I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula"

Átírás

1 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése Fejlesztő: Főcze Gyula

2 Tartalomjegyzék 1.1. A vállalkozások kialakulása és meghatározása A vállalkozó fogalma Vállalkozói mozzanatok A vállalkozási folyamat Az üzleti vállalkozás A vállalkozás alapvető problémája és a termelési tényezők A környezetvédelem és a vállalkozások... 7

3 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése A vállalkozások kialakulása és meghatározása A létrehozandó vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy milyen vállalkozói készségekkel rendelkezik a vállalkozó, megfelelően készítette-e elő a termelő vagy szolgáltató egység alapítását, életképes-e az ötlet, amelyre épül, reálisan mérte-e fel a megvalósíthatóság feltételeit, a megfelelő vállalkozási formát választotta-e, kellő információval rendelkezik-e a piaci folyamatokról, betartja-e a minőségbiztosítás követelményeit, eleget tesz-e a az adó- és számviteli kötelezettségeknek, betartja-e a bizonylati fegyelmet stb. A vállalkozás sikeres irányításához szoros összefügésben álló és egymásra épülő stratégiai, üzleti, pénzügyi tervekre és a vállalkozás vonatkozó kapcsolatainak menedzselésére, alapos elméleti és gyakorlati vezetéstudományi ismeretek bírtoklására és azok hatékony gyakorlatba ültetésére van szükség. A vállalkozás által megszerzett hazai és nemzetközi piaci pozícióját erősíti, az egységes tartalmi és formai keretbe foglalt, tudatosan megtervezett vállalati arculat. A vállalkozások alapításának technikai kérdéseiben való jártasság pedig segíti, a gyors és jogszerű piaci megjelenést, újabb és újabb lehetőségek és piaci szegmensek sikeres meghódítását. A modul célja A továbbiakban az oktatáson résztvevő hallgatóink elsajátíthatják a vállalkozási ismeretek és folyamatok legfontosabb fejezeteit, melyek segítségével olyan ömegvalósító tevékenységek és befektetések világába juthatnak mint a gazdasági élet élet leghatékonyabb szereplői, melyek a tartós szociális, társadalmi és gazdasági válság közepette is, az anyagi függetlenség és társadalmi jólét biztosítását szavatolhatják. A vállalkozások kialakulásával összefüggésben először is azt kell szemelőtt tartanunk, hogy az ember eredeti közege a család,annak gazdasági kerete a háztartás. A család tevékenysége azélet mindennapi önfenntartási-, szükségletkielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. A háztartásban az élettevékenység teljességébe beágyazottan, annak alárendelten nap mint nap találkozunk a vállalkozás csíráival, amikor a család átgondolja, megbeszéli azt, hogy: hogyan növelje bevételét (gondolva erőforrásaira, idejére, tehetségére emberi életmódjára), mikor, mire hogyan használja fel meglévő erőforrásait, milyen nem várt események jöhetnek közbe, amelyek meghiúsíthatják a kitűzött cél elérését. A család tehát folyamatosan újabb célokat tűz ki,e célok elérése érdekében erőfeszítéseket kész tenni (befektető), és számol a bizonytalanságokkal, kockázatokkal. A történelmi fejlődés során a családokban még egybefonódó funkciók közül fokozatosan kiváltak bizonyos gazdasági-, kulturális funkciókat, és nyitott, dinamikus árutermelők, kereskedők, szolgáltatók jöttek létre. A korai középkorban a termelők áruját távoli földrészre szállító és ott értékesítő személyt tekintették vállalkozónak, aki személyes és részben tőke kockázatot is vállalt. Az 1700-as években kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázatvállalót. A kereskedők, földművesek, mesteremberek és a gazdasági élet többi szereplői, az általuk ismert áron vásárolnak, majd feldolgoznak valamit, azután ezt megpróbálják eladni. (előre nem ismert, nem meghatározó áron) Ily módon tevékenységüknek kockázata van. Az ipari forradalom idején különvált a tőkével rendelkező személy attól a személytől, akinek tőkére volt szüksége ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A különválás oka, hogy ebben az időben az iparosodás hatására számos új felfedezés, találmány született, számos új eljárást, technológiát dolgoztak ki, de éppen az újítóknak, feltalálóknak nem volt elegendő pénzük a kivitelezésre. Ekkor léptek színre a kockázati tőkével azok a pénzemberek, akik tőkéjük egy részét kockázatos vállalkozásokba fektették azért, hogy ezek egy részétől magas megtérülési hányadban részesüljenek. (Tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a kockázati tőkebefektetések egy része egyáltalán nem vagy csak nagyon rossz hatékonysággal térül meg.) Ebben az időben a vállalkozót inkább újítónak tekintették, aki valamely újítása (találmánya) megvalósítása céljából működtet egy vállalkozást. Kezdeményező készségével, tapasztalataival és ötletességével hozzájárul a gazdálkodás sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy felmérje, az előre nem látható és nem befolyásolható körülmények következtében keletkező veszteség lehetőségeit is. Egyéni feladatok, gyakorlatok Gondolja végig saját családjának működését! Megtervezik-e a család havi bevételét és kiadását? Végiggondolják-e, hogyan növelhető a bevétel és csökkenthető a kiadás? Megtervezik-e a megtakarítás felhasználását? Figyelik-e a napi kiadásokat, könyvelik-e azokat? Mit tesznek, ha valamelyik betervezett költséget túllépik?

4 4 FOLYAMATMENEDZSER Meghatározás: A vállalkozások olyan termelő vagy szolgáltató entitások, melyek üzletszerű gazdasági tevékenység során bevételre tesznek szert Cél: stabilitásra való törekvés, nyereség elérése; Gazdaság: társadalmi alrendszer; Termelés fogyasztás; Termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő egyszerű/bővített előállítás során fogyasztói igények kielégítésére (csak olyat kell előállítani, amely fogyasztói igényt elégít ki) 1.2. A vállalkozó fogalma Napjainkban a vállalkozó fogalma kibővült, ide kell érteni az egyéni vállalkozót, aki egy személyben vállalatvezető, üzletember és újító is. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas vállalkozások, a gazdasági társaságok is. A vállalkozó a vállalkozási munkafolyamat során, valamilyen új és értékes vagy csak egyszerűen keresett (piacképes) dolog gyártására (szolgáltatásra) vagy értékesítésre törekszik. Ennek érdekében biztosítja a szükséges erőforrásokat (anyagok, eszközök, tőke), továbbbá idejét és energiáját nem kímélve vállal pszichikai, társadalmi, de legfőképpen pénzügyi kockázatot. Siker esetén azonban megkapja az anyagi, személyes és erkölcsi elismerést, valamint környezete és a társadalom megbecsülését Vállalkozói mozzanatok Ha a család működését áttekintjük, megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat, melyek a következők: 1. eredményre többnyire pénzjövedelem növelésére való törekvés és gazdasági racionalitás (ésszerűség), 2. gazdálkodási, azaz erőforrás-felhasználási-, kombinálási-, szervező- és szabályozó döntések, 3. számolás a gazdálkodási folyamatok bizonytalansági és kockázati tényezőivel. Az üzleti vállalkozások létrejöttét és elterjedését elősegítette a pénzügyi elszámolások elterjedése, a hitelezés kialakulása és a cég vagyonának elkülönülése a résztvevők személyi vagyonától. Ebben a folyamatban alakult ki a tőke. Fentiek következtében a pénz nem csupán csereeszköz, hanem önálló megjelenési formája a vállalkozás vagyonának. A pénznek a társadalmi konvenció ad értéket. Ennek megfelelően a pénz forgalmi eszköz, elszámolási egység és vagyont megtestesítő értékőrző (de nem infláció idején) és befektethető (például üzleti vállalkozásba). A kamatláb a kikölcsönzött pénz hozama. Tehát a vállalkozások kialakulását elősegítették: A pénzügyi elszámolások elterjedése A hitelezés kialakulása A cég vagyonának elkülönülése a személyek vagyonától A vállalkozási folyamat Minden vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy indításának milyen körültekintő az előkészítése. Legfontosabb kérdés egy vállalkozással kapcsolatban: Életképes-e az ötlet, amelyre a vállalkozás épül és reálisan mérte-e fel a vállalkozó az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket? A vállalkozói ötlet alapja, valamely eddig még ki nem elégített fogyasztói igény felismerése. A vállalkozó tehát egy jó ötlet révén megtalálja azt az igényt, amelyet termékekkel illetve szolgáltatással ki tud elégíteni.a vállalkozói ötletek adódhatnak a vállalkozó személyiségéből, a lehetőségek tudatos kereséséből, vagy éppen egy véletlenszerű felismerésből. Az ötlet megfogalmazása után végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket és vizsgálni kell: a piacot, a gazdasági, társadalmi környezetet, a pénzügyi lehetőségeket, a műszaki, technikai feltételeket.

5 1.5. Az üzleti vállalkozás I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 5 Az üzleti vállalkozás magában foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját: az egyéni vállalkozást, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat (közkereseti és betéti társaság) és a jogi személyiségű gazdasági társaságokat (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság). Jogi személyek azok a szervezetek, amelyeket a jogszabályok polgári jogképességgel ruháznak fel. A jogi személy saját nevében szerezhet jogokat és kötelezettségeket, jogai érvényesítése végett felléphet bíróság és más állami szervek előtt, kötelezettségeiért a szervezetet vonják felelősségre és a szervezet vagyonára vezetik a végrehajtást. Ezeket az üzleti vállalkozási formákat szokták vállalatnak is nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is, a gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is szokás vállalatnak nevezni. A vállalkozások sokféle szerepkört töltenek be az egyén és a társadalom életében. A vállalkozások/vállalatok alapvető gazdasági szerepei a következők: a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén, a munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munkavállalóknak, adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása, valamint különböző szociális és kulturális feladatok segítése. Az üzleti vállalkozást mindig jövedelemszerzés vezérli. Ezért szükséges, hogy a vállalkozó: érdekelt a tőke (vagyon) növelésében, önálló döntések meghozatalára van lehetősége, és elfogadható-ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül, beleértve a rendezett tulajdonviszonyokat, az állam alkotta szabályozórendszert és a jogrendszert. Ezekből levezethetők a vállalati érdekstruktúra fő összetevői: a. Tőketulajdonosi érdek: Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. b. Vállalkozói érdek: A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye. c. Munkavállalói érdek: A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye. d. Szervezeti érdek: Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott for-mája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény. A különféle érdekeket áttekintve megállapíthatók a vállalkozások típusjegyei: 1. Az üzleti vállalkozás célja: Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése. 2. Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe: A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket. 3. A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is). 4. A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke érté-kesülését nyereséghozó képességét szolgálja. 5. A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére. 6. A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen.

6 6 FOLYAMATMENEDZSER Az üzleti vállalkozás szerkezete Sorszám Főbb szerkezeti csoportok Szerkezeti elemek 1 Tulajdonosok Egyéni tulajdonosok Az állam, mint - (rész) tulajdonos Jogi személyek, (mint tulajdonosok) 2 Legfelsőbb vezetői testület 3 A gazdasági társaság ügyvezetése (működtető szervezet) A tagok gyűlése (közkereseti és betéti társaságnál) Igazgatótanács (közös vállalatnál) Taggyűlés (korlátolt felelősségű társaságnál) Közgyűlés (részvénytársaságnál) Vezető tisztségviselők Az üzletvezetésére jogosult tag(ok) Alkalmazott menedzser(közkereseti és betéti társaságnál) Igazgató (közös vállalatnál) Ügyvezető(k) (korlátolt felelősségű társaságnál) Igazgatóság (részvénytársaságnál) Vállalati területek vezetői Közép és alsó szintű vezetők Végrehajtó szervezet Főbb tevékenységek Az üzleti vállalkozás forrásainak (saját tőke) szolgáltatása Követendő irányvonal, stratégia adása a végrehajtásért felelős működtető szervezetnek. Kizárólagos hatáskörébe tartozó törvényben előírt feladatok ellátása Az üzleti vállalkozás mindennapos működésének biztosítása (A közép- és alsó vezetők hálózatának segítségével) Az egyes tevékenységek pénzügy számvitel beszerzés értékesítés fejlesztés termelés/szolgáltatás stb irányítása Koordinálás, irányítás, a speciális szakértelem biztosítása Termelés/szolgáltatás 1.6. A vállalkozás alapvető problémája és a termelési tényezők A közgazdaságtan mint tudomány, olyan tudományág, amely a termeléssel a szolgáltatásokkal, a gazdasági szereplők tevevékenységével, az erőforrások elosztásával, a vállalati (mikro) és makro, valamint globális, azaz világszintű elemzésével foglalkozik, jelentései és eredménykimutatásai az egyszerű kutatási modellektől a bonyolult statisztikai, matemetikai, kibernetikai és számítástechnikai műveletek, modellek komplex formái alapján valósulnak meg. E tudomány alapvető problémája, mint minden gazdasági entitásnak így a vállakozásoknak is nem más, mint a nemzeti és globális fogyasztói ígények maximális minőségi és technikai szinten történő kielégítése, hozzáférhető árakon, miközben a profit realizálása és maximalizálása a figyelem középpontjában marad. Mint tudjuk a fogyasztók alapvető igényei már a megélhetéshez legszükségesebb alapélelmiszerek és a ruházat iránti folyamatos kereslet formájában jeletkeznek, és továbbhaladva a legváltozatosabb óhajokig, vágyakig, hiányérzetekig terjedhetnek. Etekintetben három rendkívül fontos kérdés merül fel az értékteremtésben résztvevő családok, vállalkozások és az állam, mint mikroszintű gazdasági szereplők valamint a háztartások ágazata(szektora), vállalatok ágazata, állami vagy kormányzati ágazat, bankrendszer, nonprofit szektor és a külföld (import-export), mint makro-gazdasági szereplők vagy kínálati oldal részéről: 1. Mit termeljünk (szolgáltassuk)? 2. Hogyan termeljünk (szolgáltassunk)? 3. Kinek termeljünk (szolgáltassunk)? A fenti életbevágóan fontos kérdések érdemben történő megválaszolása csak és csakis akkor lehetséges, ha a gazdasági szereplők tevékenységük tervezése, szervezése és irányítása középpontjába a termelősi tényezőket helyezik.

7 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 7 A termelési tényezők ismerete legalább annyira fontos, mint a vezetéstudomány funkcióinak bírtoklása és hatékony gyakorlatba ültetése. Legfontosabb termelési tényezők a munka, a tőke, a természeti erőforrások, a vállalkozó és a vállalkozói készség, az információ valamint az idő. Ezek közül is elsőbbséget élvez a vállalkozói készséggel megáldott vállalkozó, hisz az összes többi tényező fölösleges lenne, ha nem volna, aki azokat a fogyasztók, az emberiség legváltozatosabb igényeinek kielégítése érdekében, a vállakozások küldetésének valamint specifikus céljainak a megvalósítására aggregáltan (összevontan) és hatékonyan irányítaná. A gazdasági jelenségek egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a fent említet szerepkör vagyis a termelői minőség egyetlen esetben se kizárólagos. Egyidőben a termeléssel foglakozó gazdasági egységek fogyasztói minőségben is jelen vannak a gazdasági életben, hisz minden termelő ugyanakkor fogyasztó is. Gondoljunk például a nyersanyagok, energia stb fogyasztására. Egyéni feladatok, kérdések, gyakorlatok Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? Kik a gazdasági szereplők? Melyek a termelési tényezők? Milyen rendkívül fontos kérdéseket kell megfogalmaznia a termelőknek? Kik a gazdasági élet főbb szereplői globális szinten (makrogazdasági)? A környezetvédelem és a vállalkozások A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége és életminősége szempontjából. A természeti örökség megőrzése nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia. A környezet védelmének elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét és a jövő generációk létét, számos faj fennmaradását A környezetvédelem célja A környezetvédelem célja az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezetvédelem fontos célkitűzése a fenntartható fejlődés elérése. Ez a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, Ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlődési pályát jelöl, amely úgy biztosítja a jelenlegi igények kielégítését, hogy ezzel lehetővé tegye a jövő generációk szükségleteinek kielégítését is. Ez a megközelítés az emberi életminőség javítására helyezi a hangsúlyt. Lényege, hogy a természeti, társadalmi és gazdasági követelmények folyamatos optimalizálásra törekszik. A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: 1. megújuló természeti erőforrások (pl. víz, biomassza), 2. nem megújulóak (pl. ásványok, ásványi eredetű energiahordozók), 3. részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés megvalósításának alapkövetelménye, hogy: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb v. legfeljebb megegyező legyen a természetes v. irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb v. megegyező legyen a környezet asszimilációs kapacitásával, továbbá a kimerülő erőforrások felhasználási üteme mérsékelt legyen. A földet érő környezeti terhelést három tényező szorzataként határozhatjuk meg: a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP-vel * a GDP egységére jutó környezetterheléssel. Az ökológiában egy adott terület eltartó képességén azt a legnagyobb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy a vizsgált terület károsodna.

8 8 FOLYAMATMENEDZSER I. Környezetvédelmi Világkonferencia 1972 Stockholm II. Környezetvédelmi Világkonferencia 1992 Rio de Janeiro à Agenda 21 III. Körny.véd. Világkonf Kioto à A légkör felmelegedését okozó szennyezések csökkentése IV. Körny.véd.Világkonf à A fenntartható fejlődés Malthusiánusok: a népesség a mértani átlag szerint nő, az élelmiszertermelés pedig a számtani átlag szerint. A kettő közötti különbség veszélyes éhínséget okoz A környezetvédelem alapfogalmai: A környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése v. megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. A környezetvédelem alapegysége a környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A környezet a környezeti elemek rendszereiből, folyamataiból, szerkezetéből tevődik össze. A természeti erőforrás a mesterséges környezet kivételével a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemeket v. azok egyes összetevőit jelenti. A környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. A környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenységét jelöli. A környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használatának mértéke. A környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása. A környezetterhelés intenzitásának jellemzésére különféle határértékeket szokás alkalmazni. Az igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást. A kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. A szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást v. egészségkárosodást idézhet elő. Ha a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése következik be, akkor környezetszennyezésről beszélünk. A környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. A környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. A környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása és szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, azaz megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkezelés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A környezethasználó a szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt

9 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 9 hatásaiért. Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét A modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei A fenntartható fejlődés elve: a fenntartható fejlődés két, a piac által nem kellően érzékelhető szempontot kíván érvényesíteni: a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét. Úgy kell javítani az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrások és az életfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. Az elvet egyaránt érvényesíteni kell helyi, regionális és globális szinten. Az elővigyázatosság elve: a kockázatok csökkentése érdekében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti károk következhetnek be a jövőben. Ennek legjellemzőbb példái: a vegyi anyagokkal kapcsolatos problémák, a nukleáris biztonság kérdései és a hosszabb távon fenyegető globális éghajlatváltozás. A megelőzés elve: a megelőzés egyrészt általában lényegesen gazdaságosabb megoldás az utólagos beavatkozásoknál, másrészt vannak olyan esetek, ahol az eredeti érték semmilyen ráfordítással sem állítható helyre. A modern környezetvédelmi stratégia kulcskérdése, a megelőzés elvének érvényesítése. Ez megköveteli, hogy a környezetvédelem segítse és befolyásolja a technológiai fejlődést, részt vegyen annak támogatásában, pld: környezetbarát termékek elterjesztése stb. A partneri viszony elve: meg kell teremteni az egyes közigazgatási szintek egymás közötti hatékony és folyamatos együttműködésének, valamint a vállalkozások és a közigazgatás közötti együttműködés feltételeit. A szubszidiaritás elvét követve egyre nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak és társulásaiknak a környezeti problémák megoldásában. A gazdaszemlélet elve: a környezetvédelemnek olyan kötelező feladatai is vannak, amelyek nem kapcsolhatók a piacgazdasághoz, ezért szükség van olyan megoldásokra, amelyek környezetvédelmi és természetmegőrzési célokat valósítanak meg és ehhez biztosítják a gazdasági eszközöket. Az állami példamutatás elve: a magyar és a roman környezetvédelmi stratégia mint hosszútávú európai cselekvési program célként tűzi ki az állami és önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történő cselekvés. A szennyező fizet elve: a szabályozásnak egységes jogelveken kell nyugodnia, a büntetések és bírságok esetében a felróhatóság és a felelősség is lényeges döntési szempont, míg a szabályok betartása esetén alkalmazott megoldásoknál (díj, járulékrendszer) a szennyező fizet elvet egyértelműen kell érvényesíteni. Ellenőrző kérdések, feladatok az 1. modulhoz 1. Gyors teszt a képzésen résztvevők számára. A feladat: Öt perc leforgása alatt tetszőleges sorrendben írják le, mi a tananyagunk első moduljának a címe és milyen alfejezetekkel, válogatott témakörökkel foglalkozik? 2. Mit nevezünk a családok gazdasági keretének? 3. Mi az, amit szemelőtt kell tartani a vállalkozásaink kialakulásával kapcsolatban? 4. Mi jellemző a családok tevékenységére? 5. Mivel találkozunk nap mint nap a háztartások tevékenységében, és milyen fontos dolgokat gondol át és beszél meg a család ezzel kapcsolatban? 6. Melyik században kezdték úgy értelmezni a vállalkozót,mint kockázatvállalót? 7. Fogalmazzák meg a vállalkozás meghatározását és sorolják fel alapvető céljait, feladatait. 8. Önök szerint hogyan értelmezhető a vállalkozó fogalma? 9. Ha a család működését áttekintjük megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat. Sorolják fel, melyek azok! 10. Írják le saját elképzelésük szerint mit nevezhetünk vállalkozási folyamatnak, és miként lehet a vállalkozói ötlettől a profit megvalósításig eljutni? 11. A vállalkozói ötletek meghatározását követően végig kell gondolni az ötlet 12. megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket és mégvalamit megvizsgálunk. Mi az amit vizsgálni kell? 13. Melyek a vállakozói érdekstruktúra fő összetevői? 14. Gyakorlati szimuláció: Hallgatóink a gyakorlati életből merített termelési vagy vállalkozói ötlet alapján hozzanak

10 10 FOLYAMATMENEDZSER létre egy működőképes vállalkozást és építsék be a tevékenységet ismertető szövegbe a vállakozások típusjegyeit. 15. Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? 16. Kik a gazdasági élet szereplői? 17. Milyen rendkívül fontos 3 kérdést kell megfogalmaznia a termelőknek és a szolgáltatóknak, és hallgatóink hogyan válaszolnának ezen kérdésekre? 18. Kik a gazdasági élet főbb szereplőiglobális vagy makrógazdasági szinten 19. Melyek a termelési tényezők, sorolják fel őket és néhány mondatban fejtsék ki mindegyikkel kapcsolatban a véleményüket? 20. Mint azt előző tanulmányaink anyagából és a való világban élő családok tevékenységéből ismerjük, háztartásként mindannyiunkat a legkisebb szinten működő gazdasági egységként ismer el a társadalom, mert jövedelmeink és költségeink vannak. Építse fel Ön is saját családja optimálisra tervezett egyéves költségvetését, hónapokra lebontva. Bevételek, kiadások, adók, illetékek stb, majd határozza meg tetszés szerint a költségvetési hiányt vagy többletet, ha tudjuk, hogy: Összjövedelem Összköltség = Többlet vagy Hiány. 21. A közgazdaságtan és a vállalkozási szakirodalom alapján a fogyasztók mindig jövedelmeik függvényében hozzák meg racionális gazdasági és pénzügyi döntéseiket. Ezen törvényszerűség alapján állítjuk, hogy: abban az esetben, ha a fogyasztó vásárlóereje, jövedelme csökken, akkor megemelkedik a vásárlási kedve és fordítva. Igaz ez az állítás vagy hamis? 22. Készítsenek el egy 3-4 oldalas beadványt Környezetvédelmi Magánlevél címmel, melyet fafeldolgozással (asztalos műhely) foglalkozó és autómosó szolgáltatást biztosító barátaiknak címeznek, melyben felhívják az ismerős vállalkozók figyelmét a globális felmelegedés és az üvegház hatás ijesztően problematikus helyzetére és néhány stratégiai elemet is bele foglalnak a modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei alapján. Felhasznált irodalom 1. Domokos Ernő - Krájnik Izabella, Cégmenedzsment, 2006, Alutus Kiadó, Csíkszereda, ISBN , oldal, oldal 2. Főcze Gyula, Sikerakadémia, 2006, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, ISBN (10) , , oldal; Robert D. Hisrich, Michael P. Peters, Vállalkozás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN, , oldal ; Virgil Balaure, Marketing, Editura Uranus, 2003, ISBN , Pag Feladatok megoldása Tanári útmutató Az oktató 2 óra alatt felvezeti az 1-es Modul tartalomjegyzékét és a számozott alfejezetek főbb gondolatait bemutatja a hallgatóknak. Minden alfejezet lényegének az ismertetésére tetszés szerint annyi időt szán, hogy a hallgatóknak maradjon idejük kérdéseket tenni és az oktató, amennyiben helyben nem akar válaszólni összeírja az elhangzott kérdéseket és a gyakorlati órán megválaszólhatja azokat, esetleg feladatként adja ki a fogékonyabb hallgatóknak, hogy a tananyag elolvasása után, ők maguk válaszólják meg az elhangzott kérdéseket. Ezáltal is jobban elmélyíthetik az ismereteket. A gyakorlati órák alatt melyek két két órát vesznek igénybe és összesen 3 óra 50 percet tartanak, mert két óra után ajánlatos 10 perc szünetet tartani az itt következő kérdésekre, feladatokra a hallgatók kell megadják a helyes válaszokat, lehetőleg írásban, de mindez interaktív kollokvium (beszélgetés) formájában is történhet, a következő képp: 1. kérdés: Gyors teszt a képzésen résztvevők számára. A feladat: Öt perc leforgása alatt tetszőleges sorrendben írják le, mi a tananyagunk első moduljának címe és milyen alfejezetekkel, válogatott témakörökkel foglalkozik? 1. válasz: A tananyag első moduljának és alfejezeteinek címe, amelyekkel részletesebben is foglalkozik a következő: Modul: A vállalkozási folyamatok megismerése a. A vállalkozások kialakulása és meghatározása b. A vállalkozó fogalma c. Vállalkozói mozzanatok d. A vállalkozási folyamat e. Az üzleti vállalkozás f. A vállalkozás gazdálkodásának alapvető problémája és a termelési tényezők 2. kérdés: Mit nevezünk a családok gazdasági keretének?

11 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése válasz: A család gazdasági kerete a háztartás. 3. kérdés: Mi az, amit szemelőtt kell tartani a vállalkozásaink kialakulásával kapcsolatban? 3. válasz: A vállalkozások kialakulásával összefüggésben először is azt kell szemelőtt tartanunk, hogy az ember eredeti közege a család. 4. kérdés: Mi jellemző a családok tevékenységére? 4. válasz: A család tevékenysége az élet mindennapi önfenntartási-, szükséglet- kielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. 5. kérdés: Mivel találkozunk naponta a háztartások tevékenységében, és milyen fontos dolgokat gondol át és beszél meg a család ezzel kapcsolatban? 5.válasz: A háztartásban az élettevékenység teljességébe beágyazottan, annak aláren-delten naponta találkozunk a vállalkozás csíráival, amikor a család átgondolja, megbe-széli azt, hogy: hogyan növelje bevételét ( gondolva erőforrásaira, idejére, tehetségére emberi életmódjára)? mikor, mire és hogyan használja fel meglévő erőforrásait? milyen nem várt események jöhetnek közbe, amelyek meghiúsítják a kitűzött cél elérését? 6. kérdés: Melyik században, pontosabban, melyik évben kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázatvállalót? 6. válasz: A korai középkorban a termelők áruját távoli földrészre szállító és ott értékesítő személyt tekintették vállalkozónak, aki személyes és részben tőke kockázatot is vállalt. A 17.században, vagyis az 1700-as években kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázat vállalót. 7. kérdés: Fogalmazzák meg a vállalkozás meghatározását és sorolják fel alapvető céljait, feladatait. 7. válasz: Meghatározás. A vállalkozások olyan termelő vagy szolgáltató entitások, melyek üzletszerű gazdasági tevékenység során bevételre tesznek szert Cél: stabilitásra való törekvés, nyereség elérése; Gazdaság: társadalmi alrendszer; Termelés fogyasztás; Termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő egyszerű/bővített előállítás során fogyasztói igények kielégítésére, csak olyat kell előállítani, amely fogyasztói igényt elégít ki 8. kérdés: Önök szerint hogyan értelmezhető a vállalkozó fogalma? 8. válasz: Napjainkban a vállalkozó fogalma kibővült, ide kell érteni az egyéni vállalkozót, aki egy személyben vállalatvezető, üzletember és újító is. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas vállalkozások, a gazdasági társaságok is. 9. kérdés: A család működését áttekintve megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat. Sorolják fel, melyek azok! 9. válasz: a vállalkozásra jellemző mozzanatokat, melyek a következők: eredményre többnyire pénzjövedelem növelésére való törekvés és gazdasági racionalitás (ésszerűség), gazdálkodási, azaz erőforrás-felhasználási-, kombinálási-, szervező- és szabályozó döntések, számolás a gazdálkodási folyamatok bizonytalansági és kockázati tényezőivel. 10. kérdés: Írják le saját elképzelésük szerint mit nevezhetünk vállalkozási folyamatnak, és miként lehet a vállalkozói ötlettől a profit megvalósításig eljutni? 10. válasz: Minden vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy indításának milyen körültekintő az előkészítése. Legfontosabb kérdés egy vállalkozással kapcsolatban: Életképes-e az ötlet, amelyre a vállalkozás épül, és reálisan mérte-e fel a vállalkozó az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket? A vállalkozói ötlet alapja, valamely eddig még ki nem elégített fogyasztói igény felismerése. A vállalkozó tehát egy jó ötlet révén megtalálja azt az igényt, amit termékekkel illetve szolgáltatással ki tud elégíteni vagy fel tud kelteni. 11. kérdés: A vállalkozói ötletek meghatározását követően végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket. Mi az amit vizsgálni kell? 11. válasz: Az ötlet megfogalmazása után végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatósá-gát befolyásoló tényezőket és vizsgálni kell:

12 12 FOLYAMATMENEDZSER a piacot, a gazdasági, társadalmi környezetet, a pénzügyi lehetőségeket, a műszaki, technikai feltételeket. 12. kérdés: Melyek a vállakozói érdekstruktúra fő összetevői? 12. válasz: a. Tőketulajdonosi érdek. Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. b. Vállalkozói érdek. A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye. c. Munkavállalói érdek. A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye. d. Szervezeti érdek. Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott formája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény. 13. kérdés: Gyakorlati szimuláció: Hallgatóink a gyakorlati életből merített termelési vagy vállalkozói ötlet alapján hozzanak létre egy működőképes vállalkozást és építsék be a tevékenységet ismertető szövegbe a vállakozások típusjegyeit. 13. válasz: Például a Reménység KFT, Temesvár. Boldogság sétány 36. Telefon, Fax, Mobil, Egyéb elérhetőségek. Tulajdonosok és az alapító tőke százalékarányos megoszlása, Tevékenységi terület pl. autóalkatrész gyártás. Nyersanyag szükséglet, termelési terv a kereslet vagy a megrendelések, szerződések alapján. Piaci szegmensek, kiknek szállítanak? Mennyit havonta, évente? Mennyi a tervezett összbevétel, a kiadások értéke stb. Nyereséges tevékenységet folytatnek vagy veszteségesek? Követni kell a típusjegyeket, melyek a következők: 1. Az üzleti vállalkozás célja: Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése. 2. Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe: A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket. 3. A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is). 4. A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke érté-kesülését nyereséghozó képességét szolgálja. 5. A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére. 6. A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen. 14. kérdés: Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? 14. válasz: E tudomány alapvető problémaja, mint minden gazdasági entitásnak így a vállakozásoknak is nem más, mint a nemzeti és globális fogyasztói ígények maximális minőségi és technikai szinten történő kielégítése, hozzáférhető árakon, miközben a profit realizálása és maximalizálása a figyelem központjában marad. 15. kérdés: Kik a gazdasági élet szereplői vállalati, az az mikrogazdasági szinten? 15. válasz: A gazdasági élet szereplői vállalati, az az mikrogazdasági szinten a családok, vállalkozások és az állam 16. kérdés: Milyen rendkívül fontos 3 kérdést kell megfogalmaznia a termelőknek és a szolgáltatóknak, és hallgatóink hogyan válaszolnának ezen kérdésekre? 16. válasz: Három rendkívül fontos kérdés merül fel az értékteremtésben és pedig: Mit termeljünk (szolgáltassuk)? Hogyan termeljünk (szolgáltassunk)? Kinek termeljünk (szolgáltassunk)? 17. kérdés: Kik a gazdasági élet főbb szereplői globális vagy makrógazdasági szinten? 17. válasz: A makrogazdasági szereplők vagyis a globális gazdasági élet főbb szereplői azok a háztartások ágazata(szektora), vállalatok ágazata, állami vagy kormányzati ágazat, bankrendszer, nonprofit szektor és a külföld (import-export). 18. kérdés: Melyek a termelési tényezők, sorolják fel őket és néhány mondatban fejtsék ki mindegyikkel kapcsolatban a véleményüket? 18. válasz: Legfontosabb termelési tényezők a munka, a tőke, a természeti erőforrások, a vállalkozó és a vállalkozói-

13 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 13 készségekkel, az információ valamint az idő. Ezek közül is elsőbbséget élvez a vállalkozói készségekkel megáldott vállalkozó, hisz az összes többi tényező fölösleges lenne, ha nem volna, aki azokat a fogyasztók, az emberiség legváltozatosabb igényeinek kielégítése érdekében, a vállakozások küldetésének valamint specifikus céljainak a megvalósítására aggregáltan (összevontan) és hatékonyan irányítaná. 19. kérdés: Mint azt a tanulmányaink anyagából, és a való világban élő családok tevékenységéből ismerjük, háztartásként mindannyiunkat a legkisebb szinten működő gazdasági egységként ismer el a társadalom, mert jövedelmeink és költségeink vannak. Építse fel Ön is saját családja optimálisra tervezett egyéves költségvetését, hónapokra lebontva. Bevételek, kiadások, adók, illetékek stb, majd határozza meg tetszés szerint a költségvetési hiányt vagy többletet, ha tudjuk, hogy Összjövedelem Összköltség = Többlet vagy Hiány. 19. válasz: Minden hallgató elkészíti saját valós vagy kitalált jövedelmeinek és kiadásainak egyhavi, majd egész éves mozgásait és a képlet alkalmazásával megállapítja, jó pénzügyi mutatókkal rendelkezik-e a családja vagy válságos helyzetben találtatik. Példának okáért, ha valakinek Ft jövedelme van havonta, az éves összesítése Ft x 12 hónappal, egyenlő lesz 2,4 millió Ft jövedelem/év. Utána a kiadások rovatba felvezeti a kiadásait, ami pl Ft/hó. Éves szintű kiadásai tehát a következő képpen alakulnak: Ft x 12 hónappal egyenlő és a két eredmény különbözete adja a képletszerinti költségvetési többletet. stb Amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket a családi költségvetés hiánnyal zár. Egy utolsó változat az lehet, ha a család kiadásai megegyeznek a bevételekkel. Ebben az esetben az eredmény nulla lesz. Ez se nem veszteség, se nem nyereség, hanem családunk a rentabilitás küszöbén tengődik. Költségvetési korlátok bevezetésével a mérleg pozitív irányba billen és eltávolodik családunk a kritikus ponttól, amit még fedezeti pontnak is szoktunk nevezni. 20. kérdés: A közgazdaságtan és a vállalkozási szakirodalom alapján a fogyasztók mindig jövedelmeik függvényében hozzák meg racionális gazdasági és pénzügyi döntéseiket. Ezen törvényszerűség alapján állítjuk, hogy: abban az esetben, ha a fogyasztó jövedelme, vásárlóereje csökken, akkor megemelkedik a vásárlási kedve. Igaz ez az állítás vagy hamis? 20. válasz: A fogyasztó mindig jövedelmei függvényében dönt és, ha több a pénze, nagyobb a vásárlóereje is. Nagyobb vásárlóerővel pedig logikus, hogy nem csökken a fogyasztó vásárlói kedve, hanem növekszik. Tehát az a kijelentés, miszerint, ha csökken a jövedelme, megemelkedik a vásárlási kedve hamis. 21. kérdés: Készítsenek el egy 3-4 oldalas beadványt Környezetvédelmi Magánlevél címmel, melyet fafeldolgozással (asztalos műhely) foglalkozó és autómosó szolgáltatást biztosító barátaiknak címeznek, melyben felhívják az ismerős vállalkozók figyelmét a globális felmelegedés és az üvegház hatás ijesztően problematikus helyzetére és néhány stratégiai elemet is bele foglalnak az alfejezetben található modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei figyelembe vételével válasz: Az oktató dönti el, melyek azok az említett alfejezetben megjelenő fogalmak, amelyeknek meglátása szerint szerepelniük kell a hallgatók Környezetvédelmi Magánlevelében.

14

15 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig Fejlesztő: Főcze Gyula

16 Tartalomjegyzék 2.1. Vezetéstudományi ismeretek Vállalatgazdaságtan Marketingmix a vállalkozásban A vállalkozás piaci magatartása A vállalkozói innováció és az innovációs lánc Termelésmenedzsment és a szolgáltatások Állóeszköz gazdálkodás Fórgóeszköz gazdálkodás Pénzgazdálkodás és vállalati finanszírozás Csődeljárás és újraszervezés... 34

17 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig Vezetéstudományi ismeretek A vezető sikerének számos fontos feltétele van: ismernie kell saját személyiségét, tulajdonságait, reakcióit és a másokban hatást kiváltó személyiség eszközeit, a vezetés folyamatát és módszereit, a szervezetfejlesztés stratégiáit, a döntési folyamatok irányításának fortélyait, a konfliktuskezelés módjait, működtetnie kell ellenőrzési mechanizmusokat. Mindezek birtokában rendelkeznie kell az önszervezés komplex készségével. A vezetési ismeretek fejezeten belül a vállalkozó megszerezheti azon ismereteket, elsajátíthatja azokat a képességeket és készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eredményesen irányítsa vállalatát. Ezek közül a legfontosabbak a következők: - Személyiségtípusok, - a vállalkozó személyisége, - az együttműködési készség, - a szervezeti kapcsolatok, - az analitikus gondolkodás, - az önismeret valamint a vezetéstudományi funkciók és folyamatok ismerete. A vezetés folyamata a célkitűzéstől, a cél eléréséig kifejtett vezetői tevékenységsorozat. A vezető e tevékenységeket vezetői funkciók gyakorlásán keresztül látja el. Ezek a vezetési funkciók: a tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, nevelés. A vezetési funkciók jellemzői A funkciók gyakorlati alkalmazása során egyik vezetői funkció sem fontosabb a másiknál. A vezetői szakmai feladatok jellege, a vezetés szintje, a szervezet struktúrája (külső és belső környezete), valamint a vezető és a beosztottak személyisége befolyásolja, hogy adott időszakban melyik funkció kerül jobban előtérbe. A vezető munkája során egyidejűleg különféle feladatokat lát el, amiből következik, hogy szinte naponta gyakorolja valamennyi funkcióját. Ez természetes is, hiszen az egyes tevékenységek a tervezés, míg mások a szervezés vagy éppen a szabályozás fázisában vannak. A funkció jellege olyan, hogy egymást is tartalmazhatják. Így például az ellenőrzés folyamatában a tervezési, szervezési, szabályozási, ösztönzési és minősítési funkciókat is megtalálhatjuk. Minden vezetői funkció ellátásához szükség van megfelelő információn alapuló döntésre, vagyis a cselekvési változatok közötti választásra. Ha a vezető ezeket tudatosan alkalmazza, akkor célirányos tevékenységről beszélhetünk. A vezetési funkciók ekkor összehangoltan és pozitívan fejtik ki hatásukat. Ha a vezető csak ösztönösen dolgozik, akkor az egyes funkciók valamilyen mértékben érvényre jutnak ugyan, de összhatásuk már kevésbé hatékony. Tervezési funkció A tervezés a vezetésnek az a funkciója, amelynek során a célhoz vezető utakat, lehetőségeket és eredményeket fogalmazza meg. Ennek fő fázisai: tájékozódás, információ-szerzés; alternatívák kidolgozása; terv-döntés; részlettervek. Szervezési funkciók A szervezés az a funkció, amely a meghatározott cél (terv) megvalósítása érdekében a munka-folyamatok és azok végrehajtására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének tartalmi és formai előírásaira, a munkaerő, a munka tárgya, a munkaeszköz és módszer optimális összehangolására irányul. A vezetőnek szervezési funkciója gyakorlása során két fő tevékenységet kell ellátnia; az egyik saját munkájának racionális megszervezése, a másik a hozzá közvetlenül tartozó gazdasági egységek, munkahelyek feladatainak megszervezése. Ha a szervezési tevékenység tartalmát a szervezet céljainak függvényében vizsgáljuk, akkor a vezető szervezési feladatai a következők: folyamatok racionális kialakítása, a szervezetek létrehozása, fejlesztése, a szervezetek működésének formai és tartalmi kidolgozása, termelési erőforrások (ember, gép, anyag eszköz) optimális összhangjának megteremtése. Koordinálás, szabályozási funkció A szabályozás az a funkció, amelynek során a célirányos tevékenység érdekében a vezető eljárási szabályokkal, belső előírásokkal a koordinált munkavégzést segíti elő. Ezen funkció gyakorlásával a vezető nagymértékben csökkentheti a koordinálatlan tevékenységeket. Munkatársai részére aránylag hosszú távon világossá és egyértelművé teheti, hogy bizonyos kérdésekben miképpen szükséges dolgozniuk. A szabályozásnál fontos szempont, hogy összhangban legyen a felsőbb vezetés szabályozásával (például az alsószintű vezetés esetén a középszintű vezetéssel). Ezen kívül lényeges még, hogy csak olyan módon szabályozzon a vezető,

18 18 FOLYAMATMENEDZSER hogy az ne merevítse le az operatív munkavégzést. Ösztönzési funkció A vezető ezen funkciójának gyakorlása során mozgósítja, készteti munkatársait a szervezeti célok elérése, a konkrét feladatok végrehajtása érdekében. Az ösztönzésnél döntő kérdés annak az elvnek a betartása, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen, egymással összhangban kerüljenek alkalmazásra. Ellenőrzési funkció Az ellenőrzési funkció lényege olyan visszacsatolás, amelynek során a vezető a tények megállapításával megalapozza elemzési és értékelési tevékenységét. A vezető ellenőrzési funkciójában méri: koncepcióinak, célkitűzéseinek valóságos hatékonyságát; a feladatmeghatározás, utasítás, előírás, szabályozás helyességét; a végrehajtó folyamatok (emberek tevékenysége, eszközök, berendezések működése) megvalósulását; az eredményeket, a működés hatékonyságát (beleértve a saját működését is); a kitűzött feladatoktól és az előírt követelményektől való eltérést. Minősítési funkció A minősítési funkció célja az egyén munkájának, szakmai helytállásának vezetők esetében vezetési alkalmasságának megítélése. A minősítés tisztázza a vezető véleményét a beosztott személyiségéről és munkájáról. A folyamatos, rendszeres minősítés szolgáltat kiinduló pontot az előléptetéshez, jutalmazáshoz, avagy elmarasztaláshoz. Alapja a pontos követelmény-rendszer, valamint a teljesítmények tárgyilagos rögzítése. Nevelési funkció A nevelés komplex fogalom. A felnőttek nevelésének, akárcsak a gyermekek nevelésének fogalmába beletartozhat az ismeretgyarapítás (oktatás), valamint a személyi tulajdonságok alakítása, formálása. A munkahelyen a nevelés célja a leghatékonyabb munkavégzésre való felkészítés és a cég (vállalkozás) iránti pozitív magatartás, végső soron az elkötelezettség kialakítása. A munkatársak számára a vezető magatartása viselkedési norma lehet. A minta (modell) után való igazodás és az utánzási mechanizmus a beosztottakból azonosulási hatást válthat ki a vezető iránt. Az emberek elsősorban azokat utánozzák, akiket valamilyen szempontból sokra tartanak, s azokkal azonosulnak, akiket kedvelnek, szeretnek és tisztelnek. A vezetőnek minden megmozdulásában példáznia kell a szó és a tett egységét. Így képes meggyőzően képviselni a munkaerkölcsre, munkafegyelemre vonatkozó követelményeket. A vezetés folyamata és kapcsolódó területei Bemutatjuk azoknak a képességeknek és készségeknek a fontosságát, amelyek nélkülözhetetlenek a vezetői munkában. A legfontosabbak: kommunikációs kultúra, előadói és íráskészség, stratégia gondolkodás a tárgyalások során, üzleti etikett és protokoll, valamint az üzleti etika normáinak ismerete és gyakorlása. A vezetés alapvetően gyakorlati tevékenység, hiszen a vezetői munka mindig konkrét körülmények között zajlik. Éppen ezért az elmélet azt sohasem tudja megmondani, hogy adott esetben pont mit kell tenni. A helyzetek, amelyekben a vezetés tevékenykedik, gyakorlatilag egyediek, a vezetettek pedig emberek. Emberek, akiket a közös cselekvés során is befolyásolnak saját céljaik, érdekeit stb. Éppen ezért a kulcskérdés, hogy ki a jó vezető, aki képes úgy vezetni a csapatát, hogy az eredményeket produkáljon. Érdemes Montgomery tábornagy a sokak által Monty-nak nevezett idevágó parancsnoki elveit megismerni. Elhagytam Angliát, hogy a hadvezetést a harctéren gyakoroljam. A sokéves munkának és tapasztalatnak most a gyakorlatban kell vizsgáznia. De még nem fejtettem ki azokat az általános vezetési elveket, amelyek az elmúlt évek alatt fokozatosan kialakultak bennem, és amelyeket már 1934-ben hirdettem, amikor a quettai törzskollégium főelőadója voltam. Szilárdan hiszem, hogy a parancsnoklásnak és a vezetésnek ezek az elvei játszották a legnagyobb szerepet elért sikereimben. Bár sok mindent kell elmondanom a parancsnoklási elveimről, azt egy szóban foglalhatom össze: vezetés. Én a vezetést következőképpen határozom meg: Az a képesség és akarat, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és a jellem, amely bizalmat sugall. A képesség egymagában nem elég, a vezetőnek akarni is kell a képességet használni. Ekkor vezetése igazságon és jellemen alapszik. A célnak igaznak kell lennie és a jellemnek akaraterővel kell rendelkeznie. A vezetőnek, miután mindent elmondott és megtett, hatékonyan befolyást kell gyakorolnia a vezetettekre és ennek foka az illető egyéniségétől függ az izzástól, amelyre képes, a lángtól, amely benne ég a vonzástól, amely a szíveket feléje fordítja.

19 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig 19 Összefoglalás A vezetés alapvető gyakorlati tevékenység és mindig konkrét körülmények között zajlik. A helyzetek, amelyekben a vezetés folyik egyediek, ezért kulcskérdés, hogy rendelkezik-e a vezető azokkal a képességekkel és akarattal, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és rendelkezik-e olyan hitelt érdemlő jellemmel, amely bizalmat sugall. A vezetés folyamata a célkitűzéstől a cél eléréséig kifejtett vezetői tevékenység-sorozat. E tevékenységeket vezetői funkciók: tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, nevelés gyakorlásán keresztül látja el. A funkciók kölcsönösen összefüggnek, de mindegyiküket befolyásolja a külső politikai, gazdasági, jogi, földrajzi, piaci stb. környezet, valamint a vállalat különböző egységei, a döntési mechanizmusok és az információmenedzsment. A kommunikáció az információk összegyűjtése, feldolgozása, célspecifikus interpretációja és az információcsere koordinálása a vezetési folyamat és a vállalkozás működésének fontos tényezője. Az üzleti életben a kommunikáció minősége nemcsak hatással van vezetőről és a vállalatról alkotott véleményekre (személyes és vállalati image), hanem profit képző tényező. A kommunikációs zavarok ezért nem kezelhetők pusztán a vezetői készségek hiányaként. Az adottságok tanulással, gyakorlással készségekké fejleszthetők. A kommunikációs készségfejlesztés több területre bomlik, egyik fontos területe: a tárgyalási stratégiák és taktikák megismerése, a különböző tárgyalási stílusok, érvelési technikák gyakorlása, a meta- kommunikációban rejlő lehetőségek megismerése és tudatosítása. Az üzleti tárgyalás az etikai követelmények és a jogi feltételek alapos ismeretét igényli, és a felek részéről normakövető magatartást vár el, de a siker feltétele az etikett és a protokoll szabályainak betartása is, a rangsorolás gyakorlatának ismerete. A vállalatok egyre nagyobb hányada írásba is foglalja az általa fontosnak és követendőnek tartott értékeket és cselekvési normákat. A vállalat dolgozóinak csapattá szervezése is vezetői feladat. A modern vállalatvezetés tudatosan formálja a belső kapcsolatokat, mert csak a vállalat céljait, törekvéseit értő, és benne a saját szerepét is felismerő munkaerő tud azonosulni a célokkal, ez pedig a munka hatékonyságának irányába hat Vállalatgazdaságtan A vállalatgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a vállalatok működésének elvi alapjaival foglalkozik. Elméleti alapjait több társtudomány interdiszciplinárisan képezi: mikro ökonómia, szervezetelmélet, rendszerelmélet, kontingencia-elmélet, érintett-felfogás, stratégiai szemlélet. A fenti társadalomtudományokról tartalmi összefoglalót a Wikipédia oldalain olvashat! A vállalkozás egy folyamat, amelynek célja a fogyasztók igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások előállítása és értékesítése nyereség (profit) elérésével. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete Marketingmix a vállalkozásban A marketingmix Azoknak az eszközöknek az összességét, amelyek a marketing-célok megvalósítását szolgálják, marketingmixnek nevezik. A vállalkozó számára a módszerek és eszközök számtalan kombinációja áll rendelkezésre, amelyek felhasználásával megvalósíthatja a marketing elképzeléseket. A kombinációk közül ki kell választani a lehető legjobb változatot (keveréket, mixet), amely a legkedvezőbb eredményhez vezet. A marketingmix elemeinek egyik legelterjedtebb csoportosítása az ún. 5P -koncepció: 1. a termék (Product) 2. az ár (Price) 3. az elosztás (Place), vagyis a forgalmazás, az értékesítés helye, 4. az ösztönzés (Promotion), az értékesítés ösztönzése, beleértve a reklámot is, 5. a személyes eladás (Personal Selling).

20 20 FOLYAMATMENEDZSER Az 5P-koncepcióban a termékkel kapcsolatos figyelem a valós igényekhez igazodó, alkalmazkodó használati értékre irányul (beleértve a terméket, termék-csoportot, a márkateremtést, a csomagolás formáját, a szabványosítást stb.). Az elosztás nem egyszerűen elosztás, hanem a fogyasztók megnyerése, meggyőzése, igényeinek, vásárlási szokásainak felismerése. Az ár üzletpolitikai eszköz a célpiac megnyerésére (tisztességes haszon mellett). Az ösztönzés az eladást segíti azzal is, hogy kommunikációs feladatot tölt be az eladó és a vevő között. A személyes eladás (különösen a termelőeszközök piacán) a leghatásosabb kommunikációs eszköz. Ösztönzés, reklám A vállalkozások sok szálon keresztül kapcsolódnak környezetükhöz. A környezet elemeinek feltérképezése, az információk feldolgozása és az ezt követő alkalmazkodás és befolyásolás körfolyamata jelenti a cégek sikeres működésének alapját. A piacbefolyásolás, ösztönzés legfontosabb feladatai a következők: figyelemfelkeltés, tájékoztatás, magatartás pozitív befolyásolása, meggyőzés, cselekvésre ösztönzés, emlékeztetés, a vállalkozás jó hírnevének megalapozása. A piacbefolyásolás több elemből áll. Ezek a következők: reklám, public relations (közösségkapcsolatok), eladásösztönzés (sales promotion), személyes eladás A piac és a piaci szereplők 2.4. A vállalkozás piaci magatartása A piac A piac alapvető feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a fogyasztók és a termelők között, összehangolja a társadalom szükségleteit és a termelést, megteremtse a gazdasági egyensúlyt. A piacokon mindenki eleve kettős szerepben van jelen. Egyrészt mindenki vevő, hiszen a szükségleteinek kielégítéséhez szükséges javakat és szolgáltatásokat a piacon kell beszereznie. Másrészt mindenki eladó. Van, aki termékeit, szolgáltatásait értékesíti, más munkaerejét, ismét mások tőkéjüket, megtakarításaikat, hogy jövedelemhez jussanak. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piac olyan eljárás, amelynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét. Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek a piacokon keresztül lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megoldják a gazdaságszervezés három központi problémáját: Mit? Hogyan? Kinek? A tiszta piacgazdaság mechanizmusa Az ún. tiszta piacgazdaságban a gazdasági szereplők működési mechanizmusának a Mit? (mely javakat, szolgáltatásokat), Hogyan? (hogyan használjuk fel, kombináljuk az erőforrásokat a termelésben/szolgáltatásban), Kinek? (milyen elosztásban kell termelni a javakat) kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozása egy önszabályozó rendszer keretében megy végbe, amelyben a feltételezések szerint a piaci automatizmusok szabályozzák a

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 04 / 155 /2012. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2012. május 15. 8.00. óra Minősítő neve: Pankucsi Zoltán Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti

Részletesebben

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Emberi erőforrások: 2015. május 1. Toborzási és kiválasztási stratégiák, eljárások, módszerek elmélete és gyakorlata, a hatékonyság,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügyi tevékenység. Támogató. tev. Elsődleges és. Tev.

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügyi tevékenység. Támogató. tev. Elsődleges és. Tev. VÁLLALATGAZDASÁGTAN Vállalati Tevékenységi Rendszer IV. PÉNZÜGYI RENDSZER Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs 2010. február 5. Értékesítés Elsődleges és Bemenő Logisztika Termelés

Részletesebben

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségügy Üzletága olyan, a tanácsadói munka iránt érdeklődő fiatalokat keres, akik érdekelődnek az egészségpolitikai és az egészség-gazdaságtani kérdések iránt; jó elemző

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás

A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás Mentor NET A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás Dr. Vecsenyi János egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem ügyvezető VJV Consulting Kft Prof. Vecsenyi János 2012. 1 A vállalkozásindító

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Az üzleti terv lehetséges céljai

Az üzleti terv lehetséges céljai Az üzleti terv minden vállalkozás legfontosabb dokumentuma. Fő kritériuma, hogy legyen szakszerű és egyben közérthető. Lehetőleg optimista lelkesedést tükrözzön, derüljön ki belőle az ügy iránti elkötelezettség.

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2363-06 Jogi-, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatok

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2363-06 Jogi-, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatok 1. feladat Barátja megkéri, adjon segítséget egyéni vállalkozása beindításához. Tájékoztassa barátját az egyéni vállalkozás beindításával kapcsolatos tudnivalókról! - az egyéni vállalkozásokra vonatkozó

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

1. konzultáció. VállFin_1konz Vállalkozásfinanszírozás 1. konzultáció 1

1. konzultáció. VállFin_1konz Vállalkozásfinanszírozás 1. konzultáció 1 Dr. Farkas Szilveszter mb. főiskolai tanár Kodolányi János Főiskola Közgazdaságtan Tanszék 1. konzultáció Bemutatkozás A tárgy bemutatása A tárgy célja, hogy a Bevezetés a pénzügyekbe és a Társaságok pénzügyei

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához A JELEN Önsegélyező Pénztár (6722. Szeged, Kölcsey u. 1-3.) - alapításának időpontja: 2004. január 27. - a bírósági bejegyzés

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Miklósyné Ács Klára Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre KÖNYVVEZETÉSI ISMERETEK

Miklósyné Ács Klára Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre KÖNYVVEZETÉSI ISMERETEK Miklósyné Ács Klára Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre KÖNYVVEZETÉSI ISMERETEK Budapest, 2007 Szerzők: Miklósyné Ács Klára Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Lektorálta: Vladár Ferencné Dr. Simon Szilvia ISBN 978

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben