A Magyar Villamosenergia ipar privatizációjának tragikus története * (Részletek)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar Villamosenergia ipar privatizációjának tragikus története * (Részletek)"

Átírás

1 PE Energia Akadémia 23 4 Újraolvasás 4 A Magyar Villamosenergia ipar privatizációjának tragikus története * (Részletek) Salus publika suprema lex /Cicero/ A mottóként választott csupán négy szó, amilyen tömör, olyan aktuális (megvalósulatlansága okán) még ma is. E mottóra Helmut Schmidt A globalizáció c. könyvében 1 bukkantam, amely a szerzőnek a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemen tartott vendégprofesszori előadásait tartalmazza. Ebben írja: Valamennyiünknek, tanároknak és diákoknak, professzoroknak és egyetemistáknak, politikusoknak és választóknak, vállalkozóknak és munkavállalóknak emlékeznünk kell a Cicero által megfogalmazott római bölcsességre: Salus publika suprema lex vagyis a közjó a legfőbb törvény nem pedig személyes egoizmusunk. A hazai villamosenergia ipar privatizációjának értékelésekor, ennek tükrében elsősorban azt érdemes vizsgálnunk, hogy mennyiben szolgálta a közjót. A vizsgálatot az teszi aktuálissá, hogy a parlament 1995 nyarán módosította a privatizációs törvényt 2, melynek melléklete szerint a Magyar Villamos Művek Rt. ben a tartós állami tulajdon legalacsonyabb részesedése 99 % ( a korábbi 50 % al szemben). A törvény 72/A új a pedig rögzíti, hogy Magyar Villamos Művek Rt. részesedése a Paksi Atomerőmű Rt. ben, a MAVIR (Magyar villamosenergia ipari Rendszerirányító) Rt. ben, továbbá az OVIT (Országos Villamostávvezeték) Rt. ben nem lehet alacsonyabb 99 % nál. Ez tehát azt jelentheti, hogy ebben az ágazatban befejeződött a privatizáció, így elérkezett a mérlegkészítés ideje. Hogy valóban befejeződött e a privatizáció, arra majd érdemes még visszatérni. A címben szereplő jelzőt Lévai András akadémikustól, volt professzoromtól vettem át, aki a Bős Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről írt dokumentum értékű könyvét A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája 3 címmel jelentette meg. Az igazi tragédiát az jelentette, hogy az államközi szerződésben (1977) a magyar politikai hatalom hozzájárult a Duna, mint határfolyó eltereléséhez, és csehszlovák oldalon az oldalcsatornás bősi vízerőmű megépítéséhez. A hazai villamosenergia rendszer végrehajtott privatizációja ennél sokkal nagyobb tragédiát jelent, hiszen egy kiemelkedően fontos stratégiai ágazatról és egyben közszolgáltatásról van szó, amelyet egyetlen felelősen gondolkodó hatalom sem engedhet ki a kezéből, különösen *Petz Ernő: Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, Helmut Schmidt: A globalizáció. Európa Könyvkiadó, Budapest, évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről. Kihirdetve: 1995.V Lévai András: A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája. Püski Kiadó, Budapest, 2000.

2 nem olyan módon és mértékben, ahogy azt a magyar kormány tette a parlament által elfogadott privatizációs törvény felhatalmazásával. A parlamentet szándékosan kis betűvel írtam, mert ilyen nemzetellenes törvényt csak egy nemzeti identitászavarokkal küzdő törpe parlament hozhat. 1. A privatizáció háttere Mielőtt a privatizáció történetének és következményeinek az ismertetésére rátérnénk, érdemes röviden azokat a mozgató rugókat és érdekviszonyokat is áttekinteni, amelyek végül is itt a közép kelet európai országok körében a legszélsőségesebb privatizációhoz vezettek. A privatizációs törvény bevezető mondata a következőképpen hangzik. A magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok erősítése, az állami tulajdon csökkentésének ésszerű gyorsítása, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A törvény szövege kiegészül egy táblázatos melléklettel, amely azokat a társaságokat tartalmazza, amelyeket tartós állami tulajdonú részesedéssel kell működtetni, megjelölve a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét. E mérték számos esetben csupán 1 db szavazatelsőbbséget biztosító (un. arany ) részvény (pl. az összes áram és gázszolgáltatók esetében), néhány esetben 25 %, 50 %, 75 %, ill. az egyáltalán nem privatizálható társaságok esetében 100 vagy közel 100 % (ilyenek, pl. az erdőgazdaságok, és az említett törvénymódosítás révén most az MVM Rt.). E mellékletet több ízben, a mindenkori kormányok érdekei szerint megváltoztatták, minthogy un. feles törvényről van szó. Az idézett bevezető mondat sokféle, akár még pozitívan értékelhető privatizációs módra is lehetőséget adott volna, mégis a szélsőséges kiárusító privatizáció valósult meg. Önmagában az is megdöbbentő, hogy milyen kevés társaság szerepel az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen privatizálható cégek között. Ez egyértelműen az alább vázolandó neoliberális piaci fundamentalista elveknek és érdekeknek való teljes behódolást igazolja, másrészt azt a nyílt beismerést, hogy a hatalom nem is lenne képes az állami tulajdont eredményesen működtetni, az állam csak rossz tulajdonos lehet ostoba dogma szerint. Ezzel egyben eljutottunk az alapproblémához: ezek szerint léteznek tehát jó államok, amely a közjót szolgálják, és léteznek rossz államok, amelyek erre nem képesek, mert hatalmi elitjeik számító szándékossággal nem képesek a közjó szolgálatára. Megdöbbentő, hogy még a nagy tradíciókkal rendelkező, hungarikumokat előállító cégeket is privatizálják. Ezek körében még a nemzeti identitást is csupán piaci szempontok és érdekek határozzák meg. 2. A privatizáció mozgató rugói Hogy megérthessük a hazai privatizáció szélsőséges voltának okát, át kell tekintenünk az ide vezető utat, mellyel kapcsolatban nem térhetünk ki a neoliberális közgazdasági modellen nyugvó globalizációs folyamatok lényegének ismertetése elöl. A globalizációnak már számos

3 definicióját megfogalmazták, mi e helyen (témánkhoz kapcsolódva) L. Thurow könyvére hivatkozunk, mely szerint 4 : a globalizáció ( ) elszakítja a nemzetet a saját gazdaságától, ( ) a nemzeti intézmények, a kormány, a minisztériumok és az önkormányzatok lehetőségei csökkennek atekintetben, hogy az adott országban folyó eseményeket aktívan formálják, befolyásolják, A diktálók közé felsorakoznak az ún. nemzetek és kormányok feletti intézmények, a Világbank, az IMF és a WTO. Ezzel eljutottunk a globalizáció intézményrendszeréhez. A globalizáció intézményrendszere. A globalizációval kapcsolatos alapkérdés, hogy vajon a világgazdaság szerves fejlődéséről, vagy egy tudatosan felépített és terjesztett, érdekvezérelt ideológiáról és gyakorlatról van e szó? D. C. Korten szerint a globalizációt megvalósító intézményrendszer kialakítása amerikai ötlet volt, és már a II. világháború előtt megfogalmazódott 5. Legfontosabb állomásai: A Külügyi Kapcsolatok Tanácsa kidolgozza a Nagy Térség koncepcióját. Fő célkitűzés az USA gazdaságához szükséges nyersanyagok biztosítása A győztes hatalmak létrehozzák a Világbankot és Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Két fő célkitűzésük: 1. A nemzetközi pénzpiac stabilizálása és szabályozása. 2. A szabad kereskedelem általános elterjesztése Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) létrehozása a Világbank intézményeként (a Világbank még további négy intézményt hozott létre). Cél a közepes jövedelemszintű országok fejlesztésének finanszírozása Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény létrehozása. (23 ország írja alá, később 84 re bővül). Cél a szabad kereskedelem előmozdítása Washingtoni megállapodás az USA gazdasági vezetői, a Világbank és az IMF között jött létre. Célja a kelet közép európai országokra is rákényszeríteni a neoliberális gazdaságfilozófiát Európai újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Célja, hogy a volt szocialista, közép és kelet európai országokat mielőbb tegye elérhetővé a globális cégek és általában a külföldi befektetők számára ben a GATT ot felváltja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), amely többoldalú kereskedelmi megállapodásokkal hivatott elősegíteni az egész világgazdaságra kiterjedő szabad kereskedelmet A Többoldalú Befektetési Megállapodás (MAI) előkészítése az OECD n belül. A szerződés célja a külföldi tőkebefektetések még létező korlátinak lebontása, és a nemzetközi tőkepiac további liberalizálása. Aláírását a civil mozgalmak megakadályozták. Számos szakértő szerint, a három alapintézmény, a Világbank, az IMF és a WTO, valamint a mögöttük lévő gazdag államok és azok globális cégei együttesen hajtják bele a világot a globalizációba. Az intézményrendszer jellemzése. Az intézményekkel kapcsolatos megállapítások dióhéjban az alábbiak szerint foglalhatók össze 6 : A felsorolt intézmények, mint nemzetek feletti szervezetek a valóságban sajátos globális érdekeket képviselnek. Alapvetően azoknak a tulajdonosoknak az érdekeit, akik többségi 4 Lester Thurow: The Future of Capitalism. Nicolas Brealey Publishing, David C. Korten: A tőkés társaságok világuralma. Kapu Kiadó, Budapest, Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából. Kairosz Kiadó, Budapest, 2001.

4 szavazati joggal rendelkeznek az intézményekben (A Világbankban 5 gazdag ország USA, Németország, Japán, Franciaország, Nagy Britannia együtt a szavazatok kb. 40 % ával rendelkezik. Az un. G7 országok az ötön kívül még Olaszország és Kanada tartozik ide a szavazatok közel 50 % át, míg a másik 50 % ot a többi 173 ország mondhatja magáénak). Az IMF nél is hasonló a helyzet. Mindkét intézmény központja Washingtonban van. A hitelt nyújtó országok érdekeit képviselik, azok adósságbehajtó ügynökségeként működnek. A hiteleket feltételekhez kötik, amelyek révén szerkezetátalakító programokat kényszerítenek az országokra. Szerkezetátalakító programok. Ezek keretében a nyugati tanácsadók ellepték az országokat, garantáltan működő recepteket ajánlva. Az alaprecept figyelmen kívül hagyva az egyes országok eltérő történelmi, kulturális, értékrendbeli és fejlődési szintbeli különbségeit: dereguláció, vagyis a különböző állami szabályozások leépítése, gyors privatizáció, az állam kiűzése a gazdaságból, piaci liberalizáció. Mindezek a társadalomra felülről, a politika szintjéről ráerőltetve, radikálisan, sokkterápia alkalmazásával. Tudnunk kell, hogy a tudatosan kiválasztott tanácsadók nemcsak az amerikai tankönyvszagú neoliberális közgazdasági modellt közvetítették, hanem feladatot hajtottak végre. Közben a privatizáció céllá vált, pedig eszközként kellett volna alkalmazni a demokratikus elveken alapuló piacgazdaság megvalósításához, az életszínvonal javításához. J. Stiglitz, a Világbank volt elnökhelyettese, a áprilisában tartott Hová jutott a reform: az átalakulás 10 éve c. előadásában és a később megjelent könyvében, a közép és keleteurópai változásokat elemezve egyértelműen negatív értékelést ad a szerkezetátalakítási folyamatokról 7. Azok a negatívumok, amelyek a szerkezetátalakításokkal kapcsolatban Stiglitz nyomán egyáltalán felsorolhatók, a magyarországi átalakulás során mind mind bekövetkeztek, s mi mégis ezen az úton haladtunk tovább. A legfontosabb ismérvek és következmények: a lakosság többsége kimaradt a privatizációból, a kétes privatizációs folyamat nem segítette elő a hatékonyabb termelést, növelte a munkanélküliséget (a béreket alacsony szinten tartva), sok esetben az etikai normák teljes hiánya súlyos visszaélésekhez vezetett, a tudás elpocsékolásával járt, pénzkivonással párosult, ugrásszerűen megnőtt a szegények száma és folyamatosan nő az elszegényedés, egyre nő a társadalmi rétegek közötti szakadék. Külön ki kell emelni a privatizációs kudarcok közül az un. természetes monopóliumok (gáz, villany, vízszolgáltatás, telefon) privatizációját. E területeken nem történt semmilyen rendszerváltozás, csupán a tulajdonosok változtak, a monopolhelyzetek maradtak. A cégek óriási extraprofitot tesznek zsebre, és visznek el az egyes országokból állapítja meg Stiglitz. Mi tehát a szerkezetátalakító programok valódi célja? Az országok globalizálása, vagyis megnyitása, a piaci és humán erőforrásuk elérhetővé tétele a külföldi tőke számára. És ehhez az országoknak még kedvezményeket és támogatásokat is kell nyújtaniuk. A globalizációs folyamatok egyik legfőbb sajátossága a növekedési kényszer, amit a cégek profitnövelési kényszere vált ki. A többletprofit új befektetési lehetőségeket igényel, amihez 7 Stiglitz J. E.: A globalizáció és visszáságai. Napvilág Kiadó. Budapest, 2003.

5 viszont új erőforrások és új piacok kellenek. Mindez végül egy ördögi kört eredményez, miközben a globális cégek stratégiai szövetségeket kötnek, és monopolhelyzetüket egyre erősítik. R. Dauthwaite könyvében részletesen elemzi, hogyan vezet a növekedési kényszer a föld erőforrásainak gyors kizsákmányolásához, a kevesek gazdagodásához és a többség elszegényedéséhez. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy miközben a gazdaság növekszik, csökken az életminőség és devalválódnak az emberi értékek. 8 Hasonló megdöbbentő elemzést ad Susan George híres Lugánói tanulmánya 9, amelyről a 6 os lábjegyzetű hivatkozás ad rövid magyarnyelvű összefoglalást. Az elmondottakból egyértelműen megállapítható, hogy a globalizáció nem természeti, és nem társadalmi törvényből levezethető folyamat. A globalizációt csinálják, egy tudatosan előkészített és végrehajtott világméretű érdekvezérelt folyamat. Ezért le is lehet állítani és vissza is lehet fordítani. A globalizáció visszafordítása az ember és természetközpontú lokalizáció, amelynek érdekében világszerte egyre növekvő társadalmi erők mozdulnak meg és fognak össze. (Petz Ernő, 2014, ) 8 Richard Douthwaite: The Growth Illusion. The Lilliput Press, Susan George: The Lugano Report on Preserving Capitalism int he Twenty first Century. Pluto Press, 1999.

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

kiegészítő ajánlása Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Európai ügyek bizottságának és számvevőszéki bizottságának

kiegészítő ajánlása Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Európai ügyek bizottságának és számvevőszéki bizottságának Orszdggyűá s 1-h\Atald Irominys2lin : -r 1440412 trkezett : 2007 MARC 2 2. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Európai ügyek bizottságának Gazdasági és informatikai bizottságának

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ábránd-e a versenyképesség?

Ábránd-e a versenyképesség? Ábránd-e a versenyképesség? Dávid Péter ügyvezető igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 49. Vándorgyűlése Pécs, 2011.szeptember 30. Tartalomjegyzék 1. Mit jelent a versenyképesség 2. Az AmChamről 3. Amerikai

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A globalizáció visszásságai

A globalizáció visszásságai A globalizáció visszásságai Alapfogalmak Modernizáció = fejlődés? Jólét = boldogság? Információ = szabadság? Deszakralizáció = technológia uralma? Igény = szükséglet? Mi a növekedés? Munkahelyteremtés,

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Varga Éva NESsT 2011.április 9. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A globalizáció múltja, jelene és jövője?

A globalizáció múltja, jelene és jövője? Prácser Tamás PRÁCSER TAMÁS A globalizáció múltja, jelene és jövője? Története, mozgatórugói és következményei Az ENSZ egyik 1999-ben készített tanulmánya szerint a világ három leggazdagabb emberének együttes

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL ELITE Program, együttműködésben a BÉT-tel VÉGH RICHÁRD vezérigazgató BÉT A SIKERES HAZAI VÁLLALKOZÁSOKÉRT 2016. november 16. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STRATÉGIÁJA Főbb stratégiai célok

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon - 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról.

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Fodor István Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Korok és jellemzőik 55-70 éve: szegénység, újjáépítés, diktatúra

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A KORMÁNY INFORMÁCIÓPOLITIKÁJÁNAK ELVEI. Általános rész

A KORMÁNY INFORMÁCIÓPOLITIKÁJÁNAK ELVEI. Általános rész 1989.07 A Kormány Reformbizottsága elé A KORMÁNY INFORMÁCIÓPOLITIKÁJÁNAK ELVEI A Általános rész 1. Az elvek tárgyi és hatásköri hatálya A kormány információpolitikája és annak elvei a kormány cselekvőképességén

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. A globalizáció main stream értelmezése

A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. A globalizáció main stream értelmezése A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció A globalizáció main stream értelmezése the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private

Részletesebben

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit Kiss Ernő MNNSZ elnök Napelemes piaci elemzés, nemzetközi és hazai PV piaci helyzet 2013. április 25. Források: www.pv-magazine.com www.solarbuzz.com

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz 2/a sz. melléklet Eszközalapok összetétele és befektetési politika Optimax Céldátum Vegyes eszközalap politika eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz Az Optimax Céldátum Vegyes eszközalap

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN Szekfü Tibor: elnök, Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat Gödöllő, 2014. november A Magyar Mikrofinanszírozási hálózat 2005. A megyei és fővárosi

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Az állami gazdaságszabályozás

Az állami gazdaságszabályozás Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció

Részletesebben

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon 2008 őszén Az Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) országos rendezvényét negyedik éve szervezi a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar

Részletesebben

Magyarországi választások 2010 Re (?) Privatizáció?

Magyarországi választások 2010 Re (?) Privatizáció? Magyarországi választások Magyarországi választások március 04. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Magyarországi értékelve választások Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Magyarországra már régen kitehettük

Részletesebben

UNIQA Befektetési hírlevél. 2015. október

UNIQA Befektetési hírlevél. 2015. október UNIQA Befektetési hírlevél 5. október Aktuális trendek Figyelünk az IMF-re? Tartalom Aktuális trendek Tőkepiaci körkép 3 Vagyonkezelési stratégiák Menedzselt ok 5 Eszközalapjaink hozamai 6 UNIQA Biztosító

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Budapest, 2016. 02. 11. Tárgy: Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

LEADER Program: partnerségben

LEADER Program: partnerségben LEADER Program: partnerségben Kárpát-medencei TérsT rség Rajnai GáborG ECOVAST Egyesület Esztergom 2008.05.14. 1 LEADER Térségi programozás!? Links (Kapcsolat) between Actions for the Development of the

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II.12.) rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II.12.) rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II.12.) rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Tahitótfalu Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló - többször

Részletesebben