I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula"

Átírás

1 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése Fejlesztő: Főcze Gyula

2 Tartalomjegyzék 1.1. A vállalkozások kialakulása és meghatározása A vállalkozó fogalma Vállalkozói mozzanatok A vállalkozási folyamat Az üzleti vállalkozás A vállalkozás alapvető problémája és a termelési tényezők A környezetvédelem és a vállalkozások... 7

3 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése A vállalkozások kialakulása és meghatározása A létrehozandó vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy milyen vállalkozói készségekkel rendelkezik a vállalkozó, megfelelően készítette-e elő a termelő vagy szolgáltató egység alapítását, életképes-e az ötlet, amelyre épül, reálisan mérte-e fel a megvalósíthatóság feltételeit, a megfelelő vállalkozási formát választotta-e, kellő információval rendelkezik-e a piaci folyamatokról, betartja-e a minőségbiztosítás követelményeit, eleget tesz-e a az adó- és számviteli kötelezettségeknek, betartja-e a bizonylati fegyelmet stb. A vállalkozás sikeres irányításához szoros összefügésben álló és egymásra épülő stratégiai, üzleti, pénzügyi tervekre és a vállalkozás vonatkozó kapcsolatainak menedzselésére, alapos elméleti és gyakorlati vezetéstudományi ismeretek bírtoklására és azok hatékony gyakorlatba ültetésére van szükség. A vállalkozás által megszerzett hazai és nemzetközi piaci pozícióját erősíti, az egységes tartalmi és formai keretbe foglalt, tudatosan megtervezett vállalati arculat. A vállalkozások alapításának technikai kérdéseiben való jártasság pedig segíti, a gyors és jogszerű piaci megjelenést, újabb és újabb lehetőségek és piaci szegmensek sikeres meghódítását. A modul célja A továbbiakban az oktatáson résztvevő hallgatóink elsajátíthatják a vállalkozási ismeretek és folyamatok legfontosabb fejezeteit, melyek segítségével olyan ömegvalósító tevékenységek és befektetések világába juthatnak mint a gazdasági élet élet leghatékonyabb szereplői, melyek a tartós szociális, társadalmi és gazdasági válság közepette is, az anyagi függetlenség és társadalmi jólét biztosítását szavatolhatják. A vállalkozások kialakulásával összefüggésben először is azt kell szemelőtt tartanunk, hogy az ember eredeti közege a család,annak gazdasági kerete a háztartás. A család tevékenysége azélet mindennapi önfenntartási-, szükségletkielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. A háztartásban az élettevékenység teljességébe beágyazottan, annak alárendelten nap mint nap találkozunk a vállalkozás csíráival, amikor a család átgondolja, megbeszéli azt, hogy: hogyan növelje bevételét (gondolva erőforrásaira, idejére, tehetségére emberi életmódjára), mikor, mire hogyan használja fel meglévő erőforrásait, milyen nem várt események jöhetnek közbe, amelyek meghiúsíthatják a kitűzött cél elérését. A család tehát folyamatosan újabb célokat tűz ki,e célok elérése érdekében erőfeszítéseket kész tenni (befektető), és számol a bizonytalanságokkal, kockázatokkal. A történelmi fejlődés során a családokban még egybefonódó funkciók közül fokozatosan kiváltak bizonyos gazdasági-, kulturális funkciókat, és nyitott, dinamikus árutermelők, kereskedők, szolgáltatók jöttek létre. A korai középkorban a termelők áruját távoli földrészre szállító és ott értékesítő személyt tekintették vállalkozónak, aki személyes és részben tőke kockázatot is vállalt. Az 1700-as években kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázatvállalót. A kereskedők, földművesek, mesteremberek és a gazdasági élet többi szereplői, az általuk ismert áron vásárolnak, majd feldolgoznak valamit, azután ezt megpróbálják eladni. (előre nem ismert, nem meghatározó áron) Ily módon tevékenységüknek kockázata van. Az ipari forradalom idején különvált a tőkével rendelkező személy attól a személytől, akinek tőkére volt szüksége ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A különválás oka, hogy ebben az időben az iparosodás hatására számos új felfedezés, találmány született, számos új eljárást, technológiát dolgoztak ki, de éppen az újítóknak, feltalálóknak nem volt elegendő pénzük a kivitelezésre. Ekkor léptek színre a kockázati tőkével azok a pénzemberek, akik tőkéjük egy részét kockázatos vállalkozásokba fektették azért, hogy ezek egy részétől magas megtérülési hányadban részesüljenek. (Tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a kockázati tőkebefektetések egy része egyáltalán nem vagy csak nagyon rossz hatékonysággal térül meg.) Ebben az időben a vállalkozót inkább újítónak tekintették, aki valamely újítása (találmánya) megvalósítása céljából működtet egy vállalkozást. Kezdeményező készségével, tapasztalataival és ötletességével hozzájárul a gazdálkodás sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy felmérje, az előre nem látható és nem befolyásolható körülmények következtében keletkező veszteség lehetőségeit is. Egyéni feladatok, gyakorlatok Gondolja végig saját családjának működését! Megtervezik-e a család havi bevételét és kiadását? Végiggondolják-e, hogyan növelhető a bevétel és csökkenthető a kiadás? Megtervezik-e a megtakarítás felhasználását? Figyelik-e a napi kiadásokat, könyvelik-e azokat? Mit tesznek, ha valamelyik betervezett költséget túllépik?

4 4 FOLYAMATMENEDZSER Meghatározás: A vállalkozások olyan termelő vagy szolgáltató entitások, melyek üzletszerű gazdasági tevékenység során bevételre tesznek szert Cél: stabilitásra való törekvés, nyereség elérése; Gazdaság: társadalmi alrendszer; Termelés fogyasztás; Termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő egyszerű/bővített előállítás során fogyasztói igények kielégítésére (csak olyat kell előállítani, amely fogyasztói igényt elégít ki) 1.2. A vállalkozó fogalma Napjainkban a vállalkozó fogalma kibővült, ide kell érteni az egyéni vállalkozót, aki egy személyben vállalatvezető, üzletember és újító is. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas vállalkozások, a gazdasági társaságok is. A vállalkozó a vállalkozási munkafolyamat során, valamilyen új és értékes vagy csak egyszerűen keresett (piacképes) dolog gyártására (szolgáltatásra) vagy értékesítésre törekszik. Ennek érdekében biztosítja a szükséges erőforrásokat (anyagok, eszközök, tőke), továbbbá idejét és energiáját nem kímélve vállal pszichikai, társadalmi, de legfőképpen pénzügyi kockázatot. Siker esetén azonban megkapja az anyagi, személyes és erkölcsi elismerést, valamint környezete és a társadalom megbecsülését Vállalkozói mozzanatok Ha a család működését áttekintjük, megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat, melyek a következők: 1. eredményre többnyire pénzjövedelem növelésére való törekvés és gazdasági racionalitás (ésszerűség), 2. gazdálkodási, azaz erőforrás-felhasználási-, kombinálási-, szervező- és szabályozó döntések, 3. számolás a gazdálkodási folyamatok bizonytalansági és kockázati tényezőivel. Az üzleti vállalkozások létrejöttét és elterjedését elősegítette a pénzügyi elszámolások elterjedése, a hitelezés kialakulása és a cég vagyonának elkülönülése a résztvevők személyi vagyonától. Ebben a folyamatban alakult ki a tőke. Fentiek következtében a pénz nem csupán csereeszköz, hanem önálló megjelenési formája a vállalkozás vagyonának. A pénznek a társadalmi konvenció ad értéket. Ennek megfelelően a pénz forgalmi eszköz, elszámolási egység és vagyont megtestesítő értékőrző (de nem infláció idején) és befektethető (például üzleti vállalkozásba). A kamatláb a kikölcsönzött pénz hozama. Tehát a vállalkozások kialakulását elősegítették: A pénzügyi elszámolások elterjedése A hitelezés kialakulása A cég vagyonának elkülönülése a személyek vagyonától A vállalkozási folyamat Minden vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy indításának milyen körültekintő az előkészítése. Legfontosabb kérdés egy vállalkozással kapcsolatban: Életképes-e az ötlet, amelyre a vállalkozás épül és reálisan mérte-e fel a vállalkozó az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket? A vállalkozói ötlet alapja, valamely eddig még ki nem elégített fogyasztói igény felismerése. A vállalkozó tehát egy jó ötlet révén megtalálja azt az igényt, amelyet termékekkel illetve szolgáltatással ki tud elégíteni.a vállalkozói ötletek adódhatnak a vállalkozó személyiségéből, a lehetőségek tudatos kereséséből, vagy éppen egy véletlenszerű felismerésből. Az ötlet megfogalmazása után végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket és vizsgálni kell: a piacot, a gazdasági, társadalmi környezetet, a pénzügyi lehetőségeket, a műszaki, technikai feltételeket.

5 1.5. Az üzleti vállalkozás I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 5 Az üzleti vállalkozás magában foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját: az egyéni vállalkozást, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat (közkereseti és betéti társaság) és a jogi személyiségű gazdasági társaságokat (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság). Jogi személyek azok a szervezetek, amelyeket a jogszabályok polgári jogképességgel ruháznak fel. A jogi személy saját nevében szerezhet jogokat és kötelezettségeket, jogai érvényesítése végett felléphet bíróság és más állami szervek előtt, kötelezettségeiért a szervezetet vonják felelősségre és a szervezet vagyonára vezetik a végrehajtást. Ezeket az üzleti vállalkozási formákat szokták vállalatnak is nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is, a gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is szokás vállalatnak nevezni. A vállalkozások sokféle szerepkört töltenek be az egyén és a társadalom életében. A vállalkozások/vállalatok alapvető gazdasági szerepei a következők: a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén, a munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munkavállalóknak, adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása, valamint különböző szociális és kulturális feladatok segítése. Az üzleti vállalkozást mindig jövedelemszerzés vezérli. Ezért szükséges, hogy a vállalkozó: érdekelt a tőke (vagyon) növelésében, önálló döntések meghozatalára van lehetősége, és elfogadható-ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül, beleértve a rendezett tulajdonviszonyokat, az állam alkotta szabályozórendszert és a jogrendszert. Ezekből levezethetők a vállalati érdekstruktúra fő összetevői: a. Tőketulajdonosi érdek: Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. b. Vállalkozói érdek: A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye. c. Munkavállalói érdek: A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye. d. Szervezeti érdek: Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott for-mája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény. A különféle érdekeket áttekintve megállapíthatók a vállalkozások típusjegyei: 1. Az üzleti vállalkozás célja: Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése. 2. Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe: A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket. 3. A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is). 4. A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke érté-kesülését nyereséghozó képességét szolgálja. 5. A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére. 6. A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen.

6 6 FOLYAMATMENEDZSER Az üzleti vállalkozás szerkezete Sorszám Főbb szerkezeti csoportok Szerkezeti elemek 1 Tulajdonosok Egyéni tulajdonosok Az állam, mint - (rész) tulajdonos Jogi személyek, (mint tulajdonosok) 2 Legfelsőbb vezetői testület 3 A gazdasági társaság ügyvezetése (működtető szervezet) A tagok gyűlése (közkereseti és betéti társaságnál) Igazgatótanács (közös vállalatnál) Taggyűlés (korlátolt felelősségű társaságnál) Közgyűlés (részvénytársaságnál) Vezető tisztségviselők Az üzletvezetésére jogosult tag(ok) Alkalmazott menedzser(közkereseti és betéti társaságnál) Igazgató (közös vállalatnál) Ügyvezető(k) (korlátolt felelősségű társaságnál) Igazgatóság (részvénytársaságnál) Vállalati területek vezetői Közép és alsó szintű vezetők Végrehajtó szervezet Főbb tevékenységek Az üzleti vállalkozás forrásainak (saját tőke) szolgáltatása Követendő irányvonal, stratégia adása a végrehajtásért felelős működtető szervezetnek. Kizárólagos hatáskörébe tartozó törvényben előírt feladatok ellátása Az üzleti vállalkozás mindennapos működésének biztosítása (A közép- és alsó vezetők hálózatának segítségével) Az egyes tevékenységek pénzügy számvitel beszerzés értékesítés fejlesztés termelés/szolgáltatás stb irányítása Koordinálás, irányítás, a speciális szakértelem biztosítása Termelés/szolgáltatás 1.6. A vállalkozás alapvető problémája és a termelési tényezők A közgazdaságtan mint tudomány, olyan tudományág, amely a termeléssel a szolgáltatásokkal, a gazdasági szereplők tevevékenységével, az erőforrások elosztásával, a vállalati (mikro) és makro, valamint globális, azaz világszintű elemzésével foglalkozik, jelentései és eredménykimutatásai az egyszerű kutatási modellektől a bonyolult statisztikai, matemetikai, kibernetikai és számítástechnikai műveletek, modellek komplex formái alapján valósulnak meg. E tudomány alapvető problémája, mint minden gazdasági entitásnak így a vállakozásoknak is nem más, mint a nemzeti és globális fogyasztói ígények maximális minőségi és technikai szinten történő kielégítése, hozzáférhető árakon, miközben a profit realizálása és maximalizálása a figyelem középpontjában marad. Mint tudjuk a fogyasztók alapvető igényei már a megélhetéshez legszükségesebb alapélelmiszerek és a ruházat iránti folyamatos kereslet formájában jeletkeznek, és továbbhaladva a legváltozatosabb óhajokig, vágyakig, hiányérzetekig terjedhetnek. Etekintetben három rendkívül fontos kérdés merül fel az értékteremtésben résztvevő családok, vállalkozások és az állam, mint mikroszintű gazdasági szereplők valamint a háztartások ágazata(szektora), vállalatok ágazata, állami vagy kormányzati ágazat, bankrendszer, nonprofit szektor és a külföld (import-export), mint makro-gazdasági szereplők vagy kínálati oldal részéről: 1. Mit termeljünk (szolgáltassuk)? 2. Hogyan termeljünk (szolgáltassunk)? 3. Kinek termeljünk (szolgáltassunk)? A fenti életbevágóan fontos kérdések érdemben történő megválaszolása csak és csakis akkor lehetséges, ha a gazdasági szereplők tevékenységük tervezése, szervezése és irányítása középpontjába a termelősi tényezőket helyezik.

7 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 7 A termelési tényezők ismerete legalább annyira fontos, mint a vezetéstudomány funkcióinak bírtoklása és hatékony gyakorlatba ültetése. Legfontosabb termelési tényezők a munka, a tőke, a természeti erőforrások, a vállalkozó és a vállalkozói készség, az információ valamint az idő. Ezek közül is elsőbbséget élvez a vállalkozói készséggel megáldott vállalkozó, hisz az összes többi tényező fölösleges lenne, ha nem volna, aki azokat a fogyasztók, az emberiség legváltozatosabb igényeinek kielégítése érdekében, a vállakozások küldetésének valamint specifikus céljainak a megvalósítására aggregáltan (összevontan) és hatékonyan irányítaná. A gazdasági jelenségek egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a fent említet szerepkör vagyis a termelői minőség egyetlen esetben se kizárólagos. Egyidőben a termeléssel foglakozó gazdasági egységek fogyasztói minőségben is jelen vannak a gazdasági életben, hisz minden termelő ugyanakkor fogyasztó is. Gondoljunk például a nyersanyagok, energia stb fogyasztására. Egyéni feladatok, kérdések, gyakorlatok Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? Kik a gazdasági szereplők? Melyek a termelési tényezők? Milyen rendkívül fontos kérdéseket kell megfogalmaznia a termelőknek? Kik a gazdasági élet főbb szereplői globális szinten (makrogazdasági)? A környezetvédelem és a vállalkozások A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége és életminősége szempontjából. A természeti örökség megőrzése nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia. A környezet védelmének elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét és a jövő generációk létét, számos faj fennmaradását A környezetvédelem célja A környezetvédelem célja az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezetvédelem fontos célkitűzése a fenntartható fejlődés elérése. Ez a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, Ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlődési pályát jelöl, amely úgy biztosítja a jelenlegi igények kielégítését, hogy ezzel lehetővé tegye a jövő generációk szükségleteinek kielégítését is. Ez a megközelítés az emberi életminőség javítására helyezi a hangsúlyt. Lényege, hogy a természeti, társadalmi és gazdasági követelmények folyamatos optimalizálásra törekszik. A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: 1. megújuló természeti erőforrások (pl. víz, biomassza), 2. nem megújulóak (pl. ásványok, ásványi eredetű energiahordozók), 3. részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés megvalósításának alapkövetelménye, hogy: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb v. legfeljebb megegyező legyen a természetes v. irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb v. megegyező legyen a környezet asszimilációs kapacitásával, továbbá a kimerülő erőforrások felhasználási üteme mérsékelt legyen. A földet érő környezeti terhelést három tényező szorzataként határozhatjuk meg: a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP-vel * a GDP egységére jutó környezetterheléssel. Az ökológiában egy adott terület eltartó képességén azt a legnagyobb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy a vizsgált terület károsodna.

8 8 FOLYAMATMENEDZSER I. Környezetvédelmi Világkonferencia 1972 Stockholm II. Környezetvédelmi Világkonferencia 1992 Rio de Janeiro à Agenda 21 III. Körny.véd. Világkonf Kioto à A légkör felmelegedését okozó szennyezések csökkentése IV. Körny.véd.Világkonf à A fenntartható fejlődés Malthusiánusok: a népesség a mértani átlag szerint nő, az élelmiszertermelés pedig a számtani átlag szerint. A kettő közötti különbség veszélyes éhínséget okoz A környezetvédelem alapfogalmai: A környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése v. megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. A környezetvédelem alapegysége a környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A környezet a környezeti elemek rendszereiből, folyamataiból, szerkezetéből tevődik össze. A természeti erőforrás a mesterséges környezet kivételével a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemeket v. azok egyes összetevőit jelenti. A környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. A környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenységét jelöli. A környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használatának mértéke. A környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása. A környezetterhelés intenzitásának jellemzésére különféle határértékeket szokás alkalmazni. Az igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást. A kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. A szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást v. egészségkárosodást idézhet elő. Ha a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése következik be, akkor környezetszennyezésről beszélünk. A környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. A környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. A környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása és szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, azaz megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkezelés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A környezethasználó a szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt

9 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 9 hatásaiért. Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét A modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei A fenntartható fejlődés elve: a fenntartható fejlődés két, a piac által nem kellően érzékelhető szempontot kíván érvényesíteni: a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét. Úgy kell javítani az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrások és az életfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. Az elvet egyaránt érvényesíteni kell helyi, regionális és globális szinten. Az elővigyázatosság elve: a kockázatok csökkentése érdekében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti károk következhetnek be a jövőben. Ennek legjellemzőbb példái: a vegyi anyagokkal kapcsolatos problémák, a nukleáris biztonság kérdései és a hosszabb távon fenyegető globális éghajlatváltozás. A megelőzés elve: a megelőzés egyrészt általában lényegesen gazdaságosabb megoldás az utólagos beavatkozásoknál, másrészt vannak olyan esetek, ahol az eredeti érték semmilyen ráfordítással sem állítható helyre. A modern környezetvédelmi stratégia kulcskérdése, a megelőzés elvének érvényesítése. Ez megköveteli, hogy a környezetvédelem segítse és befolyásolja a technológiai fejlődést, részt vegyen annak támogatásában, pld: környezetbarát termékek elterjesztése stb. A partneri viszony elve: meg kell teremteni az egyes közigazgatási szintek egymás közötti hatékony és folyamatos együttműködésének, valamint a vállalkozások és a közigazgatás közötti együttműködés feltételeit. A szubszidiaritás elvét követve egyre nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak és társulásaiknak a környezeti problémák megoldásában. A gazdaszemlélet elve: a környezetvédelemnek olyan kötelező feladatai is vannak, amelyek nem kapcsolhatók a piacgazdasághoz, ezért szükség van olyan megoldásokra, amelyek környezetvédelmi és természetmegőrzési célokat valósítanak meg és ehhez biztosítják a gazdasági eszközöket. Az állami példamutatás elve: a magyar és a roman környezetvédelmi stratégia mint hosszútávú európai cselekvési program célként tűzi ki az állami és önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történő cselekvés. A szennyező fizet elve: a szabályozásnak egységes jogelveken kell nyugodnia, a büntetések és bírságok esetében a felróhatóság és a felelősség is lényeges döntési szempont, míg a szabályok betartása esetén alkalmazott megoldásoknál (díj, járulékrendszer) a szennyező fizet elvet egyértelműen kell érvényesíteni. Ellenőrző kérdések, feladatok az 1. modulhoz 1. Gyors teszt a képzésen résztvevők számára. A feladat: Öt perc leforgása alatt tetszőleges sorrendben írják le, mi a tananyagunk első moduljának a címe és milyen alfejezetekkel, válogatott témakörökkel foglalkozik? 2. Mit nevezünk a családok gazdasági keretének? 3. Mi az, amit szemelőtt kell tartani a vállalkozásaink kialakulásával kapcsolatban? 4. Mi jellemző a családok tevékenységére? 5. Mivel találkozunk nap mint nap a háztartások tevékenységében, és milyen fontos dolgokat gondol át és beszél meg a család ezzel kapcsolatban? 6. Melyik században kezdték úgy értelmezni a vállalkozót,mint kockázatvállalót? 7. Fogalmazzák meg a vállalkozás meghatározását és sorolják fel alapvető céljait, feladatait. 8. Önök szerint hogyan értelmezhető a vállalkozó fogalma? 9. Ha a család működését áttekintjük megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat. Sorolják fel, melyek azok! 10. Írják le saját elképzelésük szerint mit nevezhetünk vállalkozási folyamatnak, és miként lehet a vállalkozói ötlettől a profit megvalósításig eljutni? 11. A vállalkozói ötletek meghatározását követően végig kell gondolni az ötlet 12. megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket és mégvalamit megvizsgálunk. Mi az amit vizsgálni kell? 13. Melyek a vállakozói érdekstruktúra fő összetevői? 14. Gyakorlati szimuláció: Hallgatóink a gyakorlati életből merített termelési vagy vállalkozói ötlet alapján hozzanak

10 10 FOLYAMATMENEDZSER létre egy működőképes vállalkozást és építsék be a tevékenységet ismertető szövegbe a vállakozások típusjegyeit. 15. Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? 16. Kik a gazdasági élet szereplői? 17. Milyen rendkívül fontos 3 kérdést kell megfogalmaznia a termelőknek és a szolgáltatóknak, és hallgatóink hogyan válaszolnának ezen kérdésekre? 18. Kik a gazdasági élet főbb szereplőiglobális vagy makrógazdasági szinten 19. Melyek a termelési tényezők, sorolják fel őket és néhány mondatban fejtsék ki mindegyikkel kapcsolatban a véleményüket? 20. Mint azt előző tanulmányaink anyagából és a való világban élő családok tevékenységéből ismerjük, háztartásként mindannyiunkat a legkisebb szinten működő gazdasági egységként ismer el a társadalom, mert jövedelmeink és költségeink vannak. Építse fel Ön is saját családja optimálisra tervezett egyéves költségvetését, hónapokra lebontva. Bevételek, kiadások, adók, illetékek stb, majd határozza meg tetszés szerint a költségvetési hiányt vagy többletet, ha tudjuk, hogy: Összjövedelem Összköltség = Többlet vagy Hiány. 21. A közgazdaságtan és a vállalkozási szakirodalom alapján a fogyasztók mindig jövedelmeik függvényében hozzák meg racionális gazdasági és pénzügyi döntéseiket. Ezen törvényszerűség alapján állítjuk, hogy: abban az esetben, ha a fogyasztó vásárlóereje, jövedelme csökken, akkor megemelkedik a vásárlási kedve és fordítva. Igaz ez az állítás vagy hamis? 22. Készítsenek el egy 3-4 oldalas beadványt Környezetvédelmi Magánlevél címmel, melyet fafeldolgozással (asztalos műhely) foglalkozó és autómosó szolgáltatást biztosító barátaiknak címeznek, melyben felhívják az ismerős vállalkozók figyelmét a globális felmelegedés és az üvegház hatás ijesztően problematikus helyzetére és néhány stratégiai elemet is bele foglalnak a modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei alapján. Felhasznált irodalom 1. Domokos Ernő - Krájnik Izabella, Cégmenedzsment, 2006, Alutus Kiadó, Csíkszereda, ISBN , oldal, oldal 2. Főcze Gyula, Sikerakadémia, 2006, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, ISBN (10) , , oldal; 3. informax@informax.hu; 4. Robert D. Hisrich, Michael P. Peters, Vállalkozás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN, , oldal ; 5. profitcentrum@shp.hu 6. Virgil Balaure, Marketing, Editura Uranus, 2003, ISBN , Pag Feladatok megoldása Tanári útmutató Az oktató 2 óra alatt felvezeti az 1-es Modul tartalomjegyzékét és a számozott alfejezetek főbb gondolatait bemutatja a hallgatóknak. Minden alfejezet lényegének az ismertetésére tetszés szerint annyi időt szán, hogy a hallgatóknak maradjon idejük kérdéseket tenni és az oktató, amennyiben helyben nem akar válaszólni összeírja az elhangzott kérdéseket és a gyakorlati órán megválaszólhatja azokat, esetleg feladatként adja ki a fogékonyabb hallgatóknak, hogy a tananyag elolvasása után, ők maguk válaszólják meg az elhangzott kérdéseket. Ezáltal is jobban elmélyíthetik az ismereteket. A gyakorlati órák alatt melyek két két órát vesznek igénybe és összesen 3 óra 50 percet tartanak, mert két óra után ajánlatos 10 perc szünetet tartani az itt következő kérdésekre, feladatokra a hallgatók kell megadják a helyes válaszokat, lehetőleg írásban, de mindez interaktív kollokvium (beszélgetés) formájában is történhet, a következő képp: 1. kérdés: Gyors teszt a képzésen résztvevők számára. A feladat: Öt perc leforgása alatt tetszőleges sorrendben írják le, mi a tananyagunk első moduljának címe és milyen alfejezetekkel, válogatott témakörökkel foglalkozik? 1. válasz: A tananyag első moduljának és alfejezeteinek címe, amelyekkel részletesebben is foglalkozik a következő: Modul: A vállalkozási folyamatok megismerése a. A vállalkozások kialakulása és meghatározása b. A vállalkozó fogalma c. Vállalkozói mozzanatok d. A vállalkozási folyamat e. Az üzleti vállalkozás f. A vállalkozás gazdálkodásának alapvető problémája és a termelési tényezők 2. kérdés: Mit nevezünk a családok gazdasági keretének?

11 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése válasz: A család gazdasági kerete a háztartás. 3. kérdés: Mi az, amit szemelőtt kell tartani a vállalkozásaink kialakulásával kapcsolatban? 3. válasz: A vállalkozások kialakulásával összefüggésben először is azt kell szemelőtt tartanunk, hogy az ember eredeti közege a család. 4. kérdés: Mi jellemző a családok tevékenységére? 4. válasz: A család tevékenysége az élet mindennapi önfenntartási-, szükséglet- kielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. 5. kérdés: Mivel találkozunk naponta a háztartások tevékenységében, és milyen fontos dolgokat gondol át és beszél meg a család ezzel kapcsolatban? 5.válasz: A háztartásban az élettevékenység teljességébe beágyazottan, annak aláren-delten naponta találkozunk a vállalkozás csíráival, amikor a család átgondolja, megbe-széli azt, hogy: hogyan növelje bevételét ( gondolva erőforrásaira, idejére, tehetségére emberi életmódjára)? mikor, mire és hogyan használja fel meglévő erőforrásait? milyen nem várt események jöhetnek közbe, amelyek meghiúsítják a kitűzött cél elérését? 6. kérdés: Melyik században, pontosabban, melyik évben kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázatvállalót? 6. válasz: A korai középkorban a termelők áruját távoli földrészre szállító és ott értékesítő személyt tekintették vállalkozónak, aki személyes és részben tőke kockázatot is vállalt. A 17.században, vagyis az 1700-as években kezdték úgy értelmezni a vállalkozót, mint kockázat vállalót. 7. kérdés: Fogalmazzák meg a vállalkozás meghatározását és sorolják fel alapvető céljait, feladatait. 7. válasz: Meghatározás. A vállalkozások olyan termelő vagy szolgáltató entitások, melyek üzletszerű gazdasági tevékenység során bevételre tesznek szert Cél: stabilitásra való törekvés, nyereség elérése; Gazdaság: társadalmi alrendszer; Termelés fogyasztás; Termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő egyszerű/bővített előállítás során fogyasztói igények kielégítésére, csak olyat kell előállítani, amely fogyasztói igényt elégít ki 8. kérdés: Önök szerint hogyan értelmezhető a vállalkozó fogalma? 8. válasz: Napjainkban a vállalkozó fogalma kibővült, ide kell érteni az egyéni vállalkozót, aki egy személyben vállalatvezető, üzletember és újító is. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas vállalkozások, a gazdasági társaságok is. 9. kérdés: A család működését áttekintve megfogalmazhatjuk a vállalkozásra jellemző mozzanatokat. Sorolják fel, melyek azok! 9. válasz: a vállalkozásra jellemző mozzanatokat, melyek a következők: eredményre többnyire pénzjövedelem növelésére való törekvés és gazdasági racionalitás (ésszerűség), gazdálkodási, azaz erőforrás-felhasználási-, kombinálási-, szervező- és szabályozó döntések, számolás a gazdálkodási folyamatok bizonytalansági és kockázati tényezőivel. 10. kérdés: Írják le saját elképzelésük szerint mit nevezhetünk vállalkozási folyamatnak, és miként lehet a vállalkozói ötlettől a profit megvalósításig eljutni? 10. válasz: Minden vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy indításának milyen körültekintő az előkészítése. Legfontosabb kérdés egy vállalkozással kapcsolatban: Életképes-e az ötlet, amelyre a vállalkozás épül, és reálisan mérte-e fel a vállalkozó az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket? A vállalkozói ötlet alapja, valamely eddig még ki nem elégített fogyasztói igény felismerése. A vállalkozó tehát egy jó ötlet révén megtalálja azt az igényt, amit termékekkel illetve szolgáltatással ki tud elégíteni vagy fel tud kelteni. 11. kérdés: A vállalkozói ötletek meghatározását követően végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket. Mi az amit vizsgálni kell? 11. válasz: Az ötlet megfogalmazása után végig kell gondolni az ötlet megvalósíthatósá-gát befolyásoló tényezőket és vizsgálni kell:

12 12 FOLYAMATMENEDZSER a piacot, a gazdasági, társadalmi környezetet, a pénzügyi lehetőségeket, a műszaki, technikai feltételeket. 12. kérdés: Melyek a vállakozói érdekstruktúra fő összetevői? 12. válasz: a. Tőketulajdonosi érdek. Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. b. Vállalkozói érdek. A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye. c. Munkavállalói érdek. A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye. d. Szervezeti érdek. Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott formája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény. 13. kérdés: Gyakorlati szimuláció: Hallgatóink a gyakorlati életből merített termelési vagy vállalkozói ötlet alapján hozzanak létre egy működőképes vállalkozást és építsék be a tevékenységet ismertető szövegbe a vállakozások típusjegyeit. 13. válasz: Például a Reménység KFT, Temesvár. Boldogság sétány 36. Telefon, Fax, Mobil, Egyéb elérhetőségek. Tulajdonosok és az alapító tőke százalékarányos megoszlása, Tevékenységi terület pl. autóalkatrész gyártás. Nyersanyag szükséglet, termelési terv a kereslet vagy a megrendelések, szerződések alapján. Piaci szegmensek, kiknek szállítanak? Mennyit havonta, évente? Mennyi a tervezett összbevétel, a kiadások értéke stb. Nyereséges tevékenységet folytatnek vagy veszteségesek? Követni kell a típusjegyeket, melyek a következők: 1. Az üzleti vállalkozás célja: Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése. 2. Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe: A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket. 3. A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is). 4. A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke érté-kesülését nyereséghozó képességét szolgálja. 5. A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére. 6. A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen. 14. kérdés: Mi a közgazdaságtan és egyben a vállakozások alapvető problémája? 14. válasz: E tudomány alapvető problémaja, mint minden gazdasági entitásnak így a vállakozásoknak is nem más, mint a nemzeti és globális fogyasztói ígények maximális minőségi és technikai szinten történő kielégítése, hozzáférhető árakon, miközben a profit realizálása és maximalizálása a figyelem központjában marad. 15. kérdés: Kik a gazdasági élet szereplői vállalati, az az mikrogazdasági szinten? 15. válasz: A gazdasági élet szereplői vállalati, az az mikrogazdasági szinten a családok, vállalkozások és az állam 16. kérdés: Milyen rendkívül fontos 3 kérdést kell megfogalmaznia a termelőknek és a szolgáltatóknak, és hallgatóink hogyan válaszolnának ezen kérdésekre? 16. válasz: Három rendkívül fontos kérdés merül fel az értékteremtésben és pedig: Mit termeljünk (szolgáltassuk)? Hogyan termeljünk (szolgáltassunk)? Kinek termeljünk (szolgáltassunk)? 17. kérdés: Kik a gazdasági élet főbb szereplői globális vagy makrógazdasági szinten? 17. válasz: A makrogazdasági szereplők vagyis a globális gazdasági élet főbb szereplői azok a háztartások ágazata(szektora), vállalatok ágazata, állami vagy kormányzati ágazat, bankrendszer, nonprofit szektor és a külföld (import-export). 18. kérdés: Melyek a termelési tényezők, sorolják fel őket és néhány mondatban fejtsék ki mindegyikkel kapcsolatban a véleményüket? 18. válasz: Legfontosabb termelési tényezők a munka, a tőke, a természeti erőforrások, a vállalkozó és a vállalkozói-

13 I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése 13 készségekkel, az információ valamint az idő. Ezek közül is elsőbbséget élvez a vállalkozói készségekkel megáldott vállalkozó, hisz az összes többi tényező fölösleges lenne, ha nem volna, aki azokat a fogyasztók, az emberiség legváltozatosabb igényeinek kielégítése érdekében, a vállakozások küldetésének valamint specifikus céljainak a megvalósítására aggregáltan (összevontan) és hatékonyan irányítaná. 19. kérdés: Mint azt a tanulmányaink anyagából, és a való világban élő családok tevékenységéből ismerjük, háztartásként mindannyiunkat a legkisebb szinten működő gazdasági egységként ismer el a társadalom, mert jövedelmeink és költségeink vannak. Építse fel Ön is saját családja optimálisra tervezett egyéves költségvetését, hónapokra lebontva. Bevételek, kiadások, adók, illetékek stb, majd határozza meg tetszés szerint a költségvetési hiányt vagy többletet, ha tudjuk, hogy Összjövedelem Összköltség = Többlet vagy Hiány. 19. válasz: Minden hallgató elkészíti saját valós vagy kitalált jövedelmeinek és kiadásainak egyhavi, majd egész éves mozgásait és a képlet alkalmazásával megállapítja, jó pénzügyi mutatókkal rendelkezik-e a családja vagy válságos helyzetben találtatik. Példának okáért, ha valakinek Ft jövedelme van havonta, az éves összesítése Ft x 12 hónappal, egyenlő lesz 2,4 millió Ft jövedelem/év. Utána a kiadások rovatba felvezeti a kiadásait, ami pl Ft/hó. Éves szintű kiadásai tehát a következő képpen alakulnak: Ft x 12 hónappal egyenlő és a két eredmény különbözete adja a képletszerinti költségvetési többletet. stb Amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket a családi költségvetés hiánnyal zár. Egy utolsó változat az lehet, ha a család kiadásai megegyeznek a bevételekkel. Ebben az esetben az eredmény nulla lesz. Ez se nem veszteség, se nem nyereség, hanem családunk a rentabilitás küszöbén tengődik. Költségvetési korlátok bevezetésével a mérleg pozitív irányba billen és eltávolodik családunk a kritikus ponttól, amit még fedezeti pontnak is szoktunk nevezni. 20. kérdés: A közgazdaságtan és a vállalkozási szakirodalom alapján a fogyasztók mindig jövedelmeik függvényében hozzák meg racionális gazdasági és pénzügyi döntéseiket. Ezen törvényszerűség alapján állítjuk, hogy: abban az esetben, ha a fogyasztó jövedelme, vásárlóereje csökken, akkor megemelkedik a vásárlási kedve. Igaz ez az állítás vagy hamis? 20. válasz: A fogyasztó mindig jövedelmei függvényében dönt és, ha több a pénze, nagyobb a vásárlóereje is. Nagyobb vásárlóerővel pedig logikus, hogy nem csökken a fogyasztó vásárlói kedve, hanem növekszik. Tehát az a kijelentés, miszerint, ha csökken a jövedelme, megemelkedik a vásárlási kedve hamis. 21. kérdés: Készítsenek el egy 3-4 oldalas beadványt Környezetvédelmi Magánlevél címmel, melyet fafeldolgozással (asztalos műhely) foglalkozó és autómosó szolgáltatást biztosító barátaiknak címeznek, melyben felhívják az ismerős vállalkozók figyelmét a globális felmelegedés és az üvegház hatás ijesztően problematikus helyzetére és néhány stratégiai elemet is bele foglalnak az alfejezetben található modern környezetvédelmi menedzsment alapelvei figyelembe vételével válasz: Az oktató dönti el, melyek azok az említett alfejezetben megjelenő fogalmak, amelyeknek meglátása szerint szerepelniük kell a hallgatók Környezetvédelmi Magánlevelében.

14

15 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig Fejlesztő: Főcze Gyula

16 Tartalomjegyzék 2.1. Vezetéstudományi ismeretek Vállalatgazdaságtan Marketingmix a vállalkozásban A vállalkozás piaci magatartása A vállalkozói innováció és az innovációs lánc Termelésmenedzsment és a szolgáltatások Állóeszköz gazdálkodás Fórgóeszköz gazdálkodás Pénzgazdálkodás és vállalati finanszírozás Csődeljárás és újraszervezés... 34

17 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig Vezetéstudományi ismeretek A vezető sikerének számos fontos feltétele van: ismernie kell saját személyiségét, tulajdonságait, reakcióit és a másokban hatást kiváltó személyiség eszközeit, a vezetés folyamatát és módszereit, a szervezetfejlesztés stratégiáit, a döntési folyamatok irányításának fortélyait, a konfliktuskezelés módjait, működtetnie kell ellenőrzési mechanizmusokat. Mindezek birtokában rendelkeznie kell az önszervezés komplex készségével. A vezetési ismeretek fejezeten belül a vállalkozó megszerezheti azon ismereteket, elsajátíthatja azokat a képességeket és készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eredményesen irányítsa vállalatát. Ezek közül a legfontosabbak a következők: - Személyiségtípusok, - a vállalkozó személyisége, - az együttműködési készség, - a szervezeti kapcsolatok, - az analitikus gondolkodás, - az önismeret valamint a vezetéstudományi funkciók és folyamatok ismerete. A vezetés folyamata a célkitűzéstől, a cél eléréséig kifejtett vezetői tevékenységsorozat. A vezető e tevékenységeket vezetői funkciók gyakorlásán keresztül látja el. Ezek a vezetési funkciók: a tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, nevelés. A vezetési funkciók jellemzői A funkciók gyakorlati alkalmazása során egyik vezetői funkció sem fontosabb a másiknál. A vezetői szakmai feladatok jellege, a vezetés szintje, a szervezet struktúrája (külső és belső környezete), valamint a vezető és a beosztottak személyisége befolyásolja, hogy adott időszakban melyik funkció kerül jobban előtérbe. A vezető munkája során egyidejűleg különféle feladatokat lát el, amiből következik, hogy szinte naponta gyakorolja valamennyi funkcióját. Ez természetes is, hiszen az egyes tevékenységek a tervezés, míg mások a szervezés vagy éppen a szabályozás fázisában vannak. A funkció jellege olyan, hogy egymást is tartalmazhatják. Így például az ellenőrzés folyamatában a tervezési, szervezési, szabályozási, ösztönzési és minősítési funkciókat is megtalálhatjuk. Minden vezetői funkció ellátásához szükség van megfelelő információn alapuló döntésre, vagyis a cselekvési változatok közötti választásra. Ha a vezető ezeket tudatosan alkalmazza, akkor célirányos tevékenységről beszélhetünk. A vezetési funkciók ekkor összehangoltan és pozitívan fejtik ki hatásukat. Ha a vezető csak ösztönösen dolgozik, akkor az egyes funkciók valamilyen mértékben érvényre jutnak ugyan, de összhatásuk már kevésbé hatékony. Tervezési funkció A tervezés a vezetésnek az a funkciója, amelynek során a célhoz vezető utakat, lehetőségeket és eredményeket fogalmazza meg. Ennek fő fázisai: tájékozódás, információ-szerzés; alternatívák kidolgozása; terv-döntés; részlettervek. Szervezési funkciók A szervezés az a funkció, amely a meghatározott cél (terv) megvalósítása érdekében a munka-folyamatok és azok végrehajtására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének tartalmi és formai előírásaira, a munkaerő, a munka tárgya, a munkaeszköz és módszer optimális összehangolására irányul. A vezetőnek szervezési funkciója gyakorlása során két fő tevékenységet kell ellátnia; az egyik saját munkájának racionális megszervezése, a másik a hozzá közvetlenül tartozó gazdasági egységek, munkahelyek feladatainak megszervezése. Ha a szervezési tevékenység tartalmát a szervezet céljainak függvényében vizsgáljuk, akkor a vezető szervezési feladatai a következők: folyamatok racionális kialakítása, a szervezetek létrehozása, fejlesztése, a szervezetek működésének formai és tartalmi kidolgozása, termelési erőforrások (ember, gép, anyag eszköz) optimális összhangjának megteremtése. Koordinálás, szabályozási funkció A szabályozás az a funkció, amelynek során a célirányos tevékenység érdekében a vezető eljárási szabályokkal, belső előírásokkal a koordinált munkavégzést segíti elő. Ezen funkció gyakorlásával a vezető nagymértékben csökkentheti a koordinálatlan tevékenységeket. Munkatársai részére aránylag hosszú távon világossá és egyértelművé teheti, hogy bizonyos kérdésekben miképpen szükséges dolgozniuk. A szabályozásnál fontos szempont, hogy összhangban legyen a felsőbb vezetés szabályozásával (például az alsószintű vezetés esetén a középszintű vezetéssel). Ezen kívül lényeges még, hogy csak olyan módon szabályozzon a vezető,

18 18 FOLYAMATMENEDZSER hogy az ne merevítse le az operatív munkavégzést. Ösztönzési funkció A vezető ezen funkciójának gyakorlása során mozgósítja, készteti munkatársait a szervezeti célok elérése, a konkrét feladatok végrehajtása érdekében. Az ösztönzésnél döntő kérdés annak az elvnek a betartása, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen, egymással összhangban kerüljenek alkalmazásra. Ellenőrzési funkció Az ellenőrzési funkció lényege olyan visszacsatolás, amelynek során a vezető a tények megállapításával megalapozza elemzési és értékelési tevékenységét. A vezető ellenőrzési funkciójában méri: koncepcióinak, célkitűzéseinek valóságos hatékonyságát; a feladatmeghatározás, utasítás, előírás, szabályozás helyességét; a végrehajtó folyamatok (emberek tevékenysége, eszközök, berendezések működése) megvalósulását; az eredményeket, a működés hatékonyságát (beleértve a saját működését is); a kitűzött feladatoktól és az előírt követelményektől való eltérést. Minősítési funkció A minősítési funkció célja az egyén munkájának, szakmai helytállásának vezetők esetében vezetési alkalmasságának megítélése. A minősítés tisztázza a vezető véleményét a beosztott személyiségéről és munkájáról. A folyamatos, rendszeres minősítés szolgáltat kiinduló pontot az előléptetéshez, jutalmazáshoz, avagy elmarasztaláshoz. Alapja a pontos követelmény-rendszer, valamint a teljesítmények tárgyilagos rögzítése. Nevelési funkció A nevelés komplex fogalom. A felnőttek nevelésének, akárcsak a gyermekek nevelésének fogalmába beletartozhat az ismeretgyarapítás (oktatás), valamint a személyi tulajdonságok alakítása, formálása. A munkahelyen a nevelés célja a leghatékonyabb munkavégzésre való felkészítés és a cég (vállalkozás) iránti pozitív magatartás, végső soron az elkötelezettség kialakítása. A munkatársak számára a vezető magatartása viselkedési norma lehet. A minta (modell) után való igazodás és az utánzási mechanizmus a beosztottakból azonosulási hatást válthat ki a vezető iránt. Az emberek elsősorban azokat utánozzák, akiket valamilyen szempontból sokra tartanak, s azokkal azonosulnak, akiket kedvelnek, szeretnek és tisztelnek. A vezetőnek minden megmozdulásában példáznia kell a szó és a tett egységét. Így képes meggyőzően képviselni a munkaerkölcsre, munkafegyelemre vonatkozó követelményeket. A vezetés folyamata és kapcsolódó területei Bemutatjuk azoknak a képességeknek és készségeknek a fontosságát, amelyek nélkülözhetetlenek a vezetői munkában. A legfontosabbak: kommunikációs kultúra, előadói és íráskészség, stratégia gondolkodás a tárgyalások során, üzleti etikett és protokoll, valamint az üzleti etika normáinak ismerete és gyakorlása. A vezetés alapvetően gyakorlati tevékenység, hiszen a vezetői munka mindig konkrét körülmények között zajlik. Éppen ezért az elmélet azt sohasem tudja megmondani, hogy adott esetben pont mit kell tenni. A helyzetek, amelyekben a vezetés tevékenykedik, gyakorlatilag egyediek, a vezetettek pedig emberek. Emberek, akiket a közös cselekvés során is befolyásolnak saját céljaik, érdekeit stb. Éppen ezért a kulcskérdés, hogy ki a jó vezető, aki képes úgy vezetni a csapatát, hogy az eredményeket produkáljon. Érdemes Montgomery tábornagy a sokak által Monty-nak nevezett idevágó parancsnoki elveit megismerni. Elhagytam Angliát, hogy a hadvezetést a harctéren gyakoroljam. A sokéves munkának és tapasztalatnak most a gyakorlatban kell vizsgáznia. De még nem fejtettem ki azokat az általános vezetési elveket, amelyek az elmúlt évek alatt fokozatosan kialakultak bennem, és amelyeket már 1934-ben hirdettem, amikor a quettai törzskollégium főelőadója voltam. Szilárdan hiszem, hogy a parancsnoklásnak és a vezetésnek ezek az elvei játszották a legnagyobb szerepet elért sikereimben. Bár sok mindent kell elmondanom a parancsnoklási elveimről, azt egy szóban foglalhatom össze: vezetés. Én a vezetést következőképpen határozom meg: Az a képesség és akarat, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és a jellem, amely bizalmat sugall. A képesség egymagában nem elég, a vezetőnek akarni is kell a képességet használni. Ekkor vezetése igazságon és jellemen alapszik. A célnak igaznak kell lennie és a jellemnek akaraterővel kell rendelkeznie. A vezetőnek, miután mindent elmondott és megtett, hatékonyan befolyást kell gyakorolnia a vezetettekre és ennek foka az illető egyéniségétől függ az izzástól, amelyre képes, a lángtól, amely benne ég a vonzástól, amely a szíveket feléje fordítja.

19 II. MODUL Az önmegvalósító vállalkozások gazdasági és pénzügyi folyamatai: az ötlettől a nyereségig 19 Összefoglalás A vezetés alapvető gyakorlati tevékenység és mindig konkrét körülmények között zajlik. A helyzetek, amelyekben a vezetés folyik egyediek, ezért kulcskérdés, hogy rendelkezik-e a vezető azokkal a képességekkel és akarattal, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és rendelkezik-e olyan hitelt érdemlő jellemmel, amely bizalmat sugall. A vezetés folyamata a célkitűzéstől a cél eléréséig kifejtett vezetői tevékenység-sorozat. E tevékenységeket vezetői funkciók: tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, nevelés gyakorlásán keresztül látja el. A funkciók kölcsönösen összefüggnek, de mindegyiküket befolyásolja a külső politikai, gazdasági, jogi, földrajzi, piaci stb. környezet, valamint a vállalat különböző egységei, a döntési mechanizmusok és az információmenedzsment. A kommunikáció az információk összegyűjtése, feldolgozása, célspecifikus interpretációja és az információcsere koordinálása a vezetési folyamat és a vállalkozás működésének fontos tényezője. Az üzleti életben a kommunikáció minősége nemcsak hatással van vezetőről és a vállalatról alkotott véleményekre (személyes és vállalati image), hanem profit képző tényező. A kommunikációs zavarok ezért nem kezelhetők pusztán a vezetői készségek hiányaként. Az adottságok tanulással, gyakorlással készségekké fejleszthetők. A kommunikációs készségfejlesztés több területre bomlik, egyik fontos területe: a tárgyalási stratégiák és taktikák megismerése, a különböző tárgyalási stílusok, érvelési technikák gyakorlása, a meta- kommunikációban rejlő lehetőségek megismerése és tudatosítása. Az üzleti tárgyalás az etikai követelmények és a jogi feltételek alapos ismeretét igényli, és a felek részéről normakövető magatartást vár el, de a siker feltétele az etikett és a protokoll szabályainak betartása is, a rangsorolás gyakorlatának ismerete. A vállalatok egyre nagyobb hányada írásba is foglalja az általa fontosnak és követendőnek tartott értékeket és cselekvési normákat. A vállalat dolgozóinak csapattá szervezése is vezetői feladat. A modern vállalatvezetés tudatosan formálja a belső kapcsolatokat, mert csak a vállalat céljait, törekvéseit értő, és benne a saját szerepét is felismerő munkaerő tud azonosulni a célokkal, ez pedig a munka hatékonyságának irányába hat Vállalatgazdaságtan A vállalatgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a vállalatok működésének elvi alapjaival foglalkozik. Elméleti alapjait több társtudomány interdiszciplinárisan képezi: mikro ökonómia, szervezetelmélet, rendszerelmélet, kontingencia-elmélet, érintett-felfogás, stratégiai szemlélet. A fenti társadalomtudományokról tartalmi összefoglalót a Wikipédia oldalain olvashat! A vállalkozás egy folyamat, amelynek célja a fogyasztók igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások előállítása és értékesítése nyereség (profit) elérésével. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete Marketingmix a vállalkozásban A marketingmix Azoknak az eszközöknek az összességét, amelyek a marketing-célok megvalósítását szolgálják, marketingmixnek nevezik. A vállalkozó számára a módszerek és eszközök számtalan kombinációja áll rendelkezésre, amelyek felhasználásával megvalósíthatja a marketing elképzeléseket. A kombinációk közül ki kell választani a lehető legjobb változatot (keveréket, mixet), amely a legkedvezőbb eredményhez vezet. A marketingmix elemeinek egyik legelterjedtebb csoportosítása az ún. 5P -koncepció: 1. a termék (Product) 2. az ár (Price) 3. az elosztás (Place), vagyis a forgalmazás, az értékesítés helye, 4. az ösztönzés (Promotion), az értékesítés ösztönzése, beleértve a reklámot is, 5. a személyes eladás (Personal Selling).

20 20 FOLYAMATMENEDZSER Az 5P-koncepcióban a termékkel kapcsolatos figyelem a valós igényekhez igazodó, alkalmazkodó használati értékre irányul (beleértve a terméket, termék-csoportot, a márkateremtést, a csomagolás formáját, a szabványosítást stb.). Az elosztás nem egyszerűen elosztás, hanem a fogyasztók megnyerése, meggyőzése, igényeinek, vásárlási szokásainak felismerése. Az ár üzletpolitikai eszköz a célpiac megnyerésére (tisztességes haszon mellett). Az ösztönzés az eladást segíti azzal is, hogy kommunikációs feladatot tölt be az eladó és a vevő között. A személyes eladás (különösen a termelőeszközök piacán) a leghatásosabb kommunikációs eszköz. Ösztönzés, reklám A vállalkozások sok szálon keresztül kapcsolódnak környezetükhöz. A környezet elemeinek feltérképezése, az információk feldolgozása és az ezt követő alkalmazkodás és befolyásolás körfolyamata jelenti a cégek sikeres működésének alapját. A piacbefolyásolás, ösztönzés legfontosabb feladatai a következők: figyelemfelkeltés, tájékoztatás, magatartás pozitív befolyásolása, meggyőzés, cselekvésre ösztönzés, emlékeztetés, a vállalkozás jó hírnevének megalapozása. A piacbefolyásolás több elemből áll. Ezek a következők: reklám, public relations (közösségkapcsolatok), eladásösztönzés (sales promotion), személyes eladás A piac és a piaci szereplők 2.4. A vállalkozás piaci magatartása A piac A piac alapvető feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a fogyasztók és a termelők között, összehangolja a társadalom szükségleteit és a termelést, megteremtse a gazdasági egyensúlyt. A piacokon mindenki eleve kettős szerepben van jelen. Egyrészt mindenki vevő, hiszen a szükségleteinek kielégítéséhez szükséges javakat és szolgáltatásokat a piacon kell beszereznie. Másrészt mindenki eladó. Van, aki termékeit, szolgáltatásait értékesíti, más munkaerejét, ismét mások tőkéjüket, megtakarításaikat, hogy jövedelemhez jussanak. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piac olyan eljárás, amelynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét. Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek a piacokon keresztül lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megoldják a gazdaságszervezés három központi problémáját: Mit? Hogyan? Kinek? A tiszta piacgazdaság mechanizmusa Az ún. tiszta piacgazdaságban a gazdasági szereplők működési mechanizmusának a Mit? (mely javakat, szolgáltatásokat), Hogyan? (hogyan használjuk fel, kombináljuk az erőforrásokat a termelésben/szolgáltatásban), Kinek? (milyen elosztásban kell termelni a javakat) kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozása egy önszabályozó rendszer keretében megy végbe, amelyben a feltételezések szerint a piaci automatizmusok szabályozzák a

I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula

I. MODUL. A vállalkozási folyamatok megismerése. Fejlesztő: Főcze Gyula I. MODUL A vállalkozási folyamatok megismerése Fejlesztő: Főcze Gyula Tartalomjegyzék 1.1. A vállalkozások kialakulása és meghatározása... 3 1.2. A vállalkozó fogalma... 4 1.3. Vállalkozói mozzanatok...

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék GAZDASÁGTAN ELMÉLETI ALAPOK A ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010. TÉMAKÖRÖK 1. A a tantárgy célja,

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 1183-06 és jogi ismeretek A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett

Részletesebben

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító

Részletesebben

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP

Részletesebben

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói Értékorientáció (értékvezérelt marketing) A vevő nem terméket akar vásárolni, hanem problémamegoldást Szükségletkielégítő hasznosság Gyakorlati Társadalmi Érzelmi 3 A vevő problémája

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó A MARKETING ALAPJAI Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): www.uti.bme.hu 2011. ősz Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói Tk.1.fejezet MARKETING Csodafegyver Értékesítés A menedzsmenttudományok

Részletesebben

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 1 Bevezetés nincsen vállalati információs rendszer vállalat nélkül az IT csak eszköz IR megértése vállalat működésének

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató

HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató Felhívás kódszáma: EFOP-3.6.1-16-2016-00017 HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért Szemerédi Eszter PhD hallgató Nemzetköziesítés, oktatói,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Partnerség a jövő nemzedékéért. FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága

Partnerség a jövő nemzedékéért. FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága Partnerség a jövő nemzedékéért FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága Vajon milyen lesz a világ amikor minden gyermek tudást és esélyt kap ahhoz, hogy családi, anyagi, társadalmi hátterétől

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

1. Vállalkozói alapismeretek

1. Vállalkozói alapismeretek 1. Vállalkozói alapismeretek Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői: a kitűzött célok megvalósítására viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység mindig profitorientált,

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása AZ INNOVÁCIÓRÓL A VÁLLALKOZÁSOKNAK EGYSZERŰEN 2016 www.glosz.hu IGÉNYFELMÉRÉS Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Adózott eredmény Kötelezettségek Társasági

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 04 / 155 /2012. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2012. május 15. 8.00. óra Minősítő neve: Pankucsi Zoltán Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti

Részletesebben

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít A MARKETING TERÜLETEI Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít Az Alcatel multinacionális nagyvállalat hálózati kommunikációs rendszerek, tartalomszolgáltatási megoldások fejlesztője.

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben