Tájékoztatás állatvédelmi ügyek intézéséről

Átírás

1 Tájékoztatás állatvédelmi ügyek intézéséről Részletes tájékoztatás az ügymenetről: Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) számú Korm. rendelet 1. (1) bekezdésében a Kormány elsőfokú állatvédelmi hatóságként a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja: Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése - ellenőrzése Veszélyes állatok (kivéve: veszélyes eb) tartásának engedélyezése ellenőrzése Ebrendészeti feladatok ellátása ebösszeírás végzése Állatvédelmi bírság kiszabása Állatvédelmi ügyek fajtái: 1. Állatvédelmi panaszok kivizsgálása 2. Hatósági eljárások - Állattartási általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés - Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés - Állatvédelmi bírság kiszabása - Veszélyes állatok tartásának engedélyezése, ellenőrzése - Ebösszeírás 1. Hatósági eljárások Ügyfél kérelmére indult eljárásnál a bejelentőnek 3.000,- Ft eljárási illetéket kell lerónia (illetékbélyeg formájában), és nevesíteni kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság szakvéleményének figyelembe vételével, helyszíni szemlét követően a bizonyítási eljárás végeztével elutasító, korlátozó vagy tiltó határozat születik. A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti. Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Mulasztás esetén a 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet értelmében állatvédelmi bírság szabható ki. A bírság alapösszege ,- Ft. Állattartási általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés A Kormány az Ávt a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotta a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló, 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet.

2 1. (1) (2) A rendőrség képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.(3) 2. A jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, amely eljárásba szakhatóságként bevonja a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt annak elbírálása kérdésében, hogy az állatotthonban az állattartás körülményei megfelelnek-e az állatvédelmi és a járványügyi követelményeknek. 3. Ha a jegyző, illetve a járási hivatal az Átv aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni. 4. (1) A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (2) A jegyző, illetve járási hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is. 5. Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az állatok nyilvántartása (1) A járási hivatal, illetve a jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. (2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a járási hivatal, illetve a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását. 8. Ez a rendelet április 1. napján lép hatályba. Az állat tartásának az Ávt. szerinti általános szabályai: 4. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 5. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatok számára azok természetes viselkedését is figyelembe véve biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

3 (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. (6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések A Kormány az Ávt a (3) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotta a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010. (II. 26.) számú Korm. rendeletet, mely többek között az alábbiak szerint rendelkezik: 13. Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), ha ismert az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről. 14. (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. (3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. (4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását. (5)Tilos a) kistestű ebet 10 m 2 -nél, közepes testű ebet 15 m 2 -nél, nagytestű ebet 20 m 2 -nél kisebb területen tartósan, b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve, c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani. (6)Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m 2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

4 (7) Amennyiben ebet futólánccal vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél. (8)A csoportosan tartott állatok esetében hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez. (9)A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet. (10) A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni. (11)Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására. (12)Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos. (13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. (14)Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására. (15)Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani. (16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák. 15. (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek, illetve az ember biztonságát. (2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtttartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani. 16. (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad. (2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni, b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja. (3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. (4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható. (5)Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

5 17. (1) Belterület közterületén kivéve az ebek futtatására kijelölt területet ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. (3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell. Veszélyes állatok tartásának engedélyezése, ellenőrzése Az Ávt. veszélyes állatok tartásával kapcsolatosan az alábbi jogszabályi helyeket sorolja jegyzői hatáskörbe: 20. (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek. (2)A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni: a)különösen veszélyes állatfajok, b)közepesen veszélyes állatfajok, c)elővigyázatosságot igénylő állatfajok. (5)Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. 21. (1)A különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő átvagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. (2)A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyelet átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. (3)Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását, elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. (3a)Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá tartozó hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni. (4)A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével. (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. (6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének megakadályozásáról.

6 (7) A természetvédelmi hatóság nyilvántartja a)az állat tulajdonosának nevét és címét, b)az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, c)az állat tartási helyét, d)az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit, e)egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat. (8)A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet. 22. (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell. (2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. 23. (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el. (2) Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. Ebösszeírás január 1-től az Ávt. 42/B. -a ismét a jegyző hatáskörébe utalja a kerületben található ebek összeírását: 42/B. (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. (2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. (4) bekezdés szerinti adatokat. (3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. (4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.

7 (5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Alkalmazott jogszabályok: 334/2006. (XII.23.) Korm. rend. az állatvédelmi hatóság kijelöléséről, évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről, 245/1998. (XII. 31.) Korm. rend. a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről, 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról. Kapcsolódó jogszabályok: 1. A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM FVM-NKÖM-BM együttes rendelet. Egyéb jogszabályok 1. 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról. 2. A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet. 3. Az állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet Ügyintézési határidő: 21 nap, ami egy esetben meghosszabbítható. (A határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a szakhatósági véleménykérés ideje, stb.) Vonatkozó jogszabályi hely: Ket. 33. (1)-(9) bekezdései. A települési önkormányzat jegyzője más állatvédelmi hatóságokkal (járási hivatal, Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség) együttműködve jár el az alábbi esetekben: - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvényben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése során. - Az állatvédelmi bírság kiszabásánál. - Állattartástól eltiltás a kedvtelésből tartott állat esetén. - Haszonállattartástól való eltiltás 2-8 éves időtartamra, valamint az állattartási körülményeire és egészségi állapotára vonatkozó jelentéstételre kötelezés. - Az állattartó kötelezése állattartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági haszonállatok egyedeinek mekkora területre van szüksége; továbbá az OTÉK meghatározza, hogy egy település adott igazgatási területének jellegétől függően mezőgazdasági építmény elhelyezésére van-e lehetőség illetve az adott lakóterület mekkora százalékát lehet beépíteni;

8 a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet alapján: sertések tartásának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet alkalmazásában: a) sertés: tenyésztés vagy hizlalás céljából tartott különféle korú sertés (Sus scrofa var. domestica), b) kan: tenyésztésre szánt ivarérett hímivarú sertés, c) kocasüldő: ivarérett nőivarú sertés az első fialásig, d) koca: a nőivarú sertés megnevezése az első fialás után, e) anyakoca: a nőivarú sertés megnevezése a fialás és a malacok elválasztása közötti időszakban (szoptató koca), f) szárazonálló koca: a nőivarú sertés megnevezése a malacok elválasztása és a következő fialás közötti időszakban, g) malac (szopósmalac): a sertés megnevezése születésétől elválasztásig (utónevelés kezdetéig), h) utónevelt malac: a sertés megnevezése az elválasztástól tízhetes életkorig, i) hízó, illetve süldő: a sertés megnevezése tízhetes kortól vágásig, illetve tenyésztésbe állításig A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó számára a termékenyített kocasüldők és a kocák kivételével legalább a következő akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani: a) 10 kg-nál kisebb élősúlyú sertések számára 0,15 m 2 -es, b) 10 és 20 kg közötti élősúlyú sertések esetében 0,20 m 2 -es, c) 20 és 30 kg közötti élősúlyú sertések esetében 0,30 m 2 -es, d) 30 és 50 kg közötti élősúlyú sertések esetében 0,40 m 2 -es, e) 50 és 85 kg közötti élősúlyú sertések esetében 0,55 m 2 -es, f) 85 és 110 kg közötti élősúlyú sertések esetében 0,65 m 2 -es, g) 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m 2 -es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia A termékenyített kocasüldők, illetve kocák csoportos tartása során minden egyes termékenyített kocasüldő számára legalább 1,64 m 2, minden egyes koca részére legalább 2,25 m 2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. A 6 egyednél kevesebbet tartalmazó csoport esetén az akadálytalanul használható alapterületet 10%-kal növelni kell. A 40 vagy ennél több egyedet tartalmazó csoport esetén az akadálytalanul használható alapterület 10%-kal csökkenthető A padozatfelületnek kell megfelelnie az pontokban foglaltaknak A termékenyített kocasüldők esetében az pontban előírt minimális alapterületből egyedenként legalább 0,95 m 2 legyen tömör, szilárd padozatfelület, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások A vemhes koca esetében az pontban előírt minimális alapterületből egyedenként legalább 1,3 m 2 legyen tömör, szilárd padozatfelület, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások A betonból készült rácspadozatnak meg kell felelnie az alábbiaknak:

9 A nyílások szélessége malac esetében legfeljebb 11 mm, utónevelt malac esetében legfeljebb 14 mm, hízó esetében legfeljebb 18 mm, termékenyített kocasüldő és koca esetében legfeljebb 20 mm lehet A rács szélességének malac és utónevelt malac esetében legalább 50 mm-nek, hízó, termékenyített kocasüldő és koca esetén legalább 80 mm-nek kell lennie A padozatnak simának, de csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell megtervezni, kialakítani és karbantartani, hogy ne okozzon sérülést vagy fájdalmat a sertéseknek. A padozat kialakításának meg kell felelnie a sertések nagyságának és élősúlyának, és almozás hiányában szilárd, egyenes és stabil felületet kell képeznie Tilos sertést lekötve tartani Tilos a kocák és kocasüldők lekötve tartására szolgáló épület létesítése, valamint az épületek e célból történő átalakítása A tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságok kivételével a kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak 2,8 m-nél hosszabbnak kell lenniük. Ha egy csoportban kevesebb, mint 6 egyedet tartanak, a kutrica oldalfalainak 2,4 m-nél hosszabbnak kell lenniük A tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságokban az állatok az pontban leírt időtartam alatt elkülönítve is tarthatók, ha azok saját rekeszükben kényelmesen meg tudnak fordulni E rendelet előírásait figyelembe véve a kocasüldők és kocák számára állandó hozzáférést kell biztosítani manipulálható anyaghoz, illetve az azzal való játék lehetőségéhez A csoportosan tartott kocasüldők és kocák takarmányozására olyan rendszert kell alkalmazni, amely a vetélytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden egyed számára az elegendő mennyiségű táplálék felvételét Minden szárazonálló vemhes kocának és kocasüldőnek az éhség csillapítására és rágási igényeinek kielégítésére elegendő mennyiségű ballaszt- vagy magas rosttartalmú, valamint magas energiatartalmú takarmányt kell biztosítani Azokat, az egyébként csoportosan tartandó sertéseket, amelyek különösen agresszívek, vagy amelyeket más sertések megtámadtak, illetve amelyek betegek vagy sérültek, ideiglenes jelleggel egyedi kutricában lehet hizlalni Az 1.9. pont szerinti célra alkalmazott egyedi kutrica méreteit úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson, hacsak ez nem ellentétes az állatorvos erre vonatkozó konkrét utasításával Minden sertést legalább naponta egyszer meg kell etetni. Amennyiben a sertéseket csoportokban, és nem ad libitum etetik, vagy az állatok egyéni etetését biztosító automatikus működtetésű takarmányellátó berendezést alkalmaznak, minden sertésnek a csoport többi tagjával azonos időben kell a takarmányhoz jutnia Minden kéthetesnél idősebb sertés számára elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani Az épületnek azon részében, ahol a sertéseket tartják, kerülni kell a 85 dba vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. Kerülni kell az állandó vagy hirtelen zajt A sertések tartására használt épületrészben a fényerő legalább napi nyolc órán keresztül legalább 40 lux legyen A sertések elhelyezésére használt épületrészt úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa az állatok számára a fizikai értelemben és a hőmérséklet tekintetében egyaránt kényelmes, megfelelő vízelvezetéssel ellátott, tiszta fekvőterületet, valamint az épületben tartott valamennyi állat számára az egyidejű lefekvés lehetőségét, az állatok számára a kényelmes pihenés és felállás lehetőségét,

10 azt, hogy az állatok kivéve a kocák és kocasüldők a fialást megelőző utolsó hét folyamán, valamint a fiaztató kutricában való tartás alatt fajtársaikat láthassák A sertéseknek biztosítani kell a viselkedésbeli sajátosságaikhoz tartozó magatartásformához (pl. fürkészés, turkálás, játék) szükséges, elegendő mennyiségű, egészségükre nem ártalmas anyagot (pl. szalmát, szénát, fát, fűrészport, gombakomposztot vagy ezek keverékét). 2. A kanok tartásának követelményei 2.1. A kankutrica kialakítása és elhelyezése tegye lehetővé, hogy a kan abban meg tudjon fordulni, hallhassa, láthassa a többi állatot, és érezhesse azok szagát Felnőtt kan számára legalább 6 m 2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani Amennyiben a természetes fedeztetést a kankutricában végzik, a kan számára legalább 10 m 2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani A kankutrica búgató része nem lehet rácspadozatú. 3. A kocák és a kocasüldők tartásának követelményei 3.1. Csoportos tartás esetén meg kell tenni minden szükséges intézkedést az agresszív magatartás visszaszorítására A fialás várható időpontja előtt egy héttel a kocákat a fiaztató kutricába kell telepíteni, hogy elegendő ideje legyen az állatoknak a kutricához hozzászokni Amennyiben szükséges, a vemhes kocákat és kocasüldőket a külső és a belső élősködők ellen egyaránt kezelni kell. Fiaztató kutricába telepítés előtt az állat teljes testfelületét alaposan meg kell tisztítani A fekvőhelynek tisztának, megfelelő vízelvezetésűnek és kényelmesnek kell lennie. A várható fialás előtti héten a kocák és kocasüldők számára biztosítani kell megfelelő és elegendő alomanyagot, kivéve, ha a létesítményben alkalmazott hígtrágyakezelő rendszer technikailag azt nem teszi lehetővé A koca, illetve kocasüldő részére fialáskor olyan szabad területet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a zavartalan fialást és a fialásban történő segítségnyújtást A fiaztatókutricában gondoskodni kell a malacok védelméről (pl. malacmentő rács, malacvédő korlát elhelyezésével). 4. A szopósmalacok tartásának követelményei 4.1. A malacok számára olyan szilárd padozatú vagy szőnyeggel borított, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekvőhelyet kell biztosítani, amely lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését A fiaztató ketrecekben elégséges helyet kell biztosítani ahhoz, hogy a malacok akadálytalanul szophassanak A malacokat 28 napos koruk előtt csak abban az esetben szabad elválasztani, ha a koca vagy a malacok egészsége vagy jóléte veszélyeztetett A malacokat az 4.3. pontban megadottnál akár hét nappal korábban is el lehet választani, ha azokat olyan, kifejezetten az erre a célra kialakított épületbe telepítik, amelyet az újabb csoport betelepítése előtt kiürített állapotban kitakarítottak és fertőtlenítettek, amely a különböző betegségek malacokra történő átterjedésének minimálisra csökkentése érdekében megfelelően elkülönített a kocák tartására szolgáló épületektől A farokrágás és egyéb rossz viselkedési szokások megelőzése érdekében az állattartás környezeti sajátosságainak és a telepítés sűrűségének figyelembevételével a nem megfelelő környezeti feltételek vagy tartástechnológia megváltoztatására irányuló intézkedéseket kell tenni.

11 Sem a farokkurtítás, sem a szegletfogak lecsípése nem lehet automatikus, rutinszerű tevékenység. Ezeket a műveleteket csak abban az esetben szabad elvégezni, ha egyértelművé válik és bizonyítékkal alátámasztható, hogy a kocák csecsbimbója e nélkül sérül, vagy a malacok egymás fülét, farkát rágják, sértik A hétnapos kor alatti malacok esetében a farokkurtítást és a szegletfogak lecsípését csak állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekvő, megfelelő állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező személy végezheti A hétnaposnál idősebb malacok ivartalanítását és farokkurtítását csak érzéstelenítés vagy tartós fájdalomcsillapítás mellett kizárólag állatorvos végezheti. 5. Az utónevelt malacok és a hízók tartásának követelményei 5.1. Az állatok csoportos tartása esetében meg kell tenni minden szükséges intézkedést a szokványosnak tekinthető magatartáson túlmenő harc megelőzésére A csoportos tartásnál lehetőség szerint korlátozni kell a különböző csoportok között az állatok áthelyezését. Ha egymást nem ismerő egyedek egy csoportba helyezésére van szükség, akkor azt a lehető legkorábban, lehetőség szerint az elválasztás előtt vagy legfeljebb egy héttel az elválasztás után kell megtenni. Az egyedek átcsoportosítása esetén az állatok számára megfelelő menekülési és rejtőzési lehetőséget kell biztosítani a többi sertés elől Súlyos harcok, valamint annak látható nyomainak felfedezése esetén haladéktalanul fel kell deríteni az arra vezető okokat, valamint meg kell tenni minden szükséges lépést annak megszüntetésére (pl. bőséges szalmáról vagy az állat érdeklődését felkeltő, fürkészésre alkalmas anyagról kell gondoskodni). A különösen veszélyeztetett vagy agresszív egyedeket el kell különíteni a csoporttól Az egyedek különböző csoportok között történő áthelyezésénél nyugtatószereket csak rendkívüli esetben és állatorvos szakvéleménye alapján lehet alkalmazni. 13/A. (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtása tekintetében a megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal) kockázatbecslés alapján, valamint az Európai Bizottságnak a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, november 14-i 2006/778/EK határozatában foglalt követelményeknek megfelelő módon állatvédelmi ellenőrzést végez. (2) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tárgyi és a személyi feltételek, előírások vizsgálatán túl az állomány vagy az egyed vizsgálatára, szükség szerinti mintavételezéssel kiegészítve. A kockázatbecslés során meg kell határozni az egyes állatvédelmi hiányosságok által érintett egyedek számát az állomány nagyságához képest és az adott hiányosság állatokra gyakorolt hatásának mértékét is.