartestületek életébõl oldal KALENDÁRIUM Februári, márciusi jeles napok oldal Vásárnaptár 44. oldal Energiatakarékosság 46. oldal január 31-én 11 órára hívta össze az IPOSZ XXV. Közgyûlését. Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt A tanácskozás napirendjén szerepel a válságkezelõ bizottság beszámolója, tájékoztató az IPOSZ évi gazdálkodásáról, a szövetség egyes vagyonelemeinek hasznosítása, a vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdések, valamint a válságkezelés és a stratégiai mûködés feltételeinek kialakítása. 1

4 Szövetségünk életébõl BÍZUNK AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉBEN Az IPOSZ Országos Elnökségének felhívása az ipartestületekhez Az IPOSZ Országos Elnöksége, nehéz anyagi helyzetére tekintettel, felhívással fordult valamennyi tag ipartestületéhez támogatásukat kérve. A felhívás nyomán jelentkezõ ipartestületek pénzügyi felajánlásként póttagdíjat küldtek vagy több évre elõre fizettek be, illetve közép- és hosszú távú hiteleket nyújtottak. A szövetség decemberi közgyûlésén a Keszthelyi Ipartestület elnöke, éppen a gazdasági helyzetet tárgyaló, a kibontakozás lehetõségeit latolgató (olykor viharos hangulatú) tanácskozáson felvetette: az ipartestületek adjanak kölcsönt az IPOSZ-nak. Véleménye szerint több olyan ipartestület is lehet, amely akár fél-félmillió forintot is tudna áldozni addig, amíg a szövetség hozzájut az érdekképviseletként számára biztosított költségvetési támogatáshoz, amíg a szállodák és a székház bérbeadásából befolynak a várt összegek. Akkor a közgyûlésen néhányan már nyomban jelezték, hogy készek a segítségre, többen pedig elnökségük hozzájárulásától tették függõvé a döntést. Természetesen voltak olyanok is, akik bár tehetnék, nem kívánnak mentõövet nyújtani a pazarló gazdálkodáshoz. Nézõpont kérdése. Miként az is, hogy tagszervezeti segítséggel életben kell-e tartani a szövetséget. Azt az országos munkaadói érdekképviseletet, amely például a pályázatok elnyerése révén már eddig is és remélhetõleg a jövõben szintén kedvezõ lehetõségeket tud biztosítani az ipartestületeknek. Minden autonóm területi és szakmai iparos közösség elnöksége, választott tisztségviselõi döntsék el, mit tartanak helyesnek. Azért az országos elnökség felhívását e lap hasábjain is megismételjük. Jelenleg folynak azok az elõkészítõ munkák, amelyek eredményeként új pályázatok meghirdetésével új forrásokat sikerül majd bevonni az IPOSZ mûködéséhez. Ezen idõszak áthidalásához van szükség az ipartestületek támogatására. Reméljük, hogy egyes tagszervezetek képesek és készek pénzügyileg is támogatni szövetségünket, hogy az átmeneti nehézségen túllépve az IPOSZ továbbra is segítséget tudjon nyújtani érdekképviseleti, érdekérvényesítési munkája révén valamennyi tagipartestület részére. Az IPOSZ bankszámlaszáma: A fentiekkel kapcsolatban bõvebb felvilágosítás kérhetõ Szûcs György elnöktõl a es telefonszámon, ben: szucs@iposz.hu, valamint Ádámné Farkas Tünde szervezési irodavezetõtõl az alábbi elérhetõségeken: telefon: , farkas@iposz.hu. Bízunk az összefogás erejében! Végül pedig felsoroljuk mindazokat, akik 2009-tõl kezdõdõen kölcsönnel (ezek egy részét már visszafizette a szövetség), a tagdíjak elõrefizetésével, illetve megemelésével, egyszeri támogatással segítették az IPOSZ tevékenységét: Békéscsabai Ipartestület Békés megyei Kézmûves Ipartestületek Területi Szövetsége Ipartestületek Csongrád megyei Területi Szövetsége Dorogi Ipartestület Esztergomi Ipartestület Építõipari Ipartestület - Nyíregyháza FIRMA Kft. Gyöngyös és Vidéke Vállalkozók Egyesülete Hegyvidéki Ipartestület (Bp.) Mezõberény és Körzete Ipartestület MOSZI Szolnok és Vidéke Ipartestület Vas megyei Ipartestületek Területi Szövetsége Ipartestületek Zala megyei Szövetsége Országos Fémipari Ipartestület Magánszemélyek 2

5 Szövetségünk életébõl Megkérdezték az IPOSZ-t a kormány munkájáról? Néhány internetes hírportál, napilap, rádióadó és a Magyar Távirati Iroda ezt a kommünikét több országos és megyei orgánum átvette is nyilatkozatra kérte szövetségünk elnökét. Ezek egyikét idézzük az alábbiakban.? Hogyan értékeli 2011-et és a kormány munkáját? A 2008-as évben elindult pénzügyi-gazdasági világválság 2011-ben is tartott. E nehéz feltételeket diktáló kényszerpálya állandó alkalmazkodásra, változtatásra, e helyzethez való igazodásra késztette a magyar kormányt. Elhatározott céljainak véghezvitelét ezért csak nagy nehézségek árán tudja teljesíteni. Ezek sorába tartozik, hogy a hazai érdekképviseleti rendszer átalakítása utáni mûködtetése nehezen indul be.? Milyen munkát érintõ intézkedésekkel voltak elégedettek? Mi az, amit üdvözölnek? A hazai kisvállalkozások legnagyobb hazai érdekképviseleti Sok olyan vállalkozó van, aki nem érte el még az öregségi nyugdíj korhatárát, de valamilyen oknál fogva nyugdíjas. Az új rendszerben nem minõsülnek nyugdíjasnak, így fõállású vállalkozóként adóznak, vagyis legalább a 93 ezer Ft minimálbér után kell közterhet fizetniük. Rusa Attila, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezetõ igazgatója, az IPOSZ Országos Elnökségének tagja a Világgazdaság c. lap kérdésére arról nyilatkozott, hogy ezen vállalkozók jelentõs része minden bizonnyal nem tud annyi jövedelmet megtermelni, hogy ezután megérné fenntartani vállalkozását. Könynyen megeshet, hogy a kistelepüléseken megszûnhetnek a szolgáltatások, nem lesz majd cipész, szabó, fodrász szövetségeként, a Széchenyi Tervet és a ráépülõ kormányprogramot, valamint a Széll Kálmán Terv vállalkozásokat érintõ részét ezen belül is az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket tartjuk üdvözölendõnek. Ugyancsak üdvözöljük, hogy a leállított EU-s pályázati programok és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program lassan utoléri a kitûzött határidõs célokat.? Mi az, amit a leginkább problémának látnak szakterületükön? Hogyan lehetne azon segíteni? Érdekképviseleti szövetségünk, elismerve és méltányolva a kormány hazai vállalkozásokat támogató politikáját, ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változtatása jelentõsen megterheli és nagymértékben elbizonytalanítja e vállalkozói kört. Azt pedig kifejezetten sérelmesnek tartjuk, és küzdünk a megváltoztatásáért, hogy a fõfoglalkozású egyéni vállalkozók egészségbiztosítási és foglalkoztatási hozzájárulásának legkisebb alapját a minimálbér 150%-ában állapították meg. (E helyzet megnyugtató rendezésérõl a jövõben az IPOSZ tárgyalásokat kezdeményez, szorgalmazzák továbbá azt is, hogy a családi és mikro vállalkozások által kimondottan fejlesztésre felvett devizahitelek ügyével is foglalkozzon a kormány. A szerk.) Részletek az MTI-nek adott nyilatkozatból A mikro-, kis- és középvállalkozásokat a év során sajnos egyre növekvõ számú csõdeljárás, felszámolási eljárás, a vállalkozói engedélyek visszaadása, ideiglenes szüneteltetése is elérte. Elõfordult, hogy a korábban jól menõ vállalkozásoknak is fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel jó szakemberek kerültek arra a sorsra, hogy csökkentett munkaidõben foglalkoztatták õket, vagy elküldték a megrendelés hiánya miatt. El kellene gondolkodni azon, hogy a helyi piacokon a helyi lehetõségek fejlesztésének felgyorsításával hogyan lehetne a belsõ piacot megszervezni, többnyire a mezõgazdasági alapanyagok feldolgozására, azok értékesítésre építve. Ezzel, illetve eszközök, berendezések, energiatakarékos megoldások államilag támogatott vásárlásával, mûködtetésével végre munkához lehetne juttatni a hazai kisvállalkozásokat.. Az IPOSZ azt kéri, hogy kormány olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén a magyar vállalkozások valóban be tudják tölteni a magyar gazdaság alapját jelentõ, a stabilitást biztosító szerepüket. 3

6 Gazdaság Adó- és járulékváltozások 2012 Az adó- és járulékszabályokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tárgyú törvényeket évtõl alapvetõen a következõ jogszabályok módosították: az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló -, mintegy 200 oldalas évi CLVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.1 ), melynek rendelkezései különbözõ idõpontokban, november 30. és január 1. között lépnek hatályba, [Magyar Közlöny 140/2011. (XI. 29.) száma] a évi állami költségvetést megalapozó törvényeket módosító évi CLXVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv. 2 ), amely a MK 2011/148. (XII. 9.) számában jelent meg, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény, amely a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetésének állami nyugdíjalapba történõ átirányításáról is rendelkezik. [MK 2011/164. (XII. 30.) száma], továbbá a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, mely alapján megváltozott a saját jogú nyugdíjas, illetve a kiegészítõ tevékenységû vállalkozó fogalma. [MK 2011/162. (XII. 29.) száma] Az alábbiak egy-egy új rendelkezés kiemelésével a legfontosabb változásokat foglalják össze. 4 I. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1.) Az összevont jövedelem adózása A 27%-os adóalap-kiegészítést 2012-ben csak a jövedelem Ft-ot meghaladó részére kell alkalmazni. Az adójóváírás megszûnt. Évi Ft jövedelemig az adó tehát 16%, az e fölötti rész után 20,32%. Elõzõekkel összefüggésben a vállalkozói kivét után fizetendõ adó is módosult. Változtak az adóelõleg megállapításának, levonásának szabályai. Az adóelõleg-alap számításánál akkor nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha a magánszemély a kifizetést megelõzõen írásban nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a Ft-ot. 2.) A nem pénzbeli juttatások A) Béren kívüli juttatások 2012-ben a munkavállaló, illetve a társaság személyesen közremûködõ tagja részére béren kívüli adózással juttatás (71. ) személyenként Ft keretösszegig adható, melyet az adóévben e jogviszonyokban töltött napokkal arányosítva kell megállapítani. Béren kívüli juttatásnak minõsül a munkahelyi (üzemi) étkeztetés keretében megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelembõl a havi Ft-ot meg nem haladó rész és/vagy a munkavállaló választása szerint a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelembõl a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi Ft-ot meg nem haladó összeg, mely december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható; a Széchenyi Pihenõ Kártya személyenként szálláshely-szolgáltatás esetén Ft-ig, melegkonyhás vendéglátóhelyen (munkahelyi étkeztetés esetén is) étkezési szolgáltatásra Ft-ig, szabadidõs szolgáltatásra Ft-ig (kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra); a szakképzõ iskolai tanulónak, hallgatónak, nyugdíjasoknak étkezéshez az szja-tv.71. (2) bekezdés módosított b) alapján nyújtott juttatás. Az ingyenes és kedvezményes internetszolgáltatás biztosítása már nem tartozik a béren kívüli juttatások közé. Ha a juttatás nem lépi túl a 71. -ban meghatározott értékeket, sem keretösszeget, akkor a kifizetõ közterhe a juttatott érték 1,19-szerese után 16% adó +10% eho, összesen 30,94%. A béren kívüli juttatás kedvezményesen adózó juttatásnak minõsül, ezért errõl a kifizetõnek a bizonylatot úgy kell kiállítania, illetve a nyilvántartást vezetnie, hogy az a kedvezmények alapjának és összegének, illetve igénybevételének

7 Gazdaság megállapítására is alkalmas legyen. [Art. 44. (1) bek.] B) Egyes meghatározott juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minõsül az a juttatás, amely megfelel ugyan a béren kívüli juttatás ban elõírt feltételeinek, de az ott meghatározott keretösszeget (akár idõarányosan is), vagy az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, valamint például az ajándék, az ingyenesen, vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány, a munkavállaló és hozzátartozója, valamint egyéb személyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék, továbbá ha az ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott terméket, szolgáltatást egyidejûleg több magánszemély veszi igénybe, de a kifizetõ nem tudja az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet megállapítani; az egyidejûleg több magánszemély, illetve üzleti partner számára szervezett, ingyenes, vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel öszszefüggõ, kifizetõ által viselt költség, ha az esemény döntõ részben vendéglátásra, szabadidõprogramra irányul; a reprezentáció és az üzleti ajándék. (2012- tõl hatályát vesztette az a rendelkezés, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék szja-mentes, ha azt a kifizetõ társasági adóalapot növelõ tételként köteles elszámolni) Az üzleti ajándék értéke már nem függ a minimálbértõl. Az egyes meghatározott juttatások közterhe továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho, összesen a juttatás értékének 51,17%-a. 3.) Egyéb változások az szja-törvényben Az egyéni vállalkozói bevételbõl a kifizetõnek akkor nem kell adóelõleget megállapítani, ha a vállalkozó a bevételérõl kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. [szja-tv. 46. (4) bek.] Az egyéni vállalkozó költségként, tagdíj címén az érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára fizetett összeg helyett az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesület számára fizetett összeget számolhatja el, az egyesülési jogot, a közhasznú jogállást szabályozó évi CLXXV. törvény alapján. Az egyéni vállalkozó az adóévben elszámolt, elhatárolt veszteséget legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50%-áig érvényesítheti. Az szja-tv alkalmazásában a KSH termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek esetében a december 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni. [szja-tv. 78. ] II. A TÁRSASÁGI ADÓ Az elhatárolt veszteség elszámolása elhúzódik, és nem használható fel korlátozás nélkül. Az elhatárolt veszteség legfeljebb az adóalap 50 %-áig számolható el, és az elhatárolt veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelõen kell felhasználni. Változtak az adóalapot módosító tételek, az értékcsökkenési leírás szabályai, valamint az elszámolható és nem elszámolható költségek. A reprezentáció, az üzleti ajándék már nem adóalapot növelõ tétel, mert az szja-törvény szerint már nem minõsül adómentes bevételnek, ha a kifizetõ ezeket társasági adóalapot növelõ tételként számolja el. Több, adókedvezményre vonatkozó rendelkezés hatályát vesztette, az adókedvezményt új szabályok alapján kell megállapítani és igényelni. Az adomány fogalma és ehhez kapcsolódóan több rendelkezés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény MK 2011/151. (XII. 14.) alapján változott. III. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvényt 5

8 Gazdaság (Tbj.) alapvetõen érintõ, illetve azzal összefüggõ módosítások a következõk. 6 A) Fogalmak, meghatározások A társadalombiztosítási járulék megszûnt, az erre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztették. A kezdõ egyéni vállalkozó fogalma, valamint a segítõ családtag fogalma megszûnt, 2012-tõl a járulékot a jogviszonytól (munkaviszony, megbízási, tagsági, stb.) függõen kell meghatározni. Saját jogú nyugdíjnak a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján csak az öregségi nyugdíj és átmenetileg a rehabilitációs járadék minõsül, a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj nem. Emiatt a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalkozók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenységû vállalkozónak A változás az õ esetükben a közterhek jelentõs növekedését jelenti. Az egyéni és társas vállalkozó akkor minõsül kiegészítõ tevékenységet folytatónak, ha vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, [Tbj e) pontja] A kötelezõen fizetendõ magánnyugdíj-pénztári tagdíj megszûnt, a nyugdíj fedezetére szolgáló 10%-ot a magánnyugdíjpénztári tagok is az állami nyugdíjkasszába fizetik. A magánszemély önkéntes döntéssel létesíthet magánnyugdíjpénztári tagságot. [A társadalombiztosítási járulékszabályokról (Tbj.) és a magánnyugdíjról szóló törvény Mód. tv.1 által meghatározott rendelkezései a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvényben foglalt módosításokkal léptek hatályba.] Járuléknak minõsül: az egészségbiztosítási (a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a munkaerõ-piaci járulék, a nyugdíjjárulék, a táppénz- hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezménybiztosítási járulék. A bt., a kkt. és a kft. olyan tagja is társas vállalkozó, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el. [Tbj. 4. d) pont 5. alpontja] A kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint január 1-jétõl a minimálbér Ft, a garantált bérminimum Ft. A minimálbér és a garantált bérminimum újabb szabályait a jóváhagyott törvény alapján majd a július 1-jétõl hatályba lépõ új Munka Törvénykönyv tartalmazza. A járulékfizetési felsõ határ 2012-ben naponta Ft, a nyugdíjjárulékot tehát éves szinten legfeljebb Ft járulékalapot képezõ jövedelem után kell megfizetni. B) Fizetendõ járulékok Járulékmértékek: nyugdíjjárulék 10%, egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék együtt 8,5%, ebbõl: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, munkaerõ-piaci járulék 1,5%. A foglalkoztatottak járulékának alapja a járulékalapot képezõ jövedelem, amely változatlanul az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett, 27%-kal növelt jövedelem. A biztosított társas vállalkozót a járulékok a személyes közremûködésére tekintettel megszerzett jövedelme után terhelik. A járulékalap havonta a nyugdíjjáruléknál legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járuléknál legalább a minimálbér másfélszerese. Az szja-törvény hatálya alá tartozó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat a vállalkozói kivét, illetve átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A járulékalap havonta a nyugdíjjáruléknál legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járuléknál legalább a minimálbér másfélszerese. Az eva-törvény hatálya alá tartozó biztosított egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. A kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi Ft, napi 213 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi Ft, napi 213 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 % nyugdíjjárulékot fizet.

9 Gazdaság A kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozók esetében a nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál az evatörvényben meghatározott adó 10%-a. IV. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ január 1-jétõl az áfa általános adókulcsa 25-ról 27%-ra nõtt, amelynek mértéke az egyszerûsített adattartalmú számlában 21,26%. Az áfa-kulcs változása miatt a pénztárgépeket és taxamétereket az arra jogosított szervizzel - legkésõbb február 29-ig kell átállíttatni. Az APEH a honlapján közli a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyok és az átállítást végzõ szervizek áfa-mértékekre történõ átállítással kapcsolatos feladatait. V. EGYÉB ADÓK 1.) A szakképzési hozzájárulás A hozzájárulásra kötelezettek köre a vállalkozások tekintetében nem változott. Az átalányadózó továbbra sem fizet szakképzési hozzájárulást. Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek a hozzájárulást továbbra is az általa foglalkoztatottak után kell fizetnie. Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó adóalany szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az eva-törvényben meghatározott módon teljesíti. A szakképzési járulék alapja már nem tb-járulék alapja, hanem a szociális adó alapja. a mértéke (a bruttó kötelezettség) 1,5% maradt. A hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között továbbra is a hozzájárulásra kötelezett választja meg. A szakképzési hozzájárulásról szóló új törvény meghatározza, hogy mely rendelkezéseket szabályoz kormányrendelet és miniszteri rendelet. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény a Magyar Közlöny 2011/139. (XI. 25.) számában jelent meg. Hatályba lépésének ideje: január 1., illetve szeptember 1., január 1. és január 1. A szakképzési hozzájárulásról szóló évi CLV. törvény egyes, például a hozzájárulás teljesíthetõségére vonatkozó rendelkezései a szakképzésrõl szóló évi CLXXXVII. törvényben MK 2011/160. (XII. 27.) meghatározott szöveggel lépnek hatályba. 2.) A cégautó-adó A cégautó-adó, a személygépkocsi teljesítményétõl és környezetvédelmi osztály-jelzésétõl függõen a következõ: Hajtómotor teljesít ménye (kw) felett Cégautó-adó (Ft) környezetvédelmi osztály-jelzés* esetén ; ) A környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény (Ktdt.) elõször a Mód. tv.1 alapján változott, majd a Mód. tv.2 a Mód. tv.1 elõírásaitól eltérõ szöveggel történõ hatálybaléptetésrõl rendelkezik, például a reklámhordozó papírra, a saját célú felhasználásra, a bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségre, a termékdíj megállapítására, bevallására, befizetésére, visszaigénylésére (Ktdt. II. fejezet), valamint az egyes termékek különös rendelkezéseit tartalmazó VII. fejezetre (gumiabroncs, csomagolószer, reklámhordozó papír termékdíja) vonatkozóan. 4.) A jövedéki adó, a jövedéki termékek A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény a Mód. tv.1 alapján változott. A dohánytermékek jelölésének kormányrendeletben meghatározott követelményeinek meg nem felelõ termékek forgalomba hozataláról, 7

10 Gazdaság illetve a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény módosításáról szóló évi XLI. törvény egyes elõírásainak eltérõ szöveggel történõ hatálybaléptetésérõl a Mód. tv. 2 rendelkezik. A dohánytermékek jelölésérõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló január 1-jétõl hatályos 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a MK 2011/157. (XII. 22.) számában jelent meg. A bírság mellõzésének eseteit a Mód. tv a tartalmazza. 5.) A rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó már nem 20 fõt, hanem 25 fõt meghaladó létszám esetén köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességûek aránya nem éri el a kötelezõ szintet, vagyis a létszám 5%-át. A hozzájárulás mértéke változatlanul Ft/fõ. A hozzájárulás éves összege továbbra is - a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám, valamint a hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulást és a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának támogatását január 1-jétõl a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény szabályozza, amely a MK 2011/162. (XII. 29.) számában jelent meg. 6.) Az egyszerûsített vállalkozói adó Az adóalanyiság feltételéül szabott maximum bevétel 25 millió Ft-ról 30 millió Ft-ra nõtt, az eva mértéke 30%-ról 37%-ra emelkedett. 7.) A szociális hozzájárulási adó A 2012-tõl bevezetett szociális adóról és az ebbõl igénybe vehetõ adókedvezményrõl a lapszámban külön írás tájékoztat. 8 VI. AZ ADÓZÁS RENDJÉRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNY Az adózás rendjérõl szóló törvény (Art) a Mód. tv.1 és a Mód. tv. 2 alapján, több helyen módosult. A bevallásra, a befizetésre, az ellenõrzésre, a bírságra és a kézbesítésre vonatkozó elõírások mellett más eljárási szabályok is változtak. Jelentõs változást jelent a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetõsége. Az adózó bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az adóbevallásban feltüntetett, fizetendõ, vagy visszaigényelhetõ adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítására irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minõsülhet. Amennyiben az adóhatóság a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével érintett bevallást utólagos vizsgálat alá vonja, meghatározott esetek kivételével például, ha az adózó az érintett adót határidõre nem fizette meg mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggõ adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bejelentése megalapozott, úgy ezt a körülményt soron kívül jelzi az adópolitikáért felelõs miniszternek. [Art. új 33/A -a] Az iratmegõrzési kötelezettséget nem teljesítõ adózóra kiszabható mulasztási bírság 1 millió Ft-ig terjedhet. Amennyiben az adózó a nyomdai úton elõállított számlát, nyugtát nem õrzi meg, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer Ft, más adózó esetében 500 ezer Ft, és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. [Art új (20a) bek.] Az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezõgazdásági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az áfát minden esetben havonta vallja be. [Art. 1. számú melléklet adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések 3. pont új d) alpontja] VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az átmeneti rendelkezések szerint a Tbj. módosított rendelkezéseit a január 1-jén és azt követõen megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a január 10- éig megszerzett és december havi járulék-

11 Gazdaság alapot képezõ olyan jövedelemre, amelyet a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. [ Mód. tv (2) bek.] A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény módosítás alapján a kamarai tagság meghatározott kivétellel minden gazdálkodó szervezet részére kötelezõ. A november 30-án már mûködõ gazdálkodó szervezetek január 1-jétõl számított 60 napon belül kötelesek kezdeményezni kamarai nyilvántartásba vételüket. [L] A szociális adó, az elvárt béremelés és adókedvezmény Az adótörvényeket módosító évi CLVI. törvény (Mód. tv.) alapján január 1-jétõl a tb-járulék megszûnt, helyette az érintettek, szintén 27%-os kulccsal, szociális hozzájárulási adót fizetnek, melybõl az elvárt béremelést végrehajtó munkáltatók adókedvezményt vehetnek igénybe. A szociális adóra, az ebbõl igénybe vehetõ adókedvezményekre, illetve az elvárt béremelésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak foglalják össze. 1. A szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó megfizetése ellenében az államnak ellátási, vagy más ellenszolgáltatási kötelezettsége nem keletkezik. Ilyen kötelezettségeket a tb-járulék megfizetése sem keletkeztetett. A biztosítottak ellátásának megállapítását - a nyugdíjtörvény 38. -ában meghatározott, az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó kivételektõl eltekintve, - a tb-járulék megfizetése sem befolyásolta. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló tb-járulék megszûnt, és 2012-tõl a szociális adó fizetendõ, ennek megfelelõen változtak a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény 38. -ában a nyugellátás megállapításának szolgálati idõvel összefüggõ szabályai is. A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos rendelkezéseket a Mód. tv a tartalmazza. A) A szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: adó) mértéke 27%, alanyai: a kifizetõk, az egyéni vállalkozók és a mezõgazdasági õstermelõk. Az adó a kifizetõt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira tekintettel, az egyéni vállalkozót és a mezõgazdasági õstermelõt e jogállására tekintettel, vagyis saját maga után, más személyt az adó külön rendelkezése alapján terheli. Nem alanya az adónak: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó az özvegyi nyugdíjban részesülõ egyéni vállalkozó, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a mezõgazdasági õstermelõ a 454. (6) bekezdésében foglalt esetekben. Saját jogú nyugdíjnak csak az öregségi nyugdíj és átmeneti jelleggel a rehabilitációs járadék minõsül, a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj már nem minõsül saját jogú nyugdíjnak. Elõzõek miatt a rokkantsági nyugdíjban és a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalkozók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozónak. A 2012-tõl kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozónak a továbbiakban saját maga után a 27%-os adót az alábbi C)-D) pontokban foglaltak alapján kell megfizetnie. B) A kifizetõt terhelõ adó alapja Az adóalapba tartozik a természetes személy részére juttatott, kifizetett, az szja-törvény szerint adóköteles 9

12 Gazdaság önálló és nem önálló tevékenységbõl származó bevételbõl az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, melyet nem önálló tevékenység esetén növelni kell a munkavállalói érdekképviselet részére levont (befizetett) tagdíj összegével, az elõzõekben szereplõ juttatás hiányában a törvényben meghatározott átlagos alapbér, vagy személyi bér, valamint a tanulószerzõdésben meghatározott díj. [455. (1) bek.] Adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonyok: a munkaviszony, személyes közremûködési kötelezettséget eredményezõ tagi jogviszony, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony, tanulószerzõdés alapján fennálló jogviszony, stb. [455. (2) bekezdés a) g) pontja], valamint az a) g) pontok kivételével az önálló, vagy nem önálló tevékenység. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget: pl. egyes társaságok és egyéni cég esetén, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja olyan saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülõ személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. [455. (3) bek.] A kifizetõt terhelõ adónak nem alapja egyebek között a kifizetõ által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból nem a kifizetõt terhelõ rész, egyes vagyoni jogok (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem [455. (4) bek.]. C) A kifizetõnek nem minõsülõ személy által fizetendõ adó alapja [456. ] A kifizetõnek nem minõsülõ személy saját maga után fizetendõ adó alapja az szja-tv hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében (figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is) a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, valamint a mezõgazdasági õstermelõ esetében a magasabb összegû társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszûnését követõ hátralévõ részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg, elõzõtõl eltérõ esetben az adóalap megállapításának az egyéni vállalkozóra, illetve õstermelõre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. Az eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendõ adójának alapja az eva alapjának 4%-a, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alól a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsõfokú, nappali rendszerben folytatott tanulmányai tekintettel mentesül. D) Az adóalap megállapításának különös szabályai [457. ] Az adóalap megállapítása az egyes adózói csoportoknál eltérõ szabályok alapján történik. Egyes kifizetõket, például a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelõsségû társaságot, az egyéni céget a tagjával fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonyára tekintettel havonta terhelõ adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a, illetve ennek legalább a harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelõ adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a, illetve naponta legalább a minimálbér 112,5%-ának harmincad része, ha e jogállása nem áll fenn a hónap minden napján. A mezõgazdasági õstermelõt saját maga után havonta terhelõ adó alapja a minimálbér, illetve ennek harmincad része, ha e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, illetve más okból nem minõsül az adó alanyának a hónap minden napján. A szociális adóra vonatkozó szabályok alkalmazásánál minimálbér alatt a társadalombiztosítási járulékokat tartalmazó évi LXXX. törvényben ilyenként meghatározott összeget kell érteni. [466. ] A különös szabályok alóli mentesülésre [458. ] egyebek között az alábbiak vonatkoznak. A kifizetõ a tagjával fennálló jogviszonya alapján õt terhelõ adó alapjának, az egyéni vállal- 10

13 kozó, a mezõgazdasági õstermelõ az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetõleg az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, Gazdaság kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremûködését, az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ e tevékenységét személyesen folytatja. A kifizetõ a tagjával fennálló jogviszonya alapján õt terhelõ adó alapjának, a nem evás egyéni vállalkozó az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetõleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, valamint, ha közép- vagy felsõfokú oktatási intézményben nappali oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyéni vállalkozó az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. 2. A évi elvárt béremelés és az adókedvezmények A számított adót csökkentik: a munkabérek értékének megõrzését célzó adókedvezmény, a szakképzettséget nem igénylõ munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény, a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény. A fizetendõ adó egyenlõ a számított adó adókedvezménynyel csökkentett összegével. Az alacsony keresetû munkavállalók bérének emelését ösztönzõ egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvény alapján a munkaügyi ellenõrzés 2012-tõl kiterjed a bruttó Ft alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges (elvárt) béremelés kormányrendeletben meghatározott elvárt mértékének megfelelõ végrehajtására. Az a munkáltató, aki az elvárt béremelést nem teljesíti, két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevõként nem indulhat, valamint központi költségvetésbõl és elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Ezek a jogkövetkezmények azonban nem alkalmazhatók, ha a munkáltató igazolja, hogy az említett béremelést az érintett munkavállalók kétharmad részénél teljesítette. A munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékét és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehetõ mértékét a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. Szociális adóból igénybe vehetõ adókedvezmény illeti meg a start-kártyával (Start, a Start plusz, a Start Extra és Start Bónusz) rendelkezõ személyt foglalkoztató munkaadót is. A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatásának elõsegítésérõl szóló évi CXXIII. módosított törvény alapján. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetõ adókedvezmény korlátozásáról szóló rendelkezések szerint a Start Plusz, a Start Extra és a Start Bónusz adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetõ. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthetõ együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendõ adó összegét. Ebben az esetben a különbözet igénylésére a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [463. ] Az új szabályok alkalmazásának könnyítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányzati portálon útmutatót tett közzé. Az útmutató az APEH honlapjáról is letölthetõ. Emellett az NGM átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is mûködtet. Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetõ adókedvezménnyel kapcsolatos kérdések a berkompenzacio@ngm.gov.hu címen tehetõk fel. [L] 11

14 Gazdaság Adószám: Veled vagyok adóm 1%-ával! Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Várjuk támogatásukat Ezúton köszönjük meg adományozóinknak az 1%-ból befolyt összeget és külön köszönjük támogatásukat évi személyi jövedelemadó 1% után az APEH Ft összeget utal át számlánkra. Továbbra is várjuk felajánlásaikat és támogatásukat nemes céljainkhoz. Alapítványunk adószáma: A Látásért Alapítvány Kuratóriuma Inhorgenta 2012 Nemzetközi Ékszer és Óra Szakkiállítás Münchenben, február A müncheni Inhorgenta Európa egyik legnagyobb ékszer és óra kiállítása. A több, mint 80 nemzet kiállítói és látogatói átfogó képet kaphatnak a szakmai innovációkról, trendekrõl. A 2011-es kiállításon kiállító és látogató volt jelen a m 2 -es területen. Tematika: ékszer, óra, gyöngy, drágakõ, technológiák, szerszámok, ötvös-technika. Utazás: menetrendszerinti repülõgéppel, fapados járattal, vonattal, egyénileg. Szállás: megrendelhetõ az irodánál. Irodánk készséggel vállalja fentiekben megjelölt szolgátatások szervezését! Interpress Travel / Horváth Mónika 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 19/b. Tel.: /109-es mellék. Fax: monika.horvath@interpress.hu 12

15 Nyugdíjszabályok Egyes nyugdíjszabályok, valamint a nyugdíj megállapítás és -emelés változásáról január 1-jétõl a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a társadalombiztosítási járulékszabályokat tartalmazó évi LXXX. törvény (Tbj.) több ponton módosult. Saját jogú nyugellátásnak az öregségi nyugdíj és átmeneti szabályokkal a rehabilitációs járadék minõsül. A rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj január 1-jétõl nem minõsül saját jogú nyugdíjnak. (Tny. 6. ) E módosítás következtében a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalkozók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenységû vállalkozónak, fizetési kötelezettségeik tehát 2012-tõl jelentõsen emelkednek. A rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény és a Tny december 31-én hatályos elõírásait továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy a meghosszabbítás iránti, december 31-én folyamatban lévõ ügyek kivételével az ellátást meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülõk számára a továbbiakban rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást állapítanak meg. Ezekrõl a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a Magyar Közlöny 2011/162. (XII. 29.) száma rendelkezik. Az elõrehozott öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó rendelkezések a Tny.-ben hatályukat vesztették. Az elõrehozott nyugdíjra jogosultsághoz a szolgálati idõ számításánál a szüléssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos beszámítási kedvezmények feltételeit, valamint részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A korkedvezményes nyugdíjak megszûntek. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról a évi CLXVII. törvény rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 2011/148. (XII. 9.) számában jelent meg. A nyugdíjemelés mértékét 2009-ig a fogyasztói árindex (infláció) és a nettó keresetek alakulása alapján állapították meg, majd január 1-tõl a nyugdíjemelés mértéke a évi XL. (módosító) törvény alapján a nemzeti össztermék (GDP) alakulásától is függött tõl a Tny. módosított 62. -a szerint a nyugdíjakat a megállapítás évét követõen az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek (infláció) megfelelõ mértékben kell emelni. A tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg. Ha a fogyasztói árnövekedés tárgyévben várható mértéke legalább 1%-ponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor novemberben, visszamenõleg, kiegészítõ nyugdíjemelést kell végrehajtani. A költségvetési törvény évre 4,2% inflációval számol, tehát a januári nyugdíjemelés mértéke 4,2%. A januári 4,2%-os emelést a nyugellátások 0,5 %-kal növelt összegére kell megállapítani, a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emelésérõl szóló 335/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján. Mivel a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló tbjárulék december 31-gyel megszûnt, illetve január 1-tõl a szociális adó fizetendõ, a Tny a úgy módosult, hogy a nyugdíj megállapításánál azt az idõszakot nem lehet szolgálati idõként figyelembe venni, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozó és a segítõ családtag esetében a kötelezett társas vállalkozásnak, illetve az egyéni vállalkozónak és a mezõgazdasági õstermelõnek december 31-éig vonatkozó idõszakra elõírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjáruléktartozása, január 1-jétõl nyugdíjjárulék-tartozása van. A mezõgazdasági õstermelõ biztosítási ideje szolgálati idõnek számít, ha erre az idõszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. Ez a Tbj. 5. (1) bekezdés i) pontjában szereplõ õstermelõre vonatkozik az ott meghatározott kivételekkel akinél a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év. [L] 13

16 Postánkból Olvasóink kérdéseire válaszolunk A MINIMÁLBÉR ÉRTELMEZÉSE Az Iparos Újság 2011/1 számának 24. oldalán olvasható, hogy a középfokú végzettséget igénylõ szakmákban 2011-ben a minimálbér Ft. Egy szakmunkás (kõmûves, ács, kõfaragó...) végzettsége alapfokú. A középfokú végzettséghez érettségi szükséges. Az értelmezésben az adóhivatal az okmányirodához irányított, az okmányiroda a könyvelõkhöz. A könyvelõk szerint egyedül csak a 9-cel kezdõdõ TEAOR szakmai kóddal rendelkezõ iparosok minimálbére Ft. Kérem, hogy a januári újságban erre a kérdésre térjenek ki, hogy egyértelmû legyen minden könyvelõ nélküli, az Önök újságjából tájékozódó iparos számára, hogy 2012-ben melyik minimálbért választhatja. Fontos, hogy lapjukban az adózással kapcsolatban leírtak pontosak, teljes körûek, ha szükséges, részletesek legyenek. Az Iparos Újság hitele függ ettõl. (S. N., december 31.) Tisztelt Olvasónk! A fenti kérdését a lap fõszerkesztõje hozzám továbbította. Válaszom a következõ: Ön a minimálbérrel kapcsolatosan egyrészt csak az Iparos Újság januári számában leírtakra hivatkozik, pedig a minimálbérrel a májusi számban is foglalkoztunk. Másrészt az is elkerülhette a figyelmét, hogy januárban megjelent tájékoztatásunk azt is tartalmazza, hogy minimálbér alatt a Tbj. szerinti minimálbért kell érteni. A Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény) 4. - ának s) pontja szerint: Minimálbér 1. a tárgyhónap elsõ napján érvényes, a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb havi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésérõl szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap elsõ napján, a teljes munkaidõre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fõtevékenysége, vagy a társas vállalkozó fõtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel. A május lapszámban megjelent Az új FEOR és az új járulékalap címû írás arról tájékoztat, hogy január 1-jétõl a minimálbér fogalma mellett a FEOR is változott. Ettõl kezdve a FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) 93 helyett a FEOR 08-at kell alkalmazni. A FEOR-08 módszertani útmutatója szerint az ipari és építõipari foglalkozások így a kõmûves, kõfaragó, ács is a 7- es fõcsoportba, illetve a 2-es képzési szintbe tartoznak. A 7- es fõcsoportba tartozó foglalkozások legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényelnek, tehát ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fõtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel, minimálbér alatt a teljes munkaidõre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni, ami 2011-ben Ft, január 1-jétõl pedig Ft. Az 1-es képzési szintbe - ahol 2011-ben a Ft-os, január 1-jétõl a Ft-os minimálbér alkalmazható a FEOR-08 Módszertani útmutató szerint csak a FEOR 9-es fõcsoportba tartozó foglalkozások tartoznak, melyek egyszerû, rutin jellegû fizikai és kézi feladatok végrehajtását kívánják meg. Szükség lehet írni-olvasni tudásra, esetleg alapfokú (általános iskolai) végzettségre, de ezek a foglalkozások külön szakképzettséget nem igényelnek. A Módszertani útmutató a FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a KSH honlapján is elérhetõ. Válaszolt: Lipótzy Istvánné Ambiente 2012 Nemzetközi lakberendezési kiállítás Frankfurt, február

17 FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Hitel december végén módosultak a végtörlesztéssel kapcsolatos egyes rendelkezések A Bankszövetséggel december 15-én kötött megállapodás alapján a befektetési alapkezelõkrõl szóló évi CXCIII. törvény (Batv.) a végtörlesztéssel kapcsolatosan az alábbi változásokat tartalmazza. 1. Módosultak egyes határidõk A hitelfelvevõnek a bank részére január 30-ig a végtörlesztéshez szükséges teljes forint öszszeget maradéktalanul át kell utalnia, vagy a végtörlesztéshez hitelt nyújtó bank által kiállított 60 napon belül teljesítendõ folyósítást is vállaló írásbeli nyilatkozattal igazolni kell a végtörlesztéshez szükséges, rendelkezésre álló fedezetet. [Batv ] A fogyasztóval április 1-je elõtt kötött, egy évnél hosszabb hátralévõ futamidejû jelzálog-hitelszerzõdés esetében, ha az nem felel meg a hitelintézeti törvény (Hpt.) 210/B. módosított rendelkezéseinek, a fogyasztó augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerzõdés számára hozzáférhetõvé tett feltételeknek megfelelõ módosítását, újrakötését, vagy kiváltását. [Batv (1) bek.] 2. Az adómentességgel kapcsolatos rendelkezések és határidõk változása A Magyar Közlöny 140/2011. (nov. 29.) számában, az adótörvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Mód. tv.) adómentességet állapít meg a munkáltató által a munkavállalónak, a végtörlesztéshez adott kamatmentesen nyújtott kölcsön, valamint a munkáltató által, a végtörlesztéshez 7 millió 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegig adott támogatás esetén. A Mód. tv értelmében a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségét szeptember 29-ét követõen is alkalmazni lehet, valamint a munkáltató végtörlesztéshez adott vissza nem térítendõ támogatásának adómentességrõl szóló rendelkezése február 28.-ig alkalmazható. A Batv. az szja-törvényt a következõkkel egészítette ki: A végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön, valamint munkáltatói támogatás akkor adómentes, ha a kamatmentes kölcsön, illetve a támogatás folyósítása szept. 29. napját követõen, de legkésõbb a december 31-ig történik. [Batv.182. (1)-(2) bek.] január 1-jén hatályát veszti az szjatörvény 72. (4) bekezdés o) pontja, a végtörlesztéshez adott, kamatmentes munkáltatói kölcsön adómentességérõl, valamint az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.8. pontja, a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás adómentességérõl.[batv.183. ] A Batv. a Magyar Közlöny 163/2011. dececember 29-i számában jelent meg, és a a értelmében a törvény a végtörlesztéshez kapcsolódó szabályokat módosító - fent említett a, valamint a a törvény kihirdetésével lépett hatályba. A végtörlesztéssel kapcsolatos fenti szabályokat tehát a módosított határidõk, valamint a Batv. hatályba lépése napjától függõen, illetve az ezekhez tartozó szabályok keretei között lehet jogszerûen alkalmazni. Amennyiben a munkáltatói kölcsön, vagy támogatás folyósítása a Batv. alapján módosított határidõkön kívül történt, nincs szó adómentességrõl, vagyis a kamatmentesen nyújtott munkáltatói kölcsön után a kifizetõ adózik, a munkáltatói támogatás után pedig a munkavállaló bérjövedelmeként kell a közterheket megfizetni. [L] 15

18 Sikertörténetek A FERZOL KFT. BUDAPESTTÕL KB. 80 KM-RE DÉLRE, TÁPIÓSZÕLÕSÖN TALÁLHATÓ, A 311-ES FÕÚTVONAL MELLETT. FÕ TEVÉKENYSÉGI KÖRE LEMEZALKATRÉSZEK GYÁRTÁSA BESZÁLLÍTÓI FORMÁBAN. Arendelkezésre álló üzemterület kb m 2. Alkalmazottak létszáma kb. 130 fõ. Szolgáltatásaink házon belül: szerszámkészítés, cnc lyukasztás, lézervágás, élhajlítás, ponthegesztés, hegesztés, szerelés, insert sajtolás, préselés, fúrás, menetfúrás, porfestés. Szolgáltatásaink kooperációban: horganyzás, eloxálás, kromátozás, szitázás, nikkelezés, forgácsolás. Jellemzõ termékeink, a finomlemezbõl készült alkatrészek és részegységek a fehéripar, és az elektronikai ipar számára, például: elektromos illetve távközlési berendezések alkatrészei, hûtés- és fûtéstechnikai berendezések alkatrészei. Az elõzõ társadalmi rendszerben Bíró Ferenc által folytatott másodállású kisiparosi tevékenység alapjain 1990-ben jött létre az egyéni VÁLLALKOZÁS. Bíró FERenc és Bíró ZOLtán vezetésével, majd a két névbõl alakult a cég végleges neve a FERZOL VÁLLALKOZÁS. A cég fõ tevékenysége ekkor lemezalakító présszerszámok készítése volt. A vevõi igények szélesebb körû kiszolgálása érdekében az elkészített szerszámokkal való termékgyártás is folyamatosan megjelent a szolgáltatásainkban. Jelenleg 24 db excenter préssel rendelkezünk, t nyomóerõig, illetve 9 db hidraulikus prést használunk 2-40 t nyomóerõig ben sikerült a jászberényi ELECTROLUX Kft. abszorpciós gyáregységébe egy beszállítói projektet elnyerni. Ezzel a céggel ma is kiterjedt, jó üzleti kapcsolatot tartunk fenn. Még ez évben beszereztük az elsõ CNC vezérlésû gépet, amivel új lehetõségek nyíltak meg a kis- 16

19 Sikertörténetek és közepes sorozatok gyártása területén. A hagyományos présmunkák megtartása mellett a CNC lemezmegmunkálási terület erõteljesen fejlõdött az elmúlt években. Mára elmondható, hogy termelésünk mintegy 85%-a ezen a területen zajlik. Ma 4 db CNC lemezmegmunkáló-géppel, 11 db CNC élhajlítógéppel, 1 db lézervágó géppel rendelkezünk. A szerszámkészítés a termékgyártásunk kiszolgálására korlátozódik. Az évek során a vevõi igények jobb kiszolgálása érdekében új technológiákat honosítottunk meg, mint pl.: lakatos-hegesztõ munkák, lézervágási technológia, szerelési munkák, porfestés, stb. A FERZOL Lemezmegmunkáló Kft ben jött létre az egyéni vállalkozás jogutódjaként, a Bíró család 100%-os tulajdonjoga mellett. A gépek, az épületek és az alkalmazotti létszám fejlõdése mellett nagy hangsúlyt fektettünk termékeink és gyártásunk minõségére. Ezért 2002 óta ISO minõségirányítási rendszert mûködtetünk. A következõ lépcsõben pedig átfogó, számítógépes vállalatirányítási rendszert vezettünk be, belsõ mûködésünk jobbítása érdekében. Ezen fejlõdéssel párhozamosan vevõi körünk is átalakult. Jelenleg kapacitásaink kb. 80%-át Magyarországra települt, nagy multinacionális cégeknek adjuk el. A termékek köre, minõsége, és feldolgozottsági szintje is változott. Az egyszerû préselt alkatrészeket felváltották a minõségi, részösszeállított, felületkezelt termékek. Rövid távú céljaink között szerepel 1db új lézervágó gép beszerzése, 2000 m 2 -es présüzem csarnok építése, illetve az ISO TS minõségirányítási rendszer bevezetése. Ezek a feladatok ajánlati vagy tervezési állapotban vannak. Hosszabb távú célunk a már meglévõ 4 éves porfestõ üzemünk korszerûsítése, bõvítése, valamint az ISO környezetirányítási rendszer bevezetése. A fenti fejlesztésekkel és a kapacitásaink folyamatos növelésével cégünk még magasabb szintû szolgáltatást tud majd kínálni jelenlegi és potenciális vevõinek, alapot adva a cég stabilitásának megõrzésére, illetve a töretlen fejlõdés megtartására. Az évek során végzett, öszszehangolt fejlesztéseinknek és marketing munkánknak köszönhetõen mára sikerült a magyarországi lemezmegmunkáló beszállítói kör ismert és jelentõs tényezõjévé válnunk. A cég szolgáltatásai iránt nagy arányú kereslet tapasztalható. Csúcstechnikát jelentõ gépparkunk, rugalmas vállalatirányítási rendszerünk, komplett szolgáltatási palettánk és minõségirányítási rendszerünk lehetõvé teszi, hogy magas mennyiségi és minõségi követelményeket támasztó cégeknek beszállíthassunk. 17

20 Európai Unió Az európai közbeszerzések modernizálása a növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében A közszektorbeli szervek évente a GDP 18%-ának megfelelõ összeget költenek árukra, szolgáltatásokra és építési beruházásokra. A tagállamok többségében jelentkezõ költségvetési megszorítások és a gazdasági nehézségek idején a közbeszerzési politikának még a szokásoshoz képest is fokozottan biztosítania kell a források optimális felhasználását annak érdekében, hogy támogassa a növekedést és a munkahelyteremtést, és ezáltal hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek megvalósításához. A közbeszerzési irányelveknek az Európai Bizottság által közelmúltban bejelentett felülvizsgálata az európai unióbeli közszektor megrendeléseinek mélyreható modernizációjára irányuló átfogó program részét képezi. A program egy koncessziókról szóló irányelvet is tartalmaz. Ez az európai szinten mindeddig csak részben szabályozott terület olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek szükségessé teszik a külön jogszabályban való szabályozást, de ez teljes mértékben összhangban marad az átfogó reform szempontjaival. A közbeszerzési szabályozás reformja egyike a 2011 áprilisában elfogadott egységes piaci intézkedéscsomag tizenkét kiemelt intézkedésének. A mostani költségvetési nehézségek közepette a közbeszerzések hatékonysága valóban minden tagállam számára meghatározó szemponttá vált. Ezért olyan rugalmas és felhasználóbarát eszközökre van szükség, amelyek a bek, hatékonyabbak legyenek, és könnyítsék meg a közbeszerzésekben napi szinten részt vevõk munkáját. Ami a koncessziókról szóló irányelv-javaslatot illeti, az a közbeszerzések belsõ piacának megvalósítását tükrözi, és reményeim szerint az elkövetkezõ években jelentõs hasznokat hoz majd a közkiadások hatékonysága és a gazdasági növekedés tekintetében. lehetõ legkönnyebbé teszik a közszektorbeli szervek és beszállítóik számára az átlátható A közbeszerzésekre és versenyt támogató szerzõdés-odaítélést, hogy a beszerzé- szabályok modernizálása vonatkozó európai seknél legjobb minõség-ár A javasolt reform a meglévõ arány érvényesülhessen). A belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos, Michel Barnier kijelentette: Szükség van erre a széles körû és jól megalapozott reformra. A hatályos irányelvek már bizonyítottak, az irányelveket azonban tovább kell fejlesztenünk. Azt szeretném elérni, hogy a közbeszerzési irányelvek egyszerûb- eszközök és megoldások alapos modernizálására irányul. 1. Az elsõ számú cél a szabályok és eljárások egyszerûsítése, rugalmasabbá tétele. Ennek érdekében az Európai Bizottság konkrétan az alábbiakat javasolja: a tárgyalásos eljárás igénybevételi lehetõségének bõvítése, ami révén az ajánlatkérõ a 18 szükségleteinek jobban megfelelõ árukat és szolgáltatásokat szerezhet be kedvezõbb áron; a közbeszerzések során alkalmazott elektronikus kommunikáció kiterjesztése, középtávon pedig általánossá tétele, mivel ez egy meghatározó eleme a közbeszerzések egyszerûsítésének; az adminisztratív terhek, így a gazdasági szereplõktõl bekért dokumentáció drasztikus csökkentése, ami könnyebbé teszi a gazdasági szereplõk életét. 2. Elõmozdítani a kkv-knak a közbeszerzési piachoz való hozzáférését: az adminisztratív terhek csökkentését szolgáló intézkedések és a szerzõdések részekre osztásának erõs ösztönzõi, továbbá az ajánlattételhez szükséges pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelmények korlátozása könnyíti és fokozza majd a kkv-k részvételét. 3. A javasolt reform egyúttal a közbeszerzések alkalmazásának minõségi fejlesztésére is irányul, aminek érdekében erõsíti az olyan társadalmi és környezeti kritériumok figyelembevételét, mint például az életciklus-költségek vagy a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetû személyek beilleszkedése, ezáltal is hozzájárulva az Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek megvalósításához. 4. A reformnak része továbbá: az összeférhetetlenségekkel, a részrehajlással és a korrupcióval szembeni fellépésre irányuló, már meglévõ garanciák javítása annak érdekében, hogy a pénzügyi kockázatok-