ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE Készítette: Kabai Viktor Levente Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető Rendszerváltás és társadalmi átalakulás Norma és civil társadalom Új vallási mozgalmak és a társadalmi átalakulás A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének vizsgálata A dolgozat céljai és szerkezete II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten II.1. A vallás makrotársadalmi szinten II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek A vallás definíciója A vallás funkciói és diszfunkciói A vallás válfajai Vallás és gazdaság Vallás és modernitás Vallás és szekularizáció A vallásos gondolkodás kritikája II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak Egyház, felekezet, szekta, kultusz Szekta vagy ÚVM? ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás Elméletek az ÚVM-jelenségre Az ÚVM-ek besorolása ÚVM-ek és makrotársadalmi funkció Összegzés: az ISKCON/MKTHK, mint ÚVM II.2. A vallás mikrotársadalmi szinten II.2.1 Vallás a csoport szemszögéből (szociálpszichológiai megközelítés) A vallás és a szociálpszichológia kapcsolata Csoport és közösség A közösség, mint forma A közösség, mint életciklus: társas kapcsolatok Kitekintés: ÚVM-ekben ható szociálpszichológiai tényezők Konformitás Csoportgondolkodás Összegzés: a vallás, mint csoport identitás II.2.2. A vallás az egyén szemszögéből (valláspszichológiai megközelítés ) Pszichológiai vallás-elméletek Az ÚVM-ben ható pszichológiai tényezők Vallás és identitásválság Identitás és makrotársadalmi hatások Vallás awilber-féle modellben és a Maslow piramisban A tekintélyelvű és humanisztikus vallás Megtérés-jelenségek pszichológiai értelmezése Elhárító mechanizmusok A szociálpszichológiai és pszichológiai tényezők összegzése

3 III. Gyakorlati rész: Az ÚVM-ek Magyarországon és az MKTHK intézményesülése III.1. Az új vallási mozgalmak Magyarországon 1989 után Vallás és vallásosság Magyarországon: az egypártrendszer öröksége Szekularizáció Magyarországon A magyar társadalom felekezeti összetétele Az ÚVM-ek megjelenése Magyarországon A Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek besorolása Összegzés III.2 Az MKTHK intézményesülése Magyarországon és a mozgalom elemzése III.2.1. Az ISKCON/MKTHK intézményesülésének folyamata Az ISKCON gyökerei és intézményesülése Hinduizmus A Krisna tudat A nemzetközi alapító A könyv: Bhagavad-gïtā Az ISKCON nemzetközi intézményesülése Az ISKCON hét célja Az MKHTK magyarországi megjelenése és intézményesülése Magyarországi megjelenés és intézményesülés Az MKTHK legitimációs küzdelme Az MLTHK szervezeti felépítése Az MKTHK gazdasági működésének alapjai Az MKTHK a magyar társadalomban Világtól való elfordulás vagy világra való nyitás? Az MKTHK társadalmi jelenléte Az Ételt az életért program A somogyvámosi Krisna-farm Összegzés: az MKTHK intézményesülése III.2.2. Az MKTHK szociológiai jellemzői a magyar társadalom viszonylatában Életkor szerinti megoszlás és a nők és férfiak aránya Házasok aránya és életkor szerinti megoszlása Iskolázottság Lakóhely szerinti megoszlás Vallási hovatartozás csatlakozás előtt Összegzés: az MKTHK szociológiai jellemzői III.2.3. Az MKTHK pszichológiai és szociálpszichológiai elemzése Belépés jelenségek A mozgalomhoz való csatlakozás útjai A mozgalomhoz való csatlakozás motívumtára A csoporton belül A vonzó elemek Változások a kapcsolatokban Új hívők bevezetése a Krisna-tudatba A Krisna-tudatú hívők értékrendje Az európai és magyar identitás az MKTHK-ban Kilépések és eltávolodások Összegzés: az MKTHK-nál megfigyelhető pszichológiai és szociálpszichológiai jellegzetességek

4 IV. Összefoglaló Még egyszer az ÚVM-ek besorolásáról ÚVM-ek Magyarországon a rendszerváltozás után Az MKTHK intézményesülése és jellemzői V. Táblázatok és ábrák jegyzéke VI. Irodalomjegyzék * * * 5

5 Új vallási mozgalmak Magyarországon: a Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének intézményesülése I. Bevezető Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi az aktualitása az ÚVM-ről szóló szakdolgozatnak a BGF-KKFK főiskolai karán. 1. Rendszerváltás és társadalmi átalakulás 1989-ben Közép-Európában egy új történelemi folyamat indult meg. Olyan, addig kommunista, egypártrendszerű országok tértek át a demokratikus államrendszerre, és integrálódtak a világgazdaság globális hálójába szinte egyik napról a másikra, melyekben a történelem során ez a rendszer még nem tudott fennmaradni hosszabb időn keresztül. Az 1989-ben meginduló rendszerváltással, majd az európai és transzatlanti integráció során a közép-kelet európai országok lényegében egy gazdasági és politikai rendszert importáltak. Tanulmányaim során ennek gazdasági és politikai oldalát tanulmányozva merült fel bennem a kérdés, hogy mi ennek az átalakulásnak a mikro- és makrotársadalmi vonatkozása? Véleményem szerint a politikai és gazdasági átmenet mellett, a legfontosabb átalakulásról, a társadalmi átmenetről, az integrációhoz szükséges társadalmi átalakulásról kevés szó esik ma Magyarországon. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU demokratikus és kapitalista alapokra épülő nemzetek feletti szerveződése olyan országokban jött létre, melyek kellő demokratikus hagyománnyal és érettséggel rendelkeztek. A demokratikus rendszer mobilis, de megszilárdult társadalmi alapokra épült fel, egy szerves fejlődési folyamat eredményeként. E szerves fejlődési folyamatnak az alapja a társadalmi norma és értékrend volt. Ahhoz, hogy a politikai és gazdasági átalakulás tényleges változást eredményezzen, nélkülözhetetlen a rendszerek társadalmi meggyökerezése. Kelet-Közép Európában ez a felülről vezérelt átalakulás speciális anomáliákat termel ki. A részvételi demokráciától való távolmaradás, a gazdasági versenyszellem befogadásának és a fogyasztói társadalomra való átállás nehézségei, mind olyan jelek, amelyek felhívják figyelmünket a kelet-közép európai társadalmak rejtett feszültségére. A feszültségek kezelhetőek, de a sablonok átvétele kritikus álláspontot és új gondolkodásmódot kíván meg. Kelet-Közép Európa és benne Magyarország kulturális hagyománya a más történelem, más 6

6 geopolitikai adottságok miatt eltér a nyugat Európai országok kulturális alapjaitól. Ezt a kulturális-társadalmi alapot nem lehet figyelmen kívül hagyni a felzárkózás és átalakulás stratégiájának alakításakor. A társadalmi átalakulás, és egy valódi, nem csak nevében demokratikus rendszer bázisának megteremtői az alulról jövő társadalmi kezdeményezések. Az alap az emberek gondolkodásának, megváltozása, a mindennapi gondolkodás átalakulása. Ez részben alapul a gazdasági-politikai környezet és az anyagi környezet, az élettér megváltoztatásán, mely visszahat az emberek mindennapi életmódjára, a kultúra átalakításán át a belső gondolkodásra és életmódra. Emellett azonban nélkülözhetetlen az értékek és normák felmutatása, melyek belső, tudati bázisát képzik a lejátszódó folyamatoknak. Véleményem szerint a társadalmi átalakulás letéteményesi a gazdasági szférán kívül eső szerveződések, amelyek lehetnek civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, vagy egyházak is. 2. Norma és civil társadalom A fenti nézőpontból értelmezhető a jelenlegi Magyarországi folyamatok meghatározó tényezője: a rendszerváltozás után létrejött érték és norma-vákuum. 1 A váratlan és erőszakmentes változás előtt és alatt megindultak azok a szellemi erjedési folyamatok, amelyek az új gondolkodás és értékrend alapjait képezhetik, azonban ezek végső kiforrása és társadalmi leképződése, bár részben folyamatban van, részben még várat magára. Ennek okai összetettek és elemzésük és feltárásuk meghaladná egy szakdolgozat kereteit. Mindenképpen fontos szerepe van ebben a Kádár rendszer ateista, egyházakat háttérbe szorító politikájának, a paternalista, egyéni kezdeményezésre és kockázatvállalásra kevéssé építő közgondolkodásnak, a fennálló rendszerrel szembeni apátiának illetve a megélhetés központú gondolkodásmódnak. A norma és értékvákuum szellemi terének leképeződése a társadalomban az intézmények hiánya, az érték- és érdekvédő szervezetek, társadalmi szervezetek kifejletlensége. Az alkotmányos, szekularizált országban ez a tér tulajdonképpen a civil szféra. Ebben a térben jut fontos szerep a civil és non-profit szervezetek mellett a hagyományos és új vallási szerveződéseknek. Miért fontosak az egyházak? A társadalmat összefogó erőket felbonthatjuk két részre. Az egyik a külső összetartó erők, az intézményi formák, a jogszabályi, alkotmányos keretek. A másik a belülről jövő, eszmei, és értékegység. A belülről jövő erő a közösség ereje, a szellemi átfogó erő. A fogyasztói-individuális verseny társadalomban ez a közösségi erő az, 1 SZÁNTÓ János: Vallásosság egy szekularizált társadalomban, 38. old 7

7 amely felbomlik, látszólag eltűnik. Ha nincs mi ellen együtt lenni, akkor valamiért kell együtt lenni, ami nehezebb feladat. Lényegében a közösségi norma rohamos hanyatlásának, a közösségi identitás hiányának és az individuális értékek előtérbe kerülésének folyamata az, amely mentén az ÚVM-ek megjelenése a legjobban értelmezhető. 3. Új vallási mozgalmak (továbbiakban: ÚVM) és a társadalmi átalakulás Ami új jelenség nálunk, az már megtörtént máshol. Éppúgy az USÁ-ban, mint Nyugat-Európában 1, az ÚVM-ek megjelenése, és taglétszámuk (rövidebb ideig tartó) robbanásszerű növekedése a társadalmi átalakulás, illetve az azt követő konszolidáció korszakát jellemezi. A nyugati demokráciákban ennek korszaka a es évek közötti évtized: a mozgalmak európai terjeszkedése erre az időszakra tehető. Mind az USA-ban, mind Európában, az ÚVM-ek felbukkanása a fogyasztói társadalmak megjelenésével egyszerre mutatkozó jelenség, amely ilyen szempontból a társadalom általános norma és értékválságához köthető. Wuthnow 2 az ÚVM-ek megjelenésének a következő főbb okait adja: II. világháború utáni gyors társadalmi változások, a kulturális forrongás, továbbá a felsőoktatás széles körűvé válásával jelentkező gyors értelmiség-képződés. Magyarországon eltérő feltételek mellett bár, de ezek a vonások azonosak. Tudományos szempontból a vallás a társadalom összes alrendszerével kapcsolatban áll. Egyszerre szellemi tartalom, világi intézmény, társadalmi jelenség, és egyéni, azaz pszichológia jelenség. A vallási jelenségek elemezése ezért összetett feladat., és a tudományos elemzésnek meg vannak a maga határai. A személyes meggyőződés, és hit minden embernek alkotmányos joga, a demokratikus állam alapja, hogy világnézetileg semleges. Ugyanakkor az emberiség hagyományos erkölcsi és értékrendszere alapjaiban vallásokhoz nyúlik vissza, és világnézeti megalapozottságú. Már a szakirodalom előzetes tanulmányozása során feltűnt, hogy az egyes egyházak nyilatkozatai, attitűdjei más egyházakkal szemben helyenként mennyi elfogultságot tartalmaznak. Én a dolgozatban törekedtem egy objektív képet mutatni, és elsősorban szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológia szempontból értékelni. Egy fontos tényezőt számításba kell venni az ÚVM-ek vizsgálatakor: a média torzító erejét. Az ÚVM-ek összesített taglétszáma nem éri el a nagy egyházakhoz tartozó hívők 1%- át. A jelenség azonban, amelyet a szakdolgozat írásakor vizsgálni igyekeztem, nagyobb jelentőségű, minthogy csupán a társadalom 1%-át érintse. A kisközösségek szerveződése és újjászerveződése úgy vélem az ezredforduló, és az utána következő évek fő fejlődési vonala 1 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 197. old 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 365. old 8

8 lehet. Mikor vallási mozgalmakról beszélünk, mindig gondoljunk arra, hogy a csoportok ily módon való szerveződése a társadalom más alrendszereiben is megfigyelhető, bizonyos eltérésekkel. 4. A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének (továbbiakban: MKTHK) vizsgálata Az MKTHK, az ISKCON 1 magyarországi egyházának bemutatását részben az egyház ismertsége, részben a szociológia források hozzáférhetősége indokolta, valamint az, hogy magyarországi felbukkanása és intézményesülése jól szemlélteti az ÚVM-ek intézményesülésének folyamatát. Az MKTHK egy olyan vallási mozgalom, melynek a mozgalmon kívülre irányuló tevékenysége is számottevő, és úgy gondolom ez külön figyelmet érdemel. Horváth Zsuzsa vallásszociológus kutatási tervet készített a MKTHK szociológiai vizsgálatához. 2 A terv módszerként: irodalom és dokumentum elemzésre, és kvalitatív kutatási (kérdőíves) módszerek alkalmazását ajánlja. A terv célként jelöli meg a 1. közösség szervezeti formáinak, normarendszerének és vallásgyakorlatának módszeres leírását, a tagok demográfia és szociológiai jellemzését; 2. az érintett rétegek, és az érintettség okainak, 3. erősebb elkötelezettség, szélesebb társadalomtól eltérő normarendszert követésének; 4. felekezet többrétegűsége, elkötelezettség szerint tagolódásának vizsgálatát; 5. a mozgalom társadalmi fogadtatását. Ez a szakdolgozat terjedelmi okok miatt, illetve azért, mert egy tudományos megalapozottságú kvalitatív kutatás meghaladná a kereteket, a mozgalom elemzésénél elsősorban másodlagos (statisztikai) forrásokra illetve egy saját készítésű interjúra támaszkodik. A szakdolgozat második felének alapját Kamarás István: Krisnások Magyarországon c. műve képzi, 3 mely teljes körű kvalitatív és kvantitatív szociológiai kutatásokon keresztül feltérképezi a hazai krisnások helyzetét. A feltárt adatok átvételénél olyan csoportosítására törekedtem, amely hozzájárul a szakdolgozatban bemutatni kívánt folyamatok szemléltetéséhez. 1 International Society Society for Krishna Consciousness (Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége) 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 319. old 3 KAMARÁS István: Krisnások Magyarországon, Iskolakultúra, Bp.,

9 5. A dolgozat céljai és szerkezete A dolgozat céljai: a) a magyarországi ÚVM-ek helyzetének bemutatása és csoportosításuk, b) az MKTHK megjelenésének és intézményesülésének leírása, c) a mozgalom elemzése szociológiai, szociálpszichológia és pszichológiai szempontból, d) a vallási mozgalom leírásán keresztül általános mikro- és makrotársadalmi folyamatokra való rámutatás. A dolgozat szerkezetileg két részre bomlik: Az első rész az elméleti megközelítést alapozza meg és a vallás főbb ismérveit gyűjti össze, szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai aspektusból. A második részben pedig az ÚVM-ek Magyarországi helyzetének felvázolásán keresztül rátérünk a MKTHK leírására és vizsgálatára. A római számos jelölést a fő- és az alfejezeteknél tartottam meg, a kisebb fejezeteknél elhagytam. 10

10 II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten AZ ÚVM jelenség behatárolásához első lépésben áttekintem a valláshoz kötődő fő szociológiai elméleteket, majd a vallás intézményi formáin keresztül rátérek az ÚVM társadalmi hátterének elemzésére. Ezt követi a vallás vizsgálata csoportos és egyéni szempontból, amely által az megkísérelem összegyűjteni azokat a főbb szociálpszichológiai és pszichológiai elméleteket, melyek az ÚVM-ek és azon belül az MKTHK vizsgálatánál szükségesek lehetnek. II.1. A vallás makrotársadalmi szinten II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek A vallás definíciója A szociológia számos definíciót ismer a vallásra, melyek mindegyike kifejezi a vallás egy-egy aspektusát. Durkheim megközelítése szerint a vallás szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. 1 A szent fogalma a profánhoz képest értelmezhető: profán mindaz, ami az adott társadalomban szokásosnak vehető, szent az, amelyek nem hétköznapiak, meghaladják az általános léttapasztalatokat. Yinger megfogalmazásában a vallás olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik. Ebben a definícióba nem szerepel Isten létébe vetett hit, tehát e definíció alapján, mint Andorka is írja elképzelhető hogy egy teljesen ateista filozófiának is vallás funkciója legyen. 2 Véleményem szerint a vallás pontos definíciója problematikus, ugyanis a vallás funkciója változhat vallásonként, csoportonként, egyénenként. Társadalmi szinten Yinger megfogalmazása elfogadható, azonban a szociálpszichológiai is pszichológia dimenziók tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a vallás fogalma ennél árnyaltabb. A fogalom komplexitására rámutat a vallás funkciónak összetettsége. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 584. old 2 Uo. 11

11 A vallás funkciói és diszfunkciói A vallásnak a társadalom több szintjét átfogó funkcióit O dea alapján 1 a következőképpen csoportosítjuk: a) a szellemi közösség (egyéni és csoportos) diverzitáson felülálló egységének képviselete, fenntartása b) az istenben való hit, a felsőbb hatalom társadalmi szintű képviselete c) a normák szakralizálása, a csoportcélok egyéni célok felé emelése, társadalmi rend legitimálása d) alap a fennálló társadalmi sémák kritikájához e) a normatív (erkölcsi és szokás/rítus) rendszeren keresztül a mindennapi életmód, életrend szabályozása, a közösség külső formáinak megteremtése, fenntartása f) a kultusz és szertartás révén emocionális biztonság, identitás, biztos vonatkoztatási pont nyújtása g) segítség az egyénnek önmaga megértésében, azonosság érzetet nyújtása h) segítség az egyén érési folyamatában, az egyéni élet válságaiban i) támasz és vigasz nyújtás Megfigyelhetjük, hogy nehéz határvonalat húzni az egyes funkciók között, illetve, hogy nem törekedhetünk a funkciók teljes leírására. A funkciók összetettsége abból ered, hogy a vallás a társadalom minden szintjén hat. A funkciókat csoportosíthatjuk a hármas bontásban, a makrotársadalmi, mikrotársadalmi (köztes, csoport), és egyéni szint szerint. A g)- i) pontok már az egyén szinten hatnak, azonban a valóságban a funkciók nem különülnek el. A vallás ugyanúgy hat a csoporton keresztül, mint egyéni szinten visszahathat a csoportra, illetve a csoport által a társadalomra. Az összetettségnek egy összefogó pontja van: az emberi lélek. A lélek a vallás alanya, tárgya és eszköze. Mivel az egyéni lélek mindennel kapcsolatban áll, így maga a vallás is áthatja a társadalom minden szintjét. O dea felsorolja a vallás diszfunkcióit is 2, melyeket szintén csoportosíthatunk hármas bontásban: a) gátolhatja az igazságtalanság elleni tiltakozást azáltal, hogy megbékíti az elnyomottakat, b) a szakrális normarendszer, a papi funkció akadályozhatja a tudás fejlődését, 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 152. old 2 Uo., 153. old 12

12 c) konzervativizmus megnehezítheti a változó körülményekhez való alkalmazkodást, d) prófétai funkciója utópizmushoz vezethet, gyakorlati cselekvést gátolhatja, e) egyéneket olyannyira a csoporthoz köti, hogy előtérbe kerül a többi csoporttal való konfliktus, a konszenzus lehetősége gyengül, f) függőséget alakíthat ki a vallás intézményeitől és vezetőitől, ezáltal akadályozhatja az egyén önálló érését. A vallás gátló tényezőit, funkciót csoport és egyéni szinten elemzem a II.2.fejezetben A vallás válfajai 1 A vallások csoportosításánál Giddens az alábbi megkülönböztetéseket teszi. A sámánizmus alapja egy olyan egyénben való hit, aki képes irányítani a szellemeket, és kapcsolatot tart fenn a természetfölötti erőkkel. A totemizmus az állatokat, növényeket, vagy az egyéb természeti jelenségeket ruházza föl természetfölötti hatalommal és köréjük építi rituáléit. Az animizmus lelkekben vagy szellemekben való hitre épül. Külön csoportot képeznek a monoteista vallások: mint például a judaizmus, a kereszténység és annak különböző ágai valamint az iszlám. A távol-keleti vallások, mint például a Krisna-tudat alapját képző hinduizmus is, politeisták, jellemzi őket a reinkarnációba vetett hit valamint az irányított hitterjesztés hiánya. A kelet etikai vallásai közé sorolja Giddens az istenképpel nem rendelkező buddhizmust, a konfucianizmust, és a taoizmust. A vallások fenti csoportjai az emberiség különböző fejlődési szakaszához kapcsolhatóak. Jelen történelmi pillanatban a monoteista vallások dominálnak, illetve azok keveredését és közeledésének lehetünk tanúi. A Krisna-tudat, bár monoteistának nem nevezhető, a többi felé helyezkedő személyes istenkép (Krisna) fontos tényező, amely kiemeli őt a többi hindu irányzat közül Vallás és gazdaság 2 Vallás és gazdaság kapcsolatában a fő kérdés, hogy a gazdasági és a tudati viszonyok milyen viszonyban állnak egymással. Marx nézete szerint a gazdasági alap határozza meg a társadalmi felépítményt, ugyanakkor a vallás visszahathat a gazdasági alapokra. Weber, aki átfogóan tanulmányozta a fő vallások hatását a gazdasági viszonyokra, kimutatta, hogy a vallási rendszerek lényegesen befolyásolták, hogy egy adott országban milyen gazdasági rendszer alakult ki. A vallás hol visszafogta, hol elősegítette a kapitalista társadalom felé való fejlődést. 1 GIDDENS, Anthony, Szociológia, old. 2 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 551. old. 13

13 Az új vallási mozgalmak kialakulása során láttuk, hogy a megjelenésük közvetlen kapcsolatban van a fogyasztói társadalom értékválságának jelentkezésével. Véleményem szerint ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy az ember több, mint amit a kapitalista rendszer alapját képző homo oecomenicus emberkép magába rejt, és részben az ÚVM-ekhez való csatlakozások, részben más civil szférában jelentkező törekvések azok, amelyek ellensúlyozni kívánják a profitra és önérvényesítésre törekvő értékrendszer egyoldalúságát. Thomas Merton 1 állítja a Krisna-tudat alapítójáról, Bhaktivedanta Swamiról: azt a hasznos figyelmeztetést hozza el a Nyugatnak, hogy a mi magasan aktivizált és egyoldalú kultúránk olyan krízissel került szembe, amely önmegsemmisítéssel végződhet, mert nélkülözi egy hiteles metafizikai tudat belső mélységét. E mélység nélkül erkölcsi és politikai kijelentéseink nem többek puszta szavaknál Vallás és modernitás A modernitás fogalma két fő szál mentén értelmezhető. Az első, a direkt politikai gondolkodás, a cél-eszköz gondolkodás megjelenése. Machiavelli korában megtörténik az a gondolkodásbeli váltás, mely által a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemben a cselekvő mentesül az általános társadalmi konvencióknak való megfelelés terhe alól. A másik, gazdasági síkon pedig a homo oeconemicus emberkép térnyerése dominál. A profit, a haszon és a megélhetés orientált gondolkodás értékrend változással járt. Kísérő és erősítő jelensége ez az individualizáció folyamatának, az egyéni értékek és értékrendek felemelkedésének. A személyes siker az anyagi világban való érvényesülés alapján valósul meg. A hagyományos értékrendek relatívvá válnak, és a társadalom újraszerveződik a az anyagi valóságban elért eredmények menetén. A tudományos technikai fejlődés által megkezdődik a világ varázstalanítása, mely a vallási rendszert alrendszerré teszi. Ezzel párhuzamosan a vallási identitás, mint a közösség identitás alapja, rész-identitássá, megkülönböztető identitássá válik. A más meghatározottságú, elsősorban az materiális alapú identitással szemben megkérdőjeleződik a létjogosultsága. Az ÚVM-ek törekvése ilyen szempontból az identitás vallási alapokra való (vissza)helyezése, és modern fogyasztói társadalomhoz való viszonyulás újrafogalmazása. 1 PRABHUPADA, A.C. Bhaktivedanta Swami: A Bhagavad-Gïta, úgy ahogy van, külső borító. 14

14 Vallás és szekularizáció Kezdetben a szekularizációs elméletek azt állították, hogy a modern társadalmakban a racionális gondolkodás elterjedésével és a gazdasági-társadalmi fejlődéssel a vallás fokozatosan el fogja veszíteni fontosságát. Durkheim meglátása szerint a vallások a történelem során fokozaton teret veszítenek, és a társadalom egyre kisebb részére vannak hatással. Weber a világ varázstalanítására helyezi a hangsúlyt, amely folyamat által a modern társadalomban fokozatosan tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a jelenségek racionális magyarázata. 1 Az újabb elméletek szerint a szekularizáció nem a vallás eltűnését, hanem annak változását jelenti. Ilyen jelenség például a zsidó-keresztény kultúrkör racionális elemekben való gazdagodása, és az érzelmi motívumok háttérbe szorulása 2 Más részről pedig a hagyományos egyházi funkciók újbóli térnyerése társadalmi szinten, az állami intézmények alternatívájaként, mint például az oktatás, beteg- szegénygondozás. A változás többrétű: átalakul a vallási szervezetek struktúrája, erősödik a felekezeti csoportok önállósága, illetve változik maga a vallásosság dimenziója: a vallásosság belsővé válik, és növekedhet terjed a maga módján vallásosak csoportja A vallásos gondolkodás kritikája Marx nézetében 4 a valláskritika alapgondolata az, hogy ember hozta létre a vallást, és nem fordítva. A vallás Marx szemében az osztálytársadalom terméke. A vallás egyszerre a társadalmi elidegenedés terméke, és osztályérdekek kifejezése, a megváltoztathatatlan viszonyokra adott ideológia. A vallás ilyen szempontból legitimáló erő is, amely adott társadalmi osztályok számára igazolja, hogy helyzetüket valamiféle magasabb hatalom rendelte így. 5 A vallási mozgalmak megítélésének tekintetében fontos szemszög az, hogy a civil társadalom szereplőiként hozzájárulnak-e valamilyen módon a társadalmi anomáliák ellensúlyozásához, igyekeznek-e változtatni az emberek gondolkodásán pozitív értékek felmutatásán keresztül, vagy elfordulnak a társadalmi valóságtól és csupán a vallási tökéletesedésre koncentrálnak. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 552. old. 2 Uo. 3 GIDDENS, Anthony, Szociológia, 460. old. 4 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 106. old. 5 Uo old. 15

15 A vallás valódi vagy illúzió mivoltának megítélése helyett a dolgozatban azt az aspektus vizsgáltam, hogy a vallásos magatartás és érzület, a vallási identitás mennyiben segíti az adott egyén személyiségének érlelődését, kibontakozását, és közösségi integrációját, illetve milyen esetben korlátozza azt. 16

16 II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak Egyház, felekezet, szekta, kultusz A vallások közösségeinek különböző intézményi formái vannak a társadalomban. Az egyház nagyobb létszámú társadalmi szervezet, elkülönült és képzett papsággal, továbbá az egyház a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Ezenfelül az egyház tagságába az adott társadalom népességének nagyobb része beletartozik és az egyház kapcsolódik az állammal. 1 Weber szerint egyház az, ami hozzájárul az adott társadalom kultúrájának fenntartásához, szekta az, amelyek ettől eltérő kultúrát követnek. A felekezet, mint vallásos szerveződés egyház és szekta között, elfogadja, hogy többvallású társadalomban él. Greeley 2 szerint a modern társadalom felekezeti társadalom, ami azt jelenti, hogy több, államtól független felekezet él együtt a társadalomban. Howard Becker 3 felekezet és kultusz között tesz különbséget. A felekezet megállapodott szekta, amely alkalmazkodott a társadalmi körülményekhez, miként a kálvinizmus, amely szektaként indult el. A szekta 4 kisebb létszámú szervezet, nincs specializált papsága, és a belépések általában felnőttkori csatlakozással történnek. Szemben az intellektuális elemekkel, a vallásos érzelmek, élmények kerülnek előtérbe. A szekták általában más vallási szervezetek tagjait nem tartják vallásosnak. Fejlődésüknek lehetséges útja a felekezetté alakulás. Leeuw szerint a szekta elsősorban olyan egység, amely elválik a közösségtől, hogy sajátos módon nyerje el az üdvözülést. A szektában az általános életcél mellett különös cél a vallás. A szekta specifikusan vallási céloknak szenteli magát és nem csak a teljes, hanem a világi közösségtől is leválik. 5 A szekta társadalmi szinten nem integrálódik, zárt, befelé növő közösséget teremt, amely csak asszimilálva tud terjeszkedni, gyarapodni. A kultuszok a vallási mozgalmak közül a legmúlandóbbak, jellemzően elutasítják a külvilág normáit. 6 A kultusz olyan vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamilyen hit vagy rituálé körül alakul ki. (Például: sátánizmus vagy boszorkányhit.) 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 2 Uo., 549. old 3 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, old. 4 a szó eredeti jelentése: kimetszés. 5 VAN DER LEEUW, G.: A vallás fenomenológiája, 230. old 6 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 17

17 Szekta vagy ÚVM? Szociológiai meghatározás szerint az új vallási mozgalmak kifejezés a közelmúltban megjelent szekta vagy kultusz jellegű mozgalmakat jelöli, melyek egy részére a vallásosság csak tágan értelmezhető. 1 A szakdolgozatban az ÚVM fogalmat tágabb értelemben használom. Ide sorolom a fentieken kívül a keresztény egyházak megújulási (elsősorban adventista és újpünkösdista) mozgalmait és lokális közösségi szerveződéseit, valamint a Magyarországon nem hagyományos vallások mozgalmait. Horváth Zsuzsa 2 vallásszociológus munkáiban kerüli a szekta szó használatát, mivel az a magyar nyelvben pejoratív tartalommal bír, ami javarészt annak köszönhető, hogy az 1945 után Magyarországon a szekta szó törvényen kívüli csoportosulást jelentett 3, míg a legális szerveződésekre jogilag a szabadegyház, illetve kisegyház szót használták. A fentiek alapján a szakdolgozatban a felekezet, gyülekezet, illetve az ÚVM megnevezést használom. Szektának tekintem azt a csoportot, amely a világ abszolútumát kisajátítja, magát felsőbbrendű szerveződésnek, egyedüli képviselőnek tartja, és a rajta kívül álló, eltérő vallású embercsoportokat kirekeszti a közösségéből passzív vagy aktív módon. Ilyen értelemben a szekta szót fenntartom olyan mozgalmak megnevezésére, amelyek egyértelműen befelé forduló, világtól elzárkózó, destruktív vallási csoportok ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás A modern társadalmakban az új vallási mozgalmak jelentkezése részét képzi a társadalmi átalakulással járó folyamatoknak. A jelenség háttérben a társadalom atomizálódása, az individuális értékek előtérbe kerülése, a fogyasztói társadalom kétes értékrendje és a szekularizációs folyamatok állnak. Az ÚVM, mint jelenség maga, vallási természetű, azonban mint jelenségcsoport, úgy vélem azonos szinten mozog a civil szféra általános szerveződésének, a különböző kisebbségi kezdeményezéseknek, a gazdasági-politikai rendszerváltással járó össztársadalmi újjászerveződésnek. Kölcsönhatásról beszélhetünk: ahogy a változás kitermeli a maga intézményi szerveződéseit, úgy ezek a szervezetek hatással vannak a változásra magára. Ebből a társadalmi interakcióból az ( éppen a gyors változásra reagálni nem tudó) szekta jellegű szerveződések lényegében elszigetelődnek, kivonulnak. A változásban résztvevő felekezetek, új és megújuló egyházi szerveződések azonban megpróbálnak lépést tartani, új válaszokat adni az új kérdésekre, megfelelni a szellemi piac új igényeinek. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 549. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 339. old. 3 A szektásság emellett a kommunista párt központi vonalától való elszakadást is jelentette. 18

18 Ahogy a bevezetőben említettük, Wuthnow állapítja meg, hogy az új vallási mozgalmak kialakulásának hátterében Nyugaton a II. Világháború utáni gyors társadalmi változások, kulturális forrongás, illetve a felsőoktatás-révén megnövekedett értelmiség képződés áll. Az ÚVM-ek terjeszkedését illetően Kelet-Közép Európában kettős hullám figyelhető meg: egy, a nyugat-európai jelenségekkel közel egyidejű szerveződés a 70-es-80-as évek során, a lappangó szakasz, majd a rendszerváltások utáni időszak, amikor a meglévő folyamatok felszínre kerültek, intézményesültek, illetve új folyamatok indultak be Elméletek az ÚVM-jelenségre 1 Az elméletek több aspektusból adnak magyarázatot az ÚVM-ek megjelenésére. Ezek az elméletek szintén csoportosíthatóak a makrotársadalmi, a csoport és egyéni okokra épülő érvelés szerint. E három szint együttes hatásáról beszélhetünk. Bechan megközelítése szerint az ÚVM-ek a modern fogyasztói társadalmak anyagias individuális, tudomány dominálta kultúrája, technicizált racionalitása ellen a 1960-as években lázadó ellenkultúra hatékonyabb utódai. Az úgynevezett poszthippi elmélet is a lázadó ellenkultúrából indul ki: ebben az értelemben az ÚVM-ek az ellenkultúra ellenkultúrájaként jelennek meg, és a pszichodelikus utópia 2 helyére ékelődnek be. Pszichológiai megközelítés szerint az egyén mozgatórugó a csatlakozás folyamatában az identitás keresés, a személytelen, bürokratikus struktúrák uralta modernvalóságban. Hunter megfogalmazásában az új vallási mozgalmak a modernitás elleni antropológiai tiltakozásként értelmezhetőek. Csoport-szintű magyarázatot jelent az identitást meghatározó és átadó hagyományos közösségi formák (család) háttérbe szorulása a nagy mobilitású ipari társadalmakban. Az ÚVM-ek a fiatalok számára a valahová való szoros kötődés, a csoporthoz tartozás, a közösség tapasztalatát adják meg. Barker 3 rámutat arra, hogy az elméletek megmagyarázzák, miért csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz, de nem magyarázzák meg, miért nem csatlakozik mindenki. E téren véleményem szerint az egyéni lelki tényezők játszanak szerepet, illetve az, hogy az általánosnak tekinthető társadalmi krízis a társadalom mely rétegeiben csapódik le átlag feletti erővel, hol jelentkezik személyes, megélt válságként. A gyakorlati részben megpróbálom 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, old. 2 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 199. old. 3 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 253. old. 19

19 behatárolni, mennyiben játszanak szerepet egyéni, csoportos és makrotársadalmi tényezők az ÚVM-ekhez való csatlakozásban. Az ÚVM-ek térnyerésének egyik aspektusa lehet Magyarországon a meglévő hagyományos egyházaktól való elfordulás. Az egyházi intézményben és vezetőkkel szembeni megrendült bizalom, a modern világ gyors változásaira, erkölcsi problémáira élhető választ tudni nem adó dogmatikus egyházi álláspont, és a jelen problémáira új válaszokat adó új vallások megjelenés, olyan tényezők, amelyek az ÚVM-ek felé terelhetik a vallási keresőket. Az ÚVM-ek elterjedésének makrotársadalmi hátterét tekintve Süle 1 az előzőekben leírtakhoz hasonló diagnózist állít fel. Az ÚVM-ek kialakulását elősegítő tényezők: a) a század második felében megjelenő önimádó társadalmak, b) individualizálódó életformák térnyerése, c) tradicionális társadalmi formák szétesése, d) elidegenedés, a szorongás általánossá válása, e) szellemi család keresése: felnövő generációk hiányos identitásfejlődése, f) elzárkózás a meglévő vallás helyi, méltatlan képviselő elől, a régi vallások merevsége Az ÚVM-ek besorolása Bryan Wilson tipológiája alapján Robertson a következő mátrixot alkotta meg a vallási szervezet fajtákra Táblázat. Az ÚVM-ek besorolása legitimációs alap és a tagság elve szerint Legitimációs alap Pluralista legitimáció Kizárólagos legitimáció Exkluzív Intézményesedett szekta Szekta Tagság elve Inkluzív Felekezet Egyház Az exkluzivitás-inkluzivitás osztályozás a szervezethez történő csatlakozás, a kiválasztás és tagság minőségét jelzi. Míg az exkluzivitásnál kemény követelményrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki taggá váljon, addig az inkluzivitásnál a szervezethez való csatlakozás rituális, formai. Az exkluzivitás lényegében 1 SÜLE Ferenc: Valláspatológia, old. alapján 2 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 242. old. 20

20 azt jelenti, hogy a vallási célon túl, a világi célt, az életmódot, életrendet is követni kell. Ennek alapja pedig az, hogy a szervezet, illetve annak tagjai erősebb csoport-kontrollt gyakorolnak egymásra. A pluralista illetve kizárólagos legitimáció felbontás azt jelenti, hogy a szervezet magát egyedüli képviselőnek tartja-e, vagy elfogad-e saját magán kívül más szervezeteket. A dolgozatban ÚVM-nek tekintem a pluralista legitimációt elfogadó szervezeteket, függetlenül az exkluzív-inkluzív bontástól, tekintve hogy ez utóbbi egy szervezeten belül változhat., azaz a vallási szervezethez különböző szinten tartozhatnak egyének. Wilson az ÚVM-eket a következő módon sorolja be 1 a) Világot elutasító ÚVM. Jellemzői: az én tagadása, a jelen spirituális romlottságának hirdetése, isten vagy guru imádása, nyílt vallási jelleg. (Krisna-tudat) b) Világot igenlő ÚVM. Jellemzői: az egyénre irányultság, élhető élet hirdetése. Fontos a személyes siker, hatalom, elégedettség, ami nem kielégítő, azon az egyén változtatni képes, laza szervezet, közös rituálék hiánya. (Szcientológiai Egyház, TM) c) Világnak otthont adó ÚVM, hagyományosabb jellegű vallási mozgalmak, egyén belső életére irányulnak. (újpünkösdista mozgalmak.) Horváth Zsuzsa a különböző vallási mozgalmak csoportosításánál a vallási csoportok eredetének vizsgálatából indul ki. Ebben a bontásban a következő kategóriákat kapjuk. 2 a) már meglévő felekezetekből kinőtt, (karizmatikus katolikus) b) ázsiai vallásos hagyományokra épülő, (Hare Krisna, TM, Bhagwan) c) Human potential, emberi képesség tanára építő (Szcientológiai Egyház) d), régi tanításra épülő új szervezet, (Család) e) fekete sátánista, boszorkány, f) és egyéb, besorolhatatlan mozgalmak (Egyesítő egyház) A fenti tipológiák alapján a gyakorlati részben megpróbálok egy saját csoportosítási rendszert felállítani, amelyben a Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek elhelyezhetőek. Az MKTHK besorolására még a fejezet végén visszatérek. Megjegyzendő, hogy a Wilson által a kategóriába sorolt Hare Krisna mozgalom azóta változásokon ment át és a Magyaroszágon működő MKTHK-ra nem feltétlenül érvényes Wilson megállapítása. 1 Uo., 233. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 363. old. 21

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében. Fényes Hajnalka 2010. December 3.

Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében. Fényes Hajnalka 2010. December 3. Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka 2010. December 3. 60 Tanulás melletti munka nemi Tanulás melletti munkavégzés (ISCED54) különbségei

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs

Benkei Kovács Balázs A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 06. téma. 2014. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék A résztvevő-központúság és a z oktatás csereszabatossága az

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

Avatások rendszere. Bevezetés. A. Első avatás. I. A Tanácsadó rendszer. II. Az avatásra való felkészülés

Avatások rendszere. Bevezetés. A. Első avatás. I. A Tanácsadó rendszer. II. Az avatásra való felkészülés Avatások rendszere A javaslatot a VT 1/2011.09.02. sz. határozatával fogadta el, majd a VT131009/3 és a VT150408/2 határozatával módosította. Bevezetés 1. A GBC testület meghatározta az ISKCON avatásai

Részletesebben

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?*

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Izgalmas kérdésfeltevés a szociális munka napja alkalmából 2004-ben. A mindennapokat meghatározó kérdés, amelyre a mindennapokban

Részletesebben

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28.

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. 1. A Közhasznú Egyesület rövid bemutatása A társaság neve: Székhelye: Besorolása: A Tea Útja Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja kinek lehetőség, kinek kényszer?

Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja kinek lehetőség, kinek kényszer? apitány Balázs: Az életutak individualizációja kinek lehetőség, kinek kényszer? NI Új ifjúság konferencia 2008 május. 31. apitány Balázs: 2 apitány Balázs: A demográfiai helyzet, és a család változásai...

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben