Munkaügyi Együttműködési Fórum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaügyi Együttműködési Fórum"

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2012

2 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) IMPRESSZUM Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Médiatulajdonos: L&R Társadalomkutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien Minden jog fenntartva, utánnyomás akár kivonatban is csak forrás megnevezésével engedélyezett. Bécs, április

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról 2 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben 8 FACTBOX: Központi mutatószámok 2011* 15 3 A vállalati felmérés eredményei Általános hangulatkép 2012-ben A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai A foglalkoztatás helyzete 2011-ben és 2012-re várható alakulása A munkaerő-igény alakulása 2012-ben: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint A következő hónapok kihívásai 26 4 Összefoglaló 28 MELLÉKLET: Statisztikai adatok a évi vállalati felméréshez 29 1

4 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában: a határmenti térség jelenlegi munkaerőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése 1, a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése, a vállalatok (100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérések. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti lépéseit, annak érdekében, hogy így évente elkészülhessen egy Integrációs monitor című jelentés, amely a közös munkaerőpiac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az Integrációs monitor 2012 jelentés már a negyedik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében készült el. A 2009., 2010 és évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik: Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével. A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén ben a felmérés során a kérdések súlypontilag a munkaerőigény aktuális alakulására, valamint a munkaerőpiac megnyitásának megfigyelt kihatásaira helyeződtek. 1 Az összefoglalók az EXPAK AT.HU honlapján (www.expak-at.hu) érhetők el. 2

5 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca 2.1 Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát. 2 Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. A Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért le is leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni. 3 Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az Európa 2020 stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az Európa 2020 stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést céloz meg. A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai elemek hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el. az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy kiforrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti. Az új stratégia a foglalkoztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság ről re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70%-ról összesen 75%-ra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? A évi eredmények bizonyítják, hogy a Lisszaboni Stratégia céljának, nevezetesen a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése számos tagállamot így Magyarországot is nagy kihívások elé állította, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra. Nemzetközi számítások 4 alapján Ausztriában 2010-ben 71,7% volt a foglalkoztatási ráta és ezzel valamivel felülmúlja a 2 Lásd bővebben: Fischer, Severin/Gran, Stefan/Hacker, Björn/Jakobi, Anja P./Petzold, Sebastian/Pusch, Toralf/Steinberg, Philipp. EU 2020 Impulzusok a poszt-lisszaboni stratégia számára. FES. Nemzetközi politikai elemzés, 2010, 499. oldal 3 Európai Bizottság: Europa 2020; valamint Európai Bizottság: A Lisszaboni Stratégia értékelése; 4 Eurostat, EU Labour Force Survey, sh. European Commission - Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities (2011): Employment in Europe Brussels 3

6 70%-os célt, míg Magyarországon 55,4%-kal jóval alacsonyabb a foglalkoztatási szint. A nők foglalkoztatását illetően mind a két országban van még mit pótolni: Ausztriában 66,4%, Magyarországon pedig 50,6% körül van a foglalkoztatási ráta a nők körében ben csak kis mértékben változtak ezek a számok: Magyarországon a év közöttiek foglalkoztatási rátája 55,8%, Ausztriában pedig 72,1% körül van, ami azt jelenti, hogy mindkét országban enyhe növekedést sikerült elérni. Az viszont tény, hogy Magyarországon még nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet. A két ország Magyarország és Ausztria összehasonlítása a munkaerőpiacon végbement különböző fejleményekre derít fényt: míg az osztrák munkaerőpiac végéig lényegében kiheverte a válságot és a munkanélküliek száma csökkent, addig Magyarországon továbbra is magas munkanélküliség figyelhető meg. Az EUROSTAT meghatározása szerint 2010-ben 11,2% volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta és ez 2011-ben csak enyhén csökkent éspedig 10,9%-ra. Ezzel szemben Ausztriában viszonylag alacsony szinten, azaz 4,4%-on van a munkanélküliségi ráta, amit 2011-ben ha kis mértékben is de sikerült tovább csökkenteni 4,2%-ra. A 2012-es évre tulajdonképpen a munkanélküliek számának csökkenését prognosztizálták, a jelenlegi gazdasági fejlemények viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére engednek következtetni. Ennek megfelelően az Európai Bizottság Magyarország számára bizonytalan gazdasági fejlődést prognosztizál és a foglalkoztatás alakulása is negatív tendenciát mutat. Magyarország azon tagállamok közé tartózik, ahol a legnagyobb számban szűntek meg munkahelyek. Ugyanígy Ausztriában is csak rendkívül gyenge gazdasági növekedéssel számolnak és a munkanélküliség ennek megfelelő növekedésével. Az Európai Unió valamennyi tagállamában a munkanélküliség folyamatos növekedése figyelhető meg, mindenek előtt a fiatalok körében nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküliség. 2.2 Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete A kelet-ausztriai/nyugat-dunántúli régió foglalkoztatási helyzete 5 a viszonylagos kistérségi jellegtől függetlenül is lényeges eltéréseket mutat. Ez éppúgy érvényes összességében véve az ausztriai és a magyarországi régióra vonatkozó összehasonlításra, mint az adott országok térségein belüli összevetésre 6. A (15 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 2011-ben Alsó-Ausztriában 73,0%, Burgenlandban 71,0% és Bécsben 67,8% volt. Érdekes, hogy a ráta Burgenlandban enyhén csökkent (-0,3 százalékpont), Bécsben stagnált és Alsó-Ausztriában enyhén nőtt (+0,7 százalékpont). Mindegyik tartományban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája a férfiakéhoz képest óta a magyarországi megyék szintén készítenek kimutatást a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájáról; így most már lehetővé válik az összehasonlítás az Kelet-Ausztria: Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Itt szeretnénk arra utalni, hogy az egyes régiókra vonatkozó különböző adatok csak korlátozottan összehasonlítható formában vagy részben egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Forrás: évi munkaerőpiaci statisztika eredményei. Statisztika Ausztria 4

7 ausztriai tartományok adataival 8. A 2010 és 2011 közötti összevetés azt mutatja, hogy Zala megyében először figyelhető meg újra a foglalkoztatási ráta növekedése, mégpedig a évi 56%-ról a évi 59,1%-ra. Vas megyében is az előző évhez hasonlóan 2,8 százalékpontos növekedés tapasztalható, a foglakoztatási ráta ben 60,9% volt. Győr-Moson-Sopron megyében a évi stagnálást követően éves összehasonlításban 0,9 százalékpontos csökkenés figyelhető meg, mely következtében 2011-ben 60,5% volt a foglalkoztatási ráta. A magyarországi megyék foglalkoztatási rátái ennek megfelelően lényegesen alacsonyabbak, mint az ausztriai tartományoké. A foglalkoztatási ráták korcsoport szerinti bontásban történő összehasonlítása ettől valamelyest eltérő képet mutat a regionális különbségeket illetően. Ennek megfelelően a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatási rátája Győr-Moson-Sopron megyében majdnem megegyezik a Bécsben mért szinttel. A három ausztriai tartományban és a három magyarországi megyében végig megfigyelhető az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való alacsonyabb részvételét illetően megmutatkozó nagyfokú hasonlóság, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is folyamatos kritikát fogalmaz meg: 55 éves kortól jelentősen csökken a foglalkoztatásban való részvétel. Habár az ausztriai tartományok a magyarországi megyékhez képest valamelyest jobb adatokkal rendelkeznek, a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban általánosságban véve alacsony szintű. Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 43%-kal Bécsben és 42%-kal Alsó-Ausztriában a legmagasabb. Burgenlandban, valamint a magyar megyékben 37%, ill. 36% körüli alacsony szinten van a ráta. Ausztria és Magyarország között a legnagyobb különbség a 15 és 24 év közöttiek foglalkoztatásban való részvétele tekintetében figyelhető meg: ezen a téren a három tartomány 43% és 53% közötti rátákkal rendelkezik, míg a nyugat-magyarországi megyékben ez az arány 21%. Ausztriában éppúgy, mint Magyarországon is mindenekelőtt a fiatalok és az alacsony végzettségűek voltak azon első a csoportok, akiket a munkanélküliség a gazdasági válság miatt fokozott mértékben érintett. Ausztriában ezen a területen már régebb óta érzékelhető javulás, de 2010-hez képest most első ízben Magyarországon is ismét nőtt a foglalkoztatási ráta ezen korosztályon belül. Ettől függetlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen korosztályon belül magas a munkanélküliség. 8 A 2009-es évi integrációs monitorban a 2008-as évre vonatkozóan a év közötti korcsoport tekintetében a nyugat-magyarországi megyékre megadott foglalkoztatási ráta szerepel. Időközben utólag rendelkezésre állnak a 2008-as év megfelelő számadatai a év közöttiek tekintetében is; az összehasonlításhoz ezeket vettük alapul. 5

8 1. ábra: Foglalkoztatási ráták (%-ban) korcsoport szerinti bontásban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiókban, ,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% év év év Burgenland 51,4% 86,2% 37,5% Alsó-Ausztria 53,0% 87,3% 41,0% Bécs 43,4% 80,6% 41,1% Gy-M-S 21,1% 79,3% 34,1% Vas 20,8% 80,1% 38,0% Zala 21,9% 76,9% 38,3% Forrás: Statisztika Ausztria 2012; KSH Központi Statisztikai Hivatal (ILO számítás alapján) A határmenti térség foglalkoztatási struktúráját a szolgáltatási szektor magas szintű jelentősége jellemzi. Valamennyi vizsgált régióban a foglalkoztatottak többsége a harmadik szektorban dolgozik. Bécsben különösen fontos a szolgáltatás területe a 83%-os foglalkoztatáson belüli részesedéssel. Az osztrák oldalon összességében véve nagyobb súllyal bír a szolgáltatási szektor, még akkor is, ha a magyar oldalon az elmúlt években nőtt ennek a területnek a jelentősége. A magyar és az osztrák térségek összehasonlítása azt támasztja alá, hogy a magyar oldalon még mindig sokkal nagyobb jelentőséggel bír a termelés: míg Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a munkavállalók mintegy 39%-a, Vas megyében pedig 42%-a dolgozik a termelés területén, addig az osztrák régiókban ez az arány a munkavállalók mintegy negyedét, Bécsben pedig alig 18%-ot tesz ez ki. Az elsődleges szektor alapvetően csekélyebb szerepet játszik és az osztrák oldalon egyre inkább veszít jelentőségéből, míg Magyarországon enyhe növekedés könyvelhető el. 6

9 2. ábra: Munkavállalók aránya gazdasági ágazatok és régiók szerinti bontásban, 2011 Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% primer szektor szekunder szektor szolgáltatási szektor Forrás: Ausztria: Statisztika Ausztria Munkaerőpiaci statisztika 2011, ÖNACE 2008 szerint; Magyarország: ILO Az elmúlt évek sokat vitatott kérdésfelvetése volt a nem osztrák állampolgársággal rendelkező, különösen a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Ausztria május 1-én megnyitotta munkaerőpiacát az ezekből az államokból érkező munkavállalók számára ben az ILO koncepció szerint Burgenlandban 5,9% (8.100), Alsó-Ausztriában 6,7% (53.400) és Bécsben 22,5% ( ) külföldi munkavállalót tartottak nyilván. Már ez a kimutatás igazolja, hogy mindenek előtt Bécsben jelent hangsúlyos témát a migráns munkavállalók munkaerőpiacon való jelenléte. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) nyilvánosságra hozza a munkaerőpiaci nyitás óta 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalókról szóló adatokat is. Az alábbi táblázatban látható, hogy a hónapok során folyamatos növekedés volt megfigyelhető és 2012 márciusában az országos adat már kevéssel a főt is meghaladja. Közülük a legtöbben Bécsben és környékén dolgoznak (31.304), mely térséget Alsó-Ausztria (22.161) és Burgenland (12.116) követi. 1. táblázat: A 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók száma december január február március ebből ebből ebből ebből összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás Bécs Alsó- Ausztria Burgenland Ausztria Forrás: BMASK 7

10 Ezzel összefüggésben a BMSAK nyilvánosságra hozza az úgy nevezett liberalizációs hatást is, melyet úgy számolnak ki, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók adott hónap végén mért növekményből levonják azon létszámállomány átlagát, akik január és április között tehát már a munkaerőpiaci nyitást megelőzően az osztrák munkaerőpiacon addicionálisan munkaviszonyban álltak. Mint ahogyan azt a táblázat is mutatja, Bécsben és Alsó- Ausztriában a növekedés mintegy egynegyedét tulajdonítják a liberalizációs hatásnak, míg Burgenlandban ez az arány 16%, tehát lényegesen alacsonyabb. Az adatokat állampolgárság szerint is gyűjtik és látható, hogy a magyar munkavállalók aránya a december és március közötti időszakban 41% és 42% között alakul. Érdekesnek mutatkozik még, hogy az említett időszakban az EU-tagállamokból érkező munkavállalók száma a szezonális ingadozások ellenére folyamatosan nőtt; ezen belül a magyar munkavállalók aránya nagyobb ütemben nőtt a más államokból érkezőkéhez képest. Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy vajon nem a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, valamint a szociális segélyben való részesüléshez szükséges közhasznú munkára való kötelezés kényszerít-e egyre több magyar állampolgárt az osztrák munkaerőpiacra. Az Európai Unió tagállamainak (és az EGT államainak) állampolgárai 2009 óta munkavállalási engedély nélkül, korlátlanul vállalhatnak munkát Magyarországon. Előtte a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak munkavállalási engedélyre volt szükségük. Az EU-állampolgárok foglalkoztatása esetében fennáll ugyan a bejelentési kötelezettség, azonban az azonosítás lehetősége nem adott. Az osztrák munkavállalók száma rendkívül alacsony. 2.3 Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben Mint ahogyan arra a jelentés elején már utaltunk, a határ mindkét oldalán javulás tapasztalható a munkaerőpiacon: éves átlagban 2011-ben Győr-Moson-Sopron megyében (5,7%) valamint Alsó-Ausztria tartományban (6,8%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (a regisztrált adatok alapján) a határmenti térségben. Már itt látszik, hogy a munkanélküliségi ráta a nemzeti számítás szerint 2011-ben magyar oldalon első ízben alacsonyabb volt, mint az osztrák oldalon. A ráta Alsó-Ausztriában 7,5%, sőt Bécsben 9,2%. Ezzel szemben Vas megyében 7,7% a munkanélküliek aránya, és csupán Zala megyében volt továbbra is magas (11,7%) a munkanélküliségi ráta (lásd 2. táblázat). A évvel történő összehasonlítás (szintén a 2. táblázat) azt mutatja, hogy a program magyarországi területén lényegesen erősebb javulás figyelhető meg az osztrákhoz képest. Így például Vas megyében 1,9 százalékpontos csökkenés tapasztalható, míg ezen értékek Burgenlandban és Alsó-Ausztriában 0,3%-ot tesznek ki, sőt Bécsben 0,4%-os növekedés figyelhető meg. Ezen adatok értelmezésénél viszont figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon 2011 szeptemberétől nagymértékben csökkentették úgy a munkanélküli segély folyósításának idejét, mint annak mértékét. Jelenleg már csak legfeljebb három hónapig folyósítható a munkanélküli segély, ennek elteltét követően szociális segély iránti kérelmet kell benyújtani, melynek odaítélése közhasznú munka végzésének kötelezettségével jár együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen töröltetik magukat a munkanélküli személyek 8

11 nyilvántartásából, és ez lehet a magyarországi munkanélküliség nagymértékű csökkenésének az egyik alapvető oka. 2. táblázat: Munkanélküliségi ráta (regisztrált adatok) tartományok ill. megyék szerinti bontásban, éves átlag és változás a évhez képest 2011 Nők Férfiak Összesen Változás Változás Változás hez 2011 hez képest % hez képest %- képest %- pontban pontban pontban Burgenland 7,0% 0,0 7,9% -0,5 7,5% -0,3 Alsó-Ausztria 6,5% -0,1 7,0% -0,5 6,8% -0,3 Bécs 7,9% +0,5 10,6% +0,3 9,2% +0,4 Győr-Moson-Sopron ---* ---* 5,7% -1,1 Vas ---* ---* 7,7% -1,9 Zala ---* ---* 11,7% -1,2 Forrás: AMS Ausztria, Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége (=HV), munkaerőpiaci kutatás/statisztika (nemzeti számítás); Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) (nemzeti számítás). *= a három megye adatai nem állnak rendelkezésre nemek szerinti bontásban. A legfrissebb rendelkezésre álló (2012. januári) adatok is javulást mutatnak az előző évvel (2011. januárral) történő közvetlen összehasonlítás során, habár itt érzékelhető a vonatkozó törvényi változtatások hatása is, úgymint a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, vagy szociális segély esetén a közhasznú munkára való kötelezettség. Ennek ellenére mind a három megyében a nyilvántartásba vett munkanélküliek számának csökkenése tapasztalható. Ezzel szemben Ausztriában a januári munkanélküliségre vonatkozó számadatok Alsó-Ausztriában és Bécsben enyhe növekedést mutatnak 2011-hez képest és csupán Burgenlandban figyelhető meg egy enyhe, 0,1%-os csökkenés. (lásd 3. ábra) 9

12 3. ábra: Munkanélküliségi ráta 2009., 2010., és januárjában Vas megye Győr-Moson-Sopron megye Zala megye 8,20% 8,1% 6,30% 7,5% 8,1% 6,0% 10,1% 11,6% 12,2% 13,60% 15,0% 15,0% Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0,0% 09.jan. 10.jan. 11.jan. Jän.12 9,40% 9,3% 9,8% 8,9% 10,60% 10,4% 9,9% 9,3% 11,70% 11,8% 12,7% 12,5% Forrás: AMS Ausztria, nemzeti számítás; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás. Hogyan néz ki a helyzet az osztrák-magyar határmenti térségben? Kelet-Ausztria álláskeresőinek összetételéről az alábbi részletes kép ad tájékoztatást (az értékek a évi átlagadatokat, ill. a évhez képest végbement változásokat mutatják; lásd a 3. táblázatban bemutatott áttekintést): Az álláskereső fiatalok (15 és 25 éves kor közötti személyek) aránya Burgenlandban 14,3%, Bécsben 14,1% és Alsó-Ausztriában 16,2% volt. A évvel összehasonlítva látható, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent az álláskereső fiatalok száma (-5,8% ill. -4,9%), míg Bécsben 7,9%-os növekedés volt tapasztalható. Az idősebb álláskeresők, tehát a 45 év fölötti személyek aránya a három tartományban mindenekelőtt Burgenlandban jelentős: az álláskeresők 41,4%-a volt 45 évnél idősebb, Alsó-Ausztriában ez az érték 37,6% és Bécsben 34,1% volt. Összehasonlítva a évvel úgy abszolút értékben kifejezve, mint részarányát illetően mind a három tartományban nőtt az idősebb álláskeresők száma, ennél fogva a válság utóhatásaként elsősorban az idősebb emberek számára jelent nehézséget a munkaerőpiacra való visszatérés. A végzettséget illetően az a világos kép körvonalazódik, mely szerint különösen azokat a személyeket érinti a munkanélküliség, akik a kötelező (általános) iskolai tanulmányokon túl más végzettséggel nem rendelkeznek. Ezen a téren tartományonként összességében véve nagy különbségek tapasztalhatók a munkavállalók képzési szintjének szempontjából. Míg például Bécsben a szakmunkásképzőt végzők aránya az álláskeresők között csak 23,2%, Burgenlandban ez az arány 41,3%-ot, Alsó-Ausztriában pedig 36,5%-ot tesz ki. Az is megfigyelhető, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkennek, míg Bécsben nőnek ezen arányszámok. Kevésbé jellemző az eltérés a legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőknél, akiknek az aránya Burgenlandban 36%, Alsó-Ausztriában 39% és Bécsben 41% volt. A többi tartományhoz képest Bécsben valamivel magasabb a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (7,2% ill. 10,8%); viszont a 10

13 végzettséggel nem rendelkező személyek aránya is átlagon felül magas 13,1%-os értékkel az osztrák fővárosban. Ha megfigyeljük a 2010 és 2011 közötti változásokat, akkor azt látjuk, hogy elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nőtt az álláskeresők aránya; így például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Bécsben 10,4%-kal, Burgenlandban 10,7%-kal és Alsó-Ausztriában 6,4%-kal nőtt. Az előző évhez képest Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, míg Bécsben növekedés figyelhető meg. Az abszolút számokat nézve ezek a csoportok a szakmunkásokkal, az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkkel (Bécsben az általános iskolai végzettséggel nélküliekkel is) szemben viszont inkább kisebb arányt képviselnek. Habár Bécs tartomány kivételével a szakmával rendelkező személyek, valamint a (kötelező) általános iskolai végzettséggel rendelkező, ill. azzal nem rendelkező személyek körében a munkanélküliség abszolút értelemben véve csökkent, mégis ezek azok a csoportok, akiket abszolút számokban kifejezve a munkanélküliség leginkább érint. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező álláskeresők aránya Bécsben 28,8%-ot, Alsó-Ausztriában 14,7%-ot és Burgenlandban mintegy 10,8%-ot tesz ki. A évhez képest feltűnő, hogy különösen Bécsben átlagon felüli mértékben (+13%) nőtt a nem osztrák állampolgárságú álláskeresők száma, míg Burgenlandban 2,1%-os enyhe emelkedés tapasztalható, Alsó-Ausztriában pedig stagnál ez a szám. 11

14 3. táblázat: Munkanélküliség 2010-ben és 2011-ben tartományok, nemek, életkor, végzettség szerinti bontásban, valamint a 2010 és 2011 között történt változás %-ban kifejezve Burgenland Bécs Alsó-Ausztria Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Összesen ,9% ,7% ,3% Nemek szerint Férfiak ,8% ,0% ,6% Nők ,2% ,2% ,0% Életkor szerint Fiatalok < 25 év ,8% ,9% ,9% Felnőttek év ,6% ,5% ,5% Idősebbek >= 45 év ,5% ,0% ,3% Végzettség szerint Felsőfokú végzettség ,7% ,4% ,4% Felsőfokú szakmai ,3% ,3% ,7% végzettség Középfokú végzettség ,5% ,0% ,1% (szakiskola) Szakmunkásképz ő ,7% ,7% ,5% Általános iskola ,5% ,3% ,1% Iskolai végzettség ,8% ,2% ,8% nélkül Tisztázatlan Állampolgárság szerint osztrák ,3% ,4% ,8% nem osztrák ,1% ,0% ,1% Forrás: AMS Ausztria és évi munkaerőpiaci online adatok A gazdasági válságnak a munkaerőpiacot is érintő kitörése óta tehát különböző változások tapasztalhatók az egyes csoportok körében: Összességében véve a férfiakat továbbra is nagyobb mértékben érinti a munkanélküliség, mint a nőket, habár a évi adatok azt támasztják alá, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökken a munkanélküli férfiak száma, míg a nők körében nő, ill. stagnál ez a szám. Bécsben mindkét nem esetében a munkanélküliség növekedése figyelhető meg, a nőket viszont jobban érinti, mint a férfiakat. Az is megfigyelhető, hogy hasonlóképpen, mint 2010-ben Burgenlandban és Alsó- Ausztriában csökkent a munkanélküliek száma a fiatalok körében, míg Bécsben egyértelmű növekedés tapasztalható. Ezzel szemben az idősebbek körében mind a három tartományban növekedés figyelhető meg és mindenek előtt Bécsben nőtt lényegesen az idősebb munkanélküliek száma. A migráns munkavállalók körében is a munkanélküliek számának növekedése figyelhető meg. Szakmacsoportok szerinti bontásban a három tartomány viszonylatában megmutatkozik, hogy a munkahelyek elvesztése a válság során mennyiségileg leginkább a kis- és nagyipart érintette ben azonban a tartományok között nagyobb eltérések figyelhetők meg: míg Alsó-Ausztriában és Burgenlandban a munkanélküliek száma a kis- és nagyiparban igencsak jelentősen csökkent, addig 12

15 Bécsben ez a szám emelkedett. Általánosságban elmondható, hogy Bécsben éppúgy, mint a másik két tartományban is csak a műszaki szakmák esetében volt egy enyhe visszaesés tapasztalható a bejelentett munkanélküli személyek számát illetően, míg az összes többi szakmaterületen emelkedés történt, amely a kereskedelem és a közlekedés, a szolgáltatási szektor szakmáiban, valamint az egészségügyben és az oktatásban volt a legjelentősebb. Az utolsó két szakmaterületen Alsó-Ausztriában és Burgenlandban is újra enyhe növekedés figyelhető meg. Az álláskeresők összetételét Nyugat-Magyarországon ábrázoló áttekintés az alábbi képet mutatja (az ebben szereplő értékek a évi éves átlagadatokra ill. a 2010-es évhez viszonyított változásokra vonatkoznak; az áttekintést a 4. táblázat tartalmazza): Míg 2008-ban Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség általi abszolút érintettség a nők és a férfiak körében körülbelül azonos volt, addig 2009-ben ez az arány a férfiak javára tolódott el pozitív irányba ben és 2011-ben az tapasztalható, hogy ezekben a megyékben a munkanélküliség mindenekelőtt a férfiakat érinti ismét valamivel nagyobb gyakorisággal. Ugyanakkor a kiértékelések azt is alátámasztják, hogy a munkanélküliség lényegesen nagyobb mértékben csökken a férfiak, mint a nők körében. Összességében véve a munkanélküliek számának viszonylagosan erőteljes visszaesése figyelhető meg valamennyi megyében, a csökkenés Vas megyében volt - 22,3%-kal a legnagyobb, ezt követte Győr-Moson-Sopron megye -13,3%-kal és Zala megye -9,9%-kal. Amennyiben az álláskeresők korát vesszük alapul, úgy megfigyelhető, hogy Nyugat- Magyarországon a fiatal álláskeresők aránya (25 éves korig) 2011-ben csak kismértékben volt magasabb, mint Kelet-Ausztriában. Vas megyében az álláskeresőknek 16,1%-a, Győr-Moson-Sopron megyében 15,4%-a, Zala megyében pedig 15,3 %-a volt 26 évnél fiatalabb. Az idősebb álláskeresők (46 éves kor felettiek) tekintetében is kismértékű különbség mutatkozik az osztrák és a magyar régiók között, ez az arány Zala megyében 38,6%, Vas megyében 35,7% és Győr-Moson-Sopron megyében 34,0% volt. A évhez képest látható, hogy mindegyik magyar megyében a fiatalok profitáltak leginkább a munkanélküliség csökkenéséből: Vas megyében különösen nagymértékben csökkent a munkanélküli fiatalok száma, éspedig 24,3%-kal, viszont Győr-Moson-Sopron megyében 16,5%-os, Zala megyében pedig 11,9%-os csökkenés figyelhető meg. Összehasonlításképpen a 45 év felettiek körében volt legalacsonyabb a csökkenés, de itt is Zala megyében 7,7%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 10,2%- kal Vas megyében pedig kiemelkedő 21,5%-kal csökkentek a számok. A végzettséget figyelembe véve ugyan dominál a közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők aránya, viszont nem olyan mértékben, mint a kelet-ausztriai tartományokban. Így a nyugat-dunántúli álláskeresők mintegy 30%-ának legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettsége van, 31%-a szakképző iskolát végzett, csupán 2%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, viszont 26%-a felsőfokú szakmai végzettséggel. Az álláskeresők 7%-ának van felsőfokú végzettsége. A felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező személyek, a szakmunkások, valamint a kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezők tartoznak számszakilag a leginkább érintett csoportok közé, viszont éppen ezekben a csoportokban mutatkozott a legnagyobb csökkenés a munkanélküliséget illetően. 13

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN Kedves Kollégám! Mivel sem a hazai, sem a nemzetközi HR tevékenység nem élt még meg hasonló gazdasági válságot, annak kezelési módozatait,

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február A javuló és romló pozíciójú foglalkozások országosan és régiónként 2012-ben Országos helyzetkép A 2011. évben a munkaerőpiac tendenciáit

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása Az elmúlt egy évben számtalan megkeresést és biztatást kaptunk, hogy folytassuk a megkezdett kutatásokat, vizsgáljuk tovább a pályakezdők helyzetét.

Részletesebben

Az egészségügyi magánszféra várakozásai

Az egészségügyi magánszféra várakozásai Az egészségügyi magánszféra várakozásai Skultéty László, Udvardi Attila, GKI-Egészségügy-kutató Intézet A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben mûködô vállalkozások gazdasági

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

COUNTRY PAYMENT REPORT 2015

COUNTRY PAYMENT REPORT 2015 COUNTRY PAYMENT REPORT 15 Készítette az Intrum Justitia Az Intrum Justitia több ezer európai vállalkozástól gyűjt adatokat pénzügyi működésüket illetően, melyek alapján átfogó képet nyerhet az európai

Részletesebben

Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben

Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója területenként 2014. október Országos ráta:

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség

Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség Hivatkozási szám: Ügyiratszám: 3814-5/2009. Ügyintézőjük: Ügyintéző: Pető Klára Makó Város Önkormányzata Képviselő Testülete Makó Széchenyi tér

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

eredményeinek összesítése

eredményeinek összesítése Burgenland és Nyugat-Magyarország kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásai körében végzett rejtett értékelési tesztek eredményeinek összesítése 2012. július A viszgálat CÉLKITŰZÉSE Az infrastruktúra,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Marmol,

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben