Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. Nappali tagozat TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. Nappali tagozat TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK HELYZETE A HAZAI GAZDASÁGBAN, TÁMOGATÁSUK AZ INKUBÁTORHÁZAKKAL Budapest, 2006 Készítette: Szűcs Blanka

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 4 A SZAKDOLGOZAT VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE 5 1. A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREJÖTTE HAZÁNKBAN A POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS ELŐTTI IDŐSZAK A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN, TÖRTÉNETI ELŐZMÉNY 6 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÖRVÉNYI MEGHATÁROZÁSA A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BESOROLÁSA A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SAJÁTOSSÁGAI ELŐNY HÁTRÁNY A MAGYAR MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR FŐBB JELLEMZŐI GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPÜK PIACI ORIENTÁCIÓ JOGI FORMA ÁGAZATI MEGOSZLÁS TERÜLETI MEGOSZLÁS FOGLALKOZTATÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPÜK A HAZAI MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELPIACI HELYZETE A HITELKAPCSOLAT KIALAKÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI A MIKRO, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK HITELLEHETŐSÉGEI NAPJAINKBAN 28 2

3 4. A VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE A VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ FOGALMA A VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ CÉLJA, FELADATA, FŐBB JELLEMZŐJE SPIN- OFF CÉGEK TECHNOLÓGIAI TRANSZFER KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS (K+F), INNOVÁCIÓ A VÁLLALKOZÓ INKUBÁTORHÁZAK KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE INKUBÁTOR TÍPUSOK A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE AZ INKUBÁCIÓBAN A KOCKÁZATI TŐKE INVESZTÁLÁS FOLYAMATA ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A NEMZETI INKUBÁCIÓS PROGRAM A PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA INKUBÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK INKUBÁTOROK ÉLETCIKLUSAI A MAGYARORSZÁGI INKUBÁTORHÁZ HÁLÓZATÁNAK JELENLEGI HELYZETE A HAZAI INKUBÁCIÓ SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK TÁMOGATÁS HÁRMAS PILLÉR A TÁMOGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREN BELÜL JAVASLATOK A TÁMOGATÁSRA SZÁMÚ MELLÉKLET 52 IRODALOMJEGYZÉK 59 ÖSSZEGZÉS 61 3

4 ELŐSZÓ Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a mikro-, kis- és középvállalkozások. Mindez nem véletlen, hiszen jelentős szerepet töltenek be, mind a társadalomban, mind a gazdaságban. Fontos e szektor támogatása, ösztönzése, külső forrásokkal történő finanszírozása. Mindennek jelentőségét a rendszerváltást követő kormányok is belátták, és több olyan intézkedést is tettek, melyek a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését segítették elő. Szakdolgozatomban a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását szeretném bemutatni a hazai gazdaságban a vállalkozói inkubátorház segítségével, támogatásával. Választásom azért esett erre a témára, mert tanulmányaim során már végeztem kutatómunkát e témával kapcsolatban, másrészről pedig a szakmai gyakorlatom során is foglalkoztam vele. A gyakorlati részt az OTP Bank Rt. Lakossági Divízió, Mikro- és Kisvállalati Főosztályán tanulmányoztam, tanulmányozom. A Főosztály júniusában alakult meg e Divízión belül, vezetői döntés alapján a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Ez a lépés egy nemzetközi gyakorlaton alapszik (Basel II.). A lakossági üzletág (Retail Banking), a kereskedelmi bankok lakossággal, illetve kisvállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeinek gyűjtőneve, a bankok fő forrásgyűjtő területe. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás óta egy magasfokú követelményrendszernek kell megfelelnie. Az EU által támasztott követelmények teljesítése érdekében a csatlakozni kívánó országokban a gazdaság nagyarányú fejlesztésére és dinamizmusára van szükség, így hazánkban is. A gazdaság tervezése mellett elengedhetetlen a jövőbe látás, a globalizáció megteremtése, mely lényegében a tőke korlátlan mozgásának megteremtődésével alakul ki. Napjainkat is átszövi az integráció fogalma, a különböző egyesülések, csoportok kialakulásának szükségessége, melynek pozitív hatása mindenki által érzékelhető. Az egyre növekvő kihívások elől a magyar vállalkozók sem térhetnek ki, éppen ezért minél inkább ki kell használniuk, meg kell ragadniuk minden felmerülő lehetőséget. Mindez előtérbe helyezi a további inkubátorházak létesítését és a meglévők fejlesztésének szükségességét. 4

5 A SZAKDOLGOZAT VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE Elsőként fontosnak tartom ismertetni a vállalkozások létrejöttének történetét hazánkban, részletesen kitérve az 1990-es rendszerváltás előtti és utáni időszakra. Ezután a dolgozatomban megcélzott mikro-, kis- és középvállalkozói réteg törvényi meghatározásának alakulását fejtem ki az utóbbi évekre kivetítve, a politikájának meghatározásával együtt. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások általános áttekintését, főbb jellemzőit vizsgálom a következő pontok alapján: Gazdaságban betöltött szerepük Piaci orientáció Jogi forma Ágazati megoszlás Területi megoszlás Foglalkoztatásban betöltött szerep Ezután a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetétnek elemzését vizsgálom, melyhez SWOT elemzést használok, ezzel rávilágítok e szféra erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeinek kihasználására, és veszélyeinek elkerülésére. A mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének részletes bemutatása után pár szóban vázolom e szféra támogatási rendszerét, a támogatási rendszerének kezdetétől egészen a nemrég kialakult inkubátorház jellegű támogatásáig. Fontosnak tartom kifejteni a szakdolgozatom szerves részét képező, sokak számára ismeretlen fogalom definícióját, jellemzőjét, történeti előzményét, a különböző szempontrendszer alapján besorolható típusait, szolgáltatásait, illetve életciklusát. A kockázati tőke szerepét és az állami szerepvállalást is vizsgálom az inkubációban - egy konkrét program bemutatásán keresztül. Végül bemutatom a hazai inkubátorház jelenlegi helyzetét, melynek elemzéséhez szintén SWOT elemzést használok, illetve bemutatom a támogatási rendszerét is. 5

6 1. A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREJÖTTE HAZÁNKBAN 1.1. A politikai rendszerváltás előtti időszak Magyarországon a politikai rendszerváltás előtt a tulajdonviszonyok alapvetően a szocialista társadalomképnek megfelelően alakultak. Az uralkodó tulajdonforma a társadalmi tulajdon, annak alapvető formája, az állami tulajdon volt. Az állami szektorban 1968 után jelentősen nőtt a vállalati önállóság, majd az 1984-ben bevezetett vállalati reform következtében az állami vállalatok mintegy háromnegyede önkormányzó- vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés vezetése alatt álló- vállalat lett. A szövetkezeti autonómia az 1971-es szövetkezeti törvényben megerősítésre került, így a szövetkezetek jelentős szerepet kaptak a mezőgazdaságban, iparban, és a kereskedelemben egyaránt. A hagyományos kisipari kereskedelem mellett egyre inkább meghatározóvá váltak hazánkban a kisvállalkozások, melyek bázisa a szövetkezeti szektor volt A magyar gazdaság helyzete a rendszerváltást követő években, történeti előzmény A politikai rendszerváltás után, alapvető feladat a magántulajdonon alapuló piacgazdasági rend megteremtése volt. Nem volt elegendő e cél eléréséhez az, hogy az 1990-es alkotmány rögzítette a gazdasági verseny szabadságát és kimondta a magántulajdon és az állami tulajdon alkotmányos egyenrangúságát, célként deklarálta a szociális piacgazdaságot. Az új tulajdonszerkezet ekkor még nem alakult ki, ehhez hosszabb időre volt szükség. A magyar kormánynak több, egymással összefüggő problémával kellett szembenéznie a tulajdonviszonyok tekintetében. Az állam közvetlen beavatkozására feltétlenül szükség volt, hisz célként tűzték ki a gazdaság vállalkozói alapokra helyezését. Az állami tulajdon privatizálása volt az egyik fontos stratégiai lépés, mely napjainkra döntő mértékben kialakult. A másik fontos kérdéskör a rendszerváltást követően, a kis- és középvállalkozások kialakulásának ösztönzése a vállalkozói szektoron belül, mely nem 6

7 járt kellő eredménnyel. A kis- és középvállalatok száma, mérete, helyzete- azokban a volt szocialista országokban, ahol a gazdasági átmenet már korábban megkezdődött, - sokkal erősebb. A rendszerváltozás után nagyarányú privatizáció indult meg és elkezdődött a valódi piacgazdaság kialakulása. Számos nagyvállalatból egységek váltak ki, illetve a nagy cégek felszámolása után kisebb egységek maradtak meg, melyek kis- és közepes üzemként reménykedtek a fennmaradásban. Ezzel megkezdődött a kényszervállalkozók és kényszervállalkozások sajátos kategóriája, melyeknek száma rövid idő eltelte után jelentős mértékben megnőtt. A kényszervállalkozások létrejöttét az alábbiak is motiválták: szigorú tevékenységi és szervezeti korlátok közé szorított kisiparosok, kiskereskedők a nyolcvanas évek szervezeti nyitásait kihasználó vállalkozó réteg kialakulása a nagyvállalatokból kiváló vagy azokból megmaradó egységek megléte a remélt polgári átalakulás középosztályosodás- magját képező vállalkozások A rendszerváltással és a keleti piacaink elvesztésével iparunk szerkezete átrendeződött. Míg egyes nagy múltra visszatekintő ágazataink leépültek, és az itt kialakult ipari hagyományok veszítettek jelentőségükből, addig a másik oldalon új, modernizált termelési szektorok alakultak ki. Már a 80-as évek közepétől érezhető visszaesés figyelhető meg a hazai végtermékgyártásban. A keleti felvevőpiacok beszűkülésén kívül ennek a folyamatnak további okai is voltak. A 90-es évek elején a nyugat- európai recesszió keresletkieséshez vezetett, és a gazdaság átalakulásával együtt járt a meglehetősen nagymértékű belföldi kereslet visszaesés is. A helyzetet még súlyosbította az igen szigorú számviteli-, csőd-, felszámolási és pénzintézeti törvények által indukált sokkterápia, melynek hatására nagy számban mentek csődbe az állami vállalatok. A páratlanul gyors és nemzetközi összehasonlításban is igen merész privatizációs átalakulás eredményeként előtérbe került a fejlődés és a modernizáció fenntarthatósága. 7

8 A 90-es évtized során ebben a folyamatban az egyik fő szerepet az országba beáramló több milliárd forintos működő tőke játszotta, ami jól megalapozta a fejlesztést, kialakította a modern, a korábbinál jóval hatékonyabb exportvezérelt termelést, és egyre erőteljesebb mértékben vonta be a magyar termelést a világméretű, főként európai munkamegosztásba és 2000 között beáramló külföldi működő tőke dinamikus növekedést eredményezett. Hazánk a közép- kelet európai országok közül 1989-ben elsőként nyitotta meg gazdaságát a külföldi közvetlen befektetések előtt. A tőkebeáramlás egyik fő formája a privatizáció volt, melynek csúcspontja 1995-ben tetőzött. Ez az erőteljes szerkezeti átalakulás és váltás többnyire a transznacionális vállalatok vámszabadterületi térhódításának köszönhető, aminek a motivációját a piacok szélesítése, és a jól képzett, de még aránylag olcsó munkaerő vonzereje adta. Az utóbbi időben (elmúlt év) fejlődésnek indult a nemzetközi cégek magyarországi kutató és fejlesztő tevékenysége is, egyre többen telepítenek ide technológia központot. (pl. General Electrik) Elindult egy olyan jellegű folyamat is, melynek keretében a hazánkban működő multinacionális cégek nagy számban kapcsolnak be hazai kis- és középvállalkozásokat beszállítói- és szolgáltatói hálózatukba. E folyamat során nem vész el a korábbi korszakban felhalmozott tudástömeg, nem tűnik el a fejlesztési tapasztalat, hanem a multinacionális cégekkel ápolt kapcsolatok miatt gyorsul az új technológia befogadása. Ennek tudatában a kormányzatnak is többirányú, az innovációs láncolatot szélesítő és elmélyítő technológiapolitikát kell folytatnia. Nem elegendő a tudás- intenzív ágazatokban tevékenykedő vállalatokat Magyarországra vonzani, hanem ezek tevékenységét a hazai közegbe kell integrálni. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonú cégek hátterében fejlettebb fokon, nagyobb hozzáadott értékkel kell szolgáltatást nyújtani és szállítani. A lehető legszélesebb körben kell erősíteni a hazai vállalkozások úgynevezett adaptációs transzferáló képességeit, mely az átvett technológia tovább fejlesztését jelenti. Ezt kiemelten szolgálhatják a vállalkozási inkubáció intézményei, a képzési bázisok, a kutatóhelyek és az innovatív vállalti kör között hidat képező szervezetek. 8

9 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2.1. A mikro-, kis- és középvállalkozások törvényi meghatározása A legtöbb ország rendelkezik kisvállalkozásokkal foglalkozó törvénnyel. Hazánkban 2004 előtt az évi XCV. törvény alapján határozták meg a mikro-, kisés középvállalkozásokat, melyek meglehetősen érzékenyen reagálnak a változásokra. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk okán a törvény több része vesztett aktualitásából, így számítani lehetett az Európai Bizottság újabb ajánlására, mely május 6-án meg is érkezett a Gazdasági- és Közlekedési Minisztériumba, melynek figyelembe vételével a Kormány meghatározta a évi XXXIV törvényt. Az új törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától érvényes, amely naptól a régi törvény hatályát vesztette. A törvény összesen 5 fejezetből áll, melyek 21 paragrafust foglalnak magukba. I.fejezet Az első fejezet tartalma a bevezető rendelkezéseket foglalja magába, mely egyben megfogalmazza a törvény célját, mely a következőképp szól: A törvény célja a KKV-k fejlődésének előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. II.fejezet A második fejezet a KKV-k támogatásáról szól. A támogatások forrásáról, formájáról, finanszírozásáról, és odaítélésének formájáról. III.fejezet A harmadik fejezet az állami feladatok összehangolásának részleteit tartalmazza. 9

10 IV.fejezet A negyedik fejezetben az értelmező rendelkezéseket foglalja össze a törvény, mely kimondja, hogy a törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes MNB deviza középárfolyam érvényes, viszont újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet meghaladó év utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. V.fejezet Az ötödik és egyben utolsó fejezet a törvény záró rendelkezései, mely tisztázza, hogy a törvény az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályzást tartalmaz A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása Az új definíció bevezetése két lépcsőben történt. Elsőként bevezettek egy átmeneti időszakra vonatkozó meghatározást, ami május 1.-től január 1.-ig tartott, ekkor más határértékek szerint sorolták be a kis,- és középvállalkozásokat, és csak utána véglegesítették a törvénynek azon részét, ami ma is hatályos. I május 1.-ig érvényes meghatározások: Foglalkoztatottak száma Éves nettó árbevétel 4 mrd Ft Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás max. 250 fő fő 0-9 fő vagy max. 700 m Ft vagy Mérlegfőösszeg 2,7 mrd Ft max. 500 m Ft - 1. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalatok határértékeinek besorolása Forrás: évi XXXIV törvény - 10

11 II május január 1.-ig tartó átmeneti időszak: Foglalkoztatottak száma Éves nettó árbevétel 40 m Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás Max. 250 fő fő 0-9 fő (10,4 mrd Ft) vagy max. 7 m (1,8 mrd Ft) Vagy Mérlegfőösszeg 27 m (7 mrd Ft) max. 5 m (1,5 mrd 2. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalatok határértékeinek besorolása Forrás: évi XXXIV törvény Ft) - - III január 1.-től a végleges szabályozás érvénybe lép: Foglalkoztatottak száma Éves nettó árbevétel 50 m (13 mrd Ft) Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás Max. 250 fő fő 0-9 fő vagy max. 10 m (2,6 mrd Ft) vagy Mérlegfőösszeg 43 m (11,2 mrd Ft) max. 10 m (2,6 mrd 3. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalatok határértékeinek besorolása Forrás: évi XXXIV törvény Ft) max. 2 m (520 m Ft) vagy max. 2 m (520 m Ft) Jelenleg a évi XXXIV törvény van életben, melynek a kis-, és középvállalkozásokról szóló meghatározása január 1.-től hatályos, a határértékeknek az Európai Unió összes tagállamában ugyanannyinak kell lenniük. 11

12 2004. évi XXXIV törvény 3. (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (idegen tulajdoni rész) jegyzett tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Az adatok megállapítása az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerint történik. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Vannak olyan vállalkozások, melyek az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) törvény (2002. XLIII.) hatálya alá esnek, ezen vállalkozások KKV-nak történő minősítéshez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az azon vállalkozások, melyek még nem rendelkeznek éves, illetve egyszerűsített éves beszámolóval- mivel újonnan lettek alapítva- a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell 12

13 figyelembe venni. Az állományi létszám megállapításakor nem veszik figyelembe a gyakornokokat és a szakképzési szerződés keretében tanuló diákokat. Meg kell említeni azt is, hogy a gyakorlatban az ügyfél szegmentáció alkalmazása ettől eltérhet. Itt példaként felhoznám, és utalnék az OTP Bankban szerzett tapasztalataimra, ahol is a vállalatok minősítése szintén eltérő. A teljesség igénye nélkül az alábbi három szempontok alapján szegmentálja az ügyfeleket a Bank: 1 Az OTP Bank mikro- és kisvállalkozásnak (MKV) minősít minden olyan vállalkozást, gazdálkodási formára való tekintet nélkül, melyeknek: éves nettó árbevétele 500 millió Ft; össz banki kötelezettsége 50 millió Ft szerződött összeg alapján; kizárólag standard terméket használ. Amennyiben a fenti feltételek közül bármelyik nem teljesül, úgy az ügyfél nem tartozik az MKV ügyfélkörbe. 1 Forrás: 10 /2006.-MKV sz. ügyviteli utasítás, Az MKV szegmens létrehozása, kezelése, és a szegmensváltás folyamata, részletes rendelkezések 13

14 2.3. A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása 1998 óta nagy hangsúlyt kapott az a kérdés, hogy a gazdasági átalakulás folyamatában hogyan változott a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások relatív helyzete. A mikro-, kis- és középvállalkozások túlnyomó része alultőkésített. Ezen szektor hitelezése a bankok számára túl kockázatos. A vállalkozások 70 százaléka gazdálkodik hitel nélkül, ami a mikro- és kisvállalkozások esetében lényegesen magasabb, mint a közepes- és nagyvállalatoknál. Hosszú lejáratú hitele a kisvállalkozások 20 százalékának, a közepes és nagyvállalkozások 30 százalékának van mindössze. A Kormány olyan átfogó, az egyes vállalkozói csoportok speciális igényeit figyelembe vevő támogatási rendszert, strukturált és időben ütemezett vállalkozásfejlesztési programot törekedett kidolgozni, amely által lehetővé válik, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, növekvő mértékben járuljon hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A mikro-, kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedésben és az új munkahelyek teremtésében jelentős szerepet játszanak, melyet a kormányzat is felismert. Az Országgyűlés, mint egyetlen jogalkotó szervezet, a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés megalapozása érdekében alkotta meg a már hivatkozott törvényt, s mely segíti, támogatja e szektor fejlődését. A Kormány intézkedésének fő célterületeit a következőkben ismertetem: a vállalkozások indításához, működéséhez szükséges feltételek megteremtése, javítása, a vállalkozói ismeretek megszerzésének ösztönzése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, a vállalkozók vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javítása, a vállalkozók részére fontos szabályokról, pályázatokról szóló információs rendszer fejlesztése, adminisztratív terhek csökkentése, 14

15 minőségi színvonal növelése, versenyképesség javítása, beszállítói kapcsolatok előremozdítása, a kis- és középvállalkozások hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, a vállalkozások innovációs képességeinek erősítése, hiszen ez lehet a kisvállalkozások megerősödésének kulcstényezője fontos cél továbbá, a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítése, a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, piacra jutás elősegítése, a piacon való közös fellépés elősegítése, az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása. A mikro-, kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos feladatokat, az állami támogatások kezelését, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében A mikro-, kis- és középvállalkozások sajátosságai Előny A mikro-, kis- és középvállalkozások az alábbi előnyöknek köszönhetik szegmensük sikerességét: Magasfokú és gyors alkalmazkodásra képesek Egyedi igényekhez szabott teljesítményeket képesek elérni A személyes kapcsolat jelentősége nagyfokú, sokszor családtagokat alkalmaz Kevésbé bürokratizált Kapcsolatrendszere áttekinthető Kevésbé elidegenedett szervezet, ezért a problémamegoldás is hatékonyabb Vevői igények kielégítésére nagyobb rugalmasság 15

16 Hátrány A vizsgált szegmens az alábbi tényezőknek köszönheti hátrányát a gazdasági életben: A kapacitás bővítését akadályozhatja a tőkehiány Nehézség az újítás, K+F tevékenység (kutatás, fejlesztés), modernizáció tevékenységben Szűkös hitellehetőségek Méretéből adódóan tevékenységi köre egysíkú Erős konkurencia Piaci, műszaki információk megszerzése nehézkes, költséges 3. A MAGYAR MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR FŐBB JELLEMZŐI 3.1. Gazdaságban betöltött szerepük A hazai KKV- szektor közelmúltbeli fejlődése megkérdőjelezhetetlen a rendszerváltás előtti évekhez képest. Napjainkban a Cégbíróság által bejegyzett cégek száma meghaladja az egymilliót, a valóban működők száma statisztikai jelentés alapján csaknem 850 ezer. A vállalatok életpályájának alakulásáról, növekedésüknek arányáról a KSH nem adhat ki adatokat, mert ezek csak egyedi vállalatok adataiból állíthatóak elő. Regisztrált szervezet Csőd-, fel- végelszámolás alatt lévők Működő szervezet összesen Nagyvállalkozás Közepes váll Kisvállalkozás Mikrovállalkozás Alkalmazott nélk táblázat: A hazai vállalatok megoszlása jegyzésük szerint Forrás: KSH Közlemény 16

17 A KKV szféra adja a munkahelyek 67%-át, a GDP több mint 50%-át (57%). A megfelelő EU adat 66% illetve 48%. 2 A piaci struktúra megteremtése azonban hiányos, ami azt jelenti, hogy a cégek többsége, 64%-a alkalmazott nélküli, nagyrészük kényszerből alakult és részben a túlélésére törekszik. A működő és alkalmazottakat is foglalkoztató mintegy 847 ezer vállalkozásból az ipar területén nem több mint 67 ezer vállalkozás működik. A leginkább dinamikus és innovatív, illetve a már jelentős teljesítményt is nyújtó kis-, és közepes ipari jellegű vállalkozások száma igen alacsony. A vállalkozásoknak csak a 10-15%-a vezet be a piacra ténylegesen eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épülő terméket vagy szolgáltatást. Alkalmazott nélküli Mikro- váll. Kis- váll. Közepesváll. KKV össz. Nagyváll. Összesen Darabszám 64,3 32,0 3,0 0,6 99,9 0,1 100 Foglalkoz- tatottak száma Nettó árbevétel Hozzáadott érték 11,6 26,9 13,8 15,1 67,4 32, ,6 11,7 7,9 17,8 39,0 61, ,2 9,3 8,7 16,5 35,7 64,3 100 Saját tőke 1,3 4,2 3,0 9,0 17,5 82,5 100 Export 0,3 2,7 2,6 11,0 16,6 83, táblázat: A hazai működő vállalkozások százalékos megoszlása - általános jellemzés Forrás: A kis- és középvállalatok helyzete. Éves jelentés. Magyar Gazdaságelemző Intézet, A vállalkozások helyzete sajátos a magyar gazdaságban. A vállalkozások több mint 90 százaléka (99,9%) mikro-, kis- és középvállalkozás, ami 50 százalékkal haladja meg az Európai Unió tagállamainak átlagát, s ezen vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint a felét állítják elő. Mindezek ellenére a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor teljesítménye és részesedése a vállalkozások által létrehozott GDP-ből csaknem 10 százalékponttal marad el az EU országaiban tapasztalt értékektől. Ez annak köszönhető, hogy ez az a vállalkozói réteg, amelynek a léte a 2 Forrás: Román, A KKV az EU csatlakozás tükrében, 1999., Kis-és középvállalkozások a magyar gazdaságban. KSH

18 legbizonytalanabb, hiszen minden változás, ami a gazdasági életben jelentkezik, őket érinti a legérzékenyebben Piaci orientáció A fenti táblázatból kitűnik, hogy saját tőkéjük mértéke igen csekély, exportra kevesebb, mint 20 százalékuk termel (16,6%). A foglalkoztatottak nagy része azonban nagymértékben belőlük áll. A vállalkozások piaci orientációja szoros összefüggésben van a méretükkel. A kisebb vállalkozások elsősorban a lakosságnak, kisebb mértékben a belföldi vállalkozásnak értékesítenek, a külpiacokon alig vannak jelen Jogi forma Az alábbi táblázat a vállalkozások arányát mutatja be jogi formánként és létszám kategóriánként, vagyis vállalkozásonként. Megállapítható, hogy a 96% mikrovállalkozás jogi forma választás tekintetében vegyes képet mutat. Egyéni vállalkozás Alkalmazott Nélküli Mikrováll. Kis- Váll. Közepes- váll. Nagyváll. Összesen 82,0 17,5 0,5 0,0 0,0 100 Kkt. 35,2 61,1 3,6 0,1 0,0 100 Bt. 44,8 53,4 1,7 0,1 0,0 100 Kft. 29,9 55,7 11,9 2,2 0,3 100 Rt. 18,5 23,7 21,5 23,0 13,2 100 Szövetkezet 46,3 22,9 19,0 10,9 0,6 100 Összesen 64,3 32,0 3,0 0,6 0, táblázat: A hazai működő vállalkozások aránya gazdasági forma szerint (%) Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves Jelentés. Magyar Gazdaságelemző Intézet,

19 Ágazati megoszlás A lenti táblázatból megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezen belül is meghatározó a kereskedelem, valamint az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatásokban működők aránya. Ezt követi az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság. Igen nagy különbségek vannak tehát a gazdaságban aszerint, hogy a különböző méretű szervezetek hogyan helyezkednek el az egyes ágazatokban. Megállapítható, hogy az alkalmazott nélküli vállalatok mintegy 80%-a a szolgáltatások területén működik, a mikrovállalkozások nagyobb arányban már jelen vannak a termelő ágazatokban, úgymint a kisvállalatok. A közepes és a nagyvállalati szektorhoz képest az oktatásban és az egészségügyben élen jár a mikro- és kisvállalati szektor. (2004) Alkalmazott nélküli Mikro vállalkozás Kis Vállalkozás Közepes Vállalkozás Nagyvállalkozás Mezőgazdaság 4,8 3,5 13,6 11,8 5,4 Feldolgozóipar 5,8 11,1 56,5 41,1 57,9 Építőipar 7,9 9,8 25,5 7,8 3,2 Kereskedelem 18,6 31,3 48,5 14,8 8,6 Vendéglátás 3,4 7,1 11,3 2,8 1,9 Szállítás 5,1 5,2 9,2 3,2 6,5 Pénzügyi tevékenység 3,7 0,8 2,4 2,4 2,0 Ingatlanügyek 35,3 21,6 25,0 10,7 6,5 Oktatás 3,4 1,2 1,1 0,2 0 Egészségügy 2,4 3,7 1,3 0,3 0 Egyéb szolgáltatás 7,7 4,2 4,0 2,3 1,7 Egyéb 1,9 0,5 1,6 2,6 6,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Darabszám táblázat: A hazai vállalkozások százalékos megoszlása ágazatok szerint Forrás: KSH 19

20 Területi megoszlás A mikro-, kis- és középvállalkozások 40 %-a Közép- Magyarországon koncentrálódik, a mezőgazdaságot nem tekintve. A többi régió között általában egyenletesen oszlanak meg a cégek. A mezőgazdasági kis cégek közül az átlagosnál több működik az Észak- és Dél- Alföldön, az ország adottsága miatt. A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott. Általánosságban elmondható, hogy Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40 százaléka működik a Fővárosban. Az egyéni vállalkozásoknál ez az érték mindössze 20%. A vállalkozások megközelítőleg 40 százaléka (39,3%) a Közép- magyarországi régióban, 11,7%-a az Észak- alföldi, 11,4%- a a Dél- alföldi régióban, míg a többiben egyenként 8,7-10,2%- uk működik. (2004) Foglalkoztatásban betöltött szerepük A fentiekből megállapítható, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor fontos szerepet játszik a magyar gazdaság fejlődésében, a helyi igények kielégítésében és a foglalkoztatás fenntartásában és javításában, e körben foglalkoztatottak száma az elmúlt öt évben 66 ezerrel bővült, nagyrészt az új vállalkozások alapítása révén. Szerepe különösen fontos a munkahelyteremtésben és a munkanélküliség csökkentségben. (A regisztrált munkanélküliek száma 1993 elején meghaladta a 700 ezer főt, számuk azóta folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta I. negyedévben 7,7%-nak felel meg, ami 324 ezer főt jelent. 3 (E szektor adja a munkahelyek 67%-át hazánkban.) Az alkalmazottak mintegy 60 százalékát foglalkoztatják, ezért e szektor tekinthető a legnagyobb munkáltatónak. A szektor vagyona és teljesítménye megközelítőleg a nemzetgazdaság egyötödét képviseli (A nemzetgazdaságban I. negyedévében átlagosan ezren álltak alkalmazásban, ez 0,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest), ezek az arányok az utóbbi 2-3 évben alig változtak, a módosulásban a nagyvállalatok szétválása, a kisvállalkozások egyesülése játszik maghatározó szerepet. 3 Forrás: 20

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Mi is az a vállalkozói inkubátor?

Mi is az a vállalkozói inkubátor? Mi is az a vállalkozói inkubátor? A kezdő vállalkozóknak ebben az erős versenypiaci környezetben egyáltalán nem könnyű a dolguk. A nagy cápákkal ellentétben, kik külföldi részvétel-, szilárd üzleti háttér-,

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben