Munkaügyi Együttműködési Fórum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaügyi Együttműködési Fórum"

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2012

2 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) IMPRESSZUM Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Médiatulajdonos: L&R Társadalomkutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien Minden jog fenntartva, utánnyomás akár kivonatban is csak forrás megnevezésével engedélyezett. Bécs, április

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról 2 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben 8 FACTBOX: Központi mutatószámok 2011* 15 3 A vállalati felmérés eredményei Általános hangulatkép 2012-ben A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai A foglalkoztatás helyzete 2011-ben és 2012-re várható alakulása A munkaerő-igény alakulása 2012-ben: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint A következő hónapok kihívásai 26 4 Összefoglaló 28 MELLÉKLET: Statisztikai adatok a évi vállalati felméréshez 29 1

4 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában: a határmenti térség jelenlegi munkaerőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése 1, a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése, a vállalatok (100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérések. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti lépéseit, annak érdekében, hogy így évente elkészülhessen egy Integrációs monitor című jelentés, amely a közös munkaerőpiac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az Integrációs monitor 2012 jelentés már a negyedik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében készült el. A 2009., 2010 és évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik: Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével. A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén ben a felmérés során a kérdések súlypontilag a munkaerőigény aktuális alakulására, valamint a munkaerőpiac megnyitásának megfigyelt kihatásaira helyeződtek. 1 Az összefoglalók az EXPAK AT.HU honlapján (www.expak-at.hu) érhetők el. 2

5 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca 2.1 Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát. 2 Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. A Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért le is leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni. 3 Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az Európa 2020 stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az Európa 2020 stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést céloz meg. A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai elemek hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el. az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy kiforrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti. Az új stratégia a foglalkoztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság ről re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70%-ról összesen 75%-ra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? A évi eredmények bizonyítják, hogy a Lisszaboni Stratégia céljának, nevezetesen a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése számos tagállamot így Magyarországot is nagy kihívások elé állította, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra. Nemzetközi számítások 4 alapján Ausztriában 2010-ben 71,7% volt a foglalkoztatási ráta és ezzel valamivel felülmúlja a 2 Lásd bővebben: Fischer, Severin/Gran, Stefan/Hacker, Björn/Jakobi, Anja P./Petzold, Sebastian/Pusch, Toralf/Steinberg, Philipp. EU 2020 Impulzusok a poszt-lisszaboni stratégia számára. FES. Nemzetközi politikai elemzés, 2010, 499. oldal 3 Európai Bizottság: Europa 2020; valamint Európai Bizottság: A Lisszaboni Stratégia értékelése; 4 Eurostat, EU Labour Force Survey, sh. European Commission - Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities (2011): Employment in Europe Brussels 3

6 70%-os célt, míg Magyarországon 55,4%-kal jóval alacsonyabb a foglalkoztatási szint. A nők foglalkoztatását illetően mind a két országban van még mit pótolni: Ausztriában 66,4%, Magyarországon pedig 50,6% körül van a foglalkoztatási ráta a nők körében ben csak kis mértékben változtak ezek a számok: Magyarországon a év közöttiek foglalkoztatási rátája 55,8%, Ausztriában pedig 72,1% körül van, ami azt jelenti, hogy mindkét országban enyhe növekedést sikerült elérni. Az viszont tény, hogy Magyarországon még nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet. A két ország Magyarország és Ausztria összehasonlítása a munkaerőpiacon végbement különböző fejleményekre derít fényt: míg az osztrák munkaerőpiac végéig lényegében kiheverte a válságot és a munkanélküliek száma csökkent, addig Magyarországon továbbra is magas munkanélküliség figyelhető meg. Az EUROSTAT meghatározása szerint 2010-ben 11,2% volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta és ez 2011-ben csak enyhén csökkent éspedig 10,9%-ra. Ezzel szemben Ausztriában viszonylag alacsony szinten, azaz 4,4%-on van a munkanélküliségi ráta, amit 2011-ben ha kis mértékben is de sikerült tovább csökkenteni 4,2%-ra. A 2012-es évre tulajdonképpen a munkanélküliek számának csökkenését prognosztizálták, a jelenlegi gazdasági fejlemények viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére engednek következtetni. Ennek megfelelően az Európai Bizottság Magyarország számára bizonytalan gazdasági fejlődést prognosztizál és a foglalkoztatás alakulása is negatív tendenciát mutat. Magyarország azon tagállamok közé tartózik, ahol a legnagyobb számban szűntek meg munkahelyek. Ugyanígy Ausztriában is csak rendkívül gyenge gazdasági növekedéssel számolnak és a munkanélküliség ennek megfelelő növekedésével. Az Európai Unió valamennyi tagállamában a munkanélküliség folyamatos növekedése figyelhető meg, mindenek előtt a fiatalok körében nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküliség. 2.2 Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete A kelet-ausztriai/nyugat-dunántúli régió foglalkoztatási helyzete 5 a viszonylagos kistérségi jellegtől függetlenül is lényeges eltéréseket mutat. Ez éppúgy érvényes összességében véve az ausztriai és a magyarországi régióra vonatkozó összehasonlításra, mint az adott országok térségein belüli összevetésre 6. A (15 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 2011-ben Alsó-Ausztriában 73,0%, Burgenlandban 71,0% és Bécsben 67,8% volt. Érdekes, hogy a ráta Burgenlandban enyhén csökkent (-0,3 százalékpont), Bécsben stagnált és Alsó-Ausztriában enyhén nőtt (+0,7 százalékpont). Mindegyik tartományban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája a férfiakéhoz képest óta a magyarországi megyék szintén készítenek kimutatást a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájáról; így most már lehetővé válik az összehasonlítás az Kelet-Ausztria: Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Itt szeretnénk arra utalni, hogy az egyes régiókra vonatkozó különböző adatok csak korlátozottan összehasonlítható formában vagy részben egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Forrás: évi munkaerőpiaci statisztika eredményei. Statisztika Ausztria 4

7 ausztriai tartományok adataival 8. A 2010 és 2011 közötti összevetés azt mutatja, hogy Zala megyében először figyelhető meg újra a foglalkoztatási ráta növekedése, mégpedig a évi 56%-ról a évi 59,1%-ra. Vas megyében is az előző évhez hasonlóan 2,8 százalékpontos növekedés tapasztalható, a foglakoztatási ráta ben 60,9% volt. Győr-Moson-Sopron megyében a évi stagnálást követően éves összehasonlításban 0,9 százalékpontos csökkenés figyelhető meg, mely következtében 2011-ben 60,5% volt a foglalkoztatási ráta. A magyarországi megyék foglalkoztatási rátái ennek megfelelően lényegesen alacsonyabbak, mint az ausztriai tartományoké. A foglalkoztatási ráták korcsoport szerinti bontásban történő összehasonlítása ettől valamelyest eltérő képet mutat a regionális különbségeket illetően. Ennek megfelelően a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatási rátája Győr-Moson-Sopron megyében majdnem megegyezik a Bécsben mért szinttel. A három ausztriai tartományban és a három magyarországi megyében végig megfigyelhető az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való alacsonyabb részvételét illetően megmutatkozó nagyfokú hasonlóság, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is folyamatos kritikát fogalmaz meg: 55 éves kortól jelentősen csökken a foglalkoztatásban való részvétel. Habár az ausztriai tartományok a magyarországi megyékhez képest valamelyest jobb adatokkal rendelkeznek, a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban általánosságban véve alacsony szintű. Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 43%-kal Bécsben és 42%-kal Alsó-Ausztriában a legmagasabb. Burgenlandban, valamint a magyar megyékben 37%, ill. 36% körüli alacsony szinten van a ráta. Ausztria és Magyarország között a legnagyobb különbség a 15 és 24 év közöttiek foglalkoztatásban való részvétele tekintetében figyelhető meg: ezen a téren a három tartomány 43% és 53% közötti rátákkal rendelkezik, míg a nyugat-magyarországi megyékben ez az arány 21%. Ausztriában éppúgy, mint Magyarországon is mindenekelőtt a fiatalok és az alacsony végzettségűek voltak azon első a csoportok, akiket a munkanélküliség a gazdasági válság miatt fokozott mértékben érintett. Ausztriában ezen a területen már régebb óta érzékelhető javulás, de 2010-hez képest most első ízben Magyarországon is ismét nőtt a foglalkoztatási ráta ezen korosztályon belül. Ettől függetlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen korosztályon belül magas a munkanélküliség. 8 A 2009-es évi integrációs monitorban a 2008-as évre vonatkozóan a év közötti korcsoport tekintetében a nyugat-magyarországi megyékre megadott foglalkoztatási ráta szerepel. Időközben utólag rendelkezésre állnak a 2008-as év megfelelő számadatai a év közöttiek tekintetében is; az összehasonlításhoz ezeket vettük alapul. 5

8 1. ábra: Foglalkoztatási ráták (%-ban) korcsoport szerinti bontásban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiókban, ,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% év év év Burgenland 51,4% 86,2% 37,5% Alsó-Ausztria 53,0% 87,3% 41,0% Bécs 43,4% 80,6% 41,1% Gy-M-S 21,1% 79,3% 34,1% Vas 20,8% 80,1% 38,0% Zala 21,9% 76,9% 38,3% Forrás: Statisztika Ausztria 2012; KSH Központi Statisztikai Hivatal (ILO számítás alapján) A határmenti térség foglalkoztatási struktúráját a szolgáltatási szektor magas szintű jelentősége jellemzi. Valamennyi vizsgált régióban a foglalkoztatottak többsége a harmadik szektorban dolgozik. Bécsben különösen fontos a szolgáltatás területe a 83%-os foglalkoztatáson belüli részesedéssel. Az osztrák oldalon összességében véve nagyobb súllyal bír a szolgáltatási szektor, még akkor is, ha a magyar oldalon az elmúlt években nőtt ennek a területnek a jelentősége. A magyar és az osztrák térségek összehasonlítása azt támasztja alá, hogy a magyar oldalon még mindig sokkal nagyobb jelentőséggel bír a termelés: míg Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a munkavállalók mintegy 39%-a, Vas megyében pedig 42%-a dolgozik a termelés területén, addig az osztrák régiókban ez az arány a munkavállalók mintegy negyedét, Bécsben pedig alig 18%-ot tesz ez ki. Az elsődleges szektor alapvetően csekélyebb szerepet játszik és az osztrák oldalon egyre inkább veszít jelentőségéből, míg Magyarországon enyhe növekedés könyvelhető el. 6

9 2. ábra: Munkavállalók aránya gazdasági ágazatok és régiók szerinti bontásban, 2011 Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% primer szektor szekunder szektor szolgáltatási szektor Forrás: Ausztria: Statisztika Ausztria Munkaerőpiaci statisztika 2011, ÖNACE 2008 szerint; Magyarország: ILO Az elmúlt évek sokat vitatott kérdésfelvetése volt a nem osztrák állampolgársággal rendelkező, különösen a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Ausztria május 1-én megnyitotta munkaerőpiacát az ezekből az államokból érkező munkavállalók számára ben az ILO koncepció szerint Burgenlandban 5,9% (8.100), Alsó-Ausztriában 6,7% (53.400) és Bécsben 22,5% ( ) külföldi munkavállalót tartottak nyilván. Már ez a kimutatás igazolja, hogy mindenek előtt Bécsben jelent hangsúlyos témát a migráns munkavállalók munkaerőpiacon való jelenléte. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) nyilvánosságra hozza a munkaerőpiaci nyitás óta 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalókról szóló adatokat is. Az alábbi táblázatban látható, hogy a hónapok során folyamatos növekedés volt megfigyelhető és 2012 márciusában az országos adat már kevéssel a főt is meghaladja. Közülük a legtöbben Bécsben és környékén dolgoznak (31.304), mely térséget Alsó-Ausztria (22.161) és Burgenland (12.116) követi. 1. táblázat: A 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók száma december január február március ebből ebből ebből ebből összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás Bécs Alsó- Ausztria Burgenland Ausztria Forrás: BMASK 7

10 Ezzel összefüggésben a BMSAK nyilvánosságra hozza az úgy nevezett liberalizációs hatást is, melyet úgy számolnak ki, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók adott hónap végén mért növekményből levonják azon létszámállomány átlagát, akik január és április között tehát már a munkaerőpiaci nyitást megelőzően az osztrák munkaerőpiacon addicionálisan munkaviszonyban álltak. Mint ahogyan azt a táblázat is mutatja, Bécsben és Alsó- Ausztriában a növekedés mintegy egynegyedét tulajdonítják a liberalizációs hatásnak, míg Burgenlandban ez az arány 16%, tehát lényegesen alacsonyabb. Az adatokat állampolgárság szerint is gyűjtik és látható, hogy a magyar munkavállalók aránya a december és március közötti időszakban 41% és 42% között alakul. Érdekesnek mutatkozik még, hogy az említett időszakban az EU-tagállamokból érkező munkavállalók száma a szezonális ingadozások ellenére folyamatosan nőtt; ezen belül a magyar munkavállalók aránya nagyobb ütemben nőtt a más államokból érkezőkéhez képest. Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy vajon nem a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, valamint a szociális segélyben való részesüléshez szükséges közhasznú munkára való kötelezés kényszerít-e egyre több magyar állampolgárt az osztrák munkaerőpiacra. Az Európai Unió tagállamainak (és az EGT államainak) állampolgárai 2009 óta munkavállalási engedély nélkül, korlátlanul vállalhatnak munkát Magyarországon. Előtte a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak munkavállalási engedélyre volt szükségük. Az EU-állampolgárok foglalkoztatása esetében fennáll ugyan a bejelentési kötelezettség, azonban az azonosítás lehetősége nem adott. Az osztrák munkavállalók száma rendkívül alacsony. 2.3 Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben Mint ahogyan arra a jelentés elején már utaltunk, a határ mindkét oldalán javulás tapasztalható a munkaerőpiacon: éves átlagban 2011-ben Győr-Moson-Sopron megyében (5,7%) valamint Alsó-Ausztria tartományban (6,8%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (a regisztrált adatok alapján) a határmenti térségben. Már itt látszik, hogy a munkanélküliségi ráta a nemzeti számítás szerint 2011-ben magyar oldalon első ízben alacsonyabb volt, mint az osztrák oldalon. A ráta Alsó-Ausztriában 7,5%, sőt Bécsben 9,2%. Ezzel szemben Vas megyében 7,7% a munkanélküliek aránya, és csupán Zala megyében volt továbbra is magas (11,7%) a munkanélküliségi ráta (lásd 2. táblázat). A évvel történő összehasonlítás (szintén a 2. táblázat) azt mutatja, hogy a program magyarországi területén lényegesen erősebb javulás figyelhető meg az osztrákhoz képest. Így például Vas megyében 1,9 százalékpontos csökkenés tapasztalható, míg ezen értékek Burgenlandban és Alsó-Ausztriában 0,3%-ot tesznek ki, sőt Bécsben 0,4%-os növekedés figyelhető meg. Ezen adatok értelmezésénél viszont figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon 2011 szeptemberétől nagymértékben csökkentették úgy a munkanélküli segély folyósításának idejét, mint annak mértékét. Jelenleg már csak legfeljebb három hónapig folyósítható a munkanélküli segély, ennek elteltét követően szociális segély iránti kérelmet kell benyújtani, melynek odaítélése közhasznú munka végzésének kötelezettségével jár együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen töröltetik magukat a munkanélküli személyek 8

11 nyilvántartásából, és ez lehet a magyarországi munkanélküliség nagymértékű csökkenésének az egyik alapvető oka. 2. táblázat: Munkanélküliségi ráta (regisztrált adatok) tartományok ill. megyék szerinti bontásban, éves átlag és változás a évhez képest 2011 Nők Férfiak Összesen Változás Változás Változás hez 2011 hez képest % hez képest %- képest %- pontban pontban pontban Burgenland 7,0% 0,0 7,9% -0,5 7,5% -0,3 Alsó-Ausztria 6,5% -0,1 7,0% -0,5 6,8% -0,3 Bécs 7,9% +0,5 10,6% +0,3 9,2% +0,4 Győr-Moson-Sopron ---* ---* 5,7% -1,1 Vas ---* ---* 7,7% -1,9 Zala ---* ---* 11,7% -1,2 Forrás: AMS Ausztria, Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége (=HV), munkaerőpiaci kutatás/statisztika (nemzeti számítás); Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) (nemzeti számítás). *= a három megye adatai nem állnak rendelkezésre nemek szerinti bontásban. A legfrissebb rendelkezésre álló (2012. januári) adatok is javulást mutatnak az előző évvel (2011. januárral) történő közvetlen összehasonlítás során, habár itt érzékelhető a vonatkozó törvényi változtatások hatása is, úgymint a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, vagy szociális segély esetén a közhasznú munkára való kötelezettség. Ennek ellenére mind a három megyében a nyilvántartásba vett munkanélküliek számának csökkenése tapasztalható. Ezzel szemben Ausztriában a januári munkanélküliségre vonatkozó számadatok Alsó-Ausztriában és Bécsben enyhe növekedést mutatnak 2011-hez képest és csupán Burgenlandban figyelhető meg egy enyhe, 0,1%-os csökkenés. (lásd 3. ábra) 9

12 3. ábra: Munkanélküliségi ráta 2009., 2010., és januárjában Vas megye Győr-Moson-Sopron megye Zala megye 8,20% 8,1% 6,30% 7,5% 8,1% 6,0% 10,1% 11,6% 12,2% 13,60% 15,0% 15,0% Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0,0% 09.jan. 10.jan. 11.jan. Jän.12 9,40% 9,3% 9,8% 8,9% 10,60% 10,4% 9,9% 9,3% 11,70% 11,8% 12,7% 12,5% Forrás: AMS Ausztria, nemzeti számítás; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás. Hogyan néz ki a helyzet az osztrák-magyar határmenti térségben? Kelet-Ausztria álláskeresőinek összetételéről az alábbi részletes kép ad tájékoztatást (az értékek a évi átlagadatokat, ill. a évhez képest végbement változásokat mutatják; lásd a 3. táblázatban bemutatott áttekintést): Az álláskereső fiatalok (15 és 25 éves kor közötti személyek) aránya Burgenlandban 14,3%, Bécsben 14,1% és Alsó-Ausztriában 16,2% volt. A évvel összehasonlítva látható, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent az álláskereső fiatalok száma (-5,8% ill. -4,9%), míg Bécsben 7,9%-os növekedés volt tapasztalható. Az idősebb álláskeresők, tehát a 45 év fölötti személyek aránya a három tartományban mindenekelőtt Burgenlandban jelentős: az álláskeresők 41,4%-a volt 45 évnél idősebb, Alsó-Ausztriában ez az érték 37,6% és Bécsben 34,1% volt. Összehasonlítva a évvel úgy abszolút értékben kifejezve, mint részarányát illetően mind a három tartományban nőtt az idősebb álláskeresők száma, ennél fogva a válság utóhatásaként elsősorban az idősebb emberek számára jelent nehézséget a munkaerőpiacra való visszatérés. A végzettséget illetően az a világos kép körvonalazódik, mely szerint különösen azokat a személyeket érinti a munkanélküliség, akik a kötelező (általános) iskolai tanulmányokon túl más végzettséggel nem rendelkeznek. Ezen a téren tartományonként összességében véve nagy különbségek tapasztalhatók a munkavállalók képzési szintjének szempontjából. Míg például Bécsben a szakmunkásképzőt végzők aránya az álláskeresők között csak 23,2%, Burgenlandban ez az arány 41,3%-ot, Alsó-Ausztriában pedig 36,5%-ot tesz ki. Az is megfigyelhető, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkennek, míg Bécsben nőnek ezen arányszámok. Kevésbé jellemző az eltérés a legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőknél, akiknek az aránya Burgenlandban 36%, Alsó-Ausztriában 39% és Bécsben 41% volt. A többi tartományhoz képest Bécsben valamivel magasabb a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (7,2% ill. 10,8%); viszont a 10

13 végzettséggel nem rendelkező személyek aránya is átlagon felül magas 13,1%-os értékkel az osztrák fővárosban. Ha megfigyeljük a 2010 és 2011 közötti változásokat, akkor azt látjuk, hogy elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nőtt az álláskeresők aránya; így például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Bécsben 10,4%-kal, Burgenlandban 10,7%-kal és Alsó-Ausztriában 6,4%-kal nőtt. Az előző évhez képest Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, míg Bécsben növekedés figyelhető meg. Az abszolút számokat nézve ezek a csoportok a szakmunkásokkal, az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkkel (Bécsben az általános iskolai végzettséggel nélküliekkel is) szemben viszont inkább kisebb arányt képviselnek. Habár Bécs tartomány kivételével a szakmával rendelkező személyek, valamint a (kötelező) általános iskolai végzettséggel rendelkező, ill. azzal nem rendelkező személyek körében a munkanélküliség abszolút értelemben véve csökkent, mégis ezek azok a csoportok, akiket abszolút számokban kifejezve a munkanélküliség leginkább érint. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező álláskeresők aránya Bécsben 28,8%-ot, Alsó-Ausztriában 14,7%-ot és Burgenlandban mintegy 10,8%-ot tesz ki. A évhez képest feltűnő, hogy különösen Bécsben átlagon felüli mértékben (+13%) nőtt a nem osztrák állampolgárságú álláskeresők száma, míg Burgenlandban 2,1%-os enyhe emelkedés tapasztalható, Alsó-Ausztriában pedig stagnál ez a szám. 11

14 3. táblázat: Munkanélküliség 2010-ben és 2011-ben tartományok, nemek, életkor, végzettség szerinti bontásban, valamint a 2010 és 2011 között történt változás %-ban kifejezve Burgenland Bécs Alsó-Ausztria Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Összesen ,9% ,7% ,3% Nemek szerint Férfiak ,8% ,0% ,6% Nők ,2% ,2% ,0% Életkor szerint Fiatalok < 25 év ,8% ,9% ,9% Felnőttek év ,6% ,5% ,5% Idősebbek >= 45 év ,5% ,0% ,3% Végzettség szerint Felsőfokú végzettség ,7% ,4% ,4% Felsőfokú szakmai ,3% ,3% ,7% végzettség Középfokú végzettség ,5% ,0% ,1% (szakiskola) Szakmunkásképz ő ,7% ,7% ,5% Általános iskola ,5% ,3% ,1% Iskolai végzettség ,8% ,2% ,8% nélkül Tisztázatlan Állampolgárság szerint osztrák ,3% ,4% ,8% nem osztrák ,1% ,0% ,1% Forrás: AMS Ausztria és évi munkaerőpiaci online adatok A gazdasági válságnak a munkaerőpiacot is érintő kitörése óta tehát különböző változások tapasztalhatók az egyes csoportok körében: Összességében véve a férfiakat továbbra is nagyobb mértékben érinti a munkanélküliség, mint a nőket, habár a évi adatok azt támasztják alá, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökken a munkanélküli férfiak száma, míg a nők körében nő, ill. stagnál ez a szám. Bécsben mindkét nem esetében a munkanélküliség növekedése figyelhető meg, a nőket viszont jobban érinti, mint a férfiakat. Az is megfigyelhető, hogy hasonlóképpen, mint 2010-ben Burgenlandban és Alsó- Ausztriában csökkent a munkanélküliek száma a fiatalok körében, míg Bécsben egyértelmű növekedés tapasztalható. Ezzel szemben az idősebbek körében mind a három tartományban növekedés figyelhető meg és mindenek előtt Bécsben nőtt lényegesen az idősebb munkanélküliek száma. A migráns munkavállalók körében is a munkanélküliek számának növekedése figyelhető meg. Szakmacsoportok szerinti bontásban a három tartomány viszonylatában megmutatkozik, hogy a munkahelyek elvesztése a válság során mennyiségileg leginkább a kis- és nagyipart érintette ben azonban a tartományok között nagyobb eltérések figyelhetők meg: míg Alsó-Ausztriában és Burgenlandban a munkanélküliek száma a kis- és nagyiparban igencsak jelentősen csökkent, addig 12

15 Bécsben ez a szám emelkedett. Általánosságban elmondható, hogy Bécsben éppúgy, mint a másik két tartományban is csak a műszaki szakmák esetében volt egy enyhe visszaesés tapasztalható a bejelentett munkanélküli személyek számát illetően, míg az összes többi szakmaterületen emelkedés történt, amely a kereskedelem és a közlekedés, a szolgáltatási szektor szakmáiban, valamint az egészségügyben és az oktatásban volt a legjelentősebb. Az utolsó két szakmaterületen Alsó-Ausztriában és Burgenlandban is újra enyhe növekedés figyelhető meg. Az álláskeresők összetételét Nyugat-Magyarországon ábrázoló áttekintés az alábbi képet mutatja (az ebben szereplő értékek a évi éves átlagadatokra ill. a 2010-es évhez viszonyított változásokra vonatkoznak; az áttekintést a 4. táblázat tartalmazza): Míg 2008-ban Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség általi abszolút érintettség a nők és a férfiak körében körülbelül azonos volt, addig 2009-ben ez az arány a férfiak javára tolódott el pozitív irányba ben és 2011-ben az tapasztalható, hogy ezekben a megyékben a munkanélküliség mindenekelőtt a férfiakat érinti ismét valamivel nagyobb gyakorisággal. Ugyanakkor a kiértékelések azt is alátámasztják, hogy a munkanélküliség lényegesen nagyobb mértékben csökken a férfiak, mint a nők körében. Összességében véve a munkanélküliek számának viszonylagosan erőteljes visszaesése figyelhető meg valamennyi megyében, a csökkenés Vas megyében volt - 22,3%-kal a legnagyobb, ezt követte Győr-Moson-Sopron megye -13,3%-kal és Zala megye -9,9%-kal. Amennyiben az álláskeresők korát vesszük alapul, úgy megfigyelhető, hogy Nyugat- Magyarországon a fiatal álláskeresők aránya (25 éves korig) 2011-ben csak kismértékben volt magasabb, mint Kelet-Ausztriában. Vas megyében az álláskeresőknek 16,1%-a, Győr-Moson-Sopron megyében 15,4%-a, Zala megyében pedig 15,3 %-a volt 26 évnél fiatalabb. Az idősebb álláskeresők (46 éves kor felettiek) tekintetében is kismértékű különbség mutatkozik az osztrák és a magyar régiók között, ez az arány Zala megyében 38,6%, Vas megyében 35,7% és Győr-Moson-Sopron megyében 34,0% volt. A évhez képest látható, hogy mindegyik magyar megyében a fiatalok profitáltak leginkább a munkanélküliség csökkenéséből: Vas megyében különösen nagymértékben csökkent a munkanélküli fiatalok száma, éspedig 24,3%-kal, viszont Győr-Moson-Sopron megyében 16,5%-os, Zala megyében pedig 11,9%-os csökkenés figyelhető meg. Összehasonlításképpen a 45 év felettiek körében volt legalacsonyabb a csökkenés, de itt is Zala megyében 7,7%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 10,2%- kal Vas megyében pedig kiemelkedő 21,5%-kal csökkentek a számok. A végzettséget figyelembe véve ugyan dominál a közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők aránya, viszont nem olyan mértékben, mint a kelet-ausztriai tartományokban. Így a nyugat-dunántúli álláskeresők mintegy 30%-ának legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettsége van, 31%-a szakképző iskolát végzett, csupán 2%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, viszont 26%-a felsőfokú szakmai végzettséggel. Az álláskeresők 7%-ának van felsőfokú végzettsége. A felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező személyek, a szakmunkások, valamint a kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezők tartoznak számszakilag a leginkább érintett csoportok közé, viszont éppen ezekben a csoportokban mutatkozott a legnagyobb csökkenés a munkanélküliséget illetően. 13

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaügyi Együttműködési Fórum Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2013 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) 595 40

Részletesebben

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaügyi Együttműködési Fórum Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2011 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL +43 (1) 595 40

Részletesebben

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaügyi Együttműködési Fórum Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2010 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1 TEL +43 (1) 595 40

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaügyi Együttműködési Fórum Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2009 L&R SOZIALFORSCHUNG Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1 TEL +43 (1) 595 40 40-0 IMPRESSZUM

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások

A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások bevonásával. Célunk, hogy rövid áttekintést adjunk és kapjunk a

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Külföldi munkavállalási hajlandóság

Külföldi munkavállalási hajlandóság Külföldi munkavállalási hajlandóság Magyarországi helyzetkép szlovák és cseh összehasonlításban ----------------------------------------------------------------------- Előadás a Mobilitás és flexibilitás

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország I N I N T T E E R R R E E G G I I I I AA Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! Konferencia Munkaerő-piaci monitoring LAMO Projekt Az EU-bővítés folyamatában végbemenő

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben