A gazdasági tevékenység hordozói és szervezési formáik, a számvitel fogalma és feladata

Átírás

1 A gazdasági tevékenység hordozói és szervezési formáik, a számvitel fogalma és feladata Aszámvitel társadalomtudomány, a közgazdaságtudományok egy szakágazata. Fogalmát nem magyarázhatjuk meg néhány gazdasági tényez fogalmának ismertetése nélkül. Ezek a fogalmak a gazdálkodás, gazdálkodó, vállalkozó, vállalkozási tevékenység. Gazdálkodás alatt a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak megszervezését értjük. Ezek a szakaszok a termelés, forgalom, elosztás valamint a fogyasztás. A gazdálkodó szervezi meg az erforrások aktiválását új termékek elállitása érdekében. Tehát a gazdálkodó gazdasági tevékenységet folytat. A gazdálkodó fogalma tágabb a vállalkozónál, mivel a vállalkozó is természetes személy, de nem tartozik az államháztartás szervei közé. A vállalkozó saját nevében és saját számlájára üzletszerü tevékenységet folytat. A vállalkozási tevékenység tehát olyan termeli és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók saját nevükben és saját számlájukra nyereségszerzés céljából végeznek. A gazdálkodók köre két nagy csoportra bontható: az egyik csoportot a profitorientált vállalkozások (KFT, BT) képezik, amelyek nyereségszerzés szempontjából végzik tevékenységüket, a másik nagy csoportba a non-profit szervezetek tartoznak, amelyek f célja a társadalmi és közérdekü feladatok ellátása. Ilyen célból alakulnak a közvállalatok, (közhasznú társaságok). A gazdasági szubjektumok szervezési formái a következk lehetnek: a, Magánvállalkozások Vállalkozóknak nevezzük azokat a magánszemélyeket, akik valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. A vállalakozó saját tkéjét fekteti be valamilyen gazdasági tevékenységbe. Ezt a tevékenységet be kell jelenteni a gazdasági bíróságnál A vállalkozó önállóan dönt befektetett tkéjének a felhasználásáról, arról, hogy hány dolgozót alkalmaz vállalkozásába. A megvalósított nyereséggel is önállóan rendelkezik. Fontos azonban, hogy a vállalkozónak be kell tartania minden olyan elírást, amely szabályozza a vállalatok tevékenységét. A vállalakozónak a tevékenységével kapcsolatos kockázatot is vállalnia kell. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget köteles fedezni, még akkor is, ha a magánvagyonát kell feláldoznia. A magánvállalkozások tevékenységében legnagyobb gondot a tkehiány okozza. Ugyanis gyakran elfordul, hogy az eredményes tevékenység ellenére a vállalkozó pénzhiánnyal küzd. Ennek oka az, hogy az eladott késztermékek megfizettetése lassabban történik, mint ahogy a termeléshez szükséges nyersanyagot kell kifizetni a beszállítónak. Ilyen esetekben a bankhitelek nyújtanak segítséget. Gyakran üzlettársat keres a vállalkozó, és így létrejön a partneri társaság. b) Partneri társaság 1

2 A partneri társaságok két vagy több személy társulásával jönnek létre. A társaság tagjai egyezményt kötnek arról, hogy ki mekkora tkével járul hozzá a vállalat m6ködéséhez. A társított tke arányától függen részesednek a nyereség elosztásában. Ugyanakkor a kockázat vállalása is közös. A partneri társaságok tagjai korlátlanul és szolidárisán vállalják a kockázatot. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget teljes egészében fedezniük kell, akár magánvagyonukkal is. Emiatt igen nagy jelentsége van a partnerek közötti személyes ismeretségnek és bizalomnak. A partneri társaságok növelhetik üzlettársaiknak a számát, ha tkenövelésre van szükségük. Az új partner ugyanis meghatározott tkével lép be a társaságba és válik annak tagjává. A társaság így bvíti és korszer6síti tevékenységét. Tudni kell azonban, hogy a partnerek számának a növekedésével nehezebbé válik a vállalat irányítása. A döntések meghozatalában a partnerek teljes egyetértésére van szükség. Ilyen társaságokat értelmi és tudományos tevékenységet folytató személyek hoznak létre. Például orvosok, ügyvédek stb. c) Betéti társaság A betéti társaságokat több személy társulásával hozzák létre. A tagok kisebb vagy nagyobb tkével járulnak hozzá a vállalat össztkéjének a létrehozásához. A tagok nem egyenjogúak. Azok, akik nagyobb tkével járultak hozzá a vállalat alapításához, és meg is alapították azt, a beltagok. A beltagok személyes ismeretségben vannak egymással, és egyben a vállalat irányítói is. Teljes vagyonukkal vállalják a kockázatot. A tagok másik csoportját a kültagok alkotják, akik korlátolt felelsséggel társulnak. 7k a társaság rendelkezésére bocsátott betétük erejéig vállalnak felelsséget a társaság tartozásáért. Ezek a tagok nem vesznek részt a vállalat irányításában. d) Korlátolt felelsség6 társaság A korlátolt felelsség6 társaságok a tketársaságokhoz tartoznak. A társaság tagjainak a személyes ismeretsége és bizalma már nem annyira lényeges. A vállalat alapítói ugyanis nem felelsek teljes vagyonukkal a vállalat kötelezettségéért. Az esetleges veszteségeket, illetve kötelezettségeket a társított vagyonból kell fedezni. Tehát a társított tke értékével arányosan vállalják a tagok a kockázatot. A társaság létrehozásakor meghatározott az a tkeminimum, amivel hozzá lehet járulni az alapításhoz, illetve amennyivel társulni lehet. e) Részvénytársaság A részvénytársaságok olyan társaságok, amelyek részvényesek társulásával jönnek létre. A vállalatok részvénytársasággá alakulnak át, ha részvényeket bocsátanak ki. A kibocsátott részvénypapírok vásárlói azáltal, hogy meghatározott számú részvényt megvásároltak, a részvénytársaság résztulajdonosai lesznek. 2

3 A részvénytársaság alapításának két változatát különböztetjük meg. Az egyik eset az, amikor a társaság vagyonának megfelel összes részvényt megvásárolják az alapítók. Ez az úgynevezett szimultán alapítás. A másik eset, amikor az alapítók a kibocsátott részvénypapíroknak csak egy részét vásárolják meg. Ez az úgynevezett szukcesszív alapítás. A kibocsátott részvényeknek meghatározzák a nominális értékét. Ez az érték a részvénypapíron van feltüntetve. A kibocsátott részvénypapírok nominális értéke és a részvénypapírok számának a szorzata megfelel a részvénytársaság össztkéjének. Nagyobb jelentsége van azonban a részvények piaci értékének. A részvények ugyanis értékpapírok, tehát adásvétel tárgyát képezik. Ha a részvénytársaság gazdaságilag jól m6ködik, akkor nagyobb lesz a kereslet a részvényei iránt, mert nagyobb nyereséget ígérnek a részvények. Ilyenkor megnövekszik a részvények piaci ára, és magasabb lesz a nominális értéktl A részvénypapírok számától függen történik a részvénytársaság nyereségének az elosztása. Ezt a nyereséget osztaléknak nevezzük. Aki több részvénypapírral rendelkezik, az nagyobb osztalékhoz jut. A részvénytársaságok irányításában azok vesznek részt, akik a legtöbb részvénnyel rendelkeznek. A részvényesek nevében gyakran megbízott menedzserek végzik a társaság irányítását. A részvénytársaságok a tketársaságokhoz tartoznak, tehát nincs személyes kapcsolat a tulajdonosok között. A részvénytársaságok nyitottak, tehát bárki vásárolhat részvényt. A részvények el is adhatók, tehát a tulajdonosok gyakran változnak. A kockázat vállalása csak a tulajdonjoggal arányos. f, Közvállalatok A közvállalat (Magyarországi szakszóval: közhasznú társaságok) közhasznú tevékenységet rendszeresen végz jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közvállalat üzletszer6 gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elsegítése érdekében folytathat. Avállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükrl folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság m6ködéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szerepli számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérl. Ez a számvitel alapvet feladata. A tulajdonosok, befektetk, a vállalkozás vezeti, az üzleti partnerek, a hitelezk ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A számvitel tárgya tehát a vállalkozói vagyon és annak változása, a vállalkozás bármely szervezett formájról legyen is szó. A vagyon változásai alatt értjük: 3

4 - a vállalkozói tevékenység egész folyamatát (beszerzést, termelést, eladást) - a pénzügyi tevékenységeket és müveleteket - redkívüli eseményeket, amelyek a gazdasági tevékenység során jelentkezhetnek. Mindezek a tevékenységek m6veletekre bonthatóak, amelyek az egész folyamat részeként szerepelve jelentik a GAZDASÁGI ESEMÉNYEKET. A gazdasági esemány tehát az üzleti tevékenység mozzanata, eleme. (Anyagvásárlás, pénzfelvétel, termékek eladása, adósság törlesztése stb.) A gazdálkodók (vállalkozók) vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérl, annak idbeni alakulásáról az érdekldk tájékozódni kívánók körét úgy indokolt csoportosítani, hogy azok milyen tartalmú információkat igényelnek és milyen szoros kapcsolatban állnak a gazdálkodó szervezettel. A piaci szereplk információ igényét csak intézményesen lehet biztosítani. Ezért van szükség többek között a számvitelre, hogy a gazdasági élet szerepli a nekik szükséges információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani. Természetesen a számvitel ezt csak elsegítheti azáltal, hogy a számviteli beszámolókban a piaci szereplknek nyújtott információk áttekintheten és valóságh6en szerepelnek. A gazdasági élet szerepli a számvitel által nyújtott tájékoztatásra alapozva tudnak jó döntéseket hozni. Ez alapján képesek reálisan dönteni abban, hogy szabad pénzeszközeiket hova fektessék be, vagy választhatnak olyan értelemben, hogy kivel lépjenek üzleti kapcsolatba. Bels tájékoztatás Vállalati vezetk alkalmazottak Küls tájékoztatás PIACI SZEREPL7K tulajdonosok hitelezk Potenciális befektetk Üzleti partnerek HATÓSÁGOK Államigazgatás szervei Helyi önkormáynzatok A piac szerepli a tulajdonosok, a hitelezk, a jövbeni potenciális befektetk és az üzleti partnerek. a) A tulajdonosok és azok információ igénye Tulajdonosnak minsülnek azok a természetes és jogi személyek, akik (amelyek) vagyonukat, illetve annak egy részét fektetik be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott 4

5 megvalósított jövedelembl osztalék formájában részesedjenek, vagyonukat ilyen módon gyarapítsák. 7k a vállalkozások legfontosabb szerepli, jogosítványuk közé tartozik többek között az, hogy a vállalkozás vezetit (menedzsereket) kinevezzék vagy visszahívják. A tulajdonosok vagyonukat kockáztatják akkor, amikor azt a vállalkozásba beviszik. A tulajdonos információ igénye általában a következkre koncentrálódik: - az elért jövedelmen milyen arányban osztozkodnak k maguk, az állam, a hitelezk, - a befektetéseikre mekkora hozadék jut (milyen hatásfokkal értékesült a befektetett vagyonuk), - a befektetésük milyen irányba és milyen mértékben változott (gyarapodott vagy fogyott-e és mekkora összegben)? b) A hitelezk és azok információ igénye A hitelezk azok a személyek és szervezetek különösképpen a hitelintézetek -, akik (amelyek) pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak. 7k kamatjövedelmet akarnak realizálni. A hitelezk a szabad pénzeszközeiket (tkéjüket) ideiglenes jelleggel engedik át a vállalkozásnak és viszonylag biztos, elre meghatározott jövedelemre tesznek szert, szemben a tulajdonosokkal. Elssorban abban érdekeltek, hogy kölcsönadott pénzüket kamatokkal együtt, az elre rögzített idpontban visszakapják. A hitelezk olyan információkra kíváncsiak, amelyekbl következtetni tudnak arra, hogy az átengedett tkéjüket és azok után járó kamatot képes lesz-e vissza(meg)fizetni a vállalkozás. A számviteli információkból arra keresnek választ, hogy: - milyen a vállalkozás fizetképessége, - milyen a vállalkozás jövedelemtermel képessége, - hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tke összege gyarapszik-e, vagy fogy-e), - kölcsönadott pénzüket kamatokkal együtt, az elre rögzített idpontban visszakapják-e. c) A jövbeni potenciális befektetk és azok információ igénye E körbe azok a piaci szereplk tartoznak, akiknek ugyan tkéjüket még nem fektették be, de van a befektetéshez szabad pénzeszközük és keresik azt a céget, illetve azt a befektetési formát, ahol a befektetésük a legnagyobb hozadékkal kecsegtet. Különösen jól prosperáló, vállalkozása kereteit bvíteni akaró cég esetében fontos, hogy az ilyen tketulajdonosok hiteles tájékoztatást kapjanak és bizalmukat megnyerjék. A potenciális befektetk információ igénye tulajdonképpen a tulajdonosok és a hitelezk igényével azonos, hiszen szabad tkéjüket saját elhatározásuk alapján véglegesen (mint tulajdonosok), vagy ideiglenesen (mint hitelezk) vihetik be egy vállalkozásba. d) Az üzleti partnerek és azok információ igénye Üzleti partnereknek a gazdasági élet azon szereplit tekintjük, akikkel a vállalkozás nap, mint nap üzleti kapcsolatban áll. Vagyis azok, akiknek a vállalkozás elad (vevi), illetve akiktl a vállalkozás beszerez (szállítói). Mivel a piacgazdaságban, az árukapcsolatokban az áru- és a pénzmozgás idben elszakad egymástól, az üzleti partner, az eladó szeretné tudni azt, mekkora az esélye arra, hogy árujának, szolgáltatásának ellenértékét idben megkapja-e. Ezenkívül arról is szeretnének képet kapni, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló cég mennyire stabil, tkeers, megbízható partner. Ezért k elssorban a következk iránt érdekldnek: - a vállalkozás pénzügyi helyzete, - a vállalkozás várható fejldése. 5

6 A számviteli törvény elssorban azokat a szabályokat (normákat) írja el, hogy a vállalkozásnak milyen információkkal és milyen módon kell bemutatnia magát a piac szereplinek. A hatóságok és azok információ igénye E körbe azok a szervezetek tartoznak, amelyeknek adót, valamilyen járulékot, vagy illetéket köteles fizetni a vállalkozás. Ilyen szervezetek: adóhatóságok, társadalombiztosítási szervek, helyi önkormányzatok. Ezeknek a szervezeteknek a vállalkozás köteles adatokat szolgáltatni adó és más fizetési kötelezettségeirl, az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni. A bevallások, elszámolások helyességét, valódiságát a fenti szervek csak úgy tudják ellenrizni, ha a gazdálkodó szervezet (a vállalkozás) egységes szabályok szerint vezeti nyilvántartásait. A vállalkozás vezetinek információ igénye A gazdálkodó szerv vezetinek (vállalkozás esetén a menedzsernek) tájékoztatása a számvitel elsrend6, kiemelt feladata. A számviteli törvény csak a vezeti számvitellel kapcsolatos követelményeket szabályozza azáltal, hogy elírja a különböz bels szabályzatok készítési kötelezettségét. Ezért a számviteli információ rendszert úgy célszer6 kialakítani, hogy az a küls tájékoztatás mellett jól szolgálja a vezeti információ igényeinek kielégítését is. A gazdálkodó szerv vezetinek számviteli információra van szüksége: - az ellenrzéshez, az elemzéshez A vezetésnek számviteli adatokra van szüksége a gazdálkodás (üzletmenet) eredményességének megítéléséhez, értékeléséhez. A számviteli információk nélkül a bels ellenrzést lehetetlen elvégezni. - döntéseik kialakításához Megalapozott, jó döntéseket egy vezet csak úgy képes hozni, ha a korábban megtörtént gazdasági folyamatokról is információkkal rendelkezik. A foglalkoztatottak, alkalmazottak információ igénye A munkavállalók tájékoztatása nem támaszt különösebb igényt a számviteli információ rendszerrel szemben, azt a vállalkozás keretein belül indokolt megszervezni, biztosítani. A dolgozókat elssorban a vállalkozás stabilitása, a jövbeni zavartalan m6ködése érdekli, még pontosabban az, hogy nem fenyegeti-e ket a munkanélküliség veszélye. A számvitel fogalma Aszámitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a vállalkozói tevékenységet kifejez gazdasági m6veletek, események: - szervezeti megfigyelését - számokkal történ kifejezését - rendszerezett feljegyzését és rögzítését jelenti. A számvitel célja az üzleti és egyéb tevékenységek folyamtainak tárgyilagos tükrözése, ellenrzése és a tevékenység eredményeinek megállapítása. A számvitel adatokat rögzít, a múltat és a jelent tükrözi, de a számviteli információs rendszer elemeként a jövt is érinti, 6

7 hiszen a számvitel által szolgáltatott adatok szerves részei a jövt projektumoknak, az üzleti terveknek, stb. elvetít A számviteli és könyvvizsgálati 1 törvény Aszámvitet minden országban törvényes elírások szabályozzák. A törvény célja a hatálya alá tartozók információszolgáltatásának szabályozása annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérl megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szerepl(je számára. A Szerb Köztársaság évi 46. sz közlönyében megjelent Számviteli és könyvvizsgálati törvény rendelkezései a következkre terjednek ki: I. Általános rendelkezések II. A számvitel megszervezése és a számviteli bizonylatok III. Ügyviteli könyvek (Napló, Fkönyv, Segédkönyvek) IV A vagyon és a kötelezettségek összeírása V A pénzügyi beszámolók elemeinek felmérése VI Az ügyviteli könyvek zárása, a számviteli bizonylatok, ügyviteli könyvek és a pénzügyi beszámolók rzése VII. Pénzügyi beszámolók tartalma (Állománymérleg, Eredménymérleg, Jelentés a készpénzfolyamatokról, Jelentés a tkében történt változásokról, Megjegyzések, Statisztikai függelék) VIII Bels könyvvizsgálat IX. A pénzügyi beszámolók nyilvánosságra hozatala X. A pénzügyi beszámolók könyvvizsgálata XI. A felhatalmazott könyvvizsgálók kamarája XII. Nemzeti számviteli bizottság XIII Ellnerzés XIV Büntetrendelkezések XV Zárórendelkezések Számviteli alapelvek 1. Vállalkozás folytatásának elve A vállalkozás belátható jövben is fenn tudja tartani m6ködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a m6ködés beszüntetése, vagy bármilyen okból történ jelents csökkenése. Csd, felszámolás, átalakulás esetén nem érvényesül. 2. A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, ill. a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki 1 A könyvelést és az ügyvitelt ellenrz szaktevékenység 7

8 kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követen, de még a mérleg elkészítését megelzen váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeibl erednek, a mérleg fordulónapja eltt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelzen ismertté váltak. 3. A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szerepl tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. (bizonylat, leltár, értékelés a törvénynek megfelelen). Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben elírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthet, érthet, a számviteli törvénynek megfelelen rendezett formában kell elkészíteni. 5. A következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6. Folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az elz üzleti év megfelel záró adataival. Az egymást követ években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele nem változik, illetve a számviteli törvény szabályai szerint változhat. 7. Az összemérés elve Az adott idszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelel költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az elrelátható kockázatot és feltételezhet veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés idpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. 9. Bruttó elszámolás elve Bevételek és költségek az eredmény-kimutatásban, kötelezettségek és követelések a mérlegben egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el, összevonni nem szabad. 10. Egyedi értékelés elve Eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11. Id*beli elhatárolás elve Azon gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott idszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló idszak és az elszámolási idszak között megoszlik. 8

9 12. A tartalom els*dlegessége a formával szemben elve A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelen a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó elírásaihoz igazodóan kell bemutatni, ill. annak megfelelen kell elszámolni. 13. Lényegesség elve Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. Megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hiba, ha a megelz üzleti év mérlegében kimutatott saját tke legalább 20%- kal n vagy csökken. 14. Költség- haszon összevetése (gazdaságosság) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészít mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk elállításának költségeivel. Az éves beszámolóban a megbízható, valós kép bemutatásához az elzeken túlmenen érvényesíteni kell még a következ követelményeket is: a) hasznosíthatóság elve - azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok módosításakor. b) semlegesség elve (tárgyilagosság) - az éves beszámoló információinak elítélettl és elfogultságtól mentesnek kell lennie. A beszámoló akkor minsíthet semlegesnek, ha annak törvényben meghatározott tartalma, az információ kiválasztása és bemutatása révén az információ felhasználóit és a döntéshozókat nem egy elre meghatározott döntésre orientálja. c) idszer6ség elve - a beszámoló információi indokolatlanul ne túl késn álljanak rendelkezésre. Az elzekben bemutatott számviteli alapelvek csoportosíthatók a következk szerint : A számviteli elvek csoportosítása 9

10 A vállalkozás vagyona A vállalkozások terveiket, feladataikat csak úgy tudják megvalósítani, ha rendelkeznek a müködéshez szükséges vagyonnal, amely lehetvé teszi a zavartalan tevékenység végzését. A vállalat vagyonán a tulajdonában és birtokában lév (rendelkezésre álló) anyagi és nem anyagi javak összességét értjük. A vállalkozás vagyonát kétféle szempontból vizsgálhatjuk meg: a) A vagyonelemeket vizsgálhatjuk az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, azaz megjelenési formájuk szerint, amit ESZKÖZÖKnek hívunk. Az eszközök azt fejezik ki, hogy a vállalkozás milyen javakkal (épületekkel, gépekkel, készletekkel, pénzzel stb.) rendelkezik. b) A másik oldalról vizsgálódva kíváncsiak vagyunk arra, hogy az egyes vagyonelemek honnan erednek, származnak, amit FORRÁSOKnak hívunk. A források azt szemléltetik, hogy a vállalkozás az eszközeit milyen finanszírozási háttér mellett (saját erbl vagykölcsöntkébl) szerezte meg. Az eszközöket és a forrásokat együttesen a vállalkozás vagyonának nevezzük. Tekintve, hogy az eszközök és a források ugyanazt fejezik ki, csak más megközelítésbl, értékük szükségszerüen megegyezik: Az eszközök csoportosítása 2 : ESZKÖZÖK = FORRÁSOK A. Befektetett eszközök (Állóeszközök, Alapeszközök): olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább 1 évnél hosszabb ideig szolgálják. Ezek értéke csak lassan, fokozatosan, több termelési ciklus alatt megy át az elállított termék, nyújtott szolgáltatás értékébe. A befektetett eszközöket a következ három csoportba sorolhatjuk: I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök I. Az immateriális javak azok a forgalomképességgel bíró, nem anyagi javak, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A definíció két ponton igényel magyarázatot: 2 A mérlegsorokat itt a magyarországi gyakorlat szerint mutatjuk be, a hazai mérlegvázlatot, (amely csak kevésben tér el az itt felsoroltatktól) mellékeljük. 10

11 a) A vállalkozás közvetlen szolgálata azt jelenti, hogy nem vehetk nyilvántartásba (állományba) azok a javak, amelyek a profiltól idegen, hozzá nem kapcsolódó, annak ellenére, hogy immateriális javaknak minsíthetk. b) A forgalomképesség szabad átruházhatóságot jelent, amely fedezetül szolgál a befektetk és hitelezk számára a befektetésükre és követelésükre való tekintettel. Az immateriális javak a következ öt csoportba sorolhatók: 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke: azok a közvetlen költségek, amelyek a vállalkozási tevékenység indításával, jelents bvítésével, átszervezésével kapcsolatosan merültek fel. A vállalkozó dönt az ilyen jellegü költségeinek ilyen formában történ "elhatárolásáról". Ide lehet sorolni a minségbiztosítási rendszer bevezetésének költségeit is. 2. Kísérleti, fejlesztések aktivált értéke: a jövben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövbeni hasznosításakor az árbevételben megtérül, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet nem vehetk számításba, mivel a létrehozott termék piaci várható piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerül értékesítési költségek levonása után. 3. Vagyoni értékü jogok: azok a önálló forgalomképességgel rendelkez javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozást továbbá nem kapcsolódnak ingatlanokhoz. Pl.: bérleti jog, védjegy, licensz, márkanév 4. Szellemi termékek: azok a nem anyagi javak, amelyek felhasználásával alkalmazásával) hasznosítható anyagi és / vagy nem anyagi javak állíthatók el, illetvelegalább egy évig szolgálják az adott vállalkozást. Pl: szoftverek, találmányok, szabadalmak, tanulmányok, know-how, gyártási eljárás, stb. 5. Üzleti vagy cégérték: Az alábbi esetekben keletkezik: A. Cégvásárláskor, amikor a vásárló cég a megvásárolt társaság eszközeit és kötelezettségeit tételesen állományba veszi. a.) Ekkor ha a fizetett ellenérték magasabb, mint az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke, akkor a kett közti különbözet üzleti vagy cégértéket (goodwill) képez. b.) Amennyiben a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás idpontjában az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, akkor 11

12 az alábbi teendket kell elvégezni: meg kell próbálni az átvett eszközök értékét a reális határig lecsökkenteni, azonban ha a fizetett ellenérték még ennél is alacsonyabb, akkor a fennmaradó többlet negatív üzleti vagy cégértéket képez. B. Cégvásárlás esetén, amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vev, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák: a) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kett közötti pozitív különbözet üzleti vagy cégértéket képez. b) Amennyiben az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a közvetlen irányítást biztosító befolyásról akkor beszélünk, amikor a részvényes, a tag az ellenrzött társaságnál a szavazatoknak legalább háromnegyed részével rendelkezik. C. Cégvásárlás esetén, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,vagyoni betéteit a vev úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák: a.) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó saját tke értéke (ha pl. 80%-os részesedést szerez, akkor a saját tke 80%-a), a kett közötti pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték. b.) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen efektetésre jutó saját tke értéke, a különbözet negatív üzleti vagycégértéket képez. D. Átalakulás esetén: a.) Amennyiben a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermel képesség módszerével határozzák meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyeseszközök piaci értékének összege, akkor a pozitív különbözet az üzletivagy cégérték; b.) Ha az üzleti értékelés, a jövedelemtermel képesség módszerévelmeghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege és ez a különbözet a vagyonmérlegében szerepl immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékének reális mértékig történ lecsökkentésével sem szünik meg, a fennmaradó különbözet a negative üzleti vagy cégérték. Immateriális javakra adott ellegek A törvényalkotó a vállalkozás jövbeli befektetési szándékát kívánja jelezni azzal, hogy külön sorban tünteti fel az ilyen címen adott ellegeket. Abban azesetben, ha az elleg alapját képz ügylet meghiúsul, akkor a kifizetett elleg összegét át kell vezetni az egyéb követelések közé. 12

13 II. Tárgyi eszközök közé soroljuk azokat az anyagi eszközöket, amelyek tartósan - közvetlenül és közvetett módon - szolgálják a vállalkozás tevékenységét függetlenül attól, hogy rendeltetésszerü használatba kerültek-e vagy sem. A definíció alapján a tárgyi eszközök következ tulajdonságokkal rendelkeznek: tárgyiasult formát öltenek, értékkel bírnak (forgalomképesek), egy év hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást, vállalkozás m6ködése tekintetében nélkülözhetetlenek. A tárgyi eszközök a következ formában csoportosíthatók: 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték4 jogok: Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerüen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték6 jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította el, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték6 jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszer6 használatának elfeltételét jelent jogszabályban nevesített hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 2. M4szaki berendezések, gépek, járm4vek: a vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, ergépek, m6szerek, szerszámok, szállítóeszközök, számítástechnikai felszerelések. 3. Egyéb berendezések, gépek, járm4vek: a vállalkozás szolgáltató, igazgatási - tehát nem a termel tevékenységét tartósan, de közvetetten szolgáló berendezések, felszerelések, járm6vek. E csoportba sorolhatók az elz csoportba nem sorolt berendezések, irodai felszerelések, járm6vek, berendezési tárgyak. 4. Tenyészállatok: Olyan állatok, amelyek valamilyen leválasztható terméket (pl. húst, tojást) termelnek, és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítás (pl. lovagoltatás) által a tartási költségeik megtérülnek. 5. Beruházás és felújítások: 13

14 a rendeltetésszer6 használatba, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (ingatlanok, m6szaki és egyéb berendezések) beszerzési és elállítási költsége. Ebben a körben értelmezzük a már meglév tárgyi eszközök bvítését, rendeltetésének megváltoztatását, mint felújítási tevékenységet. 6. Beruházásra adott el:egek: a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végzvállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható elzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket értjük. A tárgyi eszközök amortizációja Az amortizáció, az értékcsökkenés költségként történ elszámolása az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetében lehetséges. Az amortizáció megállapítása a tárgyi eszközök esetében nagyon fontos terület, ezért kell a vállalkozásoknak kialakítani a saját amortizációs rendszerüket, azaz meghatározni, hogy az egyes tárgyi eszköz csoportok esetében hogyan határozza meg az értékcsökkenés nagyságát. A rendszer a tárgyi eszközökbe történ egyszeri befektetés folyamatos költségként való elszámolását, és megtérülését biztosítja. A tárgyi eszközök elhasználódásával összefüggésben egyrészt növeli a termelés költségeit, másrészt az így elszámolt tkerész szabaddá, felhasználhatóvá válik, ezáltal biztosítja a pótlás lehetségét, vagy akár új technológia megvalósítását. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás földterület, telek, képzmüvészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hangarchívum után. Ezek nem vesztik értéküket, esetleg meg is növekszik értékük. Id*arányos amortizációs elszámolási rendszer: Ebben az esetben az adott tárgyi eszköz élettartamát években fejezik ki, s ennek ezek arányában határozzák meg az értékcsökkenés mértékét. Teljesítményarányos amortizációs elszámolási rendszer. Ebben az esetben a tárgyi eszköz életteljesítményét veszik alapul pl. teherautó esetében kilométerben kifejezve, így az éves értékcsökkenés a használat mértékétl, intenzitásától függ. Az idarányos leírási rendszernek többféle formája van, ezek: Lineáris értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy a használat minden évében azonos összeg6 és mérték6 értékcsökkenést határoznak meg, illetve számolnak el költségként. Az éves leírás mértékét a leírási kulcs százalék fejezi ki, mely ezesetben minden évben állandó. Meghatározása a következ: Éves értékcsökkenési leírási kulcs (%/év)=100% / élettartam években Kifejezve A tárgyi eszköz éves értékcsökkenését a leírási kulcs és az eszköz bruttó értékének szorzataként kapjuk meg. Éves értékcsökkenés (Ft)=(leírási kulcs(%)*bruttó érték(ft)) /

15 Ez a leírási rendszer nagyon egyszer6, ezért egyben a leggyakrabban alkalmazott rendszer. Azonban az eszközök idbeli kihasználására, annak intenzitására nincs tekintettel. Degresszív értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy az eszköz használatának kezdeti szakaszában nagyobb érték6 értékcsökkenést számolnak el, a használat idejének elrehaladtával egyre kisebb lesz az amortizáció összege. A degresszív leírásnak többféle módszere ismert: csökken leírási kulcsok alkalmazása az eszközök nettó értéke (Nettó érték = Bruttó érték-elszámolt értékcsökkenés) az elszámolás alapja, állandó leírási kulcs alkalmazása mellett. (Az elszámolt értékcsökkenéssel a nettó érték folyamatosan csökken.) Évek összegzése szerinti módszer Mindegyik degresszív módszerre jellemz, hogy a befektetett tke nagyobb hányada a használat els felében megtérül, ezáltal elsegítheti a gyorsabb m6szaki fejlesztést. Progresszív értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy az id elrehaladtával az eszközre elszámolt amortizáció összege növekszik. Ennek a módszernek az alkalmazása csak néhány sajátos tárgyi eszköz esetében (pl. ültetvények, melyeknek a jövedelme a kezdeti idszakban szerényebb) indokolt. Az értékcsökkenésként elszámolandó összeg alapján az eszközöknek két csoportját különböztetjük meg: a vásárolt tárgyi eszközöket, melyek bruttó értékébe beleszámít a beszerzési áron felül az üzembe helyezésig felmerült összes költség pl. az eszköz beszerzésére felvett hitel kamatai, a biztosítási költségek, hatósági díjak is. Nem része azonban a bruttó értéknek az eszköz általános forgalmi adója, mivel azt a vállalkozás visszaigényelheti. A saját el:állítású eszközöket, melyeknél az értékcsökkenés alapja törvényes elírásainak megfelelen az elállítási (közvetlen) költség. A használatban töltött évek során az eszköz folyamatosan veszít az értékébl, illetve állaga romlik. A tárgyi eszközök állagának vizsgálatára szolgál az avultság (%) mutatószám, melynek meghatározása a következképpen történik: Avultság (%) = Nettó érték : Bruttó érték * 100 III. A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenrzési lehetséget érjen el. Ezek az eszközök is tartósan szolgálják a vállalkozást. A befektetett pénzügyi eszközök a következ formában találhatók meg a vállalkozásnál: 1. Részesedések: gazdasági társaság, leányvállalat jegyzet tkéjében (törzstkéjében, alapító vagyonában) való pénzügyileg vagy apporttal1 teljesített vagyoni hozzájárulás. Megjelenési formájában lehet: részvény, törzsbetét, üzletrész stb. 2. Adott kölcsönök: 15

16 a vállalkozó által saját dolgozóinak, illetve más vállalkozónak egy évet meghaladóan kölcsönadott pénzeszközök, illetve valamely bankban elhelyezett, egy évet meghaladó pénzbetéte. A kölcsön, betét folyósítása történhet forintban és devizában (valutában). Legfbb jellemzi: elsdleges cél: a tartós és biztos kamatjövedelem; meghatározott futamid; 3. Tartós hitelviszonyt megtestesít: értékpapírok: amelyeket a tulajdonos (befektet) azzal a céllal vásárol meg, hogy tartós kamatjövedelemre tegyen szert. A befektetés tartós - tehát legalább egy évet meghaladó id(re szóló döntés. Ebbe a csoportba elssorban hitelviszonyt megtestesít értékpapírokat sorolunk: államkötvények, vállalati kötvények stb. Legfbb jellemzi: elsdleges cél: a tartós kamatjövedelem; a kamat biztos hozam, mivel ezt az értékpapír formája determinálja; ez a befektetés meghatározott futamidre szól. B. Forgóeszközök: A forgóeszközök csoportjába soroljuk azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. A "nem tartós" idbeli behatárolás az egy éven belüli hasznosítást, illetve lekötést jelenti. Ennek a besorolásnak az alapja kizárólagosan az elbbiekbl következen csak idbeli szempont. Nem vesszük figyelembe a beszerzési vagy elállítási érték nagyságát. A forgóeszközök felosztása: I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök. I. A készletek olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig szolgálják, rendszerint egyetlen termelési folyamatban részt vesznek, eredeti formájukat elvesztik, illetve változatlan állapotban maradnak (pl. állatok). A készleteket származásuk szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek: minden olyan készlet, amelyet nem a vállalkozás állít el(, amely beszerzés útján kerül a vállalkozáshoz; saját termelés6 készletek: a vállalkozás saját maga által elállított javak. A vásárolt készletek közé soroljuk megjelenési formájuk szerint a következket: 1. Anyagok: 16

17 olyan munkatárgyak, amelyek a termékel(állítás vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat elveszítik, értékük az el(állított termék vagy nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg, így költségként kerülnek elszámolásra, továbbá az elhasználódási idejük nem haladja meg az egy évet. Az anyagokat felhasználási céljuk, funkciójuk szerint a következ(képpen lehet csoportosítani: nyers- és alapanyagok: olyan munkatárgyak, amelyek az elállított termék f részét (elemét) alkotják, a termékben eredeti vagy átalakult formában találhatók meg (fizikai vagy kémiai úton meghatározható); segédanyagok: olyan eszközök, amelyek másodlagos szerepet töltenek be a termék el(állításában, de nélkülözhetetlenek; üzemanyagok, f6t(anyagok: olyan anyagok, amelyek az egyes eszközök, berendezések üzemeltetéséhez szükségesek; alkatrészek: eszközállomány javításához, karbantartásához szükséges anyagok; egyéb anyagok: csomagolóanyagok (egyszeri felhasználásúak), nyomtatványok, étkezési anyagok, egy éven belül elhasználódó anyagok, stb. 2. Áru: a vállalkozás tulajdonát képez, továbbértékesítés céljából beszerzett készletek. kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek. A kereskedelmi áruk csoportjában mutatja ki a vállalkozás a tulajdonában lév,általában változatlan állapotban továbbadás céljából beszerzett termékeket, illetve saját elállítású - amelyek kereskedelmi egységbe kiszállított - termékeket. A termék állapota változatlannak tekinthet( akkor is, ha a kereskedelmi forgalmazásnál szokásos módon az értékesítésre felkészítik. (pl.: egységcsomagolás, adagolás, stb.) További csoportra oszthatók a kereskedelmi áruk a kereskedelem jellege szerint: nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari. A közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelvel) kötött szerzdés alapján, a szerzdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. A közvetített szolgáltatásnál az adott cég vevje és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelvel kötött szerzdésbl a közvetítés lehetsége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelm6en megállapítható. A betétdíjas göngyöleg az a csomagolási eszköz vagy edényzet (ambalázs), amely a rendeltetésszer6 használat mellett többször is felhasználható, továbbá a terméket a szállítás 17

18 közben a természeti és egyéb hatásoktól megóvja. A göngyöleg kibocsátója vagy forgalmazója visszaváltási kötelezettséget vállal betétdíj ellenében. Nem minsül betétdíjas göngyölegnek az, ami nem alkalmas többszöri felhasználásra, illetve kizárólag tárolásra vagy bels szállításra (anyagmozgatásra) használt eszköz. A saját termelés6 készletek tárgyiasult formában a következ csoportokra oszthatók: 1. Növendék-, hízó-, egyéb állatok: olyan sajátos készlet, amelynél termelés költségei eredményeként az állatok önmagukban növekednek. 2. Befejezetlen termelés: azon termékek minsülnek befejezetlenek, amelyek a számbavétel ideje alatt megmunkálás alatt vannak, illetve további megmunkálásra várnak, amelyek legalább egy munkam6veleten már átestek, jelenleg az üzemben találhatóak. 3. Félkész termékek: minden olyan termék, amely a már néhány megmunkálási folyamaton átment, ilyen címen (félkész termékként) raktáron van vagy raktárra vehet, illetve értékesíthet. 4. Késztermék: a termékre vonatkozó szabványoknak megfelelen, már minden megmunkálási folyamaton átesett, raktárra vehet, illetve értékesíthet termék. II. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzdésekbl jogszer6en ered pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által teljesített, másik fél által elismert termék- és szolgáltatás értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, ellegfizetéshez kapcsolódnak. Következ módon lehet csoportosítani a követeléseket: 1. Áruszállításból és szolgáltatásból származó (vev:kkel szembeni) követelés: az áruszállítás és szolgáltatás teljesítésébl származó árbevétel (bevétel) és az árbevétel (bevétel) után felszámított általános forgalmi adó 3 együttes összege, amelyet a vev (adós) is elismer. Az adós általi elismertség kritériuma azt jelenti, hogy amennyiben az adós részben vagy egészben nem ismerte el a követelést, úgy ezt az értékét a beszámolót alátámasztó könyvvezetésben sem lehet kimutatni. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben azokat követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós a kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem tartozik a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt pénzkölcsönök közé. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév: vállalkozással szemben azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lév adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartozik a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt pénzkölcsönök közé. 4. Váltókövetelés: a követelés fedezetére kapott, valamint a követelés fejében kiállított, idegen váltó követelés értéke. A váltó olyan fizetési ígérvény, illetve fizetési felszólítás, amely egy késbbi idpontban válik esedékessé. A követelés fedezetére kapott váltóban a kibocsátó (vev) 3 Az ÁFA (Általános forgalmi adó) szerbiai megfelelje a PDV, vagyis a POEZ NA DODATU VREDNOST 18

19 arra vállal kötelezettséget, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt idpontban és helyen a váltó birtokosának (szállító) kifizeti. A követelés fejében kibocsátott idegen váltóban a jogosult (szállító) arra szólítja fel fizetésre kötelezettet (vev), hogy a váltóban feltüntetett összeget a váltón megjelölt kedvezményezettnek fizesse ki. Váltó névértéke = követelés + futamidre jutó kamat A váltó maximális futamideje egy év lehet. 5. Egyéb követelések: olyan rövid lejáratú követelések és követelés jelleg6 elszámolások, amelyek kiemelt tételként a mérlegben nem szerepelnek. munkavállalókkal szembeni követelés: fizetési elleg, elszámolásra kiadott összegek, stb.; költségvetéssel szembeni követelés: fogyasztói és termelési árkiegészítés, import és export támogatás, dotáció, reorganizációs támogatás, stb. önkormányzattal szembeni követelések: helyi adók elszámolásából származó követelések; más vállalkozással szembeni követelés: kölcsön, értékpapír ügyletek, stb. III. Értékpapírok Itt tartjuk nyilván az (egy évnél rövidebb befektetési céllal vásárolt) eladási célra megvásárolt értékpapírokat. A pénzkövetelésrl szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. Csoportosítási módjaik: 1. Jogviszony szerint hitelviszonyt megtestesít értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban: kamat), illetleg az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hiteleznek) a megjelölt idben és módon megfizeti, illetve teljesíti tagsági jogokat megtestesít értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít áruval kapcsolatos jogot, részesedést megtestesít értékpapírok: az áru feletti rendelkezést biztosító értékpapír: közraktárjegy, hajóraklevél. 2. Átruházhatóság szerint: bemutatóra szóló, névre szóló (átruházása engedményezéssel), rendeletre szóló értékpapír (átruházása forgatással). 3. Hozam szerint: nem kamatozó értékpapírok (pl.: diszkont kincstárjegy) elre meghatározott kamatozású értékpapír (pl: kötvény) 19

20 váltózó hozamú értékpapír (pl: részvény) átmeneti formájú értékpapír (pl.: átváltható kötvény) 4. Lejárat szerint: rövid futamidej6 (kevesebb, mint 1 év) pl.: kincstárjegy közép futamidej6 (1 év és 5 év között) pl.: kötvény hosszú futamidej6 ( 5 évnél hosszabb) pl.: államadósság kötvény lejárat nélküli papírok, pl.: részvény 5. Forgalomképesség szerint: közforgalmú értékpapír, meghatározott körben forgó értékpapír. Számviteli elszámolás tekintetében a következ csoportba soroljuk a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat: 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban vállalkozásban lév tulajdoni részesedést jelent, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. 2. Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelent, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik az el(bbi részesedések közé. 3. Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelent saját befektetések. A társasági jogban általánosan érvényesül elv, hogy a gazdasági társaság önmagának nem lehet a tulajdonosa. Ez alól kivétel a jegyzett tkén felüli tke terhére megszerezhet saját részvény, saját üzletrész, amelyet egy éven belül el kell idegeníteni. 4. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követ üzleti évben lejárnak. IV. Pénzeszközök a tartósan le nem kötött, különféle pénznemben (dinár, valuta, deviza) megjelen, fizetési eszközként felhasználható eszközök. 1. Pénztárak (dinár, valuta): a vállalkozó mindennapi m6ködéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzállományt jelenti. 2. Csekk: olyan pénzkövetelésrl szóló értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg. A csekk olyan írásbeli fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó (utalványozó) felszólítja a pénzintézetet, hogy a csekken megjelölt összeget a számlakövetelése terhére fizesse ki a kedvezményezettnek (utalványos). 3. Bankbetét: le nem kötött, illetve egy évnél rövidebb idre lekötött betétek, amelyek hazai pénzeszközben és devizában állnak a vállalkozás rendelkezésére. 20