A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők"

Átírás

1 Vegy-, gyógyszer- és építőanyag-ipar Holczer Gábor A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Vegyipar, építőanyag ipar Az ágazat jellege, struktúrája Vállalati struktúra vegyipar Vállalati struktúra építőanyag-ipar Termelés- vegyipar Termelés építőanyag-ipar Vegyipar - privatizáció, tulajdonosi szerkezet Építőanyag-ipar - privatizáció, tulajdonosi szerkezet Értékesítés - építőanyag-ipar Értékesítés vegyipar Alágazati struktúra - vegyipar Alágazati struktúra építőanyag-ipari A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolaj-feldolgozás Műanyag-alapanyaggyártás; műanyag feldolgozóipar Gumitermék Gyógyszergyártás A magyar gyógyszeripar termékei A technológiák változása Munkakörök, szakmák tartalma és változása Műszaki szakember (gyógyszerész) Laboráns, analitikus Gazdasági és pénzügyi ügyintézők Minőségbiztosító Az ágazat területi jellemzői

3 1. Vegyipar, építőanyag ipar A hazai vegyiparon a TEÁOR 23-as, 24-es és 25-ös statisztikai kódnak megfelelő ágazatok összességét értjük. Az építőanyag-ipar a TEÁOR számbavételi megnevezés szerint egyéb nem fém, ásványi termék - a 26-os statisztikai kódnak megfelelő, az építéshez szükséges építőanyagok gyártását jelöli. Az ágazati tanulmány első részében a vegyipar és építőanyag-ipar legfontosabb tendenciáit foglaljuk össze, majd részletesen bemutatjuk az ágazat húzó szakágazataként értékelhető gyógyszeripart. A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik ben a vegyipar összes foglalkoztatottainak létszáma foglalkoztatottak három százalékának megfelelő, 120 ezer főre tehető. A magyar vegyipar, döntően kis és középvállalatokból áll. Nemzetközi mércével mérve nagyvállalatai is csak középvállalatoknak számítanak. A szerkezetváltás és a privatizáció az átlagos vállalatméret csökkenéséhez vezetett. Az ágazatcsoport több mint 70%-a maximum 9 főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, minden ötödik vállalat a kisvállalkozások és majd minden 20. a középvállalati csoportba tartozik. Csupán minden harmincadik vállalat tartozik a nagyvállalati méretkategóriába, annak ellenére, hogy ágazatban foglalkoztatottak több mint 40%-át alkalmazza ez a vállalat méretcsoport. Az 6168 telephely közül a 20 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági egységek száma 1087 (83%). A legmagasabb létszám-kategóriába tartozó, fő feletti létszámú telephelyek száma mindössze 18 (3%). A középvállalati telephelyek aránya 6%. E fő több, mint 40%-a Foglalkoztatottak száma ágazat és létszámnagyság szerint (az ismeretlenek az ágazati eloszlás szerint besorolva) Építőanyag, cserép- kerámia-, üveggumi-, vegyipar, gyógyszeripar Összes magyarországi foglalkoztatott (fő) Forrás: KSH Gazdálkodó szervezetek adatbázisa fő fő fő fő 250 fő felett Összesen

4 Foglalkoztatottak aránya a vegyipari ágazatban vállalati létszámnagyság szerint Építőanyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, vegyipar, gyógyszeripar Összes magyarországi foglalkoztatott (%) Forrás: KSH Gazdálkodó szervezetek adatbázisa 2005 Építőanyag, cserépkerámia-, üveg- gumi-, vegyipar, gyógyszeripar Összes magyarországi telephely (db.) 1-9 fő fő fő fő 250 fő felett Összesen Telephelyek száma vegyipari ágazatban vállalati létszámnagyság szerint 1-9 fő fő fő fő 250 fő felett Összesen Forrás: KSH Gazdálkodó szervezetek adatbázisa Építőanyag, cserépkerámia-, üveg- gumi-, vegyipar, gyógyszeripar Összes magyarországi telephely (%) Telephelyek aránya a vegyipari ágazatban vállalati létszámnagyság szerint 1-9 fő fő fő fő Forrás: KSH Gazdálkodó szervezetek adatbázisa fő felett Összesen 74,0 12,9 7,3 4,5 1,2 100, ,0 3,2 1,7 1,0 0,2 100, Az ágazat jellege, struktúrája Az közötti időszak a magyar vegyipar számos területen jelentős változást hozott. Átalakult a szakma-szerkezet, végbement a privatizáció, és az ágazat vállalatainak jó része sikeresen alkalmazkodott a változó bel- és külpiaci körülményekhez. Az átalakult vegyipar csökkenő nemzetgazdasági részaránya ellenére megmaradt a magyar gazdaság kulcságazatának. A túlélő rész jövedelmezően, versenyképesen fejlődik. Az építőanyag-ipar tulajdonosi struktúrájának változása a kilencvenes évek közepéig alapvetően lezajlott. Végbement a korábbi állami vállalatok privatizációja, megjelentek a magyar piacon azok a multinacionális vállalatok, illetve külföldi befektetők, amelyek ma az adott ágazatok meghatározó szereplői. Megállapíthatjuk, hogy az építőanyag-iparban a külföldi befektetők (főként osztrák, német, olasz és francia) a nagyvállalati körben - jelentős piaci részesedéssel bíró vállalkozásokban - szereztek tulajdont. 4

