SZAKDOLGOZAT Kőhalmi Zsófia 2004

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Kőhalmi Zsófia 2004"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. SZAKDOLGOZAT Kőhalmi Zsófia 2004

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia SZAK Nappali tagozat EU- kapcsolatok szakirány Az Európai Uniós tagországok nyugdíjrendszereinek kihívása a lakosság elöregedésének tükrében - a magyar nyugdíjrendszer jövője az Európai Unióban Készítette: Kőhalmi Zsófia Budapest, november 11. 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A NYUGDÍJRENDSZER, MINT INTÉZMÉNYRENDSZER AZ ÖREGEDÉS JELENSÉGE A TÁRSADALOMBAN A NYUGDÍJRENDSZEREK FŐ PROBLÉMÁI, A MEGOLDÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI A NYUGDÍJRENDSZER TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB JELLEMZŐI AZ EURÓPAI UNIÓ NYUGDÍJRENDSZERÉNEK JELENLEGI KIHÍVÁSAI NYUGDÍJALAPOK MŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER FELOSZTÓ-KIROVÓ FINANSZÍROZÁSÚ KÖTELEZŐ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS VEGYES FINANSZÍROZÁSÚ NYUGDÍJRENDSZER TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGDÍJRENDSZER MAGÁN NYUGDÍJPÉNZTÁR TAGSÁGI VISZONY SZOLGÁLTATÁSOK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR A TAGSÁGI VISZONY FELTÉTELEI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ KORHATÁR ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÖSSZEGE SZÜKSÉGES SZOLGÁLATI IDŐ BALESETI HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK A BIZTOSÍTÁSI PIAC ALAKULÁSA ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÜZLETÁG ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK

4 Az öregedés fontos társadalmi állomása a nyugdíjkorhatár; az az életkor, amely jogosulttá tesz valakit arra, hogy a munkából visszavonuljon, és a továbbiakban élvezhesse korábbi munkájának gyümölcsét. 1 1 Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. mottója ( 2001) 4

5 Bevezetés Mindannyiunk élete különböző szakaszokra bontható fel és mindegyiknek más a jelentősége : csecsemőkor, gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor, öregkor. Ezek közül mindegyik egy-egy fejlődési szakaszt képvisel, testi-lelki átalakulást, tudjuk, ha az egyik véget ér, a következő vár ránk. Az öregkor azonban más: a születéskor elkezdődő fejlődési szakasz befejezése, egyfajta végállomás. Sokan fiatalon még nem is gondolnak arra, hogy ez az élethelyzet egyszer őket is utóléri majd, túl távolinak tartják, még távolinak tűnik a számukra. Többségünk azt gondolja, elég majd csak akkor felkészülni és gondolni a nyugdíjas évekre, amikor már a küszöbén állunk, addig nem szeretnénk vele foglalkozni. Ez a legtöbb esetben azért történik, mert többségünk azt hiszi, a nyugdíjas éveinkben már csak eltartanak minket, kevés pénzből tengődünk, nem vagyunk fontosak a társadalom számára. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a nyugdíjasok 40 éven át dolgoztak azért, hogy most élvezzék munkájuknak a gyümölcsét. De ha csak a nagyszüleinkre gondolunk, láthatjuk, hogy amiért egész életük során fáradtságos munkával megdolgoztak, annak csak a töredékét kapják vissza az államtól nyugdíjas korukban és korántsem arányos nyugdíjuk mértéke az aktív korú fizetésükkel. Felmerül a kérdés, hogy miért is van ez így: a jelenlegi nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jelleggel működik, tehát a mai nyugdíjasokat az aktív dolgozók tartják el. Amit ma ők befizetnek, az másnap valaki más nyugdíját jelenti. Az állam viszont nem terhelheti egyre nagyobb összegű járulékfizetéssel a munkaadókat és munkavállalókat, mert az elégedetlenséghez vezetne. A mostani nyugdíjasok viszont azért elégedetlenek, mert amiért több mint 40 éven keresztül dolgoztak, annak csak a töredékét kapják vissza. Ráadásul az egyre növekvő átlagos élettartammal Európában egyre nő a nyugdíjasok száma, főleg a nyugdíjkorhatárral várható élettartam növekedésével. Erre a problémára kezdtek felfigyelni évvel ezelőtt Nyugat Európában, s az Európai Unió tagországaként Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a problémára. Egyik oldalon tehát a csökkenő létszámú aktív népesség, aki nem hajlandó több járulékot fizetni, a másik oldalon viszont a nyugdíjasok, akik 40 évi munkájuk gyümölcsét szeretnék élvezni. Szakdolgozatomban erre a problémára szeretnék rávilágítani illetve a szakemberek által kidolgozott lehetséges megoldásokat felvázolni és kifejteni. 5

6 1. A nyugdíjrendszer, mint intézményrendszer 1.1 Az öregedés jelensége a társadalomban Napjainkban a fejlett országokban rohamosan nő az idősek száma és aránya. Ennek a magyarázata a növekvő várható átlagos élettartamban keresendő. Ám ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a modern társadalmak képtelenek megtalálni e korosztályok helyét, funkcióját, így az idősek egyre inkább a társadalom peremére kerülnek. Az idősek problémáit nem lehet egysíkúan kezelni. A legfontosabb azonban az, hogy az idős generációk saját erejükből már nem tudnak helyzetükön változtatni, ezért meg kell előzni e problémák újratermelődését. A nyugdíjkorhatár országonként változó, általában különböző a két nem esetében, a nők korábban kapják meg a nyugdíj lehetőségét. Ez így volt az 1988-as évben is, amikor még a nők 55, a férfiak 60 éves kortól mehettek nyugdíjba. Jelenleg Magyarországon egyaránt 62 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében. A következő ábrák mutatják, hogy egyre kevesebb társadalombiztosítási bevételből kell ellátni egyre több inaktív lakost ' Ők még nem dolgoznak Ők már nem dolgoznak 2 2 Credit Suisse Life&Pensions Rt. (2003) 6

7 Kilátásaink a jövőre ( 2011) ' Kilátásaink a jövőre ( 2026) ' Kilátások a jövőre- Tanulmány ( Credit Suisse Life&Pensions Rt. 2003) 7

8 Az öregség is és a társadalom is változik, részben különböző és független, részben egymással összekapcsolódó folyamatokban. Ez a változás napjainkban felgyorsult és várhatóan még tovább gyorsul. A főbb változások a következők: 1. A társadalom kénytelen szembenézni az öregséggel. Korábban az öregség elsősorban a család, a közösség vagy a vallási felekezet gondja volt. Ők látták el az idős embert, a társadalom egésze alig viselte ennek terheit. A városi lakosság számának gyarapodásával vált általános problémává az időskor anyagi feltételeinek biztosítása, amely az emberi életpálya egy kritikus pontjának tekinthető, ekkor kezdtek kialakulni a nyugdíjrendszerek és a biztosító intézetek, amelyek e feladat megoldására voltak hivatottak. 2. Az öregség egyre többe kerül a társadalomnak. Az időskorú lakosság megfelelő egészségügyi és szociálpolitikai ellátása egyre nagyobb pénzösszeget emészt fel. A nyolcvanas években az Egyesült Államok egészségügyi kiadásainak közel 30 százaléka a hetven év feletti korcsoport ellátására fordítódott, holott ez a korosztály a lakosságnak mindössze néhány százalékát tette ki. Nagyon sokba kerül a szociálpolitikai ellátás, és sok pénzt visznek el a nyugdíjak és a járulékok. A társadalmi és pénzügyi átalakulások miatt a legtöbb országban a nyugdíj nem a munkaképes korban kifizetett részesedésből származik, hanem az aktuális nemzeti jövedelemből kell levonni. Különböző okok miatt csak kevés ország alkalmazza a várományfedezeti rendszerű nyugellátást, amikor a nyugdíjrészesedéseket úgy fektetik be, hogy azok meg is termeljék a később kifizetendő összegeket. E helyzetből feszültség és konfliktus származik, a társadalmi köztudat úgy érzi, hogy sokat költ az idősek nyugdíjára, míg az idősek joggal hivatkoznak arra, hogy ők a nyugdíjért megdolgoztak, ez az ő korábbi munkájuk nyomán természetszerűen jár nekik. 3. Az öregség, mint gazdasági erő. Az időskorúak jelentős részének szegénysége, szociálpolitikai rászorultsága, költséges egészségi állapota ellenére az idős emberek nem elhanyagolható részének birtokában egyre nagyobb pénzügyi, gazdasági erőforrások vannak. Pénzmegtakarítások, ingatlanok, értékek halmozódnak fel az idős populációban, és ezek általában nem megfelelően kihasznált erőforrások, az idős emberek félnek ezekhez nyúlni, ezeket inkább biztosítéknak tartják. (az öregek túlzott 8

9 takarékoskodása, amit ők éppen a takarékoskodás miatt általában nem mernek felhasználni). 4. Az öregek társadalmi elégedetlensége nő. Nőtt az idősek igényszintje önmagukkal és körülményeikkel szemben. Az idős ember is mindinkább individualizált, önmegvalósításra törekszik, ezért nem hajlandó elfogadni, hogy életszínvonala csökken vagy egészsége megromlik. A mai társadalomban mind problematikusabb egyáltalán az öregség elfogadása, az életkor előrehaladása tehát mindinkább az idősödés elleni küzdelemmel jár együtt. Az idős emberek gyakran lázadnak az olyan értékek és ideálok ellen, amelyek számukra már alig hozzáférhetők. Az idősek között, pl. mind több az elhalálozás, a válás vagy a szeparáció miatt magára maradt és társkereső ember. A társadalmi élet bizonyos vonatkozásaiban ezek az értékek, ideálok az idősek kirekesztésében játszanak közre. Különösen sújtja ez az értékdilemma az idős nőket, akik várható nagyobb élettartamuk és viszonylagosan jobb egészségi állapotuk miatt nagyobb számban maradnak egyedül. Ezáltal a nőknek nagyobb szükségük van vagyonra, mivel kevesebb lesz a nyugdíjuk, több a családi kötelezettségük, többet élnek egyedül, tovább élnek, többen esnek krónikus betegségek áldozatául. 5. Fokozódó eltávolodás idősek és fiatalok között. Az értékek, normák, cselekvésminták egész rendszere más a mai nemzedékekben. A mai öregek hosszú társadalmi kontinuitású értékrendeket őriznek, pl. a férfiak és nők társadalmi egyenlőtlenségét, a régi nemi erkölcsöt, a házasság szentségét, a kötelességtudatot és a tekintélyelvet stb. Mindez az egymást követő nemzedékekben kommunikációs zavarokat és konfliktusokat okoz. 6. Növekvő társadalmi és politikai aktivizálódás az öregek körében. A nemzedékek közötti feszültségekre az idősek egyes csoportjai aktív módon reagálnak. Helyenként szélsőséges politikai frakciókat támogatnak, általában konzervatív pártok szerzik meg szavazataikat. Az idősek politikai aktivitása sokszor növeli a nemzedékek közötti ellentétet, élezi a feszültségeket, ugyanakkor aligha befolyásolható tendencia a mai társadalomban. 7. Növekvő mobilitás, fogyasztás és rekreációs aktivitás az idősek körében. A korábbi korszakokhoz képest a viszonylag egészséges, mozgékony öregek többet utaznak, közlekednek, szórakoznak, többféle szolgáltatást vesznek igénybe, mint régen. Nő a fogyasztói aktivitás, ez különösen szabadidő-eltöltési eszközökre, gyógyászati szerekre, bizonyos tápanyagokra és szolgáltatásokra vonatkozik. A fokozódó 9

10 fogyasztás részben az említett, felhalmozódott erőforrások felhasználása révén valósul meg. 8. Az öregek növekvő értéktermelése. A mai öregkorosztályban a produktivitás is számottevő és mindinkább nő. Egyre több az alkotóképes idős művész, tudós speciális szakember, sőt, a szakmunkás is. Társadalmilag igen jelentős értéket képvisel az egészséges és tevékeny öregek szabadidős aktivitása, hobbijaik és ház körüli munkájuk. Mindez távlatilag elősegíti az öregek integrációját. 9. Erősödő küzdelem az öregség tünetei és szövődményei ellen. Ez a küzdelem már a fiatal felnőttkorban megkezdődik. A civilizált országokban mindjobban nő az öregedéssel szembeni tevőleges és megelőző ellenállás tudatossága. 10. Növekvő egzisztenciális tudatosság az öregkorban. Az öregkor nem csupán a képességek és lehetőségek elvesztésének vagy beszűkülésének természetes folyamata, amely feltartóztathatatlanul halad az elmúlás felé, hanem a pszichológiai fejlődés, növekedés újabb állomása. Ez az állomás értelemteljes betetőzése és összefoglalása az eddigi életfolyamatnak. Minden országban mások az alapvető történelmi-társadalmi háttérfolyamatok, amelyek az említett trendek adott állapotait és jelenlegi sebességét létrehozták. Döntő tényező mindenhol a gazdasági helyzet. A fejlődő országok egy részében még a jövő gondja az öregség, hiszen az átlagos életkor alacsonyabb. Számos ország van a világon, ahol a korábbi háborúk kegyetlenül megtizedelték a fiatal lakosságot és most kevés az öreg, az idősek gondját majd csak a következő nemzedékben tapasztalják meg. Máshol többnyire a gazdag, civilizált országokban nagyfokú az elöregedés, negatív a demográfiai mérleg, a szakembereket és politikusokat nyomasztja, hogy el tudja-e tartani a csökkenő produktív korú lakosság az egyre több öreget. Fejlett és gazdag országok, amelyek mentesültek a legutolsó és legpusztítóbb háborútól, vagy amelyek viszonylag kevés áldozattal jutottak túl rajta, és ahol volt szociálpolitikai hagyomány, az öregek ellátásának és segítésének figyelemre méltó és hatékony rendszereit dolgozták ki. Ismét más társadalmakban ijesztőek az ellentétek, jól ellátott és integrált idős rétegek lakóhelyeitől néhány utcányira csöveznek a beteg, leépült öregek. Már a 19. században megfogalmazódott a nyugdíj szükségessége, amikor az ipari társadalom munkaerőpiaca létrehozta az iparvárosokat, kétgenerációs, kisméretű családokat és szétverte a hagyományos paraszti-polgári nagycsaládot. Először csak állami alkalmazott dolgozók kis része részesült nyugdíjban, de a porosz-német állam felismerte a saját, kiöregedő 10

11 alkalmazottairól való gondoskodás fontosságát. Minthogy már egyéb célokra lekötött adóbevételeiből nem kívánt elvenni, a biztosítás alapelvének állami szintre emelésével igyekezett növelni a társadalom egy jelentős részének biztonságát. A hagyományos, biztosítási alapon felépülő nyugdíjrendszerben a szolidaritás mellett a saját öregkorról való gondoskodás erős önérdeke játszotta a főszerepet. Minden tagot kiemelkedően ösztönöztek arra, hogy a munkában eltöltött évek során rendszeresen fizesse vállalt hozzájárulását, sőt minél többet fizessen a közös alapba. A tagok járulékbefizetéseiből gyarapodó alapot befektették a tőkepiacon, hogy minél nagyobb hozamot érjenek el a tagság javára. Az új tagok növekvő száma és az alapot kezelő intézmény, a nyugdíjpénztár, legtöbbször eredményes befektetési politikája miatt nőtt a közös nyugdíjalap s ez elegendő volt a járadékok kifizetésére. Nem kellett hozzányúlni a befektetett tőkéhez, sőt az tovább növekedhet, miközben az új befizetések bőven fedezik a kifizetéseket. A II. világháború után a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a befektetett vagyont államosították, s készpénzvagyon pedig az erőltetett iparosítás forrásává vált, a jövőbeni nyugdíjasokat nem hajtotta többé a majdani önmagunkról való gondoskodás érdeke. Az Európán kívüli, fejlett gazdaságokat leszámítva az érett ipari társadalmak és a volt kommunista országok mindegyikben fogy a népesség, ezen belül is különösen az aktív dolgozók száma csökken. Miközben a nyugdíjasok várható élettartama megnőtt, addig a nyugdíjkorhatár rendszerint változatlan maradt. Az induló nyugdíjak aránya a bérekhez képest tovább emelkedett, folyamatos értékállóságuk javult, így összességében a járadékok növekedtek. Ha ezek után a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer még nem omlott össze, az annak köszönhető, hogy a munkavállalók és a munkaadók által kötelezően fizetendő járulékok abszolút összege és a bérekhez viszonyított aránya is emelkedett. Így az állami nyugdíjrendszer folyamatos többlettámogatásra szorul, mégpedig a költségvetés általános adóbevételei terhére. A tőkealappal rendelkező, nyugdíjpénztárak a magángazdaság részei, amelyek üzleti, főleg biztosítási alapon működnek. Megjelenésük helyreállítja az öngondoskodás követelményét. Ez feltétlenül fontos és egyúttal megfelel a gazdasági felzárkózás, majd tartós növekedés igényeinek is. Az önként vállalt szolidaritás akkor erősödhet meg újra, ha a tőkefedezeti magán nyugdíjpénztárak létrehoznak egy közös alapot, ami kockázatközösséget létesít. A többpilléres nyugdíjrendszerre való átállás több problémára is megoldást talál: a munkavállalók megoszthatják kockázatukat, ez azt jelenti, hogy a magánszámlák kifizetése a tőkehozamoktól függ és a munkavállaló saját maga döntheti el, hogy üzleti biztosításaiban 11

12 (4.pillér ) portfóliójában mekkora arányban szerepeltet kötvényhozamokat, ingatlanhozamokat, részvényhozamokat, sőt nemzetközi befektetési kockázatok megosztására is lehetőséget ad. Így a nyugdíjcélú megtakarítások befektetése megnöveli az ország növekedési ütemét. A szakértők 100 $-ban határozzák meg azt a nyugdíjszintet, amely fölött érdemes fedezeti pillérek működtetésében gondolkodni. Mint tudjuk, a tőkefedezeti rendszerben pénzügyi eszközök, tehát részvények, kötvények szolgálnak a nyugdíj fedezetéül, a biztosító társaságok forgatják a befizetett tagdíjakat, megtakarításokat. A felosztó-kirovó rendszerben viszont az egyik ablakon befizetett pénz ( járulék) egy másikon azonnal távozik ( járadék) és a nyugdíj fedezetéül az állam szolgál, illetve ígérete arra, hogy a ma járulékfizetők között, amikor nyugdíjasok lesznek, akkor osztja majd szét közöttük a pénzt. Tehát a felosztó- kirovó rendszer egyik problémája, hogy csak aktuális befizetésekből képes kifizetésre esedékes járadékokat szétosztani, ez azt jelenti: ami pénz befolyik, az rögtön el is hagyja a kasszát. Ráadásul e befolyó és kifizetett összegek sem egyeznek meg mindig, s ez többletként vagy többnyire hiányként az államháztartás egyensúlyára van hatással. Ez a nyugdíjrendszer továbbá generációk közötti szolidaritást is jelent: az aktívak kifizetik az inaktívak nyugdíját abban a reményben hogy ha ők lesznek nyugdíjasok, a következő generáció ugyanígy tesz majd. Ezzel szemben a tőkefedezeti rendszerben az adott generáció saját befizetéseit és annak hozamait (reálhozamait) kapja vissza, így nem jelent gondot az egyre elöregedő társadalom, ugyanis minden aktív kereső még nyugdíjas évei előtt gondoskodhat nyugdíjáról. Nem az állam gondoskodik róluk, hanem mi saját magunkról. Ez a rendszer igazságosabb is mint az előző: akinek aktív kereső éveiben magas a fizetése, az nem számíthat arányosan magas nyugdíjra, ezért annak az illetőnek sokkal jobban fog majd fájni, hogy alacsony a nyugdíja a befizetett járulékokhoz képest. Viszont magas fizetésből élete során tud olyan megtakarításokat képezni, amellyel nyugdíjas éveiben olyan életszínvonalat tud fenntartani, amilyet elképzelt magának. Ezen felül az üzleti világ szereplői sokkal hatékonyabban működnek, mint az állam. Előbbiben nem, utóbbiban viszont tőke halmozódik, amely a gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen és ahhoz hogy országunk az Európai Unió többi országához fel tudjon zárkózni. Ennek folyamán a felosztó-kirovó rendszer nem is ösztönzi az országok gazdasági utolérését. Szakértőknek viszont nem egységes a véleménye: van aki szerint a teljes privatizálás kívánatos, hiszen semmilyen előnyt nem jelent a felosztó-kirovó rendszer, mások viszont túl kockázatosnak tartanák a teljes privatizációt. 12

13 2. A nyugdíjrendszerek fő problémái, a megoldás lehetséges irányai Az államilag irányított öregségi nyugdíjazási rendszer gondolata a biztosítás pénzügyi intézményéből táplálkozik. Ebben a hagyományos nyugdíjrendszerben minden tagot arra ösztönöztek, hogy szolgálati ideje alatt rendszeresen, és lehetőségeihez mérten minél többet fizessen vállalt hozzájárulásaként a közös alapba. Az ebből való részesedés később a hozzájárulás arányában oszlott meg. A járulékfizetés alapján létrejövő és gyarapodó alap a tőkepiacon került befektetésre, nagyobb hozam elérése céljából. Így az sem okozott különösebb problémát, amikor a járadékra egyre több tag lett jogosult. Hogy a közös nyugdíjalap mégis folyamatosan tovább gyarapodott, az egyrészt az új tagok növekvő számának, másrészt az alapot kezelő intézmény legtöbbször eredményes befektetési politikájának volt köszönhető. Egy növekvő tagsággal rendelkező nyugdíjpénztár esetében az adott időszakban teljesített járulékbefizetések rendszerint elegendőek az éppen esedékes járadékok kifizetésére, gyakran meg is haladják azokat. Nem kell hozzányúlni a befektetett tőkéhez, sőt az tovább növekedhet, miközben az új befizetések bőven fedezik a kifizetéseket. A fiatalabb korosztályok által az adott időszakban befizetett járulékai fedezik a nyugdíjas tag járadékát. A huszadik században azonban három alapvető hiba körvonalazódott ki.: Az első és legnagyobb ezek közül, hogy elvonásra, felélésre és megsemmisítésre került az uralkodó össznépi nyugdíjrendszer tőkefedezete. Ez kommunista találmány volt, és csak azokban az országokban történt meg igazán következetesen, ahol a piacgazdaságot történelmileg hosszú időre sikerült felszámolni. A régi, kapitalista rendszertől örökölt elkülönült nyugdíjalapok először összeolvadtak, majd elolvadtak: a befektetett vagyont államosították, a készpénzvagyon pedig az erőltetett iparosítás forrásává vált. Ez nemcsak a múltban felhalmozott vagyont, hanem a jövőben létrehozandót is érintette. Az új nyugdíjrendszer jövőbeni kedvezményezettjeit nem hajtotta többé a majdani önmagukról való gondoskodás érdeke. A ma dolgozók járulékai a mai nyugdíjasok járadékát voltak hivatva fedezni. A rendszer minden évben járulékteherként kirótta a dolgozók összességére azt az összeget, amit aztán járadékként felosztott a nyugdíjasok között. 13

14 A tőkefedezet megsemmisítésének egyenes következménye a biztosítási elv csaknem teljes háttérbe szorulása volt. A rendszer össztársadalmi méretűségéből adódóan már nem érvényesül az a követelmény, hogy a rendszer hasznát kizárólag azok élvezik, akik terheit vállalják. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben elvileg kötelező járulékfizetés alóli kibújás szinte mindenütt nemzeti sport, holott a csalók később rendszerint kapnak nyugdíjat, sőt azt természetesen el is várják. A pénzügyi egyensúly követelménye is csak kivételképpen érvényesül. A legtöbb országban a költségvetés adóbevételeiből is rendszeres és mértékében kiszámíthatatlan támogatást kap a formálisan biztosítónak nevezett nyugdíjintézet. Az állam minél inkább törekszik a pénzügyi egyensúlyra, annál gyorsabban elszakad az egyéni befizetések és az azok alapján a jövőben megszerezető váromány közötti vékony fonál. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer tehát már nem társadalombiztosítás. A biztosítási elv csaknem teljes háttérbe szorítása megszüntette az öngondoskodás hatóerejét. A kommunizmust sikeresen elkerülő nyugat-európai országokban a tőkealap nélküli állami nyugdíjrendszerek alacsony hatékonysága csaknem a huszadik század végéig rejtve maradt. Egyrészt, mert az említett nyugdíjrendszer legtöbb helyen szerencsére nem vált kizárólagossá, egyeduralkodóvá, hanem a komoly tőkealappal működő, hagyományos vállalati-szakmai pénztárak mellett, azok kiegészítéseképpen jött létre. Másrészt a száz évvel ezelőtti, gyorsan fejlődő, nagy szervezetek uralta ipari társadalmakban nem volt lehetséges az adó- és járulékfizetés elkerülése. Harmadrészt ezek a járulékok ténylegesen alacsonyak is maradtak mindaddig, amíg a dolgozó népesség folyamatosan nőtt, a nyugdíjasok várható élettartama nem volt túl magas, a nyugdíjként élvezhető járadékkal szembeni elvárások pedig alig haladták meg a tisztes létminimum szintjét. A helyzet a huszadik század végére gyökeresen és végérvényesen megváltozott. A tömeges bevándorlásra alapozott, Európán kívüli, fejlett gazdaságokat leszámítva az érett ipari társadalmak és a volt kommunista országok mindegyikében fogy a népesség, csökken az aktív dolgozók száma, tartósan magas munkanélküliség mellett. A nyugdíjasok várható élettartama megnövekedett, de a nyugdíjkorhatár változatlan maradt. Az induló nyugdíjak aránya a bérekhez képest tovább emelkedett, folyamatos értékállóságuk javult, így a járadékok robbanásszerűen növekedtek. Sajnos az, hogy a rendszer életben van még, egyetlen okra vezethető vissza: a munkaadók és a munkavállalók által kötelezően fizetendő járulékok ugrásszerűen megemelkedtek. Ennek a problémának bármilyen rendszeren belüli 14

15 megoldása bizonyos érdekeket mindig sért, megosztja a társadalmat. A nyugdíjkorhatár emelése az aktív dolgozókat sújtja, az évenkénti nyugdíjemelés mértékének mérséklése viszont a régi kisnyugdíjasokat. A nyugdíjjárulék további emelése már megbéníthatja a gazdaságot, tőkemenekítésre sarkall, vagy éppen a csalást, az árnyékgazdaságot ösztönzi. Közép- és Kelet-Európa egykori kommunista országaiban a második világháború után egyeduralkodóvá vált felosztó-kirovó nyugdíjrendszer sokkal alacsonyabb szintű ellátás és így kevesebb társadalmi biztonság letéteményese, mint bármelyik nyugati társa. Már csak néhány értelmiségi csoport támogatja a rendszer kizárólagosságának megőrzését. Itt is egyre többen igyekeznek kibújni a járulékok alól. Nyugat-Európában reformokon keresztül kínálták fel az embereknek nem a felosztó-kirovó rendszer teljes elhagyásának, de legalább az újrainduló tőkefedezetű nyugdíjbiztosítási rendszerbe való párhuzamos belépés lehetőségét. A második pillérhez való csatlakozás egyre szélesebb körben terjedt el. Az önkéntes kiegészítő élet- és nyugdíjbiztosítások pedig még sokkal hamarabb és szinte az összes volt kommunista országban elterjedtek, így ma már milliók állnak legalább két, de akár három lábon is a saját öregkorukról való gondoskodást illetően. 15

16 3. A nyugdíjrendszer történeti fejlődésének főbb jellemzői Az időskorúak anyagi és szociális biztonságának megteremtésében kiemelkedő szerepe van a nyugdíjrendszernek. Mai nyugdíjrendszerünk hosszú történelmi fejlődés során, több évtizedes, fokozatos fejlesztés eredményeként alakult ki. Társadalmi szinten az 1800-as évektől számít központi problémának az időskori megélhetés. Az egyén, termelékenységének növelésével egyre többet sikerült megtakarítania az időskori megélhetés biztosítására vagy azért, hogy megossza azt a környezetében élő idősekkel. Kialakultak a felhalmozás intézményei, a tőkepiacok és a bankok. A XIX. század végére a legfontosabb szereplő az állam lett. Bismarck vezette be 1870-ben az első állami társadalombiztosítási rendszert, a ma is élő felosztó-kirovó rendszert. A folyamat alapján ez inkább kirovó-felosztó rendszer, mert a társadalom aktív dolgozóira egy meghatározott járulékot vetettek ki, azaz kiróttak, és ezen összeget osztották fel az inaktív nyugdíjasok között. Az évek során azonban az aktív korúak és az inaktív nyugdíjasok aránya kiegyensúlyozatlanná vált, az aktívak száma csökkent, a születésszám csökkenése miatt az inaktív nyugdíjasoké nőtt. Az utóbbi azért fordulhatott elő, mert az orvostudomány jelentős mértékű fejlődést mutatott, s ennek következtében sok betegség gyógyíthatóvá vált. A következő táblázat arányaiban szemlélteti a felosztó-kirovó rendszer egyensúlyának felbomlását: A felosztó-kirovó rendszer arányainak változásai ÉVEK IDŐSZAKOK AKTÍV DOLGOZÓK*JÁRULÉK = INAKTÍV DOLGOZÓK*NYUGDÍJ EGYSÉG BISMARCKI RENDSZER /1980 EGYENSÚLY IDŐSZAKA /1990 RENDSZERVÁLTÁS ÉVE /2015 RATKÓ-KORSZAK Forrás: MÉBIT Rt. Ariadné alapfonala,

17 1870-ben a várható élettartam 47 év volt, a korlátozott nyugdíj 65 éves kortól volt engedélyezett. A várható élettartam alapján látszik, hogy a nyugdíjas kort elég kevesen érték meg, így a sok aktív dolgozótól beszedett járulékot (példánk esetében: 20), csak nagyon kevés nyugdíjas között kellett felosztani, így ekkor egy nyugdíjas magas nyugdíjhoz juthatott (20). Tehát: 20 x 2 = 2 x 20. Magyarországon az 1970/80-as években az előző rendszer egyensúlyba került. Tehát a 10 aktív dolgozó által befizetett 10 egységnyi járulékot 10 nyugdíjas között osztották fel, akik így 10 egységnyi járadékot kaptak: 10 x 10 = 10 x 10. A rendszerváltozásnak azonban nagy szerepe volt az egyensúly felbomlásában. Azok a munkáltatók, akiktől a legnagyobb befizetés származott, így a nagy állami vállalatok csődbe mentek vagy privatizálták őket, emiatt kevesebb lett a tőlük befolyt járulék. A másik következmény, hogy rengeteg lett a munkanélküli is, így korai nyugdíjazott, illetve rokkant nyugdíjas. A sok minimálbéres dolgozó (privatizált cégek, új vállalkozók) után kevés járulék folyt be a társadalombiztosításhoz. Tehát az egyensúly felbomlása egyrészt a kevés aktívtól beérkező alacsony mennyiségű járulékra, illetve a nyugdíjasok megemelkedett számára vezethető vissza. Arányaiban ez így mutatható ki: 8 x 6 = 12 x 4. Így a nyugdíjak értéke drasztikusan leesett. A rendszer arányainak eltolódása még nem fejeződött be ben vonulnak nyugdíjba azok a nagy létszámú korosztályok, amelyek az 1950-es évek elején születtek (Ratkó-korszak gyermekei), de várhatóan az aktív korosztály létszáma ez időtájt lesz a legkevesebb. Tehát még több nyugdíjast kell ellátnia még kevesebb aktív dolgozónak: 6 x 5 = 15 x 2. Nem mellékes, hogy a tb-típusú közterhek gazdasági okok miatt tovább csökkennek, így a munkáltató által fizethető nyugdíjjárulék mértéke is. Thomas Malthus 1798-ban publikálta a populációról szóló esszéjét. Az emberiség létszáma ekkor egymilliárd körül volt. A Föld népessége az ezt követő száz évben több mint 50 százalékkal nőtt. Majd a következő száz évben megnégyszereződött, és ma több mint hatmilliárd. Malthust aggasztotta a túlnépesedés veszélye. Úgy látta, hogy míg a népesség mértani haladvány szerint, addig a megélhetéshez szükséges források csak számtani haladvány szerint növekednek. A népesség feleslegét, amit az ember lustasága és szexuális ösztönei teremtenek, Isten járványokkal és háborúkkal pusztítja el. 5 5 Gere Ádám, Hayek Társaság elnöke: 2002.március 20-i beszéde 17

18 4. Az Európai Unió nyugdíjrendszerének jelenlegi kihívásai A társadalombiztosítás célja, hogy az egyéneknek és családoknak biztonságérzetet adjon a tekintetben, hogy életszínvonaluk és életminőségük a lehető legnagyobb mértékben védelmet kapjon tetszőleges társadalmi vagy gazdasági események káros hatásával szemben. A társadalmi biztonsági rendszerek európai fajtái az úgynevezett angolszász vagy skandináv modell, amely egységes, alacsony de állampolgári jogosultságú ellátásokat ad járulékfizetés nélkül, melyek kiegészülnek keresetarányos, járulékfizetéshez kötött ellátásokkal. A német modell vásárolt joggal, a járulékfizetés ellenében adott, azzal egyenértékű ellátásokkal kezd, s ezt egészítik ki szolidáris elemekkel ( magasabb minimumok, szélesebb rétegek bevonása a rendszerbe). Titmuss nevéhez fűződik s legnagyobb hatású tipizálás, három modellje a következő: A reziduális jóléti modell társadalmilag adott, két csatornán keresztül elégítődik ki az egyén szükséglete, a piacon és a családban Az ipariteljesítmény-modell tradicionális társadalombiztosítás, tehát az ellátások a munkavégzéshez és a járulékbefizetéshez kapcsolódnak Az intézményes redisztributív modell az univerzális rendszerek és az állampolgári jogok dominálnak ( szükségletekre alapozott univerzális szolgáltatásokat nyújt a piacon) Az Európai Unió alapító országaiban ( Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok) konzervatív hagyományokra épült a jóléti állam domináns szerepét, például a társadalombiztosításban is. Erőteljesen érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis hogy az állam csak akkor lépett porondra, ha a családtagok vagy a kisebb természetes közösségek segítő kapacitása kimerült. Az EU skandináv országaiban a működés elve az volt, hogyha minél előbb többen dolgoznak és a lehető legkevesebben élnek szociális segélyből, akkor lehet a legjobban fenntartani a jóléti államot. 6 6 Molnár Margit: Az Európai Közösség szociális jogalkotása ( Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996) 18

19 Az Európai Unióban az átlag adófizető majdnem öt hónapot dolgozik évente az államnak és a társadalombiztosítónak, s csak ezután a maga konyhájára. Az emberek állammal és a társadalombiztosítással szemben tanúsított elégedetlensége és védekezése egyre nyilvánvalóbb és az árnyékgazdaság növekedéséhez vezet. Nem elég az egyszeri javítgatás, alapvető változásokra van szükség hosszútávon, hogy a szociális piacgazdaság jellemzői érvényesülni tudjanak. Ehhez első lépésként tehermentesíteni kell a társadalombiztosítót azoktól a feladatoktól, amelyek a biztosítótársaságok feladatai lennének. Jól látható, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatban rövid időn belül demográfiai változásokat figyelembe kell venni és itt az öngondoskodási folyamatnak lesz kiemelkedő szerepe. Az elkövetkezendő egészségügyi reformnak az egyéni felelősségvállalásról is a választási szabadságról kell majd szólnia. Ehhez az szükséges, hogy a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit újra megfogalmazzuk: fontos lesz az egyéni szabadság a szociális létben és az önmagunkról való gondoskodás. 7 Az Európai Monetáris Unió bevezetése óta az életbiztosítók helyzete nehezebbé vált, ennek legfőbb oka: az Unión belüli infláció az életbiztosítók népszerűségének csökkenéséhez vezethet. A biztosítási piac is kibővült, az egységes pénznemből a nagy biztosítók húznak hasznot, nagyobb lett a piac. A megtakarítási, azaz vegyes biztosítási kötvények azonban az öregségi ellátás harmadik legfontosabb oszlopa lett. A társadalombiztosítás és a vállalati nyugdíjbiztosítás mellett a megtakarítási életbiztosítás az öngondoskodási folyamat harmadik oszlopa. Ez utóbbi képes betömni a kötelező nyugdíjbiztosítás ellátási hézagait. A hozamnövekedés árfolyamveszteséghez vezet, az életbiztosítók tőkéjük 80%-át kötvényekbe, 10%-át részvényekbe és 5%-át ingatlanokba fektetik. A portfóliójukban szereplő kötvények átlagos futamideje 5 év. A biztosítók nem adják el a kötvényeiket a lejárat előtt, megtartják futamidejük lejáratáig így megmarad az addig összegyűlt hozam. A magánnyugdíj biztosítás az állami biztosítás részeként szintén előnyöket garantál a biztosított számára, különösen azoknak a negyvenes éveikben járóknak, akiknek már van életbiztosításuk, s a legtöbb uniós polgárnak van. Minél idősebb a biztosított, annál nagyobb a hozamelőnye, tehát annál nagyobb lesz a nyugdíja havonta fizető életjáradék formában, amíg 7 Otto Schlecht: A piacgazdaság előretörése a szociális rendszer átalakítása (Bouvier Verlag, Bonn, 1995) 19

20 meg nem hal. Mivel a várható élettartam növekszik, aki 100 évig él, annak kiváló hozamokat ígér, s ez a biztosítás lényege. Ezek a lehetőséggel élve lehet építeni, de annak is megfelel, aki már tekintélyes vagyonra tett szert. 8 Az Európai Unió több kutatóintézete is úgynevezett társadalombiztosítási számlák bevezetését javasolja, ezzel a segélyekből és támogatásokból élés veszítene vonzerejéből és növekedne a munkavállalási kedv. A másik vizsgált kérdés, hogy hogyan valósítható meg a felosztó-kirovó rendszer átmenete a piac alapú társadalombiztosítási rendszerek irányába (amely a létfenntartás célja helyett a jólétről való gondoskodást alapozná meg). Az átszervezésnek gyakorlati nehézségei vannak, és az európai szociális védelmi rendszer legfontosabb vívmányait meg kell őrizni. Kihívások: az ig tartó gazdasági növekedés során vezették be az európai szociálpolitika pilléreinek többségét, például a nyugdíjat, ám a növekedés lassulása következtében felmerülő legnagyobb probléma a lakosság elöregedése, s ez erősíti a nyomást az európai szociálpolitikára. A születéskor várható élettartam ezen időszakban férfiaknál 69,1 évről 73,3-re nőtt, nőknél 75,3-ről 79,8-ra, a 65 éves korban várható élettartam férfiaknál 14,6 év, nőknél 18, 4 év. Emellett költségvetési problémák is megjelentek: közötti időszakban az Európai Unió a GDP 19%.ról 28,5%-ra emelte a társadalombiztosítási kiadások arányát. Ez a trend nem folytatódhat, hiszen ez az adó és a járulékok emelkedését is maga után vonná. Emiatt egyre sürgetőbb a kiadások csökkentése és az ehhez szükséges reformok, A nyugdíjrendszerek fogják ennek terhét viselni, előrejelzések szerint 1995 és 2030 között a nyugdíjbiztosításra kiadott kormányzati kiadások a GDP-hez viszonyítva 3-4%-kal nő az Európai Unióban. Ez feszültségforrás lesz, amely a költségvetési hiányt fogja növelni, Többet kell a társadalombiztosításra fordítani hogy a juttatásokat szinten tudják tartani. Ma az egész világ számára kihívást jelent a lakosság elöregedése, azonban kevés olyan kormány akad, amely racionálisan vizsgálná ennek következményeit. Legtöbbször csak ad hoc jellegű, gazdasági megfontolás nélküli intézkedéseket visznek véghez, s ezzel instabillá válik országuk kormánya: be nem tartott nyugdíjreform-ígéretek, forrásteremtés nehézségei, alacsony magán megtakarítások. A The Economist című lap véleménye szerint egy országnak 8 Jürgen Gaulke: Életbiztosítás- eljött Maastricht napja? ( Neumann&Göbel Kiadó Köln, 1998) 20

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás!

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Nyugdíjbiztosítás 20% adójóváírás! Ma tegyünk a holnapért! Van, akinek már csak pár éve van hátra a nyugdíjazásig, és vannak olyanok, akiknek olyan távolinak

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI AZ MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI Budapest, 2012. október 18. 1 A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének javaslata a korengedmény rendszerének átalakítására:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje...

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje... Pannónia Nyugdíj Kötvény Éppen itt az ideje... Jól megérdemelt nyugdíjas évek Képes lesz gondoskodni megélhetéséről nyugdíjas korában? Ez a kérdés valamennyiünket érint, hiszen ki ne szeretne kényelmes

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása 2010. október 15. Tartalom Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly A költségvetés konvergencia pályája A magánnyugdíjpénztárak

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell 2010. Október 18. Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője

Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/corvinus Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője 2013. december 3. Budapesti Corvinus Egyetem dr. Lukács

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés Dinamikus portfóliókezeléssel! Lejáratkor kamatadóés Eho-mentes befektetés Bonum Életbiztosítás Befektetés és biztosítási védelem Meglévő megtakarításunk befektetésekor mindannyiunk számára fontos szempont,

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!)

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) I. A kérelmező személyi adatai Név:... Születési név:... Születési hely:...év:...hónap:...nap:..... Anyja

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés A takarékosságot eszköznek tekintsd arra, hogy mindig független légy az emberektől, ami tisztességed megóvásának nélkülözhetetlenebb feltétele, mintsem hinnéd.

Részletesebben

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA ... napirendi pont BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Tisztelt Közgyűlés! A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztály arányának növekedése

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) 2013 április, Budapesti Corvinus Egyetem Haladó pénzügytan dr.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony:

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony: TÁJÉKOZTATÓ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslatról A Törvényjavaslat jelentős változásokat

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok,

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Alapozza meg nyugdíjas éveit! Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a gondtalan évek alatt az anyagi kérdések se okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS 22 Milyen

Részletesebben

2. A nyugdíjrendszer kialakulásának története, nyugdíjrendszer a

2. A nyugdíjrendszer kialakulásának története, nyugdíjrendszer a 2. A nyugdíjrendszer kialakulásának története, nyugdíjrendszer a a nyugdíjpénztárak megjelenése előtt Mi is a társadalombiztosítás?...társadalombiztosítás alatt olyan intézményt fogunk érteni, amely a

Részletesebben

Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél. A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját

Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél. A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját SAJTÓKÖZLEMÉNY Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját Budapest 2007. október 31. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár a kötelező

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Ausztria... 5 2. Belgium... 6 3. Németország... 6. IV. Öregségi nyugdíjrendszerek Észak-Európában... 8

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Ausztria... 5 2. Belgium... 6 3. Németország... 6. IV. Öregségi nyugdíjrendszerek Észak-Európában... 8 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Az első európai nyugdíjtörvények... 3 II. A nyugdíjrendszerek változásai... 4 III. Öregségi nyugdíjrendszerek Nyugat-Európában... 5 1. Ausztria... 5 2. Belgium...

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyi adatai Kérelem a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24.

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24. DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24. A Nemzeti Együttműködés Programja ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT! Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

2012.06.01.-2012.08.02.

2012.06.01.-2012.08.02. A NÖVEKEDÉSI ESZKÖZALAPOK TELJESÍTMÉNYE A PANNÓNIA NAVIGÁTOR SZOLGÁLTATÁS ÁLTAL HASZNÁLT PARAMÉTEREK TÜKRÉBEN 202.06.0.-202.08.02. EGYSÉG PRO EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ÉLETBIZTOSÍTÁS : 202. augusztus 06.

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:,...

TAJ szám: - - Kelt:,... ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2005.évi éves pénztári beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2005.évi éves pénztári beszámolóhoz Jószív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyező Pénztár 9024 Győr, Szauter u. 12. Email: joszivp@axelero.hu Adószám: 18529777-1-08 Pénztárfelügy.nyilv.szám: E/97/95 Bírósági nyilv.végzés szám: Pk.NyP.4/1995

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3.

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3. 2011. évi CLXVII. Törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról Tájékoztató Főszabály: cél a profiltisztítás, ennek fényében

Részletesebben

Prof. Dr. Mihályi Péter

Prof. Dr. Mihályi Péter Biztosítás 2007 Üzleti biztosítók megjelenése az egészségügy finanszírozásában Prof. Dr. Mihályi Péter Egészségügyi reform 2. szakasz (2007-2008) Vázlat 1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Előfordulhat, hogy egy-egy munkavállalóval kapcsolatban bírósági letiltást kapunk, mely alapján jövedelméből valamennyi összeget egy bizonyos jogcímen,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására 9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyes adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok: Neve:.. Születési neve:... Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés: Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben