E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat január VIII. évfolyam 1. szám TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A szociális hozzájárulási adó Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A társadalombiztosítási járulék kivezetésével egyidejűleg történik meg a szociális hozzájárulási adó bevezetése. Ez az új kötelezettség társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem teremt, és nincs befolyással a megszerzett ellátások összegére sem. Terjedelmi okok miatt az őstermelőkre vonatkozó szabályokat nem ismertetjük. Az adófizetési kötelezettséget a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony alapozza meg. Adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, az egyéni vállalkozót és speciális esetben a magánszemélyt. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok nagyon hasonlóak a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályokhoz. Van azonban néhány eltérés is. Hasonlóan a tbj. jelenleg hatályos rendelkezéseihez, a szociális hozzájárulási adóról szóló rendelkezések is azt tartalmazzák, hogy a kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre is, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője az előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja. 1. TB. Tartalom - A szociális hozzájárulási adó 7 ÁFA - Áfa törvény évi változásai 10. ART. - Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art.) január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításai 2. rész 12. OLVASÓI KÉRDÉSEK. Lapszámunk szerzői: Matlné Kisari Erika NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Farkas Zoltán NAV Adójogi és Koordinációs Főosztály Bonácz Zsolt adószakértő Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az forum-media.hu címen várjuk az adózással kapcsolatos kérdését. Honlapunkról - további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek456 A JOGSZABÁLYFIGYELÉST és az ADÓNAPTÁRAT is a honlapunkról, a segédletek közül töltheti le! A kézirat lezárásának dátuma: december 15. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

2 Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. Kirendelés esetén az adó alanyának a kirendelést elrendelő kifizető minősül, de ha a magánszemély foglalkoztatásával kapcsolatos közterhek, amelyhez a kirendelés történt, a kirendelővel való megállapodás alapján a kifizetőt terhelik, akkor a szociális hozzájárulási adót e kifizetőnek kell megfizetnie. Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhelylyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhelylyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel. Az adónak nem alanya: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Figyelem! A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény módosította a tbj.-ben a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. A tbj. 14. (3) bekezdése szerinti ellátások, amelyek megalapozzák a saját jogú nyugdíjas státuszt: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, ab) rokkantsági nyugdíj, ac) baleseti rokkantsági nyugdíj, c) rehabilitációs járadék. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakítása is folyamatban van, amely tovább módosíthatja a saját jogú nyugdíjasok körét január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 Az adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyok: a) a munkaviszony; amely magában foglalja a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a bírósági jogviszonyt, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, az ügyészségi szolgálati jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonyát, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonyát, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonyát, és az e jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszonyt; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony (a továbbiakban c-d ) együtt tagi jogviszony); e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, ha a társas vállalkozó saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Szintén nem kell adót fizetni a saját jogú nyugdíjas szerzetesrendi tag és egyházi személlyel összefüggésben, ha a természetes személy saját jogú nyugdíjasnak minősül. Nem alapozza meg az adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanulója, hallgatója között fennálló jogviszony. A kifizetőt terhelő adó alapja: Az alapul szolgáló jogviszonyra tekintettel, vagy azzal összefüggésben a kifizető által a magánszemély részére juttatott, kifizetett, az szja-tv. szerinti adókötelezettség alá eső önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

4 figyelembe vett jövedelem. A nem önálló tevékenység esetén a jövedelmet növeli a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összege. Fontos, hogy az adóalap megállapításánál az adóalap-kiegészítés összegét nem kell számba venni. Amennyiben nincs az előző bekezdés szerinti juttatás, a munkavégzést megalapozó szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás összegét kell figyelembe venni. Kiküldetés esetén személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. Tanulószerződés tanuló esetében a tanulószerződésben meghatározott díj, hivatásos nevelőszülő vonatkozásában a nevelési díj képezi az adó alapját. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: a diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére az általa munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kifizetett, juttatott bevétel, a nemzetközi szervezet olyan tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel, aki nemzetközi mentességet élvez, a be nem jegyzett külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet. Ha a foglalkoztatás január 1-jétől számított időtartama meghaladja a 2 évet, akkor január 1-jétől számított időtartamra juttatott jövedelem után a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. Az adónak nem képezi alapját a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból az az összeg, amely nem a kifizetőt terheli, vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, valamint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adót figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is a vállalkozói kivét, az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Az adóalapot azonban havonta legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összegben kell megállapítani (különös szabály). Az eva egyéni vállalkozó abban az esetben, ha nyilatkozatot tett eltérő járulékalap választásáról, akkor a nyilatkozat szerinti öszszeg képezi a szociális hozzájárulási adónak az alapját, ennek hiányában havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni az adót. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka után teljesíti a kötelezettségét, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is foglalkoztatják, vagy közép- vagy felsőfo január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 kú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja tanulmányait. Az adóalap megállapításának különös szabályai A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az egyházat és a szerzetesrendet havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Mentesülés A kifizető a tagjával összefüggésben az adóalap megállapításánál, illetve az egyéni vállalkozó az adóalap megállapítása során nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja, önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott. Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja azt az időtartamot is, amely időtartamban tagja kamarai tagságát szünetelteti, illetve az szünetel. Az egyéni vállalkozó az adó alapjának megállapításakor szintén nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó azt a napot, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Többes jogviszony Abban az esetben, ha a tagsági jogviszonyban álló, vagy az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a kifizető, az egyéni vállalkozó a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő adóalap helyett a tagi jövedelem, kivét, átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. Társas vállalkozó több társaságnak is tagja: Ebben az esetben hasonlóan a tbj. jelenleg hatályos rendelkezéseihez az egyik kifizető legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő adóalap után teljesíti a fizetési kötelezettségét, míg a másik kifizető a tagjának juttatott tényleges jövedelem figyelembevételével teljesíti azt. Összefoglalva: az ismertetett esetekben a kifizető a különös szabályok alkalmazása alól mentesül, ami azt jelenti, hogy az általános szabályok szerint megszerzett jövedelem után az adót meg kell fizetni, mint ahogy a tbj. szabályai szerint a járulékalap tekintetében érvényesültek a speciális szabályok, tehát a ténylegesen kifizetett jövedelem az adó alapja. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

6 Az előzőekben ismertetett szabályok alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tegyen a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Amennyiben a magánszemély mulasztása miatt keletkezik adóhiány, akkor az adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. Egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja is: Az egyéni vállalkozó az adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi. Az adó mértéke és fizetendő összege A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. (Az adókedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet még nem került közzétételre.) Eljárási szabályok Az adót főszabály szerint havonta kell megállapítani, a tárgyhónapot követő hónap 12- éig a 08-as bevallás keretében bevallani és megfizetni. Az egyéni vállalkozó (főfoglalkozású eva adózó is) az 58-as bevallás keretében ad számot a kötelezettségéről, úgy, hogy szintén havi megállapítás mellett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg az adót. A többes jogviszonyban álló eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12- éig vallja be és fizeti meg. Külföldi foglalkoztató: A bejegyzésre nem kötelezett kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségeit személyesen vagy pénzügyi képviselője útján teljesíti. A kifizető adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Ha a kifizető az adó megállapítását, bevallását vagy fizetését elmulasztja, az adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az adóhiány megfizetésére az állami adóhatóság a kifizetővel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személyt kötelezi, kivéve, ha az adónak más kifizető az alanya. A természetes személy terhére jogkövetkezményként csak késedelmi pótlék megállapítására kerülhet sor január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 A kötelezett bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell: a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát, a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét, az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot, a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti. Igazolás, nyilvántartás Az igazolás kiadására az art. szabályait kell alkalmazni. Az adóalany az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. ÁFA Áfatörvény évi változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Magyar Közlöny 140. számában, november 29-én kihirdetésre került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (továbbiakban: módosító tv.). A módosító tv. tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek az áfa-tv. egyes rendelkezéseit módosítják, ezek egy részét az előző számban tárgyaltuk. Az előző számban többek között arról is szó esett, hogy az áfa-tv ának alá sorolható ügyleteknél milyen rendelkezések alapján kell meghatározni az adó mértékét. Ha külföldi által nyújtott szolgáltatás után a megrendelő belföldi adóalany kötelezett adófizetésre, valamint az igénybe vett szolgáltatás az áfa-tv ába sorolható, akkor az előző számban ismertetett rendelkezések alapján kell a megrendelőnek a fizetendő adót meghatároznia. A módosító tv. előző számban még nem érintett rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Tárgyidőszakban keletkezett negatív adó elszámolása Ha az adott adómegállapítási időszakban a levonható adó összege meghaladta a fizetendő adót, akkor a különbözet valamely követ- 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

8 kező bevallási időszak(ok)ban az art. szerinti elévülési időn belül számolható el. Ezt a szabályt kizárólag azokra az adómegállapítási időszakokra lehet először alkalmazni, amelyek teljes egészében a január 1-jét követő időszakra esnek. Levonási hányad számítása évtől kezdődően a levonási hányados számításakor az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha a fizetendő adó alapjának a szokásos piaci értéket kell tekinteni. Tárgyi eszközök beszerzését terhelő adó korrekciója A tárgyi eszközök beszerzéshez kapcsolódóan levonható adó utólagos figyelési időszakon belüli korrekcióját évente, a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni, az adott naptári évre vonatkozó levonási hányad alapján. Ezt a rendelkezést abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele december 31. napját követően történt meg. Ezt a szabályt az adóalanyok saját döntésük alapján január 1. napját megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is alkalmazhatják, de ezt írásban kötelező dokumentálni. Ebben az esetben a január 1-jét megelőzően aktivált tárgyi eszközök utólagos korrekcióját ismét el kell végezni, de az önellenőrzés(eke)t pótlék nem terheli. Személygépkocsi bérleti díját terhelő adó levonhatósága A személygépkocsi bérleti díját terhelő adó levonására vonatkozó, a december 31-ig hatályos áfa-tv (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott tilalom január 1-jétől megszűnik a szóban forgó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésével. Az áfa-tv. rendszerében a klasszikus bérbeadás mellett bérbeadásnak kell tekinteni a nyílt végű pénzügyi lízinget, valamint az operatív lízinget is. Ennek következtében a nyílt végű pénzügyi lízinget és az operatív lízinget terhelő áfa esetében is megszűnik az adólevonásra vonatkozó tételes tiltás. A hatályba léptető rendelkezés szerint az adólevonási jog legkorábban azon elszámolási időszakra vonatkozó bérleti díj tekintetében állhat fenn, amelynél az elszámolási időszak kezdő napja december 31-ét követő időpontra esik. Ha bérleti szolgáltatás teljesítése nem kötődik elszámolási időszakhoz, akkor a december 31-ét követő teljesítés esetén nem áll fenn az adólevonásra vonatkozó tételes tilalom. Az adólevonási jog az általános szabályok szerint az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használat arányában érvényesíthető. Amennyiben a személygépkocsi adólevonásra nem jogosító tevékenységhez is (pl. adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenység, ingyenes használatba adás) kapcsolódik, akkor a bérletet terhelő áfából az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használattal arányos összeg vonható le, amelynek meghatározása a személygépkocsi futásteljesítményét hitelesen igazoló útnyilvántartás, vagy azzal egyenértékű nyilvántartás vezetését követeli meg. A fentiek a 125 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711), jacht (vtsz. 8903), valamint sport- vagy szórakoztatási víziközlekedési eszköz (vtsz. 8903) bérletét terhelő áfára is vonatkoznak január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 Egyéb változások a) A módosító tv. kihirdetésének napjától nem minősül termékértékesítésnek, ha költségvetési szerv jogutódja részére az államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítása során ruházza át a termék tulajdonjogát, feltéve, hogy az áfa-tv ában előírt feltételek is fennállnak. b) Láncügyletek során kizárólag az ügyletben közbenső szereplőként részt vevő, a termék fuvarozásáról rendelkező adóalany számára biztosított annak a lehetősége, hogy a törvényi vélelmet megdöntse, azaz az ügyletben nem beszerzőként, hanem értékesítőként járt el. c) Az adóhatóság a vevő megkeresésére információt köteles adni arról, hogy az ingatlan értékesítője élt-e az adókötelessé tétel lehetőségével. Az adóhatóság január 1-jétől tájékoztatási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a honlapján közzéteszi azoknak az adóalanyoknak a listáját, akik (amelyek) az ingatlan értékesítésre az adókötelessé tételt választották. d) Ha a termék adóraktárból történő kiraktározójának személye nem állapítható meg, akkor az adóraktár üzemeltetője minősül a termék kiraktározójának, ezáltal adófizetésre is kötelezett. e) január 1-jétől nem kell számlát kibocsátani harmadik országban teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye nem belföldön van. Ha az elektronikus számlázást a jogszabály kötelező jelleggel írja elő, akkor az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla kibocsátásához nem szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése. f) január 1-jétől bevezetésre kerül a mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany fogalma, így bővülhet azon személyek köre, akik a mezőgazdasági tevékenységre a sajátos adózási szabályokat alkalmazhatják. g) Az adózónak az önadózással megállapítandó fizetendő adó keletkezésének hiányában is bevallást kell tennie, ha összesítő nyilatkozatot be kell nyújtania. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, valamint a kizárólag mezőgazdásági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyoknak havi időszakra kell benyújtaniuk bevallást, ha bevallási kötelezettség alá eső ügyletet teljesítettek, illetve adólevonási jogot gyakorolhatnak. Az áfa-tv. értelmében éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó adóév közben havonkénti bevallás engedélyezését kérheti az adóhatóságtól től az adóhatóság bizonyos esetekben megtagadhatja a gyakorított bevallás engedélyezését. h) A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben foglaltak irányadóak elsődlegesen a székhely, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely meghatározásánál. Ebből adódóan, ha az áfa-tv. ettől eltérően 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

10 rendelkezik, akkor is a tanácsi végrehajtási rendeletét kell alkalmazni. i) Az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó adóalanyiságra vonatkozó sorozatjelleg meghatározásánál a darabszám szempontjából egy értékesítésnek kell tekinteni egy adott telek megosztása során kialakított lakóterület besorolású építési telkek eladását. ADÓZÁS RENDJE Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art.) január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításai 2. rész Írta: Dr. Farkas Zoltán vezető tanácsos NAV Adójogi és Koordinációs Főosztály januári írásunkban folytatjuk az Adóellenőrzési Tanácsadó szakmai folyóirat decemberi számában elkezdett jogszabály-módosítások bemutatását. Az adózás rendjéről szóló törvény a jövő évtől számos ponton módosul, e módosítások közül az adózók szempontjából kiemelten fontos változásokról lesz szó az alábbiakban. 2. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése Szintén új jogintézményként kerül bevezetésre a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére vonatkozó lehetőség. Az adózó, ha bizonytalan abban, hogy helyesen értelmez valamely, az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezést, és emiatt elképzelhető, hogy tévesen számolta ki az adóbevallásában feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét, úgy erről a bevallás benyújtására előírt jogvesztő határidőn belül bejelentést tehet az adóhatóságnak. A jogszerű bejelentés jogkövetkezménye, hogy egy esetleges utólagos adóellenőrzés során az adózó mentesül a téves jogértelmezésre visszavezethető adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól, valamint a bejelentés hatálya alá tartozó adólevonási, adóbeszedési kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírság alól. Az adóhiányt és a késedelmi pótlékot azonban az adózónak jogszerű bejelentés esetén is meg kell fizetnie. A bejelentés feltétele, hogy az adózó legkésőbb a bevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítse a bejelentés alapjául szolgáló tényállást, az általa elfogadott jogszabály-értelmezést, és annak indokait. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napos jogvesztő határidőn belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz. A bejelentés díjköteles, a díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónként a bevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó abszolút értékének 0,5%-a, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. Ha az adóhatóság az utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy az adózó által elfogadott, és a bejelentés alapjául szolgáló jogszabályértelmezés téves, és emiatt adókülönbözetet állapít meg, úgy az adózónak a díjat ki kell egészítenie a téves jogszabály-értelmezésre visszavezethető adókülönbözet 5%-ának megfelelő összeggel, de legfeljebb 5 millió forintra. A fentiekben említettük, hogy kizárólag jogszerű bejelentés esetén mentesül az adózó január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 az esetleges adóbírság alól. Nem minősül ugyanakkor jogszerűnek a bejelentés, ha az adózó a bevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogértelmezést fogadott el (pl. tévesen tüntette fel az adómértéket vagy a saját ügyében, azonos tényállás mellett bíróság által már jogerősen elbírált kérdést rögzít a jegyzőkönyvben), az adózó az előírt határidőig nem tett eleget díjfizetési kötelezettségének, a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényben előírt feltételek bármelyikének, a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével, vagy az adózó az ellenjegyzett jegyzőkönyvet 3 napon belül nem nyújtja be az adóhatósághoz. Jogszerűtlen bejelentés értelemszerűen nem alkalmas a fent említett jogkövetkezmények kiváltására, vagyis az adózónak jogszerűtlen bejelentés esetén meg kell fizetnie az esetleges adóhiány miatti adóbírságot, valamint az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírságot. Ha a bejelentés nyilvánvalóan téves jogértelmezés, a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv hiányossága, vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétes jogügylet miatt jogszerűtlen, úgy az adóhatóság a bejelentést ellenjegyző szakértőt mulasztási bírsággal sújtja. A bírság mértéke a bejelentés díjának 50%-a, de legalább 200 ezer forint. Az előzőeken túl, az adóhatóság a jogszerűtlen bejelentés miatt mulasztási bírsággal sújtott szakértő adatait a honlapján közzéteszi. 3. Lényeges változások az ellenőrzési eljárásban Az adózás rendjét érintő módosítások egyik legfontosabb célkitűzése a feketegazdaság elleni eredményesebb adóhatósági fellépés lehetőségének, feltételeinek megteremtése. Ennek részeként az adóhatóság eszköztára újfajta ellenőrzési lehetőségekkel bővül. a) Fel nem fedett próbavásárlás A jelenleg hatályos szabályok alapján a próbavásárlások alkalmával a számla- illetve nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végző revizornak abban az esetben is fel kell fednie magát, ha a próbavásárlás során jogszabálysértést nem tárt fel, így a revizor személye az ellenőrzéssel érintett adózó számára minden esetben ismertté válik. Általános gyakorlat, hogy az adózók az ismert revizorok fényképeit egymás között terjesztik, így az ellenőrzések hatékonysága jelentősen csökken. Ezt ellensúlyozandó kerül bevezetésre az ún. fel nem fedett próbavásárlás jogintézménye, amelynek lényege, hogy az ellenőr nem köteles felfedni magát, ha a próbavásárlás során mulasztást nem tárt fel. b) Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata A hatályos szabályozás alapján, ha a nyomozóhatóság feltár egy számlagyárat, csak ún. utólagos adóellenőrzés keretében lehet tisztázni, hogy a feltárt visszaélés milyen mértékű adóbevétel-kiesést okozott. Az utólagos ellenőrzés során viszont az adott időszak valamennyi gazdasági eseményét vizsgálni kell, függetlenül attól, hogy azok a bűncselekménnyel összefüggésbe hozhatók-e vagy sem. Ez pedig a büntetőeljárás időtartamát jelentős mértékben meghosszabbítja. Éppen ezért, új ellenőrzési formaként bevezetésre kerül az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ennek keretében kizárólag a kérdéses gazdasági eseményeket kell majd az adóhatóságnak vizsgálnia, az adómegállapítási időszak lezárása nélkül, ami elősegíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, gyors, célzott vizsgálatok lefolytatását. Az új ellen- 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

12 őrzési típus a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából, valamint más adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan, ún. kapcsolódó vizsgálatként lesz lefolytatható. c) A ellenőrzés határidejével kapcsolatos fontosabb módosítások Jelentős változás, hogy kibővül az adóellenőrzés határidejének szünetelését kiváltó körülmények köre. Az új szabályok alapján az ellenőrzés határidejébe nem számít bele az adóellenőrzés adózó általi akadályozásának időtartama, de legfeljebb 90 nap, az ügygondnok kirendelésének időtartama, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény beérkezéséig eltelt időtartam, valamint belföldi jogsegélykérelem esetén a kérelem postára adásának napjától a válasz beérkezéséig eltelt időtartam, de legfeljebb 30 nap. 4. A szankciókkal kapcsolatos fontosabb módosítások Fontos változás, hogy az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-áról 200%-ra növekszik, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. További lényeges módosítás, hogy a számviteli beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a kötelezettségét a felhívás szerinti határidőben nem pótolja, úgy az adóhatóság 60 napos határidő kitűzésével ismételten felszólítja a kötelezettség teljesítésére, és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. OLVASÓI KÉRDÉSEK Kérdés: Társaságunk munkavállalójának visszafizetési kötelezettség mellett kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt nyújtana, mely összeget a munkavállaló lakásvásárlásra felvett devizaalapú hitel törlesztésére fordítana. A lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Személyek száma: 2 fő; szobaszám: 2,5 lakószoba; vásárláskori érték: Ft. 1. kérdés: Helyesen gondoljuk-e, hogy a társaságunk az szja-törvény 72. -a (4) bekezdésének f) pontja alapján adhat a munkavállalójának kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt? 2. kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat-e a törlesztési ütemezésében, vagy van, amire figyelemmel kell lenni? 3. kérdés: A törlesztés történhet-e a munkabérből történő levonással, vagy a munkavállalónak bankon keresztül kell a részleteket utalnia? 4. kérdés: A társaságnak számolnia kell-e a társasági adó bevallásánál társasági adóalapmódosító tétellel? 5. kérdés: A magánszemélynek keletkezik-e a kamatkedvezményből jövedelme? 6. kérdés: Amennyiben a lakáscélú munkáltatói kölcsön nem adható kamatmentesen, kérjük, szíveskedjenek állásfoglalást adni, milyen feltételekkel adható a munkáltatói kölcsön? 7. kérdés: A társaságnak a társasági adó bevallásánál társasági adóalap-módosító tétellel kell-e számolnia? január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 8. kérdés: A magánszemélynek a kölcsönnel kapcsolatban az szja bevallásánál keletkezik-e bevallási kötelezettség? Válasz Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály Válasz az első kérdésre: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény [a továbbiakban: szja-tv.] kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó 72. (4) bekezdés f) pontja értelmében nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani a lakáscélú hitel esetén, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Megjegyzendő, hogy lakáskorszerűsítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott korszerűsítés minősül. Amennyiben ennek a feltételnek megfelelnek, akkor a lakáscélú kölcsön folyósítása esetén adókötelezettséggel nem kell számolni. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalójának nem hitelintézeten vagy nem a Magyar Államkincstár útján folyósítja a munkáltatói lakáscélú kölcsönt, akkor annak adókötelezettségét az szja-tv. 2. (6) bekezdése alapján a felek, vagyis a juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszony azaz munkaviszony szerint kell teljesíteni. Válasz a második kérdésre: Nincs ilyen egyéb törvényi előírás, tehát a munkavállaló és a munkáltató szabadon megállapodhatnak a törlesztési ütemezésében. Válasz a harmadik kérdésre: Igen, a törlesztés történhet a munkabérből történő levonással, mivel csak a kölcsön folyósítását köti a törvény pénzintézethez. Válasz a negyedik kérdésre: Nem, a társaságnak nem kell számolnia a társasági adó bevallásánál társasági adóalap-módosító tétellel. Válasz az ötödik kérdésre: Nem, a magánszemélynek nem keletkezik a kamatkedvezményből jövedelme. Válasz a hatodik kérdésre: Amennyiben nem felelne meg a kölcsönnyújtás az adómentes feltételeknek, akkor a kifizetőnek kamatkedvezmény címén keletkezik adókötelezettsége. Válasz a hetedik kérdésre: A társaságnak adóalap-módosító tétellel nem kell számolnia. Válasz a nyolcadik kérdésre: Nem, a magánszemélynek a kölcsönnel kapcsolatban nem keletkezik szja-bevallási kötelezettsége. Kérdés: Magyar székhelyű cég építészmérnöki tevékenységén belül díjkalkulációt szeretne végezni holland székhelyű megrendelőnek, Hollandiában megvalósuló kivitelezéshez. Ez közösségi szolgáltatásnak minősül-e, tehát nem számol fel áfát, s jelenti a közösségi bevallásában? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a magyar cégnek nincs telephelye Hollandiában, az építészmérnöki tevékenységét kizárólag belföldön végzi. Az adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó általános szabályt az áfa-tv. 37. (1) bekezdése tartalmazza, 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

14 amely szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. A gazdasági letelepedés fogalmát az áfa-tv a szabályozza az alábbiak szerint: (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. (2) Abban az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást fűz, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. (3) A (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési helye. Amennyiben a holland megrendelő cég nem rendelkezik belföldön olyan állandó telephellyel, amely a magyar cég által nyújtott szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett, akkor az általános szabály szerint a teljesítés helye nem belföld, hanem Hollandia, így a szolgáltatás ellenértéke Magyarországon nem adóztatható, áfát nem kell felszámítani. A fordított adózás szabályai alapján a holland cég saját tagállamában (Hollandiában) kötelezett adófizetésre a szolgáltatás igénybevétele után, hiszen a magyar cég teljesítése nem Hollandiában létesített állandó telephelyhez kötődik, így a holland megrendelő kötelezett az adófizetésre. Az áfa-tv. 37. (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha az építészmérnöki tevékenység nem kapcsolható konkrét ingatlanhoz. Ha az építészmérnöki tevékenység Hollandiában fekvő konkrétan beazonosítható ingatlanhoz kapcsolódik, akkor az áfa-tv a alapján a teljesítés helyének az ingatlan fekvését kell tekinteni. Ebben az esetben is az előzőekben leírtak irányadóak. Akár az áfa-tv. 37. (1) bekezdése, akár az áfa-tv a az irányadó, a holland megrendelőnek nyújtott szolgáltatás ellenértékét az áfabevallás tájékoztató sorai között (Közösség más tagállamában teljesített szolgáltatásnyújtás) kell elszámolni, továbbá a szolgáltatás ellenértékét az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell. Kérdés: Társaságunk év végén reklámtárgyakat vásárol, melyeken saját logója van (golyóstoll, agenda, naptár, asztali tömb). A reklámtárgyak egy részét irodaszerként a saját dolgozók kapják meg, másik része üzleti partnereknek lesz kiadva. Az üzleti partnereknek kiadott reklámtárgyak értéke nem haladja meg az előírt értékhatárt. A számlában felszámított áfa milyen mértékben vonható le? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A reklámtárgy beszerzését terhelő adó olyan mértékben vonható le, amely mértékben a reklámtárgy átadása adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik. Amennyiben a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra jogosító tevékenységet végez, akkor a beszerzést terhelő adó teljes egészében levonható. Abban az esetben, ha a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez, akkor a beszerzést terhelő adó nem vonható le. Amennyiben a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra jogosító, és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, akkor a beszerzést terhelő adóból a levonható részt arányosítás útján (arányszám alkalmazásával, illetve ennek hiányában az áfa-tv. 5. sz. melléklete szerint) kell meghatározni. A levont adó alátámasztása érdekében nyilvántartást kell vezetni arra vonatkozóan, január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 hogy a reklámtárgyak konkrétan mely üzleti partnerek részére kerültek átadásra. Kérdés: A szállodai szállásszolgáltatás teljesítésének a napja áfafizetés megítélésénél a kijelentkezés napja. Kérdésem, hogy a szállásszolgáltatásra előre fizetett, átutalt összeget lehet-e az áfatörvény szerinti előlegként kezelni? Az áfafizetési kötelezettség az előlegnek a bankszámlán történő jóváírás napjával keletkezik ebben az esetben, vagy a foglalás utolsó (kijelentkezés) időpontja a teljesítés napja, amenynyiben előlegszámlát kell kiállítani? Lehet-e az előre fizetést csak foglalóként értelmezni és kezelni? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A vendég által a teljesítés (kijelentkezés) napját megelőzően fizetett és az ellenértékbe feltétel nélkül beszámítható pénzösszeg előlegnek minősül, amely után az adófizetési kötelezettség banki utalás esetén a jóváírás napján keletkezik. Az előlegről jelen esetben mivel az előleg áfát foglal magában legkésőbb a jóváírás napjától számított 15 napon belül számlát kell kibocsátani. Ha a jóváírás napjától számított 15 napon belül következik be a teljesítés (kijelentkezés), akkor az előlegszámla a végszámlával egyidejűleg is kibocsátható, de az előlegről mindenképpen (ebben az esetben is) külön számlát kell kibocsátani, s az előleg beszámítását a végszámlán fel kell tüntetni. Az áfa-tv. alapján a foglaló is előlegnek minősül, ha annak fizetésére a teljesítést megelőzően kerül sor, és annak összege mindenképpen beszámítható az ellenértékbe. Nincs szó előleg fizetéséről, ha a vendég önként, megállapodás nélkül előre kifizeti a kalkulálható ellenértéket, így számlázási kötelezettség sem keletkezik. Amennyiben a vendég és a szálloda kifejezetten megállapodik bizonyos összeg teljesítést (kijelentkezést) megelőző fizetésében, akkor nincs szó előre fizetésről, ezért, ha a fizetett összeg az ellenértékbe feltétlenül beszámítható, akkor a fizetett összeg elnevezésétől függetlenül az áfa-tv. értelmében előlegnek minősül, s ennek megfelelően kell kezelni. Kérdés: Vállalkozásunk vegyipari termékeket állít elő. Egy lengyelországi partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy mivel rendszeresen, havonta vásárol tőlünk terméket, de kis mennyiségben (kb. 1-2 tonnát havonta), egy konszignációs raktárat hozzunk létre az Ő telephelyén. A konszignációs raktárban kb. 4-5 tonna késztermékünk lenne, a felhasználását havonta két alkalommal a hónap közepén és végén jelentené le felénk, és mi ekkor készítenénk el a számlánkat. Kérdésem az lenne, hogy van-e akadálya a más tagállam területén lévő konszignációs raktár létrehozásának. Az áfabevallásban akkor kell Közösségen belüli termékértékesítésként szerepeltetni, amikor a felhasználásról elkészült a számla? Kell kötni bizományosi szerződést a vevő partnerrel, és milyen gyakorisággal kell ellenőrizni a készleteinket? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A 2006/112/EK irányelv (uniós áfairányelv) a konszignációs raktár fogalmát nem ismeri, de a vevői készlet fogalmát igen. A magyar áfatörvény pontja az irányelvvel összhangban a vevői készlet fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a) belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására ide nem értve a ki- 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó január, VIII. évfolyam 1. szám

16 próbálást és a próbagyártást bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik; b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldről továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illetően ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat fűz, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel. A vevői készlet lényege (irányadó rendelkezések az áfa-tv a alatt találhatóak meg): a) egy más tagállambeli adóalany Magyarországon úgy helyezhet el készletet, hogy a termék behozatala miatt nem kell a magyar adóhatóságnál adóalanyként bejelentkeznie, b) a termék behozatalával összefüggésben áfafizetési kötelezettség Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén nem merül fel, c), a termék belföldi értékesítése miatt sem keletkezik Magyarországon adókötelezettsége, hanem saját tagállamának adóalanyaként teljesít közösségen belüli adómentes értékesítést. Általános esetben ha nem vevői készletről van szó a más tagállambeli vállalkozás belföldi adóalanyként köteles adózni a más tagállamból Magyarországra értékesítés céljából beszállított, saját raktárában elhelyezett termék behozatala és annak raktárból történő későbbi értékesítése után. Adóellenőrzési tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. A vevői készlet lényege, hogy a termék behozója a jövőbeli vevő raktárába helyezi el a terméket, s onnan a jövőbeli vevő által megjelölt időpontban és mennyiségben értékesít (ruházza át a tulajdonjogot), amelynek a termék kitárolásával egyidejűleg meg kell valósulnia. A vevői készletet a jövőbeli vevő raktárában tárolt más termékektől elkülönítetten kell kezelni és a vevői készletről külön nyilvántartást kell vezetni, s minden egyes készletmozgást (betárolás, értékesítés) ki kell mutatni. Amennyiben a lengyel adótörvény ismeri a vevői készlet fogalmát, és a magyar áfatörvénnyel egyezően szabályoz, akkor Önök a lengyel partner telephelyén elhelyezhetnek vevői készletet, amelyből történő értékesítést belföldi adóalanyként számolhatják el mint közösségen belüli adómentes termékértékesítést, míg a lengyel partner a vevői készletből történő beszerzés után közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén köteles adózni saját tagállamában. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Várható változások 2012

Várható változások 2012 Áfa 2012. Közhatalmi tevékenység fogalma 2011. 12. 31-ig: feltétel az, hogy a tevékenység során az államigazgatási jogkörben okozott kár szabályai alkalmazandók legyenek 2012-től ez a kitétel megszűnik

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira,

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

az idegenforgalmi adóról

az idegenforgalmi adóról KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK az 50/2004.(XII.16.) és 4/2007. (I.24.) rendelettel módosított 29/2004. (VII.16.) r e n d e l e t e az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben)

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben