Vállalkozásoktatás és vállalkozásfejlesztés szerepe a versenyképességben és gazdaságfejlesztésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozásoktatás és vállalkozásfejlesztés szerepe a versenyképességben és gazdaságfejlesztésben"

Átírás

1 Vállalkozásoktatás és vállalkozásfejlesztés szerepe a versenyképességben és gazdaságfejlesztésben Megalapozó tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 1 Tartalom 1 Tartalom Rezime na srpskom jeziku Vállalkozásfejlesztés Vállalkozásoktatás Vállalkozásoktatás Vállalkozásoktatás főbb jellegzetességeinek áttekintése A vállalkozásoktatás hatásai A vállalkozásoktatás helyzete Európában Vállalkozásokat támogató akciók gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásainak bemutatása Regionális gazdaságfejlesztés és a vállalkozások A vállalkozói aktivtás és a gazdasági fejlődés kapcsolata Összefoglalás Irodalomjegyzék

3 2 Rezime na srpskom jeziku Uloga obrazovanja preduzetništva i razvoja preduzeća u konkurentnosti i u ekonomskom razvoju. Uloga malih i srednjih preduzeća se znatno uvećala u poslednjih nekoliko decenija. Otkad se čovečanstvo bavi stvarnim ekonomskim delatnošću, uvek su bile i privredne organizacije koje možemo smatrati malim i srednjim preduzećima. Istinsko interesovanje u razvijanju ekonomije je međutim počelo prema njima tek u poslednje jedne-dve decenije. Ustvari, bili su to ubrzani globalni procesi koji su uvažili ovaj sektor, tojest sama situacija konkurencije je stavila mala i srednja preduzeća u prvi plan. U poslednjih nekoliko godina sve više pažnje privlači ukupnost delatnosti nazvana studije preduzetništva - u suštini istraživanje osnivanja i razvoja novih preduzeća. Brojni faktori su uticali na preporod interesovanja za studije preduzetništva u SAD, Evropi i mnogim drugim zemljama. U poslednjih nekoliko godina mnoge industrijske zemlje su prošli kroz ekonomsku recesiju i dostigle visoke stope nezaposlenosti. Kao odgovor na te probleme je širom sveta sledio prepoznanje uloge koju preduzetništvo igra u ekonomskom rastu. Nova preduzeća koja su u rastu se smatraju kao rešenje za zaustavljanje rasta stope nezaposlenosti i kao pomoć u usponu narodne privrede Većina istraživanja pokazuje da preduzetnička obuka očigledno uspešno podstiče studente da započnu sopstveni biznis. Pregled jednog poslediplomskog programa u Ujedinjenom Kraljevstvu izlaže da je program podsticao više od polovine učesnika da započnu sopstveni biznis ranije nego što su planirali (Brown 1990). Najzad, Vesper i McMullan (1997) su pokazali da su oni, koji su slušali preduzetničke časove bili sposobniji da donesu bolje odluke u start-up procesu (Vesper - McMullan 1997). Sadržaj entrepreneurship programa se razlikuje ovisno od toga dali želimo da predamo sposobnosti i znanje potrebno na početku osnivanja preduzeća, ili pružamo znanje za uspešnije privredno funkcionisanje već postojećeg preduzeća. U oba slučaja potrebni su specifični nastavni planovi i obrazovni programi u preduzetničkom učenju. Tokom izrade entrepreneurship programa važno je imati u vidu da neki učesnici ne žele da započnu sopstveni biznis; jednostavno prisustvuju u programu da bi širili znanje na prostoru koji je veoma popoularan i raste brzo. Za predavače studije preduzetništva stvara izazov da sa njihovim kursevima i programima oslove sve zainteresovane strane, pa i one koji ne žele da 3

4 postanu preduzetnici, jer ove nezainteresovane grupe mogu kasnije podržavati postojeće i potencijalne preduzetnike. Kada se radi o institucijama i granama nauka koje nisu vezane za eknomiju, u Evropi je generalno nedovoljno obrazovanje o preduzetništvu: studije preduzetništva još nisu na odgovarajući način prilagođeni u nastavni plan između ostale predmete. U nekim Evropskim zemljama većinu lekcija o preduzetništvu nude unutar ekonomskih i poslovnih studija. U poslednje vreme sve više naučnih radova analizira pitanje da li spremnost za preduzetništvo doprinosi ekonomskom razvoju. Sa jedne strane pruža se jednostavan odgovor: nova preduzeća stvaraju nova radna mesta, i kao posledica jača konkurencija pa prateći tehnološke promene čak se i produktivnost može povećati (Acs 2006). Znači kada se radi o preduzećima koja su pokrenuta da bi iskoristila povoljne privredne mogućnosti, zaista postoji efekat na ekonomski razvoj, ali ako se radi o prinudnim preduzećima, taj efekat se ne javlja. 4

5 3 Vállalkozásfejlesztés A kis- és középvállalkozások szerepe rendkívül felértékelődött az elmúlt néhány évtizedben. Mióta az emberiség érdemi gazdálkodási tevékenységet folytat, mindig voltak kis- és középvállalkozásnak tekinthető gazdasági szerveződések. Érdemben azonban az utóbbi egy-két évtizedben kerültek a gazdaságfejlesztés érdeklődésének középpontjába. Gyakorlatilag a felgyorsult globális folyamatok értékelték fel ezt a szektort, azaz maga a verseny helyezte előtérbe a kis- és középvállalkozásokat. Számos definíció született az elmúlt időszakban a nemzetközi szakirodalomban, szinte mindegyikben felfedezhető azonban néhány közös vonás, melyet a vállalkozásfejlesztési beavatkozások kidolgozása esetén is figyelembe kell venni. Alapvető meghatározásnak tekinthető a motivációkra is kitérő definíció: a vállalkozás valami új és érdekes dolog létrehozásának a folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést (Hisrich Peters 1991). A kiindulási alapunkat jelentő definícióra tekintve látható, hogy a vállalkozó valami újat (értéket) teremt, és kockázatot vállal a tevékenységével a jövőbeni profit reményében. A kiindulási alapunkat jelentő definícióra tekintve látható, hogy a vállalkozó valami újat (értéket) teremt, és kockázatot vállal a tevékenységével a jövőbeni profit reményében. Szintén a lehetőségek kihasználására koncentrál az alábbi iskolateremtő jelentőségű fogalmi elhatárolás: a vállalkozás a lehetőség létrehozásának vagy megragadásának folyamata, annak végigvitele függetlenül a jelenleg ellenőrzött erőforrásoktól. A vállalkozás magába foglalja az érték meghatározását, létrehozását és elosztását. A vállalkozás emberi kreatív cselekedet (Timmons 1999). Úgy véljük a fenti kiemelkedő jelentőségű definíciók világosan meghatározzák, hogy pontosan mit is jelent alapjaiban véve a vállalkozási tevékenység. Ezekben a meghatározásokban megjelenő alapértékeket tekinthetjük a vállalkozási tevékenység alapvető építőelemeinek. Napjaink szakirodalmában fellelhető számos fogalmi meghatározásban néhány közös pont általában mindig megjelenik (Szerb 2000): a piaci lehetőségek megragadása függetlenül a kontrollált erőforrásoktól, a produktív inputok, erőforrások másfajta kombinálása, melyeknek a vállalkozó nem feltétlenül tulajdonosa, kreatív, innovatív tevékenységek, és végül kockázatviselés, bizonytalanság vállalása nem pusztán anyagi területen. 5

6 Általánosságban a vállalkozásfejlesztés logikája röviden és viszonylag könnyedén megfogalmazható. A vállalkozásfejlesztő észlel valami kedvezőtlen állapotot, ennek a társadalmilag nem kívánatos állapotnak a mérséklésére kidolgoz egy beavatkozást, amelyről feltételezi, hogy az ennek eredményeként létrejövő helyzet kedvezőbb lesz, mintha csak a piaci tendenciák érvényesültek volna. Úgy véljük, hogy ezen logika mentén jól érzékeltethetők a legkülönfélébb beavatkozások alapvető mozgatórugói. Azonban még ez az egyszerűsített gondolatmenet is számos problémát vet fel, melynek egy része (jobbára utólag) kezelhető, egy része pedig véleményünk szerint nem: a döntéshozó értelemszerűen nem teljesen informált, általában a várakozásai, és a korlátozott ismeretei határozzák meg a döntéseit, gyakran nehéz meghatározni, mi is a társadalmilag kívánatos állapot, a tényleges (különösen a tovagyűrűző) hatások nehezen összegezhetők. A probléma összetettségét jól illusztrálja egy növekvő vállalkozások támogatására irányuló beavatkozás vizsgálata (Oldsman Hallberg 2002). Világosan definiálható, hogy a támogatás következtében megvalósuló pozitív irányú növekedésváltozás a tiszta hatás, azonban még ebben az egyszerű esetben is ott a probléma, hogy milyen növekedési ütemet produkált volna az adott vállalkozás piaci törvényszerűségek mellett. Kissé összetettebb, de hasonló problémával küzdenek az inkubációs folyamatok hatásainak értékelésével is (Bajmócy 2004). A hazai vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatban az Európai Unió és az OECD ajánlásai bírnak a legnagyobb jelentőséggel, illetve ezen dokumentumok ellentétben a politikai jellegű kinyilatkoztatások jelentős hányadával szakmailag is jól megalapozottak. Ezért úgy véljük, hogy néhány ajánlásnak érdemi szakmai mondanivalója is leszűrhető a támogatási beavatkozásokkal kapcsolatban. Számos mértékadó dokumentumban hangsúlyozták már a kis- és középvállalkozások jelentőségét és támogatásuk szükségességét. A kis- és középvállalkozások fontosságát például minden európai uniós állásfoglalás újra és újra hangsúlyozza. Néhány példa a legjelentősebbek közül: Gondolj először a kisvállalatokra (Think small first), majd a megismételt Gondolj a kisvállalatokra a bővülő Európában jelszó. Talán a legmeghatározóbb jelentőségű a 2000-ben Feirá-ban (a jelölt országok által 2002-ben Mariborban) elfogadott Európai Kisvállalati Charta sokszor ismételt első mondata: Az európai gazdaság gerincét a kisvállalatok képezik. 6

7 Az Európai Unió vállalkozásfejlesztésében meghatározó a Kisvállalkozások Európai Chartája (European Charter for Small Enterprises), amelyet 2000 júniusában fogadtak el, mivel elfogadásával jelentek meg jól artikuláltan a kis- és középvállalkozások fejlesztésében legjelentősebb kérdések. A dokumentum egy 10 pontból álló ajánlás-csomag, amelyben a tagállamok vállalkozásfejlesztési gyakorlatának orientálására tesznek kísérletet, különös tekintettel az alkalmazott eszközrendszerre. Az OECD-tagállamok miniszterei és képviselői június 15-én fogadták el a Bolognai Chartát, amelyet meghatározó jelentőségűnek tartunk a fejlett világ vállalkozásfejlesztési gyakorlatában (OECD 2000). A Charta megalapozottságát támasztja alá, hogy ajánlásait az OECD Miniszterek Bolognai Konferenciáján készített, szakmailag kiemelkedő minőségű összefoglaló tanulmányok alapján fogalmazták meg (OECD 2001). 4 Vállalkozásoktatás Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem összpontosult a vállalkozástudománynak nevezett tevékenységek összességére, amelyeket alapvetően az új vállalatok alapításának és fejlődésének kutatásával azonosítanak. Számos tényező járult hozzá a vállalkozástudomány iránt való érdeklődés újjáéledéséhez az USA-ban, Európában és sok más országban. Az elmúlt években sok iparosodott ország szenvedett el gazdasági visszaesést és produkál magas munkanélküliségi rátákat. Ezen problémákra, mintegy válaszként következett be világszerte a vállalkozókészség gazdasági növekedésben betöltött szerepének felismerése. Az új és növekvő vállalatokban látják a megoldást az emelkedő munkanélküliség megállítására, illetve a nemzetgazdasági fellendülés elősegítésére (Bruyat - Julien 2000). A vállalkozástudomány előtérbe kerülésével számos gazdaságpolitikai beavatkozás és konkrét támogatás elengedhetetlen elemévé vált a vállalkozóvá válás elősegítése (Gnyawali - Fogel 1994). Ezek közül kulcstényező az oktatási intézmények ösztönzése arra, hogy a vállalkozásoktatáson keresztül megfelelő oktatási programok keretében hozzájáruljanak a vállalkozókészség növeléséhez (Laukkanen, 2000). A rendkívül szerteágazó szakirodalmon belül abban konszenzus van, hogy a vállalkozásoktatás és képzés nagy szerepet játszik egy ország gazdasági fejlődésében (Gibb 1996). 7

8 4.1 Vállalkozásoktatás általános helyzete Az utóbbi években a vállalkozóvá válás elősegítésének kérdése egyre inkább középpontba került. Az egyetemről kirajzó értelmiség a jövő vállalkozásainak záloga, olyan dinamikusan fejlődő és innovatív területeken, mint pl. az információs technológia vagy a biotechnológia. Valójában, a sikeres egyetemek az USA-ban kihangsúlyozzák az oktatási intézmények mint a high-tech start-up vállalatok katalizátorai fontos szerepét: Rendkívül szemléletes példa, hogy ha a négyezer, az MIT diplomásai és tanári kara által alapított cég egy önálló nemzetet alakítana, akkor ezek a cégek a nemzetet a világ 24. legnagyobb gazdaságává tennék (Lüthje-Franke 2002). Hasonlóan, a Stanford Egyetem a Silicon Valley több élen járó cégével kapcsolatban van (Pfeiffer 1997). A különböző európai régiókban végzett gazdasági tanulmányok azt mutatják, hogy az egyetemek hatása a cégek létrehozására az USA-n kívül is megfigyelhető (Lüthje-Franke 2002). Az egyetemi és nem egyetemi végzettséggel rendelkező vállalatalapítókat összehasonlítva elmondható, hogy az utóbbiak több mint fele a high-tech iparágakban alapított új vállalkozást, míg az egyetemi végzetséggel nem rendelkező vállalkozók főleg a nem innovatív termelési és szolgáltatási szektorokban alapítottak céget. Végül, az egyetemi oktatásban részesült vállalatalapítók magasabb alaptőkével alapítanak céget, mint az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők. Ezért érdemes jelentős figyelmet szentelni a formális vállalkozásoktatásnak egyetemi képzésen belül. A közhatóságok és a gazdasági szakértők kihangsúlyozzák a vállalkozásindítás támogatását a fiatal és a magasan képzett emberek között egyaránt. Amennyiben a vállalkozások születési arányát bármely országban lehet növelni a hallgatók és diplomások vállalkozói tevékenységének támogatásával, akkor érdemes megvizsgálni a vállalkozásoktatás jelenlegi állapotát. Az utóbbi négy évtizedben a vállalkozásoktatás felerősödött az egyetemeken. A hatvanas években, kevesebb mint 10 egyetem nyújtott képzéseket ezen a területen az USAban, míg 1990-ben már 400 egyetem volt aktív a vállalkozásoktatásban Amerikában. A növekedés dinamikáját jól jelzi, hogy napjainkban már több mint 700 egyetemen részesülnek a hallgatók vállalkozásoktatásban. A vállalkozástámogatási központokat azért alapították, hogy tevékenységek, programok és erőforrások széles körét koordinálják az egyetemeken belül. Az érdeklődés és a finanszírozás növekedése mellett megjelent az igény a vállalkozásoktatás legitimizációjára az egyetemi képzésen belül. Következésképpen, az oktatás hatása a jövő vállalkozásainak létrehozására, valamint a kapcsolat az egyetemi képzés 8

9 és az új vállalkozások sikeressége között egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozáskutatásokon belül. A vállalkozástudományi szakirodalom áttekintése ellentmondásos eredményeket tár fel. Az eredmények alapján különbséget tehetünk általános és speciális vállalkozásoktatás között az egyetemi programok szerepének feltárása során. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásoktatás egyértelműen eredményesen ösztönzi a hallgatókat a saját vállalkozás elindítására. Egy graduális vállalkozási program áttekintése szerint az Egyesült Királyságban a program a résztvevők több mint felét ösztönözte abban, hogy vállalkozásukat hamarabb kezdjék el, mint azt tervezték (Brown 1990). Végül, Vesper és McMullan (1997) kimutatták, hogy azok, akik teljesítették vállalkozói kurzusokat start-up folyamatában helyesebb döntések meghozatalára voltak képesek (Vesper - McMullan 1997). A vállalkozói programokkal ellentétben, az általános menedzsment oktatás nincs jelentős hatással a vállalkozói hajlandóságra. Egy Indiában, vállalati tulajdonosok között felmérés eredményei azt mutatják, hogy a menedzsment oktatás nem fontos hajtóerő a vállalkozói attitűdök tekintetében (Gupta 1992). Whitlock és Masters (1996) kimutatta, hogy az általános üzleti kurzusokon elvégzése után csökken az egyének vállalkozóvá válási hajlandósága. Chen és szerzőtársai (1998) különböző üzleti szakok hallgatóit vizsgálták és kimutatták, hogy az általuk elvégzett menedzsment kurzusok nem voltak hatással a vállalkozásalapítással kapcsolatos döntéseikre. Az eredmények olyan oktatási programok szükségességét hangsúlyozzák, amelyek kimondottan a hallgatók vállalkozói képességeit és készségeit hivatottak bővíteni. Különbséget kell tenni és a vállalkozói és a hagyományos üzleti kurzusok között mind az oktatási módszerek, mind a kurzus tematikája tekintetében. A megújult lisszaboni stratégia sikeres megvalósításához Európának serkentenie kell a fiatalok vállalkozói kedvét, elő kell segítenie az innovatív üzleti vállalkozások beindítását, valamint támogatnia kell a vállalkozói szellem és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedése számára kedvező kultúra létrehozását. A vállalkozói szellem az egyén azon képességére utal, amely által elképzeléseit meg tudja valósítani, vagyis olyan kulcskompetencia ez mindenki számára, amely elősegíti, hogy a fiatalok bármely általuk indított vállalkozásban kreatívabbak és magabiztosabbak legyenek. A felsőoktatásban a vállalkozási ismeretek oktatásának elsődleges célja, hogy fejlessze a vállalkozói gondolkodásmódot és készségeket. Ebben az összefüggésben a vállalkozási ismereteket oktató programoknak célkitűzései közé tartozhat a hallgatók vállalkozási kedvének fokozása (tudatosítás és motiváció), a hallgatók vállalkozás indításához és növekedéséhez szükséges 9

10 készségeinek fejlesztése, valamint a lehetőségek felismeréséhez és kiaknázásához szükséges vállalkozói képességek fejlesztése. A vállalkozói szellem fejlesztését és a vállalkozói ismeretek oktatását jelentősen befolyásolhatja az intézmény belső szervezeti felépítése. A karok és a tanszékek sok esetben meglehetősen elkülönülve működnek, továbbá számos akadály áll az áthallgatni kívánó hallgatók és a tudományágakon átívelő kurzusok elindításában érdekelt oktatók előtt. A merev tantervi szerkezet gyakran akadályozza az interdiszciplináris megközelítéseket. Az egyes oktatási tartalmak szempontjából a programoknak és kurzusoknak alkalmazkodniuk kell a különböző célcsoportokhoz (szint alapján: alapképzés, mesterképzés, posztgraduális képzés, PhD; tanulmányi terület alapján: gazdasági/üzleti, természettudományi/műszaki tanulmányok, humán tárgyak, művészetek és tervezés stb.). 4.2 Vállalkozásoktatás főbb jellegzetességeinek áttekintése A továbbiakban részletességében tárgyaljuk a vállalkozásoktatás jellegzetességeit, annak fontosságát. A vállalkozásoktatási programok és kurzusok áttekintése során az tapasztalható, hogy meglehetősen eltérőek a célok, maga a tartalom, valamint a résztvevők is. A vállalkozásoktatás céljainak meghatározásáról elmondható, hogy nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy mit is nevezhetünk a vállalkozásoktatás céljainak. A továbbiakban bemutatunk néhány kategorizálást erre vonatkozóan. Általában véve, a vállalkozásoktatás egyik legfontosabb célkitűzése egy üzleti vállalkozás elindításával és irányításával kapcsolatos ismeretek és folyamatok minél teljesebb megértése (Donckels 1991). Egyik megközelítés szerint a vállalkozástudományi programoknak négy fő célja van: vállalkozástudományi ismeretek, vállalkozás létrehozása, kisvállalkozások fejlesztése, valamint trénerek képzése. Továbbá, a vállalkozásoktatáson belüli képzések három csoportja különíthető el: oktatás a vállalkozásról (azaz vállalkozástudományi ismeretek), oktatás a vállalkozásért (azaz a vállalkozók felkészítése a vállalkozás létrehozására) és az oktatás a vállalkozásban (azaz a vállalkozók felkészítése a létrehozott vállalkozás növelésére és fejlesztésére) (Lee-Wong 2003). 10

11 Egy másik megközelítés szerint a vállalkozásoktatás öt céllal rendelkezik, amelyben a vállalkozástudományi programok résztvevői kialakítják a miért ismeretét (az elindításhoz való megfelelő hozzáállás és motiváció kialakítása); a hogyan ismeretét (a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges technikai készségek és képességek elsajátítása); a ki ismeretét (a vállalkozások hálózatosodásának elősegítése); a mikor ismeretét (a megfelelő pillanatban cselekvés); illetve a mi ismeretét (a tudásbázis és információk elérése az új vállalkozás fejlesztéséért). Tágabb értelmezésben, a vállalkozásoktatás négy fő célja a következő: felkészíteni a résztvevőket a sikerre, a jövőbeli tanulás képességének növelése, megvalósítani a résztvevők személyes elképzeléseit, illetve hozzájárulni a társadalomhoz. A fentebbi felsorolás kibővíthető azzal, hogy a vállalkozástudomány célja hatékonyan elősegíteni az említett célokat új vállalkozások létrehozása érdekében. Figyelembe véve az erőforrások nagy mértékű befektetését a vállalkozásoktatásba, egy általános konszenzus merül fel a szakirodalomban, miszerint ezen programok elsődleges célja az új vállalkozások sikeres kialakításának támogatása. Mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a vállalkozásoktatási programok sikerét nem lehet a végzett hallgatók számával mérni, hanem sokkal inkább az általuk létrehozott vállalkozások társadalmi-gazdasági hatásával. Olyan kérdések, mint például a létrehozott vállalkozások száma, a létrehozott munkahelyek száma, a kialakított vállalatok típusai, illetve a vállalkozások teljesítményének növekedése a gazdasági növekedés szempontjából létfontosságúak (Sternberg - Wennekers 2005; Wong et al.,2005). Mások szerint, habár a vállalkozásoktatásnak nincs egyértelmű célja, az ilyen jellegű programok és képzések céljait a következőképpen lehet a legjobban összefoglalni: a potenciális vállalkozók felismerése és felkészítése az elindításra, 11

12 lehetővé kell tenni a résztvevőknek, hogy üzleti tervet készítsenek egy új vállalkozáshoz, a vállalkozási projektek megvalósítása során fellépő döntő kérdésekre történő összpontosítás (pl. a piackutatás, vállalkozási finanszírozás és jogi problémák), valamint lehetővé kell tenni az önálló és kockázatvállaló magatartás kialakítását. Egy ideje elismerést nyert az a nézet, miszerint a vállalkozásoktatást, így a vállalkozástudományi kurzusokat is a vállalkozás fejlődésének szakaszai szerint kell megkülönböztetni, nem pedig a gyakorlati szakértelem szerint (McMullan - Long 1985). Különösképpen azok a következtetések, melyek szerint az egyének tanulási igényei eltérnek a fejlődési szakaszok, mint pl. a tájékozódás, az indulás előtti időszak, a start-up, a fejlődés és a fejlettség szerint. McMullan és Long (1985) szerint a következő tipikus készségekre van szükség az egyes szakaszokban: a lehetőségek felismerése a tájékozottság szakaszában, piaci alkalmazhatóság az indulás előtt és új vállalkozás tervezése az elindítás során. Az entrepreneurship -kurzusok felépítésével, tartalmával kapcsolatosan többé-kevésbé konszenzus van abban, hogy a következő elemek szükségszerűen meg kell, hogy jelenjenek: előadások, üzleti terv készítése, vállalati előadók, üzleti esettanulmányok és napjainkban egyre elterjedtebb a vállalkozók videofelvételeinek használata. Emellett az vállalkozókészséget fokozó programok tartalmát illetően a következő pontokat emelik ki: lehetőségek felismerése, stratégia kialakítása, erőforrás megszerzése és a konkrét megvalósítás problematikája. Csapó (2007, 2008) a vállalkozásoktatási programok három kategóriáját különbözteti meg, és ezáltal csoportosítja is egyidejűleg az oktatható kurzusokat (1. táblázat): oktatás a vállalkozásokról, oktatás a vállalkozásért, illetve oktatás a vállalkozásban. 12

13 1. táblázat A vállalkozási kurzusok / programok fajtái OKTATÁS A VÁLLALKOZÁSOKRÓL OKTATÁS A VÁLLALKOZÁSÉRT Oktatás tárgya Elméleti ismeretek Elméleti és gyakorlati ismeretek Alapvető cél Vállalkozói lét megkedveltetése Vállalkozás elindításának segítése Célközönség Mindenki Vállalkozási lét iránt érdeklődők Oktatási módszerek Elméleti kurzusok Elméleti kurzusok, szimulált, illetve valós vállalkozások Jellemző tantárgyak Vállalkozási alapismeretek, kisvállalati politika Forrás: Csapó (2008) alapján saját szerkesztés Üzleti tervezés, vállalkozások menedzsmentje OKTATÁS A VÁLLALKOZÁSBAN Gyakorlati ismeretek Vállalkozás működtetésének segítése Vállalkozók Mentorálás, coaching Finanszírozáskeresés, szellemi termékek védelme A felsőoktatásban leggyakrabban az első kategóriába tartozó kurzusokkal találkozhatunk. Elsősorban elméleti jellegű, a vállalkozásokról szóló alapvető ismereteket tanítják az oktatók. Alapvető céljuk, hogy felkeltsék a hallgatók figyelmét a vállalkozási téma iránt, vagyis megkedveltessék a hallgatósággal a vállalkozói életformát. Ezek lényegében a legkönnyebben megszervezhető kurzusok. Ilyen többek között a regionális gazdaságtan, vagy a vállalkozáspolitika. A második kategória már túllép az előző szinten, mert már a gyakorlati tudás átadását is felvállalja. Olyan konkrét ismereteket igyekszik átadni, amelyek a vállalkozás beindításához és működtetéséhez nélkülözhetetlenek. Ide tartoznak például az üzleti tervezési tantárgyak és a szimulált, vagy valós vállalkozásokon keresztüli oktatás. A harmadik kategória túlmutatva az előző két szinten már létező vállalkozások vezetőinek, a vállalkozóknak szól. Alapvető célja, hogy segítsen különböző menedzsmentkérdések megoldásában, a vállalkozás növekedési pályára állításában. Ide tartoznak például a termékfejlesztéssel, finanszírozással, marketinggel, vagy innovációs és szabadalmi kérdésekkel foglalkozó kurzusok. Az entrepreneurship programok tartalma eltérő lehet attól függően, hogy egy induló vállalkozás megalapításához szükséges készségeket és tudást kívánunk átadni, vagy egy, már meglévő vállalkozás sikeres(ebb) üzleti működtetéséhez nyújtunk ismereteket. Mindkét esetben sajátos tantervekre és képzési programokra van szükség a vállalkozásoktatáshoz. 13

14 Zeithaml és Rice (1987) azonban figyelmeztet, hogy bár a vállalkozástudományi oktatás és a kisvállalkozási menedzsmentoktatás nem ugyanaz a dolog, a két kifejezés olyan szoros összefüggésben áll, hogy szinte lehetetlen az egyik elsajátítása a másik figyelembevétele nélkül. A vállalkozástudományi kurzusok a vállalkozás elindításának olyan fontos elemeit hangsúlyozzák, mint pl. az új szervezetek, új termékek és új piacok kialakítását, míg az üzleti menedzsment kurzusok az üzleti eljárásokhoz szükséges tudásra és készségekre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozástudományi alapképzési és graduális kurzusokat illetően az egyetemek több kurzust biztosítanak alapképzési szinten. Brush és szerzőtársai (2003) úgy találták, hogy az üzleti iskolák dékánjai nagyobb hangsúlyt fektettek a vállalkozástudományra alapképzési szinten, mint graduális szinten. A tartalom szempontjából Zeithaml és Rice (1987) felmérése a különböző méretű iskolákról, valamint a graduális és alapképzési szinten kínált vállalkozástudományi kurzusokról azt mutatja, hogy a vállalkozásoktatási programok felépítése meglehetősen hasonló az egész USA-ban mindkét szinten (azaz mindegyik iskola egy általános kurzust biztosít, amely az új vállalkozás kialakítását célozza meg, azt követően pedig egy nehézségekkel küzdő kisvállalkozást vizsgálnak). A legtöbb vállalkozástudományi program néhány napig tart, míg más programok 25 naptól 12 hónapig terjednek. Megkülönböztethetjük a vállalkozásoktatási programok mélység és szélesség kifejezéseit. A mélység a program minőségére vonatkozik, míg a szélesség az elérhető vállalkozástudományi programok számára utal. Minél magasabb minőségű a program, annál nagyobb az oktatási programok iránti elkötelezettség és azok formalizálása; annál több lesz a ráfordított intézményi erőforrás; annál magasabb lesz a pénzügyi támogatás; és annál nagyobb lesz a tananyagon kívüli szervezetek száma (klubok, társaságok). Egy 215 főiskolát és egyetemet vizsgáló felmérésben a tanulmányozott intézmények 81,5%-a legalább egy alapképzési kurzussal rendelkezett és 54,2% kínált egy graduális kurzust. Továbbá, az egyetemek 61,1%-a rendelkezett vállalkozásoktatásért alapított formális szervezettel, pl. központok, tanszékek (Robinson - Haynes 1991, idézi Lee-Wong 2003). A vállalkozástudományi oktatók kihívása, hogy javítsák az intézmények meglévő programjainak minőségét, azaz javítsák a terület mélységét, és ne pusztán a meglévő vállalkozástudományi kurzusokat és programokat terjesszék ki más intézményekre, azaz ne csupán a terület szélességét fejlesszék. Ahhoz, hogy minőségi oktatást nyújtsanak minden szinten az intézmények elengedhetetlen a megfelelő oktatógárda, éppen ezért fontosak olyan doktori programok ezen a területen, amelyek felkészítik a jövőbeli tanári kart a vállalkozásoktatásra. 14

15 Béchard és Toulouse (1998) átfogó áttekintést adott arról, hogyan alakítják ki a vállalkozástudományi programokat. Elképzelésük szerint a vállalkozástudományi programok négy nézőpont szerint tervezhetőek. Először is, a program tartalmát ki lehet alakítani az oktatók szemszögéből, ahol a tanterv az oktatók szakértelme alapján kerül meghatározásra. Másodszor, a vállalkozástudományi program kialakítható a hallgatók szükségletei és igényei szerint. Ez a megközelítés figyelembe veszi az egyén tanulási igényeit. Harmadszor, a vállalkozástudományi tanmenetet az azt tervezők szemszögéből is lehet elemezni. Ez a nézet a kulcsfontosságú tanítási célokat tartja a vállalkozástudományi tanterv meghatározó elemeinek. Negyedszer, a programok értékelői maguk is befolyásolhatják a tantervet. Ez a megközelítés lehetővé teszi az értékelőknek, hogy módosítsák a program tartalmát a program minőségére és hatékonyságára vonatkozó előre beállított kritériumok alapján. A fenti áttekintésből jól látható, hogy a vállalkozástudományi programok fejlődésének ellenére még mindig nincs egy, általánosan elfogadott tanterv (Plaschka - Welsch, 1990; Koch, 2002/2003). Számos program többszöri próbálgatás után alakul ki, a vállalt vállalkozói projektek típusaitól és a kurzusra jelentkező hallgatók visszajelzéseitől függően. Továbbá, figyelembe véve a vállalkozástudomány változó jellegét és viszonylag fiatal létét, Saks és Gaglio (2002) megjegyezte, hogy lehetetlen lesz egyhangú egyetértésre találni a vállalkozásoktatás tanítási tartalmával kapcsolatban. A piacon kínált vállalkozói programok sokfélesége megjelenik az oktatási módszerek sokféleségében is, melyeket a vállalkozásoktatásban és képzésben alkalmaznak Shepherd és Douglas (1997) vállalkozásoktatási megközelítések négy kategóriáját határozta meg: a régi háborús történetek megközelítés, az esettanulmány megközelítés, a tervezés megközelítés és az általános cselekvés megközelítés. Mindegyik megközelítés különbözik egymástól a fókusz és a szándék tekintetében. A régi háborús történetek megközelítés számtalan sikeres vállalkozási történettel próbálja motiválni a vállalkozókat, illetve feltárja, hogyan váltak sikeres vállalkozóvá az egyes egyének.. Az esettanulmány megközelítés létező cégek eseteit használja fel, hogy elemezze a vállalkozási folyamat mechanizmusát, valamint megvizsgálja a hallgatók által ajánlott megoldásokat a cégek problémáira. A tervezés megközelítés általában egy üzleti terv 15

16 elkészítését, vizsgálatát jelenti, amely részletes célokból, költségvetésből és programokból áll, míg az általános cselekvés megközelítés az optimális vállalkozói cselekvések kidolgozására helyezi a hangsúlyt az adott piaci helyzet figyelembevételével. A legnépszerűbb tanítási módszerek a vállalkozásoktatásban az üzleti tervek, az esettanulmányok és az előadások létrehozása (Solomon et al. 2002). A vállalkozásoktatás kreatív megalapozottságú kellene, hogy legyen, valamint a hallgatókat problémamegoldásnak kellene kitenni, és stratégiákat kellene tanítani arra vonatkozóan, hogyan kezeljék a nem egyértelmű és bonyolult helyzeteket. Ezen kívül, a hallgatóknak alapos gyakorlati munkatapasztalatot kellene biztosítani, valamint magatartási szimulációkat. Egy korai, tizenöt vezető oktatót vizsgáló, felmérésében arra az eredményre jutottak, hogy a kurzusok az üzleti tervek készítése köré épültek, a piaci alkalmazhatóság elemzésére helyezve a hangsúlyt. Továbbá, az oktatók előnyben részesítették az üzleti életciklusok köré felépített kurzusokat. Három vállalkozókészség ösztönzési célú alaptevékenység szükséges az egyetemeken (Klofsten 2000, idézi Rasmussen 2006). Először is vállalkozói kultúra kialakítására és fenntartására irányuló tevékenységek az egyetemen, az összes kurzus, kutatás és külső tevékenység szerves részét képezve. Másodsorban, különálló entrepreneurship-kurzusok biztosítása a hallgatók számára. Harmadrészt, speciális képzési programok biztosítása olyan egyének számára, akik saját vállalkozást szeretnének indítani. Egyelőre úgy tűnik, hogy még nem jött létre egy kiforrott oktatási módszer és tanterv a vállalkozásoktatásban. Mindenesetre, a Shepherd és Douglas (1997) kiemeli, hogy a hatékony vállalkozásoktatás megköveteli a hangsúly eltolását a tanításról a tanulásra, valamint felismeri a gyakorlaton és a valódi vállalkozási környezetben való aktív részvételen keresztül történő tanulás fontosságát, ahol egy hozzáértő szakember nyújtja az építő jellegű visszajelzéseket. Az vállalkozói képzésekre jelentkezőkről általánosságban elmondható, hogy a hallgatók nagy része olyan szakember, aki azért jelentkezik a vállalkozói programra, hogy új ismereteket és készségeket sajátítson el, amit beilleszthet saját vállalkozásába. Tulajdonképpen három fő részvevői kategória azonosítható (Lee-Wong 2003): azok a résztvevők, akik nem rendelkeztek projektötlettel egy üzlet elindításához, de a program kezdete után bizonyos időn belül találtak egyet; azok a résztvevők, akik konkrét ötlettel rendelkeztek a vállalkozás beindításához; valamint 16

17 azok a résztvevők, akik csak egy alap és bizonytalan ötlettel rendelkeztek a vállalkozás elindításáról. Egy másik csoportosítás szerint a potenciális ügyfelek a következő három csoport valamelyikébe sorolhatóak be: hagyományos nappali tagozatos hallgatók; vállalkozók (egyrészt azok, akik éppen akkor indítják el vállalkozásaikat, másrészt azok, akik már rendelkeznek vállalkozással); valamint az üzleti tanácsadók, úgymint bankárok, könyvelők és kormányzati irányelvek kidolgozói. mindezek mellett az entrepreneurship programok kidolgozása során fontos szem előtt tartani, hogy a vállalkozásoktatás nem minden résztvevője akar új vállalkozást indítani, mivel néhányan egyszerűen azért vesznek részt egy programon, hogy bővítsék ismereteiket egy olyan területen, amely nagyon népszerű és gyorsan növekszik. A vállalkozástudomány oktatói számára az a kihívás, hogy kurzusaikkal és programjaikkal az összes érdekelt felet megcélozzák, beleértve azokat is, akik nem feltétlenül akarnak vállalkozók lenni, mert ezek a nem érdekelt csoportok biztosíthatják a támogatói bázist a meglévő és potenciális vállalkozók számára. (Illetve a kurzusok egy részénél egyszerűen szükségesek is a kritikus tömeg eléréséhez.) Fontos áttekinteni, hogy az ilyen jellegű képzéseknek kik lehetnek a legfontosabb célcsoportjai. Világosan érzékelhető, hogy a vállalkozásoktatás meglehetősen fontos szerepet tölthetne be a mérnöki tudomány és a természettudomány nem üzleti tudományágaiban, ahol termékötletek felmerülnek, viszont gyakran figyelmen kívül hagyják azokat, mert a hallgatóknak nincsenek az induláshoz szükséges megfelelő ismereteik és készségeik. Ennek fényében, növekvő trend mutatkozik az egyetemre kiterjedő vállalkozásoktatási programok felé (Streeter et al. 2002). Streeter és szerzőtársai (2002) szerint az egész egyetemre kiterjedő programok fő célja a vállalkozásoktatás lehetőségének kiterjesztése az egyetem összes hallgatójára, függetlenül attól, hogy mely karra, vagy szakra járnak. Az Egyesült Királyságban egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a vállalkozástudományt oktatók a középiskolai tanulókra is összpontosítsanak. Chamard (1989) szerint a meglévő középiskolai rendszer akadályozza a vállalkozástudományt, és nem segíti elő a hallgatók közötti vállalkozási kultúra kialakulását. 17

18 Mindenesetre fontos, hogy a vállalkozástudományi tantervek megfeleljenek a különböző résztvevők igényeinek. A vállalkozók gyakran vonakodnak részt venni a helyi főiskolák és egyetemek által kínált kurzusokon, mert úgy vették észre, hogy ezek a kurzusok túlságosan elméleti jellegűek és tudományos szempontból orientáltak (McCarthy et al. 1997). McCarthy és szerzőtársai (1997) olyan vállalkozástudományi programot javasoltak, amely fokozza ezen hallgatók valódi gyakorlati tapasztalatait miközben segítséget nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek indulás utáni problémákkal küzdenek. 4.3 A vállalkozásoktatás hatásai Számos kutató felismerte a vállalkozásoktatási és képzési programok értékelésének szükségességét. A létező szakirodalomban számos tanulmány kísérli meg a vállalkozásoktatás és képzés hatékonyságának mérését. Alapvető probléma, hogy a tanulmányok döntő többsége, amelyek megkísérlik a vállalkozásoktatás és az új vállalkozások létrehozása közötti kapcsolat vizsgálatát, belső eljárási és módszertani korlátoktól szenved (Curran - Storey 2002; Gorman Hanlon 1997). Longitudinális kutatási tervek és kontrollcsoportok használata, melyek összehasonlítják a résztvevőket olyan egyénekkel, akik nem rendelkeznek vállalkozástudományi tapasztalattal, szükséges a vállalkozásoktatási és képzési beavatkozások tartós hatásainak vizsgálatához. Egyértelmű konszenzus van a kutatók között abban, hogy az egyik elsődleges gazdasági mérőszám a vállalkozástudományi programok hatékonyságára az új elindított vállalkozások száma (McMullan et al., 2001). A szakirodalom bizonyítékkal szolgál a vállalkozásoktatás és az start-up vállalkozások közötti pozitív kapcsolatra. Azok az egyének, akik részt vettek vállalkozástudományi kurzusokon, nagyobb tendenciával kezdenek el saját vállalkozást pályafutásuk valamelyik pontján, mint azok, akik más kurzusokra jártak (Charney - Libecap, 2000). Garnier és szerzőtársai (1991) további bizonyítékot nyújtottak arra, hogy egy vállalkozástudományi programban való részvétel pozitív hatással van egy új vállalkozás elindításának eldöntésére. A vállalkozástudományi képzés pozitív kapcsolatban áll a vállalkozási növekedéssel és fejlesztéssel. (Az általános problémák mellett persze nem elfelejthető, hogy vélelmezhetően a vállalkozási programokon résztvevők jobban is motiváltak, mint a nem résztvevő kontrollcsoport tagjai, így a tiszta hatások meghatározása is problémás) McMullan és szerzőtársai (1985) a három vagy több új vállalkozás fejlesztési kurzuson résztvevő hallgatók vállalkozásalapítási tevékenységeit mérte a Calgary Egyetem MBA 18

19 szintjén, és viszonylag magas vállalatindítási arányt talált a hallgatók között, azaz 14%-uk kezdett vállalkozásba. Egy másik tanulmány a Your Future in Business elnevezésű vállalkozástudományi program résztvevőit mérte fel, amely a potenciális és létező vállalkozók igényeit célozza meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy új vállalkozások jelentős számát hozták létre a program végzősei. Továbbá a megszerzett ismeretek az operatív menedzsmentben is segítséget jelenthetnek, a vállalkozók oktatására és képzésére többször is hivatkoztak úgy mint egy lehetséges hatékony módszerre a kisvállalkozások kudarcának csökkentésére (Carrier 1999). A vállalkozásoktatás hozzájárulása a társadalmi megítéléshez jól megjelenik a szakirodalomban, amellett, hogy kialakítja a vállalkozás elindításához és tulajdonhoz szükséges szaktudást, a vállalkozásoktatás jelentős mértékben hozzájárul a végzettek start-up cégeinek minősége szempontjából, és hosszú távon befolyásolja a vállalkozástudományhoz való általános hozzáállást. A vállalkozásoktatás elkerülhetetlenül befolyásolja a lakosság vállalkozástudományhoz való hozzáállását és elősegíti egy vállalkozói kultúra létrehozását és fenntartását. A vállalkozástudományi kurzusok a résztvevőket a vállalkozáson belüli (intrapreneurial) kihívásokra is felkészítik a nagyvállalatokban, ahol a kreativitás, az innováció és a proaktivitás készsége nélkülözhetetlen. Ezek a kurzusok vállalkozói hálózatépítő platformként is szolgálhatnak a résztvevők számára. Így a vállalkozásoktatás hatékonyságának értékelése túlmutat a hagyományos vállalkozási start-up mértékeken. Rasmussen (2006) szerint a vállalkozókészség az új vállalkozások létrehozásán keresztül vagy meglévő vállalatok között, a gazdasági növekedés egyik legfőbb motorját képviseli. Szoros kapcsolat figyelhető meg a vállalkozói hajlandóság és a regionális és helyi fejlődés között. A start-up vállalkozások magas aránya a gazdasági növekedés szükséges, bár nem elégséges, feltétele. Rasmussen (2006) azt vizsgálta, hogy hogyan képesek az egyetemek sikeres vállalkozókat képezni. Graenevitz (2010) szerint a vállalkozásoktatás hatásaira irányuló kutatás még gyerekcipőben jár. Sok tanulmány egyszerűen csak jellemzi a vállalkozási kurzusokat, tárgyalja a jó vállalkozásoktatás tartalmi részét, vagy értékeli a kurzusok gazdasági hatását, összehasonlítva a kurzust elvégzőket azokkal, akik nem végezték el. Néhány kutató szerint pozitív kapcsolat található a vállalkozásoktatás és a vállalkozói magatartás, szándék vagy tevékenység között, viszont a bizonyíték még mindig gyenge lábakon áll. Néhány empirikus tanulmány valóban megerősíti az egyetemi vállalkozásoktatási kurzusok és programok pozitív 19

20 hatását az új vállalkozások létrehozására. A vállalkozásoktatással foglalkozó szakirodalom és konkrét vállalkozásoktatási programok áttekintései bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy ezen programok ösztönzik a vállalkozókat a vállalkozás elindítására. Viszont rendszerint komoly módszertani korlátok jellemzik: a tanulmányok ritkán tartalmaznak kontrollcsoportokat vagy sztochasztikus folyamatokat, emellett a legtöbb tanulmány olyan résztvevőket mér fel, akikben már eleve jelen van egyfajta vállalkozói hajlam, ezzel nyilvánvalóan az oktatás javára billentve a mérleg serpenyőjét. A vállalkozásoktatás számos különböző hatással rendelkezhet. Először is, a vállalkozásoktatás hatással van a tudásra és a készségekre. A felsőoktatási kurzusok általában a módszerek, fogalmak és konkrét ismeretek oktatására irányulnak, mindez összességében csökkenti a vállalkozóvá válás költségét. Az oktatás ezen válfaja tulajdonképpen nem befolyásolja a vállalkozói szándékot, mivel a tanított készségek és tudás olyan általános összetevőkkel rendelkezik mint például az üzleti terv megírásának ismerete, amely már megalapított vállalatban is hasznos. Ugyanakkor, ahol a vállalkozásoktatás a hallgatók hozzáállását és észlelését is befolyásolja, hatással lehet a vállalkozói szándékokra, ezáltal a tevékenységre. Végül a vállalkozási kurzusok lehetővé tehetik a hallgatók számára a vállalkozói tevékenységben való részvételt kísérleti környezetben (pl. induló vállalatok alapítóinak segítése a napi teendőkben). Ez a fajta tapasztalat a tantermekben is elsajátítható, például start-up szimulációk során. Ez utóbbi összetevő különösen fontos lehet a hallgatók bizonytalanságának csökkenése szempontjából a vállalkozásuk működtetése során. Így a vállalkozásoktatás legfontosabb hatása abban lehet, hogy a hallgatók kvázi kipróbálhatják, hogy mennyire alkalmasak egy vállalkozás működtetésére, illetve esetlegesen miben kellene változniuk, fejlődniük a sikeres működés érdekében. Mindez akár azt is jelentheti, hogy néhány hallgató rájön, hogy a vállalkozói lét nem nekik való, míg más résztvevők az oktatási folyamat következtében pozitívabban fogják értékelni vállalkozói alkalmasságukat (Graenevitz 2010). 4.4 A vállalkozásoktatás helyzete Európában A vállalkozásoktatás céljai, tartalma és hatásainak tárgyalása után a továbbiakban egy kis kitekintést nyújtunk a vállalkozásoktatás európai helyzetéről. Európában általában véve hiányos a vállalkozási ismeretek nem üzleti intézményekben és tudományterületeken folyó oktatása: a vállalkozási ismereteket még nem illesztették be megfelelően a tanterv különböző tantárgyai közé. Az európai országok egy részében a vállalkozásismereti kurzusok 20

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK A MENÜ Vállalkozási alapok: ötlettől a vállalkozóvá

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen

A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen Csapó Krisztián egyetemi tanársegéd Győr, 2010. március 27. pontok. Műhelymunka, Széchenyi István Egyetem A vállalkozásoktatás

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Tantárgyi program 2013/2014. I. félév

Tantárgyi program 2013/2014. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2013/2014. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben