ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE Készítette: Kabai Viktor Levente Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető Rendszerváltás és társadalmi átalakulás Norma és civil társadalom Új vallási mozgalmak és a társadalmi átalakulás A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének vizsgálata A dolgozat céljai és szerkezete II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten II.1. A vallás makrotársadalmi szinten II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek A vallás definíciója A vallás funkciói és diszfunkciói A vallás válfajai Vallás és gazdaság Vallás és modernitás Vallás és szekularizáció A vallásos gondolkodás kritikája II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak Egyház, felekezet, szekta, kultusz Szekta vagy ÚVM? ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás Elméletek az ÚVM-jelenségre Az ÚVM-ek besorolása ÚVM-ek és makrotársadalmi funkció Összegzés: az ISKCON/MKTHK, mint ÚVM II.2. A vallás mikrotársadalmi szinten II.2.1 Vallás a csoport szemszögéből (szociálpszichológiai megközelítés) A vallás és a szociálpszichológia kapcsolata Csoport és közösség A közösség, mint forma A közösség, mint életciklus: társas kapcsolatok Kitekintés: ÚVM-ekben ható szociálpszichológiai tényezők Konformitás Csoportgondolkodás Összegzés: a vallás, mint csoport identitás II.2.2. A vallás az egyén szemszögéből (valláspszichológiai megközelítés ) Pszichológiai vallás-elméletek Az ÚVM-ben ható pszichológiai tényezők Vallás és identitásválság Identitás és makrotársadalmi hatások Vallás awilber-féle modellben és a Maslow piramisban A tekintélyelvű és humanisztikus vallás Megtérés-jelenségek pszichológiai értelmezése Elhárító mechanizmusok A szociálpszichológiai és pszichológiai tényezők összegzése

3 III. Gyakorlati rész: Az ÚVM-ek Magyarországon és az MKTHK intézményesülése III.1. Az új vallási mozgalmak Magyarországon 1989 után Vallás és vallásosság Magyarországon: az egypártrendszer öröksége Szekularizáció Magyarországon A magyar társadalom felekezeti összetétele Az ÚVM-ek megjelenése Magyarországon A Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek besorolása Összegzés III.2 Az MKTHK intézményesülése Magyarországon és a mozgalom elemzése III.2.1. Az ISKCON/MKTHK intézményesülésének folyamata Az ISKCON gyökerei és intézményesülése Hinduizmus A Krisna tudat A nemzetközi alapító A könyv: Bhagavad-gïtā Az ISKCON nemzetközi intézményesülése Az ISKCON hét célja Az MKHTK magyarországi megjelenése és intézményesülése Magyarországi megjelenés és intézményesülés Az MKTHK legitimációs küzdelme Az MLTHK szervezeti felépítése Az MKTHK gazdasági működésének alapjai Az MKTHK a magyar társadalomban Világtól való elfordulás vagy világra való nyitás? Az MKTHK társadalmi jelenléte Az Ételt az életért program A somogyvámosi Krisna-farm Összegzés: az MKTHK intézményesülése III.2.2. Az MKTHK szociológiai jellemzői a magyar társadalom viszonylatában Életkor szerinti megoszlás és a nők és férfiak aránya Házasok aránya és életkor szerinti megoszlása Iskolázottság Lakóhely szerinti megoszlás Vallási hovatartozás csatlakozás előtt Összegzés: az MKTHK szociológiai jellemzői III.2.3. Az MKTHK pszichológiai és szociálpszichológiai elemzése Belépés jelenségek A mozgalomhoz való csatlakozás útjai A mozgalomhoz való csatlakozás motívumtára A csoporton belül A vonzó elemek Változások a kapcsolatokban Új hívők bevezetése a Krisna-tudatba A Krisna-tudatú hívők értékrendje Az európai és magyar identitás az MKTHK-ban Kilépések és eltávolodások Összegzés: az MKTHK-nál megfigyelhető pszichológiai és szociálpszichológiai jellegzetességek

4 IV. Összefoglaló Még egyszer az ÚVM-ek besorolásáról ÚVM-ek Magyarországon a rendszerváltozás után Az MKTHK intézményesülése és jellemzői V. Táblázatok és ábrák jegyzéke VI. Irodalomjegyzék * * * 5

5 Új vallási mozgalmak Magyarországon: a Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének intézményesülése I. Bevezető Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi az aktualitása az ÚVM-ről szóló szakdolgozatnak a BGF-KKFK főiskolai karán. 1. Rendszerváltás és társadalmi átalakulás 1989-ben Közép-Európában egy új történelemi folyamat indult meg. Olyan, addig kommunista, egypártrendszerű országok tértek át a demokratikus államrendszerre, és integrálódtak a világgazdaság globális hálójába szinte egyik napról a másikra, melyekben a történelem során ez a rendszer még nem tudott fennmaradni hosszabb időn keresztül. Az 1989-ben meginduló rendszerváltással, majd az európai és transzatlanti integráció során a közép-kelet európai országok lényegében egy gazdasági és politikai rendszert importáltak. Tanulmányaim során ennek gazdasági és politikai oldalát tanulmányozva merült fel bennem a kérdés, hogy mi ennek az átalakulásnak a mikro- és makrotársadalmi vonatkozása? Véleményem szerint a politikai és gazdasági átmenet mellett, a legfontosabb átalakulásról, a társadalmi átmenetről, az integrációhoz szükséges társadalmi átalakulásról kevés szó esik ma Magyarországon. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU demokratikus és kapitalista alapokra épülő nemzetek feletti szerveződése olyan országokban jött létre, melyek kellő demokratikus hagyománnyal és érettséggel rendelkeztek. A demokratikus rendszer mobilis, de megszilárdult társadalmi alapokra épült fel, egy szerves fejlődési folyamat eredményeként. E szerves fejlődési folyamatnak az alapja a társadalmi norma és értékrend volt. Ahhoz, hogy a politikai és gazdasági átalakulás tényleges változást eredményezzen, nélkülözhetetlen a rendszerek társadalmi meggyökerezése. Kelet-Közép Európában ez a felülről vezérelt átalakulás speciális anomáliákat termel ki. A részvételi demokráciától való távolmaradás, a gazdasági versenyszellem befogadásának és a fogyasztói társadalomra való átállás nehézségei, mind olyan jelek, amelyek felhívják figyelmünket a kelet-közép európai társadalmak rejtett feszültségére. A feszültségek kezelhetőek, de a sablonok átvétele kritikus álláspontot és új gondolkodásmódot kíván meg. Kelet-Közép Európa és benne Magyarország kulturális hagyománya a más történelem, más 6

6 geopolitikai adottságok miatt eltér a nyugat Európai országok kulturális alapjaitól. Ezt a kulturális-társadalmi alapot nem lehet figyelmen kívül hagyni a felzárkózás és átalakulás stratégiájának alakításakor. A társadalmi átalakulás, és egy valódi, nem csak nevében demokratikus rendszer bázisának megteremtői az alulról jövő társadalmi kezdeményezések. Az alap az emberek gondolkodásának, megváltozása, a mindennapi gondolkodás átalakulása. Ez részben alapul a gazdasági-politikai környezet és az anyagi környezet, az élettér megváltoztatásán, mely visszahat az emberek mindennapi életmódjára, a kultúra átalakításán át a belső gondolkodásra és életmódra. Emellett azonban nélkülözhetetlen az értékek és normák felmutatása, melyek belső, tudati bázisát képzik a lejátszódó folyamatoknak. Véleményem szerint a társadalmi átalakulás letéteményesi a gazdasági szférán kívül eső szerveződések, amelyek lehetnek civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, vagy egyházak is. 2. Norma és civil társadalom A fenti nézőpontból értelmezhető a jelenlegi Magyarországi folyamatok meghatározó tényezője: a rendszerváltozás után létrejött érték és norma-vákuum. 1 A váratlan és erőszakmentes változás előtt és alatt megindultak azok a szellemi erjedési folyamatok, amelyek az új gondolkodás és értékrend alapjait képezhetik, azonban ezek végső kiforrása és társadalmi leképződése, bár részben folyamatban van, részben még várat magára. Ennek okai összetettek és elemzésük és feltárásuk meghaladná egy szakdolgozat kereteit. Mindenképpen fontos szerepe van ebben a Kádár rendszer ateista, egyházakat háttérbe szorító politikájának, a paternalista, egyéni kezdeményezésre és kockázatvállalásra kevéssé építő közgondolkodásnak, a fennálló rendszerrel szembeni apátiának illetve a megélhetés központú gondolkodásmódnak. A norma és értékvákuum szellemi terének leképeződése a társadalomban az intézmények hiánya, az érték- és érdekvédő szervezetek, társadalmi szervezetek kifejletlensége. Az alkotmányos, szekularizált országban ez a tér tulajdonképpen a civil szféra. Ebben a térben jut fontos szerep a civil és non-profit szervezetek mellett a hagyományos és új vallási szerveződéseknek. Miért fontosak az egyházak? A társadalmat összefogó erőket felbonthatjuk két részre. Az egyik a külső összetartó erők, az intézményi formák, a jogszabályi, alkotmányos keretek. A másik a belülről jövő, eszmei, és értékegység. A belülről jövő erő a közösség ereje, a szellemi átfogó erő. A fogyasztói-individuális verseny társadalomban ez a közösségi erő az, 1 SZÁNTÓ János: Vallásosság egy szekularizált társadalomban, 38. old 7

7 amely felbomlik, látszólag eltűnik. Ha nincs mi ellen együtt lenni, akkor valamiért kell együtt lenni, ami nehezebb feladat. Lényegében a közösségi norma rohamos hanyatlásának, a közösségi identitás hiányának és az individuális értékek előtérbe kerülésének folyamata az, amely mentén az ÚVM-ek megjelenése a legjobban értelmezhető. 3. Új vallási mozgalmak (továbbiakban: ÚVM) és a társadalmi átalakulás Ami új jelenség nálunk, az már megtörtént máshol. Éppúgy az USÁ-ban, mint Nyugat-Európában 1, az ÚVM-ek megjelenése, és taglétszámuk (rövidebb ideig tartó) robbanásszerű növekedése a társadalmi átalakulás, illetve az azt követő konszolidáció korszakát jellemezi. A nyugati demokráciákban ennek korszaka a es évek közötti évtized: a mozgalmak európai terjeszkedése erre az időszakra tehető. Mind az USA-ban, mind Európában, az ÚVM-ek felbukkanása a fogyasztói társadalmak megjelenésével egyszerre mutatkozó jelenség, amely ilyen szempontból a társadalom általános norma és értékválságához köthető. Wuthnow 2 az ÚVM-ek megjelenésének a következő főbb okait adja: II. világháború utáni gyors társadalmi változások, a kulturális forrongás, továbbá a felsőoktatás széles körűvé válásával jelentkező gyors értelmiség-képződés. Magyarországon eltérő feltételek mellett bár, de ezek a vonások azonosak. Tudományos szempontból a vallás a társadalom összes alrendszerével kapcsolatban áll. Egyszerre szellemi tartalom, világi intézmény, társadalmi jelenség, és egyéni, azaz pszichológia jelenség. A vallási jelenségek elemezése ezért összetett feladat., és a tudományos elemzésnek meg vannak a maga határai. A személyes meggyőződés, és hit minden embernek alkotmányos joga, a demokratikus állam alapja, hogy világnézetileg semleges. Ugyanakkor az emberiség hagyományos erkölcsi és értékrendszere alapjaiban vallásokhoz nyúlik vissza, és világnézeti megalapozottságú. Már a szakirodalom előzetes tanulmányozása során feltűnt, hogy az egyes egyházak nyilatkozatai, attitűdjei más egyházakkal szemben helyenként mennyi elfogultságot tartalmaznak. Én a dolgozatban törekedtem egy objektív képet mutatni, és elsősorban szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológia szempontból értékelni. Egy fontos tényezőt számításba kell venni az ÚVM-ek vizsgálatakor: a média torzító erejét. Az ÚVM-ek összesített taglétszáma nem éri el a nagy egyházakhoz tartozó hívők 1%- át. A jelenség azonban, amelyet a szakdolgozat írásakor vizsgálni igyekeztem, nagyobb jelentőségű, minthogy csupán a társadalom 1%-át érintse. A kisközösségek szerveződése és újjászerveződése úgy vélem az ezredforduló, és az utána következő évek fő fejlődési vonala 1 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 197. old 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 365. old 8

8 lehet. Mikor vallási mozgalmakról beszélünk, mindig gondoljunk arra, hogy a csoportok ily módon való szerveződése a társadalom más alrendszereiben is megfigyelhető, bizonyos eltérésekkel. 4. A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének (továbbiakban: MKTHK) vizsgálata Az MKTHK, az ISKCON 1 magyarországi egyházának bemutatását részben az egyház ismertsége, részben a szociológia források hozzáférhetősége indokolta, valamint az, hogy magyarországi felbukkanása és intézményesülése jól szemlélteti az ÚVM-ek intézményesülésének folyamatát. Az MKTHK egy olyan vallási mozgalom, melynek a mozgalmon kívülre irányuló tevékenysége is számottevő, és úgy gondolom ez külön figyelmet érdemel. Horváth Zsuzsa vallásszociológus kutatási tervet készített a MKTHK szociológiai vizsgálatához. 2 A terv módszerként: irodalom és dokumentum elemzésre, és kvalitatív kutatási (kérdőíves) módszerek alkalmazását ajánlja. A terv célként jelöli meg a 1. közösség szervezeti formáinak, normarendszerének és vallásgyakorlatának módszeres leírását, a tagok demográfia és szociológiai jellemzését; 2. az érintett rétegek, és az érintettség okainak, 3. erősebb elkötelezettség, szélesebb társadalomtól eltérő normarendszert követésének; 4. felekezet többrétegűsége, elkötelezettség szerint tagolódásának vizsgálatát; 5. a mozgalom társadalmi fogadtatását. Ez a szakdolgozat terjedelmi okok miatt, illetve azért, mert egy tudományos megalapozottságú kvalitatív kutatás meghaladná a kereteket, a mozgalom elemzésénél elsősorban másodlagos (statisztikai) forrásokra illetve egy saját készítésű interjúra támaszkodik. A szakdolgozat második felének alapját Kamarás István: Krisnások Magyarországon c. műve képzi, 3 mely teljes körű kvalitatív és kvantitatív szociológiai kutatásokon keresztül feltérképezi a hazai krisnások helyzetét. A feltárt adatok átvételénél olyan csoportosítására törekedtem, amely hozzájárul a szakdolgozatban bemutatni kívánt folyamatok szemléltetéséhez. 1 International Society Society for Krishna Consciousness (Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége) 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 319. old 3 KAMARÁS István: Krisnások Magyarországon, Iskolakultúra, Bp.,

9 5. A dolgozat céljai és szerkezete A dolgozat céljai: a) a magyarországi ÚVM-ek helyzetének bemutatása és csoportosításuk, b) az MKTHK megjelenésének és intézményesülésének leírása, c) a mozgalom elemzése szociológiai, szociálpszichológia és pszichológiai szempontból, d) a vallási mozgalom leírásán keresztül általános mikro- és makrotársadalmi folyamatokra való rámutatás. A dolgozat szerkezetileg két részre bomlik: Az első rész az elméleti megközelítést alapozza meg és a vallás főbb ismérveit gyűjti össze, szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai aspektusból. A második részben pedig az ÚVM-ek Magyarországi helyzetének felvázolásán keresztül rátérünk a MKTHK leírására és vizsgálatára. A római számos jelölést a fő- és az alfejezeteknél tartottam meg, a kisebb fejezeteknél elhagytam. 10

10 II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten AZ ÚVM jelenség behatárolásához első lépésben áttekintem a valláshoz kötődő fő szociológiai elméleteket, majd a vallás intézményi formáin keresztül rátérek az ÚVM társadalmi hátterének elemzésére. Ezt követi a vallás vizsgálata csoportos és egyéni szempontból, amely által az megkísérelem összegyűjteni azokat a főbb szociálpszichológiai és pszichológiai elméleteket, melyek az ÚVM-ek és azon belül az MKTHK vizsgálatánál szükségesek lehetnek. II.1. A vallás makrotársadalmi szinten II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek A vallás definíciója A szociológia számos definíciót ismer a vallásra, melyek mindegyike kifejezi a vallás egy-egy aspektusát. Durkheim megközelítése szerint a vallás szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. 1 A szent fogalma a profánhoz képest értelmezhető: profán mindaz, ami az adott társadalomban szokásosnak vehető, szent az, amelyek nem hétköznapiak, meghaladják az általános léttapasztalatokat. Yinger megfogalmazásában a vallás olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik. Ebben a definícióba nem szerepel Isten létébe vetett hit, tehát e definíció alapján, mint Andorka is írja elképzelhető hogy egy teljesen ateista filozófiának is vallás funkciója legyen. 2 Véleményem szerint a vallás pontos definíciója problematikus, ugyanis a vallás funkciója változhat vallásonként, csoportonként, egyénenként. Társadalmi szinten Yinger megfogalmazása elfogadható, azonban a szociálpszichológiai is pszichológia dimenziók tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a vallás fogalma ennél árnyaltabb. A fogalom komplexitására rámutat a vallás funkciónak összetettsége. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 584. old 2 Uo. 11

11 A vallás funkciói és diszfunkciói A vallásnak a társadalom több szintjét átfogó funkcióit O dea alapján 1 a következőképpen csoportosítjuk: a) a szellemi közösség (egyéni és csoportos) diverzitáson felülálló egységének képviselete, fenntartása b) az istenben való hit, a felsőbb hatalom társadalmi szintű képviselete c) a normák szakralizálása, a csoportcélok egyéni célok felé emelése, társadalmi rend legitimálása d) alap a fennálló társadalmi sémák kritikájához e) a normatív (erkölcsi és szokás/rítus) rendszeren keresztül a mindennapi életmód, életrend szabályozása, a közösség külső formáinak megteremtése, fenntartása f) a kultusz és szertartás révén emocionális biztonság, identitás, biztos vonatkoztatási pont nyújtása g) segítség az egyénnek önmaga megértésében, azonosság érzetet nyújtása h) segítség az egyén érési folyamatában, az egyéni élet válságaiban i) támasz és vigasz nyújtás Megfigyelhetjük, hogy nehéz határvonalat húzni az egyes funkciók között, illetve, hogy nem törekedhetünk a funkciók teljes leírására. A funkciók összetettsége abból ered, hogy a vallás a társadalom minden szintjén hat. A funkciókat csoportosíthatjuk a hármas bontásban, a makrotársadalmi, mikrotársadalmi (köztes, csoport), és egyéni szint szerint. A g)- i) pontok már az egyén szinten hatnak, azonban a valóságban a funkciók nem különülnek el. A vallás ugyanúgy hat a csoporton keresztül, mint egyéni szinten visszahathat a csoportra, illetve a csoport által a társadalomra. Az összetettségnek egy összefogó pontja van: az emberi lélek. A lélek a vallás alanya, tárgya és eszköze. Mivel az egyéni lélek mindennel kapcsolatban áll, így maga a vallás is áthatja a társadalom minden szintjét. O dea felsorolja a vallás diszfunkcióit is 2, melyeket szintén csoportosíthatunk hármas bontásban: a) gátolhatja az igazságtalanság elleni tiltakozást azáltal, hogy megbékíti az elnyomottakat, b) a szakrális normarendszer, a papi funkció akadályozhatja a tudás fejlődését, 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 152. old 2 Uo., 153. old 12

12 c) konzervativizmus megnehezítheti a változó körülményekhez való alkalmazkodást, d) prófétai funkciója utópizmushoz vezethet, gyakorlati cselekvést gátolhatja, e) egyéneket olyannyira a csoporthoz köti, hogy előtérbe kerül a többi csoporttal való konfliktus, a konszenzus lehetősége gyengül, f) függőséget alakíthat ki a vallás intézményeitől és vezetőitől, ezáltal akadályozhatja az egyén önálló érését. A vallás gátló tényezőit, funkciót csoport és egyéni szinten elemzem a II.2.fejezetben A vallás válfajai 1 A vallások csoportosításánál Giddens az alábbi megkülönböztetéseket teszi. A sámánizmus alapja egy olyan egyénben való hit, aki képes irányítani a szellemeket, és kapcsolatot tart fenn a természetfölötti erőkkel. A totemizmus az állatokat, növényeket, vagy az egyéb természeti jelenségeket ruházza föl természetfölötti hatalommal és köréjük építi rituáléit. Az animizmus lelkekben vagy szellemekben való hitre épül. Külön csoportot képeznek a monoteista vallások: mint például a judaizmus, a kereszténység és annak különböző ágai valamint az iszlám. A távol-keleti vallások, mint például a Krisna-tudat alapját képző hinduizmus is, politeisták, jellemzi őket a reinkarnációba vetett hit valamint az irányított hitterjesztés hiánya. A kelet etikai vallásai közé sorolja Giddens az istenképpel nem rendelkező buddhizmust, a konfucianizmust, és a taoizmust. A vallások fenti csoportjai az emberiség különböző fejlődési szakaszához kapcsolhatóak. Jelen történelmi pillanatban a monoteista vallások dominálnak, illetve azok keveredését és közeledésének lehetünk tanúi. A Krisna-tudat, bár monoteistának nem nevezhető, a többi felé helyezkedő személyes istenkép (Krisna) fontos tényező, amely kiemeli őt a többi hindu irányzat közül Vallás és gazdaság 2 Vallás és gazdaság kapcsolatában a fő kérdés, hogy a gazdasági és a tudati viszonyok milyen viszonyban állnak egymással. Marx nézete szerint a gazdasági alap határozza meg a társadalmi felépítményt, ugyanakkor a vallás visszahathat a gazdasági alapokra. Weber, aki átfogóan tanulmányozta a fő vallások hatását a gazdasági viszonyokra, kimutatta, hogy a vallási rendszerek lényegesen befolyásolták, hogy egy adott országban milyen gazdasági rendszer alakult ki. A vallás hol visszafogta, hol elősegítette a kapitalista társadalom felé való fejlődést. 1 GIDDENS, Anthony, Szociológia, old. 2 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 551. old. 13

13 Az új vallási mozgalmak kialakulása során láttuk, hogy a megjelenésük közvetlen kapcsolatban van a fogyasztói társadalom értékválságának jelentkezésével. Véleményem szerint ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy az ember több, mint amit a kapitalista rendszer alapját képző homo oecomenicus emberkép magába rejt, és részben az ÚVM-ekhez való csatlakozások, részben más civil szférában jelentkező törekvések azok, amelyek ellensúlyozni kívánják a profitra és önérvényesítésre törekvő értékrendszer egyoldalúságát. Thomas Merton 1 állítja a Krisna-tudat alapítójáról, Bhaktivedanta Swamiról: azt a hasznos figyelmeztetést hozza el a Nyugatnak, hogy a mi magasan aktivizált és egyoldalú kultúránk olyan krízissel került szembe, amely önmegsemmisítéssel végződhet, mert nélkülözi egy hiteles metafizikai tudat belső mélységét. E mélység nélkül erkölcsi és politikai kijelentéseink nem többek puszta szavaknál Vallás és modernitás A modernitás fogalma két fő szál mentén értelmezhető. Az első, a direkt politikai gondolkodás, a cél-eszköz gondolkodás megjelenése. Machiavelli korában megtörténik az a gondolkodásbeli váltás, mely által a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemben a cselekvő mentesül az általános társadalmi konvencióknak való megfelelés terhe alól. A másik, gazdasági síkon pedig a homo oeconemicus emberkép térnyerése dominál. A profit, a haszon és a megélhetés orientált gondolkodás értékrend változással járt. Kísérő és erősítő jelensége ez az individualizáció folyamatának, az egyéni értékek és értékrendek felemelkedésének. A személyes siker az anyagi világban való érvényesülés alapján valósul meg. A hagyományos értékrendek relatívvá válnak, és a társadalom újraszerveződik a az anyagi valóságban elért eredmények menetén. A tudományos technikai fejlődés által megkezdődik a világ varázstalanítása, mely a vallási rendszert alrendszerré teszi. Ezzel párhuzamosan a vallási identitás, mint a közösség identitás alapja, rész-identitássá, megkülönböztető identitássá válik. A más meghatározottságú, elsősorban az materiális alapú identitással szemben megkérdőjeleződik a létjogosultsága. Az ÚVM-ek törekvése ilyen szempontból az identitás vallási alapokra való (vissza)helyezése, és modern fogyasztói társadalomhoz való viszonyulás újrafogalmazása. 1 PRABHUPADA, A.C. Bhaktivedanta Swami: A Bhagavad-Gïta, úgy ahogy van, külső borító. 14

14 Vallás és szekularizáció Kezdetben a szekularizációs elméletek azt állították, hogy a modern társadalmakban a racionális gondolkodás elterjedésével és a gazdasági-társadalmi fejlődéssel a vallás fokozatosan el fogja veszíteni fontosságát. Durkheim meglátása szerint a vallások a történelem során fokozaton teret veszítenek, és a társadalom egyre kisebb részére vannak hatással. Weber a világ varázstalanítására helyezi a hangsúlyt, amely folyamat által a modern társadalomban fokozatosan tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a jelenségek racionális magyarázata. 1 Az újabb elméletek szerint a szekularizáció nem a vallás eltűnését, hanem annak változását jelenti. Ilyen jelenség például a zsidó-keresztény kultúrkör racionális elemekben való gazdagodása, és az érzelmi motívumok háttérbe szorulása 2 Más részről pedig a hagyományos egyházi funkciók újbóli térnyerése társadalmi szinten, az állami intézmények alternatívájaként, mint például az oktatás, beteg- szegénygondozás. A változás többrétű: átalakul a vallási szervezetek struktúrája, erősödik a felekezeti csoportok önállósága, illetve változik maga a vallásosság dimenziója: a vallásosság belsővé válik, és növekedhet terjed a maga módján vallásosak csoportja A vallásos gondolkodás kritikája Marx nézetében 4 a valláskritika alapgondolata az, hogy ember hozta létre a vallást, és nem fordítva. A vallás Marx szemében az osztálytársadalom terméke. A vallás egyszerre a társadalmi elidegenedés terméke, és osztályérdekek kifejezése, a megváltoztathatatlan viszonyokra adott ideológia. A vallás ilyen szempontból legitimáló erő is, amely adott társadalmi osztályok számára igazolja, hogy helyzetüket valamiféle magasabb hatalom rendelte így. 5 A vallási mozgalmak megítélésének tekintetében fontos szemszög az, hogy a civil társadalom szereplőiként hozzájárulnak-e valamilyen módon a társadalmi anomáliák ellensúlyozásához, igyekeznek-e változtatni az emberek gondolkodásán pozitív értékek felmutatásán keresztül, vagy elfordulnak a társadalmi valóságtól és csupán a vallási tökéletesedésre koncentrálnak. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 552. old. 2 Uo. 3 GIDDENS, Anthony, Szociológia, 460. old. 4 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 106. old. 5 Uo old. 15

15 A vallás valódi vagy illúzió mivoltának megítélése helyett a dolgozatban azt az aspektus vizsgáltam, hogy a vallásos magatartás és érzület, a vallási identitás mennyiben segíti az adott egyén személyiségének érlelődését, kibontakozását, és közösségi integrációját, illetve milyen esetben korlátozza azt. 16

16 II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak Egyház, felekezet, szekta, kultusz A vallások közösségeinek különböző intézményi formái vannak a társadalomban. Az egyház nagyobb létszámú társadalmi szervezet, elkülönült és képzett papsággal, továbbá az egyház a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Ezenfelül az egyház tagságába az adott társadalom népességének nagyobb része beletartozik és az egyház kapcsolódik az állammal. 1 Weber szerint egyház az, ami hozzájárul az adott társadalom kultúrájának fenntartásához, szekta az, amelyek ettől eltérő kultúrát követnek. A felekezet, mint vallásos szerveződés egyház és szekta között, elfogadja, hogy többvallású társadalomban él. Greeley 2 szerint a modern társadalom felekezeti társadalom, ami azt jelenti, hogy több, államtól független felekezet él együtt a társadalomban. Howard Becker 3 felekezet és kultusz között tesz különbséget. A felekezet megállapodott szekta, amely alkalmazkodott a társadalmi körülményekhez, miként a kálvinizmus, amely szektaként indult el. A szekta 4 kisebb létszámú szervezet, nincs specializált papsága, és a belépések általában felnőttkori csatlakozással történnek. Szemben az intellektuális elemekkel, a vallásos érzelmek, élmények kerülnek előtérbe. A szekták általában más vallási szervezetek tagjait nem tartják vallásosnak. Fejlődésüknek lehetséges útja a felekezetté alakulás. Leeuw szerint a szekta elsősorban olyan egység, amely elválik a közösségtől, hogy sajátos módon nyerje el az üdvözülést. A szektában az általános életcél mellett különös cél a vallás. A szekta specifikusan vallási céloknak szenteli magát és nem csak a teljes, hanem a világi közösségtől is leválik. 5 A szekta társadalmi szinten nem integrálódik, zárt, befelé növő közösséget teremt, amely csak asszimilálva tud terjeszkedni, gyarapodni. A kultuszok a vallási mozgalmak közül a legmúlandóbbak, jellemzően elutasítják a külvilág normáit. 6 A kultusz olyan vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamilyen hit vagy rituálé körül alakul ki. (Például: sátánizmus vagy boszorkányhit.) 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 2 Uo., 549. old 3 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, old. 4 a szó eredeti jelentése: kimetszés. 5 VAN DER LEEUW, G.: A vallás fenomenológiája, 230. old 6 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 17

17 Szekta vagy ÚVM? Szociológiai meghatározás szerint az új vallási mozgalmak kifejezés a közelmúltban megjelent szekta vagy kultusz jellegű mozgalmakat jelöli, melyek egy részére a vallásosság csak tágan értelmezhető. 1 A szakdolgozatban az ÚVM fogalmat tágabb értelemben használom. Ide sorolom a fentieken kívül a keresztény egyházak megújulási (elsősorban adventista és újpünkösdista) mozgalmait és lokális közösségi szerveződéseit, valamint a Magyarországon nem hagyományos vallások mozgalmait. Horváth Zsuzsa 2 vallásszociológus munkáiban kerüli a szekta szó használatát, mivel az a magyar nyelvben pejoratív tartalommal bír, ami javarészt annak köszönhető, hogy az 1945 után Magyarországon a szekta szó törvényen kívüli csoportosulást jelentett 3, míg a legális szerveződésekre jogilag a szabadegyház, illetve kisegyház szót használták. A fentiek alapján a szakdolgozatban a felekezet, gyülekezet, illetve az ÚVM megnevezést használom. Szektának tekintem azt a csoportot, amely a világ abszolútumát kisajátítja, magát felsőbbrendű szerveződésnek, egyedüli képviselőnek tartja, és a rajta kívül álló, eltérő vallású embercsoportokat kirekeszti a közösségéből passzív vagy aktív módon. Ilyen értelemben a szekta szót fenntartom olyan mozgalmak megnevezésére, amelyek egyértelműen befelé forduló, világtól elzárkózó, destruktív vallási csoportok ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás A modern társadalmakban az új vallási mozgalmak jelentkezése részét képzi a társadalmi átalakulással járó folyamatoknak. A jelenség háttérben a társadalom atomizálódása, az individuális értékek előtérbe kerülése, a fogyasztói társadalom kétes értékrendje és a szekularizációs folyamatok állnak. Az ÚVM, mint jelenség maga, vallási természetű, azonban mint jelenségcsoport, úgy vélem azonos szinten mozog a civil szféra általános szerveződésének, a különböző kisebbségi kezdeményezéseknek, a gazdasági-politikai rendszerváltással járó össztársadalmi újjászerveződésnek. Kölcsönhatásról beszélhetünk: ahogy a változás kitermeli a maga intézményi szerveződéseit, úgy ezek a szervezetek hatással vannak a változásra magára. Ebből a társadalmi interakcióból az ( éppen a gyors változásra reagálni nem tudó) szekta jellegű szerveződések lényegében elszigetelődnek, kivonulnak. A változásban résztvevő felekezetek, új és megújuló egyházi szerveződések azonban megpróbálnak lépést tartani, új válaszokat adni az új kérdésekre, megfelelni a szellemi piac új igényeinek. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 549. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 339. old. 3 A szektásság emellett a kommunista párt központi vonalától való elszakadást is jelentette. 18

18 Ahogy a bevezetőben említettük, Wuthnow állapítja meg, hogy az új vallási mozgalmak kialakulásának hátterében Nyugaton a II. Világháború utáni gyors társadalmi változások, kulturális forrongás, illetve a felsőoktatás-révén megnövekedett értelmiség képződés áll. Az ÚVM-ek terjeszkedését illetően Kelet-Közép Európában kettős hullám figyelhető meg: egy, a nyugat-európai jelenségekkel közel egyidejű szerveződés a 70-es-80-as évek során, a lappangó szakasz, majd a rendszerváltások utáni időszak, amikor a meglévő folyamatok felszínre kerültek, intézményesültek, illetve új folyamatok indultak be Elméletek az ÚVM-jelenségre 1 Az elméletek több aspektusból adnak magyarázatot az ÚVM-ek megjelenésére. Ezek az elméletek szintén csoportosíthatóak a makrotársadalmi, a csoport és egyéni okokra épülő érvelés szerint. E három szint együttes hatásáról beszélhetünk. Bechan megközelítése szerint az ÚVM-ek a modern fogyasztói társadalmak anyagias individuális, tudomány dominálta kultúrája, technicizált racionalitása ellen a 1960-as években lázadó ellenkultúra hatékonyabb utódai. Az úgynevezett poszthippi elmélet is a lázadó ellenkultúrából indul ki: ebben az értelemben az ÚVM-ek az ellenkultúra ellenkultúrájaként jelennek meg, és a pszichodelikus utópia 2 helyére ékelődnek be. Pszichológiai megközelítés szerint az egyén mozgatórugó a csatlakozás folyamatában az identitás keresés, a személytelen, bürokratikus struktúrák uralta modernvalóságban. Hunter megfogalmazásában az új vallási mozgalmak a modernitás elleni antropológiai tiltakozásként értelmezhetőek. Csoport-szintű magyarázatot jelent az identitást meghatározó és átadó hagyományos közösségi formák (család) háttérbe szorulása a nagy mobilitású ipari társadalmakban. Az ÚVM-ek a fiatalok számára a valahová való szoros kötődés, a csoporthoz tartozás, a közösség tapasztalatát adják meg. Barker 3 rámutat arra, hogy az elméletek megmagyarázzák, miért csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz, de nem magyarázzák meg, miért nem csatlakozik mindenki. E téren véleményem szerint az egyéni lelki tényezők játszanak szerepet, illetve az, hogy az általánosnak tekinthető társadalmi krízis a társadalom mely rétegeiben csapódik le átlag feletti erővel, hol jelentkezik személyes, megélt válságként. A gyakorlati részben megpróbálom 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, old. 2 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 199. old. 3 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 253. old. 19

19 behatárolni, mennyiben játszanak szerepet egyéni, csoportos és makrotársadalmi tényezők az ÚVM-ekhez való csatlakozásban. Az ÚVM-ek térnyerésének egyik aspektusa lehet Magyarországon a meglévő hagyományos egyházaktól való elfordulás. Az egyházi intézményben és vezetőkkel szembeni megrendült bizalom, a modern világ gyors változásaira, erkölcsi problémáira élhető választ tudni nem adó dogmatikus egyházi álláspont, és a jelen problémáira új válaszokat adó új vallások megjelenés, olyan tényezők, amelyek az ÚVM-ek felé terelhetik a vallási keresőket. Az ÚVM-ek elterjedésének makrotársadalmi hátterét tekintve Süle 1 az előzőekben leírtakhoz hasonló diagnózist állít fel. Az ÚVM-ek kialakulását elősegítő tényezők: a) a század második felében megjelenő önimádó társadalmak, b) individualizálódó életformák térnyerése, c) tradicionális társadalmi formák szétesése, d) elidegenedés, a szorongás általánossá válása, e) szellemi család keresése: felnövő generációk hiányos identitásfejlődése, f) elzárkózás a meglévő vallás helyi, méltatlan képviselő elől, a régi vallások merevsége Az ÚVM-ek besorolása Bryan Wilson tipológiája alapján Robertson a következő mátrixot alkotta meg a vallási szervezet fajtákra Táblázat. Az ÚVM-ek besorolása legitimációs alap és a tagság elve szerint Legitimációs alap Pluralista legitimáció Kizárólagos legitimáció Exkluzív Intézményesedett szekta Szekta Tagság elve Inkluzív Felekezet Egyház Az exkluzivitás-inkluzivitás osztályozás a szervezethez történő csatlakozás, a kiválasztás és tagság minőségét jelzi. Míg az exkluzivitásnál kemény követelményrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki taggá váljon, addig az inkluzivitásnál a szervezethez való csatlakozás rituális, formai. Az exkluzivitás lényegében 1 SÜLE Ferenc: Valláspatológia, old. alapján 2 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 242. old. 20

20 azt jelenti, hogy a vallási célon túl, a világi célt, az életmódot, életrendet is követni kell. Ennek alapja pedig az, hogy a szervezet, illetve annak tagjai erősebb csoport-kontrollt gyakorolnak egymásra. A pluralista illetve kizárólagos legitimáció felbontás azt jelenti, hogy a szervezet magát egyedüli képviselőnek tartja-e, vagy elfogad-e saját magán kívül más szervezeteket. A dolgozatban ÚVM-nek tekintem a pluralista legitimációt elfogadó szervezeteket, függetlenül az exkluzív-inkluzív bontástól, tekintve hogy ez utóbbi egy szervezeten belül változhat., azaz a vallási szervezethez különböző szinten tartozhatnak egyének. Wilson az ÚVM-eket a következő módon sorolja be 1 a) Világot elutasító ÚVM. Jellemzői: az én tagadása, a jelen spirituális romlottságának hirdetése, isten vagy guru imádása, nyílt vallási jelleg. (Krisna-tudat) b) Világot igenlő ÚVM. Jellemzői: az egyénre irányultság, élhető élet hirdetése. Fontos a személyes siker, hatalom, elégedettség, ami nem kielégítő, azon az egyén változtatni képes, laza szervezet, közös rituálék hiánya. (Szcientológiai Egyház, TM) c) Világnak otthont adó ÚVM, hagyományosabb jellegű vallási mozgalmak, egyén belső életére irányulnak. (újpünkösdista mozgalmak.) Horváth Zsuzsa a különböző vallási mozgalmak csoportosításánál a vallási csoportok eredetének vizsgálatából indul ki. Ebben a bontásban a következő kategóriákat kapjuk. 2 a) már meglévő felekezetekből kinőtt, (karizmatikus katolikus) b) ázsiai vallásos hagyományokra épülő, (Hare Krisna, TM, Bhagwan) c) Human potential, emberi képesség tanára építő (Szcientológiai Egyház) d), régi tanításra épülő új szervezet, (Család) e) fekete sátánista, boszorkány, f) és egyéb, besorolhatatlan mozgalmak (Egyesítő egyház) A fenti tipológiák alapján a gyakorlati részben megpróbálok egy saját csoportosítási rendszert felállítani, amelyben a Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek elhelyezhetőek. Az MKTHK besorolására még a fejezet végén visszatérek. Megjegyzendő, hogy a Wilson által a kategóriába sorolt Hare Krisna mozgalom azóta változásokon ment át és a Magyaroszágon működő MKTHK-ra nem feltétlenül érvényes Wilson megállapítása. 1 Uo., 233. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 363. old. 21

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

TANTÁRGYLAP. 2.6. Kiértékelés típusa

TANTÁRGYLAP. 2.6. Kiértékelés típusa TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet / Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Társkereső hirdetések tartalomelemzése

Társkereső hirdetések tartalomelemzése Projektek Tartalomelemzés Társkereső hirdetések tartalomelemzése Projektek Projekt lépései A projekt összefoglalása 3. Kitekintés Minták A projekt összefoglalása A kvalitatív stratégiához kapcsolódóan

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben