Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR Az egyéni vállalkozások adóztatásának tapasztalatai Küls szakmai konzulens: Dér Ferencné Operatív konzulens: Dr. Kovács László Korándi Lídia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés -A Dér és Társa Könyvel- Adótanácsadó Bt. Bemutatása 2. Az egyéni vállalkozások bemutatása 2.1. Az egyéni vállalkozás fogalma 2.2. Az egyéni vállalkozás alapítása 2.3. Az egyéni vállalkozások m,ködési szabályai 2.4. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának megsz,nése 3. Az egyéni vállalkozások adóztatásának bemutatása 2002-ben 3.1. A tételes költségelszámolás A vállalkozói bevételek elszámolása A vállalkozói költségek elszámolása A veszteségelhatárolás A vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai Az osztalékadó 3.2. Az egyéni vállalkozó átalányadózása 3.3. A tételes átalányadózás 3.4. Az általános forgalmi adó 3.5. A helyi adók A helyi adók ismertetése Az EU- csatlakozással hatályba lép helyi adó változások 3.6. Az egyszer,sített vállalkozói adó (EVA) 3.7. Az egyéni vállalkozókat terhel járulékok A társadalombiztosítási- és az egyéni járulék Az egyéni vállalkozó saját jogon fizetett járulékai Az egyéni vállalkozó alkalmazottai részére fizetett járulékok Az egészségügyi hozzájárulás (EHO) Az egyéni vállalkozókat terhel egyéb járulékok és hozzájárulások 4. Az egyéni vállalkozók helyzete, fejlesztésének és támogatásának lehetségei hazánkban és az EU-ban 5. Az egyéni vállalkozások és a gazdasági társaságok összehasonlítása 5.1 A gazdasági társasággá alakulás szabályai, lehetségei 2.

4 5.2 Az egyéni vállalkozások és a kft.-k összehasonlítása 6. Összefoglalás Mellékletjegyzék Mellékletek: 1. Az egyéni vállalkozók megyei szint, megoszlása 2001-ben 2. A vállalkozói igazolvány 3. Bevallás az egyes adó- és járulékkötelezettségekrl a tevékenységét adóévben megszüntet adózó részére (0271 számú bevallás) 4. A kisvállalkozói kedvezmény részletez adatai ( számú nyomtatvány) 5. Bevallás a személyi jövedelemadóról, a járulékokról, és az egészségügyi hozzájárulásról évre (0153, 0153-A, 0153-B, 0153-C számú nyomtatványok) 6. A külföldön is adózott jövedelmek ( számú nyomtatvány) 7. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség kiszámítása ( B) 8. Az elkülönülten adózó jövedelmek, és ezek adója ( ) 9. A 12%-os felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 10. A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 11. Áfa bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegérl (0265/650/651 számú bevallás) 12. Helyi ipar,zési adóbevallás 13. Vállalkozók nettó árbevételének és a vállalkozói szint, adóalap megosztása 14. Az egyéni vállalkozó saját jogú járulékbevallása a évrl 15. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása a évrl 16. Az egyéni vállalkozókat terhel járulékok alapja és mértéke 2002-ben 17. A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre Irodalomjegyzék 3.

5 1. Fejezet Bevezetés- A Dér és Társa Könyvel9- Adótanácsadó Bt. bemutatása Szakmai gyakorlatomat az 1991-ben alakult, könyvelésre és adótanácsadásra szakosodott betéti társaságnál töltöttem, és az itt szerzett szakmai ismeretek alapján írtam meg szakdolgozatomat az egyéni vállalkozások adóztatásának tapasztalatairól. Az iroda vezetje mérlegképes könyveli és adótanácsadói végzettséggel rendelkezik, a három alkalmazottnak szintén mérlegképes könyveli végzettsége van. Megközelítleg 120 vállalkozás könyvvezetését, bérszámfejtését készítik el a megkötött szerzdésekben foglaltak szerint. A vállalkozások összetételük szerint az egyéni vállalkozásoktól a Kft-ig vegyesek. Árbevételük az évi 1,3 millió Ft-tól 1,5 milliárd Ft-ig terjed. Gyakorlatilag a legkisebb forgalmú kényszervállalkozástól kezdve a nagyremény,, fokozatos fejldést mutató cégek teljes adminisztrációját végzik. A számviteli törvény hatálya alá tartozó társaságoknak külön díjazás ellenében elkészítik a szükséges szabályzatokat, melyek folyamatos frissítése is a feladatkörükbe tartozik. A tárgyév zárásaként az egyéni vállalkozások adóbevallását, az egyszeres könyvvezetést választó, valamint a ketts könyvvezetés, társaságok eredménykimutatását és mérlegét összeállítják. Szakmai gyakorlatom ideje alatt aktívan részt vettem az iroda munkájában a bizonylatok rendszerezésétl, kontírozásától kezdve, a számítógépes adatrögzítésen át egészen az egyes adóbevallások elkészítéséig. Számomra a legérdekesebb és talán leghasznosabb munkát mégis az egyszer,sített vállalkozói adóval kapcsolatos feladatok elvégzése jelentette. Az eva január 1.-i bevezetése ugyanis különleges feladatokat szabott az iroda minden alkalmazottjára. Az eváról szóló törvény tanulmányozása, megismerése után elkalkulációkat kellett készíteni arról, hogy melyik vállalkozónak, társaságnak érdemes a évre ezt az új adózási formát választania. Szakdolgozatom témájához igazodva az egyéni vállalkozásokra vonatkozó kalkulációk készítésével foglalkoztam, melynek legszemléletesebb eseteit dolgozatom eváról szóló fejezetében ismertettem, és személyes tapasztalataimat összefoglaltam. Az egyszer,sített vállalkozói adóval kapcsolatos munkám során betekintést nyerhettem a évre vonatkozó fontosabb jogszabályi változásokba is, hiszen a 4.

6 kalkuláció készítéséhez elengedhetetlen (a valóságh, összehasonlítás szempontjából) a 2003-as jogszabályok alkalmazása. Gyakorlatom során rengeteg hasznos szakmai tapasztalattal gazdagodtam, és a fiskolán szerzett tárgyi tudásomat sikerült kiegészítenem, a gyakorlatban alkalmaznom. Szakdolgozatomban ezeket a tapasztalatokat gy,jtöttem össze, és az irodában könyvelt egyéni vállalkozók évi bevallásának adatait a Veszprém megyében m,köd vállalkozások adataival összevetve készítettem rövid elemzéseket az egyéni vállalkozások helyzetére vonatkozólag. Fontosnak tartottam a téma aktuális jellege miatt- betekintést nyerni az Európai Unió országaiban m,köd vállalkozások helyzetébe, támogatási és fejlesztési lehetségeikbe, ugyanis hazánk EU csatlakozásának küszöbén tisztában kell lenni azzal, mire is számíthatnak a magyar vállalkozók tagországgá válásunk után. Úgy érzem, sikerült egy gyakorlatban is hasznosítható, az adózás útvesztiben segítséget adó összefoglaló dolgozatot készítenem az egyéni vállalkozásokról, és teljes képet kapnom arról, hogy is m,ködik mindaz a gyakorlatban, amit a fiskolás éveim alatt oly sok tantárgy keretében elsajátítottam. 5.

7 2. fejezet Az egyéni vállalkozások bemutatása A vegyes tulajdonú piacgazdaság kiépítésének fontos feltétele, hogy növekedjen a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozás részaránya a gazdaságban és a magánvállalkozás a gazdaság egyik jelents tényezjévé váljon. Azt, hogy az egyéni vállalkozók milyen jelents helyet foglalnak el hazánk gazdasági életében mi sem bizonyítja jobban, mint évrl évre növekv számuk. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Megyei Igazgatósága által közölt adatok alapján az alábbi diagrammon szemléltetem. Az m,köd egyéni vállalkozások számának alakulása Veszprém megyében ig Nyugdíjas Mellékfoglalko zású Ffoglalkozású számú ábra Amint az ábra mutatja, minden évben megfigyelhet az egyéni vállalkozások számának növekedése, ha nem is nagy mértékben. Ennek okaként említhet az egyéni vállalkozások irányából a kft.-k és bt.-k irányába történ átrendezdés. Ennél nagyobb volt azonban az újonnan alapított egyéni vállalkozások száma, így jött létre minden évben egy bizonyos fokú növekedés A december 31-i adatok alapján országosan mintegy egyéni vállalkozást tartottak számon, ami azt jelenti, hogy Veszprém megyében található a vállalkozások 4,2%-a. A megyei szint, országos megoszlást az 1. számú mellékletben szemléltetem. 6.

8 Az egyéni vállalkozások törvényi szabályozása Elkerülhetetlen az egyéni vállalkozások alapításának, m,ködésének és megszüntetésének a jogi feltételeit megteremteni. Mindezek érdekében az Országgy,lés az egyéni vállalkozásokról az évi V. törvényt (1.) alkotta meg. E törvény célja, hogy az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elsegítse a magyar gazdaság fejldését. 2.1 Az egyéni vállalkozás fogalma Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minsül természetes személy gazdasági tevékenysége, amely alatt az üzletszer,en, ellenérték fejében, nyereségés vagyonszerzés céljából, saját kockázatra, rendszeresen folytatott termel vagy szolgáltató tevékenység értend. Így egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatnak a magyar állampolgárokon kívül például a letelepedési, illetve munkavállalási engedéllyel rendelkez személyek is. A devizajogszabályok szerint külföldinek minsül természetes személyek Magyarországon gazdasági társaság formájában vállalkozhatnak. Az egyéni vállalkozás minden belföldi természetes személynek alanyi jogává válik.(1.) Csupán az nem vállalkozhat, akinek tekintetében a törvényben felsorolt kizáró okok állnak fenn: akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért b,ncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy valamilyen foglalkozástól eltiltottak. Tehát a forgalom biztonsága és a fogyasztói érdekvédelem biztosítása érdekében elssorban azokat a b,ncselekmények jelentenek kizáró okot, amelyek elkövetése a leginkább veszélyezteti a gazdasági élet tisztaságát. A vállalkozás m,ködésének törvényességét szolgálja az a szabály, hogy olyan személy, aki már korábban viszonylag súlyosan összeütközésbe került a törvénnyel ne, kaphasson vállalkozói igazolványt. Speciális szempontok érvényesülnek akkor, ha valaki olyan b,ncselekményt követ el, amelyet a bíróság a foglalkozás gyakorlásától jogersen eltiltotta. Ilyenkor nem lenne célszer, megengedni azt, hogy az eltiltott foglalkozás körébe es tevékenységet folytasson az egyéni vállalkozás keretében. 7.

9 Fontos korlátozás a korlátlan felelsségek halmozódásának elkerülése érdekében, hogy gazdasági társaság korlátlanul felels tagja (betéti társaság beltagja, illetve közkereseti társaság tagja) nem lehet egyéni vállalkozó. Ugyanígy nem lehet egyéni vállalkozó, akinek korábban kiadott igazolványát azért vonták vissza, mert társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékát vagy adóhátralékát felszólítás ellenére saját hibájából nem fizette meg. A törvény alapján bármely, jogszabály által nem tiltott üzletszer, gazdasági tevékenységet folytathat az egyéni vállalkozó, mint például: termel, értékesít, szolgáltató, mezgazdasági termel tevékenységet, iskolán kívüli magánjelleg, oktatást, kulturális szolgáltatást. Csupán egy fontos korlátozást tartalmaz a törvény. A társasági törvény általános szabályával összhangban kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet törvény, törvényerej" rendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn.(1.) 2.2 Az egyéni vállalkozás alapítása Az alapításhoz a törvény csupán két feltételt ír el: a cselekvképességet és az állandó lakhelyet. Ezek megléte esetén csak az nem vállalkozhat, akit a törvény tételesen felsorolva kizár az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány (2. számú melléklet) birtokában folytathatja tevékenységét. A vállalkozói igazolványt kérelemre - az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével, - a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzje adja ki az Okmányiroda közvetítésével. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó: nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, 8.

10 székhelyét, (a központi ügyintézés helyét) telephelyeit, (a tevékenység gyakorlásának helyeit, amelyek a székhellyel azonos közigazgatási területen vannak) fióktelephelyeit, (azokat a telephelyeket, amelyek a székhelytl közigazgatásilag eltér helyen vannak) tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. Az adatok megváltozását a vállalkozó köteles a változástól számított 15 napon belül a jegyznek bejelenteni, aki minden változáskor új vállalkozói igazolványt ad. Ez azért fontos, mivel csak az igazolvány kötelez tartalmaként elírt adatok ismeretében van lehetség az egyéni vállalkozói tevékenység törvényességének ellenrzésére. A kérelemhez mellékelni kell: a kérelmez nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok, hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezvel szemben nem állnak fenn kizáró okok, a jogszabályban elírt képesítés meglétét igazoló okiratot jogszabályban elírt más hatóság engedélyét a kérelmez nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához adatokról. A jegyz az érintett szervezetektl az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Ezek megállapításához szükséges adatokat a jegyz- a kérelem rögzítését követ két napon belül - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján továbbítja az illetékes hatóság számára. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, de ez az igazolvány több, akár egymástól jelentsen eltér tevékenység gyakorlására, illetve több telephely, fióktelephely (üzlet, termel-szolgáltató egység) fenntartására is jogosít. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül van lehetség a mezgazdasági termeltevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások gyakorlására. 9.

11 Bizonyos önálló szellemi munkavégzk (m,vészek, tervezk stb.), valamint bérbeadók adószám birtokában, de nem vállalkozóként m,ködhetnek. Az egyéni vállalkozóvá válás költségei Az egyéni vállalkozás alapításának nagy elnye, hogy nem igényel nagy anyagi ráfordítást. A gazdasági társaságokkal szemben nincs törvényileg elírva, hogy mennyi tkével kell rendelkezni ahhoz, hogy a vállalkozás megalapítható legyen. Csupán a következ ráfordításokkal kell az egyéni vállalkozónak számolnia: az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának díja forint, amely illetékbélyegben kell megfizetni, az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló kérelemhez csatolandó hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának díja Ft, amelyet a postahivatalokban beszerezhet készpénz-átutalási megbízással (postai csekken történ befizetéssel) kell teljesíteni, A november 1-je eltt kiadott vállalkozói igazolvány érvényességének megsz,nése miatt történ cseréje - az érvényességi határidn belül június 30.-ig illetékmentes Az egyéni vállalkozás m>ködési szabályai Az egyéni vállalkozók tevékenységüket ugyanolyan feltételek szerint végezhetik, mint a vállalatok, a szövetkezetek vagy a gazdasági társaságok. A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához az igazolvány birtoklásán kívül a törvény csak két feltételt határoz meg: 1. Ha a vállalkozó olyan tevékenységet kíván folytatni, amelyhez jogszabály hatósági engedélyt ír el, akkor az csak az engedély birtokában kezdhet meg, illetve gyakorolható. (Pl.: ÁNTSZ, t,zoltóság, rendrség, egyéb szakhatóság engedélye) 10.

12 2. Képesítési követelmények: Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat az egyéni vállalkozó, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési elírásoknak megfelel, vagy van olyan alkalmazottja, illetve segít családtagja, aki az elírt képesítésekkel rendelkezik. A vállalkozónak tehát nem kell személyében képesítést igazolnia. Mivel az egyéni vállalkozónak több telephelye, illetve több fióktelephelye is lehet, a képesítési követelményekre vonatkozó elírásokat mindazokon a telephelyeken érvényesíteni kell, ahol a vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet folytat. Ha azonban különböz telephelyein eltér képesítéshez kötött tevékenységet folytat, a képesítési elírásokat telephelyenként kell érvényesíteni.(1.) Ezeknek a feltételeknek a meglétét már az igazolvány kiadása során vizsgálják, és a szakképzést igazoló okmányokat is be kell mutatni. A személyes közrem>ködés A törvény személyes közrem,ködést ír el az egyéni vállalkozóra nézve. Nincs lehetség arra, hogy a természetes személy tisztán üzleti befektetéssel alapítson egyéni vállalkozást. A személyes közrem,ködést azonban tágan kell értelmezni. Az egyéni vállalkozó ugyanis nem az igazolványban foglalt tevékenység személyes gyakorlására kötelezett, hanem közrem,ködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet. Így az üzlet, telephely üzemeltetéséhez üzletvezett is alkalmazhat. Elssorban ugyanis befektetett tkéjének gyarapításában érdekelt. Az egyéni vállalkozói tevékenység többféle jogviszonyban végezhet. Ezalatt azt kell érteni, hogy az egyéni vállalkozó lehet fállású, nyugdíjas, más, legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkez, közép- vagy felsfokon nappali tagozaton tanuló, valamint társas vállalkozás tagja. Ezen jogviszonyok tisztázása fontos a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás szempontjából, hiszen jelents különbségek vannak az egyes jogviszonyok esetén. Nyugdíjas egyéni vállalkozó esetén kiegészít tevékenység, egyéni vállalkozóról beszélünk. 11.

13 Veszprém megyében 2001-ben az alábbi megoszlás tapasztalható az egyes jogviszonyok között. (Az adatok az irodalomjegyzék 14. m,vébl származnak.) Az egyéni vállalkozások jogviszony szerinti megoszlása Veszprém megyében 2001-ben 13% 30% 57% Ffoglalkozású Mellékfoglalkozású Nyugdíjas 2. számú ábra Amint az ábra mutatja, a Veszprém megyében tevékenységet folytató egyéni vállalkozók közül minden nyolcadik nyugdíjas, vagyis a viszonylag magas arányt képviselnek. Az, hogy az egyéni vállalkozók nagy hányada (több, mint fele) ffoglalkozásúként végzi tevékenységét magyarázható azzal, hogy egy komoly vállalkozás vezetése, m,ködtetése egész embert kíván, így célszer, azt fállásban végezni. Lehetség van az egyéni vállalkozó számára alkalmazottak, bedolgozók, segít családtagok és középfokú szakoktatási intézményi tanulók foglalkoztatására. A segít családtagként való foglalkoztatási lehetséget a kedvezbb társadalombiztosítási szabályok alkalmazása érdekében a törvény fenntartja. A Polgári Törvénykönyv (PTK) a meghatározza a segít családtagok körét is. Annak minsül: közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon; örökbefogadott; mostoha- és neveltgyerek; az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelszül; testvér), egyeneságbeli rokon házastársa, jegyes, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, testvérének házastársa. Az egyéni vállalkozó felel9ssége Az egyéni vállalkozó korlátlanul felels a vállalkozás keretében folytatott tevékenységébl ered kötelezettségeiért, tartozásaiért teljes vagyonával. (1) A korlátlan felelsségek halmozódásának kizárása érdekében a természetes személy csak egy egyéni 12.

14 vállalkozást alapíthat, és egyidej,leg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felels tagja: közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. A korlátlan felelsséget ugyanis megkérdjelezi, ha ugyanaz a természetes személy ugyanazzal a vagyonával tartozik korlátlan felelsséggel több egyéni vállalkozásban, illetve gazdasági társaságban. Az erre irányuló újabb szerzdés (mint jogszabályba ütköz) semmis. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó betéti társaságban kültagi viszonyt, kft.-ben és rt.-ben tagsági viszonyt létesíthet A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megsz>nése Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, igazolványát visszaadhatja az azt kibocsátó szervnek. Megsz,nik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha a vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvképességét. Figyelemmel azonban az egyéni vállalkozás családias jellegére, a törvény lehetvé teszi, hogy a vállalkozó özvegye, vagy örököse, ha pedig az örökös kiskorú gyermek, akkor annak törvényes képviselje (pl.: gyámja) folytassa a tevékenységet az örökös nevében és javára. Ehhez a törvény két feltételt ír el: az özvegyi jog gyakorlójának meg kell felelnie a törvényben elírt egyéb feltételeknek és a vállalkozói tevékenység folytatását a vállalkozó elhalálozásától, illetve cselekvképességének elvesztésétl számított három hónapon belül be kell jelenteni a területileg illetékes jegyznek. A képesítéshez kötött tevékenység esetén, ha az egyéni vállalkozó személyében felelt meg az elírásoknak, akkor az özvegyi jog nem képesített gyakorlója köteles szakképzett alkalmazottat, vagy segít családtagot foglalkoztatni. (1.) Bár a törvény az egyéni vállalkozás alapítását alanyi joggá teszi, e konstrukció fenntartásának gyakorlati jelentsége abban van, hogy a lakosság, a fogyasztók, megrendelk és általában az üzleti partnerek nagyobb bizalommal vannak a már ismert, jól bevezetett vállalkozással szemben, mely egy hosszabb folyamat eredményeként jött létre. A vállalkozói tevékenység megszüntetése, illetve átalakulás esetén bevallást kell tennie az egyéni vállalkozónak a megsz,nés évére vonatkozóan az egyes adó- és járulékkötelezettségekrl. Ezen bevallás nyomtatványát az 3. számú melléklet tartalmazza. 13.

15 3. fejezet Az egyéni vállalkozások adóztatásának bemutatása 2002-ben Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után osztalékadót fizet. Ekkor vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóról beszélünk. Meghatározott esetekben átalányadózást, vagy az általános forgalmi adót is magában foglaló tételes átalányadózást is választhat. Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózását e bontásban mutatom be, ismertetve az egyes adózási formák elnyei, hátrányait, és a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályokat. Azt hiszem a következ diagramm önmagában is választ ad arra, hogy melyik adózási formák legelnyösebbek, illetve a legközkedveltebbek az egyéni vállalkozások körében. (Adatok a 14. m,bl.) Az egyéni vállalkozók adózási forma szerinti megoszlása Veszprém megyében 2001-ben Tételes költségelszámolású Átalányadós Tételes átalányadós 3. számú ábra Amint az ábra mutatja, a 2001-es évre csupán 3 egyéni vállalkozó választotta a tételes átalányadózást Veszprém megyében. Bár ez a diagrammból nem derül ki, de mindhárom vállalkozó fodrász volt. Azt, hogy mi az oka ennek az alacsony aránynak a másik két adózási formával szemben, a fejezet további részeiben ismertetem A tételes költségelszámolás A vállalkozói jövedelem szerint adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tételes költségelszámolást alkalmaz, és e tevékenységébl származó vállalkozói bevételét a 14.

16 vállalkozói költséggel csökkentve meghatározza vállalkozói jövedelmét. A vállalkozói jövedelem képezi az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadójának alapját. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak kötelessége az összevont adóalapját és a külön adózó jövedelmeit bevallani, adóját megállapítani, és az adót befizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó bevallási nyomtatványa a 4. számú mellékletben látható. (6.) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, és az elérésük érdekében felmerült összes költséget is együttesen kell elszámolni A vállalkozói bevételek elszámolásának szabályai Az évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (6.) nevesíti azokat a tételeket, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység során bevételként jellemzen elfordulnak. Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben lehet: jellemzen elforduló bevétel, az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefügg bevétel és egyéb bevétel. Az egyéni vállalkozó jellemzen elforduló bevételei közé az alábbiak tartoznak: az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek ellegeként befolyt összeg, természetben kapott ellenérték, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, a kapott kamat, a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, illetve az ilyen jogcímeken fizetett összegek visszatérítése, a költségek ellentételezésére, beruházásokra felvett támogatás, melyet maximum 3 év alatt kell elszámolni, az elállított vagy vásárolt terméknek, szolgáltatásnak a piaci értéke, ha az egyéni vállalkozó azokat saját céljára felhasználja, illetve másnak ellenszolgáltatás nélkül átengedi. 15.

17 Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefügg bevételek A tevékenység megszüntetésének évében bevétel: a korábban költségként elszámolt és a megsz,néskor meglév összes készlet leltári értéke a kisérték, tárgyi eszköz leltári értéke ( t megelz beszerzés esetén 30000FT-ot, azután 50000Ft-ot meg nem haladó érték, tárgyi eszköz) a gazdasági épület, az üzlet, a m,hely, az iroda és egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig rendelkezésre álló, a megszüntetésrl beadott adóbevallást követen befolyt összeg december 31-ei idponttal Az egyéni vállalkozó bevétele 2002-ben növelhet a korábban tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe vett összeggel, ha az egyéni vállalkozó a szerzdésbl ered bármely kötelezettségét a szerzd fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése, vagy jogutód nélküli megsz"nése miatt az adóévben nem teljesítette. (6.) A fent említett vállalkozói bevételt az egyéni vállalkozó a törvényben meghatározott tételekkel csökkentheti. Fontos szabály, hogy e csökkent tételek legfeljebb az összes bevétel mértékéig vehetk figyelembe. Ilyen bevételt csökkent tételnek minsül: A legalább 50%-kal csökkent munkaképesség, alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a részükre fizetett havi munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele. A szakképz iskolai tanulóval kötött tanulószerzdés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forint. A fent említett, sikeres szakmai vizsgát tett (folyamatosan továbbfoglalkoztatott) tanuló után fizetett társadalombiztosítási járulék összege. Ez az összeg az alkalmazottként való foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapig vehet figyelembe. Ez a szabály alkalmazható a korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén is. 16.

18 Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeg. Fontos feltétel, hogy az elszámolás ne támogatásból származó bevétellel szemben történjen. Az elszámolt összegbe nem értend bele a kutatás-fejlesztés vásárolt értéke. Az 50 fnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti bevételét évi 30 millió forinttal, de legfeljebb az ún. kisvállalkozói kedvezmény mértékéig. A kisvállalkozói kedvezmény valójában a tárgyi eszközök beruházási költségének kétszeres elszámolását teszi lehetvé, hiszen amellett érvényesíthet, hogy a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, illetve költsége is elszámolható. Ezt a kedvezményt csak az 50 fnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értéke alapján. A kisvállalkozói kedvezmény maximum értéke: a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része, de legfeljebb évi 30 millió forint illetve az ingatlan (kivétel az üzemkörön kívüli), a tenyészállat, a gépek, berendezések, felszerelések és járm,vek, valamint a kisérték, tárgyi eszközök adóévi együttes beruházási, beszerzési költsége. Ezek az eszközök a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, üzemi céllal kell, hogy szolgálják, és ne legyenek korábban használatba vett eszközök. Ilyen címen elismert beruházásnak a 2. pontban szerepl tárgyi eszközök számítanak. Fontos szabály, hogy a feltételeknek az érvényesítés évében, és az azt követ négy adóévben kell fennállniuk, különben a tárgyévi adót növelten kell megfizetni. A kisvállalkozói kedvezmény adatairól nyilatkozni kell az éves személyi jövedelemadó bevallás keretében. A bevallás ezen részének formanyomtatványát a 4. számú melléklet tartalmazza. Az egyes egyéni vállalkozók esetében -eltér tevékenységük miatt- más- más bevételi forma dominál. Szintén nagyon eltér lehet az egyes vállalkozók bevételének, vállalkozói kivétjének nagysága, és ebbl kifolyólag eredményessége is. A következ táblázat egy kimutatást tartalmaz az egyéni vállalkozók árbevételének nagyságáról, eredményességükrl és a vállalkozói kivét tömegérl megyei, illetve irodai szinten 17.

19 Táblázat az egyéni vállalkozók eredményességérl eft/f/év Az 1 vállalkozóra jutó árbevétel eredmény kivét Megyei szinten ffoglalkozású mellékfoglalkozású nyugdíjas Átlagosan Irodai szinten számú táblázat Érdekes megfigyelni, hogy megyei szinten egyedül a mellékfoglalkozásúak eredményesek (természetesen nem egyenként, hanem összesített adatok alapján.) Ennek oka lehet az, hogy náluk a legkisebb az egy fre jutó vállalkozói kivét, tehát kevesebb költséget számoltak el, ami az eredményességük javulását mutatja. Az irodai szint, adatoknál még nagyobb a különbség az 1 fre jutó eredmény esetében. Ennek oka szintén a vállalkozói kivét alacsony összege, ami miatt kevesebb költséget tudtak a vállalkozók elszámolni A vállalkozói költségek elszámolása A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához szükséges a vállalkozói költségek meghatározása. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás, valamint az értékcsökkenési leírás számolható el. Fontos szempont a költségelszámoláskor, hogy azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, melyeket az egyéni vállalkozó tevékenységével kapcsolatban használ, más célra részben sem használhat, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm,en alá kell, hogy támasszák. Ezen okok miatt nem minsülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el: a vállalkozói kivétet, 18.

20 a bevétel megszerzésével közvetlenül összefügg kiadásokat: a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzésére, elállítására fordított kiadást az alkalmazottnak kifizetett bér, és azok közterheit a 16. Életévét betöltött segít családtag részére kifizetett (legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó) összeg, és annak közterheit az olyan biztosítási díjat, melynek biztosítottja az alkalmazott a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre fizetett kamatot az üzlet, a m,hely bérleti díját a hivatali, üzleti utazás esetén az utazás a szállás díját az adott elleget, a tárgy eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását, a tevékenység megkezdése eltt (legfeljebb 3 évvel) beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag-és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint az így beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Több önálló tevékenységhez (pl.: egyéni vállalkozói és mezgazdasági stermeli tevékenység együttes fennállása esetén) használt tárgyi eszköz esetében választania kell az egyéni vállalkozónak, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthet költséget. A költség nem osztható meg az egyes tevékenységek bevételei között. A vállalkozói kivét speciális szerepet tölt be a személyi jövedelemadózásban. Ugyanis a fent említett esetben a vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költséget jelenti a vállalkozói személyi jövedelemadó esetében, azonban az összevont adóalap részét képezi, mint önálló tevékenység bevétele. Így a vállalkozói kivét után a progresszív adótábla szerint adózik az egyéni vállalkozó. A vállalkozói kivét ugyanis nem más, mint az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg. A vállalkozói kivéttel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthet. Adójóváírás sem alkalmazható vele szemben, hiszen az csak munkaviszony alapján kifizetett összeg után vehet figyelembe. Az adójóváírást igénybevevnél azonban beleszámít az összes jövedelem számításba. 19.