A humántőke központi szerepe és politikai vonatkozásai a 21. században
|
|
- Nándor Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A humántőke központi szerepe és politikai vonatkozásai a 21. században Pokorni Zoltán A Magyar Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottsága elnökének előadása Oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási, és munkaügyi bizottságok elnökeinek közös találkozója Budapest, május 20.
2 A humántőke központi szerepe 2
3 Humántőkével kapcsolatos kérdések A fontos szerepek, mint mindig: - az alapértékek előmozdítása - a tudás fejlesztése a saját céljából (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, stb.) Új elem (az elmúlt évben) - a gazdasági növekedés előmozdítása egy versenyképes gazdaságban - rugalmas készségek - foglalkoztatás - versenyképesség 3
4 A felsőoktatás iránti növekvő kereslet hosszú távú tendenciája - A technológiai változás ösztönzi az új, rugalmas, széleskörű és változatosabb készségek, valamint a tanulást tanulni képesség iránti keresletet ami több képzést igényel - Külön-külön a készségeknek rövidebb a felezési idejük ami ismétlődő képzést igényel - Nem véletlen, hogy a részvételi arányok minden országban emelkednek - Nincs jele annak, hogy ezek a tendenciák lassulnának 4
5 A humántőke a növekedési kulcstényező - tapasztalati bizonyítékok - A legfőbb különbség a fizikai és a tudástőke között az, hogy a tudástőke nem számol csökkenő hozadékkal (Baldwin-Wyplosz, 2009) - A hallgatók létszámának növekedése ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökken. - A hosszú távú növekedés a tudás, a technológiai fejlődés és az innováció felhalmozódásából ered: az OECD gazdaságokban kulcsfontosságú az alapfokú/középfokú és a felsőfokú oktatás két külön marginjának elkülönítése. Érdekes módon az utóbbi típusú iskolázás a gazdasági különbségeket kiváltó tényezőnek bizonyul. (Aghion et al. 2005) 5
6 EU politikák - A tudás kulcstényező, amellyel Európa biztosíthatja versenyképességét egy olyan globális világban, ahol mások az olcsó munkaerővel vagy elsődleges erőforrásokkal versengenek (a Lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata, 2005) - Az Európai Unió arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely fenntartható növekedésre képes, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval. (Lisszaboni Szerződés, 2009) - A cél az EU intelligens, fenntartható és befogadó gazdasággá való változtatása, amely magas szintű foglalkoztatást, termelékenységet és társadalmi kohéziót szolgáltat. (Európa, 2020) 6
7 Az EU előtt álló verseny jellege Diplomások százalékos aránya, 2007 (25-34 éves, %) Összes felsőoktatási ráfordítás, 2008 (GDP %-ában) EU19 USA Japán Dél- Korea ,3 3,1 1,5 2,5 - állami finanszírozás 1,1 1,0 0,5 0,6 - magánfinanszírozás 0,2 2,1 1,0 1,9 Az EU27 a főbb versenytársaihoz képest jelentős lemaradásban van a felsőoktatás finanszírozását, és különösképpen magánfinanszírozását illetően. Forrás: Education at a glance
8 Főbb következtetések a humántőkét illetően - A humántőke a növekedés kulcstényezője. - A felsőoktatás a humántőke legjelentősebb előállítója. - A felsőoktatásba való elégtelen befektetés megteremti annak kockázatát, hogy Európa nem fog tudni hatékonyan versengeni az oktatást és képzést jobban finanszírozó országokkal. - Az EU-n belül komoly ellentmondást tapasztalunk a meghirdetett szakpolitikák és a felsőoktatás finanszírozási gyakorlatai között. 8
9 Oktatáspolitikai vonatkozások 9
10 Stratégiai célkitűzések a felsőoktatásban - A minőség magas legyen - A felsőoktatáshoz való hozzáférés legyen nyitott mindenki számára, akinek megvan a képessége és a szándéka a részvételre, függetlenül - a családi háttértől, a jövedelemtől, a gazdagságtól és a lakhelytől. - Az országok nem engedhetik meg maguknak a tehetségek pazarlását. Ez a célkitűzés értékítéletként védhető; de hatékonysági okokból is fontos. - Méret: legyen elég nagy, hogy megfeleljen az igényeknek 10
11 Tömeges felsőoktatás és minőségi aggodalmak Gyakoriság 6% 30% 70% 100% IQ nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség? 11
12 A minőség jelentése Sok, néha ellentmondó követelmény: - Hagyományos elitizálás, exkluzív klub - Kultúra - Széleskörű kontra szakosodott szakmai készségek - Elmélet kontra gyakorlat A szolgáltatás minőségének definíciója: Kiváló szolgáltatás nyújtása az érintettek elvárásaihoz viszonyítva. Érintettek? - Egyének - Munkaadók, gazdaság - Társadalom 12
13 ÁLTALÁNOS TÉVHIT: A gondatlan megfigyelők tévesen azt hiszik, hogy a tömeges felsőoktatás és hozzáférés belső ellentmondásban van a minőséggel. A VALÓSÁGBAN: A tömeges felsőoktatás rendszerében a magas minőség a megkívánt stratégia. Mi több, egy kisméretű rendszer nem lehet magas minőségű a dolog természetéből fakadóan, mivel nem tudja teljesíteni az érintettek alapvető elvárásait, valamint a társadalom és a gazdaság szükségleteit. 13
14 Hogyan értékelhető a felsőoktatási ágazat átfogó teljesítménye? A megfelelő mutatók például: - a részvételi arány (EU27: 29%) - a diplomás jövedelemprémium (EU27: %-ös többlet) - a diplomás munkanélküliség (EU27: 5%, szemben a nem diplomás 10%-kal) 14
15 Az észlelt minőségromlás valódi oka Az alulfinanszírozott bővülés kora: - a részvételi arány 5-8%-ról 20-50%-ra nőtt, miközben - a felsőoktatás finanszírozása nem változott jelentősen reálértékben, tehát az egy főre jutó finanszírozás drasztikusan csökkent. A helyes diagnózis: A nagyobb részvétel önmagában nem rontja a minőséget, de minőségi problémák felmerülhetnek, ha a finanszírozás nem tart lépést a hallgatók létszámával. 15
16 A hozzáférési probléma - Az egészségügyi ellátás vagy a kötelező iskolai oktatás állami finanszírozásának helyzete más, mivel mindenki igénybe veszi azokat. A felsőoktatás pontosan azért más, mert a részvétel választás kérdése. - Az Egyesült Királyságban 2002-ben, amikor nem volt tandíj a szegény háttérrel rendelkezők számára, akkor a szellemi foglalkozású szülők gyermekeinek 81%-a ment egyetemre, míg a fizikai dolgozói háttérrel rendelkezőknek 15%-a (UK Education and Skills Select Committee, 2002, p. 19). - Tehát a szegényebbek adóiból fizetik azoknak a diplomáit, akik nagyrészt tehetősebb háttérből származnak, és ők maguk átlagban tehetősebbek lesznek. 16
17 A részvétel korlátai A felsőoktatásban való részvétel kudarca sokkal kevésbé 18+ probléma, mint inkább 0-18 probléma, amely gyakran a korai gyermekkorban gyökerezik. A részvételnek két stratégiai korlátja van: - Korábbi teljesítmény korlátja (a 0-18 probléma): - Az egyén iskolai teljesítményének szerepe kimagasló a részvétel egyetlen legfontosabb meghatározójaként. - Az alacsonyabb szociális-gazdasági hátterű tanulóknak alacsonyabbak az iskolai teljesítményeik. Ha valaki jó gimnáziumi érettségi jegyeket kap, a felsőoktatásban való részvétel problémája nagyrészt megoldódik. - Likviditási korlátok (a 18+ probléma): - A hallgatók általában szegények, ezért segítség nélkül csak a tehetős szülőkkel rendelkező fiatalok engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak. - Bizonyított azonban, hogy a hallgatók döntő többsége számára a jól megtervezett hitelek éppolyan hatékonyak a likviditási korlátok leküzdésében, mint az adományok. 17
18 0-18 hozzáférési politikák Korai fejlesztés - Elegendő bizonyíték van a kora gyermekkori fejlesztés hatalmas jelentőségére. - A részvétel bővítésének központi eleme az egyetem előtti oktatás erősítése az óvodától kezdődően. Az iskolai teljesítmény javítása A törekvések fokozása Tájékoztatás - Egy sor szakpolitika foglalkozik a tájékoztatással és a törekvésekkel egyaránt: a tanulók mentorálása egyetemi hallgatók által, nyílt napok, szombati iskolák, nyári iskolák, téli iskolák és hasonlók. - Az ilyen tevékenységek fő célja az, hogy megszüntesse az egyetem misztifikálását, és olyan információforrásokat adjon a tanulóknak, amelyek mérvadók (egyetemi tanárok) és a fiatalok számára hihetők (hallgatói mentorok). Hiányosságok kezelése (pl. Arany János program) 18
19 Költségvetési korlát - Vasúti szerencsétlenséghez hasonló ütközés áll fenn - a nagy, jó minőségű, több erőforrást igénylő felsőoktatás technológiai ösztönzése és - az állami finanszírozás korlátai között, amelyek - a lakosság elöregedéséből - az orvostudomány fejlődéséből - a fokozott globális versenyből (adócsökkentés) fakadnak. - Ezek a korlátok már a jelenlegi gazdasági válság előtt is léteztek; a válság nem szül új problémát, hanem egy régit súlyosbít - Központi következtetés: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással. - Ez nem ideológiai következtetés. 19
20 A magánfinanszírozás szükségessége - A magánfinanszírozás lehetséges forrásai (a) Családi erőforrások hátrányos a hozzáférést illetően (b) A hallgató tanulás mellett szerzett jövedelme a tanulás rovására (c) Munkaadók gyenge ösztönzők egy olyan világban, ahol nagyfokú a munkaerő mobilitása (d) Oktatási intézmények vállalkozói tevékenységei könnyen túlbecsülhetők (e) Adományok könnyen túlbecsülhetők (f) A hallgató jövőbeli jövedelme, vagyis hitelek - Mindezen okokból az (f) áll a középpontban. Csak a jól megtervezett diákhitelek lehetnek (i) nagyszabásúak és (ii) méltányosak. 20
21 A jól megtervezett diákhitel-rendszer alapvető jellemzői - A jövedelemtől függő törlesztés - Elég nagy ahhoz, hogy fedezze a tandíjakat és a megélhetési költségeket - Általános hozzáférés - Önfenntartó működés - Alkalmas a magánfinanszírozásra 21
22 Központi munkaerő-tervezés - A legtöbb országban a felsőoktatás nagymértékben központilag tervezett. - A technológiai változás az egyetemek és a hallgatók számának növekedéséhez, valamint a tantárgyak sokkal nagyobb változatosságához vezetett. - Nem hatékony különböző profilú és különböző minőségű egyetemeket finanszírozni ugyanazon elveket követve. - Elvileg a megkülönböztető finanszírozás megvalósítható volna egy mindentudó központi partner által, de a probléma túlságosan összetett ahhoz, hogy teljes mértékben támaszkodni lehessen erre a mechanizmusra. 22
23 A felsőoktatási ágazat sokszínűsége Európa szellemi tőkéjének mozgósításához és a gazdaság és a társadalom javára fordításához az eddiginél sokkal nagyobb sokféleségre van szükség a célcsoportok, tanítási módok, felvételi és elbocsátási pontok, a tanrendben helyet kapó tudományok és kompetenciák keveréke stb. terén. A kiemelkedő minőség csak olyan területen jöhet létre, amelyet egészében áthat a kiválóság kultúrája. A kiválóság soha nem tartós vívmány: mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Ritka esetekben érvényesülhet egész egyetemek vonatkozásában is, de gyakrabban csak egyes karok vagy intézményen, illetve hálózaton belüli csoportok jellemzője. (Az Európai Bizottság "Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!" című közleménye, 2005) 23
24 Az egyének választása - Az egyéni választások hatékonysága azon alapul, hogy a) a fogyasztók milyen jól tájékozottak b) milyen olcsón és hatékonyan javítható a tájékoztatás c) mennyire tudják a fogyasztók megérteni a rendelkezésre álló információkat d) milyen alacsony a rossz választás költsége e) mennyire sokszínűek a fogyasztói ízlések - A felsőoktatás esetében ezek a feltételek széles körben fennállnak. Ezért a hallgatók képesek lehetnek olyan választásokra, amelyek megfelelnek saját és a gazdaság igényeinek. - Van egy lényeges kivétel: a szegényebb háttérrel rendelkezők kevésbé tájékozottak és motiváltak lehetnek. - Állami beavatkozásra van szükség. 24
25 Az állam szerepe a felsőoktatásban - Az információk terjesztése, hogy segítsenek a hallgatóknak jó döntéseket hozni - Minőségellenőrzés és a fogyasztók védelme hozzáférési politikák - Beavatkozások - a nemzetgazdasági stratégia, - szélesebb körű szociális juttatások - és más érdekek kedvéért, amelyeket a piac nem vesz figyelembe. - A diákhitel-rendszer megvalósítása 25
26 Fő következtetések - A humántőke és különösen a felsőoktatás alapvetően meghatározza a hosszú távú perspektívákat - Célkitűzések: Méret, Minőség és Hozzáférés együtt! - Stratégia: - információk terjesztése - minőségbiztosítás hozzáférési politikák - állami beavatkozások, ahol szükséges - diákhitel 26
27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 27
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenHAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN
9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb
RészletesebbenAz üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal
Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria
A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenKöznevelési stratégia
Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenFelsőoktatás-fejlesztés a K+F
Felsőoktatás-fejlesztés a K+F és az innováció tükrében ELTE Innovációs nap, 2012 Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
Részletesebbenf nnt artható gazdaságot
A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenGazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenMérlegen a tízéves bolognai rendszer
Mérlegen a tízéves bolognai rendszer Derényi András derenyi@kreditiroda.hu (Országos Kredittanács Irodája, OFI) Az oktatás nyilvánossága konferencia Általános értékelés Mi a BF? A BF célja Résztvevői Hatása
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenA NESsT küldetése és tevékenységei
A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio
RészletesebbenA fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár
A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Ezer fő 4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 A foglalkoztatottak létszámának
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenA hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenNappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei
Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május
Részletesebben2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.
A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenSzakértelem Elkötelezettek
MINŐSÉGPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEINK Értékeink alapját az oktatás, a kutatás és a gyógyítás terén egyaránt az egyetem 650 éves hagyománya képezi, amely képes a folyamatos megújulásra. Szakértelem abban,
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
RészletesebbenKUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenVersenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek
Friedrich Ebert Stiftung - Gazdaságkutató Zrt. Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Chikán Attila Professor emeritus, igazgató BCE Versenyképesség
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenBudapest, május órától. Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökeinek közös találkozóján itt
Az Európa 2020 Stratégia foglalkoztatáspolitikai vonatkozásai A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozója Budapest, 2011. május 20. 14.00 órától Országház Felsőházi Ülésterme Tisztelt
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában
A társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában Varga Éva, NESsT Társadalmi Vállalkozások Napja Budapest, 2012. jún.8. www.nesst.org
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A Széchenyi 2020 foglalkoztatási célú Karsai Tamás helyettes államtitkár Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Hangsúlyos foglalkoztatási
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenA kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság
A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet
RészletesebbenBiztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)
Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenBenchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében
Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenKÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA
KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat
RészletesebbenAz európai foglalkoztatási stratégia A foglalkoztatási kilátások javítása Európában
Az európai foglalkoztatási stratégia A foglalkoztatási kilátások javítása Európában Szociális Európa Európai Bizottság Mi az az európai foglalkoztatási stratégia? Mindenkinek szüksége van munkahelyre,
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
Részletesebbenaz IKTK szerepe a hazai innovációban
az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA minőségi felsőoktatás feltételei február
A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek
RészletesebbenFelsőoktatás finanszírozás nemzetközi tendenciák
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Felsőoktatás finanszírozás nemzetközi tendenciák A szervezetfejlesztés irányai és lehetőségei a magyar felsőoktatásban Szolnoki Főiskola, 2013. december 12. Dr. Temesi
RészletesebbenMi szükséges a versenyképes tudáshoz?
Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora 1 Gondolatmenet A versenyképes tudás? Hol szerezhető meg a versenyképes
Részletesebben