ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN"

Átírás

1 LAÁB ÁGNES VEZETİI SZÁMVITEL ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Oktatási segédlet Törölt: a BME GT 35M005 tárgyhoz Szakmai lektor: Karai Éva Nyelvi lektor, szerkesztı: Bárány Mónika BUDAPEST, 2009.

2 Tartalom BEVEZETÉS A HAGYOMÁNYOS VEZETİI SZÁMVITEL SZEREPE, HATÁRAI A VEZETİI SZÁMVITEL A KONTROLLING LEGFONTOSABB ÉPÍTİELEME A VEZETİI SZÁMVITEL HELYE A VÁLLALATI IRÁNYÍTÁSBAN ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉBEN A vezetıi számvitel fejlıdése Pénzügyi számvitel - vezetıi számvitel A vezetıi számvitel információs rendszerének kiépítése A vezetıi számvitel végterméke az ún. vezetıi jelentés HAGYOMÁNYOS VEZETİI SZÁMVITEL LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI KÖLTSÉGSZÁMVITEL A KÖLTSÉG, A KIADÁS ÉS A RÁFORDÍTÁS FOGALMI PONTOSÍTÁSA A KÖLTSÉGEK TERMÉSZETE ÉS VISELKEDÉSE Folyamatos mőködéssel kapcsolatos költségek, folyó költségek (OPEX) Kapacitás és költség értelmezése Beruházások, fejlesztések erıforrás- áldozata (CAPEX), (HUMEX) A költségek és ráfordítások kapcsolata A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETİSÉGEI Költségek elszámolhatósága (közvetlen, közvetett költség) Költségek megjelenési formája (költségnemek) Költségek viszonya a volumenhez (változó és állandó költség) További költségcsoportosítási lehetıségek ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS Az önköltségszámítás célja, feladata, tárgya, fogalomkészlete Az önköltségszámítás idıhorizontja Önköltségszámítási módszerek, eljárások Az önköltség tartalma és az eredmény kapcsolata KÖLTSÉGTUDATOS GAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGTERVEZÉS Tervköltség számítás Fedezeti összeg-elemzés A költségtervezés folyamata KÖLTSÉGEK UTALVÁNYOZÁSA KÖLTSÉGEK ANALITIKUS ÉS FİKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSA KÖLTSÉGELEMZÉS KÖLTSÉGELLENİRZÉS KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA ELEMZÉSI MÓDSZEREK A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE Fizetıképesség, stabilitás, függetlenség vizsgálata Vertikális elemzési lehetıségek Horizontális elemzési lehetıségek A JÖVEDELMI HELYZET ELEMZÉSE Jövedelmezıségi mutatók Hatékonysági mutatók Megtérülési mutatók ROI mutató számítása hasznosíthatósága Gazdasági hozzáadott érték mutatója FORGÓTİKE GAZDÁLKODÁS ELEMZÉSE Nettó forgótıke meghatározása Az eszközök pénzzé válásának folyamata A FIZETİKÉPESSÉG ELEMZÉSE: LIKVIDITÁSI MUTATÓK A gyorsdiagnózis fontosabb mutatói FELELİSSÉGELV TÁMOGATÁSA A VEZETİI SZÁMVITELLEL A FELELİSSÉGI ELVEN FELÉPÍTETT VEZETİI SZÁMVITELI RENDSZER

3 5.1.1 Költségközpontok: Faragjuk le a felesleges költségeket! Árbevétel-központok: Növeljük a bevételt! Nyereség, vagy fedezetközpont: Legyen minél nagyobb fedezetünk! Befektetésközpont: A befektetett tıkének meg kell térülnie! Fókuszáljunk a gazdasági hozzáadott értékre SZABAD-E A BELSİ ELSZÁMOLÁSHOZ BELSİ ÉRDEKELTSÉGET KAPCSOLNI? HAGYOMÁNYOS KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÉS KALKULÁCIÓS MÓDSZEREK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK Pareto-elven alapuló elemzés Alternatíva költség (opportunity cost) Költség - árbevétel nyereség-elemzés Eltérés-felbontási módszerek Rugalmasságon alapuló költségelemzés HAGYOMÁNYOS KALKULÁCIÓS MÓDSZEREK Osztókalkuláció Pótlékoló kalkuláció Egyéb hagyományos kalkulációs módszerek NORMATÍV KÖLTSÉGKALKULÁCIÓ (STANDARD COSTING) ÉS AZ ELTÉRÉSELEMZÉS A norma szerinti költség-elıirányzatok célja A norma szerinti költségek kialakítása Norma szerinti költségkalkuláció felépítése A normák kialakításának módszerei Eltéréselemzés és az ellenırzés folyamata A norma szerinti költség-számítás hiányosságai ÚJABB KALKULÁCIÓS MÓDSZEREK NULLA-BÁZISÚ KÖLTSÉGTERVEZÉS (ZERO-BASED BUDGETING, ZBB) TEVÉKENYSÉGALAPÚ KÖLTSÉGKALKULÁCIÓ (ACTIVITY BASED COSTING, ABC) Hagyományos és a tevékenység alapú pótlékoló eljárás összehasonlítása ABC a költséggazdálkodás és a jövedelmezıség fejlesztésére ÉRTÉKELEMZÉS Az értékelemzés célja, módszertani megközelítése Az értékelemzés szemlélete Az értékelemzés fogalomkészlete és vizsgálati területei Az értékelemzés folyamata, lépései IRODALOMJEGYZÉK HIVATKOZÁSOK Ábrajegyzék 1. ábra A kontrolling szabályozókör az irányítás támogatására ábra A kontrolling rendszere és építıelemei ábra A kontroll különbözı szintjeinek összehasonlítása ábra A PDCA kör ábra Vezetıi számvitel feladata ábra A vezetıi jelentések (riportok) elhelyekedése a vezetıi információk rendszerében ábra Információszükséglet meghatározása ábra A költségszerkezet átrendezıdése ábra Költségszámvitel területei ábra Kiadás, költség, ráfordítás egymáshoz való viszonya ábra A gazdasági és számviteli profit különbsége ábra Különbség a számviteli és gazdasági költség és profit között ábra A többletkapacitás problémája ábra Irányelv a nem befolyásolható költségek termékekhez, üzletágakhoz való hozzárendeléséhez ábra CAPEX, HUMEX, OPEX összefüggések ábra A tervköltség-számítás módszerei ábra A termékköltségek és az idıköltségek ábra Az üzleti tevékenység modelelletése a költségek természetének figyelembevételével

4 19. ábra Kalkulációs módszerek ábra A két módszer összehasonlítása ábra Az eredmény alakulása a készletváltozás és az önköltségtartom függvényében ábra A tervköltség-számítás módszerei ábra A költségek és fedezet alakulása a volumen nagyságának függvényében ábra Különbözı fedezeti szintek egy vezetıi jelentésben ábra Többlépcsıs fedezetszámítás a vezetıi jelentésben ábra A fedezeti összeg-elemzés területei ábra Vállalkozások tervezési algoritmusa (általános modell) ábra A tényköltség-számítás módszerei ábra Hagyományos költségszámítás ábra A költségelszámolás választható módjai ábra A költségszámítási rendszerek kialakításának négyszintő modellje ábra A harmadik szintő költségszámítási rendszerek építıelemei ábra A negyedik szintő, irányítási folyamatba integrált költségszámítási rendszerek ábra Beszámoló elemzési módszerek csoportosítása ábra Fizetıképesség elemzésébe bevonható mérleglemek ábra Stabilitás elemzésébe bevonható mérleglemek ábra Függetlenség (eladósodottság) elemzésébe bevonható mérleglemek ábra Jövedelmezıségi mutatók képzése ábra Hatékonysági mutatók képzése ábra Megtérülési mutatók képzése ábra Hagyományos megtérülési mutatók felépítési sémája ábra A tıkelekötés számbavételének módjai ábra A ROI komponensei ábra Esély Rt mérlegadatai ábra Az átlagos tıkelekötés számítása kétirányú közelítésben (20X8 évben) ábra Az átlagos tıkelekötés és a részmutatók értéke ábra Az EVA származtatási fastruktúrája ábra Fogótıke gazdálkodás (working capital management) hatásai ábra A forgótıke meghatározása ábra A készpénzforgás idıegyenese ábra A felelısségi központok "családfája" ábra A felelısségi központok néhány kiemelt jellemzıje szerinti rendszerezése ábra A gyakorlatban leggyakrabban elıforduló felelısségközponttok ábra Esély Rt. kiemelt adatai üzletágankénti bontásban ábra Du Pont mutatószámrendszer ábra Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató felépítése ábra Megbízási kalkulációs ív... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 58. ábra A megbízások kalkulációja (job costing) és a tömegtermelés kalkulációja (process costing) összehasonlítása... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 59. ábra A Metal Products termelési folyamata... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 60. ábra A fizikai áramlás és költségáramlás a tömegtermelés kalkulációja (process costing)ban..hiba! A könyvjelzı nem létezik. 61. ábra Összeszerelı részleg termelési folyamatai... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 62. ábra Költség hozzárendelés az összeszerelı részlegen... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 63. ábra Megbízások kalkulációja és tömegtermelés kalkulációja termékjellemzık...hiba! A könyvjelzı nem létezik. 64. ábra A norma szerinti költségek alkalmazásának folyamata Az ábra forrása: Pauline Weetman (1997): A vezetıi számvitel alapjai, PSZF Budapest, p ábra Eltérések felbontása a részköltségen alapuló norma szerinti költség rendszerben ábra A ZBB munkalépései ábra Munkaidı mérleg a nulla-bázisú költségtervezéshez ábra Belsı szolgáltatások költséghely költségterve ábra Anyagjellegő és egyéb ráfordítások a belsı szolgáltatások költséghely költségtervében ábra Belsı szolgáltatások költséghely összesített költségterve ábra Hagyományos költségelszámolási rendszer ábra Tevékenységalapú költségszámítási rendszer ábra Bıvített értékelemzési séma ábra Az értékelemzés BENE-FITT féle modelje ábra A funkciók meghatározását segítı táblázat ábra Funkciócsaládfa felépítési elve Törölt: 120 Törölt: 121 Törölt: 122 Törölt: 122 Törölt: 123 Törölt: 125 Törölt: 126 Törölt: 131 Törölt: 132 Törölt: 143 Törölt: 144 Törölt: 145 Törölt: 145 Törölt: 145 Törölt: 147 Törölt: 148 Törölt: 162 Törölt: 163 Törölt: 166 Törölt: 166 4

5 77. ábra A kritikus pontok költségorientált meghatározása ábra Az értékelemzés három egymásra épülı ága Törölt: 167 Törölt: 167 5

6 Bevezetés Az egyszeri kis százlábúnak tyúkszem nıtt a lábára. S mivel sok lába volt és így sok tyúkszeme keletkezett, amelyek igen-igen kínozták, elment hát egy orvosprofesszorhoz, hogy segítsen rajta. A professzor úr - rendkívüli eset lévén - konzíliumot hívott össze, megtanácskozni a problémát. A tudós testület hosszas vita után kimondta a verdiktet: alakuljon át a százlábú kígyóvá, s így majd nem sanyargatja (nem létezı) lábát a tyúkszem sem. A kis százlábú könnyes szemmel hálát rebegett, majd - távozó félben - az ajtóból hirtelen viszszafordult és szerényen megkérdezte: Igen, igen professzor uraim, de hogyan? Mire a tudós tanács szinte egy emberként tárta szét a kezét és azt válaszolta: Hja kérem, azt már mi sem tudjuk. Képzeljük el, hogy úgy kellene irányítanunk egy vállalkozást, hogy csak a globális, a vállalkozás egészének teljesítményére vonatkozó információk állnak rendelkezésünkre. Azt tudjuk, hogy a vállalkozás egésze veszteséges, ám nem tudjuk, hol avatkozzunk be: hol, melyik terméknél, szolgáltatásnál, piaci területen keletkezik a veszteség. Bajban lennénk, hiszen döntéseink hatásait a belsı önelszámoló egységek szintjén kell és lehet lemérni. A veszteség felszámolására a hozamok növelésén és/vagy a ráfordítások csökkentésén vezet az út, ám, ha ehhez nem kapunk megbízható, területi, üzletági jelentéseket, akkor könnyen célt veszíthetnek a költségek lefaragására, vagy a hozamok növelésére vonatkozó intézkedéseink. A vállalkozások többségénél érvényesítik a felelısségi elvet valamilyen mértékig. A felelısségi elv akkor teljesülhet maradéktalanul, ha a vezetı hatás- döntés- és felelısségköre egybeesik, és ha minden vezetı idıben hozzáfér a számára releváns, azaz a döntés szempontjából lényeges információkhoz. Tisztában kell lennünk azzal, hogy miközben sok hazai vállalkozásnál még csak nyomvonalakban fedezhetı fel a felelısségi elven felépített belsı elszámolás, teljes körő kiépítettség mellett is egyre jobban kiütköznek az ellentmondásai, s így bizonyíthatóan egyre kevéssé képesek beváltani a hozzá főzött reményeket. Miért? E vezetıi információs rendszerek és a rájuk támaszkodó vezetıi kontrolling eszközeit napjaink piaci és technológiai környezete túlhaladta. A hagyományos kalkulációs módszerek félrevezetı információkat szolgáltatnak a mindennapi döntési szituációkban. A döntéstámogató tevékenység által szolgáltatott információk szinte kizárólag a vállalaton belüli eredményt befolyásoló tényezık vizsgálatával foglalkoznak, elenyészı figyelmet fordítva a vállalatok mőködési környezetének vizsgálatára. Gondot okozhat az is, ha a döntési probléma felmerülése, és a beavatkozás mérlegeléséhez szükséges megalapozott információ kézhez kapása között túl hosszú idı telik el. A hagyományos pénzügyi mutatókat egyre inkább bírálják nyilvánvaló hibáik, múltra orientált szemléletük miatt és fıként azért, mert nem képesek jól tükrözni napjaink értékteremtı folyamatait, szinte semmit nem tudnak megmutatni a vállalkozások alapvetı képességeirıl, amelyek az értékteremtés jelen, és jövıbeli legfıbb pillérei! A rövidtávú nyereségszemlélet, a pénzügyi eredmények túllihegése oda vezet, hogy a vállalkozás (vagy egy-egy egysége) nem invesztál (eleget) az új termékek fejlesztésébe, a belsı folyamatok javításába, az emberi erıforrás fejlesztésébe, a rendszerfejlesztésbe. A hagyományos vezetıi számvitel mára már kevéssé képes hathatós segítséget adni a kis százlábú példázatához hasonlóan azokhoz a radikális változásokhoz, amelyre néhány vállalatnak nagy szüksége lenne égetı problémáik orvoslásához és a túlélésük érdekében! 6

7 A XXI. század kihívásai a közgazdaság-elmélet és az üzleti tudományok többségének alapos újragondolását sürgetik, ez alól a számvitel területei sem kivételek. Az útkeresés iránya a stratégiára alapozott vezetıi számvitel lehet, ám ehhez nélkülözhetetlen a hagyományos vezetıi számvitel eszköz és módszertanának alapos ismerete is. Számos olyan eleme van ugyanis, amelyek részint új tartalommal megırzésre méltóak, részint kreatív adaptációval jól hasznosíthatók a stratégiai vezetıi számvitel új igényeinek megoldásához is. E tankönyv azokat az elméleti megfontolásokat és módszertani megoldásokat rendszerezi, amelyek ismerete minden bizonnyal alapul szolgál ahhoz, hogy képesek legyünk vezetıként praktikus, elıremutató választ adni a HOGYAN kérdésére a mindennapi gyakorlati problémák felmerülés során. Ilyenek a vezetıi számvitel klasszikus témakörei, a költség- és fedezetelemzés, a költségracionalizálási eljárások, a felelısségelvő számvitel, a tervezés és tervellenırzés. Van néhány olyan, nálunk indokolatlanul háttérbe szorított hatékonyságjavító módszer, amelyet kár lenne a fürdıvízzel együtt kiönteni. Ilyenek például: a vezetıi döntések súlyozását segítı Pareto-elemzés, a tevékenység alapú kalkuláció (Activity-Based Costing, ABC), a nulla-bázisú költségelemzés (Zero-Based Budgeting). A jegyzet végén több átfogó szakirodalmi ajánlás található azok számára, akik elmélyülnének ebben az izgalmas témakörben. Az ismeretanyag feldolgozását az elhangzott elıadások videofelvételei és a pps formátumban elérhetı diasorai, a tananyaghoz készített internetes gyakorló és tesztrendszer támogatja. Bízom abban, hogy az olvasó nem csak érdekes és gyakorlatiasan rendszerezett ismeretekre lel a jegyzet használatával, hanem azok közvetlen gyakorlati alkalmazása során érzékeli is majd hasznosságukat. Ehhez kívánok tanszékünk és szakcsoportunk tanárai nevében lelkesedést, önbizalmat, kitartást, és az eredmény nem maradhat el! 7

8 1 A hagyományos vezetıi számvitel szerepe, határai Amennyiben a vállalati számvitel egy részének céljairól szólunk, jó mindenekelıtt arra emlékeztetni, milyen általános céllal bír a számvitel a vállalatban. Ha összehasonlítjuk a vállalatot egy másik gazdálkodó szervezettel, például az emberi testtel, a számvitelt nagyrészt az emlékezet és az idegek feladata illeti meg. Az emberi idegek mutatják meg, hogy valahol a testben egy inger keletkezik. Egy sebesülés, egy hiány vagy fogyatékosság, egy zavar az idegek által védekezı reakciókat vált ki. Így a számvitelnek, s különösen a belsı számvitelnek az a feladata, hogy a vállalatban felmerülı minden olyan hiányosságot, sebesülést, gyengélkedést, amely más, durvább eszközökkel nem válik nyilvánvalóvá, a vállalat agyának, azaz a vezetésnek a tudomására hozzon. (Eugen Schmalenbach 1 ) A FEJEZET CÉLJA: Ebben a fejezetben áttekintjük a kontrolling információk jelentıs részét szolgáltató vezetıi számvitel és maga a kontrolling terület helyét és szerepét a vállalati irányítási rendszerben. Megismerjük a vezetıi számvitel fejlıdési állomásait, a pénzügyi és vezetıi számvitel feladatát, kapcsolódásukat. Rálátást nyerünk a vezetıi számvitel legfontosabb feladataira és outputjára, a vezetıi jelentésre (report). Feltárjuk a hagyományos vezetıi számvitel lehetıségeit, és nem hallgatjuk el a korlátait sem, amelyek miatt a hagyományos eszköztár ma már egyre kevéssé tudja beváltani a vele kapcsolatos elvárásokat. Hangsúlyozzuk, hogy a módszertan nem, csak a felhasználás módja vált korlátozottan hasznosíthatóvá, ezért ráirányítjuk a figyelmet a vezetıi számviteli alapos módszertani ismereteinek fontosságára KULCSSZAVAK: kontrolling, stratégiai kontroll, menedzsment kontroll, operatív kontroll, PCDA kör, számvitel, üzemgazdaságtan, pénzügyi számvitel (financial accounting), vezetıi számvitel (management accounting, vezetıi jelentés (report), láthatatlan vagyon 1.1 A vezetıi számvitel a kontrolling legfontosabb építıeleme Ismeretanyagunk, a vezetıi számvitel a vállalatirányítás kontrolling alrendszerét látja el autentikus információkkal. Témánk tárgyalását ezért kezdjük a kontrolling és a vezetıi számvitel kapcsolatának feltárásával, hogy pontosan lássuk, milyen igényeket, elvárásokat kell és lehet támasztani a jól kiépített vezetıi számviteli információs rendszerrel szemben! Mi a kontrolling célja és funkciója a szervezeten belül! A kontrolling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenırzést és az információellátást hangolja össze. 1. ábra A kontrolling szabályozókör az irányítás támogatására 8

9 Célja, hogy a jövedelmezıséget és a finanszírozási helyzetet javító intézkedések meghozatalát már a tervezés idıszakában biztosítsa. Alapvetı feladata a vezetık és a döntéshozók támogatása pénzügyi, üzemgazdasági eszközökkel és módszerekkel. Fontos és hangsúlyos feladata továbbá, hogy a vezetık dinamikus összhangot tudjanak teremteni a szervezet, annak környezete, stratégiája és struktúrája (belsı mőködése) között. A 2. ábra bemutatja a kontrolling koncepció 1 lényegét és az is látható benne, hogy a vezetıi számvitel kiépítése és mőködtetése a hatékony kontrolling rendszer egyik legfontosabb eszköze. Kontrolling filozófia - számszerősített és mérhetı teljesítmények alapján történı irányítás - felelısség és hatáskör egysége - tervmegállapodások - reagálás a tervtıl való eltérésekre - hatáskörrel rendelkezık intézkedési elırejelzési kötelezettsége KONTROLLING KONCEPCIÓ Kontrollig feladatok és eszközök Vezetıi Tervezés számvitel - tervköltség-számítás teljes költségen - üzletági eredményszámítás - piaci fedezetszámítás - termék fedezetszámítás - kalkulációk - elıkalkuláció - tervkalkuláció - közbensı kalkuláció - utókalkuláció - stratégiai és üzleti tervezés - éves tervezés (budget) - projekttervezés - analitikus költségtervezés Kontrollingot támogató bázisrendszerek - rendeléskezelés - pénzügyi számvitel - tárgyi eszköz-gazdálkodás - bérnyilvántartás - anyaggazdálkodás 2. ábra A kontrolling rendszere és építıelemei 2 Beszámolórendszer - hierarchikus felépítéső terv-tény (várható-tény) beszámolók - átfogó vezetıi információs rendszer Kontrolling szervezet - központi kontrolling - üzletági kontrolling - funkcionális területek szerinti kontrolling - beruházás - marketing - termelés - pénzügy - K+F - személyügyi - Idıgyőjtés - Üzemi adatok győjtése A kontrolling kialakulása és fejlıdése: A kontrolling az 1960-as évektıl lépett be a vezetési tevékenységek közé és kapott egyre nagyobb jelentıséget a vezetıi döntések támogatása révén az üzleti folyamatok irányításában. A kontrolling tevékenység szervesen beépül a vállalkozásirányításba, hiszen a stratégiai, a menedzsment és az operatív szintő kontroll egyaránt nélkülözhetetlen a szervezeten belül. E kontrollszintek legfontosabb különbségeit mutatja a 3. ábra. Megnevezés Stratégiai kontroll Menedzsment kontroll Operatív kontroll A probléma jellemzıi Nehezen meghatározható, strukturálatlan, sok alternatíva, tisztázatlan oksági kapcsolatok Vannak példák, többször visszatérı feladatok korlátozott számú alternatíva, részben progra- Elıírt szabályok, matematikai modellek használata Idıtáv A kontrollfolyamat jellemzıi Az iparág jellegétıl függıen akár több évtized is lehet Kevés formális elemzés történik, nagyrészt egyéni ítéleteken alapul, van idı az alapos munkára, szabályozatlan. mozható Az elkövetkezı néhány év, a hangsúly a következı idıszakon van. Több formális elemzés. Vannak határidık, kevés iteráció, ritmusos Közvetlen jövı Nem kritizálható elıírások követése, Ismétlıdı 1 Az eredeti ábrán controlling és controll szerepel, jegyzetünkben azonban igyekszünk következetesen ragaszkodni a magyar helyesírásnak megfelelı kontrolling és kontroll írásmódhoz. 9

10 Értékelés Mi áll a középpontban? Határidık Szubjektív és bonyolult, az értékelés csak hosszú távon lehetséges A vizsgálandó részterület, a hosszú távú terv (program) nem hierarchikus A gyorsaság általában nem lényeges Kevésbé bonyolult, Legalább évenkénti értékelés A programok és a felelısségi központok egyaránt hierarchikus A gyorsaság általában fontosabb a pontosságnál 3. ábra A kontroll különbözı szintjeinek összehasonlítása 3 Általában világosan meghatározott szempontok, azonnali értékelés Nem hierarchikus Azonnali A vállalat tevékenységek meghatározó dimenzióval együtt változik a kontrolling tárgya, szerepe és struktúrája. Megkülönböztethetı a vállalkozáson belül a stratégiai üzletágak ágazati kontrolling tevékenysége, a funkcionális területek funkcionális kontrolling tevékenysége és az értékteremtı folyamatok folyamat kontrolling tevékenysége. A kontrolling szónak két fontos jelentése van: az ellenırzés és az irányítás. Ezt az úgy nevezett PDCA kör foglalja magába, amely a Plan (tervezd), Do (csináld, mőködtesd), Control (ellenırizd) és Act (avatkozz be, cselekedj) felszólító szavak kezdıbetőibıl áll. 4. ábra A PDCA kör 4 A hatékony kontrolling feltételezi egy speciális kontrolling szemlélető terv- tényösszehasonlításra épülı ellenırzési rendszer kialakítását. A terv-tény összehasonlítás igénye miatt a kontrolling területek közül a tervezés szerepe egyre hangsúlyosabb, hiszen fontos, hogy ott tervezzék meg és mutassák ki az erıforrás-felhasználás miatt felmerülı költségeket, a ráfordításokat és hozamokat, ahol azok ténylegesen keletkeznek. A vállalati ellenırzés 2 és a kontrolling kapcsolatára elmondható, hogy mind a kontrolling, mind a belsı ellenırzés a modern vállalatvezetés nélkülözhetetlen eleme. A kontrolling elsısorban jövıorientált, a középpontjában a jövıbeni sikeresség, eredményesség áll és kevésbé irányul az elıírások, szabályok betartására, ami inkább a belsı ellenırzést jellemzi. A vállalatirányításnak ez a két önálló alrendszere egymást kiegészíti, egymással kölcsönhatásban van. Jó együttmőködésük hozzájárul a jó vezetıi döntéshozatalhoz, a vállalkozási célok eléréséhez. A kontrolling hatékonyságát meghatározó tényezık között fontos szerep jut annak az adatbázisnak, amelyet a vállalat számviteli-, és analitikus ügyviteli rendszerei együttesen biztosítanak, hiszen a kontrolling lehetıségeit meghatározza részint a számvitel által biztosított információ tartalma, a bevételi- és költségadatok struktúrája, 2 Ellenırzés alatt értve a vállalaton belüli ellenırzés valamennyi formáját, így a folyamatba épített, kivételek elvén alapuló vezetıi ellenırzést és a függetlenített belsı ellenırzést is. 10

11 részint azok az analitikus nyilvántartásokból nyerhetı adatok, amelyek fıként a teljesítmények értékelése során segíthetik a kontroller elemzési munkáját, de gátolhatják is az igényektıl eltérı minıségben, adattartalommal vezetett analitikák. Az analitikus nyilvántartások egy része a számviteli-pénzügyi rendszer szerves része, más ügyviteli nyilvántartásokat (kereskedelem, mőszak, eszközök teljesítményének feldolgozása) az egyéb szakterületeken vezetnek. A továbbiakban fókuszáljunk arra, hogy miért és milyen mértékben támaszkodhat a vezetıi számvitel információs adatbázisára a kontrolling tevékenység! Ehhez azonban azt kell tisztán látnunk, hogy melyek a pénzügyi és a vezetıi számvitelnek azaz a számviteli rendszer és az ezen belül vezetett analitikus nyilvántartások két nagy területe céljai, feladatai, módszertani megközelítései. 1.2 A vezetıi számvitel helye a vállalati irányításban és információs rendszerében A kontrolling legfıbb információforrása a vezetıi számvitel, amelynek elsıdleges célja a jövıorientáltság, a célorientáltság és a költségtudatosság mellett a vezetıi döntésekhez szükséges kontrolling információk biztosítása. A hatékony kontrolling teljes eszköztárával a célirányos döntéshozatalt szolgálja, éppen idıben, releváns információval képes megalapozni a döntéseket, segít súlyozni a döntési szempontokat és így rangsorolni a lehetséges döntési megoldások között. A vezetıi számvitel ezért akkor felelhet meg a vele kapcsolatos vezetıi elvárásoknak, azaz akkor töltheti be célját, ha képes a vezetést támogató belsı információs rendszerével oszlatni az információhiányból származó bizonytalanságot, méghozzá just in time módon, épp a megfelelı idıben biztosítva a vezetık számára releváns információkat a szükséges részletezettségben, annak érdekében, hogy célorientált, értéktudatos és költséghatékony döntéseket hozhassanak, és meghozott döntéseik hatásait érdemben kontrollálhassák. A vezetıi számvitel feladata, hogy éppen idıben és a szükséges mélységben nyújtson releváns információt a vezetés különbözı szintjeinek a tervezés, a döntéshozatal, az irányítás, a teljesítménymérés és az ellenırzés területén A vezetıi számvitel fejlıdése A vezetıi számvitel fejlıdése töretlen, újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie. A költségek kontrollálása (költségkeretek szerinti tervezéssel és elszámolással) az 1950-es évektıl kapott nagyobb szerepet, s így a vezetıi számvitel ekkortól kap nagyobb jelentıséget. Ennél azonban sokkal korábban, már a XIX. század elején felmerült az átlátható és kiszámítható költséggazdálkodási rendszer iránti igény, amelynek segítségével jobban biztosítható a termelési folyamatok gazdaságosságának mérése, ám ez idıben a megfigyelés, számbavétel és ellenırzés információs hátterét elsısorban üzemgazdasági módszerekkel és az üzemgazdasági számvitel eszközeivel biztosították. Elsıként a nagyobb textilüzemekben, fegyvergyárakban használták fel a megfigyelt költségadatokat a teljesítmény méréséhez, a bérlevonások megalapozásához, majd a század közepétıl már a vasúttársaságoknál és az acéliparban is egyre nagyobb szerepet kapott. Erre az 11

12 idıszakra az a jellemzı, hogy a viszonylag homogén termelés és a szők termékválaszték miatt a meghatározó közvetlen költség (anyagfelhasználás, a fizikai munkások teljesítménybére) gazdaságossá tétele biztosította a vállalkozás nyereséges mőködtetését. Kezdetben tehát a vezetıi számvitel legfıbb feladata az volt, hogy az irányítás szempontjából leglényegesebb költségek kiemelt megfigyelését el tudja látni, s ezzel érdemben hozzájáruljon a vezetıi döntések megalapozásához, akár a költségkeretek tervezésekor, akár a felelısségelvő költséggazdálkodás érvényesítésérıl volt szó. Az 1980-as években a vezetıi számvitel még a pénzügyi/számviteli funkcionális terület részeként e terület irányítása és felügyelete alá tartozott, és a többi funkció ellátását is a szabályszerő számviteli beszámolási tevékenység követelményeinek rendelték alá. A szervezetek pénzügyi/számviteli területéhez hagyományosan még a pénzkezelési, (treasury), pénzügyi számviteli (beszámolókészítés, könyvelés), vezetıi számviteli (üzemgazdasági feladatok, utókalkuláció, árkalkuláció), adózási és belsı ellenırzési funkciók tartoznak. Az 1990-es években a pénzügyi funkció felértékelıdött a vállalatirányítás egyéb területeihez képest, hiszen az értéktudatos szemlélet erısödésével a pénzügyi információk alapozták meg a felelıs vállalatirányítást és 2000-tıl a stratégiai értékmenedzsment került az irányítás homlokterébe Pénzügyi számvitel - vezetıi számvitel Magyarországon a vezetıi számvitel ebben az önálló formájában az 1990-es évektıl nyert hazánkban is polgárjogot, átvéve a nemzetközi gyakorlatot, amely pénzügyi számvitelre (financial accounting) és vezetıi számvitelre (management accounting) bontja a számvitelt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy korábban nélkülöztük a vezetık információellátását biztosító vezetıi számviteli eszköz és módszertant, ám ez több helyrıl vált hozzáférhetıvé, mégpedig az üzemgazdasági számvitel, a statisztikai elemzések és az ellenırzési tevékenység részeibıl. A pénzügyi számvitel követendı könyvelési elıírásait és a beszámoló készítés alapelveit a számviteli törvény, a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok IAS 3 /IFRS 4 tartalmazzák. Mivel Magyarországon a vállalkozások adófizetési kötelezettsége és az adóellenırzés egyaránt a pénzügyi számvitel információszolgáltatásaira épül, ezért a kontrolling információkat elıállító vezetıi számvitel elsıdleges forráshelye a pénzügyi számvitel. Mindkét számviteli rendszer módszertani alapját a kettıs könyvelés biztosítja, csak a vezetıi számvitel esetében a számba vett gazdasági eseményrıl részletesebb információt rögzít. Nincs akadálya azonban annak, hogy a vezetıi számvitel által biztosított tényleges számviteli információkat más összefüggések láttatása érdekében átalakítsák (tıkésítsék, diszkontálják stb.) és annak sem, hogy egyéb ügyviteli rendszerek más elven felépített információival egészítsék ki a kontrolling adatszolgáltatás keretében, ha a vezetés erre igényt tart. Erre részletesebben visszatérünk a 3.3 fejezetben! 3 Nemzetközi Számviteli Standardok (International Accounting Standards, rövidítve IAS) 4 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, rövidítve IFRS) 12

13 1.2.3 A vezetıi számvitel információs rendszerének kiépítése Belátható, hogy a pénzügyi számvitel és a vezetıi számvitel közötti különbség abból adódik, hogy más a felhasználók köre és más az információk súlyozása, mélysége, részletezettsége. Vannak döntések, amelyek a vállalat egészére hatással vannak és vannak olyanok, amelyek hatását egységek, területek, termékek szintjén kell lemérni, s így ezeket az egyes vezetık felelısségi körébe tartozó területi, üzletági jelentéseknek kell tükrözni. Ez utóbbi esetben a vezetıi számvitel információinak nem globálisan és általánosságban, hanem a konkrét döntési helyzet vonatkozásában kell támogatnia a vezetıi döntéshozatalt (például egy célzott tevékenységet, értékesítési piacot, kutatási- vagy beruházási projektet, kiszolgáló részleget kell beindítani, felfuttatni, esetleg megszüntetni). Minden mutatószám, elemzési módszer használható globálisan, a vállalkozás egészére vonatkozó információtartalommal, de értelmezhetı az egyes területileg elkülönült termelı, szolgáltató egységek üzleti egységek és funkcionális területek, termékek, szolgáltatások portfoliók szintjén is, döntéseik értékelésére, ellenırzésére, sıt bizonyos várható tendenciák megragadására, elırejelzésére. Jól mőködı, a vezetık igényeit szolgáló vezetıi számviteli információs rendszert a tapasztalat szerint két lépésben érdemes kiépíteni: A pénzügyi számvitel mögött álló 500 éves elméleti háttér nagyon komoly biztonságot jelent, amire támaszkodni kell. Ezért az üzemgazdaságtan alkalmazása irányába az elsı kibıvítést a számviteli törvény elıírásainak megtartása mellett célszerő megtenni. Ha ezt a bıvítést megtettük és az így kialakult információs rendszert biztonságosan használjuk, akkor lehet merészebben elırukkolni olyan módszertani megoldásokkal, amelyek a pénzügyi számvitel kereteit meghaladják és az információs rendszer módszertanát döntıen az üzemgazdasági megfontolásokra alapozzák. A vezetıi döntéshozatal érdekében kialakított vezetıi számviteli információs rendszer mőködtetése akkor töltheti be jól a hozzáfőzött elvárásokat, ha hasznosítja az összes információt, amelyet a számvitel eszköz és módszertana szolgáltatni tud, ugyanakkor más eszköz- és módszertant igyekszik használni olyan döntések megalapozásához, amelyekre a számok nem, vagy nem jól tudnak válaszolni! A vezetıi számviteli információk egyik fontos területe a költséginformációkkal kapcsolatos. A költségekkel kapcsolatos információs rendszer kialakításáról, annak négy fejlettségi szintjérıl a tankönyv 3.5. fejezete szól A vezetıi számvitel végterméke az ún. vezetıi jelentés A pénzügyi számvitel végterméke a beszámolójelentés, amelynek kötelezı számszaki részei a mérleg, az eredmény- és cash flow kimutatás. A vezetıi számvitel végterméke a vezetıi szintek szerint eltérıen részletezett vezetıi jelentés (report). 5. ábra Vezetıi számvitel feladata 13

14 A vezetıi döntéshozatalhoz szükséges releváns információkat a vezetıi jelentések (riportok) tartalmazzák az egyes vezetési szintek és szerepkörök szerinti eltérı részletezettségben. A vezetıi jelentésben is megtalálhatók mérleg, eredmény és cash flow adatok, de nem vagy nem csupán a vállalat egészére, hanem az adott vezetıi területre vonatkoztatva. A vezetıi számvitel úgy látja el feladatát, ha az 5. ábra szerinti igényeknek megfelelıen összeállított vezetıi jelentések egy adott idıszakról eltérı mélységben és részletezettségben tartalmaznak az egyes vezetık részére a felelısségi és hatáskörükbe tartozó cash flow jellegő információkat, amelyek a pénzkészletre ható pénzügyi tranzakciók (pénzbevételek, pénzkiadások) jellegérıl és nagyságrendjérıl tájékoztatnak, eredmény jellegő adatokat, amelyek a mőködés eredményességére ható tranzakciók (hozamok és ráfordítások) jellegérıl és nagyságrendjérıl informálnak valamint mérleg jellegő adatokat, amelyek a rendelkezésre álló erıforrások és kötelezettségek nagyságáról, összetételérıl, eredetérıl valamint egy korábbi idıponthoz képest a növekedésrıl, csökkenésérıl adnak számot. A vezetıi riportok tekinthetık a vezetıi számvitel outputjainak, végtermékeinek, ám ahhoz, hogy ezek megfelelı idıben és részletezettségben álljanak a vezetık rendelkezésre, számos további tevékenység megszervezésére és folyamatos mőködtetésére van szükség. Ezek a következık: A költség- és önköltségszámítás igény szerinti kiépítése. E terület a költségszámítási eljárásokat (költségelszámolás és önköltségszámítás) megalapozó elméleti és módszertani tevékenység. Az önköltségszámítás célja a termék, szolgáltatás önköltségének meghatározása. A tárgya az a termék, szolgáltatás vagy teljesítmény, amelynek önköltségét meg kívánják határozni. Az egysége általában az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegysége vagy teljesítményegysége. A kalkulációs tevékenységen belül igény szerint lehet szükség a költség- és az árkalkulációs tevékenység végzésére, amelybıl a költségkalkuláció a vállalkozás mőszakigazdasági tevékenységi körébe tartozó termékek, szolgáltatások tervezett vagy tényleges erıforrásigényét veszi számba, míg az árkalkuláció ennek figyelembevételével a termék vagy szolgáltatás árára tesz javaslatot. Az elemzés nehezen nélkülözhetı, kiemelt területe a vezetıi döntéstámogatásnak. Milyen a jól felépített és összehangolt vezetıi jelentésrendszer? 6. ábra A vezetıi jelentések (riportok) elhelyekedése a vezetıi információk rendszerében 5 14

15 A jól összehangolt és a vezetık valós igényeire felépített vezetıi jelentésrendszer kialakításához elızetesen felmérik a vezetıi igényeket, ezek alapján győjtik, dolgozzák fel, rendszerezik és elemzik a vállalat rendelkezésére álló adatokat egy olyan üzleti modell segítségével, amely képes a vállalati folyamatokat teljes körően leírni és képes összehangolni a rendelkezésre álló erıforrásokat és a vezetıi igényeket. A testreszabott vezetıi jelentés megjeleníti az egyes vezetıi szintek eltérı információszükségletét (ld. 7. ábra). Az információ igény megnevezése Termelési igazgató helyettes Mőszaki igazgató helyettes Marketing igazgató helyettes Gazdasági igazgató helyettes Igazgató Szabad kapacitás havi, napi havi, napi havi Kapacitás kihasználás havi Havi Tárgyi eszköz állomány (gép) Havi havi Általános állományi létszám költséghely bontásban Költséghelyenkénti közvetlen költség - óra önköltség (idı) - közvetlen anyag havi Havi havi havi havi havi havi havi havi havi havi Fenntartási költség Havi Likviditás heti Heti heti napi heti Anyagbeszerzés (program szerint) heti heti Termelés számbavétel havi Havi havi havi Termékenkénti - közvetlen anyagköltség - közvetlen bér - fedezet, fedezeti hányad havi havi havi havi havi havi 7. ábra Információszükséglet meghatározása 6 havi havi havi havi havi havi havi havi havi A jól felépített vezetıi riportok a szöveges értékelés helyett/mellett fokozottan élnek a szemléltetés, áttekinthetıség, lényegkiemelés érdekében a korszerő vizuális megjelenítési lehetıségek kihasználásával (táblázatok, grafikus, térképszerő, vagy hálótechnikás ábrák). A vezetıi jelentések keretében a vezetıknek rendszeres, megbízható információkon alapuló, kellıen áttekinthetı és célirányosan részletezett jelentést kell kapniuk az egyes üzletágak, célpiacok, projektek vonatkozásában a nyereség és veszteség alakulásáról és az általuk felügyelt terület mőködésének pénzügyi kihatásairól, amely a tényadatokat az idıarányos tervelıirányzattal és a korábbi idıszakok adataival összehasonlítva és értékelve (terv-tény, terv-bázis elemzés) mutatja be. E döntések konkrét erıforrásokat, embereket, munkafolyamatokat érintenek, ezért olyan belsı számviteli információs rendszernek kell ezt a tevékenységet kiszolgálni, amely a vezetés igényei szerint győjti, tagolja az elsıdleges számviteli információkat, s így hozzájárul a vezetıi döntések számszaki megalapozásához, tájékoztatja a vezetıket a termelı, szolgáltató, irányító stb. egységeinek gazdálkodásáról, az egyes termékek, szolgáltatások jövedelemtermelı képességérıl, az idıszak során felmerülı költségek jellegérıl és egyéb, a gazdálkodás kézbentartásához szükséges információkról. 15

16 1.3 Hagyományos vezetıi számvitel lehetıségei és korlátai Tény, hogy vezetıként, döntéseink meghozatala elıtt nem nélkülözhetjük a számokból nyerhetı információkat, döntéseink hatását pedig szeretnénk nyomon követni célirányos elemzési módszerek segítségével. A hatékony kontrolling mőködtetése érdekében a vezetıi számvitelnek meg kell teremteni a kontrolling funkciók érvényesülésének szervezeti (környezeti) feltételeit (hatáskör, felelısség, irányíthatóság stb.), amelyek leginkább az ún. felelısségközpontú szervezetekben valósíthatók meg; biztosítani kell a kontrolling szervezet és a fogadó szervezet együttmőködésének harmóniáját; biztosítani kell a kontrolling feladatok egyértelmő, konkrét kijelölését, és elhatárolását, a kontrolling (kontroller) munkamódszerének és kompetenciájának meghatározását, valamint a kontrolling szervezet racionális kialakítását, zavartalan mőködését. A hagyományos vezetıi számvitelt több körülmény teszi egyre inkább túlhaladottá. Az elsı és egyik legfontosabb oka ennek az, hogy az utóbbi évtizedekben a költségszerkezet erıteljesen átrendezıdött: a közvetlen költségek radikálisan lecsökkentek, míg az általános költségek soha nem látott ütemben emelkednek. A 8. ábrából látható, hogy az 1970-es években a közvetett költségek elérték az összköltség 60%-t, de napjainkra már a 80-85%-os részarány válik uralkodóvá! 8. ábra A költségszerkezet átrendezıdése 7 - A közvetlen anyagköltség csökkenését okozta, hogy megnıtt az automatizáltság, intenzívebbé vált a beszerzési és értékesítési piacokkal való kapcsolat. A számítógépbe integrált gyártási rendszerek lehetıvé teszik a termékek lényegesen rugalmasabb gyártását. Kifejlesztettek ún. éppen idıben rendszereket, hogy minimalizálják a készletezés (diszponálás, raktározás, elıkészítés) költségeit termelési zavarok nélkül. - A közvetlen bérköltség csökkenése visszavezethetı arra, hogy a bérköltség aránya elsısorban az erıteljes technológiai továbbfejlesztés és az ehhez kapcsolódó racionalizálás miatt csökkent. A csökkenı bérköltségek együtt jártak az ún. technológiai költségek (mindenekelıtt az értékcsökkenési leírások, kamatok, energia, karbantartás) emelkedésével. - Az általános költségek azért növekednek, mivel erıteljesen megnıtt az elıkészítı, a tervezı, az irányító és az ellenırzı tevékenységek részaránya a kutatásban és a fejlesztésben, a beszerzésben és a logisztikában, a gyártástervezésben és a gyártás-irányításban, a minıségbiztosításban és a minıségvizsgálatban, valamint a megrendelések lebonyolításában, a forgalmazásban és az egyéb szolgáltatások terén. - Tehát egy olyan objektív költségváltozási tendenciával kell szembenézni, amely a hagyományos költséggazdálkodásban rejlı lehetıségeket lassan ki- 16

17 meríti. Ez nem azt jelenti, hogy lemondhatunk a költséggazdálkodásban rejlı racionalizálási lehetıségekrıl, ám jóval nagyobb kontextusban kell a kérdést megközelíteni. A fix költségek feltartóztathatatlan növekedése számos olyan új költségfelosztási módszer kifejlesztését eredményezte, amelyek jobban szolgálják a vezetıket e költségek felmerülésének valós okozóiról, némelyikük még a felmerülést megelızı idıszakban. A másik ok, amiért a hagyományos vezetıi számvitel egyre kevésbé tudja betölteni a feladatát, az, hogy a különbözı felelısségi szintekre kiépített belsı elszámolási mechanizmusok sokszor félrevezetı információikkal több kárt okoznak, mint hasznot. A vállalkozások életében különösen a mai felgyorsult világban a vezetık nap mint nap útelágazásokhoz, döntési csomópontokhoz érkeznek. A mindennapos döntési helyzetekben is egyre gyakrabban fordulnak elı az olyan rosszul strukturált problémák, amelyekre igaz, hogy - nem vagy nem jól ragadhatók meg a számokon keresztül, - céljuk nem fogalmazható meg egy jól definiált célfüggvényben, - kezelésükhöz nem állnak rendelkezésre olyan algoritmusok, amelyek biztosítanák a probléma megoldását, s így - a hagyományos módszerek és közelítésmódok nem visznek elıre: Az egyik probléma megoldása nagymértékben feltételezi a másiknak a megoldását is oly mértékben, hogy nem világos, hol is kellene kezdeni. Harmadik okként a láthatatlan vagyonelemek 5 arányának növekedése jelölhetı meg, amelyeket nem mér a vállalat pénzügyi rendszere, és a vállalatok értékének sokszor már 75%-át is kiteszik. Az egyre növekvı tendencia azt jelenti, hogy egy átlagos vállalkozás piaci értékének csak mintegy 25%-át teszik ki a kézzelfogható javai, azaz az eszközök nettó értéke csökkentve a kötelezettségekkel. 8 Az elsı ilyen esetek felbukkanásakor még lehetett valamilyen számítási hibára, véletlenre gyanakodni, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a láthatatlan vagyonelemek hatása miatt van. A láthatatlan vagyonelemek jelenlétét nem vehetjük félvállról, kezelésük megoldatlansága nem csupán a vagyonmérés és vagyonértékelés hagyományos módszertanát kérdıjelezi meg, de halomra dönti a korábban kikezdhetetlennek vélt közgazdasági alaptételeinket, menedzsment elveinket is. Természetes és sürgetı követelmény, hogy e vagyontömeget láthatóvá tegyük, de legalábbis döntéseinknél számoljanak velük! Ehhez fókuszálnunk kell a láthatatlan vagyon mozgósítására és összehangolására, és tudnunk kell mérni azt a néhány kritikus paramétert, amelyek a hosszú távú értékteremtésre irányuló stratégiát képviselik. Három nyomos ok, ami elırevetíti, hogy a hagyományos vezetıi számvitelt tovább kell fejleszteni a stratégiai szemléletre alapozott vezetı számvitel irányába. E tananyag témaköreinek tanulmányozása kapcsán azért kell mégis igen alaposan meg megismernünk a hagyományos vezetıi számvitel módszertanát, hogy a Vezetıi számvitel II. témaköreinél amely a stratégiai vezetıi számvitel új igényeit veszi számba hasznosítani tudjuk azokat új tartalommal, kreatív adaptációval! 5 Ide tartoznak a ráfordításként elszámolt, az emberhez kapcsolódó kiadások (személyi jellegő ráfordítások, különösen a munkabér, a képzéssel, a mobilitással és rekreációval összefüggı kiadások nagy része), a reklám és marketinggel összefüggı ráfordítások (ügyfélkapcsolat ápolásával és a piaci befolyásolással összefüggı kiadások nagy része), a szervezéssel, információ technológiával kapcsolatos ráfordítások, az élhetı környezet megtartása érdekében felmerülı ráfordítások stb. 17

18 2 Költségszámvitel A termelékenységjavítás érdekében a vállalkozás csökkentheti a költségeket a közvetlen és közvetett kiadások csökkentésével. Az ily módon megvalósított csökkentés lehetıvé teszi a vállalat számára, hogy kevesebbet költve emberekre, anyagokra, energiára és készletekre, ugyanolyan mennyiségő terméket állítson elı. Másrészt a vállalatok pénzügyi és fizikai eszközeik hatékonyabb kihasználásával csökkenthetik az adott szintő üzletmenethez szükséges mőködı állótıke mennyiségét. 9 (Kaplan R.S. Norton D.P.) A FEJEZET CÉLJA: E fejezet keretében igyekszünk egyértelmővé tenni, melyek a vezetıi döntéshozatal szempontjából releváns költségek, amelyeket a vezetıi számvitelnek a kívánt mélységben és gyakorisággal kell szolgáltatnia. Megismerkedünk a kontrolling és a vezetıi számvitel költségfogalma közötti eltérések okával. Ehhez mindenekelıtt egyértelmővé tesszük a költség, a kiadás és a ráfordítás fogalomhasználat, tartalmi eltéréseit, majd értelmezzük a gazdasági költség és a számviteli költség közötti különbséget. Fontos konzekvenciákkal jár annak tisztázása is, hogy a költségek valójában nem erıforrásokhoz, hanem lekötött kapacitásokhoz kapcsolódnak a mőködtetés során. Elkülönítjük a kontrolling megközelítés szempontjából kitüntetett három költséget (OPEX, CAPEX, HUMEX) és felállítjuk a kontrolling által igényelt üzleti modellt. E biztonságos fogalmi bázisunkra támaszkodva áttekintjük a költségek csoportosítási lehetıségeit és az önköltségszámítás elméleti kereteit. KULCSSZAVAK: gazdaságosság-mérés; költség; kiadás; ráfordítás; hozam; eredmény; fedezet; nem befolyásolható költség; rugalmas költség; alternatíva költség (opportunity cost); folyó költség (OPEX); explicit költség; implicit költség; kapacitás; kapacitások mőködtetése érdekében felmerült költség; kapacitás fenntartása érdekében felmerülı költség; anyagi beruházások kiadásai (CAPEX); emberi beruházások kiadásai (HUMEX); mérlegképes erıforrás; nem mérlegképes erıforrás; periódus költség; közvetlen költség; közvetett (általános) költség; fix költség; változó költség; önköltségszámítás; kalkuláció; fel nem osztott költség (FNOK); teljes költség; részköltség. A költségszámítás - amely mind a pénzügyi, mind a vezetıi számvitel kiemelt területe alapvetı célja a vállalkozás mőködési folyamatának számszerő megragadása, a gazdálkodás folyamatainak nyomon követése az elsı költség felmerüléstıl az értékesítésig. 9. ábra Költségszámvitel területei 10 A pénzügyi számvitel keretein belül a számviteli törvény lehetıséget biztosít a vállalkozás vezetıinek arra, hogy eldönthessék, milyen legyen a vezetıi döntések támogatását célzó költségelszámolásuk. Dönthetnek arról, melyik típusú eredménykimutatást választják a kötelezı beszámolójukhoz, és ehhez milyen költségszámítási megoldást alkalmaznak. A vezetıi számvitel keretében többek között arról dönthetnek, hogy kívánják-e és ha igen, hogyan kívánják felhasználni a 6-7. számlaosztályt a vezetıi információk biztosítására. Errıl bıvebben a tankönyv 3.3 fejezetében lesz szó. 18

19 A költségszámvitelnek a vezetıi számvitel keretein belül a vállalatvezetés gazdasági döntéseihez szükséges információigényét kell kiszolgálnia. Három területe van a költségszámítás által szolgáltatott információk hasznosításának: Az önköltségszámítás, amely fontos információval szolgál az adott idıszaki vállalati eredmény (nyereség vagy veszteség) meghatározásához, amelyhez szintén a költségszámítás nyújt információt. Ezzel a témakörrel foglalkozunk a tankönyv 2.5, 5.2, és 6. fejezetében. A vállalati tevékenységekkel kapcsolatos döntések meghozatala, röviden gazdaságosság-mérés. A vállalkozás jövıbeli tevékenységével kapcsolatos vezetıi döntésekhez (például termelés mennyisége, összetétele, idı- vagy teljesítményarányos bérezési rendszer bevezetése, árképzés) alapvetı fontosságú a költségszámítás információinak felhasználása. Ezzel a témakörrel foglalkozunk a tankönyv 3, 4 és 5.1. fejezetében. A tervezési, intézkedési feladatok megalapozása. A vállalkozás jövıbeli gazdasági tevékenységének tervezésére szükség van azért, hogy a jelenben meghozhassák azokat a gazdasági döntéseket, amelyek a jövıben - a tervezés által a vállalkozás számára lehetséges célok közül kiválasztott - kívánt cél eléréséhez segítik a céget. Ahhoz, hogy a kiválasztott célt a vállalkozás elérje, nemcsak körültekintı tervezésre van szükség, hanem arra is, hogy a megvalósítás folyamatában a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos tényadatokat a tervadatokkal folyamatosan összehasonlítsák, és az esetleges eltéréseket elemezve a tevékenységet folyamatosan korrigálják, a tevékenységet az elérni kívánt cél irányába tereljék. Ezzel a témakörrel foglalkozunk a tankönyv 3.1, 5.3, 5.4 fejezetében. 2.1 A költség, a kiadás és a ráfordítás fogalmi pontosítása Tudnunk kell, hogy a köznapi nyelvezetben a kiadást, a költséget és a ráfordítást egymás szinonimájaként szoktuk kezelni, ám a számvitel értelmezésében ezt nem tehetjük, ezért fontos, hogy mielıtt végleg pontosítanánk, mely költségek tartoznak a releváns döntési információk körébe, oszlassuk el a számvitelben járatlanok számára különösen sok gondot okozó, és a vezetıi döntéshozatalt is nem egyszer akadályozó fogalmi pontatlanságot, és nézzünk néhány példát az eltérés érzékeltetésére! 11 Ha egy vállalkozás törleszti a hitelét, nyilvánvalóan lecsökken a pénzkészlete, azaz pénzkiadása lesz. Ez azonban nem ráfordítás, hiszen a vállalkozás eredménye ettıl nem csökken. (A hitel után fizetett kamat viszont kiadás is, és ráfordítás is, hiszen a kamat a hitelnyújtás "ára", aminek kifizetése csökkenti az eredményt.) A ráfordítás a vállalkozás éves eredményébe beszámító, azt csökkentı tétel, a teljesítmények kibocsátása érdekében eszközölt befektetések bekerülési értéke. Ha egy vállalkozás befizeti a tárgyhavi ÁFA kötelezettségét, a kifizetett összeg csökkenti a meglévı pénzkészletét, tehát kiadás, de nem költség, és nem ráfordítás, mivel az ÁFA elszámolás az eredmény megállapítása szempontjából közömbös gazdasági esemény. Ha egy vállalkozás a termeléséhez anyagot vásárol, a pénzkészlete csökken, tehát kiadása van. Ugyanakkor költségként csak annyit számolhat el ebbıl az adott év termelési ráfordításai között, amennyit a beszámolási idıszak során ténylegesen fel is használt a termelésben. Az év végi leltárnak éppen az a jelentısége, hogy felmérje, milyen vásárolt vagy saját elıállítású készletek maradtak dec.31-én, amelyeket már csak a következı évben lehet feldolgozni és értékesíteni. (A fel nem használt anyagkészlet is 19

20 eszköz, mint az a pénz volt, amit érte kifizettek, csak most már nem pénzalakban, hanem anyagkészlet formájában áll rendelkezésre.) A kiadás az üzleti életben általában pénz- vagy erıforrás-fogyást jelent. A kiadás tehát egyrészt pénzügyi kategória, azaz a pénz csökkenésével jár, másrészt üzemgazdasági kategória, azaz naturális mozgásként is megnyilvánulhat (pl. anyagkiadás, árukiadás). Ha egy vállalkozás egy nagy értékő termelıeszközt szerez be, amelyet várhatóan több évig használni tud a vállalkozásában, akkor ez pénzügyileg kiadás, mégsem lenne közgazdaságilag racionális, hogy ez a teher a beszerzési év eredményét sújtsa. Ezért ennek költségként való számbavételére "csöpögtetve", az értékcsökkenés elszámolás keretében kerülhet sor. Az elszámolt értékcsökkenés (amortizáció) viszont az adott évben költséget jelent, anélkül hogy valójában pénzügyi kiadással járna. A költség a tevékenység érdekében felmerült erıforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. 10. ábra Kiadás, költség, ráfordítás egymáshoz való viszonya 12 A 10. ábrán szemléletesen látható, hogy a kiadás, a költség és a ráfordítás önálló halmazként értelmezhetı, bár vannak közös részeik, kapcsolódásaik. Elvileg és gyakorlatban is csak akkor kezelhetık egymás szinonimáiként, ha a kiadás, a költség és a ráfordítás egy azon üzleti évben merül fel. Példa erre, ha egy ez évi anyagbeszerzést (anyagkészlet) a beszerzéskor készpénzben ki is fizettek (kiadás), azonnal fel is használták termékek elıállításához (költség), és a készterméket amelybe már természetesen beépültek az anyagköltségen kívül az egyéb termelési költségek is el is adták, így a termék elıállítási költsége az eredménybe beszámító ráfordítássá konvertálódott. A (pénz)kiadás a pénzforgalomhoz, a költség a termelési-szolgáltatási tevékenységhez, míg a ráfordítás az eredmény alakulásához kapcsolódik Tekintsük át a 10. ábrán látható közös részhalmazok jelentését is: A költség és kiadás közös részébe például az ez évben a termelési költségek között felmerülı személyi jellegő költségek (bér és járulékai) tartoznak, amelyek az év során kifizetésre is kerülnek. A kiadás és a költség valós viszonya a következık szerint alakulhat: a kiadás és a költség egyidejőleg merülhet fel (pl.: javítási munka kifizetése készpénzfizetési számla alapján); a kiadás megelızheti idıben a költséget (többnyire ez a gyakorlat a tárgyi eszközök vagy a készletek beszerzése esetében: pénzügyi teljesítés a vásárláskor vagy röviddel 20

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. adószám: 22265434-2-02 Cégjegyzék szám: 02-09-074143 Statisztikai

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer

Részletesebben

KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN

KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN Controlling, vezetői számvitel 2.előadás 2013. február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna A számvitel fogalma A számvitel a vagyonra és vagyonváltozásra vonatkozó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

Vállalkozások pénzügyei

Vállalkozások pénzügyei Vállalkozások pénzügyei Készítette: Hutfleszné Horváth Katalin A Vállalkozások pénzügyei almodul egyik meghatározó területe a kalkulációs ismeretek. Az alábbiakat mindenekelıtt a tervezés szempontjából

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET - 1 - Éjféli Kiáltás Misszó Egyesület Egyszerősített éves beszámolójának kiegészítı melléklete KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET Éjféli Kiáltás Misszó Egyesület éves egyszerüsített éves beszámolójához Budapest, 2012.06.01.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Kiadás Költség Ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ 2012. ÉVI

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ 2012. ÉVI 1 KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ ISTER-GRANUM KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŐKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 2012. ÉVI EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Esztergom, 2013. március 23. A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS

ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL Készült az Új Magyarország Fejlesztési terv Államreform Operatív Program

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész 1 1. A társaság bemutatása I. Általános rész Székhely: 1135 Budapest, Fáy u. 81-83. Cégjegyzék-szám: 9pk60649/1997/9 Statisztikai szám: 18086869-9311-521-01 Tevékenységi körök: TEÁOR Tevékenység megnevezése

Részletesebben

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű

Részletesebben

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 9. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDSZEREI 3 GYAKORLÁS 2 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ ÉVES MŰKDÉS HATÓTÉNYEZŐIT RÉSZLETEZI 3 PÉNZÜGYI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2007-06 Pénzügyi-vezetői számvitel II. A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi-vezetői

Részletesebben

Költségvetés készítés és optimalizálás. 2008. április 7-8.

Költségvetés készítés és optimalizálás. 2008. április 7-8. Költségvetés készítés és optimalizálás 2008. április 7-8. Az elıadás célja: Bemutatni a költségvetés helyét, szerepét a tervezés és ellenırzés rendszerében Áttekintést adni a mester költségvetésrıl és

Részletesebben

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013.

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013. SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013. Sorsz. Témakör megnevezése Tanszéki konzulens neve 1. Egy új vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakítása., 2. Egy vállalkozás átalakulásának

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 19215422-9120-331-16 Statisztikai számjel ----------------- Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A vállalkozás címe, telefonszáma: 5000 Szolnok, Baross út 20. 3/20. 2011.

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

K I E G É S Z Í T İ M E L L É K L E T

K I E G É S Z Í T İ M E L L É K L E T K I E G É S Z Í T İ M E L L É K L E T AZ ORMÁNSÁG EGÉSZSÉGÉÉRT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG 2 012. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ S e l l y e, 2013.április 25. Összeállította: Czipor

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Az operatív kontrolling szerepe a vállalkozások gyakorlati működésében. Operatív tervezés, esettanulmány.

Az operatív kontrolling szerepe a vállalkozások gyakorlati működésében. Operatív tervezés, esettanulmány. Az operatív kontrolling szerepe a vállalkozások gyakorlati működésében. Operatív tervezés, esettanulmány. Plain Consult Kkt. Nagy Melinda és Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu Plain

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ 1. Feladat SZÁMVITEL ALAPJAI Cash Flow példa Mérlegadatok: Bázis Tárgy Befektetett eszközök: Ingatlanok: 375 476 Műszaki berendezések: 340 292 Szellemi termékek: 510 400 Forgóeszközök: Készletek: 420 350

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

1 1 9 3 1 5 5 5 4 7 1 1 1 1 4 0 4 Statisztikai számjel. Szarvas Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 64.

1 1 9 3 1 5 5 5 4 7 1 1 1 1 4 0 4 Statisztikai számjel. Szarvas Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 64. 1 1 9 3 1 5 5 5 4 7 1 1 1 1 4 0 4 Statisztikai számjel 0 4 1 0 0 0 1 5 5 4 Cégjegyzék száma Szarvas Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 64. 2008. év 12. 31. es beszámoló

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Tantárgyi útmutató Költség és teljesítmény elszámolás

Tantárgyi útmutató Költség és teljesítmény elszámolás Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató Költség és teljesítmény elszámolás 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 Tantárgy megnevezése: Költség

Részletesebben

Vezetői számvitel fogalma

Vezetői számvitel fogalma MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Vezetői számvitel fogalma Dr. Musinszki Zoltán Vezetői számvitel - kontrolling Vezetői

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. 2010 év

Kiegészítı melléklet. 2010 év 18352144919933103 Statisztikai számjel VADASKERT TERMÉSZETVÉDELMI ALAPÍTVÁNY Kiegészítı melléklet A Számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Közhasznú egyszerősített éves beszámolójához 2010 év Kecskemét,

Részletesebben

Költségelszámolás II.

Költségelszámolás II. Költségelszámolás II. Számvitel I. 2004. november 17. Joó Ágnes 1 őző előadáson kiosztott feladat megoldásának befejezése: osztott feladat megoldása: költséghely, költségviselő elszámolással a. Társasági

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete 18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi A mérlegelmezés A mérleg szerepe a vállalkozás számviteli rendszerében Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az érdeklıdık számára. Tulajdonos Potenciális

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Bevezetés Jelen céltartalék képzési szabályzat célja, hogy szabályozza a CIB Önkéntes és Kölcsönönös Nyugdíjpénztár esetében a céltartalékképzésre

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 568 996 551 705 02. 2.Állampapírok 1 619 269 1 386 999 03. a) forgatási célú 1 545

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve (Vezet i összefoglaló) Miskolc, 2015. 05.06 Üzleti Terv 2015 MIKOM Kft. Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre ható f bb

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2007. évi egyszerősített éves beszámolóhoz

Kiegészítı melléklet a 2007. évi egyszerősített éves beszámolóhoz Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató KHT. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Cégjegyzékszám: 06-14-000119 Kiegészítı melléklet a évi egyszerősített éves beszámolóhoz A Kht. 2004.

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

RAVICSA NONPROFIT KFT.

RAVICSA NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a RAVICSA NONPROFIT KFT. 2009. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rakamaz, 2010. április 20 Ling Béla ügyvezetı igazgató Kiegészítı Melléklet a 2009. évi beszámolóhoz I. Általános

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ 2011. ÉVI

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ 2011. ÉVI 1 KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET AZ ISTER-GRANUM KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŐKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 2011. ÉVI EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Esztergom, 2012. március 28. A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20.

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20. Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Székesfehérvár, 2009. április 20. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008.

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

SZÁMVITEL SZÓBELI TÉTELSOR

SZÁMVITEL SZÓBELI TÉTELSOR SZÁMVITEL SZÓBELI TÉTELSOR TÉTELHÚZÓS VIZSGA BA alapszak (Pénzügy és számvitel) 2012. november Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület: Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus

Részletesebben

RAVICSA NONPROFIT KFT.

RAVICSA NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a RAVICSA NONPROFIT KFT. 2010. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rakamaz, 2011. április 20 Ling Béla ügyvezetı igazgató Kiegészítı Melléklet a 2010. évi beszámolóhoz I. Általános

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez 18111954 9449 569 01 Statisztikai számjel Épülı Virgonc Gyermekekért Alapítvány 2085 Plisvörösvár, Rákóczi u. 8. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez Budapest, 2009. március 3. Szervezet felelıs

Részletesebben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben