AZ ERDŐRŐL, AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL ÉS AZ

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI K ÖNYVTÁR - KÉPV ISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT AZ ERDŐRŐL, AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ T/6934 SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ ELEMZÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA DECEMBER

2 A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák ( ) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az agrár környezetvédelemről és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (elemzés, 2005) A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle, 2008) A bormarketingről (elemzés, 2007) A fogyasztóvédelemről (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia szabályozás (elemzés, 2006) Külföldiek termőföld-tulajdon szerzése Európában nemzeti szabályozás (elemzés, 2007) Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007) A Mezőgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007) A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítéséről (elemzés, 2005) Az összevont agrárgazdaság-támogatási rendszer (SPS) (elemzés, 2008) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004) A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM A jövő nemzedékek ombudsmanja (sajtószemle, 2007) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (elemzés, 2007) A kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007) A nemdohányzók egészségét védő szabályok egyes országokban (elemzés, 2007) A szélenergia, mint lehetséges energiaforrás bemutatása hazai és nemzetközi viszonylatban (elemzés, 2004) Színesfém-begyűjtés és kereskedelem (elemzés, 2008) A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005) KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK Biometrikus azonosításról (elemzés) Elektronikus közszolgáltatásokról (elemzés) A színesfémgyűjtésről és kereskedelemről (sajtószemle) LEGFRISSEBB ANYAGAINK 2

3 Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz készült. Rövid történeti bevezető után áttekinti a magyarországi jogszabályi hátteret, majd szakmai és civil szervezetek törvénytervezetről szóló véleményét tükrözi, bepillant az illegális fakitermelés problémakörébe ezen belül röviden ismerteti a sajóládi erdő esetét, végül az Európai Unió jogi szabályozásának ismertetésén túl néhány európai ország erdészeti gyakorlatát közli. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD 1 ) információs hálózata, valamint az interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselői Kutatószolgálat (kutatoszolgalat@parlament.hu, ) és a háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére (nora.elekhazy@parlament.hu, ). 1 L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét. 3

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 A magyarországi erdők helyzete... 6 Jogszabályi háttér... 7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program... 8 Szakmai és civil vélemények Az erdőről és erdő védelméről szóló törvénytervezetről A környezetügy középtávú stratégiájáról Az erdőket érintő aktuális problémák Illegális fakitermelés A sajóládi erdő esete Európai Unió Jogszabályi háttér Illegális fakitermelés elleni intézkedés Néhány európai ország erdészeti gyakorlata Dánia Egyesült Királyság Képviselőház Észtország Finnország Franciaország Horvátország Norvégia Olaszország Portugália Románia Svédország Szerbia Szlovákia

5 Bevezetés Az erdő védelmét szolgáló első magyarországi törvény mintegy másfél évszázaddal ezelőtt 1879-ben született meg Wagner Károly munkája nyomán. A törvény 1935-ig volt érvényben, tehát több mint fél évszázadon át képezte az erdőgazdálkodás alapját Magyarországon. Legfontosabb rendelkezései között szerepel, hogy a véderdőknek, a futóhomokon és az ún. feltétlen erdőtalajon (azt a területet nevezték így, amely csak erdővel hoz tartós jövedelmet) álló erdőknek a fenntartását rendelte el. Ezt azzal biztosította, hogy egyrészt a véderdőkben nemcsak megtiltotta az irtást és a tarvágást, hanem a hatóság által jóváhagyott terv szerinti erdőkezelést is előírta, másrészt a futóhomokon és a feltétlen erdőtalajon álló erdőkben megtiltotta az irtást. A feltétlen erdőtalajokra hat éven belüli felújítási kötelezettséget írt elő. A törvény a birtokosok szerint is csoportosította az erdőket, és ennek alapján különböző előírásokat tartalmazott. A korlátolt vagy kötött forgalmú erdőket (ezek voltak az állami, városi, közbirtokossági stb. erdők), függetlenül attól, hogy milyen talajon tenyésztek, üzemterv szerint kellett kezelni, amíg fel nem osztották azokat. Ez utóbbi rendelkezés sok helyen (például Székelyföldön) a közös erdők felosztásához vezetett, hiszen a magánerdőkben sokkal szabadabban lehetett gazdálkodni, fakitermelést végezni. A magánerdőket csak akkor érintették a törvény szabályozó rendelkezései, ha azok feltétlen erdőtalajon álltak, illetve védelmi funkciót láttak el. A magyarországi erdőknek összesen 87,3%-a esett a törvényben szabályozott gazdálkodási kötelezettség alá. A hiányosságok ellenére a törvény teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a korabeli erdőgazdálkodás megkövetelt. Gátat emelt az erdőirtások, a fahasználat korlátlan növelése elé, elrendelte a kopár- és futóhomok területek állami segéllyel való beerdősítését, létrehozta az ún. Erdei Alapot és biztosította az erdészeti szolgálat kiépítését. 2 Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében az ország elveszíti erdeinek 84 százalékát. A megváltozott természetföldrajzi viszonyoknak megfelelő erdőtörvény és egyben az első magyar természetvédelmi törvény 1935-ben lép hatályba (1935. évi IV. törvénycikk) ra az erdők mintegy 30 százaléka szövetkezeti tulajdonba kerül, megjelenik az évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról. 3 2 Forrás: Országos Erdészeti Egyesület. 3 Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. 5

6 A magyarországi erdők helyzete Az ember hosszabb ideje beavatkozik az erdő életébe. Az erdők fenntartásának, megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele az erdők művelése, ami magában foglalja a nevelést (felújítás, tisztítás, gyérítés) és védelmet. 4 Az erdőterületek elhelyezkedése nem egyenletes Magyarországon. A legnagyobb erdősültséggel Nógrád megye (37,8 %), a legkisebbel pedig Békés megye (4,4 %) rendelkezik. Az alföldi megyékre esik az összes erdőterület 32 százaléka, de ezek átlagos erdősültsége csak 13,8 százalékos, elmaradva az országos átlagtól. A megyékből kialakított nagy tájegységek közül jellemzően Észak-Magyarország erdősültsége a legnagyobb (28,4 %). Az országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) 47 százalékát borítja erdő, amelyből 2 százalék az erdőrezervátum. Az erdőrezervátumok száma 53 (további 10 erdőrezervátummá nyilvánítás van folyamatban). Az alábbi táblázat a további országos adatokat ismerteti. 5 Erdőterület (adattárban nyilvántartott) ezer ha 1890,9 Erdősültség % 20,3 Ezer lakosra jutó erdőterület ha/ezer fő 188,2 Erdőgazdálkodási célú terület ezer ha 2019,2 Az erdők élőfakészlete millió bruttó m 3 347,4 Az erdők évi bruttó folyónövendéke millió/m 3 /év 13,0 Fakitermelés összesen millió bruttó m 3 6,6 Véghasználat összesen millió bruttó m 3 4,5 Véghasználati redukált terület ezer ha 19,4 Erdőfelújítás (elsőkivitel) évente ezer ha 20,4 Erdőtelepítés (elsőkivitel) évente ezer ha 18,9 Erdőterv szerint kezelt erdők % 100 Forrás: KSH , ÁESZ Országos Erdőállomány Adattár ÁESZ Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a évben. 4 Solymos Rezső: A természetközeli erdőgazdálkodás jellemzői, tervezése és megvalósítása. In: Magyar Tudomány, július 5 Magyarország erdőállományai Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatósága. Budapest,

7 Jogszabályi háttér A magyar erdészeti politika jelenlegi legfőbb célkitűzései: az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszútávú biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással; a fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése; az erdőterület növelése erdőtelepítéssel mintegy százalékos erdősültségi szint eléréséig valamint az őshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése. A többcélú tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához június 18-án az országgyűlés elfogadta az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvényt. Az azóta eltelt évek során több esetben módosították a törvény szövegét. A jelenlegi módosítás új erdőtörvényt eredményez, melynek tervezetét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2008 augusztusában közösségi vitára bocsátotta. Ennek kapcsán országszerte számos vitafórumot rendeztek (néhány szakmai és civil vélemény a következő fejezetben olvasható). 6 A jelenleg hatályos törvény 106. (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a miniszter megalkotta a 88/2000. (XI. 10.) számú, az Erdőrendezési Szabályzatról szóló FVM rendeletet. A rendelet részletes szabályozást közöl többek között: - az erdő rendeltetésének meghatározásról, - a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól, - az Országos Erdőállomány Adattár tartalmi követelményeiről, - a távlati erdőkép szükségességéről, mely az erdészeti politika megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges, és amelyet az Állami Erdészeti Szolgálat készít el, majd a miniszter hagy jóvá, továbbá - a tartamos erdőfenntartásra és erdei haszonvételekre irányuló üzemterv készítésének szabályairól. Az erdészeti politika további fontos eszköze a Nemzeti Erdőprogram (NEP), melyet valamennyi európai ország létrehozott, és amely többek között a nemzeti sajátosságokat is tükrözi. Magyarországon 2000-ben kezdődött el a NEP kidolgozásának folyamata a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának égisze alatt, melynek kormányzati felelőse a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt. 7 6 Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. 7 Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet. 7

8 Az 1110/2004. (X.27.) Kormányhatározat értelmében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az érintett miniszterekkel együtt ki kell dolgozni a Nemzeti Erdőprogram éves tervét. Ennek jegyében 2008-ban a NEP tervezésénél az alábbi kiemelt szempontokat érvényesítették: - Az erdőtörvény módosítása új erdőtörvény megalkotása. - Egységes állami erdővagyon-kezelés rendszerének kidolgozása. - A közötti időszak EU-s támogatási lehetőségeit meghatározó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megnyíló támogatási lehetőségek beillesztése. - Az ÚMVP-vel összhangban a megújuló nemzeti támogatások megjelenítése. - Az Európai Unió által 2006 júniusában meghirdetett Erdészeti Cselekvési Terv megvalósítását az Európai Bizottság ajánlása alapján a nemzeti erdőprogramokba történő beépítés útján kell megvalósítani. - A évi költségvetés minimális megterhelése. 8 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, melyet az Európai Bizottság 2007 szeptemberében hagyott jóvá. A programon belül az erdészeti ágazat is jelentős támogatási forrásokhoz jut az alábbi címeken: A mezőgazdasági földterület első erdősítése A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 43. cikk Az ország erdősültsége nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható az EU27 átlagához képest, amely 34,2 százalék. A jelenlegi erdősültségi százalékot az 1990-es évek végén végzett kutatás alapján elkészített országos erdőtelepítési koncepció szerint optimálisnak tartott 27 százalékra lehet növelni, mintegy 700 ezer hektár, főleg mezőgazdasági terület erdősítésével. A nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés keretében között 2000 hektár erdő telepítése indokolt. A legnagyobb mértékű erdősítést az Alföldön hajtják végre, ahol az erdőterületek aránya nem éri el az országos átlagot. Az intézkedésnek hozzá kell járulnia a Közösség és a tagországok által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, amely országos vagy alacsonyabb szintű erdészeti programokon vagy azokkal egyenértékű intézkedéseken alapul, melyek figyelembe veszik az európai erdők védelmére rendezett miniszteri konferencián megállapított kötelezettségeket. Az erdősítési területek kiválasztásának előfeltétele és kritériuma, hogy a tervezett intézkedések megfeleljenek a helyi körülményeknek és a környezetvédelemre, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó a végrehajtási rendelet 34. cikke és az 1698/2005/EK rendelet 50. cikkének (6) bekezdése szerinti követelményeknek. 8 Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 8

9 Az intézkedés eleget tesz a Kyotói Egyezményben az éghajlat védelme és a szén-dioxid szint csökkentésének érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségeknek. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 44. cikk Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon földterületen fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak egyidejűleg, kialakítva a mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait. A mezőgazdasági hasznosítás során, a faállomány adta előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a termelést kiegészíteni. Az intézkedés rendkívüli lehetőséget jelent az új földhasználati rendszerek bevezetésére és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához, a talaj védelméhez, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 45. cikk A termelésből kivont mezőgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki. Erdősítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek jelölhetők ki, mint az erózió elleni védelmet, vagy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését elősegítő erdészeti erőforrások bővítése. Nem lehet erdősítést végezni védett természeti területeken illetve Natura 2000 területeken, és nem lehet támogatást nyújtani azokon a területeken, ahol a jelenlegi tájszerkezetet és művelési szektort meg kell tartani, mert az a biológiai sokféleség szempontjából pozitív hatású. A mezőgazdasági hasznosítás során, a faállomány által nyújtott előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a termelést kiegészíteni. Erdő-környezetvédelmi kifizetések A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 47. cikk A hazai erdők 41 százaléka, összesen 787 ezer hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezősége nem kielégítő. Ennek eredményeként 555 ezer hektáron amely majdnem 71 százaléka a magántulajdonú erdőknek megkezdődött ugyan az erdőgazdálkodás, azonban jellemzően csak állapotfenntartó jelleggel és a rövidtávú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron a kedvezőtlen tulajdonviszonyok (nagymértékű elaprózódás, osztatlan közös tulajdon) valamint a gazdálkodás feltételei miatt gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, melynek következtében állapotuk ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt folyamatosan romlik. A magán-erdőtulajdonosi réteg jellemző tőkeszegénysége miatt az általuk folytatott erdőgazdálkodási tevékenységet inkább a rövid távú haszonszerzés jellemzi. Emellett kevés közöttük a jól képzett szakember, ezért a költségigényes, nagy szakmai felkészültséget igénylő erdőgazdálkodási, főleg erdőművelési feladatokat nem tudják elvégezni. Tekintettel arra, hogy ezek az erdők rendkívül nagy változatossággal jellemezhetőek, az erdő-környezetvédelmi programban 8 célprogramot terveztek a jelenleginél nagyobb területi lefedettség elérése érdekében. 9

10 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Az intézkedés jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 48. cikk Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 2000 hektár földterületen pusztítottak erdőtüzek, több mint 5000 hektárt érintettek egyéb környezeti károk (aszály, víz, fagy, hó, szél), a rovarok pedig évente mintegy 200 hektár erdő pusztulását okozták. Az erdőkárok enyhítésére korábban nem voltak összehangolt intézkedések, mindössze eseti jelleggel történtek a kifizetések állami forrásokból, a megelőzésre pedig csak a legnagyobb erdőgazdálkodók gondoltak. Az erdővédelem szempontjából kiemelkedő jelentősége van az európai monitoring rendszereknek, melyek működtetésébe az erdőgazdálkodókat is mind szélesebb területeken kell bevonni. Az önkéntes erdőgazdálkodói közreműködés erősíti a környezettudatosságot, amely a fenntartható erdőgazdálkodás alapja. Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK tanácsi rendelet 49. cikk A magánerdők környezeti állapota az idegenhonos fafajok lassú térhódítása, valamint az általában alacsony szinten elvégzett erdőművelési munkák miatt lassan, de folyamatosan romlik. E kedvezőtlen folyamat megállításához a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdőtársulásokká történő átalakítás jelent hosszútávon megtérülő beruházást. Ennek fontosságát felismerve már korábban bevezetésre került ez az intézkedés, így éves szinten a nemzeti forrásból átlagosan mintegy 2000 ha területen történt erdőszerkezet-átalakítás. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint jelenleg hazánkban az erdőszerkezet-átalakítás lehetséges hatásterülete a magánerdőkben több százezer hektár. Az intézkedés célja a megfelelő szintű elegyesség és a több szintes állományszerkezet kialakítása az erdőkben. Az erdők gazdasági értékének javítása Az intézkedésre vonatkozó cikkek: az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke (b), (ii) pontjai, illetve 27. cikke, valamint az 1974/2006 EK rendelet 18. cikke és II. mellékletének pontja Az erdőgazdálkodási terveken alapuló, fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák (nyesés és ápolás, a törzskiválasztó gyérítés és a tisztítás) hozzájárulnak az erdők gazdasági értékének növeléséhez azáltal, hogy javítják a faanyag minőségét és mennyiségét. Az intézkedés célja az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, beleértve további gépek és berendezések vásárlását is, valamint az erdőállomány gazdasági értékének növelése az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. A fenntartható erdőgazdálkodás keretébe tartozó beruházások a kedvezőtlen adottságú és Natura 2000 területeken ugyancsak az intézkedés céljai közé tartoznak. 10

11 Szakmai és civil vélemények Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetről Az alábbi vélemények Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter válaszán túl a 2008 augusztusában társadalmi vitára közzétett erdőtörvény-tervezetről a jelentősebb magyarországi szakmai és civil szervezetek álláspontját tükrözik. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter: A gazdasági társasági működés helyett a közhasznú működés szerencsésebb lenne az erdőgazdálkodásban. Addig is, a jóléti feladatok ellátására, az ökoturisztikai fejlesztésekre és beruházásokra több pénzt kell fordítani. Ezek a források az elmúlt évtizedben elapadtak. A tartós állami tulajdonban lévő, közhasznú feladatokat ellátó társaságok alkalmasak ezekre a feladatokra. A miniszter az erdőkről szólva elmondta, hogy nem a minisztériumi hovatartozás a fontos, hanem, hogy a nemzeti parki területeken lévő erdőknél nagyobb figyelmet szenteljenek az ökoturisztikai, a természetvédelmi szempontoknak. Az erdőket kezelő erdészetek gazdaként, ne csupán a fakitermelésre helyezzék a hangsúlyt, hanem az erdő funkciói közül a közjóléti célok legyenek az elsődlegesek. 9 Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) közös állásfoglalása: Az erdészeti szakigazgatást ésszerűtlen és indokolatlan kivonni az FVM szervezetéből. Az erdészeti szakigazgatást évszázados szakmai és szervezeti hagyományrendszer kapcsolja az agrártárcához, annak szerves részeként szerzett magának nemzetközi elismerést. Hatékony és színvonalas működését sokoldalúan képzett szakemberei, régiós tagozódású szervezete, páratlan értékű adattára, országosan egységes és korszerű informatikai háttere garantálja. Az erdészeti szakigazgatás az erdőre függetlenül annak tulajdonosától és védettségétől mint alapvető természeti erőforrásra tekint, mely az agrárium része, a vidékfejlesztés, a vidék lakosságmegtartó képességének bázisa. Jelentős szakmai és társadalmi érdek, egyetértés szól az állami erdők egységes vagyonkezelésének megtartása mellett. Az erdőgazdaságok kezelte erdőkben a közcélúság az elsődleges vezérlő elv. Az erdőgazdaságok ma az állami erdők 90 százalékán gazdálkodnak, szigorú szakmai és pénzügyi ellenőrzés mellett, hatékonyan. A gondjaikra bízott erdőket évtizedek óta nagy tapasztalattal, szakértelemmel, elkötelezettséggel gondozzák, rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával, eszközökkel. Sok gondot és pénzt fordítanak az erdők közcélú szolgáltatásaira, a biodiverzitás megőrzésére, fejlesztésére. Élen járnak a természetközeli gazdálkodási módszerek alkalmazásában. Az erdőgazdaságok a természetvédelmi célok mellett az erdők valamennyi szolgáltatását érvényre juttatják. Az erdész szakértelem referenciája két évszázados. 9 Szabó Imre az erdőtörvényről november

12 A közcélú erdőgondozás területén elért, a természetvédelem által kommunikált eredmények elsősorban az erdőgazdaságoknak köszönhetők. A jelenleg állami tulajdonban lévő és az erdőgazdaságok által kezelt erdők természeti adottságai eltérőek, de egységben kezelve a jó erdők hozamaiból a gyengébb területek fenntartása megoldható, azaz a több mint 1 millió hektár állami erdő így, egyben önfenntartó. Az állami erdők tulajdonjogának megőrzése és egységes kezelése, valamint azok erdőtelepítéssel való, a közfoglalkoztatást is segítő bővítése egyaránt kívánatos. A magyar társadalom faanyag iránti igénye nő, ma megközelíti az évi 10 millió köbmétert. A túlzó korlátozások miatt nem csak a faanyag-igény kielégítése kerülhet veszélybe, hanem a költségvetési és helyi adó bevételek is sokmilliárdos nagyságrendben csökkennek. Az alapanyag kínálatának visszaesése, árának növekedése miatt számos hazai faipari cég kényszerülne bezárásra, tevékenysége visszafogására. Családok tízezreit érintve csökkennének a megélhetés lehetőségei olyan vidékeken, ahol más munkalehetőség nincs. Az erdőgazdaságok gazdasági aktivitása fontos a vidék ember-megtartó erejének növelésében, a kis- és középvállalkozások fennmaradásában. Amelyik ország a faanyagban nem törekszik önellátásra, az közvetve a harmadik világ erdőterületeinek csökkenéséhez, a környezet romlásához járul hozzá. Nincs valódi szakmai és gazdasági indoka az egységes állami erdővagyon-kezelői szerkezet megbontásának. Az állami erdővagyon közcélokat szolgáló működtetésére a legjobb megoldást az állami tulajdonú erdészeti társaságok vagyonkezelése jelenti. Arra kérjük a döntéshozókat, hogy ne támogassák az erdészeti szakigazgatás és az állami erdők vagyonkezelésének kialakult, jól működő rendjét megbontani kívánó törekvéseket. Segítsenek megőrizni az állami erdővagyon-kezelés működőképes, a közérdeket leginkább szolgáló, egyben a költségvetést legkevésbé terhelő egységét! 10 A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet véleménye: Magyarországon a védett erdőkben is gazdálkodunk, veszélyeztetve ezzel az erdei életközösségek hosszú távú fennmaradását. A WWF Magyarország szükségesnek tartja, hogy a véleményezésre kiadott új erdőtörvény a védett erdők háborítatlanságának megőrzésére több garanciát nyújtson. Védett természeti területeket a világon mindenhol az ott előforduló különleges állat és növényfajok, vagy az egész életközösség védelmére hoznak létre. Az erdők védelme sok esetben megköveteli a kíméletes, természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését, vagy a fakitermelés megszűntetését. Miközben a szomszédos országok mind rendelkeznek viszonylag nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületekkel, Magyarországon a védett területek döntő hányadán vágásterületeket létrehozó erdőgazdálkodás folyik, ami számos élőlénycsoport, köztük védett orchideák, énekesmadarak, kisemlősök életfeltételeit veszélyezteti. ( ) 10 Dr. Pethő József: Az erdő ma is zöld. Országos Erdészeti Egyesület, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. 12

13 A WWF Magyarország fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkok központi részein valamint a tájvédelmi körzetekben létrehozott, fokozottan védett területeken megszűnjön a fakitermelés. A védett területeken pedig történjen meg az átállás a vágásterület nélküli szálaló erdőgazdálkodásra. A társadalom városban és falun ugyancsak egyre inkább elvárja a szép és élhető környezet biztosítását, a természeti tájaink megőrzését, amibe egyre kevésbé fér bele a vágásterületek látványa. Hogy változtathassunk, annak garanciáit legalkalmasabb most, az új erdőtörvény megalkotásakor lefektetni, és a védett erdőkben a gazdálkodás üzemmódját szigorúan meghatározni. mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója Miért és meddig gazdálkodunk még a védett erdőkben? augusztus

14 A környezetügy középtávú stratégiájáról A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 januárjában elkészítette, majd márciusban közzétette A környezetügy középtávú stratégiája című vitaanyagot, melyben az erdőkkel kapcsolatos célkitűzések és megállapítások is olvashatók. Az egyik ilyen célkitűzés, hogy gondoskodni kell arról, hogy az alföldi nemzeti parkok (Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros, Fertő-Hanság Nemzeti Park), illetve az Aggteleki Nemzeti Park állami tulajdonban lévő területei a Kormány 2082/2007. (V. 15.) számú határozatának megfelelően minél előbb a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kerüljenek. Nemzeti park neve Erdőterület Ebből fokozottan védett hektár Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Balatoni Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Összesen A vitaanyagra csakúgy, mint az erdőtörvény-tervezetre az OEE, a FAGOSZ, és a MEGOSZ 13 közös állásfoglalást készített, melyben többek között kifejtik, hogy a 100 százalékosan tartós állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok által kezelt erdőterületeknek a nemzeti park igazgatóságok (költségvetési szervezetek) vagyonkezelésébe történő lehetséges áthelyezésével nem értenek egyet. 12 Forrás: 13 A MEGOSZ a magán erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók gazdasági, szakmai érdekképviselete, az egyéni erdőtulajdonosok és gazdálkodók mellett az erdészeti integrátorokat is magába foglalja. A FAGOSZ az erdőgazdálkodók (magán és állami), faipari, fakereskedelmi és az ezekhez beszállító cégek gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviselete. Az OEE az erdészek valamint az erdők és az erdőgazdálkodás iránt érdeklődő személyek egyesülete, ugyanakkor e szervezetnek pártoló tagjai az erdészeti zrt-k. 14

15 Szerintük e cél megvalósítása alapjaiban megingatná az érintett cégek gazdálkodását, továbbá az ország számára jelentős költségvetési többletkiadást okozna. Felhívják a figyelmet az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti Igazgatóságainak mérlegbeszámolóira, melyekből az olvasható ki, hogy az erdőgazdaságok szakmai munkája jó, illetve kiváló, és arra is utalnak, hogy ugyanakkor a nemzeti park igazgatóságok erdőkezelési munkájával kapcsolatban több esetben is szakmai kifogások merültek fel, sőt erdővédelmi bírságot is szabtak ki rájuk nem megfelelő erdőkezelésért. Amennyiben a cél az állami tulajdonú erdőterületek minél hatékonyabb és szakmai szempontból is megfelelő vagyonkezelése, akkor a három véleményező szervezet szerint lényegesen célravezetőbb megoldásnak látszik a mintegy 20 ezer hektárnyi, a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdők átadása vagyonkezelésre a térségben működő állami erdészeti társaságoknak. Ezek együttesen közel egymillió hektár erdő művelési ágú területen gazdálkodnak. Ha már a kezelői jog átadása szóba kerülne, sokkal célszerűbb lenne a 2-3 százaléknyi részt a 100 százalékhoz csatolni, mint az utóbbiból bármennyit az előzőhöz. További észrevétel, hogy a stratégiát leíró vitaanyagból hiányzik a hivatásos természetvédők által más esetekben szorgalmazott hatástanulmány, nincs számítási anyag arra, hogy bármely mértékű erdőgazdasági erdőterület nemzeti park igazgatóság általi kezelésbe vétele milyen következményekkel járna a fakitermelésben, a foglalkoztatásban és a gazdálkodás eredményeiben. Az átvenni szándékozott, a most kezelésükben lévő területhez képest többszörösen nagyobb erdőterület kezelésére a nemzeti parkok nincsenek felkészülve, sem megfelelő szakembergárdával, sem megfelelő tapasztalattal, sem megfelelő eszközállománnyal olvasható az állásfoglalásban. 14 Néhány környezet- és természetvédő szervezet nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben azt kérik, hogy az erdészeti szakigazgatást, melyet jelenleg egy osztály képvisel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a természet és környezet védelméért felelős tárcához helyezzék át. Így létrejöhetne a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM) tartozó egységes zöld hatóság, melyhez az összes külterülethez kapcsolódó igazgatási ügy tartozhatna. A szervezetek szerint az állami erdők profitorientált részvénytársasági formában való kezelését meg kell szüntetni, mert a részvénytársasági forma a tartósan állami tulajdonban lévő állami erdők közcélú kezelésére nem megfelelő. Magyarországon nemzetközi hírű és évtizedes hagyományai vannak a közcélú állami erdőgazdálkodásnak, amelynek megvalósítására és működtetésére a jelenlegi erdésztársadalom kiválóan alkalmas. A szervezetek az állami tulajdonban lévő természetvédelmi oltalom alatt álló erdők kezelését (ez a teljes erdőterület ötöde, mintegy 350 ezer hektár) szakszemélyzettel és infrastruktúrával együtt a természetvédelemért felelős tárca irányítása alatt a nemzeti parkok igazgatóságaira bíznák. A nem védett állami erdőket a KvVM-en belül létrehozott erdészeti igazgatóságok kezelhetnék. 14 Forrás: Strategiahoz.php március

16 Ennek eredményeként valósulhatna meg a tartósan állami tulajdonban álló stratégiai fontosságú területeket kezelő közcélú állami szervezetek egységes rendszere (nemzeti parkok, vízügyi és állami erdészeti igazgatóságok), mely gondoskodna a közvagyon magas szintű kezeléséről. A közcélú gazdálkodás révén keletkező bevételeknek pedig az erdők fenntartását, és új erdők telepítését kellene szolgálniuk, így önfenntartó rendszerként nem szorulnának a központi költségvetés támogatására. ALÁÍRÓK Magyar Természetvédők Szövetsége, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Kerekerdő Alapítvány, Bihar Közalapítvány, Somogy Természetvédelmi Szervezet, Tiszatáj Közalapítvány, Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület, Csemete Egyesület A zöldtárcához az erdőket! augusztus

17 Az erdőket érintő aktuális problémák Illegális fakitermelés Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben fordulnak elő illegális, a környezetet és tulajdonost egyaránt károsító fakitermelések. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatóságának felmérései szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke megközelíti az évi ezer hektárt és a köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy 3 milliárd forint, az újraerdősítés költsége pedig közel 1 milliárd forint. Az elültetett mintegy 10 millió facsemetéből csak évtizedek múlva lesz minden funkcióját ellátni képes erdő. E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek (erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, élővilág degradációja), melyek mértékét még becsülni sem lehet. 16 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslat Az erdészeti igazgatás című fejezete (XI. fejezet, 97. (3)) szerint az állam az erdő védelme és károsításának megelőzése érdekében a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas erdővédelmi szolgálatot működtet. A törvényjavaslat a következő bekezdésben pedig kényszerintézkedési joggal is felruházza az erdővédelmi szolgálat tagjait. Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztálya tanácsosának nyilatkozata szerint az erdészeti hatóság mind a tíz igazgatóságán (amelyeknek illetékessége általában két megyére terjed ki) létrehoznák a szolgálatot. Az új erdővédelmi szolgálat nemcsak kényszerítő eszközöket alkalmazhatna, de elő is állíthatná az elfogott tolvajokat, vagy visszatarthatná az erdőben az olyan fa-szállítmányt, amelynek eredetére szállítói nem tudnak magyarázatot adni. A törvényjavaslat szigorítani tervezi az erdővédelmi bírság tételeit is. Emellett a Büntető törvénykönyvet is megváltoztatnák, mert jelenleg nem szerepel benne az illegális fakitermelés vétsége vagy bűntette. Ebben a kérdésben már zajlanak az egyeztetések az igazságügyi tárcával. 17 A törvény hatályba lépéséig azonban egyes erdőgazdaságok maguk igyekeznek megoldani illetve enyhíteni a problémát: Hódmezővásárhelyen a falopás megelőzése érdekében közösen járőröznek majd a rendőrök és a mezőőrök a külterületeken jelentette be dr. Dezső József, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság vezetője és Benkő Zsolt külterületi képviselő. Főként a műutak mentén, ezen belül is a kétszámjegyű főutak mellett fordul elő leggyakrabban a falopás, az állami, önkormányzati és magántulajdonú erdősávokban, és facsoportokban. 16 Forrás: február Kényszerintézkedési jogkör az erdészeknek. 17

18 A falopás oka, hogy bizonyos társadalmi csoportok egyre szegényebbé válnak. A lopások csökkentése érdekében az önkormányzat lehetőséget adott a nyesedékgyűjtésre, többek között a Kása-erdőben. Ugyancsak segítség, hogy a városellátó telephelyéről családonként hat mázsa fát lehet rászorultsági alapon elvinni. Erre a lehetőségre eddig mintegy ezer család jelentkezett. Az erdők meglopása mellett gondot okoz a más megyékből teherautóval érkező illegális faárusok megjelenése is, akik könnyen becsaphatják az embereket a rakomány súlyát illetően. Pozitív kezdeményezés a tavaly kialakított civil hírlánc, melynek egyik eredménye például, hogy a közelmúltban a 47-es út mentén az egyik nagy mezőgazdasági üzem biztonsági őre riasztotta a rendőrséget, akik három orosházi fatolvajt értek tetten. A hírláncba a mezőőrökön kívül a külterületeket gyakran járó vadászok, halőrök, tanyasi lakosok is bekapcsolódtak. 18 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évente százmillió forint értékű kárt okoznak az illegális fakitermelők. A bírságolás, és a tettenérés azonban nem könnyű, mert a tolvajok egyszerre olyan kis mennyiséget tulajdonítanak el, amiért többnyire csak helyszíni bírságot rónak ki rájuk vagy szabálysértési eljárás indul ellenük. Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója tapasztalatai szerint az illegális fakitermelésnek erősen kitett területek közé tartoznak a Bódva-, a Sajó- és a Hernád völgyében található települések melletti erdőrészek. A fatolvajok évente 15 ezer köbméter fát vágnak ki engedély nélkül, a falopások miatt az Északerdő által tett feljelentések száma százas nagyságrendű. A vezérigazgató szerződéskötésre készül a rendőrséggel, hogy visszaszorítsák az egyre terjedő falopásokat. Együtt járőrözés, terepjáró és speciális cross-motorok beszerzését is felajánlja, hogy a rendőrök kézre kerítsék az elkövetőket. Az igazgató elmondta még, hogy kívánatos lenne, hogy az erdőőrök olyan hatósági jogosítványokat kapjanak, mint a nemzeti parkok őrei. Ők tettenérés esetén akár kényszerítő eszközt is használhatnak a vétkesek visszatartására. A rendőrök pedig lefoglalhatják a lopáshoz használt eszközöket és szállítójárműveket is. 19 A Heves, Borsod és Nógrád megye területén gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Pallagi László szerint két ember, vágással, darabolással együtt 12 perc alatt meg tud pakolni rönkökkel egy kisteherautót. Amikor az erdész aki nem rendelkezik visszatartási jogkörrel a motoros fűrész hangját meghallván a helyszínre ér, többnyire már eltűnnek a tolvajok, akik legkevesebb tízmillió forint nagyságrendű kárt okoznak az erdészetnek. Az elmúlt évben több mint 370 feljelentést tettek az erdészek. Ennek a tendenciának úgy próbál gátat vetni a vállalat, hogy 2008 szeptemberétől két erdésszel egy rendőr is járőrözik majd a hét, hozzá tartozó területen. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szabadidős járőreit osztja be erre a feladatra, akiknek az óradíját az Egererdő Zrt. fizeti. Pallagi László véleménye szerint a helyzet súlyossága már azt is indokolttá tenné, hogy a rendőrségen külön egységet hozzanak létre a természeti környezet védelmében Közös rendőr-mezőőr járőr a külterületeken november Negyedmilliárdnyi fát lopnak el az erdőkből október Ismét elkezdődtek a falopások szeptember

19 A sajóládi erdő esete Az Északerdő Zrt. kezelésében lévő 180 hektáros erdő Sajólád községet délkeleti oldalról határolja. A terület a nyolcvanas évekig egészséges erdőképet mutatott, az akkori erdész nagy gonddal nevelte a büszkeségét jelentő állományt ben azonban az erdőben erős száradás indult meg. A jelenséget az akkoriban telepített vízkivételi mű kútjainak talajvízszint-csökkentő hatásával hozták összefüggésbe. Az 1990-ben készült szakértői vélemény szerint a fapusztulás oka a Bőcs-Sajólád Vízmű által létrehozott talajvízszint-csökkenés. Ezt akkor a Sajólád 4c erdőrészletre vonatkoztatva állapították meg, az észlelőkutak adatainak alapján. Ezt a véleményt a vízmű nem fogadta el ezért 1996-ban újabb szakértői vélemény készült, amely megerősítette a korábbi megállapításokat, de újabb tényezőket nevezetesen a csapadékhiányt és talajszennyező hatásokat is számításba vett. A száradás miatt 1990 és 2000 között 66 hektár egészségügyi tarvágást hajtottak végre. A kiszáradt fák pedig odacsábították a fatolvajokat között már az összes véghasználat, lopás miatti tarvágás volt. Ezek között volt olyan erdőrészlet, ahonnan hektáronként csak 10 köbméter faanyag került ki. Az erdővel borított 160 hektár területből jelenleg 2,3 hektár, ami 60 év feletti állomány, év közötti állomány pedig már nincs november 25-én a debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulata egy közleményt jelentetett meg, miszerint a Natura 2000 hálózatába tartozó 21 sajóládi erdő 98 százalékát fejszével és láncfűrésszel felszerelt illegális fatolvajok, illetve az erdő kezelésével megbízott erdészeti igazgatóság dolgozói szisztematikusan kiirtották. A Tiszántúli Természetvédők Társulata feljelentést tett jelentős mértékű természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt a Miskolci Városi Ügyészségen, majd petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához is annak kivizsgálására, hogy a Magyar Köztársaság illetékes hatóságai miért nem tettek eleget a 92/43/EGK Élőhely-irányelv, illetve a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet által előírt kötelezettségeiknek. A Társulat a petícióban kiemelte, hogy az igazságosságba, a megelőzés, az elővigyázatosság, a fenntartható fejlődés elvébe, az Európai Unió jogintézményeibe való hitet erősítené minden magyar állampolgárban az, ha egy igen szigorú és teljes körű vizsgálat eredményeként olyan döntés születne mind a Petíciós Bizottság, mind az Európai Bizottság részéről, amely elősegítené, hogy hasonló mértékű visszafordíthatatlan természetkárosítás soha többé ne következhessen be a Magyar Köztársaság területén, és legalább a sajóládi erdő 180 ha-os területéből hírmondóként megmaradt kb. 2 hektárnyi tölgy-kőris erdőrész megmaradhasson a jövő nemzedékei számára januárjában a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sajóládi erdő kiirtása ügyében. Az indoklás szerint: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást megszüntető határozatában megállapította, hogy a Délbükki Erdészeti Igazgatóság biztonsági intézkedései ellenére az erdő ritkulásához jelentősen hozzájárult a területen tapasztalható nagymértékű falopás ben nyilvánították Natura 2000 területté. 19

20 A sajóládi erdő területén ugyanis a rendőrség az elmúlt két évben összesen 142 személlyel szemben kezdeményezett eljárást, azonban a tetten ért elkövetők által okozott kár sok esetben a szabálysértési értékhatárt 5-10 ezer forint sem haladta meg. Annak a megállapítása, hogy a lombozat ritkulása mikor következett be, illetve tettenérés esetén a faanyag mely területről származott, nem volt megállapítható. Mivel az erdő faállománya a falopások miatt 60 százalék alá csökkent, ezért az erdőtörvény alapján véghasználatra került, azaz kivágták az erdő megmaradt faállományát. 22 Az ügyben természetesen nyilatkozott az Északerdő Zrt. vezérigazgatója, Cserép János is. Emlékeztetett, hogy a sajóládi fairtás története a rendszerváltásig nyúlik vissza, és 18 év távlatában már nem lehet felkutatni a tetteseket. A társaság ugyanakkor most is őrzővédő cégekkel vigyáztatja az erdőket a kerületvezető erdészek és rendőrök irányításával. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy éves szinten ennek ellenére is sok tíz milliós, ha nem száz milliós károkat okoznak a fatolvajok. A vezérigazgató megmutatta, hogy a sajóládi erdőben minden fát pótoltak csemetével az elmúlt másfél évtizedben, de a tölgy rendkívül lassan nő, a vágásérettséget körülbelül éves korára éri el. Senki nem képes kellőképpen védekezni, mivel jól szervezett figyelők pásztázzák a terepet, s nézik a rendőrök, természetvédelmi őrök, erdőtulajdonosok, illetve a megbízott őrző-védő cégek alkalmazottainak mozgását. 23 Posta János, erdészeti igazgató szerint a sajóládi terület a megye egyik legkiválóbb termőhelye, amelyen egykor csodálatos erdők voltak. Amikor 2006-ban nyilvánosságra került, hogy a sajóládi erdő a Natura 2000 hálózat része lesz, a társaság szakemberei jelezték, hogy ez a terület másféle védelmet, főleg őrzővédelmet igényelne. - Manapság megváltozott a fatolvajok ízlése, már nemcsak az alászorult véknyakat csapkodják ki, hanem a legszebb egyedeket is kidöntik. Az erdész lelkileg belerokkan abba, ha látja, hogy a kitűnő termőhelyen felcseperedik a csodálatos makkvetés, de amikor már igazi erdővé növekszik, akkor kibarmolják - állapítja meg elkeseredetten Posta János. - Ezekben az erdőkben évek óta nincs tisztítás, mert elvégzik helyettünk a tolvajok. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a sajóládi erdő egyetlen négyzetméterét sem irtották ki, sőt, az ősszel kitermelt négy hektár kivételével, amit most tavasszal újítanak föl a teljes erdőterületen különböző korú elsősorban tölgyes állomány található. Remélhetőleg tavasszal a szalakóta is visszatér a melegebb égtájakról A sajóládi erdő szomorú története február 23 Tolcsvai L. László: Iparág lett a falopás országszerte január A sajóládi erdő szomorú története február 20

21 Európai Unió Jogszabályi háttér Az Európai Unió területének 42 százalékát borítja erdő, összesen 177 millió hektár. A legnagyobb kiterjedésű erdőterületek: - Svédországban (31 millió hektár, területének 75%-a), - Spanyolországban (28 millió hektár, 57%), - Finnországban (23 millió hektár, 77%), - Franciaországban (17 millió hektár, 31%), - Németországban (11 millió hektár, 32%) valamint - Olaszországban (11 millió hektár, 37 %) találhatók. A fent említett országokban található az uniós tagállamok erdeinek több mint kétharmad része. Az egyes országok területének százalékos erdősültségét tekintve a fenti sorrend megváltozik. A legnagyobb részaránnyal Finnország (77%), Svédország (75%) majd Szlovénia (65%) rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig Málta (1%), Írország (10%), Hollandia (11%) és az Egyesült Királyság (12%). Az uniós erdők 73 százaléka (129 millió hektár) volt 2005-ben alkalmas fakitermelésre, ezen belül Spanyolország erdeinek 37 százaléka, Svédországnak 69 százaléka, Németországnak 99 százaléka, Finnországnak pedig 86 százaléka. Az éves szaporulat uniós szinten 764 millió m 3 volt, amelyből 461 millió m 3 -t (60%) vágtak ki. 25 Az Európai Unió az erdészeti politikák összehangolására 1998-ban létrehozta az Erdészeti Stratégiát, majd ennek megvalósítására a legfontosabb beavatkozási területek meghatározásával az Európai Bizottság június 15-én elfogadta a évekre szóló Erdészeti Akciótervet. A fentiekben megfogalmazottak betartását az uniós tagországoknak nemzeti erdőprogramjaikban kell garantálniuk. Az Erdészeti Stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe: - a Rio de Janeiro-ban megrendezett Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre vonatkozó alapelveket, - a tagországok szakpolitikáját, - a jogi helyzetet valamint - az erdészeti akcióprogramokat. 25 Forrás: EUROSTAT október YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/ EN-BP.PDF 21

22 Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van: - termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás; - környezetvédelmi: a talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok; - rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdőterületek. A 89/367 sz. tanácsi szabályozás megalapította az Erdészeti Állandó Bizottságot. A bizottság végzi a tagállamok egymás közötti koordinálását valamint, az Európai Unió szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált ban a Helsinki Miniszteri Konferencián definiálták a tartamos erdőgazdálkodást, ami azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon; a meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljen és más környezeti rendszerek ne károsodjanak. A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki. 26 Az Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciáját 2007-ben Varsóban rendezték meg. A konferenciát melynek címe Erdők az élet minőségéért Lech Kaczynski lengyel államfő nyitotta meg, aki a gazdasági fejlődés és a természeti környezet védelmének összebékítését hangsúlyozta. A találkozó társelnöke, Prof. Jan Szyszko, lengyel környezetvédelmi miniszter az erdők szerepére mutatott rá az európai társadalom fejlődésében. Hangsúlyozta, hogy ezek az elvek adják az alapját annak a miniszteri nyilatkozatnak, amelyet a Konferencia ideje alatt írnak alá. A Konferencia fő dokumentumában a Varsói Nyilatkozatban az országok közös tevékenységet határoztak el a fenntartható erdőgazdálkodás bevezetése érdekében. A Nyilatkozat bemutatja azt a jelentős szerepet, amelyet az erdők játszanak a földi élet minőségének javításában, valamint tartalmazza az európai erdők jövőjének hosszú távú vízióját is Erdőgazdálkodás az Uniós csatlakozás kapcsán január Erdők az élet minőségéért november

23 Illegális fakitermelés elleni intézkedés Az Európai Unióban az illegális fakitermelés, illetve a belőle származó fa piacra jutása elleni küzdelem az Erdőgazdálkodás szabályozása és irányítása és az erdészeti termékek kereskedelme (Forest Law Enforcement, Governance and Trade, FLEGT) égisze alatt történik. A október végére elkészült a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló EU rendelet-tervezet egy igazolási rendszert vezet be arról, hogy nem illegális forrásból származik a fa és a fatermék. Amennyiben a rendelet megszületik, a kihirdetéstől számított 7. napon az EU összes országában a hatályos lesz, de az azt követő 2 év múlva válik kötelezővé az alkalmazása. Az illegális fakitermelés amellett, hogy az erdőpusztulás egyik legfontosabb közvetlen előidézője ellehetetleníti az erdészeti ágazat irányítását, a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint az innen származó termékek alacsony ára sérti az európai fa- és fatermék piaci szereplőinek és alkalmazottainak érdekeit. A javaslat célja e probléma megszüntetése egyenlő feltételek biztosításával mind az ágazat, mind az alkalmazottak számára. A FLEGT engedélyezési rendszer szerint a fa exportja az érintett országokból az EU-ba olyan engedélyhez lenne kötve, amely igazolja, hogy a fát a vonatkozó nemzeti joggal összhangban termelték ki. Az Európai Tanács 2005-ben elfogadta a partnerországokból származó fa Unióba történő behozatalának jogi keretét képező FLEGT-rendeletet (2173/2005/EK rendelet), és felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen azokkal a termelő országokkal és regionális szervezetekkel, melyek készségüket fejezték ki arra, hogy önkéntes partnerségi megállapodást (Voluntary Partnership Agreement, VPA) kötnek az Unióval októberéig öt ország Ghána, Malajzia, Indonézia, Kamerun és Kongó (Brazzaville) kezdte meg a tárgyalást az Európai Unióval, és nem hivatalos egyeztetés folyik számos más termelő országgal, amelyek érdeklődésüket fejezték ki. Egyes fontos fatermelő országok azonban nem kívánnak FLEGT VPA-t kötni az EU-val, illetve a többoldalú folyamatok vagy eredménytelenek, vagy nagyon lassúak, ezért szükségessé vált további intézkedések elfogadása, beleértve az illegálisan kitermelt fa uniós behozatalának megakadályozására irányuló jogi szabályozást is. A Bizottság 2006 óta vizsgálja, hogy mi lenne a legjobb megoldás, és arra a következtetésre jutott, hogy olyan rendeletet kell alkotni, amely meghatározza a piacon fát és faterméket forgalmazó piaci szereplők kötelezettségeit. A javasolt szabályozás megköveteli a piaci szereplőktől, hogy kellő gondossággal győződjenek meg arról, hogy a közösségi piacon általuk forgalmazott fa és fatermékek legális fakitermelésből származnak. A javaslat lényege, hogy a hatálya alá tartozó piaci szereplők olyan rendszereket és eljárásokat alkalmazzanak, amellyel legjobb képességük szerint biztosítják, hogy a közösségi piacon kizárólag legális kitermelésből származó fát és fatermékeket forgalmaznak. 23