12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása"

Átírás

1 12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása A pénzügyi átvilágítás szokásos céljai A pénzügyi átvilágítás napjaink divatos gazdasági szolgáltatásai közé tartozik. Ha begépeljük a címben szereplő fogalmat kedvenc internetes böngészőnkbe, ajánlatok hosszú sora között tallózhatunk pillanatokon belül, melyek az ide tartozó tevékenységek szinte teljes spektrumát átfogják. Talán induljunk ki onnan, kiknek és milyen esetekben érdemes e szolgáltatások valamelyikét igénybe venni. - Megrendelő lehet a befektetni szándékozó, vagy tulajdonosváltás esetén a potenciális vevő, aki nem éri be a kiszemelt cég nyilvánosan elérhető adataival. Részletesebb információkra tart igényt a kiválasztott vállalat gazdálkodását, piaci helyzetét, esetleges rejtett kockázatait illetően, hogy megfelelő ajánlatot tehessen az eddigi tulajdonosok felé. Egy tervezett felvásárlás vagy fuzionálás sorsát eldönthetik a pénzügyi átvilágítás során feltárt információk, melyek számottevően kihatnak a céltársaság értékelésére. - A gazdasági szervezet mostani tulajdonosai is megrendelhetik a pénzügyi átvilágítást, például ellenőrzési célzattal, vagy azért, hogy megismerjék cégük gazdálkodásának gyenge pontjait, az adózással kapcsolatos látens kockázatokat, az esetleges rejtett kötelezettségeket. - Hitelintézetek is igényelhetik jelentősebb összegű hiteligény felmerülésekor a reménybeli adós pénzügyi átvilágítását, hiszen a hitelbírálat szokásos procedúrája a kockázatok mérését csak meghatározott korlátokkal teszi lehetővé. A vállalkozások pénzügyi átvilágítását többnyire független szolgáltatók (tanácsadó cégek, auditorok stb.) végzik, de természetesen előfordul belső átvilágítás is, amelyet a menedzsment utasítására a cég saját munkatársai hajtanak végre. A külső szolgáltatók előnye, hogy rendszerint jólképzett, gyakorlott, sokat tapasztalt munkatársakkal rendelkeznek. Az is mellettük szól, hogy a vizsgált cég menedzsmentjével nincsenek függőségi viszonyban, ezért a rendellenességek, kockázatok feltárása számukra nem jár hátrányos következményekkel. Gyengéjük viszont a helyismeret hiánya, ami miatt fontos információk a látókörükön kívül maradhatnak. A belső átvilágítás lehetősége nem minden érdekelt számára elérhető. Csak a jelenlegi tulajdonos(ok) illetve menedzsment veheti igénybe. A gyakorlatban nyilvánvalóan az átvilágítást kezdeményező helyzete és konkrét célja dönti el, hogy kihez fordul ennek a bizalmi feladatnak a végrehajtása érdekében. Az átvilágítás fő információs forrásai: a vállalat pénzügyi kimutatásai és az iparági benchmark-adatok A pénzügyi átvilágítás során a gazdálkodás értékelése sokféle, nagyobbrészt a vállalkozástól származó (belső) információ segítségével történik, azonban számos, az adott ágazatra, esetenként a gazdaság egészére vonatkozó (külső) információ is felhasználásra kerül. 1

2 A belső információk között kitüntetett szerepet játszik a vállalkozás számviteli beszámolója és Üzleti jelentése, de különféle analitikus nyilvántartások (pl. vevők, szállítók, készletek, tárgyi eszközök) is nélkülözhetetlenek a gazdálkodó szervezet helyzetének differenciált megítéléséhez. A vizsgálat mélységétől és időzítésétől függően természetesen a főkönyvi kivonatokra is nagy szükség lehet. Az értékelő számára nyilván az a kedvezőbb, ha a legfontosabb adatok olyan számviteli beszámolóból származnak, melyet könyvvizsgáló auditált, hiszen ez egyfajta garanciát jelent a felhasznált információk megbízhatóságát és konzisztenciáját illetően. Ugyanakkor a kötelező könyvvizsgálat értékhatára fokozatosan emelkedik, ami értelemszerűen az auditált cégek körének szűküléséhez vezet. Gondot jelent az is, hogy a beszámoló szerkezete meglehetősen gyakran változik. A mérleg és az eredménykimutatás sémája akár évente új sorokkal bővülhet, és az egyes sorok tartalma változatlan elnevezés mellett is módosulhat. Ezért az idősorok elemzésekor fokozott óvatosság szükséges az értékelés során. A Kiegészítő melléklet minimális adattartalmát ugyan rögzíti a számviteli törvény, azonban az információk sorrendje cégenként más és más, és évről isévre eltérhet, pl. a vizsgált cégnél használt szoftver cseréje következtében. Külön problémát jelent, hogy a több lábon álló, vegyes profilú cégek esetében sem az árbevétel, sem a költségek tevékenységenkénti szerkezete nem jelenik meg a beszámolóban, ezért az alaposabb vizsgálathoz az analitikába is mélyen bele kell nyúlni. A pénzügyi átvilágítás nem szorítkozhat a bázis- és tárgyidőszaki gazdálkodás összehasonlítására, hiszen a versenypiac sem önmagához méri az egyes szereplőket. A vállalat falai közül kilépve egyrészt az ágazati átlagok szolgálnak benchmarkként, másrészt a legfontosabb versenytársakhoz is viszonyítanunk kell a kiválasztott céget, ha pozícionálni akarjuk a helyes értékelés érdekében. E tekintetben erős szemléletváltozás figyelhető meg az utóbbi években, ugyanis korábban az ágazati átlagok szolgáltak elsődleges mércéül, mára azonban az ágazat legjobbjainak teljesítménye a viszonyítási alap. Megjegyzések a saját tőke értékeléséhez A pénzügyi átvilágítás rendszerint a tőkehelyzet vizsgálatával, a tőkeellátottság értékelésével kezdődik. Bárki kezdeményezze is az átvilágítást, a gazdálkodó szervezet tőkéjének nagysága, szerkezete, finanszírozásban betöltött szerepe a kiemelten fontos információk közé tartozik. Míg a köznapi gyakorlatban a vállalkozás tőkehelyzetét igen gyakran a saját tőke összegéből kiindulva értékelik, addig a pénzügyi átvilágítás finomabb megközelítéssel él, és alapos vizsgálatnak veti alá a saját tőke szerkezetét is. A saját tőke a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 1 Igen fontos kérdés, hogy a saját tőke mekkora része a jegyzett tőke, és még annak is jelentősége lehet, hogy a jegyzett tőke mekkora része származik a tulajdonosok befizetéséből, és mekkora része az általuk apportált vagyontárgyakból (értékelési problémák lehetősége). Nyomasztó gondok jele, ha a saját tőke kisebb a jegyzett tőkénél, ami a veszteséges 1 A számvitelről szóló évi C. törvény 35. (2). 2

3 gazdálkodás, a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott vagyon részleges elvesztésének következménye 2. Összegétől függően vizsgálatra érdemes lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3, amely a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett összegét mutatja, ha a késleltetett befizetést a társaság létesítő okirata megengedi. A saját tőke további elemei közül a lekötött tartalék és az értékelési tartalék érdemel különös figyelmet a gazdálkodás értékelésekor. A lekötött tartalékba a megbízható és valós összkép biztosítása, továbbá az osztalékfizetési korlát bemutatása érdekében kötelesek a hazai vállalkozások a tőketartalék és az eredménytartalék valamilyen célra lefoglalt összegeit átvezetni, továbbá a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét is itt kell nyilvántartani. A lekötött tartalék tehát egy olyan tájékoztató jellegű tőkerész, amely a cég mozgásterének, a saját tőke szabad (kötelezettségektől mentes) részének meghatározásához nyújt segítséget. A kettős könyvvitelt vezető hazai vállalkozások a számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén - jogosultak eszközeik meghatározott csoportjainál élni a piaci értékelés lehetőségével. Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha ezen eszközök mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti értéküket, akkor a különbözetet az eszköz oldalon értékhelyesbítésként illetve értékelési különbözetként, a források között pedig értékelési tartalékként mutathatják ki. Minthogy a valós, piaci érték meghatározása egy-egy konkrét esetben óhatatlanul szubjektív elemeket is magában rejt, továbbá a legszakszerűbben és legprecízebben meghatározott piaci érték is igen gyors és jelentős változásoknak van kitéve, ezért az értékelési tartalékot a pénzügyi átvilágítás során óvatosságból sokszor figyelmen kívül hagyják. (Ebben az esetben természetesen az értékhelyesbítések sem vehetők figyelembe az eszközök körében.) Összegezve az itt leírtakat, a tulajdonosi tőke értékelése történhet a teljes saját tőke alapján is, de óvatosabb és biztonságosabb, a cég manőverező-képességét hívebben tükröző analízis adható a szűkített saját tőke alapján, ahol a Szűkített saját tőke = saját tőke lekötött tartalék értékelési tartalék Ennek ismeretében áttérhetünk az átvilágítás egyik legfontosabb elemére, a pénzügyi aránymutatók analízisére. Pénzügyi aránymutatók és értékelésük A vállalkozás működésének átfogó értékelése legtöbbször a pénzügyi aránymutatók vizsgálatán alapul. A különféle aránymutatók az elemzés széles körben elterjedt, közkedvelt eszközei. Segítségükkel viszonylag gyorsan nagyvonalú betekintést nyerhetünk egy vállalat gazdálkodásába, képet kaphatunk annak jövedelmezőségéről, hatékonyságáról, likviditási pozíciójáról és más fontosnak ítélt jellemzőiről. 2 Ilyen esetben a gazdasági társaságokról évi IV. törvény a tulajdonosok kötelességévé teszi a tőke rendezést a jogszabályi minimumnak megfelelő szintre (részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági formáknál), illetve a társasági szerződésben előírt szintre. Tőkerendezés helyett a tulajdonosok a társaság átalakításáról is dönthetnek (pl. Rt. helyett Kft-vé, ahol alacsonyabb a tőkeminimum), vagy elhatározhatják a cég jogutód nélküli megszüntetését is. 3 Csak részvénytársaságnál vagy kft-nél fordulhat elő. 3

4 Bármilyen célból kezdünk is egy vállalkozás átvilágításához, az aránymutatók szakmailag helyes értékelése, megalapozott következtetések levonása érdekében szem előtt kell tartanunk néhány általános elvet: - Önmagában az aránymutatók egyikéből sem szabad messzemenő következtetéseket levonni! A mutatószámokat minél komplexebben kell értékelni. (Például, ha egy cégnél magas a saját tőke aránya az eszközök értékéhez képest, akkor a mutató önmagában kedvezőnek, a cég tőkeerősnek tűnik. Más azonban a helyzet megítélése, ha a kötelezettségek azért viszonylag csekélyek, mert a gyenge likviditás miatt a cég nem jutott hitelhez.) - Ha sok (nemritkán túl sok!) mutatót számítunk, tegyünk különbséget a lényeges és az elhanyagolható eredmények között! Az elemzés során fontos a feltűnő változások kiváltó okait felderíteni. (Tételezzük fel, hogy egy hőerőműnél a készpénzes bevétel 100%-kal nő az előző évhez képest. Nagyon valószínű azonban, hogy a hőerőmű vevői döntő részben átutalással fizetnek. Ha tehát a készpénzes bevétel az összes árbevétel töredéke, a kiugró változás ellenére kár vele tovább foglalkozni.) - A beszámolók alapján időponti, legtöbbször év végi értékek állnak rendelkezésre. Az időponti értéket azonban számos egyszeri, véletlen tényező hatása is befolyásolhatja, ami az értékelésre torzítólag hat. Az ilyen statikus megfigyelés sajnálatosan alkalmas a szezonális hatások kiszűrésére, ami a gazdálkodási helyzet pontatlan felméréséhez vezethet. A probléma érzékeltetésére egy elképzelt cég készleteinek időbeli alakulását több változatban szemléltetjük a következő ábrán. készlet érték A B 1. ábra. Az időszaki készletalakulás néhány lehetséges változata - A mutatószámokban bekövetkező ugrásszerű változást az abszolút adatok eltérésével is vessük össze. Romló gazdálkodás mellett is javulhat valamely mutató a számláló és a nevező eltérő irányú változása esetén. A kiugró eltérések mögött a cég szervezeti változása is meghúzódhat, de az adózási szabályok, vagy a számviteli előírások módosulása is komoly torzulásokat okozhat. - A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni! Az alacsony jövedelmezőség mögött például nemritkán adózási megfontolások állnak. Mélyebb vizsgálatra érdemes az is, hogy mi rejlik a szokatlanul magas értékek mögött. Végezetül még egy fontos megjegyzés az aránymutatók használatához: A mutatók értékelése az elemzésnek csak a kezdete! A kiugró mutatóértékek, a meglepő dinamika, a szakmai átlagtól való furcsa eltérések mind megannyi útjelzőül szolgálnak a vállalkozás helyzetének, sajátosságainak alaposabb feltérképezése felé. idő 4

5 A jövedelmezőség mérése A gazdálkodás jövedelmezősége a gazdasági vállalkozás megítélésének alappillére. A menedzsment, a tulajdonosok és a potenciális befektetők számára is rendkívül fontos információt hordoznak az ide tartozó mutatók. Az ügyfélminősítés során a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak a jövedelemtermelő képesség vizsgálatára, hiszen az adós cég hosszútávú fennmaradása jelentős részben a megfelelő jövedelmezőség függvénye. Vegyük most sorra a legfontosabb jövedelmezőségi mutatókat: 1/a. A saját tőke jövedelmezősége (ROE 4 ) Az egyik legalapvetőbb vállalatértékelési mutató, amely kifejezi, milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Értékelésénél a végzett tevékenység kockázatára is tekintettel kell lenni. ROE= Adózott eredmény Saját tőke x 100 A mutató magas értéke, növekvő tendenciája biztató jelzés, azonban a kapott értékeket nem árt némi fenntartással kezelni. A kimutatott nyereség ugyanis rövid távon window dressing technikákkal is növelhető bizonyos tűréshatáron belül, sőt olyan módszerekkel is javítható, melyek a későbbiekben károsan hatnak vissza a vállalkozás gazdálkodására (pl. a reklámköltségek vagy a karbantartási költségek visszafogása). A nevezőben szereplő saját tőke megváltoztatása torzítja a mutatót. A tőke évközi leszállítása látszólagos javulást, emelése értelemszerűen látszólagos romlást okoz. Itt említjük meg, hogy magasabb lesz a ROE értéke, ha a cég az adózott eredmény egészét osztalékként kifizeti, mintha visszaforgatja. A magas osztalékhányad viszont nem tekinthető a jövőbeni gyorsabb fejlődés zálogának. Az osztalékpolitika torzító hatásának kiszűrésére az elemzők gyakran az év eleji saját tőkét 5 tekintik releváns viszonyítási alapnak. 1/b. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA 6 ) A lekötött eszközök működtetésének hatékonyságát mérő mutató alakulása ugyancsak kiemelt figyelmet érdemel. Adózott eredmény ROA= x 100 Összes eszköz A ROE mutatónál leírt problémán (az eredmény kozmetikázás lehetőségén) kívül ennél a rátánál az eszközök értékelése, esetleges átértékelése okozhat jelentős torzulást. Az úgy nevezett mérlegen kívüli eszközök (pl. bérelt gépek) igénybevétele a ROA mutatót valamelyest feljavíthatja, hiszen úgy járulnak hozzá az eredmény képződéséhez, hogy nem jelennek meg a tört nevezőjében ugyanakkor a számlálóra kihatnak a fizetendő bérleti díjakon keresztül. 4 (Return on equity) 5 Az év eleji saját tőke csak akkor ajánlható, ha év közben nem kerül sor sem tőkeemelésre, sem tőkeleszállításra. 6 (Return on assets) 5

6 1/c. Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS 7 ) A forgalommal arányos jövedelmezőség a vállalkozás által elért éves adózott nyereséget szűkebb változatban a nettó árbevételhez, bővebb változatban a nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegéhez viszonyítja. Adózott eredmény ROS= x 100 Nettó árbevétel + egyéb bevételek A mutatót megnézve szembeötlő, hogy a számláló és a nevező nem tökéletesen illeszkedik. A számlálóban lévő eredmény kategóriára ugyanis a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek is hatást gyakorolnak. (Sőt az aktivált saját teljesítmények is, de azokat, miután a piac által még el nem ismert teljesítmények, hagyományosan nem szerepeltetik a nevezőben.) A precízebb elemzéshez vagy a nevezőt kell az említett tételekkel kibővíteni, vagy a számlálóban az adózott eredmény helyett az üzemi eredményt célszerű szerepeltetni (ld. második formula). Üzemi tevékenység eredménye ROS* x 100 Nettó árbevétel + egyéb bevételek Az árbevétel arányos jövedelmezőség a költséggazdálkodás színvonaláról is sokat elárul, hiszen a számláló nem más, mint az összes bevétel és a ráfordítások, valamint a fizetett társasági adó különbözete. A magas mutatóértékhez tehát a bevételek fokozása mellett a ráfordítások ésszerű keretek között tartása is szükséges. 1/d-f. Az analóg cash flow ráták és a cash flow szerkezet A jövedelmezőség értékelésénél az eddig felsorolt három mutatót úgy is ki szokták számítani, hogy számlálójukat az értékcsökkenési leírással 8 egészítik ki, azaz a képződő cash flow összegét viszonyítják a saját tőkéhez, a mérlegfőösszeghez illetve a forgalomhoz. Az így keletkező ráták a tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességet jellemzik. A pénzügyi átvilágítás során a cash flow tömegét, képződésének és felhasználásának struktúráját önmagában is vizsgálatnak vetik alá. Az értékeléshez a következő egyszerű séma ad segítséget: 7 (Return on sales) 8 Csak a terv szerinti értékcsökkenést tartalmazza a mutató. A terven felüli értékcsökkenés ugyanis nem épül be az eladási árakba, ezért nem járul hozzá a jövedelem képződéséhez sem. 6

7 KÉPZŐDŐ CASH FLOW FELHASZNÁLT CASH FLOW 1. Adózott eredmény Folyó gazdálkodásra felhasznált források Értékcsökkenési leírás Befektetésre felhasznált források Folyó gazdálkodásból képződő források Finanszírozásba vont idegen források Idegen források törlesztése 7. Osztalék fizetés ábra. Az éves cash flow képződése és felhasználása Az éves működési cash flow képződése az (1) és (2) tételekből történik. A két jogcím arányát, mely főként a jövedelmezőségtől és a tevékenység eszközigényességétől függ, is célszerű értékelni. A működési cash flow egy részét a folyó gazdálkodásra, lényegében a forgóeszközök bővítésére fordítják (5), azonban a folyó gazdálkodásból források is képződhetnek (3) pl. a szállító állomány vagy az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek bővülése révén. Az eddigi tételek összegzése adja a nettó cash flow-t, mely a befektetések finanszírozására (6) illetve osztalékfizetésre (8) szolgál. Ha azonban a nettó cash flow ehhez nem elegendő, idegen források, bankhitelek, kölcsönök felvétele válhat szükségessé (4). Az idegen források esedékessé váló részét pedig a nettó cash flow terhére törleszteni kell (7). A pénzügyi átvilágítás igen fontos eleme, hogy a kiválasztott gazdálkodó szervezet milyen címen mennyi cash flow-t tudott generálni az elemzett időszakban, és a rendelkezésére álló pénzjövedelmet milyen célokra, milyen arányokban használta fel. 1/g. Az eszközarányos adózás és kamatfizetés előtti jövedelem A ráta a tulajdonosoknak és a hitelezőknek együttesen kifizethető eszközarányos jövedelem hányadát mutatja meg 9. EBIT számítása: x 100 Összes eszköz A mutató előnye az előző rátákkal szemben, hogy a jövedelmezőséget a finanszírozási források aktuális szerkezetétől függetlenül méri, vagyis kiszűri a tőkeáttételből adódó torzulást. Emiatt alkalmasabb a konkurens cégekkel való összehasonlításra A tulajdonosoknak kifizethető jövedelem adózás előtti állapotban jelenik meg a mutatóban. 10 Az utóbbi évek kutatásai nyomán a mutató javított, továbbfejlesztett változatát ajánlják egyes szakkönyvek. A ROIC (Return of Invested Capital) számlálójában a számított társasági adóval korrigált EBIT-et, nevezőjében a saját tőkével és kamatozó kölcsönforrásokkal finanszírozott eszközöket tartalmazza. A ROIC az eltérő finanszírozási szerkezetből fakadó torzítást másképp szűri, az EBIT-et azzal a számított társasági adóval csökkenti, amely teljes saját tőke finanszírozás esetén terhelné a céget. További sajátossága, hogy a kamatmentes forrásokból (pl. adó- és bértartozásból) finanszírozott eszközöket a mérésnél figyelmen kívül hagyja. 7

8 Még tágabban méri a jövedelmezőséget a tört, ha a számlálóhoz az értékcsökkenést is hozzáadjuk. (EBITDA 11 ) Ekkor az eszközök különböző amortizálódottsági fokától is el tudunk vonatkoztatni. 1/h-i. Az élőmunka jövedelmezősége Az alábbi tört segítségével az élőmunka felhasználás jövedelmezősége mérhető. Különösen a versenytársak adataival vagy a szakágazati átlaggal összevetve lehet értékes következtetésekre felhasználni. Adózott eredmény számítása: x 100 Személyi jellegű ráfordítás Rokon mutatója az egy főre vetített jövedelem, ahol a nevezőben a személyi jellegű ráfordítások helyére az átlaglétszám kerül: Adózott eredmény számítása: x 1000 Átlagos állományi létszám E viszonylag egyszerűnek tűnő mutató használatát nagyban nehezíti, ha a cég részmunkaidősöket vagy bedolgozókat foglalkoztat tevékenysége érdekében, nem is szólva arról, ha kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesz. 2/a-c. Eredmény-szerkezeti mutatók A vállalkozás jövedelmezőségének részletese elemzése arra is kiterjed, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből. Üzemi tev. eredménye számításuk: x 100 Adózás előtt eredmény Pénzügyi műv.eredménye Adózás előtt eredmény x 100 Rendkívüli eredmény Adózás előtt eredmény x 100 A nem pénzügyi vállalkozásoknál az tekinthető egészségesnek, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek részaránya magas a teljes eredmény képzésében, az előjelétől függetlenül mindenképp alaposabb vizsgálatra ad okot. Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező 12, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra 13 utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni. Kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezen pénzáramok megismétlődése a jövőben nem várható. 11 Earnings before interest, tax and depreciation 12 Vélelmezhető, hogy a teljes nyereségtömeg kicsi, a ROA a szakmai átlagnál alacsonyabb. 13 A külföldön felvett hitelek miatt árfolyamveszteségek is érik a cégeket. Tulajdonképpen tartalmilag az ilyen veszteség is a kölcsönforrások terheihez sorolható. 8

9 A hatékonyság vizsgálata A pénzügyi átvilágítás során a vállalkozás jövedelmezősége mellett gazdálkodásának hatékonyságával is foglalkozni kell. Az e csoportba tartozó pénzügyi aránymutatók a lekötött eszközök egészének, illetve fontosabb összetevőinek kihasználtságát mérik egy-egy kiválasztott időszakra vonatkozóan. 3/a. Az összes eszköz forgása A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz, azaz hányszor térül meg az árbevételből a vizsgált időszakban. Fordulatok számának is nevezik. Minél gyorsabb az eszközök forgása, annál kisebb tőke lekötése szükséges a gazdálkodáshoz. Nettó árbevétel számítása: Összes eszköz A mutató dinamikájának értékelésekor ügyelni kell arra, hogy csak azonos hosszúságú időszakok mérhetők össze közvetlenül, ezért ha például a féléves adatot kívánjuk összevetni az évessel, akkor a mutató korrekcióra (a forgalmi adat évesítésére) szorul. Fokozza a számítás megbízhatóságát, ha az eszközök év végi (mérlegbeli) értéke helyett az éves átlag szerepel a nevezőben. Annak is érdemes utánajárni, hogy sor került-e átértékelésre vagy értékhelyesbítésre a vizsgált időszakban, hiszen ezesetben ugyancsak korrigálni kell a kapott állományi adatokat. A már korábban ismertetett problémák közül szeretnénk újólag emlékeztetni a mérlegen kívüli (bérelt) eszközök torzító szerepére. 3/b. A forgóeszközök forgása A fordulatok számát külön a befektetett eszközökre és külön a forgóeszközökre is ki szokták számolni. A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmák sajátságaihoz igazodó, specifikus mérőszám. A mutató számításánál praktikus a forgóeszközök közül figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat, mert azok a klasszikus körforgásnak nem részei. számítása: Nettó árbevétel Forgóeszközök - Értékpapírok A szakmai átlagnál lassabb forgás a forgóeszköz gazdálkodás tartalékaira irányíthatja a figyelmet. A forgóeszközök értéke szinte napról napra változik egy-egy vállalatnál, ezért a számításnál mindenképpen átlagos nagyságukból praktikus kiindulni, s nem az időszak végi értékből. (A szokásos megoldás az éves nyitó- és a negyedévek záróértékeiből kialakított kronologikus átlag használata.) 3/c. A befektetett eszközök forgása A forgóeszközök forgásánál kevésbé népszerű, ritkábban használt mutató. számítása: Nettó árbevétel Befektetett eszközök A mutató értékelésénél vigyázni kell, mert a tárgyi eszközök elhasználódottságának növekedése miatt látszólagos javulás következhet be a törtben. Vagyis (rövid távon) akkor magasabb a mutató értéke, ha a cég elhanyagolja eszközei megújítását. 9

10 3/d. A készletek forgási ideje napokban Míg az előző három hatékonysági mutató mértékegységgel nem rendelkezik, addig a következő mutatók naptári napokban kifejezve mérik egyes mérlegtételek forgási idejét. Készletek számítása: x 365 Nettó árbevétel Általában a forgási idő minél alacsonyabb értéke, csökkenő tendenciája tekinthető kedvezőnek, hiszen az alacsony érték arra utal, hogy készletek rövid időt töltenek (átlagosan) a vállalat raktárában. Természetesen másképp kell megítélni a helyzetet, ha a gyors forgás oka készlethiány, vagy egy kereskedelmi vállalat esetében az elégtelen választék. Az igényesebb elemzés a készleteket legalább vásárolt és saját termelésű részekre bontja, és a két csoport forgási idejét külön-külön vizsgálja. Ebben az esetben sokkal szakszerűbb forgalmi adatként a nettó árbevétel helyett 14 a vásárolt készletnél a beszerzések összegét, a saját termelésű készleteknél pedig a termelés közvetlen költségét választani. A készletek összevont elemzéséből nem derül ki az elfekvő készletek aránya; ha az átvilágítás erre is kiterjed, akkor az egyes készletféleségek forgási idejét külön-külön is meg kell határozni. 3/e. A vevők forgási ideje napokban A forgóeszköz gazdálkodás egyik fontos jellemzője, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. Vevők tartozása számítása: x 365 Nettó árbevétel - Készpénzes eladás A kapott eredményt különösen körültekintően kell értékelni, mert pl. a forgási idő esetleges lassulása utalhat a fizetési fegyelem romlására, de a vevőpolitika tudatos módosításából (a kereskedelmi hitelek kiterjesztéséből) is eredhet. Az átlagos forgási sebesség semmit nem mond a határidőn túli követelések nagyságáról és időbeli szerkezetéről, ez külön elemzés tárgya. A fenti mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők tartozása ugyanis tartalmazza az általános forgalmi adót, a nevezőben viszont nincs ÁFA 15. 3/f. A szállítók forgási ideje napokban Az előző mutató testvére, egymással párban is szokták értékelni annak megállapítására, mennyiben finanszírozza a kapott kereskedelmi hitelek egésze a cég által nyújtott kereskedelmi hiteleket. Szállítók követelése számítása: x 365 Nettó árbevétel A forgási időt kényelmi okokból a képletben látott módon szokták meghatározni, bár így nagyon pontatlan eredményt ad. A jó megoldás az lenne, ha a nevezőbe az anyagok, áruk, vásárolt szolgáltatások és befektetett eszközök bruttó beszerzési forgalma kerülne, a készpénzes beszerzések nélkül. 14 Az árbevétel nyereséget is tartalmaz, a készlet értékében viszont nem lehet nyereség. 15 Kicsit kényelmetlen, de jóval pontosabb, ha elemzéskor a nettó árbevételt kiegészítjük az általános forgalmi adóval, persze ügyelve az esetlegesen különböző ÁFA-kulcsokra. 10

11 A szállítók forgási idejének megítélése hibátlan képlet használata mellett is nehéz feladat. Azért nehéz, mert a szállítóktól igénybevett kereskedelmi hitel kamata nincs külön feltüntetve a számlán, beépül a beszerzési árba (burkolt kamat). Nagyságára csak az eladó által felkínált diszkont mértékéből következtethetünk. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi hitel többnyire drágább a bankhitelnél, viszont olyan cégek számára is elérhető, melyek valamilyen okból a banki hitelezésből kiszorultak. Esetükben ez is mérlegelendő szempont. 3/g. A tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató a vállalkozás által használt tárgyi eszközök leírtságának átlagos mértékéről ad tájékoztatást. Alaposabb elemzéshez a tárgyi eszközök egyes csoportjaira külön-külön is ki szokták számítani, hiszen a gépek, berendezések elhasználódási üteme egészen más, mint pl. az épületeké. Tárgyi eszközök nettó értéke számítása: x 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke Torzító tényezőként elsősorban az eszközök átértékelése kerülhet szóba, illetve a vállalkozás egészére számított mutatónál a tárgyi eszköz szerkezet eltolódása (ha az ingatlanok aránya nő, akkor az elhasználódás átlagos üteme csökken). Alacsony mutatóérték esetén az elemzést a megújítás ütemére (a beruházási tevékenységre) is ki szokták terjeszteni. Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálata jóformán elválaszthatatlan a cég pénzügyi pozíciójának és aktuális finanszírozási helyzetének feltérképezésétől. A számos ide sorolható mutatóból csak a legfontosabbakat mutatjuk be az alábbiakban. 4/a. Tőkeellátottsági mutató A pénzügyi vizsgálatok kiindulópontja, mely rámutat a tulajdonosi tőke szerepvállalására a gazdálkodó szervezet által lekötött eszközök finanszírozásában. Saját tőke számítása: x 100 Összes eszköz Főként a hitelezők, de a potenciális befektetők számára is kiemelten fontos, hogy a tulajdonosi kör mennyire elkötelezett a vállalkozás iránt. A mutató szokásos értéke főként a vállalkozás méretétől, illetve ágazati hovatartozásától függ, de számos más tényező (általános konjunkturális helyzet, a menedzsment által választott finanszírozási stratégia, jogszabályi korlátok stb.) hatását is szintetizálja. Visszautalva a fejezet elején leírtakra, ajánlható, hogy az értékelésnél a szűkített saját tőkét viszonyítsuk az értékelési tartalékkal és lekötött tartalékkal csökkentett összes eszközhöz, kizárva így az esetleges szubjektív értékelésből eredő hibákat. 4/b. Eladósodottsági mutató A mutató, nevének megfelelően, a cég eladósodottságát, vagyis azt méri, milyen arányban finanszírozzák a lekötött eszközöket idegen források. Kötelezettségek számítása: x 100 Összes eszköz Még egy ilyen egyszerű tört értékelésénél sem árt az óvatosság, mert a kötelezettségek egy része a tulajdonosoktól kapott kölcsönforrásokból (tagi kölcsön) is eredhet. Ugyanakkor a vállalat olyan bérelt eszközökkel is rendelkezhet, melyeket tevékenységéhez felhasznál, de 11

12 mérlegében nem jelennek meg. A kötelezettségek sem láthatók hiánytalanul a mérlegben, gondoljunk pl. a függő kötelezettségekre. Még egy problémáról hadd emlékezzünk meg a mutató kapcsán. A ráta láthatóvá teszi az eladósodottság mértékét, de a kötelezettségek lejárati szerkezetéről nem informál. (Nyilván másképp viszonyul bármely érintett egy olyan céghez, melynek kötelezettségei hosszabb idő alatt, nagyjából egyenletesen válnak esedékessé, mint egy olyanhoz, melynek azonos összegű kötelezettsége teljes egészében rövidlejáratú.) 4/c. Nettó forgótőke ellátottság A nettó forgótőke a tartós források forgóeszközök finanszírozására használt része. Nagysága szoros összefüggésben áll a cég finanszírozási stratégiájával 16. Forgóeszközök - Rövidlejáratú köt. számítása: x 100 Forgóeszközök A mutató számlálója a nettó forgótőkét adja eredményül. A tört tehát azt fejezi ki, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz lekötést. A túlságosan alacsony nettó forgótőke a céget instabillá teheti a rövidlejáratú forrásgazdálkodás terén, ezért az ilyen érték óvatosságra int. 4/d. Likviditási mutató Az egyik legnépszerűbb pénzügyi aránymutató, melyet bármilyen célra készülő átvilágításnál előszeretettel alkalmaznak. Különösen a hitelképesség vizsgálatánál tekintik alakulását fontos ismérvnek. számítása: Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek A ráta elvileg azt hivatott kifejezni, hogy az egy év alatt pénzzé tehető eszközök milyen arányban képesek az egy éven belül esedékes kötelezettségek fedezésére, azaz milyen a cég rövidtávú fizetőképessége. Használata számos problémát vet fel: - A mutató fontos tulajdonsága, hogy elméletileg tisztán csak a cég likvidációjára értelmezhető: Normál működés mellett a rövidlejáratú kötelezettségeket a befolyó árbevételből törlesztik, amelynek értéke magasabb 17, mint a forgóeszközök értéke. Ráadásul a rövid lejáratú kötelezettségek egy része működő vállalkozásnál rendszeresen megújul (szállító állomány, bértartozás, adótartozás stb.), ezért rendezésük nem igényli a készletekben és követelésekben megtestesült forgóeszközök teljes pénzzé tételét. Más szempontból a számlálóban szereplő eszközök eladása lehetetlenné tenné az újratermelést, a tevékenység folytatását. (Egyszerűbben: egy működő cégnél nem adjuk el az összes forgóeszközt egy adott határnapig, hogy egyszerre kifizessük az összes éven belüli kötelezettséget.) - A beszámoló adataiból számított mutatóérték likvidációs helyzetben nagy valószínűséggel hamisnak bizonyulna. A számlálóban szereplő eszközök egy része felszámoláskor csak a nyilvántartási érték alatt találna gazdára, más részükről kiderülhet, hogy nem mobilizálhatóak, mert csak a működő cégben bírnak értékkel (pl. speciális gyártóeszközök, célszerszámok). 16 Bővebben ld. Fazakas Gergely et al.: Vállalati pénzügyi döntések (Tanszék Kft., 2004) old. 17 A forgóeszközök forgása mutató fejezi ki, hogy hányszor magasabb. 12

13 A likviditási ráta érdekes jellemzője, hogy egynél nagyobb értéke esetén a számláló és a nevező azonos összegű csökkenése (pl. egy rövidlejáratú hitel törlesztése) a mutató értékét javítja. Valójában ilyenkor a fizetőképesség nem javul, hiszen a legmobilabb eszköz, a pénz állománya mérséklődik a számlálóban. A likviditási mutató múltbeli alakulásából elég nehéz következtetni a cég jövőbeni fizetőképességére. Ha erre az információra van szükségünk, akkor a mutató helyett a cég pénzügyi tervét célszerű tanulmányozni. 4/e. Gyorsarány mutató (Gyorsráta) A gyorsarány a likviditási mutató szigorított változata. Ha értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól, akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelését szokták ajánlani. Gyorsráta Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek Akár a likviditási mutatóról, akár a gyorsrátáról legyen szó, nem tartjuk célszerűnek elvárt minimumok kitűzését, mert igen nagy a szóródás egy-egy ágazaton belül is, és az ágazatok között is hatalmas különbségek figyelhetők meg. Ráadásul az ágazati átlagok tekintetében egyik évről a másikra jelentős elmozdulások figyelhetők meg. 4/f. Adósságszolgálati fedezet Míg a likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképesség értékelését szolgálják, addig jelen mutatónk a cég középtávú adósságszolgálat 18 teljesítő képességét méri. számítása: Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás +Hosszúlej.hitelek kamatai Hosszúlej.hitelek törlesztése + Hosszúlej.hitelek kamatai Az első ránézésre talán kissé barátságtalannak tűnő mutató logikáját könnyebb megérteni, ha mind a számlálóban, mind a nevezőben átmenetileg figyelmen kívül hagyjuk a hosszúlejáratú hitelek kamatát. Ezek után a számlálóban a képződő éves cash flow-t találjuk, amely az éven túli, tehát a későbbi jövedelmet megelőlegző hitelek törlesztésének rendeltetésszerű forrása. A nevezőben pedig a törlesztendő tőke marad. A tört tehát azt mutatja, hányszorosan fedezi az éves pénzjövedelem az éven túli hitelek esedékes tőketörlesztését. A tört további része úgy értelmezhető, hogy ha a cég nyereséges, akkor a hosszúlejáratú hitelek kamatának megfizetése biztosított, mert a kamat - a pénzügyi műveletek ráfordításai között mint eredményrontó tényező már figyelembe lett véve. Az adósságszolgálati fedezet alkalmazása során gondot okozhat, hogy a hitel törlesztésén felül esedékes fix kötelezettségek nem jelennek meg a törtben. Nem árt tudni, hogy a beszámoló tényadataiból számított mutató a jövőre vonatkozó előrejelzésekre különösen alkalmatlan: a hosszúlejáratú hitelek törlesztő részlete ritkán egyenletes. 4/g. Kamatfedezeti mutató A kamatfedezettség a megtermelt jövedelmet viszonyítja az üzleti év kamatterhéhez. számítása: EBIT Fizetett kamatok 18 Az adósságszolgálat a hitelek után fizetendő kamat és a tőke törlesztés együttes összege. 13

14 A mutató a vállalkozás pénzügyi mozgásterét mutatja be, vagyis azt, meddig csökkenhetne a képződő jövedelem anélkül, hogy a kamatok fizetése akadályokba ütközzön. Értékét a tőkeszerkezet kialakításánál, újabb hitelek felvételénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egyéb kiemelt mutatók Akad jónéhány olyan aránymutató is, amelyik az előző csoportok egyikébe sem illeszkedik be, azonban a sokrétű kép kialakításához, az elemzett cég árnyalt, differenciált megítéléséhez érdemes kiszámítani értékét. Ezek közül négy rátát emelünk ki az alábbiakban. 5/a. A rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz Az éven belüli bankhitelből finanszírozott forgóeszközök aránya a rövid távú finanszírozás jellemző fokmérői közé tartózik. Rövidlejáratú hitelek számítása: x 100 Forgóeszközök Megítéléséhez ismerni szükséges a tartós és átmeneti forgóeszközlekötés arányát az adott vállalkozásnál, továbbá a szállítók és az egyéb átmeneti források jellemzőit. Azt is figyelembe kell venni, hogy a rövidlejáratú hitelekből mennyi a hosszúlejáratú hitelek adott évben esedékes (a mérlegkészítéskor átsorolt) törlesztőrésze. 5/b. A rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez A mutatóból leolvasható, milyen mértékben köti le az árbevételből származó pénzeszközöket az éven belüli hitelek törlesztési kötelezettsége. Rövidlejáratú hitelek számítása: x 100 Nettó árbevétel A magas rátaérték a rövidtávú eladósodottságot, újabb és újabb hitelek felvételének kényszerét vetíti előre, mert a törlesztésre felhasznált összeg hiányozni fog a legközelebbi újratermelési ciklus indításánál. Mélyíthetjük az elemzést, ha a számlálóban a törlesztendő kereskedelmi hiteleket (szállítóállomány) is figyelembe vesszük, ezáltal a rövidtávú eladósodottságról pontosabb képet alkothatunk. 5/c. A tőkevisszaforgatás mértéke (Sajáttőke növekedési üteme) A hányados megmutatja, hány százalékkal bővül a tulajdonosi tőke a tárgyévi eredmény visszaforgatása révén. Mérleg szerinti eredmény számítása: x 100 Saját tőke Ez a ráta a tőke-arányos eredményesség és az osztalékpolitika hatását szintetizálja. (Ha év közben nem változott a saját tőke, akkor a ROE mutatónál leírtak miatt praktikus az év eleji tőkeállományt venni viszonyítási alapnak.) 5/d. Osztalékfizetési hányad Az osztalékfizetési hányad megkönnyíti az előző mutató értékelését, számot ad az osztalékpolitika rövid távú megvalósulásáról. Osztalék számítása: x 100 Adózott eredmény 14

15 A pénzügyi átvilágítás során a cégek gazdálkodása az eddig felsoroltakon kívül számos további mutatóval jellemezhető. Külön említést érdemel a számviteli beszámoló részét képező Kiegészítő melléklet, mely további ráták képzésére ad módot (pl. zálogjoggal biztosított kötelezettségek aránya, határidőn túli kötelezettségek aránya, terven felüli értékcsökkenés aránya). Nem folytatjuk a sort, mert az értékelések egyik gyakori hibája éppen a vizsgált ráták öncélú szaporítása. Ha túl sok mutatót használunk, fennáll annak a veszélye, hogy előbbutóbb nem fogjuk látni a közmondással élve a fától az erdőt! Ezért a további felsorolás helyett a legfontosabb aránymutatók közötti ismert összefüggésrendszer, az úgynevezett ráta piramis 19 felvázolására vállalkozunk a hagyományos elemzés eszköztárának lezárásaként. A ráta piramis felhasználása az átvilágítás következtetéseinek rendszerezéséhez A ráta piramis azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy a fontosabb mutatók alakulása logikailag összefügg, abszolút nagyságuk és dinamikájuk egyaránt értelmes rendszert alkot. Az egyik legalapvetőbb mutatószám, a saját tőke hozama (ROE) három fontos ráta: - az árbevétel arányos adózott eredmény, - az összes eszköz forgása, valamint - a vagyon multiplikátor 20 (Ismertebb elnevezései még: tőkeáttétel vagy leverage) függvénye, amint azt a következő ábra mutatja: (ROE) Adózott eredmény Saját tőke (ROA) Adózott eredmény Összes eszköz x (Vagyon multiplikátor) Összes eszköz Saját tőke (ROS) Adózott eredmény Nettó árbevétel x (Összes eszk.forgása) Nettó árbevétel Összes eszköz 3. ábra. A legfontosabb mutatók közötti összefüggések Az ábra alapján könnyű belátni, hogy a saját tőke hozamának változása a felsorolt részmutatók változásaira vezethető vissza. Az elemzőnek ezért lehetősége nyílik a ROE mutató változásának láncelemzésére, melynek segítségével kimutatható a már felsorolt három meghatározó tényező egyedi hozzájárulása a bázistól való elmozduláshoz. De nem ez a ráta piramis igazi jelentősége, hanem az, hogy szinte térképet ad a jövedelmezőség-növelés tartalékainak feltárásához. Látszik az alsó szint szorzatszerű összefüggéséből, hogy ha a vállalkozás javítani szeretné a saját tőkére vetített jövedelmezőségét, akkor egyrészt árbevétel arányos eredményét próbálhatja fokozni, másrészt eszközei forgási sebességét célszerű emelnie. Az árbevétel arányos nyereség elvileg többféleképpen növelhető. A legtipikusabb megoldások 19 DuPont módszerként is találkozhatunk vele a szakirodalomban. 20 A vagyon multiplikátor a tőkeellátottsági mutató reciproka. 15

16 az értékesítés mennyiségének növelése, az értékesítésre kerülő termékek összetételének változtatása (a magasabb nyereségtartalmú termékek arányának bővítése), az eladási árak emelése, a tevékenység (ezen belül a beszerzés, a termelés, a forgalmazás, az irányítás stb.) költségeinek csökkentése. Az eszközök forgási sebességének fokozására ugyancsak számos intézkedés jöhet szóba, például olcsóbb beszerzési források felkutatása, a készletszint optimalizálása, a követelések gyorsabb beszedése, a tárgyieszköz-struktúra átalakítása, a meglévő kapacitások jobb kihasználása stb. Az, hogy egy-egy konkrét esetben a vállalkozás mely lehetőségekkel él, az elemzés tapasztalatait is figyelembe vevő vezetői döntés kérdése. ESETTANULMÁNY a pénzügyi aránymutatók használatához Egy elképzelt vállalkozás, a Krémkeverő Kft. pénzügyi átvilágítása során meghatározásra kerültek a fejezetben tárgyalt aránymutatók. A Társaság mérlegét és eredménykimutatását a. sz. melléklet tartalmazza. 16

17 Msz. M e g n e v e z é s Bázis Tárgy 1/a. 1/b. 1/c. 1/d. 1/e. 1/f. 1/g. 1/h. 1/i. 2/a. 2/b. 2/c. 1./ JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK A saját tőke jövedelmezősége (ROE) a. Adózott eredmény b. Saját tőke c. mutató c = a / b 35,3% 181,5% Eszközarányos jövedelmezőség a. Adózott eredmény b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 9,2% 20,0% Árbevétel arányos nyereség a. Adózott eredmény b. Nettó árbev. és egyéb bevétel c. mutató c = a / b 6,1% 8,0% A saját tőke arányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Saját tőke c. mutató c = a / b 40,9% 201,3% Eszközarányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 10,6% 22,2% Árbevétel arányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Nettó árbev. és egyéb bevétel c. mutató c = a / b 7,1% 8,9% Az eszközök jövedelem termelő képessége a. EBIT b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 11,1% 29,6% Az élőmunka jövedelmezősége a. Adózott eredmény b. Személyi jellegű ráfordítások c. mutató c = a / b 146,1% 208,2% Egy főre jutó adózott eredmény (Ft/fő) a. Adózott eredmény b. Állományi létszám (fő) c. mutató c = a / b * / EREDMÉNYSZERKEZETI MUTATÓK Üzemi eredmény részaránya a. Üzemi tev. eredménye b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b 95,0% 98,3% Pénzügyi eredmény részaránya a. Pénzügyi műveletek eredménye b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b -6,5% 1,9% Rendkívüli eredmény részaránya a. Rendkívüli eredmény b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b 11,5% -0,2% 17

18 3/a. 3/b. 3/c. 3/d. 3/e. 3/f. 3/g. 3./ HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az összes eszköz forgása a. Nettó árbevétel b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 1,5 2,1 Forgóeszközök forgása a. Nettó árbevétel b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 2,0 2,5 Befektetett eszközök forgása a. Nettó árbevétel b. Befektetett eszközök c. mutató c = a / b 5,6 15,1 A készletek forgási ideje (nap) a. Készletek b. Nettó árbevétel c. mutató c = a * 365 / b A vevők forgási ideje (nap) a. Vevők + váltókövetelések b. Nettó árbevétel c. mutató c = a * 365 / b A szállítók forgási ideje (nap) a. Szállítók + váltótartozások b. Anyagjellegű ráfordítás c. mutató c = a * 365 / b Tárgyi eszközök elhasználódottsága a. Tárgyi eszközök nettó értéke b. Tárgyi eszközök bruttó értéke c. mutató c = a / b 98,3% 58,9% 4/a. 4/b. 4/c. 4/d. 4/e. 4./ TŐKESZERKEZETI ÉS ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK Tőkeellátottsági mutató a. Saját tőke b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 26% 11% Eladósodottsági mutató a. Kötelezettségek b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 72% 88% Nettó forgótőke ellátottság a. Forgóeszközök - Rövidlej.köt b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 24% -5% Likviditási mutató a. Forgóeszközök b. Rövidlejáratú kötelezettségek c. mutató c = a / b 1,3 1,0 Fizetőképességi mutató (gyorsráta) a. Forgóeszközök - Készletek b. Rövidlejáratú kötelezettségek c. mutató c = a / b 1,2 0,9 18

19 4/f. 4/g. 5/a. 5/b. 5/c. 5/d. Adósságszolgálati fedezeti mutató a. Bruttó cash flow + H.l. kamat b. H.lej.hitelek törleszt.+kamata c. mutató c = a / b 10,8 0,9 Kamatfedezeti mutató a. EBIT b. Fizetett kamat c. mutató c = a / b 66,1 76,1 5./ EGYÉB KIEMELT MUTATÓK Rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 1,9% 6,3% Rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök b. Nettó árbevétel c. mutató c = a / b 0,9% 2,5% A tőkevisszaforgatás mértéke a. Mérleg szerinti eredmény 0 0 b. Saját tőke c. mutató c = a / b 0,0% 0,0% Osztalékhányad a. Osztalék b. Adózott eredmény c. mutató c = a / b 100% 196% Feladat: Értékelje a Krémkeverő Kft. gazdálkodását a bemutatott aránymutatók alapján! Kérdések: - A jövedelmezőségi mutatók számottevően javultak a bázis időszakhoz képest. Különösen a ROE dinamikája magas. Mi okozza a mutató több mint 400%-os növekedését? Miért lényegesen szolidabb a többi mutató javulása? - Az összes eszköz tárgyidőszaki fordulatszáma 40%-kal magasabb az előző évinél. Mivel magyarázható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség eközben 117%-kal nőtt? Miért tér el ilyen jelentősen a szóbanforgó két mutató alakulása? - Milyen következményekkel járhat, hogy a tőkeellátottsági mutató 26%-ról 11%-ra csökkent? Mekkora a mutató romlása, ha a Szűkített saját tőke figyelembevételével végzi el a számítást? - Milyen veszélyekkel jár, hogy a nettó forgótőke negatív értéket vett fel a tárgyidőszakban? - A mérleg melyik során találja meg az okot, ami miatt a likviditási mutató 30%-kal romlott? - Milyennek ítéli a tulajdonosok magatartását a vállalkozás távlati fejlődése szempontjából? - Ajánlaná-e vállalkozó ismerősének a fúziót a Krémkeverő Kft-vel? 19

20 1. sz. melléklet: A Krémkeverő Kft. eredménykimutatása és mérlege (adatok eft-ban) Sorszám M e g n e v e z é s Bázis Tárgy a b e e 1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (1.+2.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJ.-EK ÉRTÉKE (±3.±4.) III. EGYÉB BEVÉTELEK III/a. ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ( ) VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK VII/a. ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (üzleti)tevékenység EREDMÉNYE(I±II+III-IV--V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek /a ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei /a ebből: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége /a ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások /a. ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai /a. ebből: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI ( ± ) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ( ±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytart. igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F )

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - "A"

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 13992013-2-15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 15-09-071642 2007.év Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza,

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: A vállalkozás megnevezése: Thália Színház Nonprofit Kft A vállalkozás címe, telefonszáma: 1065 Budapest

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság Mecseki Erdészeti Zártkörűen Működő Rt. 7623 Pécs, Rét utca 8. A gazdálkodó képviselője P.h. Mecseki Erdészeti Zrt. Oldal: 1 ESZKÖZÖK (aktívák) 01. A.

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14.

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14. Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ I. Feladatcsoport 1. Feladatrész megoldása: 117. tartós részesedések értékhelyesbítése: Mivel csak ez az egy értékhelyesbítés van, ezért az összeg megegyezik a 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban 1. feladat Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok A tétel megnevezése Tárgy év Terven felüli értékcsökkenés 25 139 Egyéb ráfordítás sorból

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Írásbeli vizsgatevékenység, javítási-értékelési útmutató

Írásbeli vizsgatevékenység, javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-129/2014. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2014. június 12. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

A vállalkozás címe: 6000. KECSKEMÉT, MŰKERT ÚT 1. Telefonszáma: Statisztikai számjel: 14706211-9104-572-03

A vállalkozás címe: 6000. KECSKEMÉT, MŰKERT ÚT 1. Telefonszáma: Statisztikai számjel: 14706211-9104-572-03 Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007.06.30-i mérlege (nem auditált)

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008.06.30-i mérlege (nem auditált) MÉRLEG

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Sikeres kitöltést kívánunk!

Tisztelt felhasználó! Sikeres kitöltést kívánunk! Tisztelt felhasználó! Ön a további lapokon található kitölthető beszámolósémák segítségével könnyebben tehet eleget beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségének. A sémák használata során szükséges

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

É V E S B E S Z Á M O L Ó

É V E S B E S Z Á M O L Ó Cégjegyzék szám: 09-09-016935 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. a vállalkozás megnevezése 4032 Debrecen, Ady Endre út 1. a vállalkozás címe 2014. évi Éves zárómérleg 2014.01.01-2014.12.31 M É R L E G

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2 2 2 6 5 4 3 4 3 2 4 0 5 9 9 0 2 0 2 0 9 0 7 4 1 4 3 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel A vállalkozás címe: 7300 Komló, Juhász Gy. u. 2. - Egyszerűsített éves beszámoló Keltezés: Komló, 2010. május

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

A Kartonpack Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. első féléves jelentése

A Kartonpack Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. első féléves jelentése A Kartonpack Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. első féléves jelentése A Kartonpack Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a magyar számviteli szabályoknak megfelelően készítette

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31.

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú Egyszerűsített éves beszámoló "Könyvvizsgálattal alatámasztva" 1 A. Befektetett eszközök 231 087 0 228 681 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 110 965

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. 2 0 0 9 ÉV Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság mint a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 10. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 01 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/M/A3

Részletesebben

Háromnegyedéves beszámoló táblázatai

Háromnegyedéves beszámoló táblázatai Háromnegyedéves beszámoló táblázatai tulajdonú gazdasági társaságai részére egységes elvekre épülő pénzügyi és számviteli információs beszámolórendszer legyen kialakítva. A beszámolórendszer tartalma,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév KSH: 10044276-6419-122-08 Cg. 08-02-000916 Sorszám ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév a b c d 1. 1. Pénzeszközök 1 938 211 1 686 753 2. 2. Állampapírok 14 542 341 16 807 748 3.

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

54 343 03 0000 00 00 Közbeszerzési referens Közbeszerzési referens

54 343 03 0000 00 00 Közbeszerzési referens Közbeszerzési referens A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák)

Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák) Statisztikai számjel mérleg A 10324891-5510-113-01 Cégjegyzékszám Cg. 01-09-701168/8 Az üzleti év mérlegfordulónapja: Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák) Sorszám Tétel megnevezése

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 2 1 1 7 1 9 4 1 9 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 04-09-009076 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe, telefonszáma: 5900 Orosháza, Kossuth

Részletesebben

SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK

SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek

Részletesebben

Eredménykimutatás 2014.

Eredménykimutatás 2014. 1 1 1 0 9 0 0 0 0 1 5 0 1 1 3 0 7 Statisztikai számjel 0 7-0 9-0 0 3 0 6 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Pálhalmai Agrospeciál Kft. a vállalkozás címe, telefonszáma 2407 Dunaújváros, Pálhalma

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Éves beszámoló táblázatai

Éves beszámoló táblázatai Éves beszámoló táblázatai Szeged Megyei Jogú Város 1053/2003. (XII.19.) Közgyűlési határozatának 9. pontjában elfogadta, hogy az Önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társaságai részére egységes elvekre

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 1 2 1 3 5 0 1 3 7 4 1 2 1 1 3 0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése 1144. Budapest, Szentmihályi út 26/c a vállalkozás címe 2009 ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: 2010.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 159 267 192 484 2. Állampapírok 4 310 515 0 4 762 679 a) forgatási célú 4 257 225 4 709 389 b) befektetési célú 53 290 53 290 2/A. Állampapírok értékelési különbözete

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 Cégnév: AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 1 9 2 8 3 6 7 4-1 - 2 0 adó 6 0. 0 4 8 / 2 0 0 8 4 cégjegyzék a a vállalkozás neve 8790 Zalaszentgrót Dózsa György u. 9. a vállalkozás címe, telefona EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ a kettős könyvitelt vezető

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT)

ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT) ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek

Részletesebben

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-12/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. február 17. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

A vállalat pénzügyi tevékenysége

A vállalat pénzügyi tevékenysége Vállalati pénzügyek Pénzügyek A vállalat működésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló

Részletesebben