12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása"

Átírás

1 12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása A pénzügyi átvilágítás szokásos céljai A pénzügyi átvilágítás napjaink divatos gazdasági szolgáltatásai közé tartozik. Ha begépeljük a címben szereplő fogalmat kedvenc internetes böngészőnkbe, ajánlatok hosszú sora között tallózhatunk pillanatokon belül, melyek az ide tartozó tevékenységek szinte teljes spektrumát átfogják. Talán induljunk ki onnan, kiknek és milyen esetekben érdemes e szolgáltatások valamelyikét igénybe venni. - Megrendelő lehet a befektetni szándékozó, vagy tulajdonosváltás esetén a potenciális vevő, aki nem éri be a kiszemelt cég nyilvánosan elérhető adataival. Részletesebb információkra tart igényt a kiválasztott vállalat gazdálkodását, piaci helyzetét, esetleges rejtett kockázatait illetően, hogy megfelelő ajánlatot tehessen az eddigi tulajdonosok felé. Egy tervezett felvásárlás vagy fuzionálás sorsát eldönthetik a pénzügyi átvilágítás során feltárt információk, melyek számottevően kihatnak a céltársaság értékelésére. - A gazdasági szervezet mostani tulajdonosai is megrendelhetik a pénzügyi átvilágítást, például ellenőrzési célzattal, vagy azért, hogy megismerjék cégük gazdálkodásának gyenge pontjait, az adózással kapcsolatos látens kockázatokat, az esetleges rejtett kötelezettségeket. - Hitelintézetek is igényelhetik jelentősebb összegű hiteligény felmerülésekor a reménybeli adós pénzügyi átvilágítását, hiszen a hitelbírálat szokásos procedúrája a kockázatok mérését csak meghatározott korlátokkal teszi lehetővé. A vállalkozások pénzügyi átvilágítását többnyire független szolgáltatók (tanácsadó cégek, auditorok stb.) végzik, de természetesen előfordul belső átvilágítás is, amelyet a menedzsment utasítására a cég saját munkatársai hajtanak végre. A külső szolgáltatók előnye, hogy rendszerint jólképzett, gyakorlott, sokat tapasztalt munkatársakkal rendelkeznek. Az is mellettük szól, hogy a vizsgált cég menedzsmentjével nincsenek függőségi viszonyban, ezért a rendellenességek, kockázatok feltárása számukra nem jár hátrányos következményekkel. Gyengéjük viszont a helyismeret hiánya, ami miatt fontos információk a látókörükön kívül maradhatnak. A belső átvilágítás lehetősége nem minden érdekelt számára elérhető. Csak a jelenlegi tulajdonos(ok) illetve menedzsment veheti igénybe. A gyakorlatban nyilvánvalóan az átvilágítást kezdeményező helyzete és konkrét célja dönti el, hogy kihez fordul ennek a bizalmi feladatnak a végrehajtása érdekében. Az átvilágítás fő információs forrásai: a vállalat pénzügyi kimutatásai és az iparági benchmark-adatok A pénzügyi átvilágítás során a gazdálkodás értékelése sokféle, nagyobbrészt a vállalkozástól származó (belső) információ segítségével történik, azonban számos, az adott ágazatra, esetenként a gazdaság egészére vonatkozó (külső) információ is felhasználásra kerül. 1

2 A belső információk között kitüntetett szerepet játszik a vállalkozás számviteli beszámolója és Üzleti jelentése, de különféle analitikus nyilvántartások (pl. vevők, szállítók, készletek, tárgyi eszközök) is nélkülözhetetlenek a gazdálkodó szervezet helyzetének differenciált megítéléséhez. A vizsgálat mélységétől és időzítésétől függően természetesen a főkönyvi kivonatokra is nagy szükség lehet. Az értékelő számára nyilván az a kedvezőbb, ha a legfontosabb adatok olyan számviteli beszámolóból származnak, melyet könyvvizsgáló auditált, hiszen ez egyfajta garanciát jelent a felhasznált információk megbízhatóságát és konzisztenciáját illetően. Ugyanakkor a kötelező könyvvizsgálat értékhatára fokozatosan emelkedik, ami értelemszerűen az auditált cégek körének szűküléséhez vezet. Gondot jelent az is, hogy a beszámoló szerkezete meglehetősen gyakran változik. A mérleg és az eredménykimutatás sémája akár évente új sorokkal bővülhet, és az egyes sorok tartalma változatlan elnevezés mellett is módosulhat. Ezért az idősorok elemzésekor fokozott óvatosság szükséges az értékelés során. A Kiegészítő melléklet minimális adattartalmát ugyan rögzíti a számviteli törvény, azonban az információk sorrendje cégenként más és más, és évről isévre eltérhet, pl. a vizsgált cégnél használt szoftver cseréje következtében. Külön problémát jelent, hogy a több lábon álló, vegyes profilú cégek esetében sem az árbevétel, sem a költségek tevékenységenkénti szerkezete nem jelenik meg a beszámolóban, ezért az alaposabb vizsgálathoz az analitikába is mélyen bele kell nyúlni. A pénzügyi átvilágítás nem szorítkozhat a bázis- és tárgyidőszaki gazdálkodás összehasonlítására, hiszen a versenypiac sem önmagához méri az egyes szereplőket. A vállalat falai közül kilépve egyrészt az ágazati átlagok szolgálnak benchmarkként, másrészt a legfontosabb versenytársakhoz is viszonyítanunk kell a kiválasztott céget, ha pozícionálni akarjuk a helyes értékelés érdekében. E tekintetben erős szemléletváltozás figyelhető meg az utóbbi években, ugyanis korábban az ágazati átlagok szolgáltak elsődleges mércéül, mára azonban az ágazat legjobbjainak teljesítménye a viszonyítási alap. Megjegyzések a saját tőke értékeléséhez A pénzügyi átvilágítás rendszerint a tőkehelyzet vizsgálatával, a tőkeellátottság értékelésével kezdődik. Bárki kezdeményezze is az átvilágítást, a gazdálkodó szervezet tőkéjének nagysága, szerkezete, finanszírozásban betöltött szerepe a kiemelten fontos információk közé tartozik. Míg a köznapi gyakorlatban a vállalkozás tőkehelyzetét igen gyakran a saját tőke összegéből kiindulva értékelik, addig a pénzügyi átvilágítás finomabb megközelítéssel él, és alapos vizsgálatnak veti alá a saját tőke szerkezetét is. A saját tőke a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 1 Igen fontos kérdés, hogy a saját tőke mekkora része a jegyzett tőke, és még annak is jelentősége lehet, hogy a jegyzett tőke mekkora része származik a tulajdonosok befizetéséből, és mekkora része az általuk apportált vagyontárgyakból (értékelési problémák lehetősége). Nyomasztó gondok jele, ha a saját tőke kisebb a jegyzett tőkénél, ami a veszteséges 1 A számvitelről szóló évi C. törvény 35. (2). 2

3 gazdálkodás, a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott vagyon részleges elvesztésének következménye 2. Összegétől függően vizsgálatra érdemes lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3, amely a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett összegét mutatja, ha a késleltetett befizetést a társaság létesítő okirata megengedi. A saját tőke további elemei közül a lekötött tartalék és az értékelési tartalék érdemel különös figyelmet a gazdálkodás értékelésekor. A lekötött tartalékba a megbízható és valós összkép biztosítása, továbbá az osztalékfizetési korlát bemutatása érdekében kötelesek a hazai vállalkozások a tőketartalék és az eredménytartalék valamilyen célra lefoglalt összegeit átvezetni, továbbá a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét is itt kell nyilvántartani. A lekötött tartalék tehát egy olyan tájékoztató jellegű tőkerész, amely a cég mozgásterének, a saját tőke szabad (kötelezettségektől mentes) részének meghatározásához nyújt segítséget. A kettős könyvvitelt vezető hazai vállalkozások a számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén - jogosultak eszközeik meghatározott csoportjainál élni a piaci értékelés lehetőségével. Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha ezen eszközök mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti értéküket, akkor a különbözetet az eszköz oldalon értékhelyesbítésként illetve értékelési különbözetként, a források között pedig értékelési tartalékként mutathatják ki. Minthogy a valós, piaci érték meghatározása egy-egy konkrét esetben óhatatlanul szubjektív elemeket is magában rejt, továbbá a legszakszerűbben és legprecízebben meghatározott piaci érték is igen gyors és jelentős változásoknak van kitéve, ezért az értékelési tartalékot a pénzügyi átvilágítás során óvatosságból sokszor figyelmen kívül hagyják. (Ebben az esetben természetesen az értékhelyesbítések sem vehetők figyelembe az eszközök körében.) Összegezve az itt leírtakat, a tulajdonosi tőke értékelése történhet a teljes saját tőke alapján is, de óvatosabb és biztonságosabb, a cég manőverező-képességét hívebben tükröző analízis adható a szűkített saját tőke alapján, ahol a Szűkített saját tőke = saját tőke lekötött tartalék értékelési tartalék Ennek ismeretében áttérhetünk az átvilágítás egyik legfontosabb elemére, a pénzügyi aránymutatók analízisére. Pénzügyi aránymutatók és értékelésük A vállalkozás működésének átfogó értékelése legtöbbször a pénzügyi aránymutatók vizsgálatán alapul. A különféle aránymutatók az elemzés széles körben elterjedt, közkedvelt eszközei. Segítségükkel viszonylag gyorsan nagyvonalú betekintést nyerhetünk egy vállalat gazdálkodásába, képet kaphatunk annak jövedelmezőségéről, hatékonyságáról, likviditási pozíciójáról és más fontosnak ítélt jellemzőiről. 2 Ilyen esetben a gazdasági társaságokról évi IV. törvény a tulajdonosok kötelességévé teszi a tőke rendezést a jogszabályi minimumnak megfelelő szintre (részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági formáknál), illetve a társasági szerződésben előírt szintre. Tőkerendezés helyett a tulajdonosok a társaság átalakításáról is dönthetnek (pl. Rt. helyett Kft-vé, ahol alacsonyabb a tőkeminimum), vagy elhatározhatják a cég jogutód nélküli megszüntetését is. 3 Csak részvénytársaságnál vagy kft-nél fordulhat elő. 3

4 Bármilyen célból kezdünk is egy vállalkozás átvilágításához, az aránymutatók szakmailag helyes értékelése, megalapozott következtetések levonása érdekében szem előtt kell tartanunk néhány általános elvet: - Önmagában az aránymutatók egyikéből sem szabad messzemenő következtetéseket levonni! A mutatószámokat minél komplexebben kell értékelni. (Például, ha egy cégnél magas a saját tőke aránya az eszközök értékéhez képest, akkor a mutató önmagában kedvezőnek, a cég tőkeerősnek tűnik. Más azonban a helyzet megítélése, ha a kötelezettségek azért viszonylag csekélyek, mert a gyenge likviditás miatt a cég nem jutott hitelhez.) - Ha sok (nemritkán túl sok!) mutatót számítunk, tegyünk különbséget a lényeges és az elhanyagolható eredmények között! Az elemzés során fontos a feltűnő változások kiváltó okait felderíteni. (Tételezzük fel, hogy egy hőerőműnél a készpénzes bevétel 100%-kal nő az előző évhez képest. Nagyon valószínű azonban, hogy a hőerőmű vevői döntő részben átutalással fizetnek. Ha tehát a készpénzes bevétel az összes árbevétel töredéke, a kiugró változás ellenére kár vele tovább foglalkozni.) - A beszámolók alapján időponti, legtöbbször év végi értékek állnak rendelkezésre. Az időponti értéket azonban számos egyszeri, véletlen tényező hatása is befolyásolhatja, ami az értékelésre torzítólag hat. Az ilyen statikus megfigyelés sajnálatosan alkalmas a szezonális hatások kiszűrésére, ami a gazdálkodási helyzet pontatlan felméréséhez vezethet. A probléma érzékeltetésére egy elképzelt cég készleteinek időbeli alakulását több változatban szemléltetjük a következő ábrán. készlet érték A B 1. ábra. Az időszaki készletalakulás néhány lehetséges változata - A mutatószámokban bekövetkező ugrásszerű változást az abszolút adatok eltérésével is vessük össze. Romló gazdálkodás mellett is javulhat valamely mutató a számláló és a nevező eltérő irányú változása esetén. A kiugró eltérések mögött a cég szervezeti változása is meghúzódhat, de az adózási szabályok, vagy a számviteli előírások módosulása is komoly torzulásokat okozhat. - A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni! Az alacsony jövedelmezőség mögött például nemritkán adózási megfontolások állnak. Mélyebb vizsgálatra érdemes az is, hogy mi rejlik a szokatlanul magas értékek mögött. Végezetül még egy fontos megjegyzés az aránymutatók használatához: A mutatók értékelése az elemzésnek csak a kezdete! A kiugró mutatóértékek, a meglepő dinamika, a szakmai átlagtól való furcsa eltérések mind megannyi útjelzőül szolgálnak a vállalkozás helyzetének, sajátosságainak alaposabb feltérképezése felé. idő 4

5 A jövedelmezőség mérése A gazdálkodás jövedelmezősége a gazdasági vállalkozás megítélésének alappillére. A menedzsment, a tulajdonosok és a potenciális befektetők számára is rendkívül fontos információt hordoznak az ide tartozó mutatók. Az ügyfélminősítés során a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak a jövedelemtermelő képesség vizsgálatára, hiszen az adós cég hosszútávú fennmaradása jelentős részben a megfelelő jövedelmezőség függvénye. Vegyük most sorra a legfontosabb jövedelmezőségi mutatókat: 1/a. A saját tőke jövedelmezősége (ROE 4 ) Az egyik legalapvetőbb vállalatértékelési mutató, amely kifejezi, milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Értékelésénél a végzett tevékenység kockázatára is tekintettel kell lenni. ROE= Adózott eredmény Saját tőke x 100 A mutató magas értéke, növekvő tendenciája biztató jelzés, azonban a kapott értékeket nem árt némi fenntartással kezelni. A kimutatott nyereség ugyanis rövid távon window dressing technikákkal is növelhető bizonyos tűréshatáron belül, sőt olyan módszerekkel is javítható, melyek a későbbiekben károsan hatnak vissza a vállalkozás gazdálkodására (pl. a reklámköltségek vagy a karbantartási költségek visszafogása). A nevezőben szereplő saját tőke megváltoztatása torzítja a mutatót. A tőke évközi leszállítása látszólagos javulást, emelése értelemszerűen látszólagos romlást okoz. Itt említjük meg, hogy magasabb lesz a ROE értéke, ha a cég az adózott eredmény egészét osztalékként kifizeti, mintha visszaforgatja. A magas osztalékhányad viszont nem tekinthető a jövőbeni gyorsabb fejlődés zálogának. Az osztalékpolitika torzító hatásának kiszűrésére az elemzők gyakran az év eleji saját tőkét 5 tekintik releváns viszonyítási alapnak. 1/b. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA 6 ) A lekötött eszközök működtetésének hatékonyságát mérő mutató alakulása ugyancsak kiemelt figyelmet érdemel. Adózott eredmény ROA= x 100 Összes eszköz A ROE mutatónál leírt problémán (az eredmény kozmetikázás lehetőségén) kívül ennél a rátánál az eszközök értékelése, esetleges átértékelése okozhat jelentős torzulást. Az úgy nevezett mérlegen kívüli eszközök (pl. bérelt gépek) igénybevétele a ROA mutatót valamelyest feljavíthatja, hiszen úgy járulnak hozzá az eredmény képződéséhez, hogy nem jelennek meg a tört nevezőjében ugyanakkor a számlálóra kihatnak a fizetendő bérleti díjakon keresztül. 4 (Return on equity) 5 Az év eleji saját tőke csak akkor ajánlható, ha év közben nem kerül sor sem tőkeemelésre, sem tőkeleszállításra. 6 (Return on assets) 5

6 1/c. Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS 7 ) A forgalommal arányos jövedelmezőség a vállalkozás által elért éves adózott nyereséget szűkebb változatban a nettó árbevételhez, bővebb változatban a nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegéhez viszonyítja. Adózott eredmény ROS= x 100 Nettó árbevétel + egyéb bevételek A mutatót megnézve szembeötlő, hogy a számláló és a nevező nem tökéletesen illeszkedik. A számlálóban lévő eredmény kategóriára ugyanis a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek is hatást gyakorolnak. (Sőt az aktivált saját teljesítmények is, de azokat, miután a piac által még el nem ismert teljesítmények, hagyományosan nem szerepeltetik a nevezőben.) A precízebb elemzéshez vagy a nevezőt kell az említett tételekkel kibővíteni, vagy a számlálóban az adózott eredmény helyett az üzemi eredményt célszerű szerepeltetni (ld. második formula). Üzemi tevékenység eredménye ROS* x 100 Nettó árbevétel + egyéb bevételek Az árbevétel arányos jövedelmezőség a költséggazdálkodás színvonaláról is sokat elárul, hiszen a számláló nem más, mint az összes bevétel és a ráfordítások, valamint a fizetett társasági adó különbözete. A magas mutatóértékhez tehát a bevételek fokozása mellett a ráfordítások ésszerű keretek között tartása is szükséges. 1/d-f. Az analóg cash flow ráták és a cash flow szerkezet A jövedelmezőség értékelésénél az eddig felsorolt három mutatót úgy is ki szokták számítani, hogy számlálójukat az értékcsökkenési leírással 8 egészítik ki, azaz a képződő cash flow összegét viszonyítják a saját tőkéhez, a mérlegfőösszeghez illetve a forgalomhoz. Az így keletkező ráták a tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességet jellemzik. A pénzügyi átvilágítás során a cash flow tömegét, képződésének és felhasználásának struktúráját önmagában is vizsgálatnak vetik alá. Az értékeléshez a következő egyszerű séma ad segítséget: 7 (Return on sales) 8 Csak a terv szerinti értékcsökkenést tartalmazza a mutató. A terven felüli értékcsökkenés ugyanis nem épül be az eladási árakba, ezért nem járul hozzá a jövedelem képződéséhez sem. 6

7 KÉPZŐDŐ CASH FLOW FELHASZNÁLT CASH FLOW 1. Adózott eredmény Folyó gazdálkodásra felhasznált források Értékcsökkenési leírás Befektetésre felhasznált források Folyó gazdálkodásból képződő források Finanszírozásba vont idegen források Idegen források törlesztése 7. Osztalék fizetés ábra. Az éves cash flow képződése és felhasználása Az éves működési cash flow képződése az (1) és (2) tételekből történik. A két jogcím arányát, mely főként a jövedelmezőségtől és a tevékenység eszközigényességétől függ, is célszerű értékelni. A működési cash flow egy részét a folyó gazdálkodásra, lényegében a forgóeszközök bővítésére fordítják (5), azonban a folyó gazdálkodásból források is képződhetnek (3) pl. a szállító állomány vagy az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek bővülése révén. Az eddigi tételek összegzése adja a nettó cash flow-t, mely a befektetések finanszírozására (6) illetve osztalékfizetésre (8) szolgál. Ha azonban a nettó cash flow ehhez nem elegendő, idegen források, bankhitelek, kölcsönök felvétele válhat szükségessé (4). Az idegen források esedékessé váló részét pedig a nettó cash flow terhére törleszteni kell (7). A pénzügyi átvilágítás igen fontos eleme, hogy a kiválasztott gazdálkodó szervezet milyen címen mennyi cash flow-t tudott generálni az elemzett időszakban, és a rendelkezésére álló pénzjövedelmet milyen célokra, milyen arányokban használta fel. 1/g. Az eszközarányos adózás és kamatfizetés előtti jövedelem A ráta a tulajdonosoknak és a hitelezőknek együttesen kifizethető eszközarányos jövedelem hányadát mutatja meg 9. EBIT számítása: x 100 Összes eszköz A mutató előnye az előző rátákkal szemben, hogy a jövedelmezőséget a finanszírozási források aktuális szerkezetétől függetlenül méri, vagyis kiszűri a tőkeáttételből adódó torzulást. Emiatt alkalmasabb a konkurens cégekkel való összehasonlításra A tulajdonosoknak kifizethető jövedelem adózás előtti állapotban jelenik meg a mutatóban. 10 Az utóbbi évek kutatásai nyomán a mutató javított, továbbfejlesztett változatát ajánlják egyes szakkönyvek. A ROIC (Return of Invested Capital) számlálójában a számított társasági adóval korrigált EBIT-et, nevezőjében a saját tőkével és kamatozó kölcsönforrásokkal finanszírozott eszközöket tartalmazza. A ROIC az eltérő finanszírozási szerkezetből fakadó torzítást másképp szűri, az EBIT-et azzal a számított társasági adóval csökkenti, amely teljes saját tőke finanszírozás esetén terhelné a céget. További sajátossága, hogy a kamatmentes forrásokból (pl. adó- és bértartozásból) finanszírozott eszközöket a mérésnél figyelmen kívül hagyja. 7

8 Még tágabban méri a jövedelmezőséget a tört, ha a számlálóhoz az értékcsökkenést is hozzáadjuk. (EBITDA 11 ) Ekkor az eszközök különböző amortizálódottsági fokától is el tudunk vonatkoztatni. 1/h-i. Az élőmunka jövedelmezősége Az alábbi tört segítségével az élőmunka felhasználás jövedelmezősége mérhető. Különösen a versenytársak adataival vagy a szakágazati átlaggal összevetve lehet értékes következtetésekre felhasználni. Adózott eredmény számítása: x 100 Személyi jellegű ráfordítás Rokon mutatója az egy főre vetített jövedelem, ahol a nevezőben a személyi jellegű ráfordítások helyére az átlaglétszám kerül: Adózott eredmény számítása: x 1000 Átlagos állományi létszám E viszonylag egyszerűnek tűnő mutató használatát nagyban nehezíti, ha a cég részmunkaidősöket vagy bedolgozókat foglalkoztat tevékenysége érdekében, nem is szólva arról, ha kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesz. 2/a-c. Eredmény-szerkezeti mutatók A vállalkozás jövedelmezőségének részletese elemzése arra is kiterjed, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből. Üzemi tev. eredménye számításuk: x 100 Adózás előtt eredmény Pénzügyi műv.eredménye Adózás előtt eredmény x 100 Rendkívüli eredmény Adózás előtt eredmény x 100 A nem pénzügyi vállalkozásoknál az tekinthető egészségesnek, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek részaránya magas a teljes eredmény képzésében, az előjelétől függetlenül mindenképp alaposabb vizsgálatra ad okot. Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező 12, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra 13 utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni. Kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezen pénzáramok megismétlődése a jövőben nem várható. 11 Earnings before interest, tax and depreciation 12 Vélelmezhető, hogy a teljes nyereségtömeg kicsi, a ROA a szakmai átlagnál alacsonyabb. 13 A külföldön felvett hitelek miatt árfolyamveszteségek is érik a cégeket. Tulajdonképpen tartalmilag az ilyen veszteség is a kölcsönforrások terheihez sorolható. 8

9 A hatékonyság vizsgálata A pénzügyi átvilágítás során a vállalkozás jövedelmezősége mellett gazdálkodásának hatékonyságával is foglalkozni kell. Az e csoportba tartozó pénzügyi aránymutatók a lekötött eszközök egészének, illetve fontosabb összetevőinek kihasználtságát mérik egy-egy kiválasztott időszakra vonatkozóan. 3/a. Az összes eszköz forgása A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz, azaz hányszor térül meg az árbevételből a vizsgált időszakban. Fordulatok számának is nevezik. Minél gyorsabb az eszközök forgása, annál kisebb tőke lekötése szükséges a gazdálkodáshoz. Nettó árbevétel számítása: Összes eszköz A mutató dinamikájának értékelésekor ügyelni kell arra, hogy csak azonos hosszúságú időszakok mérhetők össze közvetlenül, ezért ha például a féléves adatot kívánjuk összevetni az évessel, akkor a mutató korrekcióra (a forgalmi adat évesítésére) szorul. Fokozza a számítás megbízhatóságát, ha az eszközök év végi (mérlegbeli) értéke helyett az éves átlag szerepel a nevezőben. Annak is érdemes utánajárni, hogy sor került-e átértékelésre vagy értékhelyesbítésre a vizsgált időszakban, hiszen ezesetben ugyancsak korrigálni kell a kapott állományi adatokat. A már korábban ismertetett problémák közül szeretnénk újólag emlékeztetni a mérlegen kívüli (bérelt) eszközök torzító szerepére. 3/b. A forgóeszközök forgása A fordulatok számát külön a befektetett eszközökre és külön a forgóeszközökre is ki szokták számolni. A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmák sajátságaihoz igazodó, specifikus mérőszám. A mutató számításánál praktikus a forgóeszközök közül figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat, mert azok a klasszikus körforgásnak nem részei. számítása: Nettó árbevétel Forgóeszközök - Értékpapírok A szakmai átlagnál lassabb forgás a forgóeszköz gazdálkodás tartalékaira irányíthatja a figyelmet. A forgóeszközök értéke szinte napról napra változik egy-egy vállalatnál, ezért a számításnál mindenképpen átlagos nagyságukból praktikus kiindulni, s nem az időszak végi értékből. (A szokásos megoldás az éves nyitó- és a negyedévek záróértékeiből kialakított kronologikus átlag használata.) 3/c. A befektetett eszközök forgása A forgóeszközök forgásánál kevésbé népszerű, ritkábban használt mutató. számítása: Nettó árbevétel Befektetett eszközök A mutató értékelésénél vigyázni kell, mert a tárgyi eszközök elhasználódottságának növekedése miatt látszólagos javulás következhet be a törtben. Vagyis (rövid távon) akkor magasabb a mutató értéke, ha a cég elhanyagolja eszközei megújítását. 9

10 3/d. A készletek forgási ideje napokban Míg az előző három hatékonysági mutató mértékegységgel nem rendelkezik, addig a következő mutatók naptári napokban kifejezve mérik egyes mérlegtételek forgási idejét. Készletek számítása: x 365 Nettó árbevétel Általában a forgási idő minél alacsonyabb értéke, csökkenő tendenciája tekinthető kedvezőnek, hiszen az alacsony érték arra utal, hogy készletek rövid időt töltenek (átlagosan) a vállalat raktárában. Természetesen másképp kell megítélni a helyzetet, ha a gyors forgás oka készlethiány, vagy egy kereskedelmi vállalat esetében az elégtelen választék. Az igényesebb elemzés a készleteket legalább vásárolt és saját termelésű részekre bontja, és a két csoport forgási idejét külön-külön vizsgálja. Ebben az esetben sokkal szakszerűbb forgalmi adatként a nettó árbevétel helyett 14 a vásárolt készletnél a beszerzések összegét, a saját termelésű készleteknél pedig a termelés közvetlen költségét választani. A készletek összevont elemzéséből nem derül ki az elfekvő készletek aránya; ha az átvilágítás erre is kiterjed, akkor az egyes készletféleségek forgási idejét külön-külön is meg kell határozni. 3/e. A vevők forgási ideje napokban A forgóeszköz gazdálkodás egyik fontos jellemzője, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. Vevők tartozása számítása: x 365 Nettó árbevétel - Készpénzes eladás A kapott eredményt különösen körültekintően kell értékelni, mert pl. a forgási idő esetleges lassulása utalhat a fizetési fegyelem romlására, de a vevőpolitika tudatos módosításából (a kereskedelmi hitelek kiterjesztéséből) is eredhet. Az átlagos forgási sebesség semmit nem mond a határidőn túli követelések nagyságáról és időbeli szerkezetéről, ez külön elemzés tárgya. A fenti mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők tartozása ugyanis tartalmazza az általános forgalmi adót, a nevezőben viszont nincs ÁFA 15. 3/f. A szállítók forgási ideje napokban Az előző mutató testvére, egymással párban is szokták értékelni annak megállapítására, mennyiben finanszírozza a kapott kereskedelmi hitelek egésze a cég által nyújtott kereskedelmi hiteleket. Szállítók követelése számítása: x 365 Nettó árbevétel A forgási időt kényelmi okokból a képletben látott módon szokták meghatározni, bár így nagyon pontatlan eredményt ad. A jó megoldás az lenne, ha a nevezőbe az anyagok, áruk, vásárolt szolgáltatások és befektetett eszközök bruttó beszerzési forgalma kerülne, a készpénzes beszerzések nélkül. 14 Az árbevétel nyereséget is tartalmaz, a készlet értékében viszont nem lehet nyereség. 15 Kicsit kényelmetlen, de jóval pontosabb, ha elemzéskor a nettó árbevételt kiegészítjük az általános forgalmi adóval, persze ügyelve az esetlegesen különböző ÁFA-kulcsokra. 10

11 A szállítók forgási idejének megítélése hibátlan képlet használata mellett is nehéz feladat. Azért nehéz, mert a szállítóktól igénybevett kereskedelmi hitel kamata nincs külön feltüntetve a számlán, beépül a beszerzési árba (burkolt kamat). Nagyságára csak az eladó által felkínált diszkont mértékéből következtethetünk. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi hitel többnyire drágább a bankhitelnél, viszont olyan cégek számára is elérhető, melyek valamilyen okból a banki hitelezésből kiszorultak. Esetükben ez is mérlegelendő szempont. 3/g. A tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató a vállalkozás által használt tárgyi eszközök leírtságának átlagos mértékéről ad tájékoztatást. Alaposabb elemzéshez a tárgyi eszközök egyes csoportjaira külön-külön is ki szokták számítani, hiszen a gépek, berendezések elhasználódási üteme egészen más, mint pl. az épületeké. Tárgyi eszközök nettó értéke számítása: x 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke Torzító tényezőként elsősorban az eszközök átértékelése kerülhet szóba, illetve a vállalkozás egészére számított mutatónál a tárgyi eszköz szerkezet eltolódása (ha az ingatlanok aránya nő, akkor az elhasználódás átlagos üteme csökken). Alacsony mutatóérték esetén az elemzést a megújítás ütemére (a beruházási tevékenységre) is ki szokták terjeszteni. Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálata jóformán elválaszthatatlan a cég pénzügyi pozíciójának és aktuális finanszírozási helyzetének feltérképezésétől. A számos ide sorolható mutatóból csak a legfontosabbakat mutatjuk be az alábbiakban. 4/a. Tőkeellátottsági mutató A pénzügyi vizsgálatok kiindulópontja, mely rámutat a tulajdonosi tőke szerepvállalására a gazdálkodó szervezet által lekötött eszközök finanszírozásában. Saját tőke számítása: x 100 Összes eszköz Főként a hitelezők, de a potenciális befektetők számára is kiemelten fontos, hogy a tulajdonosi kör mennyire elkötelezett a vállalkozás iránt. A mutató szokásos értéke főként a vállalkozás méretétől, illetve ágazati hovatartozásától függ, de számos más tényező (általános konjunkturális helyzet, a menedzsment által választott finanszírozási stratégia, jogszabályi korlátok stb.) hatását is szintetizálja. Visszautalva a fejezet elején leírtakra, ajánlható, hogy az értékelésnél a szűkített saját tőkét viszonyítsuk az értékelési tartalékkal és lekötött tartalékkal csökkentett összes eszközhöz, kizárva így az esetleges szubjektív értékelésből eredő hibákat. 4/b. Eladósodottsági mutató A mutató, nevének megfelelően, a cég eladósodottságát, vagyis azt méri, milyen arányban finanszírozzák a lekötött eszközöket idegen források. Kötelezettségek számítása: x 100 Összes eszköz Még egy ilyen egyszerű tört értékelésénél sem árt az óvatosság, mert a kötelezettségek egy része a tulajdonosoktól kapott kölcsönforrásokból (tagi kölcsön) is eredhet. Ugyanakkor a vállalat olyan bérelt eszközökkel is rendelkezhet, melyeket tevékenységéhez felhasznál, de 11

12 mérlegében nem jelennek meg. A kötelezettségek sem láthatók hiánytalanul a mérlegben, gondoljunk pl. a függő kötelezettségekre. Még egy problémáról hadd emlékezzünk meg a mutató kapcsán. A ráta láthatóvá teszi az eladósodottság mértékét, de a kötelezettségek lejárati szerkezetéről nem informál. (Nyilván másképp viszonyul bármely érintett egy olyan céghez, melynek kötelezettségei hosszabb idő alatt, nagyjából egyenletesen válnak esedékessé, mint egy olyanhoz, melynek azonos összegű kötelezettsége teljes egészében rövidlejáratú.) 4/c. Nettó forgótőke ellátottság A nettó forgótőke a tartós források forgóeszközök finanszírozására használt része. Nagysága szoros összefüggésben áll a cég finanszírozási stratégiájával 16. Forgóeszközök - Rövidlejáratú köt. számítása: x 100 Forgóeszközök A mutató számlálója a nettó forgótőkét adja eredményül. A tört tehát azt fejezi ki, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz lekötést. A túlságosan alacsony nettó forgótőke a céget instabillá teheti a rövidlejáratú forrásgazdálkodás terén, ezért az ilyen érték óvatosságra int. 4/d. Likviditási mutató Az egyik legnépszerűbb pénzügyi aránymutató, melyet bármilyen célra készülő átvilágításnál előszeretettel alkalmaznak. Különösen a hitelképesség vizsgálatánál tekintik alakulását fontos ismérvnek. számítása: Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek A ráta elvileg azt hivatott kifejezni, hogy az egy év alatt pénzzé tehető eszközök milyen arányban képesek az egy éven belül esedékes kötelezettségek fedezésére, azaz milyen a cég rövidtávú fizetőképessége. Használata számos problémát vet fel: - A mutató fontos tulajdonsága, hogy elméletileg tisztán csak a cég likvidációjára értelmezhető: Normál működés mellett a rövidlejáratú kötelezettségeket a befolyó árbevételből törlesztik, amelynek értéke magasabb 17, mint a forgóeszközök értéke. Ráadásul a rövid lejáratú kötelezettségek egy része működő vállalkozásnál rendszeresen megújul (szállító állomány, bértartozás, adótartozás stb.), ezért rendezésük nem igényli a készletekben és követelésekben megtestesült forgóeszközök teljes pénzzé tételét. Más szempontból a számlálóban szereplő eszközök eladása lehetetlenné tenné az újratermelést, a tevékenység folytatását. (Egyszerűbben: egy működő cégnél nem adjuk el az összes forgóeszközt egy adott határnapig, hogy egyszerre kifizessük az összes éven belüli kötelezettséget.) - A beszámoló adataiból számított mutatóérték likvidációs helyzetben nagy valószínűséggel hamisnak bizonyulna. A számlálóban szereplő eszközök egy része felszámoláskor csak a nyilvántartási érték alatt találna gazdára, más részükről kiderülhet, hogy nem mobilizálhatóak, mert csak a működő cégben bírnak értékkel (pl. speciális gyártóeszközök, célszerszámok). 16 Bővebben ld. Fazakas Gergely et al.: Vállalati pénzügyi döntések (Tanszék Kft., 2004) old. 17 A forgóeszközök forgása mutató fejezi ki, hogy hányszor magasabb. 12

13 A likviditási ráta érdekes jellemzője, hogy egynél nagyobb értéke esetén a számláló és a nevező azonos összegű csökkenése (pl. egy rövidlejáratú hitel törlesztése) a mutató értékét javítja. Valójában ilyenkor a fizetőképesség nem javul, hiszen a legmobilabb eszköz, a pénz állománya mérséklődik a számlálóban. A likviditási mutató múltbeli alakulásából elég nehéz következtetni a cég jövőbeni fizetőképességére. Ha erre az információra van szükségünk, akkor a mutató helyett a cég pénzügyi tervét célszerű tanulmányozni. 4/e. Gyorsarány mutató (Gyorsráta) A gyorsarány a likviditási mutató szigorított változata. Ha értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól, akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelését szokták ajánlani. Gyorsráta Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek Akár a likviditási mutatóról, akár a gyorsrátáról legyen szó, nem tartjuk célszerűnek elvárt minimumok kitűzését, mert igen nagy a szóródás egy-egy ágazaton belül is, és az ágazatok között is hatalmas különbségek figyelhetők meg. Ráadásul az ágazati átlagok tekintetében egyik évről a másikra jelentős elmozdulások figyelhetők meg. 4/f. Adósságszolgálati fedezet Míg a likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképesség értékelését szolgálják, addig jelen mutatónk a cég középtávú adósságszolgálat 18 teljesítő képességét méri. számítása: Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás +Hosszúlej.hitelek kamatai Hosszúlej.hitelek törlesztése + Hosszúlej.hitelek kamatai Az első ránézésre talán kissé barátságtalannak tűnő mutató logikáját könnyebb megérteni, ha mind a számlálóban, mind a nevezőben átmenetileg figyelmen kívül hagyjuk a hosszúlejáratú hitelek kamatát. Ezek után a számlálóban a képződő éves cash flow-t találjuk, amely az éven túli, tehát a későbbi jövedelmet megelőlegző hitelek törlesztésének rendeltetésszerű forrása. A nevezőben pedig a törlesztendő tőke marad. A tört tehát azt mutatja, hányszorosan fedezi az éves pénzjövedelem az éven túli hitelek esedékes tőketörlesztését. A tört további része úgy értelmezhető, hogy ha a cég nyereséges, akkor a hosszúlejáratú hitelek kamatának megfizetése biztosított, mert a kamat - a pénzügyi műveletek ráfordításai között mint eredményrontó tényező már figyelembe lett véve. Az adósságszolgálati fedezet alkalmazása során gondot okozhat, hogy a hitel törlesztésén felül esedékes fix kötelezettségek nem jelennek meg a törtben. Nem árt tudni, hogy a beszámoló tényadataiból számított mutató a jövőre vonatkozó előrejelzésekre különösen alkalmatlan: a hosszúlejáratú hitelek törlesztő részlete ritkán egyenletes. 4/g. Kamatfedezeti mutató A kamatfedezettség a megtermelt jövedelmet viszonyítja az üzleti év kamatterhéhez. számítása: EBIT Fizetett kamatok 18 Az adósságszolgálat a hitelek után fizetendő kamat és a tőke törlesztés együttes összege. 13

14 A mutató a vállalkozás pénzügyi mozgásterét mutatja be, vagyis azt, meddig csökkenhetne a képződő jövedelem anélkül, hogy a kamatok fizetése akadályokba ütközzön. Értékét a tőkeszerkezet kialakításánál, újabb hitelek felvételénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egyéb kiemelt mutatók Akad jónéhány olyan aránymutató is, amelyik az előző csoportok egyikébe sem illeszkedik be, azonban a sokrétű kép kialakításához, az elemzett cég árnyalt, differenciált megítéléséhez érdemes kiszámítani értékét. Ezek közül négy rátát emelünk ki az alábbiakban. 5/a. A rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz Az éven belüli bankhitelből finanszírozott forgóeszközök aránya a rövid távú finanszírozás jellemző fokmérői közé tartózik. Rövidlejáratú hitelek számítása: x 100 Forgóeszközök Megítéléséhez ismerni szükséges a tartós és átmeneti forgóeszközlekötés arányát az adott vállalkozásnál, továbbá a szállítók és az egyéb átmeneti források jellemzőit. Azt is figyelembe kell venni, hogy a rövidlejáratú hitelekből mennyi a hosszúlejáratú hitelek adott évben esedékes (a mérlegkészítéskor átsorolt) törlesztőrésze. 5/b. A rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez A mutatóból leolvasható, milyen mértékben köti le az árbevételből származó pénzeszközöket az éven belüli hitelek törlesztési kötelezettsége. Rövidlejáratú hitelek számítása: x 100 Nettó árbevétel A magas rátaérték a rövidtávú eladósodottságot, újabb és újabb hitelek felvételének kényszerét vetíti előre, mert a törlesztésre felhasznált összeg hiányozni fog a legközelebbi újratermelési ciklus indításánál. Mélyíthetjük az elemzést, ha a számlálóban a törlesztendő kereskedelmi hiteleket (szállítóállomány) is figyelembe vesszük, ezáltal a rövidtávú eladósodottságról pontosabb képet alkothatunk. 5/c. A tőkevisszaforgatás mértéke (Sajáttőke növekedési üteme) A hányados megmutatja, hány százalékkal bővül a tulajdonosi tőke a tárgyévi eredmény visszaforgatása révén. Mérleg szerinti eredmény számítása: x 100 Saját tőke Ez a ráta a tőke-arányos eredményesség és az osztalékpolitika hatását szintetizálja. (Ha év közben nem változott a saját tőke, akkor a ROE mutatónál leírtak miatt praktikus az év eleji tőkeállományt venni viszonyítási alapnak.) 5/d. Osztalékfizetési hányad Az osztalékfizetési hányad megkönnyíti az előző mutató értékelését, számot ad az osztalékpolitika rövid távú megvalósulásáról. Osztalék számítása: x 100 Adózott eredmény 14

15 A pénzügyi átvilágítás során a cégek gazdálkodása az eddig felsoroltakon kívül számos további mutatóval jellemezhető. Külön említést érdemel a számviteli beszámoló részét képező Kiegészítő melléklet, mely további ráták képzésére ad módot (pl. zálogjoggal biztosított kötelezettségek aránya, határidőn túli kötelezettségek aránya, terven felüli értékcsökkenés aránya). Nem folytatjuk a sort, mert az értékelések egyik gyakori hibája éppen a vizsgált ráták öncélú szaporítása. Ha túl sok mutatót használunk, fennáll annak a veszélye, hogy előbbutóbb nem fogjuk látni a közmondással élve a fától az erdőt! Ezért a további felsorolás helyett a legfontosabb aránymutatók közötti ismert összefüggésrendszer, az úgynevezett ráta piramis 19 felvázolására vállalkozunk a hagyományos elemzés eszköztárának lezárásaként. A ráta piramis felhasználása az átvilágítás következtetéseinek rendszerezéséhez A ráta piramis azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy a fontosabb mutatók alakulása logikailag összefügg, abszolút nagyságuk és dinamikájuk egyaránt értelmes rendszert alkot. Az egyik legalapvetőbb mutatószám, a saját tőke hozama (ROE) három fontos ráta: - az árbevétel arányos adózott eredmény, - az összes eszköz forgása, valamint - a vagyon multiplikátor 20 (Ismertebb elnevezései még: tőkeáttétel vagy leverage) függvénye, amint azt a következő ábra mutatja: (ROE) Adózott eredmény Saját tőke (ROA) Adózott eredmény Összes eszköz x (Vagyon multiplikátor) Összes eszköz Saját tőke (ROS) Adózott eredmény Nettó árbevétel x (Összes eszk.forgása) Nettó árbevétel Összes eszköz 3. ábra. A legfontosabb mutatók közötti összefüggések Az ábra alapján könnyű belátni, hogy a saját tőke hozamának változása a felsorolt részmutatók változásaira vezethető vissza. Az elemzőnek ezért lehetősége nyílik a ROE mutató változásának láncelemzésére, melynek segítségével kimutatható a már felsorolt három meghatározó tényező egyedi hozzájárulása a bázistól való elmozduláshoz. De nem ez a ráta piramis igazi jelentősége, hanem az, hogy szinte térképet ad a jövedelmezőség-növelés tartalékainak feltárásához. Látszik az alsó szint szorzatszerű összefüggéséből, hogy ha a vállalkozás javítani szeretné a saját tőkére vetített jövedelmezőségét, akkor egyrészt árbevétel arányos eredményét próbálhatja fokozni, másrészt eszközei forgási sebességét célszerű emelnie. Az árbevétel arányos nyereség elvileg többféleképpen növelhető. A legtipikusabb megoldások 19 DuPont módszerként is találkozhatunk vele a szakirodalomban. 20 A vagyon multiplikátor a tőkeellátottsági mutató reciproka. 15

16 az értékesítés mennyiségének növelése, az értékesítésre kerülő termékek összetételének változtatása (a magasabb nyereségtartalmú termékek arányának bővítése), az eladási árak emelése, a tevékenység (ezen belül a beszerzés, a termelés, a forgalmazás, az irányítás stb.) költségeinek csökkentése. Az eszközök forgási sebességének fokozására ugyancsak számos intézkedés jöhet szóba, például olcsóbb beszerzési források felkutatása, a készletszint optimalizálása, a követelések gyorsabb beszedése, a tárgyieszköz-struktúra átalakítása, a meglévő kapacitások jobb kihasználása stb. Az, hogy egy-egy konkrét esetben a vállalkozás mely lehetőségekkel él, az elemzés tapasztalatait is figyelembe vevő vezetői döntés kérdése. ESETTANULMÁNY a pénzügyi aránymutatók használatához Egy elképzelt vállalkozás, a Krémkeverő Kft. pénzügyi átvilágítása során meghatározásra kerültek a fejezetben tárgyalt aránymutatók. A Társaság mérlegét és eredménykimutatását a. sz. melléklet tartalmazza. 16

17 Msz. M e g n e v e z é s Bázis Tárgy 1/a. 1/b. 1/c. 1/d. 1/e. 1/f. 1/g. 1/h. 1/i. 2/a. 2/b. 2/c. 1./ JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK A saját tőke jövedelmezősége (ROE) a. Adózott eredmény b. Saját tőke c. mutató c = a / b 35,3% 181,5% Eszközarányos jövedelmezőség a. Adózott eredmény b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 9,2% 20,0% Árbevétel arányos nyereség a. Adózott eredmény b. Nettó árbev. és egyéb bevétel c. mutató c = a / b 6,1% 8,0% A saját tőke arányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Saját tőke c. mutató c = a / b 40,9% 201,3% Eszközarányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 10,6% 22,2% Árbevétel arányos cash flow a. Bruttó cash flow b. Nettó árbev. és egyéb bevétel c. mutató c = a / b 7,1% 8,9% Az eszközök jövedelem termelő képessége a. EBIT b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 11,1% 29,6% Az élőmunka jövedelmezősége a. Adózott eredmény b. Személyi jellegű ráfordítások c. mutató c = a / b 146,1% 208,2% Egy főre jutó adózott eredmény (Ft/fő) a. Adózott eredmény b. Állományi létszám (fő) c. mutató c = a / b * / EREDMÉNYSZERKEZETI MUTATÓK Üzemi eredmény részaránya a. Üzemi tev. eredménye b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b 95,0% 98,3% Pénzügyi eredmény részaránya a. Pénzügyi műveletek eredménye b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b -6,5% 1,9% Rendkívüli eredmény részaránya a. Rendkívüli eredmény b. Adózás előtti eredmény c. mutató c = a / b 11,5% -0,2% 17

18 3/a. 3/b. 3/c. 3/d. 3/e. 3/f. 3/g. 3./ HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az összes eszköz forgása a. Nettó árbevétel b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 1,5 2,1 Forgóeszközök forgása a. Nettó árbevétel b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 2,0 2,5 Befektetett eszközök forgása a. Nettó árbevétel b. Befektetett eszközök c. mutató c = a / b 5,6 15,1 A készletek forgási ideje (nap) a. Készletek b. Nettó árbevétel c. mutató c = a * 365 / b A vevők forgási ideje (nap) a. Vevők + váltókövetelések b. Nettó árbevétel c. mutató c = a * 365 / b A szállítók forgási ideje (nap) a. Szállítók + váltótartozások b. Anyagjellegű ráfordítás c. mutató c = a * 365 / b Tárgyi eszközök elhasználódottsága a. Tárgyi eszközök nettó értéke b. Tárgyi eszközök bruttó értéke c. mutató c = a / b 98,3% 58,9% 4/a. 4/b. 4/c. 4/d. 4/e. 4./ TŐKESZERKEZETI ÉS ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK Tőkeellátottsági mutató a. Saját tőke b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 26% 11% Eladósodottsági mutató a. Kötelezettségek b. Összes eszköz c. mutató c = a / b 72% 88% Nettó forgótőke ellátottság a. Forgóeszközök - Rövidlej.köt b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 24% -5% Likviditási mutató a. Forgóeszközök b. Rövidlejáratú kötelezettségek c. mutató c = a / b 1,3 1,0 Fizetőképességi mutató (gyorsráta) a. Forgóeszközök - Készletek b. Rövidlejáratú kötelezettségek c. mutató c = a / b 1,2 0,9 18

19 4/f. 4/g. 5/a. 5/b. 5/c. 5/d. Adósságszolgálati fedezeti mutató a. Bruttó cash flow + H.l. kamat b. H.lej.hitelek törleszt.+kamata c. mutató c = a / b 10,8 0,9 Kamatfedezeti mutató a. EBIT b. Fizetett kamat c. mutató c = a / b 66,1 76,1 5./ EGYÉB KIEMELT MUTATÓK Rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök b. Forgóeszközök c. mutató c = a / b 1,9% 6,3% Rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök b. Nettó árbevétel c. mutató c = a / b 0,9% 2,5% A tőkevisszaforgatás mértéke a. Mérleg szerinti eredmény 0 0 b. Saját tőke c. mutató c = a / b 0,0% 0,0% Osztalékhányad a. Osztalék b. Adózott eredmény c. mutató c = a / b 100% 196% Feladat: Értékelje a Krémkeverő Kft. gazdálkodását a bemutatott aránymutatók alapján! Kérdések: - A jövedelmezőségi mutatók számottevően javultak a bázis időszakhoz képest. Különösen a ROE dinamikája magas. Mi okozza a mutató több mint 400%-os növekedését? Miért lényegesen szolidabb a többi mutató javulása? - Az összes eszköz tárgyidőszaki fordulatszáma 40%-kal magasabb az előző évinél. Mivel magyarázható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség eközben 117%-kal nőtt? Miért tér el ilyen jelentősen a szóbanforgó két mutató alakulása? - Milyen következményekkel járhat, hogy a tőkeellátottsági mutató 26%-ról 11%-ra csökkent? Mekkora a mutató romlása, ha a Szűkített saját tőke figyelembevételével végzi el a számítást? - Milyen veszélyekkel jár, hogy a nettó forgótőke negatív értéket vett fel a tárgyidőszakban? - A mérleg melyik során találja meg az okot, ami miatt a likviditási mutató 30%-kal romlott? - Milyennek ítéli a tulajdonosok magatartását a vállalkozás távlati fejlődése szempontjából? - Ajánlaná-e vállalkozó ismerősének a fúziót a Krémkeverő Kft-vel? 19

20 1. sz. melléklet: A Krémkeverő Kft. eredménykimutatása és mérlege (adatok eft-ban) Sorszám M e g n e v e z é s Bázis Tárgy a b e e 1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (1.+2.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJ.-EK ÉRTÉKE (±3.±4.) III. EGYÉB BEVÉTELEK III/a. ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ( ) VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK VII/a. ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (üzleti)tevékenység EREDMÉNYE(I±II+III-IV--V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége /a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek /a ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei /a ebből: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége /a ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások /a. ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai /a. ebből: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI ( ± ) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ( ±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytart. igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F )

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: A vállalkozás megnevezése: Thália Színház Nonprofit Kft A vállalkozás címe, telefonszáma: 1065 Budapest

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007.06.30-i mérlege (nem auditált)

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban 1. feladat Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok A tétel megnevezése Tárgy év Terven felüli értékcsökkenés 25 139 Egyéb ráfordítás sorból

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008.06.30-i mérlege (nem auditált) MÉRLEG

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Sikeres kitöltést kívánunk!

Tisztelt felhasználó! Sikeres kitöltést kívánunk! Tisztelt felhasználó! Ön a további lapokon található kitölthető beszámolósémák segítségével könnyebben tehet eleget beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségének. A sémák használata során szükséges

Részletesebben

Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák)

Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák) Statisztikai számjel mérleg A 10324891-5510-113-01 Cégjegyzékszám Cg. 01-09-701168/8 Az üzleti év mérlegfordulónapja: Ráckevei Kastély-Épitész Vendégház Kft. Eszközők ( aktivák) Sorszám Tétel megnevezése

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 1 2 1 3 5 0 1 3 7 4 1 2 1 1 3 0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése 1144. Budapest, Szentmihályi út 26/c a vállalkozás címe 2009 ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: 2010.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Patekné Nagy Judit. ország. Budapest. Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. Független könyvvizsgálói jelentés

Patekné Nagy Judit. ország. Budapest. Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. Független könyvvizsgálói jelentés 10EB-02 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez Hatályosság kezdete: 2010. 01.

Részletesebben

SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK

SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK SZÁMLATÜKÖR 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek

Részletesebben

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31.

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú Egyszerűsített éves beszámoló "Könyvvizsgálattal alatámasztva" 1 A. Befektetett eszközök 231 087 0 228 681 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 110 965

Részletesebben

A vállalat pénzügyi tevékenysége

A vállalat pénzügyi tevékenysége Vállalati pénzügyek Pénzügyek A vállalat működésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Féléves beszámoló. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2013 I. félév. Készítés időpontja: 2013 augusztus 21.

Féléves beszámoló. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2013 I. félév. Készítés időpontja: 2013 augusztus 21. Féléves beszámoló 2013 I. félév ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. Készítés időpontja: 2013 augusztus 21. Az első negyedéves beszámoló szöveges értékelése Az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. ismét nyereséget tudott felmutatni

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Vállalati pénzügyek tantárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Vállalati pénzügyek tantárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból Az Intézetbe történő beérkezés legkésőbbi határideje 2009.02.26.

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül Pénzügyi terv EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül PÉNZÜGYI TERV Az egyik legfontosabb része az üzleti tervnek Legyen összhangban a szöveges üzleti tervvel - termelt termék menny. értékesített

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök l.sz.táblázat Eszközök és források összetételének változásai Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök A. Befektetett eszközök 684 605 673 899-10 706 98,4 I. Immateriális javak

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2 2 2 6 5 4 3 4 3 2 4 0 5 9 9 0 2 0 2 0 9 0 7 4 1 4 3 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel A vállalkozás címe: 7300 Komló, Juhász Gy. u. 2. - Egyszerűsített éves beszámoló Keltezés: Komló, 2010. május

Részletesebben

É V E S B E S Z Á M O L Ó

É V E S B E S Z Á M O L Ó Cégjegyzék szám: 09-09-016935 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. a vállalkozás megnevezése 4032 Debrecen, Ady Endre út 1. a vállalkozás címe 2014. évi Éves zárómérleg 2014.01.01-2014.12.31 M É R L E G

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. 01. 01. 2009. 12. 31. 2 0 0 9 ÉV Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság mint a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 2 1 1 7 1 9 4 1 9 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 04-09-009076 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe, telefonszáma: 5900 Orosháza, Kossuth

Részletesebben

Eredménykimutatás 2014.

Eredménykimutatás 2014. 1 1 1 0 9 0 0 0 0 1 5 0 1 1 3 0 7 Statisztikai számjel 0 7-0 9-0 0 3 0 6 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Pálhalmai Agrospeciál Kft. a vállalkozás címe, telefonszáma 2407 Dunaújváros, Pálhalma

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Tudás-Vár Nonprofit Kft. 2009.január 01-től 2009.december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999.

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. 54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. december 31-én 3 000 eft jegyzett tőkével alakult, amely összeget

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA, II. évf. alapszakok számára Az Pénzügyi és Számviteli Intézetbe

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2014.

Kiegészítő melléklet 2014. Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 14852408-1-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-923001 Borsika Gyermekközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 1106 Budapest, Borsika utca 21

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Rt. 2004. 1. félévi gyorsjelentés

PANNON-VÁLTÓ Rt. 2004. 1. félévi gyorsjelentés PANNON-VÁLTÓ Rt. 2004. 1. félévi gyorsjelentés Mérleg adatok 2003. június 30. 2004. június 30. Változás /elõzõ év = 100%/ A. Befektetett eszközök 1 551 299 1 589 435 2,46% I. IMMATERIÁLIS JAVAK 83 65-21,69%

Részletesebben

2008-évi. Közhasznú jelentés

2008-évi. Közhasznú jelentés EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE Társaság neve: Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. Telefon 72/520-050 Társaság címe: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. Telefax 72/213-342 Ágazati besorolás:

Részletesebben

07-09-003060 6 Cégjegyzék száma. "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) 2012. december 31. adatok E Ft-ban

07-09-003060 6 Cégjegyzék száma. A EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) 2012. december 31. adatok E Ft-ban 6 1 1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 483 989 846 779 2 2 Exportértékesítés nettó árbevétele 3 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 483 989-846 779 4 3 Saját termelésű készletek állományváltozása

Részletesebben

Cégértékelés. 2. Működő tőke (Working Capital) nagysága, garfikus bemutatása (Finanszírozási mérlegek) Tárgy év Eszközök 24 689,00

Cégértékelés. 2. Működő tőke (Working Capital) nagysága, garfikus bemutatása (Finanszírozási mérlegek) Tárgy év Eszközök 24 689,00 Cégértékelés RVA - Cégértékelő Szakértői Rendszer v1.2.0 Törzsadatok: Vállakozás: Megye: Ágazat: Minta Kft. Magyar Vállalkozásfejlesztési Portál Bázis év: Tárgy év: 2006 2007 1. Összesítő értékelés, csoport

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010. évi beszámolóhoz Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt 1022 Budapest, Törökvész út 30/a. Adószám: 13812203-2-41 Cégjegyzékszám: 01-10-045531 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010. évi beszámolóhoz Budapest, 2011. április 6. Kulcsár Tibor

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 19215422-9120-331-16 Statisztikai számjel ----------------- Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A vállalkozás címe, telefonszáma: 5000 Szolnok, Baross út 20. 3/20. 2011.

Részletesebben

ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT)

ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT) ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek

Részletesebben

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 9. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDSZEREI 3 GYAKORLÁS 2 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ ÉVES MŰKDÉS HATÓTÉNYEZŐIT RÉSZLETEZI 3 PÉNZÜGYI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2012. I. félévi jelentése Cégadatok Cégnév: TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosam Működő Részvénytársaság Rövidített

Részletesebben

NORMÁL EGYSZERÜSITETT ÉVES BESZÁMOLO

NORMÁL EGYSZERÜSITETT ÉVES BESZÁMOLO 19382333949952919 Statisztikai számjel PK-.6-0149/2 ---------------- Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 8200 Veszprém Haszkovó utca 13 A telefonszáma: NORMÁL EGYSZERÜSITETT

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. év. Budapest, 2014. május 27. ügyvezető

Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. év. Budapest, 2014. május 27. ügyvezető Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. év Budapest, 2014. május 27. ügyvezető A társaság teljes cégneve: Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Mikrogazdálkodói számlatükör

Mikrogazdálkodói számlatükör Mikrogazdálkodói számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 113. Vagyoni értékű jogok 1131. Vagyoni értékű jogok bruttó értéke 1138. Vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése

Részletesebben

Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. április 20. Szabó Csilla elnök Pilis Budai Kutyamentők Közhasznúsági jelentése

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Kiegészítő melléklet a 2013. évi beszámolóhoz Wágner Zita ügyvezető igazgató 1 Általános adatok: A Cég neve: Komló-Habilitas Kft Cégjegyzék száma: 02-09-074143

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

Erőforrások a vállalkozás szolgálatában

Erőforrások a vállalkozás szolgálatában Erőforrások a vállalkozás szolgálatában Természetben keletkezik Változatás nélkül vagy minimális változtatással kerül a folyamatba Természeti erőforrások Munka A szaktudás A képességek A szakmai tapasztalatok

Részletesebben

A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése

A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése HUNGAGENT NYRT 2013 Pomáz, Rózsa u. 17. Tel.: 26-525-680, Fax: 26-326-330 hungagent@mail.datanet.hu www.hungagent.hu A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése KONSZOLIDÁLT

Részletesebben

ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI. 2. Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2004. évi gazdálkodásról 17

ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI. 2. Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2004. évi gazdálkodásról 17 A Matáv Rt. 2005. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI Oldalszám 1. Az Igazgatóság jelentése az ügyvezetésről, a Matáv Csoport üzletpolitikájáról, a Számviteli törvényben előírt beszámoló a Matáv

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531 MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16 Cg.:16-02-001531 Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERTÖRZSKÖNYVEZÖK TÁRSASÁGA

MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERTÖRZSKÖNYVEZÖK TÁRSASÁGA 1 8 1 0 0 2 9 1 9 1 3 3 5 2 9 0 1 Statisztikai számjel MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERTÖRZSKÖNYVEZÖK TÁRSASÁGA 1112 Budapest Péterhegyi lejtő 8. Nyilvántartási szám: 9013. Adószám: 18100291-1-43 KÖZHASZNÚ beszámoló

Részletesebben

3. melléklet a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

3. melléklet a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2013. január 1-jétől új beszámoló forma is választható, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

Szent István Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL GYAKORLÓ FELADATOK ELŐADÁSHOZ Készítette: Véghné Dr. Bálint Katalin TEL: 203887440 2012 1 B Költségtan 1. Téma: A költségek

Részletesebben

CSEPEL HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

CSEPEL HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1 CSEPEL HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Féléves jelentés A 2015. I. félév pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről Társaság neve: Csepel Holding Nyrt Telefon: 278-5800 Társaság címe: 1211

Részletesebben

2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó

2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó Statisztikai számjel: 23314115-3600-113-17 Cégjegyzék száma.17-09-008567 2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó Keltezés: A vállalkozás vezetője 1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. december 31. Készült: Szekszárdon, 2015.

Részletesebben

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2011.12.31. évi beszámolóhoz

A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2011.12.31. évi beszámolóhoz Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. 1022 Budapest Törökvész út 30/a. Adószám: 13812203-2-41 Cégjegyzékszám: 01-10-045531 A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2011.12.31. évi beszámolóhoz

Részletesebben

2013. évi. kiegészítő melléklete

2013. évi. kiegészítő melléklete KÉBSZ Kft. Csanytelek Volentér János tér 2. Adószám: 11086583-2-06 Cégjegyzékszám: 06-09-002424 2013. évi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ kiegészítő melléklete Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET MÉRLEG 2014.12.31 Hatvan, 2015. március 26... Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Turányikné Borsik Éva elnök ügyvezető ügyvezető igazgató MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult II. A számviteli politikája alapján III. Mérleget érintő kiegészítések 1. oldal Cég neve: Időszak: Az Immateriális javak és a Tárgyi Eszközök alakulása IV. Eredményt

Részletesebben

Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2012. évi Közhasznúsági jelentése

Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesület 2086 Tinnye, Ady Endre u. 48. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2013. május 10. Szabó Csilla elnök Pilis Budai Kutyamentők Közhasznúsági jelentése

Részletesebben