5 Az építőanyag-ipar termékei, vagyis az építőanyagok tekintetében a fő piacot az építőipari, kivitelező tevékenységek jelentik. Az építéshez (új építményhez vagy meglévő építmény fenntartásához) szükséges építőanyagok iránti keresletet nagyrészt a vállalkozó kivitelezők indukálják, vagyis az építőanyag-ipar az építőipar háttériparát testesíti meg. Ennek megfelelően az iparágban történő változások - fejlődés vagy recesszió - szorosan kötődnek az építőipar teljesítményének alakulásához Vállalati struktúra vegyipar A magyar vegyipar, döntően kis és középvállalatokból áll. Nemzetközi mércével mérve nagyvállalatai is csak középvállalatoknak számítanak. A szerkezetváltás és a privatizáció az átlagos vállalatméret csökkenéséhez vezetett. Az ágazatcsoport több mint 70%-a maximum 9 főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, minden ötödik vállalat a kisvállalkozások és majd minden 20. a középvállalati csoportba tartozik. Csupán minden harmincadik vállalat tartozik a nagyvállalati méretkategóriába, annak ellenére, hogy ágazatban foglalkoztatottak több mint 38%-át alkalmazza ez a vállalat méretcsoport. Árbevétel nagyságcsoport szerint vizsgálva a vállalkozások számát megállapítható, hogy az 50 milliárd Ft. felett árbevételt realizáló vállalatok száma az ágazatban 10. E vállalatok foglalkoztatják a vegyipari létszám majd felét. Az öt legnagyobb vegyipari vállalat az árbevétel csökkenő sorrendjében. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. BorsodChem Rt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Biogal Gyógyszergyár Rt Vállalati struktúra építőanyag-ipar A hazai építőanyaggyárak többsége a 60-as évek végétől a 80-as évek elejéig tartó beruházásigényes építőanyag-ipari programok keretében létesült. Ennek következtében jelentős részüknél már 1990-ben korszerűsítési igények jelentkeztek. Ennek legfőbb okai: a gyártott termékek színvonalának emelése, a gyártás során a fajlagos energia-felhasználás további csökkentése. A privatizáció lezajlása után az új tulajdonosok többsége, főleg a nagyobb tőkeerővel rendelkezők (külföldi befektetők) megindították - a korábbiakat lényegesen meghaladó keresletbővülésre számítva - a kapacitáskorszerűsítési folyamatot. A 5

6 fejlesztési folyamatok döntően a termékkorszerűsítést szolgálták, bizonyos alágazatokban (pl.: égetett agyag termék gyártás) zöldmezős beruházásokra (pl: Wienerberger Tégalipari Rt.) is sorkerült ennek érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az építőanyag-ipari cégek akkor terveznek újabb beruházásokat, ha az építőipari kereslet a továbbiakban jelentősen bővül. A KSH db működő építőanyag-ipari társas vállalkozást tartott számon 2004-ben. A legtöbb társas vállalkozás a beton-, gipsz-, cementtermék gyártási alágazatban található, legkevesebb szervezet a kerámiacsempe, lap alágazatban működik. A társas vállalkozások 79%-a tekinthető olyan mikro- és kisvállalkozásnak, melyek foglalkoztatottainak száma nem éri el a 10 főt. Az építőanyag-ipari cégek között összesen 20 db legalább 250 főt alkalmazó nagyvállalat található, legtöbb az üveg, üvegtermék gyártási és a kerámiatermék gyártási alágazatokban. A évi építőanyag-ipari termelés közel kilenc tizedét az 50 fős és annál nagyobb létszámú szervezetek állították elő. Az építőanyag-ipari termelés a kisszámú nagyvállalati és középvállalati szervezetekben koncentrálódik, ami a technológiák követelte üzemnagyságoknak köszönhető Termelés- vegyipar A vegyipari termelés az 1990-es évek első éveiben jelentősen visszaesett. A mélypont ben volt. Az közötti időszak éveit a stagnálás jellemezte, majd 1997-ben az ágazat elmozdult a holtpontról. A távol-keleti, és FÁK országokban kialakult válsághelyzet miatt a várt növekedés mégsem következett be év második félévétől elkezdődött a vegyipar ismételt visszaesése, és az 1999 végéig tartott. Ezt követően a külső és belső feltételek kedvező változása, az export lehetőségek, a megélénkült belföldi kereslet pozitív eredményeket hozott. A vegyipar fejlődése 2000 óta töretlen. Így például a 2004-ben a gumi és műanyag alágazat bruttó termelése százalékkal múlta felül a év ugyanazon hónapjaiban regisztrált bruttó termelést. A növekedés fő forrását a gyógyszeripar mellett a vegyipari alapanyagok jelenti Termelés építőanyag-ipar Az építőanyag-ipari ágazat súlya csökkenő arányokat képvisel az iparon belül. Míg ben az ipar termelési értékének 3,1%-át adta, addig 1999-ben már csak 2,6%-át, 2001-ben pedig 2,4%-át, 2004-ben 2.3%-át. Az építő anyag-ipari termelésben 2005-ben az iparág termelésének növekedési üteme messze alulmúlta az iparét (8 %), és csupán 0.3%-os 6

7 növekedést mutat. Az építőanyag-ipari termelés súlya nemcsak az iparéhoz viszonyítva csökkent, hanem az építőiparéhoz viszonyítva is, utóbbi 2004-ben 6.8%-kal volt magasabb a évinél Vegyipar - privatizáció, tulajdonosi szerkezet A vegyipar privatizációja több lépcsőben, 1998 végére befejeződött. Az állami tulajdon részaránya 2000-re 9 %-ra csökkent. Nem túl jelentős állami tulajdonrész csak a kőolaj feldolgozásban és a gyógyszeriparban maradt fenn. A külföldi tőke aránya a vegyiparban 55%, magasabb az ipari átlagnál. (46%). A privatizáció során egyes szakágazatokban (ipari gázgyártás, gyógyszergyártás, háztartási vegyipar, kozmetikai ipar, műszálgyártás, színezék és pigment gyártás, lakk-és festékipar) külföldi szakmai befektetők szereztek többségi, vagy teljes tulajdoni hányadot. Más szakágazatok (szerves-szervetlen vegyipar, műanyag-alapanyaggyártás, műanyag feldolgozás) döntően a pénzügyi befektetőket vonzották. A legjelentősebb vegyipari vállalatok az értéktőzsde kiemelkedő szereplői, és tulajdonosi szerkezetük folyamatosan változik Építőanyag-ipar - privatizáció, tulajdonosi szerkezet A hazai építőanyaggyárak többsége a 60-as évek végétől a 80-as évek elejéig tartó beruházásigényes építőanyag-ipari programok keretében létesült. Ennek következtében jelentős részüknél már 1990-ben korszerűsítési igények jelentkeztek. Ennek legfőbb okai: a gyártott termékek színvonalának emelése, a gyártás során a fajlagos energia-felhasználás további csökkentése. A privatizáció lezajlása után az új tulajdonosok többsége, főleg a nagyobb tőkeerővel rendelkezők (külföldi befektetők) megindították - a korábbiakat lényegesen meghaladó keresletbővülésre számítva - a kapacitáskorszerűsítési folyamatot. A fejlesztési folyamatok döntően a termékkorszerűsítést szolgálták, bizonyos alágazatokban (pl.: égetett agyag termék gyártás) zöldmezős beruházásokra (pl: Wienerberger Tégalipari Rt.) is sorkerült ennek érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az építőanyag-ipari cégek akkor terveznek újabb beruházásokat, ha az építőipari kereslet a továbbiakban jelentősen bővül Értékesítés - építőanyag-ipar Az építőanyagok döntő részének kínálatában világszerte - így hazánkban is - meghatározó piaci szereplők a hazai gyártók. Ennek oka, hogy az építőanyagok többsége szállításigényes. 7

8 A nagy súlyú építőanyagok szállítási költsége - távolabbi szállításnál elérheti a gyártási költségek nagyságrendjét is. Ezért minden országban arra törekszenek - lehetőségek, adottságok szerint -, hogy kiépítsék a nyersanyagbázisokhoz és a helyi építési igényekhez igazodó építőanyag-ipari gyártóbázisokat, különös tekintettel arra, hogy komoly gazdasági előnyt jelent a helyi piacra való termelés, illetve a helyi piacról való anyagbeszerzés. E tényezők miatt az építőanyag-iparban - egyes termékcsoportokat kivéve - kisebb a jelentősége az értékesítésben a külkereskedelemnek, mint más ipari ágazatok esetében. Az építőanyag-ipari export értéke az évi 41,2 milliárd Ft-ról 81 milliárdra nőtt 2004-re. Ugyanezen időszak alatt az import értéke 43,5 milliárd Ft-ról 137,7 milliárdra nőtt. Az exportimport éves növekedési ütemében jelentős eltérések mutatkoztak. Ennek következménye, hogy 2004-ben az export-import egyenlege már milliárd Ft-ra nőtt az import javára, ami 1996-ban még csak 2 milliárdos nagyságot tett ki. Az építőanyag-ipari termékek közül a legjelentősebb (legnagyobb értékű) külkereskedelmi forgalom az építési kerámia burkolóanyagok tekintetében valósul meg. Ha az import országok szerinti összetételét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy főként Olaszországból és Spanyolországból hozzák be hazánkba a csempéket és padlóburkoló lapokat. A magyar export legfőbb cél országa Németország, ahová az összes kivitel közel 60%-a irányul. Az építőanyag-ipari termékcsoportok közül igen jelentős még a cement és az úsztatott síküveg külkereskedelmi forgalma is Értékesítés vegyipar A 90-es évekig a vegyipari értékesítés 75-25% arányban oszlott meg a belföldi és export piacok között re az export részaránya 42%-ra nőtt, ami döntően az exportorientált szakágazatok szerepének növekedésére vezethető vissza. A 90-es években bekövetkezett változásokig a külkereskedelmi forgalom nagyjából kiegyenlített volt. A nemzetgazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával párhuzamosan a vegyipari export-import szaldó fokozatosan romlott, majd az évtized közepére 1-1,1 milliárd USD érték közelében átmenetileg stabilizálódott ban az egyenleg jelentős romlása következett be ben a passzívum elérte a 2 milliárd USD-t. A év kedvező változásai (jelentős exportnövekedés mellett mérsékeltebb behozatal bővülés) javítottak a negatív szaldón, de egyensúlyozta ki azokat. A 90-es éveket megelőzően a vegyipari export jelentős része a keleti blokk országaiba irányult. A kivitel mai szerkezetére jellemző, hogy az értékesített árúk 60%-a fejlett ipari országokba, döntően az EU tagállamaiba jut. Megváltozott az import forrás szerkezete is. Az 8

9 Európai Unióból származó behozatal több mint 2/3-át adja az összes vegyi anyag és vegyi termék importnak Alágazati struktúra - vegyipar A vegyipar alágazati struktúráját az 1990 utáni időszak lényegesen nem változtatta meg. Az egyik stratégiai szakágazatnak tekintett műanyaggyártás az alapjául szolgáló petrolkémiával együtt növelte súlyát. Ugyanez nem mondható el a szintén stratégiai jelentőségű gyógyszergyártásról, amelynek részaránya csökkent, bár továbbra is a magyar vegyipar kulcsterülete maradt. Néhány szakágazat-más gazdasági ágaztatok versenyhelyzetével összefüggésben vesztette jelentőségéből. Ilyen volt az agrár szektorhoz kapcsolódó növény védőszer illetve műtrágyagyártás. (A műtrágyagyártás kibocsátása például harmadára csökkent.) Alágazati struktúra építőanyag-ipari Az építőanyag-ipari termelés értéke között 68%-kal növekedett, 2004-ben 368 milliárd Ft-ot tett ki. A statisztikai besorolás szerinti nyolc szakágazata közül négy adta a termelés közel kétharmadát. Ezek - nagyságrend szerint - a következők: Beton-, gipsz-, cementtermék gyártás Üveg, üvegtermék Cement-, mész-, gipszgyártás Égetett agyag építőanyag E négy meghatározó szakágazat között közötti periódusban a termelési értékét tekintve legnagyobb növekedési ütemet az égetet agyag építőanyag gyártási szakágazat produkálta, az évi 20,4 milliárd Ft-os értékről 41,7 milliárdra nőtt 2001-re. A szakágazat termelésének bővülése azonban 2001 után megtorpant és 2002-ben a megelőző év 86.7%-ra esett vissza a termelés értéke. A 2003-as 3%-os termelésnövekedést 2004-ben 3%- os csökkenés követte között jelentős (62%-os) növekedést ért el a cement-, mész-, gipszgyártási szakágazat is között a szakágazat termelése kis mértékben csökkent (2002-ben 1.5%-kal nőtt, majd 2003-ban ugyanennyivel csökkent ben 0.9%-os csökkenést mutatnak a KSH statisztikái a bázisidőszakhoz képest. 3. A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása 9

10 3. 1. Kőolaj-feldolgozás A szakterület tevékenysége túlmutat nemcsak a vegyiparon, hanem a feldolgozóiparon is. (Például kitermelési tevékenység). Az olaj- és gázipar a 90-es évek elején hozott liberalizációs intézkedések következtében sokszereplős. Ezek közül a domináns vállalatok a MOL Rt és 9 jelentős külföldi olajipari cég. A kőolajipar az olajárak drasztikus emelkedése miatt mintegy 20%-os árbevétel növekedést mutatott 2005-ben, miközben a feldolgozott kőolaj és az értékesített desztillátumok mennyisége stagnált. A MOL eredményességét a magas kőolajárak és az ezzel párhuzamosan megugró finomítói árrés is segítette. A gáziparban a piac szereplői tőkeerős vállalkozások, amelyek a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével képesek fenntartani jövedelmezőségüket. Érdemi növekedésre a régióban történő terjeszkedés nyújt lehetőséget. A szénhidrogén kutatásban és termelésben a legnagyobb nemzeti olajvállalat a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. mellett megjelentek a külföldi tulajdonú koncessziós társaságok. Ezek kevés alkalmazottal dolgoznak, mert az ország megkutatottsága jelentős mértékű és nagyon nagy szénhidrogén előfordulásra már nem lehet számítani Műanyag-alapanyaggyártás; műanyag feldolgozóipar A műanyagipar egésze ágazati és szakmai szempontból is két részre osztható: a műanyag alapanyaggyártásra és a műanyag-feldolgozásra. A hazai műanyaggyártást a tömeg-műanyagok előállítása jellemzi, az egyes polimereknek (PE, PP, PVC, PS) csak 1-1 gyártója van. A magasabb értéket képviselő műszaki műanyagokból számottevő hazai gyártás nincs. A műanyag alapanyagok közel 70%-a exportra kerül, elsősorban más EU tagországokba. A műanyag alapanyagok döntő többségét 3 nagyvállalat gyártja. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. és a BorsodChem Rt komplex vegyi kombinátok, amelyek termékeiket vállalaton belül állítják elő, és többféle műanyagot is gyártanak. A Dunastyr Rt. az olasz anyavállalattól vett terméket dolgoz fel. Az ágazatba sorolt további vállalatok termelése az előbbiektől értékben és volumenben is messze elmarad. E fenti három vállalat foglalkoztatja a szakágazat munkavállalóinak mintegy 90%-át (5749 fő) A három nagyvállalat korszerű technológiával és fejlett irányítási rendszerrel rendelkezik, amit minőségbiztosítási rendszere, illetve környezetközpontú irányítási rendszere is tanúsít. A magyar műanyagipar fejlődése az elmúlt 10 évben csaknem töretlen volt. 10

11 A műanyag feldolgozóipar heterogén, sokszereplős szakágazat. Kis és közepes vállalatok jellemzik. Sokoldalúan kapcsolódik a gazdaság más területeihez, fejlődése szorosan összefügg az általános gazdasági környezet helyzetének alakulásával. A műanyagipar és ezen belül is elsősorban a műanyag-feldolgozó ipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetőségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészként, további beépítésre vagy felhasználásra szolgáló részegységként (pl. autóipar, számítógép, televízió, egyéb telekommunikációs készülékek és berendezések stb.), szerkezeti elemként, bizonyos funkciót betöltő rendszerként (pl. műanyag csővezetékrendszerek). Az elmúlt években a műanyagipari termelés növekedésének mértéke meghaladta a vegyipar többi részének növekedését. A belső piac mellett az ágazat jelentős export piacokat tudott megszerezni. A műanyagipar a vegyipar húzóágazata, és ezen belül is a műanyag-feldolgozás a leggyorsabban növekvő ágazat. A cégbejegyzések szerint Magyarországon műanyag-feldolgozó tevékenységet (is) közel 1000 vállalkozás folytat. Ebből 360 olyan cég van, amely legalább évi 10 tonna műanyagot dolgoz fel, ezek képviselik a termelés 98 %-át. Egyes cégek fő tevékenységük kiegészítéseként foglalkoznak műanyag feldolgozással is. (autógyártás, élelmiszeripar, stb.). A műanyag-feldolgozó ipar privatizációja hosszabb időt vett igénybe. A külföldi tulajdonlás a nagyobb vállalkozásokra jellemzőbb. (60 % feletti a külföldiek átlagos tulajdoni részaránya a legnagyobb 40 műanyag-feldolgozó cégben.) A jelenlegi struktúrában a 100 legnagyobb cég adja a termelés 90 %-át, és súlyuk a foglalkoztatottak számát tekintve is hasonló. Az átalakulás során a szakágazat a vegyipar egyik legerőteljesebben fejlődő szakterülete volt és fejlődési kilátásai is kiemelkedők. Egy átlagos magyar műanyag-feldolgozó középvállalat körülbelül 100 fővel dolgozik, 4000 tonna terméket állít elő és 2,5 milliárd Ft árbevételt ér el. Alkalmazottainak %-a fizikai állományú, ezek fele szakmunkás. A munkarend jellemzően 3 műszakos, 5 napos munkahéttel, de gyakori a 4 műszakos (folyamatos működés) illetve az esetenkénti hétvégi munkavégzés. A szellemi állományú foglalkoztatottak száma a kisebb cégeknél illetve a külföldi tulajdonú vállalatoknál minimális. (Utóbbiaknál a marketing, a fejlesztés, beszerzés stb. központosított, és nem Magyarországon történik). A műanyagiparban foglalkoztatottak számát hazánkban néhány más vegyipari ágazattal összevetve megállapítható, hogy a műanyagiparban több mint 20 ezer a fizikai állományú foglalkoztatottak száma. A fizikai foglalkoztatottak egy része semmilyen más szakmával nem rendelkezik, és betanított munkásként dolgozik. Másik részük valamilyen szakmai végzettséggel rendelkezik (technikus vagy szakmunkás). A műanyagipar előszeretettel 11

12 alkalmaz más irányú szakmai képesítéssel rendelkező szakmunkásokat (pl. műszerész, villanyszerelő, géplakatos stb.), akik az üzemelő műanyagipari gépek és berendezések kezelésére alkalmasabbak és könnyebben betaníthatók, mint azok, akiknek semmiféle szakirányú végzettségük sincs. A műanyagipar egyre korszerűbb és bonyolultabb technológiái elengedhetetlenné teszik, hogy ezek a dolgozók műanyagipari ismeretekre is szert tegyenek átképzés vagy továbbképzés útján ahhoz, hogy munkájukat és feladatukat a képzés során megszerzett ismeretek birtokában tudatosan, célszerűen és megbízhatóan elláthassák. Az alapanyaggyártás elsősorban vegyipari technológiákat alkalmaz. Az alapanyagok előállításakor döntően a kémiai folyamatoknak van szerepük. A műanyag feldolgozási technológiák végzésekor főleg fizikai folyamatok játszanak szerepet, ebből adódóan a szakemberképzésben is éles határ húzható e két terület igénye között. Míg az alapanyag gyártáskor több kémiai és vegyipari gépészi ismeretre van szükség, addig a feldolgozás kapcsán elsősorban a gépészeti ismeretek megléte a meghatározó, természetesen a feldolgozásra váró műanyag alapanyagok tulajdonságainak és a feldolgozás során bekövetkező állapotváltozások okainak ismerete mellett. Minden szinten (felső-, közép- és alapfokú oktatás) szükségesnek látszik az inkább kémiai ismereteket, a vegyipari berendezések és vegyipari folyamatok ismeretét igénylő alapanyaggyártó, és az inkább a műanyagok fizikai viselkedésével, a gépészeti és feldolgozástechnológiai ismeretekkel és folyamatokkal foglalkozó szakirányok különválasztása. Műanyag-feldolgozásnál a műanyagok kémiája helyett a műanyagok fizikájának van nagyobb fontossága. Lényeges különbség van a műanyag alapanyaggyárak és a műanyag-feldolgozó egységek mérete, felépítése, szervezete között is. A műanyag alapanyaggyártással foglalkozó cégek a világon és Magyarországon is csak nagy kapacitással és termelési volumennel tudnak gazdaságosan működni. Ezek a többségükben gyáróriások általában meg tudják oldani saját hatáskörben szakemberképzésüket és a szakember utánpótlás megszervezését is (ösztöndíjak, saját oktatási bázis, más oktatási intézmények támogatása stb.). A két legnagyobb hazai műanyag alapanyaggyártó vállalat közelében (TVK, BorsodChem) két olyan jól működő vegyésztechnikus képző intézmény található (Debrecen: Erdey Grúz T. Vegyipari Szakközépiskola és a Kazincbarcika: Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola), melyek biztosítják a szakember utánpótlást. Magyarországon a négy nagy műanyag alapanyaggyártó mellett közel ezer műanyagfeldolgozó vállalkozás működik, és ebben a számban még nem szerepelnek az egy személy által vagy 1-2 alkalmazottal működő kis vállalkozások (korábbi műanyag-feldolgozó kisiparosok). 12

13 Tehát a műanyag-feldolgozó iparágra elsősorban a kis- és közepes vállalkozási méretek a jellemzők. Az elmúlt tíz évben számos új műanyag-feldolgozó vállalkozás létesült, jelentős részük zöldmezős beruházással külföldi befektetők révén. Ennek következtében a korábban megfelelő számú és -felkészültségű műanyag-feldolgozó szakembert az iparág felszívta. Tekintettel arra, hogy a 90-es évektől a szakképzés létszáma visszaesett, így az iparág jelenleg szakemberhiánnyal küzd. Amíg a műanyag alapanyaggyártó iparág tudja biztosítani szakember utánpótlás igényét a régióban meglévő iskolai rendszerű oktatási intézmények segítségével alap-, közép- és felső szinten egyaránt, addig a műanyag-feldolgozó iparág elsősorban a feldolgozó gépek működtetését ellátó szakmunkások tekintetében kevésbé ellátott, és ebben az esetben a legcélszerűbb megoldásnak a tanfolyami rendszerű felnőttképzés mutatkozik. A műanyagipari szakképzés iránti igények felmérése A műanyagok alapvető tulajdonságainak az ismerete a feldolgozásuk kapcsán tapasztalható viselkedésük értelmezése, adott feldolgozás-technológiai folyamatok tudatos nyomon-követése, a feldolgozó gépek, berendezések, szerszámok kezelésének és működésének elsajátítása a jó minőségű termékgyártás alapvető feltétele. A korszerű műanyag-feldolgozó gépekkel és berendezésekkel rendelkező feldolgozó üzemek ezen ismeretek meglétét várják el ben Magyar Műanyagipari Szövetség felmérést végzett. A hazai 110 legnagyobb műanyagfeldolgozó vállalatot kérdezte meg a következő öt évben jelentkező műanyag-feldolgozó szakmunkás és technikus igényükről. (A megkérdezett 110 vállalat a hazai műanyag-feldolgozás %- át képviseli.) A visszaküldött kérdőívek értékelése alapján a következő öt évre mintegy 350 fő nappali tagozaton végzett műanyag-feldolgozó szakmunkásra és kb fő felnőttoktatási rendszerben képzett szakmunkásra tartanak igényt. A legnagyobb és legégetőbb igény a tanfolyam-rendszerű képzésre van. A műanyag-feldolgozó vállalatok alapvető érdeke, hogy olyan szakemberekkel rendelkezzenek, akik birtokában vannak a szükséges tudásnak. Ismereteik vannak a feldolgozandó műanyagok választékáról, tulajdonságaikról, és tisztában vannak azok feldolgozás közbeni viselkedésével. Ezen túlmenően ismerik a feldolgozó gépek és berendezések működési elvét, felépítését, a működtetés, a beállítás, a karbantartás munkafázisait. Csak ilyen felkészültségű dolgozókra lehet a több tíz- vagy százmillió forintértékű gépeket, berendezéseket, szerszámokat rábízni. Amint a korábbiakban említésre került, a műanyag-feldolgozó gépek kezelésére döntően olyan munkavállalókat alkalmaznak, akiknek már valamilyen az iparban hasznosítható képzettsége van. (Műszerész, lakatos, villanyszerelő stb.) Ezeknek a dolgozóknak az át - ill. továbbképzése lényegesen célszerűbbnek és egyszerűbbnek látszik, mint azoké, akiknek semmilyen- az iparban használhatóképzettsége nincs. 13

14 A felmérés alapján az is egyértelműen látszik, hogy a vállalatok igénye a felnőttképzés felé irányul. Igényként egy részük a műanyag feldolgozó szakmunkásképzést jelöli meg, amely a műanyag feldolgozás teljes körű ismeretanyagát biztosítja, másik részük egyféle speciális műanyag feldolgozó technológia mélyrehatóbb oktatását kéri. Ezen belül a többség, (több mint 70%) a fröccsöntési technológia oktatására jelentett be igényt. A felmérés kapcsán arra is választ kaptunk, hogy a tanfolyami oktatást az egyes vállalatok úgy kérik, hogy a helyszínen történjen, tehát dolgozóikat ne kelljen utaztatni. (Természetesen a képzés feltételeit biztosítják). Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez az oktatási mód segíti leginkább elő a műanyag-feldolgozó vállalatok szakember utánpótlásának biztosítását. Ebben az esetben a gyakorlati oktatás amely döntő része a képzésnek a helyszínen (vállalaton belül) megoldható, amely egyébként a tanfolyami képzésnél egyre nehezebben lenne biztosítható. A nappali tagozatos műanyag-feldolgozó szakmunkásképzésre elvileg van igény, hiszen a felméréseink alapján a műanyag-feldolgozó vállalatok jeleztek ilyen irányú igényt, a szakmunkásképző iskolák egybehangzó véleménye szerint őket azonban senki nem kereste meg ilyen igénnyel és az általuk meghirdetett képzés iránt sem jelentkezett érdeklődés Gumitermék A 25.1-es számú gumitermék elnevezésű alágazat 271 telephelyen 9030 főt foglalkoztatott 2005-ben. Ebbe a szakágazatba tartozik: a gumiabroncs jármű, berendezés, mozgó gép részére és egyéb célokra: pneumatikus abroncsok, tömör abroncsok, az abroncsok belső tömlői, az abroncsok csereszabatos futófelületei, szelepei, az újrafutózandó abroncsok futójavító szalagjai, stb.. Az erőteljesen centralizált, exportorientált gumiipar privatizációja a legutolsók között valósult meg. A magánosítás decentralizációval járt. A szakma túlnyomó részét képező egykori TAURUS legjelentősebb gazdálkodó egységei multinacionális szakmai befektetők tulajdonában vannak. (Michelin). A privatizáció eredményeként 158 vállalkozás, 271 telephelyen foglalkozik fő tevékenységként gumitermék gyártással, és kb. 330 vállalkozás profiljában szerepel gumitermékek készítése is. A szakágazat exportorientált karaktere megmaradt. Az export fő iránya az Európai Unió. A kisebb vállalatok exportképessége 14

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január ÖSSZEFOGLALÓ VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január Készítette: Meyer Róbertné Tóth Mihály 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28. Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 10.

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 10. Richter Csoport 2012. I. negyedévi jelentés 2012. május 10. A régió vezető gyógyszeripari cége Gyógyszergyártás Nagy- és kiskereskedelem Anyavállalat: Gedeon Richter Alapítva: 1901 Oroszország: Gedeon

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Kinőni Magyarországot III. Válságkezelés innovációval. Bogsch Erik május 20.

Kinőni Magyarországot III. Válságkezelés innovációval. Bogsch Erik május 20. Kinőni Magyarországot III. Válságkezelés innovációval Bogsch Erik 2009. május 20. Richter Csoport Richter regionális multinacionális vállalat Richter - regionális multinacionális vállalat Kereskedelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2009-2010

Magyarország műanyagipara 2009-2010 Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január MUNKAADÓI OLDAL VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január Készítette: Meyer Róbertné 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés Privatizáció,

Részletesebben