A Tt. 448/2008. számú törvénye A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Átírás

1 1 A Tt. 448/2008. számú törvénye A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL és a Tt. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről október 30. Módosítva: Tt. 317/2009., hatályos november 1-től Tt. 551/2010., hatályos december 30-tól Tt. 551/2010., hatályos március 1-től Tt. 50/2012., hatályos március 1-től Tt. 185/2012., hatályos június 29-től Tt. 413/2012., hatályos december 20-tól Tt. 413/2012., hatályos január 1-től Tt. 485/2013., hatályos január 1-től Tt. 185/2014., hatályos július 1-től Tt. 219/2014., hatályos január 1-től Tt. 378/2014., hatályos február 1-től A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg: I. cikkely ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések ELSŐ FEJEZET Alapvető rendelkezések 1. A törvény tárgya Ez a törvény rendezi a jogviszonyokat a szociális szolgáltatások nyújtása, a szociális szolgáltatások finanszírozása és a szociális szolgáltatások hatósági felügyelete során.

2 2 2. A szociális szolgáltatás definíciója (1) A szociális szolgáltatás olyan szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb tevékenység, illetve ezek kombinációja, amelynek célja elsősorban a) a kedvezőtlen szociális helyzet létrejöttének megelőzése, a kedvezőtlen szociális helyzet megoldása vagy a természetes személy, család vagy közösség kedvezőtlen szociális helyzetének javítása, b) a természetes személy képességeinek megújítása vagy fejlesztése, hogy önálló életet tudjon élni, és társadalmi betagozódásának elősegítése, c) a természetes személy alapvető és elengedhetetlen létfeltételeinek biztosítása, d) a természetes személy és család szociális válsághelyzetének megoldása, e) a természetes személy és család szociális kirekesztettségének megelőzése. (2) Jelen törvény értelmében kedvezőtlen szociális helyzetnek tekintendő a természetes személy szociális kirekesztettségének veszélye vagy önálló társadalmi betagozódási és probléma-megoldási képességének elvesztése a) azon okból, hogy nincsenek biztosítva számára az alapvető feltételek elemi létszükségleteinek fedezésére, b) életvezetése vagy életmódja, függőséget okozó szerek használata vagy káros függőséget jelentő tevékenységek miatt, c) az egészségkárosultság kiváltotta fejlődésveszélyeztetés, amennyiben hét éven aluli gyermekről van szó, d) súlyos egészségkárosodása vagy rossz egészségi állapota miatt, e) azon okból, hogy elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt külön jogszabály szerint 1) (a továbbiakban csak nyugdíjkorhatár ), f) súlyosan egészségkárosult természetes személy ápolása miatt, g) más természetes személyek magatartása általi veszélyeztetettség miatt, vagy ha más természetes személyek magatartásának áldozatává vált, vagy h) azon okból, hogy emberkereskedelem áldozatává vált. (3) A természetes személy alapvető létszükségletei biztosítása e törvény értelmében a lakhatás, az étkezés, a szükséges ruházat, lábbeli és az alapvető személyi higiénia biztosítását jelenti. (4) Szociális válsághelyzetnek e törvény értelmében az életveszély vagy a természetes személy és család egészségének veszélyeztetése számít, amely azonnali beavatkozást tesz szükségessé szociális szolgáltatások útján. (5) Szociális szolgáltatást elsősorban szociális munkával nyújtanak, a társadalomtudományi ismereteknek, valamint a szociális szolgáltatások állapotának és fejlettségi stádiumának megfelelő eljárásokkal. (6) Más természetes személyek magatartásán a 2. bekezdés g) pontjának céljaira a házi erőszak, a nemileg aláfestett erőszak és az erőszakos bűncselekmény értendő. (7) Térbelileg szegregált helyen való tartózkodáson a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a lakóházzal, utcával, városrésszel, településsel térben körülhatárolt helyen való tartózkodás értendő, vagy a községen kívüli, alapvető infrastruktúrát nélkülöző helyen való tartózkodás értendő. (8) Koncentrált és nemzedékenként újra szegénység alatt a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a természetes személyek csoportjának hosszú távú, tartósan fennálló, több negatív tényező együttes hatásaként kialakult kedvezőtlen szociális helyzete értendő, a negatív tényezők elsősorban a hosszú ideje fennálló munkanélküliség, a szociális szükséghelyzet, az alacsony műveltség, az elégtelen higiéniai szokások, az áruk és szolgáltatások elérhetetlensége, a szociálpatológiai jelenségek előfordulása és nagyfokú tolerálása.

3 3 MÁSODIK FEJEZET A jogviszonyok szereplői a szociális szolgáltatások nyújtása terén 3. (1) Jelen törvény értelmében a jogviszonyok szereplői a) a szociális szolgáltatások alanyai, b) a szociális szolgáltatók, c) a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak minisztérium ), d) a község, e) a nagyobb területi egység ( megye ), f) a partnerek, g) más személy, akinek a jelen törvényből kifolyólag jogai és kötelességei keletkeznek a szociális szolgáltatásnyújtás során. (2) A szociális szolgáltatás alanya az a természetes személy, akinek a jelen törvényben meghatározott módon szociális szolgáltatást nyújtanak, és aki a) a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye van vagy külön jogszabály szerint 2) átmeneti tartózkodási helye van, b) külföldi személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Közösség államának és a Svájci Konföderációnak (a továbbiakban csak Európai Gazdasági Közösség ) állampolgára, és külön jogszabály szerint 3) regisztrált tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében 3), munkaviszonyban van vagy a Szlovák Köztársaság államilag elismert oktatási intézményében tanul, c) külföldi személy, aki az Európai Gazdasági Közösség államának állampolgára, és meghatározatlan időre szóló regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében 4), d) a b) pontban taglalt külföldi személy családtagja, akinek engedélyezett állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében 5), e) külföldi személy, aki a Szlovák Köztársaság állandó lakhellyel bíró állampolgárának családtagja, és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint 6), f) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de a jelen törvényből fakadó jogait olyan nemzetközi egyezmény garantálja, amely a Szlovák Köztársaságot kötelezi, és amely megjelent a Törvénytárban, g) külföldi, aki külön jogszabály értelmében 7) menedékjogot kapott, h) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében 8), i) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint 9) és akinek e törvényben taglalt jogait nemzetközi egyezmény nem szabályozza, j) külföldi, akinek pótlólagos védelem lett nyújtva külön jogszabály értelmében 7), k) külföldi, akinek ideiglenes menedéket nyújtottak külön jogszabály szerint 7), l) külföldön élő szlovák 10), aki egy naptári éven belül megszakítás nélkül legalább 180 napon át a Szlovák Köztársaság területén; e feltétel teljesülését a külföldi szlovák minden naptári évben igazolni köteles a jelen törvényből fakadó igények érvényesítése végett. (3) A szociális szolgáltató a jelen törvényben megszabott feltételek mellett a község, a község által alapított vagy létrehozott jogi személy, a megye által alapított vagy létesített jogi személy (a továbbiakban csak közösségi szociális szolgáltató ) és más személy (a továbbiakban csak magán szociális szolgáltató ). (4) A megye csak akkor lehet szociális szolgáltató, ha alapvető szociális tanácsadást nyújt.

4 4 (5) Magán szociális szolgáltató lehet a) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében 9), b) természetes személy, aki külföldi és aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint 10), c) jogi személy, akinek székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül van, de egy szervezeti egységének a Szlovák Köztársaság területén is van székhelye. (6) A 2. bekezdés b) pontjának céljaira a foglalkoztatást a külön törvényben 11) meghatározott foglalkoztatás jelenti. (7) A 2. bekezdés d) és e) pontja szerinti családtagon a férjet, a feleséget, a szülőket és az eltartott gyermekeket kell érteni 12). 4. Partnerség (1) Partnerségen a jelen törvény céljaira személyek olyan csoportosulását értjük, amely projektek vagy programok megvalósítására alakul meg természetes személyek kedvezőtlen szociális helyzetének megelőzése vagy javítása céljából, illetve az ilyen helyzetekkel kapcsolatos projektek és programok vagy a közösségi munkaprogramok megoldására. A partnerséget főleg község, megye, munka-, szociális és családügyi hivatal hozhat létre a közösség képviselőinek vagy más személynek a részvételével. (2) Az 1. bekezdés szerinti partnerség projektjének vagy programjának megvalósításáról a partnerség tagjai írásos szerződést kötnek 13), amely tartalmazza a partnerség tagjait, a partnerség céljait, a partnerség létrejöttének időpontját, a partnerség időtartamát, annak céljait, a partnerség tagjainak jogait és kötelességeit, valamint a projekt vagy program finanszírozásának módját. (3) Közösségen a jelen törvény céljaira személyek azon csoportját kell érteni, amely egy meghatározott csoportban él főként egy utcában, egy városrészben, egy községben, városban, s amelyeket közös érdekek, értékek és célok kapcsolnak össze. 5. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a szociális szolgáltatások nyújtása terén A jelen törvényben meghatározott jogok egyformán garantáltak mindenkinek az egyenlő bánásmód elvének külön törvényben meghatározott érvényesítése mellett 14). HARMADIK FEJEZET Jogok és kötelességek a szociális szolgáltatások nyújtása során 6. Jogok a szociális szolgáltatások nyújtása során (1) A természetes személynek a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett jogában áll megválasztani a szociális szolgáltatást és annak nyújtási formáját, valamint joga van megválasztani a szociális szolgáltatót is. (2) A természetes személynek joga van a) olyan szociális szolgáltatásra, amely jellegénél fogva, formájával és biztosításának módjával lehetővé teszi számára alapvető emberi jogainak és szabadságjogainak érvényesítését, emberi méltóságának megőrzését, aktivizálja önellátó képességének javítását, megakadályozza szociális kirekesztettségét és elősegíti társadalmi betagozódását, b) elérhető módon és érthető formában tájékoztatást kapni a nyújtható szociális szolgáltatások fajtáiról, helyéről, céljairól és nyújtásának módjáról, a szociális szolgáltatás térítési díjáról és a célcsoportról, melynek az nyújtásra kerül. (3) Az intézeti szociális szolgáltatás (a továbbiakban csak intézet ) alanyának joga van továbbá, hogy

5 5 a) feltételt teremtsenek számára a személyes, a telefonos és írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra azzal a személlyel, akit ő megjelöl, főként jogainak és törvénnyel védett érdekeinek érvényesítése, családjával vagy közösségével tartandó szociális kapcsolatainak és partnerkapcsolatának megtartása céljából, b) intim személyes terét ne sértsék meg, kivéve azon eseteket, amikor ez halaszthatatlan és a belépés elengedhetetlen életének, egészségének vagy vagyonának védelme, illetve más természetes személyek jogainak és szabadságának, vagy az intézet vagyonának védelme érdekében, c) részt vegyen az intézeten belüli létfeltételek alakításában a okban felsoroltak szerint, a szolgáltatás alanyainak sorából megválasztott képviselőin keresztül az intézeti házirend kialakításában, a szociális szolgáltatások feltételeivel és minőségével kapcsolatos kérdések megoldásában, a szabadidős tevékenységek meghatározásában; ha a szociális szolgáltatás alanya gyermek, joga van az intézeti feltételek kialakításában személyesen vagy törvényes képviselőjén, illetve más, a gyermek nevelésével bírósági döntéssel megbízott természetes személyen keresztül részt venni. 15) (4) A szociális szolgáltatás alanya kártérítésre jogosult, ha a szociális szolgáltató a szolgáltatások nyújtása során vagy ehhez kapcsolódóan kárt okoz neki. (5) A 3. bekezdésben taglalt jogok nem vonatkoznak a szociális szolgáltatás azon alanyára, aki ambuláns szociális szolgáltatásban részesül. A szociális szolgáltató kötelességei 7. A szociális szolgáltató köteles a) szem előtt tartani a szociális szolgáltatás alanyának egyéni szükségleteit, b) képességeinek és lehetőségeinek arányában aktivizálni a szociális szolgáltatás alanyát, c) szakszerű szociális szolgáltatást nyújtani, d) együttműködni a családdal, a községgel és a közösséggel, hogy a szociális szolgáltatások alanya az egész éves ellátást nyújtó szociális intézményből visszatérhessen természetes családi körébe vagy közösségébe, s ott a terepen kapjon elsőbbségi szociális gondozást eseti, ambuláns vagy hetes intézeti formában, személyes beleegyezését követően, személyes szükségleteinek, céljainak, képességeinek és egészségi állapotának megfelelően. 8. (1) A község és a megye saját hatáskörében annak a természetes személynek teszi elérhetővé a szociális szolgáltatásokat, aki a szociális szolgáltatásokra rászorul, és a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult a szociális szolgáltatás megválasztására. Ha az ilyen természetes személy szociális szolgáltatást igényel vagy szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását igényli a okban feltüntetettek szerint, közösségi forrásokból támogatott pénzügyi hozzájárulással, írásbeli kérvényt nyújt be szociális szolgáltatás biztosítására a községnek vagy a megyének (nagyobb területi egységnek), mely tartalmazza a) a természetes személy utónevét és családi nevét, akinek a szociális szolgáltatást nyújtjtani fogják, születésének dátumát és tartózkodási helyének címét, b) a szociális szolgáltató elnevezését és a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét, amit az érintett természetes személy kiválasztott, c) a szociális szolgáltatás fajtáját és a szociális szolgáltatás formáját, d) a szociális szolgáltatás-nyújtás megkezdésének feltételezett kezdőnapját és a szociális szolgáltatásnyújtás idejét, valamint e) a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó jogerős végzést, ha ilyen kiadásra került. (2) A község saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás nyújtásáról és a természetes személy által szerint kiválasztott szociális szolgáltató alapján

6 6 a) biztosítja a szociális szolgáltatást, ha a szolgáltató be van jegyezve a szociális szolgáltatók regiszterébe (a továbbiakban csak regiszter ), vagy b) biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel. (3) A megye saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás biztosítása érdekében, és az általa kiválasztott szociális szolgáltatóval, biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel. (4) Ha a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságot kimondó jogerős végzéssel rendelekzik, a község vagy a megye ennek a természetes személynek saját hatáskörében szociális szolgáltatást nyújt, vagy biztosítja a szociális szolgáltatás nyújtását a ban feltüntetettek szerinti várólista alapján, az előre meghatározott és a lista sorrendjére vonatkozó nyilvános feltételrendszer szerint, amennyiben a 6. bekezdés másként nem rendelkezik. (5) Ha intézeti szociális gondoskodásról van szó, a község vagy megye a 2. és 3. bekezdés értelmében nyújthat, vagy biztosíthat szociális gondozást saját területi hatáskörében, vagy ha községről van szó, az illetékes megye területén, melyben a község fekszik. A természetes személlyel kötött kölcsönös megállapodás alapján a község vagy a megye az érintett szociális szolgáltatás biztosításárról szóló kérelmére a szociális szolgáltatást a 2. és 3. bekezdés szerint más megye területén működő intézetben is biztosíthatja. (6) A község és a megye saját hatáskörében haladéktalanul nyújt vagy biztosít szociális szolgáltatást a természetes személynek, ha élete vagy egészsége komoly veszélyben van, ha a természetes személy alapvető létszükségletei nincsenek biztosítva, vagy ha a természetes személy más személy gondozására szorul azt követően, hogy a külön jogszabályban 16) meghatározott intézményt, ahol ellátást kapott, és nincs biztosítva számára, hogy természetes családi körben éljen. A természetes személy élete vagy egészsége komoly veszélyeztetettségének tekintendő, ha ezt a természetes személyt más természetes személy magatartása veszélyezteti, ha más természetes személy segítségére szorul és nincs semmilyen közeli hozzátartozója 16a), vagy akinek a közeli hozzátartozója 16a), akinek a segítségét igénybe vette, meghal, vagy ha e természetes személynek nincs biztosítva a személyes gondoskodás vagy ezt a személyes gondoskodást férjjel vagy feleséggel, nagykorú gyermekkel vagy szülővel vagy más természetes személy útján, akit a bíróság gondnoknak 22) kijelölt, biztosítani nem lehet. A szociális szolgáltatás haladéktalan nyújtása vagy a szociális szolgáltatás-nyújtás haladéktalan biztosítása esetén a természetes személy az 1. bekezdés a) pontja szerinti adatokat tünteti fel és az 1. bekezdés szerinti írásbeli kérvényt utólag nyújtja be. (7) A természetes személy, aki az általa kiválasztott szociális szolgáltatótól kíván szociális gondozást igénybe venni, amely községi, vagy olyan jogi személytől, melynek alapítója vagy fenntartója a község vagy a nagyobb területi egység, nem nyújt be szociális gondozás iránti írásbeli kérelmet az 1. bekezdés szerint, hanem közvetlenül ennek a községnek vagy a község vagy nagyobb területi egység által alapított vagy fenntartott jogi személynek nyújtja be a bek. szerint a kérvényt a jelen törvény szerinti szociális szolgáltatásnyújtási szerődéskötésre. (8) A község vagy a megye a jelen törvény értelmében úgy biztosítja a szociális gondozást, hogy bizonyítható módon megkéri a leendő szociális szolgáltatót e szolgáltatás nyújtására. Ez nem vonatkozik a községre vagy megyére, ha a szociális gondozást olyan jogi személyiségű intézményben biztosítja, amelyet e célra maga alapított vagy hozott létre. 9. (1) A és 57. -ban taglalt szolgáltató a szociális gondozást az érintett személy egyéni szükségletei, képességei és céljai szerint köteles megtervezni, köteles azok nyúj-tásáról írásos egyéni feljegyzéseket vezetni és a szociális szolgáltatás alanyának részvételével kiértékelni a szolgáltatásokat (a továbbiakban csak egyéni fejlesztési terv ). Ha a szociális szolgáltatás alanya súlyosan egészségkárosult természetes személy vagy más természetes személy segítségére szoruló természetes személy, az egyéni fejlesztési terv része a szociális rehabilitációs program is.

7 7 (2) Az 1. bekezdésben taglalt egyéni terv komplex, rugalmas és összehangolt eszköz a szociális szolgáltató, a szociális gondozás alanya, annak családja és közössége aktív együttműködésének megtermtésére. Az egyéni terv céljai a szociális gondozás alanyának egyéni szükségleteiből és a szociális gondozás alanyának és a szociális szolgáltatónak az együttműködéséből indulnak ki. Az egyéni tervet az az alkalmazott koordinálja, aki a szociális gondozás alanyát támogatja és kíséri az egyéni tervezés folyamatában (a továbbiakban csak kulcsszereplő ). Az egyéni tervezés folyamata magába foglalja az egyéni szükségletek meghatározását, az egyéni terv céljainak megválasztását, az egyéni terv céljai elérésének módszereit, a tevékenységi tervet és az egyéni terv teljesítésének aktivitásait, valamint az egyéni terv értékelését. (3) A 26., 27., 29., 32., ban taglalt szociális szolgáltatások nyújtója köteles betartani az egy alkalmazottra eső maximális páciensi létszámot, valamint az 1. melléklet szerinti minimális szakdolgozói százalékot az alkalmazotti létszámban. Szakdolgozónak az első mondat követelménye alapján elsősorban a szociális munkás, a nevelő, a munkaterapeuta, a gyógypedagógus, a speciális pedagógus, a szociálpedagógus, a pszichológus, az ápoló, a fizioterapeuta, a dietetikus, a szakápolást nyújtó egészségügyi nővér, a szociális rehabilitációs instruktor tekinthető. (4) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni az általános építészeti műszaki előírásokat és a korlátozott mozgásképességű személyek által használt épületekre vonatkozó műszaki előírásokat, melyekről külön jogszabály 17) rendelkezik. (5) A szerinti szociális szolgáltató köteles teljesíteni a) az épületek belső környezetére és az alacsonyabb minőségű lakásokra és tömegszállásokra vonatkozó, külön törvényben 18) szabályozott feltételeket, b) a közétkeztetésre vonatkozó, külön törvényben 19) szabályozott feltételeket. (6) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni a nyújtott szociális szolgáltatásnak a 2. számú melléklet A pontja szerinti minőségi feltételeit. (7) A szociális szolgáltató köteles a 2. számú melléklet A) pontja szerinti eljárási, személyi és üzemeltetési feltételeket megismertetni az alkalmazottakat és a szociális szolgáltatás alanyait számukra érthető formában. (8) A szociális szolgáltató köteles lehetővé tenni a nyújtott szociális gondoskodás minőségének értékelését és együttműködni ezen érékelés elkészítésében. (9) A község vagy a megye, amely alapítója vagy fenntartója a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személynek, illetve a magán szociális szolgáltató köteles alapító levelében vagy annak híján belső előírásban meghatározni az általa nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját és formáját, az intézmény nevét, tevékenységének tárgyát és szakirányát, és amennyiben az célszerű és méltányos, az érintett lakossági célcsoportot is. (10) A szociális szolgáltató köteles az általa nyújtott szociális ellátás szakmai színvonalának növelése és minőségének emelése céljából felügyeleti programot kidolgozni és végrehajtani. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a , az 56. és az ban taglalt szociális szolgáltatásokra. (11) A 28. és 32. -ban taglalt szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás nyújtásának megkezdését bejelenteni a külön jogszabály szerinti illetékes hatóságnak. 20) (12) Az éves bentlakásos vagy hetes bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató köteles írásos szerződést kötni az értéktárgyak megőrzéséről 21), ha a szociális szolgáltatás alanya az értéktárgyainak megőrzésére felkéri őt. 10. A szociális szolgáltató kötelességei a szolgáltatás alanya életének, egészségének és emberi méltóságának védelme terén (1) Az intézeti szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a szociális szolgáltatás alanyát testi vagy szellemi értelemben korlátozni. Ha a kliens vagy más személy élete vagy egészsége közvetlen veszélyben forog, alkalmazható korlátozó intézkedés a szolgáltatás alanyával szemben, de kizárólag arra az időre, ami a közvetlen veszély elhárítására szükséges.

8 8 (2) Nem testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a verbális kommunikációt, a kliens figyelmének elterelését vagy aktív meghallgatását kell tekinteni a vészhelyzet elhárítása érdekében. (3) A testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a különböző speciális fogásokat, a kliens biztonságos helyiségben történő elhelyezését vagy a pszichiátria szakképesítésű szakorvos által rendelt gyógyszer beadását kell tekinteni, a vészhelyzet elhárítása érdekében. (4) Nem testi korlátozás eszközének alkalmazása előnyt élvez a klienssel szemben alkalmazott testi korlátozás eszközével szemben. A feltétlenül szükséges testi korlátozást a pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos rendeli el, hagyja jóvá előzetesen vagy utólag azonnali hatállyal, és írásban véleményt mond róla az intézet szociális munkása is. Gyógyszer alkalmazása a 3. bekezdés szerint utólagosan nem hagyható jóvá. A testi és szellemi korlátozás alkalmazását klienssel szemben kötelezően be kell jegyezni az e célra létrehozott testi és szellemi korlátozások nyilvántartásába (a továbbiakban csak korlátozási nyilvántartás ), melyet a szociális szolgáltató kötelezően vezet. (5) A korlátozási nyilvántartás tartalmazza a klienssel szembeni minden egyes korlátozó intézkedést a családi és utóneve, születésének pontos dátuma, a korlátozás okainak és módjának, dátumának és időtartamának feltüntetése mellett, valamint a körülmények leírását, melyek a korlátozás alkalmazásához vezettek, az intézkedéseket, melyeket a korlátozást előidéző helyzet megismétlésének elkerülésére foganatosítottak, a korlátozást azonnal vagy utólagos jóváhagyással elrendelő pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos családi és utónevét, a szociális dolgozó aláírását, aki a korlátozásról írásos jelentést tett, valamint az összes érintett személy által elszenvedett sérülések leírását. (6) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes feljegyzést és a korlátozási nyilvántartásban rögzített adatokat haladéktalanul, vagyis a korlátozó eszközök alkalmazását követően jelenteni a minisztériumnak. (7) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes esetről haladéktalanul értesíteni annak törvényes képviselőjét vagy bírósági döntéssel kijelölt gondozóját 22). Ha a bírósági döntéssel kijelölt gyám intézmény, a szociális szolgáltató köteles a korlátozó eszközök klienssel szembeni alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni annak közeli hozzátartozóját is. MÁSODIK RÉSZ Szociális szolgáltatások ELSŐ FEJEZET A szociális szolgáltatások fajtái, formái, és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme 11. A szociális szolgáltatás fajtájának, a szociális szolgáltatás módjának és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme A szociális szolgáltatás fajtája, a szociális szolgáltatás módja és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme a kedvezőtlen szociális helyzet mértékének megfelelően, a ban meghatározott szociális szolgáltatások esetében és a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának foka szerint kerül meghatározásra. 12. A szociális szolgáltatás fajtája (1) A szociális szolgáltatások fajtái a) szociális szolgáltatások válsághelyzetben történő beavatkozások esetén a következők:

9 9 1. terepen végzett azonnali válságkezelő szociális szolgáltatás, 2. intézményi szociális szolgáltatás, melyek az alábbiak: 2.1. alacsony ingerküszöbű nappali központ, 2.2. integrációs központ, 2.3. közösségi központ, 2.4. éjjeli menedékhely, 2.5. menhely, átmeneti otthon, 2.7. szükséglakás, 3. alacsony ingerküszöbű szolgáltatás gyermekes családoknak, b) a gyermekes családoknak szóló szociális szolgálta-tások az alábbiak: 1. a gyermekről való személyes gondoskodás segítése, a családi élet és a munkaviszony összehangolásának támogatása, 2. szociális szolgáltatás a gyermekekről való átmeneti intézményi gondoskodással, 3. sürgősségi beavatkozó szolgáltatás, c) szociális szolgáltatások a súlyos egészségkárosultság, rossz egészségi állapot vagy a nyugdíjkorhatár elérése következtében kialakult kedvezőtlen szociális helyzet miatt 1. szociális szolgáltatás nyújtása intézményben olyan személyeknek, akik más személyek segítségére vannak ráutalva, vagy a nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, 2. házi gondozószolgálat (a továbbiakban csak gondozó szolgálat ), 3. szállító szolgálat, 4. személyes kísérő és felolvasó szolgálat, 5. tolmácsszolgálat, 6. tolmácsszolgálat-közvetítés, 7. személyi asszisztens-közvetítés, 8. segédeszköz-kölcsönzés, d) telekommunikációs technológiákon alapuló szociális szolgáltatások 1. segélyhívó megfigyelő és vészjelző rendszerek, 2. válságkezelés távközlési technológiák segítségével, e) támogató szolgáltatások 1.tehermentesítő szolgáltatás, 2. az ápolói jogok és kötelességek biztosításában nyújtott segítség, 3. szociális szolgáltatás napi központokban, 4. az önálló lakás fenntartásának segítése, 5. közétkeztetési szociális szolgáltatás, 6. mosodai szociális szolgáltatás, 7. közfürdői személyi higiénés szociális szolgáltatás. (2) Az 1. bekezdésben taglalt szolgáltatások a célnak megfelelően társíthatók. 13. A szociális szolgáltatások formái (1) Szociális szolgáltatást nyújtani ambulánsan, terepen, bentlakásos formában vagy módon lehet nyújtani a szociális helyzet és környezet függvényében, melyben a természetes személy tartózkodik. (2) Az ambuláns szociális szolgáltatás olyan természetes személynek nyújtható, aki képes bejárni kísérettel vagy más személy által szállítva a szolgáltatás nyújtásának helyszínére. Az ambuláns szociális szolgáltatás nyújtója intézmény is lehet. Ambuláns szociális szolgáltatásnyújtás esetén mosodai, vasalási, fehérnemű és ruhakarbantartási szolgáltatást nem nyújtanak. (3) A terepen nyújtott szociális szolgáltatás a természetes személynek saját, megszokott környezetében vagy az otthonában történő ellátást jelent.

10 10 (4) Terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában biztosíthatók területi programok is, melyeknek célja a rossz szociális helyzetbe került természetes személy, a család és közösség kirekesztődésének megakadályozása. A területi programokat szakmai vagy más, e törvényben taglalt programokkal valósítják meg. (5) A bentlakásos szociális szolgáltatás intézményi ellátás, amennyiben a szociális szolgáltatásnak része a bentlakás is. A bentlakásos szociális szolgáltatás lehet éves szociális ellátás vagy hetes szociális szolgáltatás. Kiskorú gyermeket bentlakásos szociális szolgáltatásban csak törvényes képviselőjének írásos engedélyével lehet részesíteni, a cselekvőképességétől megfosztott személy esetében a bíróságilag kirendelt gondnok írásos egyetértésével. 22) (6) A terepen vagy ambulánsan nyújtott szociális szolgáltatás előnyt élvez a bentlakásos szociális szolgáltatással szemben. Ha a házi szociális szolgáltatás vagy az ambuláns szociális szolgáltatás nem célravezető, nem megfelelő vagy nem kezeli elégségesen a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személyt, bentlakásos szociális gondozást kell biztosítani a számára. A bentlakásos szociális gondozás esetén előnyt élvez a hetes ellátás az éves ellátással szemben. (7) A 6. bekezdést a természetes személy szabad szociális szolgáltatás-választási jogával összhangban érvényesítendő. (8) Szociális szolgáltatás más módon is nyújtható, elsősorban telefonon vagy távközlési technológiák közvetítésével, amennyiben ez a célszerű. 14. A szociális szolgáltatás időtartama Szociális szolgáltatás meghatározatlan vagy meghatározott ideig nyújtható. MÁSODIK FEJEZET Szociális szolgáltatások nyújtása 15. Szakmai, kiszolgáló és egyéb tevékenységek végzése (1) A szociális szolgáltató köteles a szakmai, kiszolgáló és egyéb tevékenységeket elvégezni, ezeket biztosítani, vagy megteremteni a feltételeket nyújtásukhoz a jelen törvényben megszabott terjedelemben, az általa nyújtott szociális szolgáltatás jellegének megfelelően. (2) A szociális szolgáltató a kötelezően végzett, biztosított tevékenységek, vagy a szociális szolgáltatás fajtájának végzésére általa megteremtett feltételeken kívül nyújthat, biztosíthat vagy feltételt teremthet olyan más tevékenységek nyújtására is, amelyek a ban szerepelnek, de a nyújtott szociális szolgáltatás fajtája szerint nem kötelező azokat végezni, biztosítani vagy nyújtásukhoz a feltételeket nem kötelező megteremteni az 1. bekezdés értelmében. (3) A szociális szolgáltató végezhet, biztosíthat olyan más tevékenységeket, vagy feltételeket teremthet más tevékenységek végzésére is, melyeket a jelen törvény nem szabályoz, de a szolgáltatás minőségét emelik. 16. Szaktevékenységek (1) Szaktevékenység alatt értendő főként a) az alapvető szociális tanácsadás, b) a speciális szociális tanácsadás, c) a más személy segítségére szoruló természetes személynek nyújtott segítség a 3. sz. melléklet szerint, a 4. mellékletben meghatározott terjedelemben, d) jogérvényesítésben és törvény által védett jogok érvényesítésében nyújtott segítség, e) szociális rehabilitáció, f) intézményen belüli gondozás, g) munkaterápia,

11 11 h) tolmácsolás, i) közvetítő szolgáltatás: 1. tolmácsolás; 2. személyi asszisztencia j) a gyámsági jogok és kötelességek ellátásában nyújtott segítség. k) nevelés, l) megelőző tevékenység, m) segítség a munkaerő-piaci érvényesülésben, n) segítség a tankötelezettségre és a tanítási órára való felkészülésben és a gyermek kísérete az oktatási intézménybe és intézményből, o) az egészségkárosult gyermek komplex fejlődésének ösztönzése, p) segítségnyújtás a háztartás működtetésében, a pénzzel való gazdálkodásban, támogatás az időbeosztás megszervezésében, támogatás a társadalmi életbe és a munka világába történő bekapcsolódásban, az egyéni érdeklődés fejlesztésének támogatása, a válsághelyzetek megelőzésének és megoldásának támogatása és a megfelelő társadalmi viselkedésmódok elsajátításának támogatása az egyéni lakhatás megteremtésének keretében. (2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 64. -ban taglalt regisztrációt követően végezhető. (3) Az 1. bekezdés b) és e) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 88. -ban taglalt akkreditáció megszerzése után végezhető. (4) A szociális szolgáltató nem biztosíthat szaktevékenységeket, kivéve az 1. bekezdés f) pontja szerinti intézeti ápolói tevékenységet más személy közreműködésével polgárjogi vagy kereskedelmi jogi viszony létesítése alapján. 17. Kiszolgáló tevékenységek (1) Kiszolgáló tevékenység az elszállásolás, az étkeztetés, a takarítás, a mosás, a vasalás, a fehérnemű és felsőruházat karbantartása, valamint az ambuláns szolgáltatás során a közös térben nyújtott dologi teljesítések. (2) Szállásadáson az 1. bekezdés értelmében lakóhelyiségben vagy annak egy felszerelt részében történő lakhatás biztosítása értendő, a közös terek használatának lehetőségével, valamint az elszállásolással kapcsolatos tárgyi eszközök biztosításával, illetve éjszakai szállásnyújtással. (3) Étkeztetésen az 1. bekezdés értelmében az egészséges táplálkozás elveivel összhangban nyújtott, az életkori sajátosságokat, az egészségi állapotot figyelembe vevő étel nyújtása értendő az étkezési normatíváknak megfelelően. Étkezési normatíva alatt az étel alapanyagaira költött egységárat értjük. Az étel teljes árát a nyersanyagokra fordított költség és az étel elkészítésének rezsiköltsége teszi ki. Ambuláns szociális ellátás esetén étkezést biztosítani nem kötelező. 18. További tevékenységek (1) További tevékenységek a következők: a) a feltételek megteremtése 1. az ételek elkészítésére, kiadására és az élelmiszerek kiosztására, 2. az alapvető személyi higiénés szükségletek biztosítására, 3. a szükséges ruhanemű és lábbeli biztosítására, 4. az értéktárgyak őrzésére, 5.a művelődésre, 6. a szakköri tevékenységre, b) biztosítani 1. a személyes eszközöket-felszerelést,

12 12 2.a szükséges ruházatot és lábbelit, 3. a szállítást, c) az ételek házhoz szállítása, d) segédeszközök kölcsönzése, e) szakköri tevékenységek biztosítása. (2) A 2. pontban taglalt alapvető személyi higiénés szükségletek feltételeinek az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése magába foglalja olyan alapvető higiénés szükségletek nyújtásának biztosítását is, amelyre azoknak a természetes személyeknek van szüksége, akik másként nem tudják vagy nem képesek emberi méltóságukat a szükséges mértékben megőrizni. (3) Az 5. pontban taglalt művelődés biztosítása az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése a szociális szolgáltatás alanyának képzését jelenti külön jogszabályi rendelkezés szerint. 23) (4) A 6. pontban taglalt szakköri tevékenység az 1. bekezdés e) pontja értelmében kulturális tevékenységet, társadalmi tevékenységet, sporttevékenységet és rekreációs tevékenységet jelent, melynek célja a szociális szolgáltatás alanya képességeinek és készségeinek fejlesztése. (5) A 6. pontban taglalt személyes felszerelés alatt az 1. bekezdés b) pontja értelmében a ruházatot, a lábbelit, a higiéniai eszközöket, a tanszereket és egyéb, személyi szükségleteket szolgáló eszközöket kell érteni. Személyes felszerelés annak a természetes személynek nyújtható, akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, ha ez a személy a személyes felszerelést önállóan biztosítani magának nem képes. (6) A feltétlenül szükséges lábbeli és ruházat az 1. bekezdés b) pontja szerint annak a természetes személynek jár, aki nem tudja vagy nem képes a szükséges ruhát és lábbelit az emberi méltósága megőrzéséhez kellő mértékben saját maga biztosítani. Szüksége ruházatnak és lábbelinek tekintendő a használt ruházat és lábbeli is. 19. Szociális tanácsadás (1) A szociális tanácsadás olyan szaktevékenység, amely a kedvezőtlen élethelyzetben került természetes személy megsegítésére irányul. A szociális tanácsadás lehet alapszintű szociális tanácsadás és specifikus szociális tanácsadás. (2) Az alapszintű szociális tanácsadás felméri a természetes személy, a család vagy közösség/csoport problémáinak jellegét, alapvető tájékoztatást nyújt a problémák megoldásának lehetőségeiről és további szakirányú tanácsadást közvetít neki. Az alapszintű szociális tanácsadás része minden, e törvény alapján nyújtott szociális tanácsadói tevékenységnek. (3) A specifikus szociális tanácsadás meghatározza a természetes személy, család vagy közösség/csoport problémái keletkezésének okát, azok jellegét és terjedelmét, és konkrét szakszerű segítséget nyújt neki. (4) A szociális tanácsadás történhet ambuláns formában, e célra létrehozott szociális tanácsadó intézmény tanácsadójában, vagy terepen megvalósított programok közvetítésével. 20. Segítségnyújtás jogérvényesítés vagy törvényben védett jogok érvényesítése során A segítségnyújtás a jogérvényesítés vagy a törvényben védett jogok érvényesítése során olyan szaktevékenység, amely a nagykorú természetes személy belegyezésével történik, és főként a hivatali ügyek intézésében, a személyi okmányok beszerzésének folyamatában, írásos beadványok elkészítésében és benyújtásában, űrlapok kitöltésében, a hivatalos írásbeli kommunikációban és a természetes személy érdekeit szolgáló egyéb ügyek intézésében nyújt segítséget.

13 Szociális rehabilitáció (1) A szociális rehabilitáció olyan szaktevékenység, amely a természetes személy önállóságának, függetlenségének, önellátó képességének helyreállítására irányul, meghatározott készségek begyakorlásával, vagy képességek aktivizálásával, az önellátás, a háztartásvezetés és alapvető szociális teendők során szükséges szokások erősítésével a családban és közösségben meglévő természetes források maximális kihasználása mellett. (2) Ha a természetes személy más személy segítségére szorul, az 1. bekezdésben taglalt szociális rehabilitáció elsősorban a segédeszközök használatának a begyakorlására, a háztartási teendők begyakorlására, a térbeli tájékozódás begyakorlására, a Braille-írás és -olvasás, valamint a szociális kommunikáció elsajátítatására irányul. 22. Intézményi ápolási tevékenység (1) A 35., 36., 38. és 39. -ban felsorolt intézményben a jelen törvény értelmében a szociális szolgáltatásokon kívül betegápolási gondoskodás 23a) is nyújtható, melyet egészségügyi ellátás nyújtására jogosult intézmény 23b) alkalmazottai nyújtanak. (2) A külön jogszabályban 23c) meghatározott egészségügyi szolgáltatói tevékenységek a közegészségügyi biztosítás alapján kerülnek térítésre, ha az 1. bekezdés szerinti intézmény rendelkezik szociális szolgáltatást nyújtó intézményben 23d) nyújtható ápolási gondoskodásról szóló, aláírt szerződéssel. (3) Ha az 1. bekezdés szerinti intézmény közegészségügyi biztosítás alapján térített ápolási gondoskodást nyújt, legalább egy, az ápolási gondoskodási szaktevékenységért felelős személyt kell kijelölnie (a továbbiakban csak felelős személy ). (4) A felelős személy olyan természetes személy, aki ápolási tanulmányi szakon másodfokú felsőfokú végzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és szakmailag alkalmas az alábbi speciális munkatevékenységek elvégzésére a) közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják, b) gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirány vagy közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják. (5) A felelős személynek munkaviszonyban kell állnia az intézménnyel és a felelős személy tevékenységét csak egy intézményben végezheti. (6) A felelős személy nem végezheti egészségügyi szolgáltatás nyújtójának szakképviselői tevékenységét. (7) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják olyan nővér végzi, aki belgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, közösségi ápolási gondoskodás szakirányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést. (8) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják olyan nővér végzi, aki gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, közösségi ápolási gondoskodás szakirányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést, vagy olyan nővér, aki diplomás gyermekápolói tanulmányi szakon felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (9) Az 1. bekezdés szerint ápolási gondoskodást nyújtó intézmény köteles a) az ápolási gondoskodást helyesen nyújtani, b) rendelkezni a 9. bekezdés szerinti anyagi-technikai alapfelszereléssel, c) vezetni az ápolási dokumentációt a nyújtott ápolási gondoskodás terjedelmében.

14 Munkaterápia A munkaterápia szaktevékenység, melynek célja a munkavégzési szokások és készségek elsajátíttatása a természetes személlyel munkatevékenységek során, a fizikai és mentális munkavégzési képesség helyreállítása és fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedés érdekében. 23.a Megelőző tevékenység A megelőző tevékenység olyan szaktevékenység, mely a természetes személy, a család vagy közösség kockázatos magatartásának és a kockázatos helyzetek kialakulásának megelőzésére, ezek leküzdésére és megoldására irányul. 23.b Az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése Az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése szaktevékenység, mely a gyermek komplex fejlesztésének támogatására és kibontakoztatására irányul a gyermek hetedik életévéig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetett egészkárosultság miatt, a fejlesztés összhangban áll a gyermek egyéni szükségleteivel és családtagjainak szükségleteivel, érősíti a család tagjainak képességeit a kedvezőtlen szociális helyzet leküzdésére és támogatja szociális betagolódásukat. HARMADIK FEJEZET Válságelhárító szociális szolgáltatások 24. (1) Válságelhárító szociális szolgáltatást a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint. (2) A válságkezelő szociális szolgáltatások alacsony ingerküszöbűek is lehetnek. (3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatásnak a jelen törvény céljaira az a szociális szolgáltatás tekintendő, amely a természetes személy számára könnyen elérhető főként a helyszíne vonatkozásában, ahol a természetes személy tartózkodik, és a szociális szolgáltatás térítési díja tekintetében. A szociális szolgáltatás nyújtására anonim módon kerül sor, az érintett természetes személy kilétének igazolása nélkül és tekintet nélkül arra, hogy tapasztalhatók-e nála függőséget okozó anyag fogyasztása. Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse a természetes személy kapcsolatteremtését szociális környezetével, vagy támogatást és segítséget nyújtson neki külön jogszabályi előírások szerint, ezzel támogassa a társadalomba történő beilleszkedését. 24.a Válságelhárító szociális terepmunka Válságelhárító szociális szolgáltatást terepen a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint, és annak tartalma az ilyen természetes személyek felkutatására kifejtett tevékenység, a szaktevékenységek, a kiszolgáló tevékenységek és egyéb, elsősorban megelőző tevékenység végzését célzó tevékenységek, szociális tanácsadás nyújtása, a szociális rehabilitáció, segítség a jogok és törvény által védett érdekek érvényesítésében, valamint ételkiadás feltételeinek megteremtése vagy élelmiszerosztás. 24.b Alacsony ingerküszöbű nappali központ Alacsony ingerküszöbű nappali központban a természetes személynek a bek. a), b) és h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzete esetén napközben

15 15 a) biztosítják 1. a szociális tanácsadást, 2. a segítséget jogainak és törvény által védett érdekeinek érvényesítésében, b) feltételeket teremtenek 1. étel készítésére, étel kiadására vagy élelmiszer kiadására, 2. az alapvető személyes higiéna elvégzésére. 24.c Integrációs központ Az integrációs központban a természetes személynek a bek. a) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben a) biztosítják 1. a szociális tanácsadást, 2. a szociális rehabilitációt, b) feltételeket teremtenek 1. munkaterápiára, 2. szakköri tevékenységre. 24.d Közösségi központ (1) A közösségi központban a természetes személynek a bek. h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben a) biztosítják 1. a szociális tanácsadást, 2. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében, 3. a segítséget a tankötelezettségre való felkészülésben és tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből, b) megelőző tevékenységet folytatnak, c) szakköri tevékenységet biztosítanak. (2) A közösségi központban közösségi munka és közösségi rehabilitáció folyik. (3) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenységek ambuláns szociális szolgáltatásként is nyújthatók a közösségi központon keresztül, valamint terepen végzett szociális szolgáltatásként is terepprogram közvetítésével. 25. Éjjeli menedékhely Az éjjeli menedékhelyen a bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja, a) biztosítják 1. az elszállásolást fedél alatt az éjszaka eltöltése idejére, 2. a szociális tanácsadást, 3. a feltétlenül szükséges ruházatot és lábbelit, b) feltételt teremtenek 1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására, 2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre.

16 Menhely (1) A menhelyen a bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja, a) biztosítják 1. meghatározott időre a lakhatást, 2. a szociális tanácsadást, 3. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében, 4. a munkaterápiát, 5. a szükséges ruházatot és lábbelit, b) feltételt teremtenek 1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására, 2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre, 3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására, 4. szakköri tevékenységre. (2) A szociális szolgáltató a szolgáltatásait a menhelyen elkülönítve nyújtja az egyedülállóknak és elkülönítve a gyermekes családoknak vagy az egyedülálló gyermekes személyeknek. 27. Átmeneti otthon (1) Az átmeneti otthonban a bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek nyújtanak meghatározott ideig szociális szolgáltatást, akinek nincs lakóhelye az intézeti szociális szolgáltatásnyújtás lejártát követően, a gyermekvédelmi vagy szociális gondnoksági intézeti ellátás leteltével. 15) (2) Az átmeneti otthonban a) biztosítják 1. a meghatározott idejű lakhatást, 2. a szociális tanácsadást, 3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek védelmében, b) biztosítják 1. a munkaterápiát, 2. a munkaerő-piaci elhelyezkedést, c) feltételt teremtenek 1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására, 2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre, 3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására, 4. szakköri tevékenységre. (3) Az átmeneti otthoni szociális szolgáltatás nem nyújtható gyermekotthonban vagy gyermekotthon területén. 28. Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás gyermekeknek és családoknak (1) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatást gyermekenek és családoknak a bek. b) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek és a családjának nyújtanak. (2) Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás során a gyermekeknek és családoknak a) biztosítják 1. a szociális tanácsadást, 2. a szociális rehabilitációt, 3. a preventív tevékenységet,

17 17 b) biztosítják 1. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében, 2. a segítséget a tankötelezettségre való felkészülésben és tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből, 3. a szakköri tevékenységet. (3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás gyermekeknek és családoknak nyújtható ambuláns szociális szolgáltatás és terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában, terepre kidolgozott programokon keresztül. 29. Szükséglakás (1) Szükséglakásban a bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek a) biztosítják 1. a meghatározott idejű lakhatást, 2. a szociális tanácsadást, 3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében, b) feltételt teremtenek 1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására, 2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre, 3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására, 4. szakköri tevékenységre. (2) Ha a bek. g) pontja értelmében kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy életét és egészségét kell védeni, biztosítani kell a szükséglakás helyének titkosítását és az érintett névtelenségét. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy felkéri a szükséglakás fenntartóját személyazonosságának titkosítására az intézményben való tartózkodásával kapcsolatosan magánélete és családi élete védelmében. (3) Ha az megfelelő és célravezető, a szükséglakásban nyújtható szociális szolgáltatás a bek. g) pontja szerinti természetes személyek egyes csoportjainak különállóan is. (4) A szükséglakás-létesítmény nyújthat szociális tanácsadást is a természetes személynek, akinek kedvezőtlen szociális helyzete a bek. g) pontja szerint alakult ki. Az első mondat szerinti szociális szolgáltatás nem nyújtható olyan létesítményen belül, ahol szociális szolgáltatást nyújtanak a bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek. 30. Ha a magán szociális szolgáltató válságelhárító szociális szolgáltatást nyújt, és ha az célszerű és megfelelő, nyújthat szolgáltatásokat a külön törvényben 20) szabályozott akkreditáció megszerzése alapján. NEGYEDIK FEJEZET Szociális szolgáltatások gyermekes családoknak 31. A személyes gyermekgondozás segítése, a családi élet és a munkaviszony összeegyeztetésének támogatása (1) A személyes gyermekgondozás segítése formailag terepen nyújtott szociális szolgáltatás a gyermek szülőjének vagy más természetes személynek akinek a gyermeket bírósági döntéssel 15) adták gondozásba, aki egyedül vagy családja segítségével sem képes rendesen gondoskodni a gyermekről, s közben nem állnak fenn egyéb okok, melyek miatt a gyermek érdekében külön előírások 20) szerint kellene eljárni. (2) A családi élet és a munkaviszony összeegyeztetésében nyújtott támogatás a jelen törvény értelmében ambuláns szociális szolgáltatás vagy formailag terepen nyújtott szociális szolgáltatás a gyermek szülőjének

18 18 vagy más természetes személynek akinek bírósági döntéssel 15) a gyermeket a gondjaira bízták a munkapiacon, illetve egyéb tevékenységekben, melyek a munkaerő-piacra lépéssel vagy az oda való visszatéréssel kapcsolatosak. (3) Az 1. bekezdés szerinti segítségnek a gyermekről való személyes gondoskodás, illetve a 2. bekezdés szerinti támogatásnak a családi élet és a munkaviszony összehangolása terén elsősorban a szokásos gyermekgondozási és háztartásvezetési tevékenységek, a személyi higiénés teendők, az étkeztetés, az öltöztetés és vetkőztetés terén nyújtott segítség, a gyermek iskolai felkészülésének és kísérésének segítése tekintendő. (4) Komoly indoknak, mely miatt a gyermek szülője vagy más nagykorú személy akinek személyes gondozásába adták bírósági döntéssel 15) a gyermeket nem képes egyedül vagy hozzátartozói segítségével a gyermeket ellátni, elsősorban az alábbiak tekinthetők a) betegség, baleset, a szülő vagy szülők gyógyfürdői kezelése, az egyik szülő vagy a bírósági döntés alapján 15) a gyermek gondozásával megbízott személy halála, b) a gyermek anyjának vagy a bírósági döntés alapján 15) a gyermek gondozásával megbízott nőnek a szülése, c) hármas ikrek születése, vagy ikerszülés, vagy több gyermek születése két naptári éven belül, mégpedig az érintett legkisebb gyermek harmadik életévének betöltése előtt. (5) Ha az 1. bekezdés szerinti segítségre a gyermekgondozás során folyamatosan van szükség, azt legfeljebb 30 naptári napon át lehet nyújtani. 32. Ideiglenes gyermekgondozási intézet (1) Ideiglenes gyermekgondozási intézetben az a kiskorú ellátatlan gyermek kap szociális szolgáltatást, akinek a szülője vagy bírósági döntéssel 15) kijelölt személyes gondozója komoly okokból nem tudja biztosítani a személyes törődést önmaga vagy családtagjai segítségével, és nem állnak fenn más olyan okok, amelyek miatt a gyermek érdekében külön jogszabályi rendelkezések 20) szerint kellene eljárni. (2) Az ideiglenes gyermekgondozási intézetben a gyermeknek a) biztosítják 1. a szociális tanácsadást, 2. a lakhatást meghatározott időre, 3. az étkezést, 4. a takarítást, a mosást, a vasalást, a fehérnemű és ruházat karbantartását, b) biztosítják a szakköri tevékenységet. (3) Az 1. bekezdés értelmében komoly indoknak számítanak a bekezdésében felsorolt okok, valamint a börtönbüntetés vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a megkezdése. (4) Az átmeneti gyermekgondozási intézetben a gyermeket nevelik, segítik az iskolai felkészülésben, és kíséretet kap. 33. Korai válságelhárító szolgáltatás (1) Korai válságelhárító szolgáltatást a gyermeknek nyújtanak hetedik életéve betöltéséig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetve van egészségkárosultsága vagy a gyermek családja miatt. (2) A korai válságelhárító szolgáltatás keretében a) biztosítják 1. a speciális szociális tanácsadást, 2. a szociális rehabilitációt, b) megvalósítják 1. az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének ösztönzését, 2. a megelőző tevékenységet.

19 19 (3) A korai válságelhárító szolgáltatás nyújtható ambuláns szociális szolgáltatásként vagy formailag terepen nyújtott, terepre kidolgozott programon alapuló szociális szolgáltatásként. (4) Az 1. bekezdés szerinti egészségkárosultságot a természetes személy az külön jogszabály szerinti 24) egészségügyi szolgáltató igazolásával igazolja. ÖTÖDIK FEJEZET Szociális szolgáltatások a súlyos egészségkárosultak, a fogyatékosok vagy az időskorúak kedvezőtlen szociális helyzetének javítására ELSŐ SZAKASZ Intézmények a más személyek segítségére szoruló természetes személyeknek és a nyugdíjkorhatárt elért személyeknek 34. Életvitelt segítő lakólétesítmények (1) Az életvitelt segítő lakólétesítményekben a természetes személynek 16. életévétől kezdve a nyugdíjkorhatár betöltéséig nyújtanak szociális szolgáltatást, ha ez a természetes személy a 3. törvénymelléklet szerint más személy segítségére szorul, és olyan felügyeletre van szüksége, melynek biztosításával önálló életvitelre képes. Ha a természetes személy az életvitelt segítő lakólétesítményben a szolgáltatásnyújtás ideje előtt eléri a nyugdíjkorhatárt, ezt a szociális szolgáltatást továbbra is biztosítani fogják neki. (2) A felügyelet az életvitelt segítő lakólétesítményben olyan szociális szolgáltatás, mely az 1. bekezdésben taglalt természetes személy figyelését és irányítását foglalja magába önellátó tevékenységeinek végzése, a háztartásának ellátása során az intézményen belül, és a 4. törvénymellékletben felsorolt alapvető szociális tevékenységek során. (3) Az életvitelt segítő lakóépületben nyújtott felügyelet mértékét munkaórákban vagy azon tevékenységek összegében határozzák meg, melyekhez a természetes személynek felügyeletre van szüksége. (4) Az életvitelt segítő lakólétesítményben a felügyeleten kívül a) biztosítják 1. az elszállásolást, 2. a szociális tanácsadást, 3. a segítséget a törvényes jogok és törvényben garantált érdekek érvényesítésében, b) megteremtik a feltételeket az ételek elkészítésére, c) szociális rehabilitációt nyújtanak. (5) Életvitelt segítő lakólétesítményben járó szociális szolgáltatás csak lakásban vagy családi házban nyújtható. Ha ezt a szociális szolgáltatást lakásban nyújtják, legfeljebb a) a szociális szolgáltatás hat alanyának nyújtható egy lakáson belül, vagy b) a szociális szolgáltatás tizenkét alanyának két lakásban, mindenegyes külön bejáratú, önálló házszámmal bíró egységes lakóépületben vagy családi házban. 35. Idősellátó intézmények (1) Az idősellátó intézmények az alábbi személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatásokat a) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki más személy segítségére szorul és ráutaltsági mértéke legalább IV. fokozatú a 3. mellékletben felsoroltak értelmében, vagy b) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki az intézményben nyújtott szociális szolgáltatásokra egyéb komoly okokból szorul rá. (2) Az idősellátó intézmények a) biztosítják 1. a segítséget a más személy segítségére szorulónak,

20 20 2. a szociális tanácsadást, 3. a szociális rehabilitációt, 4. a lakhatást, 5. az étkezést, 6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását, 7. a személyi eszközöket, b) feltételt teremtenek az értéktárgyak megőrzésére, c) biztosítják a szakköri tevékenységeket. (3) Az időseknek fenntartott létesítményekben ápolási gondoskodást is nyújtanak, amennyiben az idősek létesítménye nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. szerint. (4) Az időseknek fenntartott létesítményekben szociális szolgáltatás legfeljebb a szociális szolgáltatás 40 alanyának nyújtható ezen létesítmény egy épületén belül. 36. Gondozószolgáltatást nyújtó intézmény (1) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény meghatározott idejű szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, amennyiben gondozói szolgálattal nem látható el. (2) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény a) biztosítja 1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak, 2. a szociális tanácsadást, 3. a szociális rehabilitációt, 4. a lakhatást, 5. az étkezést, 6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását, b) feltételt teremt az értéktárgyak megőrzésére. (3) A gondozói szolgáltatást nyújtó létesítményekben ápolási gondoskodást is biztosítanak, amennyiben a gondozói szolgáltatást nyújtó létesítmény nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. szerint. 37. Rehabilitációs központ (1) A rehabilitációs központ szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, valamint a gyengénlátó, a siket és a súlyos kétoldali nagyothallásban szenvedő személyeknek. (2) A rehabilitációs központ biztosítja a) a szociális rehabilitációt, b) a szociális tanácsadást, c) a segítséget más személy segítségére való ráutaltság esetén, d) a lakhatást, e) az étkezést, f) a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását. (3) Ha a rehabilitációs központ ambuláns szociális szolgáltatásokat nyújt, az intézmény nem köteles biztosítani az étkezést, a szállást, a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását. (4) Ha a rehabilitációs központ bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújt, azokat csak meghatározott időtartamban nyújthatja; legfeljebb három hónapon át; ezt az időtartamot csak egyszer lehet meghosszabbítani, legfeljebb három hónappal.