Infokommunikációs jog II.

Átírás

1 Infokommunikációs jog II.

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Szerkesztette: Tóth András Írták: Grad-Gyenge Anikó Hegedűs Bulcsú Szentléleky Szabolcs Tóth András Infokommunikációs jog II. 2. átdolgozott kiadás. P a t r o c i n i u m Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...13 I. fejezet Elektronikus hírközlésjog Bevezetés az elektronikus hírközlésjogba Az elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlésjog fogalma Az elektronikus hírközlés és szabályozásának technológiavezéreltsége A konvergencia és hatása a szabályozásra Technológiai kihívások A tartalom- és az átvitel szabályozás kölcsönhatása EU szintű szabályozás Az elektronikus hírközlésszabályozás fejlődése Közgazdasági alapok és reguláció Versenyteremtés és modelljei A versenyteremtés általános modelljei Versenyteremtési modellek a távközlésben Re-reguláció A magyar elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulása...27 a) A magyar szabályozási modell és alakulása ig...28 b) A 2002-es vezetékes piacnyitás eredménytelenségének okai Az EU elektronikus hírközlés-szabályozási modellje Az európai elektronikus hírközlés-szabályozás Liberalizáció A liberalizáció jogalapja: EUMSz 106. cikk A liberalizáció kiteljesedése: egyetemes szolgáltatás Kettős megközelítés a liberalizáció és harmonizáció terén Versenyirányelv Harmonizáció A harmonizáció jogalapja Harmonizáció szakaszai A harmonizációs szabályozás felépítése A harmonizált piac-szabályozás koncepcionális célkitűzéei A harmonizált európai elektronikus-hírközlés-szabályozás...44 a) Piac-szabályozás...44 a.1) Az egységes belső piac intézményi és szabályozási biztosítékai...44 a.1.1) Intézményi biztosítékok...44 a.1.1.1) BEREC (1211/2009/EK rendelet)...44 a.1.1.2) Nemzeti szabályozóhatóságok...47

5 a ) Szabályozóhatóságok szerepe a gazdaságirányításban...47 a ) Elektronikus hírközléspiaci nemzeti szabályozóhatóságok (Keretirányelv 3. cikk)...47 a ) Függetlenség...47 a ) Együttműködés más nemzeti hatóságokkal...48 a ) Jogorvoslat...48 a ) Konzultáció az érdekeltekkel (Keretirányelv 6. Cikk)...49 a ) Ágazatpolitikai célok és szabályozási elvek...49 a ) Jogviták (Keretirányelv 20. és 21. cikk)...49 a.1.1.3) Hírközlési Bizottság...50 a.1.2) Szabályozási biztosítékok...51 a.1.2.1) Az egységes jogalkalmazás biztosítása egyedi ügyekben...51 a ) Konszolidációs eljárás (Keretirányelv 7. cikk)...51 a ) Kötelezettségek következetes alkalmazását biztosító eljárás (Keretirnyelv 7a. cikk)...53 a ) A Bizottsági észrevételek kötőereje...54 a.1.2.2) Az egységes jogalkalmazás átfogó biztosítása: Harmonizációs eljárások (Keretirányelv 19. cikk)...56 a.2) Hálozaton folyó verseny szabályozása...57 a.2.1) A jelentős piaci erő alapú szabályozás...57 a.2.1.1) Első lépcső: eljárás a piacok beazonosítására és meghatározására (Keretirányelv 15. cikk)...60 a ) Piacok azonosítása...60 a ) Nemzeti piacok meghatározása...65 a.2.1.2) Második lépcső: Piacelemzési eljárás (Keretirányelv 16. Cikk)...69 a ) JPE fogalma...69 a ) A JPE meghatározása...71 a.2.1.3) Harmadik lépcső: a kötelezettségszabás...72 a ) Átláthatóság (Hozzáférési irányelv 9. cikk)...73 a ) A megkülönböztetés-mentességre vonatkozó kötelezettség (Hozzáférési irányelv 10. cikk)...74 a ) Számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettség (Hozzáférési irányelv 11. Cikk)...74 a ) Meghatározott hálózati eszközökhöz való hozzáférésnek és azok használatának a lehetővé tételére vonatkozó kötelezettségek (Hozzáférési irányelv 12. cikk)...75 a ) Árellenőrzési és költségszámítási kötelezettségek

6 (Hozzáférési irányelv, 13. cikk)...76 a ) Funkcionális szétválasztás (Hozzáférési irányelv 13a. cikk)...76 a ) Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása (Hozzáférési irányelv 13b. cikk)...78 a.2.1.4) Határidők...78 a.2.2) Jelentős piaci erőtől független szabályozás...78 a.2.3) Szolgalmi jogok...80 a.3) Befektetések védelme...81 a.3.1) Feltörekvő piacok...81 a.3.2) Befektetések védelme az egyes kötelezettségek szintjén...81 b) Egyetemes szolgáltatás biztosítása...82 b.1) Az egyetemes szolgáltatás fogalma és célja...82 b.2) Az egyetemes szolgáltatás köre...83 b.3) Egyetemes szolgáltató kijelölése...84 b.4) Egyetemes szolgáltatás veszteségeinek megtérítése...84 c) Piacralépés szabályozása...85 c.1) Általános felhatalmazás (Engedélyezési irányelv 3. cikk)...85 c.2) Az általános felhatalmazásból eredő minimumjogok (Engedélyezési rányelv 4. cikk)...85 c.3) Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok (Engedélyezési rányelv 5. cikk)...86 c.4) Díjak (Engedélyezési irányelv cikkek)...87 d) Hatékony frekvencia-gazdálkodás...87 d.1) Felhalmozás elleni intézkedések...88 d.2) Technológia- és szolgáltatássemlegesség elve...88 d.3) Másodlagos kereskedelem...89 d.4) A rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG)...89 e) Elektronikus hírközlési adatvédelem...90 e.1) Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv célja és hatálya (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 1. cikk)...90 e.2) Adatfeldolgozás biztonsága (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 4. cikk)...91 e.3) Közlések titkossága (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 5. cikk)...92 e.4) Forgalmi adatok (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 6. cikk)...93 e.5) A hívóvonal és a hívott vonal azonosításának kijelzése és korlátozása (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 8. cikk)...93 e.6) A forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 9. cikk)...94

7 e.7) Automatikus hívás-átirányítás (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 11. cikk)...94 e.8) Névjegyzékek (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 12. cikk)...94 e.9) Nem kívánt tájékoztatás (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 13. cikk)...94 f) Fogyasztóvédelem...95 f.1) Fogyatékkal élők...95 f.2) Fogyasztói tájékoztatás...95 f.3) Fogyasztói jogok...96 f.3.1) Szolgáltatások minimális szintje (Egyetemes szolgáltatási irányelv 22. cikk)...97 f.3.2) Segélyhívó számok (Egyetemes szolgáltatási irányelv 26. cikk)...98 f.3.3) Számhordozás (Egyetemes szolgáltatási irányelv 30. cikk)...98 f.3.4) Must-carry (Egyetemes szolgáltatási irányelv 31. cikk)...99 g) Hálózatbiztonság g.1) Jelentése és jelentősége g.2) Kapcsolódó elektronikus-hírközlés szabályozás (keretirányelv 13a. és 13b. cikk) g.3) Kritikus infrastruktúrák védelme Versenyjog Liberalizáció Harmonizáció A versenyjog kiegészítő alkalmazása a) A liberalizáció előmozdítása b) A szabályozás működésének kiegészítése Nemzetközi távközlés-szabályozás Nemzetközi hálózati infrastruktúra Műhold-szabályozás Tenger alatti kábelek Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Világkereskedelmi Szervezet (WTO) II. fejezet Az elektronikus kereskedelem szabályozása Alapvető fogalmak Az elektronikus kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások köre Az Elkertv. tárgyi hatálya Az Elkertv. személyi hatálya Az előzetes engedélyezést kizáró elv Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás...114

8 5. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül hozzáférhetővé tett információért Értesítési és eltávolítási eljárás Adatvédelem az elektronikus kereskedelemben Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok Magatartási kódexek alkalmazása III. fejezet Az adatvédelmi jog általános tanai A személyes adatok védelméhez való jog kialakulása, történeti előzményei Az állami nyilvántartások megjelenése Az automatizált adatkezelés megjelenése, sajátosságai Az információs hatalom mibenléte Az adatvédelmi jog generációi Az első generációs adatvédelmi normák A második generációs adatvédelmi normák A harmadik generációs adatvédelmi szabályozás Újabb generációs adatvédelmi kérdések Az önszabályozás Az Internettel kapcsolatos adatvédelmi kérdések A magánszférát erősítő technológiák Az adatvédelmi jog nemzetközi jogforrásai Az OECD adatvédelmi irányelvei Az irányelvek Az adattovábbításra vonatkozó szabályok Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, január 28. napján kelt Egyezmény Az adatok minősége Különleges adatok Adatbiztonság Az általános szabályoktól eltérő jogkorlátozás Adatalanyt védő további garanciák A Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánybíróságának ítélete a népszámlálásról A Bangemann-jelentés Az Európai Unió adatvédelmi irányelve A közösségi jog elsőbbsége és az adatvédelmi irányelv közvetlen hatálya Az adatkezelés jogalapjai Személyes adatok harmadik országba történő továbbítása Független adatvédelmi hatóság A 29. számú munkacsoport...160

9 3.6. Az Európai Unió Alapjogi Kartája Az Európai Unió adatvédelmi szabályozásának reformja A magyar adatvédelmi szabályozás történeti fejlődése A Polgári Törvénykönyv évi módosítása A rendszerváltó információs jogok Személyes adatok védelméhez való jog, mint alkotmányos alapjog Az adatvédelmi jog törvényi szabályozása Az első adatvédelmi törvény A második adatvédelmi törvény A személyi szám helyébe lépő állami azonosítók A nemzeti adatvagyon védelme Az adatvédelmi jog fogalma, rendszere Az adatvédelmi jog fogalma Az adatvédelmi jog helye a jogrendben Az adatvédelmi jog felosztása: általános és szektorális szabályozás Közjogi, magánjogi és keresztülfekvő jogterületek adatvédelmi szabályozása Az adatvédelmi jog pókhálószerkezete Az adatvédelmi jogviszony, az alkalmazandó jog kérdésköre Az adatvédelmi jogviszony Az alkalmazandó jog Egy vagy több tagállam területén letelepedett adatkezelő Olyan helyen letelepedett adatkezelő, ahol valamely tagállam joga a nemzetközi közjog értelmében alkalmazandó A közösség területén nem letelepedett adatkezelő, aki azonban valamely tagállam területén található eszköz alkalmazásával dolgoz fel adatokat Az Infotv. hatálya Az Infotv. területi hatálya Az Infotv. tárgya: a személyes adat kezelése és feldolgozása A személyes adat a) A relatív és objektív személyes adat fogalma b) Különleges (szenzitív) adat c) Közérdekből nyilvános adat d) Az anonim adat Adatkezelés Adatfeldolgozás Az Infotv. alanyi hatálya: érintett, adatkezelő és az adatfeldolgozó Az érintett személy Az adatkezelő a) A természetes személy, jogi személy vagy bármely szervezet b) Önállóan vagy másokkal együtt...193

10 c) Az adatkezelésre vonatkozó döntések meghozatala d) Az adatkezelés célja és módja Adatfeldolgozó Az adatkezelés jogalapjai Törvény által elrendelt adatkezelés Az érintett hozzájárulása Önkéntesség Határozott kinyilvánítás, félreérthetetlen beleegyezés Megfelelő tájékoztatás Az érintett kérelmére indult eljárás során Közszereplés során megadott adatok Érintett, vagy más létfontosságú érdekei miatt Közfeladat ellátásával kapcsolatos adatok nyilvánossága Az Infotv.-ben megjelenő új jogalapok Személyes adatok kezelése tudományos kutatás során Az Infotv. garanciális elvei Célhoz kötött adatkezelés elve Adatminőség elve Adatbiztonság Az adatvédelmi nyilvántartás Magánszférát védő technológiák alkalmazása Az adatkezelő jogi felelőssége Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés szabályai Adattovábbítás és nyilvánosságra hozatal Adattovábbítás harmadik személy részére Adattovábbítás külföldre Személyes adat nyilvánosságra hozatala Az adatkezelésben érintett jogai Az érintett tájékoztatása Helyesbítési kérelem Törlési kérelem Tiltakozási jog Az érintett jogainak korlátozása A belső adatvédelmi felelős és -szabályzat, az adatvédelmi audit Belső adatvédelmi felelős Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Adatvédelmi audit A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság A Hatóság vizsgálata Adatvédelmi hatósági eljárás A Hatóság által indítható per...222

11

12 Előszó A Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán (KRE-ÁJK) 2011-ben alakult meg a korábbi Médiajogi Tanszékből az Infokommunikációs jogi Tanszék. Ezzel együtt 2011 szeptemberétől a mintatanterv módosítása előbb a nappali tagozatos, majd 2012 szeptemberétől a levelező tagozatos jogász-képzésen is bevezette a kötelező három féléves infokommunikációs jogi képzést. Ezzel a KRE-ÁJK egy fontos lépést tett a hétköznapokban egyre növekvő jelentőségű infokommunikációs ágazat jogi vonatkozásainak hazai jogász-képzésben való megfelelő szintű elismerése és megjelenítése irányba. Jelen kötet célja, hogy elsősorban ennek a KRE-ÁJK-n folyó képzésnek a jegyzetoldali támogatását biztosítsa. Ennek megfelelően ez a kötet a képzés II. félévének tematikáját követi. Az elektronikus hírközlésjogi fejezet azonban bőven meghaladja a graduális képzés kereteit, azt teljes terjedelmében a posztgraduális, infokommunikációs szakjogász képzések során használható. A graduális képzés során elsajátítandó tananyag határait majd az órai előadások, illetve a tételsor jelölik ki jelen kötet alapján. Az infokommunikációs terület sajátosságából fakadóan a jogi vonatkozások bemutatása nem nélkülözhette az interdiszciplináris megközelítést, ezért a kötet a KRE-ÁJK különböző tanszékein oktató kollégák közös munkája. Kérem, tekintsék kötetünket ezen együttműködés első állomásának és jobbító szándékú észrevételeiket osszák meg kiadónkkal, annak érdekében, hogy a tananyag fejlesztése során azokat felhasználhassuk. Tóth András (szerkesztő) tanszékvezető, egyetemi docens (KRE-ÁJK Infokommunikációs jogi Tanszék) 13

13

14 I. fejezet Elektronikus hírközlésjog 1. Bevezetés az elektronikus hírközlésjogba 1.1. Az elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlés az információs társadalom alapvető iparága, amely az Európai Bizottság adatai szerint az EU GDP-jének mintegy 3%-át adja. 1 Az iparág alapvetően a technológiai fejlődés által vezérelt, amely hatással van a szabályozásra is. Az elektronikus hírközlési tevékenység jellemzően hang, adat, kép továbbítását jelenti erre alkalmas infrastruktúrán így különösen kábeles, műholdas, mobil és hagyományos vezetékes, mikrohullámú hálózaton, de van példa kisfeszültségű villamos energia hálózaton való internet hozzáférésre is. Az elektronikus hírközlés tehát erre alkalmas elektronikus hírközlési hálózatokon végzett jeltovábbítást jelent, ezáltal az információs társadalom működésének infrastrukturális feltételét adja Az elektronikus hírközlésjog fogalma Az elektronikus hírközlési jog az információ megosztását és az információhoz való hozzáférést biztosító különféle jelátviteli infrastruktúrák, másként platformok (pl. kábeles, műholdas, mobil és hagyományos vezetékes, mikrohullámú stb.) működtetésével kapcsolatos közérdekű elvárások összességét jelenti. Az elektronikus hírközlési célú infrastruktúrák működtetőivel (elektronikus hírközlési szolgáltatók) szemben megfogalmazott közérdekű elvárások jellemzően: a piacralépés átlátható és versenyt élénkítő feltételeivel, a szolgáltatás alapú verseny megteremtésével, fenntartásával, az infrastruktúra alapú verseny elősegítésével (tulajdonképpen piac-szabályozással), digitális műsorszolgáltatás elterjesztésével, az egyetemes szolgáltatás biztosításával, hálózatbiztonsággal, a fogyasztók jogainak és a felhasználói adatok védelmével, továbbá a fogyatékkal élők hozzáférésnek előmozdításával, illetve a hatékony frekvencia-gazdálkodással kapcsolatosak. Minthogy az elektronikus hírközlés az információs társadalom alapvető infrastruktúrája, ezért jelentős gazdasági ágazat, amely az Európai Unióban egységes belső piaccá kell, 1 /annualreports/15 threport/comm_en.pdf [2012. április 22.] 15

15 I. fejezet Elektronikus hírközlésjog hogy fejlődjék, ebből a szempontból az EU elektronikus hírközlésjogának meghatározó jellemvonását képezik az egységes belső piaccá válás szervezeti és eljárási biztosítékai Az elektronikus hírközlés és szabályozásának technológiavezéreltsége Az elektronikus hírközlésjog alapvetően technológiai szabályozást jelent, melynek alakulására jelentős hatással volt és van a műszaki fejlődés. Ebből a szempontból máig tartó hatással az ezredforduló digitalizációja bír, jelenleg pedig az új generációs hálózatok és a hálózatsemlegesség állítja kihívás elé az elektronikus hírközlés jogot. Ebben a viszonyrendszerben lényeges, hogy a szabályozás nyitott legyen, és ne köteleződjön el egyetlen technológia mellett se. Elég csak arra gondolni, mekkora paradigmaváltást jelentett az 1980-as években, hogy a távközlés természetes monopóliumra építő évtizedes, versenyt helyettesítő szabályozási koncepciója megdőlt. A mai elektronikus hírközlési szabályozást már a technológiasemlegesség jellemzi, amely tehát a konvergenciának (és az azt gerjesztő digitalizációnak 2 ) köszönhető A konvergencia és hatása a szabályozásra Az elektronikus hírközlést és annak szabályozását a 2000-es évek elejétől alapvetően határozta meg és alakított a konvergencia. A konvergencia lényegében egy technológia vezérelt folyamat, melynek eredményeként a korábban elkülönült jelátviteli platformok (kábeles, műholdas, mobil és hagyományos vezetékes) közötti határvonal az átvitt tartalom (hang, adat, kép) szempontjából teljesen megszűnt. A digitalizáció révén ugyanis az átvitt tartalom olyan mértékű tömörítése valósítható meg, amely jelentősen növeli az adott hálózat átviteli kapacitását. Ekként vált lehetővé, hogy a hagyományosan hangátvitelre szolgáló távközlési hálózaton adat (internet) és audiovizuális (TV) jelek is továbbíthatók vagy az eredetileg televíziózásra szolgáló kábeltelevíziós hálózatokon immár internet és telefonszolgáltatás is elérhető. A digitalizációra visszavezethető ezen jelenséget nevezzük konvergenciának, melynek eredményeként a különféle jelátviteli utak lényegében bármely korábban más infrastruktúrára jellemző tartalom továbbítására alkalmassá válnak. Ez nem csak a hálózatok, de a végberendezések szintjén is funkcionális összeolvadáshoz vezet. A konvergenciára figyelemmel a távközlés az ezt megelőző időszak hangátviteli szolgáltatását jelenti vezetékes vagy vezeték nélküli hálózaton. 2 Olyan technológiai eljárás, melynek eredményeként a hálózaton átvitt jel tömörítése történik meg, miáltal az lényegesen kevesebb átviteli kapacitást igényel 16