Szent István Egyetem. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szent István Egyetem. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 Szent István Egyetem DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS MAGATARTÁS-VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FELSŐVEZETŐK INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSI SZOKÁSAIRA Készítette: Molnár Attila István Gödöllő 2011

2 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok vezetője: témavezető: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet Dr. Kovács Árpád Endre egyetemi docens, intézetigazgató SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet. Az iskolavezető jóváhagyása. A témavezető jóváhagyása 2

3 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma jelentősége és aktualitása A modern ökonómiában már régóta megjelent az a vélekedés, hogy az információ a vállalatok gazdálkodását jelentősen befolyásoló termelési tényezővé lépett elő. A világgazdaságban működő globalizációs tendenciák, a versenyzői piacokon zajló néha végletekig kiélezett verseny, a makro-, és mikropiacokon megfigyelhető válságjelenségek mindegyike azonos irányba hat, a gazdálkodás hatékonyságának erősítése felé. A gazdálkodási hatékonyságot elősegítő bármely eszköz, elv, ismeret esetében megítélésem szerint ma elmondható, hogy aktuális. Az információ, illetve az információval való gazdálkodás is a gazdálkodási hatékonyságot elősegítő tényezők közé tartozik, így amikor a kutatásom tárgyának a kis- és középvállalatok információgazdálkodásának vizsgálatát választottam, akkor a fentiek alapján hittem abban, hogy a témaválasztásom a kutatásba bevont vállalatok vezetői szemszögéből aktuális, érdeklődésre számot tartó témaként jelenik meg. A vállalat értéke, a brand equity ma hatványozottan függenek olyan tényezőktől, amelyek a vállalat tevékenységének, piaci működésének stabilitását biztosítják. A már üzemszerűen működő vállalati folyamatok kontrollálhatósága, illetve az üzletfejlesztési tevékenységek felett gyakorolt gazdasági kontroll olyan értékek, amelyek minden vállalat számára kiemelt fontosságúak. Az információ, az információt kezelő rendszerek, illetve az információval való gazdálkodás az egyik alapvető eszköze ezen kontrollálhatóságnak, így ok és okozati tényezőként egyaránt érdemes ezen termelési tényező vizsgálata. A mai kis- és középvállalkozások környezetben megítélésem szerint már nem az a kérdés, hogy foglalkoznak, gazdálkodnak-e a vállalatok az információval, annak előállításával, értelmezésével, hanem jóval inkább az, hogy milyen módon teszik ezt. Az információval gazdálkodás hatékonysága, épp úgy, mint más termelési tényezők esetében alapvető hatással bírhat a vállalati gazdálkodás egészére. Ez az állítás különösen igaz a kis- és középvállalatokra, akiknél az üzleti folytonosság, a szűkkeresztmetszetek felismerése, a rugalmas és gyors piaci alkalmazkodás gyakran egyenlő a kompetitív piacokon való fennmaradással. Ezen piaci szereplők azok, akik extra források és tartalékok hiányában kiszolgáltatottjai az információknak, ezek rossz előállítása, felhasználása kritikus gazdálkodási helyzetekhez vezethet. Ezen vállalatok felsővezetői gazdálkodási pontossága alapvetően befolyásolhatja a vállalatok piaci helyzetét. A kis- és középvállalatok felsővezetőinek attitűdjeit vizsgálni, megérteni azért is fontos, mert a fent említett gyakran hektikus piaci körülmények között számos esetben az emocionalitás, a szubjektivitás kap szerepet a gazdálkodási döntéseik meghozatalakor. Azokon a gazdálkodási területeken, ahol pl. specifikus technológia ismeretek szükségesek a vezetők számára az adott terület átlátásához, ott ezen szubjektivitás mértéke kiemelkedővé válhat; az informatika, az információgazdálkodás kétségtelenül egy ilyen terület. A nem tervezett, vagy ökonómiailag nem megalapozott gazdálkodási eljárások okának megértése, ezen eljárások megváltoztatása alapvető jelentőségű feladat egy vállalati management működésében A kitűzött célok és a megoldandó feladatok Az eddig megjelent kutatások summásan megállapítják azon külső objektív tényezőket, amelyek segítik, vagy épp gátolják a vállalati információgazdálkodás, információs rendszerek sikeres alkalmazását. Az általam kitűzött kutatási terület a vállalati információgazdálkodás témáját egy új és más aspektusból vizsgálja, arra keres választ, hogy látják a vállalaton belül elhelyezkedő 3

4 vállalatvezetők vállalatuk információgazdálkodási tevékenységét, és hogyan befolyásolja a vállalatvezetők attitűdje a vállalatuknál alkalmazott információgazdálkodás hatékonyságát Ezek alapján a kutatásom megkezdésekor a következő kutatói kérdések foglalkoztattak: Mik az üzleti felsővezetők alapvető gondjai a vállalatuk információgazdálkodásával? Értik-e, belátják-e egyáltalán az információgazdálkodás azon jelentőségét, amelyet ma a modern ökonómia ennek a területnek tulajdonít? Látják-e saját szűkösségeiket? Mely területeken keresnek támogatást? Hogy függ össze az általuk felépített és működtetett vállalati szervezet és folyamatrendszer az információgazdálkodás irányában mutatott attitűdjeikkel? Mik a terveik vállalatuk információgazdálkodásával kapcsolatban? 1.3. A kutatási hipotézisek megfogalmazása H1. A magyar kis- és középvállalatok üzleti felsővezetőinek nincs megfelelő ismerete és tapasztalata az információgazdálkodás témaköréről, illetve teljes körű ismerete a saját vállalatánál alkalmazott információgazdálkodási tevékenységekről. H2. A magyar kis- és középvállalatok üzleti vezetői a vállalati információs rendszereket alapvetően a vállalat gazdasági eseményeinek tranzakcionális lekövetésére használják, ezen rendszerek vezetői információs funkciói a vállalatvezetők által kihasználatlanok. H3. A vállalati méret és a vállalat gazdálkodásának jövedelmezősége szignifikánsan meghatározzák a magyar kis- és középvállalatok vállalati felsővezetőinek információgazdálkodással szembeni attitűdjeit. H4. A külföldi tulajdonossal is rendelkező magyar kis- és középvállalatok vezetői tervezettebb és strukturáltabb információgazdálkodási tevékenységet folytatnak a kizárólag magyar tulajdonú kisés középvállalatok vezetőihez képest. H5. A vizsgált vállalati populáció üzleti felsővezetői a vállalatuk által alkalmazott információgazdálkodási tevékenység hatékonyságának és a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatásának megítélésére nem rendelkeznek objektív, jól mérhető és értelmezhető, kontrollálható mérőszámrendszerrel. Emiatt a vállalati információgazdálkodással szembeni attitűdjeiket jellemzően szubjektív, sok esetben nem is ökonómiai mércével mért benyomások alakítják. 4

5 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A kutatás módszertana Kutatásom során törekedtem az interdiszciplináris megközelítés alkalmazására. Számos tudományterület aspektusát, eszköztárát használtam fel ahhoz, hogy a kutatási témám feldolgozása a lehető legalaposabb tudományos bázisra épülhessen. Igénybe vettem a vállalatgazdaságtan, a mikroökonómia, az informatika, a vezetői számvitel, a vállalati pénzügyek, vezetés és szervezetelmélet, és a vállalati management elméleti és gyakorlati eszköztárát. A kutatási tevékenységemet a témában releváns szakirodalom áttanulmányozásával kezdtem. Alapvetően az alábbi területek elméleti megalapozását tűztem ki célul: információgazdálkodás elméleti alapjai kis- és középvállalatok vállalatgazdálkodási sajátságai vállalati vezetés elmélete a vállalati erőforrásokkal való gazdálkodás aspektusából A kutatásom módszertani háttereként megvizsgáltam mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatási eszközrendszert. A kvalitatív kutatás strukturálatlan, feltáró jellegű kutatási módszer, amely a probléma megértését tűzi ki céljaként. A kvantitatív kutatás számszerűsíti az adatokat, statisztikai módszerekkel értékelve azokat. A fentiek alapján úgy határoztam, hogy a kvantitatív módszertant választom a kutatásom végrehajtásához. A kvantitatív kutatási tervem összeállításánál a statisztikai ok-okozati (determinista) eljárást választottam. Ez a módszer az okokat és hatásokat inkább statisztikailag tárja fel, mint közvetlen megfigyeléssel (Scipione 1994). Összeállítottam egy kutatási kérdőívet, melyet a vizsgálatba bevonni kívánt vállalatok számára terveztem elküldeni. A kérdőív kialakításánál Paul A. Scipione A piackutatás gyakorlata című könyve (Scipione 1994) útmutatásait vettem alapul. A kérdőív tesztelését egy 12 fős vállalati mintán végeztem el. A kérdések összeállításaként külön figyelmet szenteltem annak, hogy mivel a kutatásom kifejezetten az üzleti felsővezetők attitűdjeire koncentrál, ezért a kérdések nyelvezete az üzleti értelmezhetőség határain belül maradjon, az informatika fogalomkészletét csak minimálisan alkalmazzam és csak azokon a helyeken, ahol az egy információgazdálkodási kérdés tárgyaláshoz szükséges. A kérdőív lekérdezésének metódusára érkezett a kérdőív tesztelése során a legtöbb és legmarkánsabb visszajelzés. A válaszadó felsővezetők alapvetően azt jegyezték meg, hogy a feltett kérdések megválaszolásához számukra szükséges lenne a kérdőív összeállítójának személyes jelenléte. A fenti tapasztalatok okán úgy döntöttem, hogy az alapvetően kvantitatív kérdőíves felmérést személyes lekérdezés formájában valósítom meg, ezzel támogatva a kérdőív kitöltésének hatékonyságát, illetve csökkentve a választ megtagadók arányát. Az interjúk során törekedtem arra, hogy a kérdőív kérdései szerint haladva, az általam kialakított kérdések mentén zajlódjon le a beszélgetés. Ezt a célomat teljesíteni tudtam, a beszélgető partnereim szinte mindegyike elfogadta azt, hogy a kérdőív feldolgozásának kvalitatív módszertani célja miatt számomra szükséges a kérdőív kérdéseinek szisztematikus feldolgozása A vizsgálati minta meghatározása A kutatásom megtervezése során az egyik legnagyobb nehézséget az jelentette számomra, hogyan tudom a megfelelő kutatási célcsoportot meghatározni. A kutatási tervemben a mintavételi eljárások közül a valószínűségit választottam, azaz az általam meghatározott vizsgálati populációból véletlenszerűen választottam ki egyedeket. Ezzel az eljárással biztosítható, hogy a felmérés eredményei előre ismert mértékű pontossággal kivetíthetők a teljes populációra (Scipione 1994). 5

6 A kutatásom megtervezésekor úgy határoztam, hogy magyarországi vállalatokon végzem el a kutatást, mivel hazai kutatást szerettem volna végezni, a magyar vállalatoknál ilyen típusú primer felmérés még nem, vagy csak rokon témában született, a kutatási lehetőségeim a hazai kutatást tették lehetővé, egy szűkebb (pl. regionális), vagy egy bővebb (pl. több országra kiterjedő) vizsgálat nem teremtett volna ideális kutatási volument, értve ez alatt a vizsgálandó populáció nagyságát, a becsült válaszadói számot, a reprezentativitást. A kutatás egyik másik sarokköve az volt, hogy a kis- és középvállalati szektort vizsgálom a témám szempontjából. Ezt a választásomat is számos ok támasztotta alá, többek között: ezt a szektort találtam legizgalmasabbnak az információgazdálkodás vezetői aspektusából, mivel az volt a feltételezésem, hogy nagy polaritást találok ebben a szegmensben, ez pedig számos összefüggés feltárására ad lehetőséget, a kis- és középvállalatoknál azt feltételeztem, hogy az üzleti felsővezetők nagyobb szabadságfokkal rendelkeznek az erőforrásaikkal való gazdálkodás területén, mint a nagyvállalatok, akik közül Magyarországon számos multinacionális cég leányvállalataként működik, akik eddigi üzleti tapasztalataim alapján gyakran kész metódusokat kapnak az anyavállalatuktól, amelyeket egész egyszerűen gondolkodás nélkül alkalmazniuk kell. Ezen nagyvállalati adottságok megítélésem szerint nem tették volna lehetővé egy színes, összefüggésekben gazdag kutatómunka elvégzését. Arra törekedtem, hogy olyan vállalatok felsővezetőitől szerezzek információkat, amelyek az információgazdálkodás témakörével saját vállalati működésük során valamilyen okból aktívan foglalkoztak az elmúlt időszakban, azaz számukra a kutatásom témaköre aktuális. Megítélésem szerint ezen vállalatok, illetve vezetőik azok, akik rendelkeznek olyan mértékű és minőségű tapasztalattal, amely alkalmassá teszi őket a témában való határozott állásfoglalásra, illetve az általam megcélzott igen széles spektrumú információhalmaz megértésére és hiteles megválaszolására. Azt állapítottam meg, hogy a fő foglalkoztató és 400 M 14 Mrd HUF közötti éves nettó árbevételű cégek azok, akiknél az információgazdálkodás mint erőforrás-gazdálkodási kérdés már intézményesült. Ezen vállalati populáció egyedeinek meghatározásához a Dun & Bradstreet cégadatbázisát használtam fel, mely ezen szelekcióra vállalatot nevezett meg. Valószínűségi mintavétellel meghatároztam egy 400 elemes vállalati mintát, amelyet megkerestem a kutatási felkérőmmel. Célom az volt, hogy legalább a megkeresett vállalatvezetők 25%-át elérjem a kutatásommal. Ez a célkitűzésem sikerrel járt, mivel 102 vállalati felsővezetőt tudtam bevonni a felmérésbe. A témám szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy üzleti felsővezetőket szólítok meg, és az ő attitűdjeiket mérem fel a kutatás során. Felsővezetőként definiáltam azon üzleti vezetőket, akik az adott vállalatnál döntési kompetenciával bírnak a stratégiai erőforrások gazdálkodásával kapcsolatban, így az információgazdálkodás témakörében is. Legtöbb esetben ezt a kritériumot a vállalat első számú üzleti vezetője, ügyvezetője, vezérigazgatója elégíti ki, de a 102 válaszadó közül több esetben volt válaszadó a vállalat gazdasági igazgatója, általános, operatív igazgatója. Informatikai vezetőket nem kívántam bevonni a megkérdezésbe, mivel úgy ítéltem meg, hogy az ő érintettségük túl nagy az általam összeállított kérdőív kérdései tekintetében. 6

7 2.3. Alkalmazott kvantitatív elemzési módszerek A kutatásom során a vizsgálati mintán felmért adatbázison három féle statisztikai módszerrel végeztem elemzéseket: 1. egydimenziós elemzés, mely segítségével a kérdőív kérdéseire adott válaszokat gyakoriságuk alapján értelmeztem és állapítottam meg a vizsgált populáció által az egyes kérdésekre adott válaszok dominanciáját. 2. többdimenziós elemzés kereszttáblák segítségével, mellyel olyan összefüggések megállapítására törekedtem, amely a különböző kérdésre adott válaszok között húzódnak meg. Két nominális vagy ordinális változó közötti összefüggéseket a Pearson féle Khi-négyzet (χ2) próbával vizsgáltam. A szakirodalom áttanulmányozása után, a kutatási hipotéziseim figyelembevételével 114 kereszttábla vizsgálatot végeztem el. A kereszttáblák közül azok elemzésével foglalkoztam, amelyeknél nem igazolódott a 0 hipotézis, azaz szignifikáns kapcsolat mutatkozott a vizsgált sor- és oszlop változó között. A dolgozatom Eredmények fejezetében ezen kereszttáblákból levonható következtetéseket ismertetem. 3. klaszterelemzés, melyhez a Ward féle ordinális skálán értelmezhető hierarchikus klaszterelemzés eszközrendszerét választottam. A klaszterelemzés segítségével arra kerestem a választ, hogy kialakíthatók-e a vizsgált vállalati körben olyan homogén csoportok, amelyek a csoporton belül hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek az elemzésbe bevont változók alapján. A klaszterelemzésnél alapvető feladat azoknak a változóknak a megtalálása, amelyek a csoportok közötti különbséget okozzák (Sajtos-Mitev 2007). Az általam végzett klaszterelemzésnél a vizsgálati változókat a kutatói tapasztalatom és a kereszttábla elemzés során szerzett tapasztalatok alapján állapítottam meg. A kérdőívem összeállításánál gyakran alkalmaztam ordinális skálán mért válaszokat. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a kérdőív tesztelése során azt tapasztaltam, hogy a személyes interjúk során a felsővezető beszélgető partnereimet leginkább az ilyen ordinális választási logikával tudom hatékonyan átvezetni a kérdőív kérdésein. Az ordinális skálák esetében az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetők, meg tudjuk mondani, melyik a jobb vagy több. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora (Stevens 1946). A klaszter analízis eszközrendszerében a Ward féle hierarchikus klaszterelemzést találtam a legmegfelelőbbnek az ordinális skálán mért változók elemzésére. A fenti eljárások végrehajtásához az IBM Inc. SPSS szoftverének 19. verzióját alkalmaztam. A szoftver irányított futtatásának eredményeit Microsoft Excel táblázatkezelő programba exportáltam, ahol a megfelelő adattáblákról grafikonokat készítettem. Ezen grafikonokat a dolgozatom Eredmények fejezetében használom fel az adott vizsgálati eredmények jobb áttekinthetősége céljából. 7

8 3. EREDMÉNYEK A jelen fejezetben a primer kutatásom eredményeit mutatom be a következő struktúrában: 3.1. A vizsgálatba bevont vállalatok általános jellemzői A kutatásban részt vevő vállalatok székhely szerint az alábbi eloszlást mutatják: a kérdőívbe bevont vállalatok 25%-a budapesti, 15%-a Pest megyei székhelyű, így a közép-magyarországi régióból kerül ki a cégek 40%-a; a dunántúli régiókból a részvétel 32%-os, míg az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiókból összesen 28% a kutatásban részt vevő cégek aránya. A felmérésben szereplő vállalatok több, mint fele (68%-a) korlátolt felelősségű társaság, 25%-ot képviselnek a részvénytársaságok, és csekély, 7% a betéti társaságok aránya. A résztvevő vállalatok felsővezetői 59%-a magyar tulajdonban lévő vállalatot képviselt, így a külföldi tulajdonossal is rendelkező válaszadók száma igen magas, 40% feletti. A KSH 2009-s kimutatása alapján (KSH 2009) 2008-ban Magyarországon a KKV-k többsége (78%-a) magyar magán, vagy társasági tulajdonban volt. Megállapítható tehát, hogy a válaszadók körében a külföldi tulajdonolt vállalatok részaránya a populációban képviselt létszámarányukhoz képest majd kétszeres. Levonható ebből az a következtetés, hogy a külföldi tulajdonossal rendelkező vállalatok felsővezetői nagyobb válaszadási hajlandóságot mutattak. Ennek hátterében megítélésem szerint alapvetően két tényező állt: általánosan nagyobb a nyitottság ezen vállalatok felsővezetőiben a tudományos kutatásokkal szemben, az információgazdálkodás témájában több tapasztalattal rendelkeznek, amelyről szívesebben nyilatkoznak is. A felmérésben részt vevő cégek iparági tevékenységük alapján viszonylag heterogén képet alkotnak, 18 iparág képviseltette magát. Ezen belül 27,5%-kal a nagykereskedelemben, és 24%-kal az FMCG iparágban tevékenykedő cégek emelkednek ki. A vállalatok éves nettó árbevétel adatai alapján 11% az 500 millió forint éves árbevétel alatti cégek aránya; az 500 millió és egymilliárd forint közötti, valamint az 1-3 milliárd forint közötti árbevételű cégek együtt adják a cégek megközelítőleg kétharmadát, a 3 milliárd forint feletti éves árbevételt realizáló cégek aránya 30%. A munkavállalói létszám tekintetében az alkalmazottat foglalkoztató vállalatok aránya a legjelentősebb, az 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek képviselete a felmérésben 10%. Az 500 főnél nagyobb vállalatok aránya 6%. Az adózás utáni eredményt figyelembe véve az tapasztaltam, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok csak elenyésző arányban, 14%-ban nem nyereségesek, a válaszadók alapvetően a prosperáló vállalatok közé tartoznak. Amennyiben elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a válaszadási hajlandóság azonos tendenciával bír az adott vezető információgazdálkodási tapasztalatainak mértékével, úgy elmondható, hogy a prosperáló vállalatok jelentősen nagyobb arányban rendelkeznek információgazdálkodási tapasztalatokkal. Az export árbevétel elemzés alapján kiderül, hogy a vállalatok több mint fele 1-30% közötti export árbevételt realizál, további 14%-uk árbevételének 50%-a export tevékenységből származik. A 70% feletti export árbevétel a cégek 3%- ánál jellemző. A vállalatoknak csak 7%-a nem végez export tevékenységet. A felmérésben résztvevő vállalatok 43%-a egyáltalán nem, míg 26%-uk egy telephellyel rendelkezik. A 2-4 telephellyel rendelkezők 15%-ot képviselnek, míg 5-nél több telephelye csak a vállalatok 11%-ának van A vizsgált vállalatok szervezeti jellemzői A vizsgált vállalatok jelentős részénél a vezetői szintek száma 2 vagy annál több. Egyszintű vezetői struktúrával a felmérésben szereplő vállalatoknak csak 5%-a rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy a válaszadók jelentős többsége szofisztikált szervezeti struktúrában dolgozik, ahol feltételezhetően a 8

9 vállalati informatika mint szervezeten belüli integrációs eszköz jelentős működési tényező. A tradicionálisan egyszintű vezetéssel működő családi vállalkozások részaránya elhanyagolható, így megállapítható, hogy ezen vállalatok, akiknél a kutatás szempontjából releváns információgazdálkodás léte megkérdőjelezhető, nem torzítják az eredményeket. A felmérésben részt vevő vállalatok 33%-a alkalmaz külföldi kollégát a managementben. A közgazdász végzettségűek aránya a managementben meglepő képet mutat. A kutatás eredményeként az a kép tárult fel, hogy a válaszadók 80%-ban olyan vállalatokat képviselnek, amelyekben a managementben a közgazdász végzettségű kollégák nem kerülnek többségbe. Főállású informatikai vezetőt a megkérdezett vállalatok 70%-a alkalmaz. A vállalatok 18%-ban az informatikáért felelős kolléga igazgatói, 44% pedig osztályvezetői pozícióban van, a vállalatok több mint egyharmadánál az informatikai szakember nem tölt be vezető szerepet. A képet tovább árnyalja, hogy a kérdőívre választ adó vállalatok csupán egy negyedében vesz részt az informatikáért felelős legmagasabb pozíciójú kolléga a management stratégiaépítési tevékenységében, a vállalatok háromnegyede nem kéri ki informatikai szakember tanácsát a vállalati stratégia kialakításánál. A felmérés tanúsága tehát, hogy a magyar kis- és középvállalatoknál az informatika, az információgazdálkodás dedikált management figyelmet nem élvez szervezetileg, a vállalati felsővezetők az informatikai vezetőt alapvetően fenntartó jellegű tevékenységet végző pozícióként azonosítják, ahol a vállalati szintű közvetlen eredménytermelés és az ebből következő eredmény alapú motiváció nem jellemző. A kutatás adataiból kiderül, hogy ezen vállalatok igaz szinte mindegyike (91%-a) megbíz külső IT szolgáltatót informatikai tevékenységek végzésére, de az általuk végzett, kiváltott informatikai feladatok megoszlása igen polarizált: a vállalatok kizárólag 27%-a vesz igénybe olyan komplex szolgáltatást, amellyel a vállalat hatékony információgazdálkodásához szükséges informatikai infrastruktúra teljes mértékben biztosítható lehetne. Érdekes megfigyelés, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok 39%-ánál a belső IT kollégák ismerete a felsővezetés álláspontja szerint a vállalat üzleti alkalmazásairól gyenge, további 33%-uknál megfelelő, és elenyésző azoknak a száma, akik kitűnő tudásról számoltak be a vállalatuknál dolgozó informatikai munkatársakkal kapcsolatban. Megállapítható tehát, hogy a megkérdezett felsővezetők alapvetően tudáshiányosnak tartják a saját informatikai csapatukat, de a tudásfejlesztésre az alábbiak szerint költenek: a megkérdezett vállalatoknak csak 12%-a nem költ az IT csapat szakmai tudásának fejlesztésére, a többségük (64%) maximum az éves informatikai költségvetés 10%-ának mértékében, további 18%-uk az éves IT költségvetés 30%-ig, míg elenyésző azon vállalatok száma, amelyek 30% feletti arányban fordítanak képzésre az éves IT költségvetésből A vállalati informatikai alkalmazások felhasználási tulajdonságai A vizsgálat feltárta, hogy a vizsgált vállalatok 100%-a rendelkezik ERP rendszerrel. Ezen rendszereket leginkább a pénzügyi és számviteli, az értékesítési, illetve az anyaggazdálkodási szakterületeken alkalmazzák. A vizsgálat megállapította, hogy a CRM rendszerek a magyarországi vállalatok körében alapvetően még nem terjedtek el. A vizsgált vállalatok 10,8%-a rendelkezik mobil értékesítési megoldással, 7,8%-uk webáruházzal, 6,9%-uk szerviz megoldással, és csak 5,9%-uk értékesítést támogató alkalmazással. A marketinget támogató funkciót a vállalatok 1%-a vezette be ez idáig. Az üzleti intelligencia (Business Intelligence) alkalmazásokat a vizsgált vállalatok 20,6%-a használja, elsősorban az ad-hoc riportálási funkcióra. A dashboard, a szimuláció és a balanced scorecard funkcionalitásokat a magyar vállalatok elenyésző mennyiségben alkalmazzák. A kollaboratív megoldások közül a legnépszerűbb az elektronikus banki összeköttetés a vállalatok 33%-a alkalmazza - illetve a kialakított EDI kapcsolatok, amely a megkérdezett vállalatok 27%-ánál van jelen. 9

10 A megkérdezett vállalatok jelentős, 79%-os arányban a vállalatirányítási rendszerüket csak tranzakciós rendszerként használják. Ez a megállapítás megítélésem szerint az egyik legsúlyosabb értékítélet a magyar kis- és középvállalatok információgazdálkodásáról. A vizsgált vállalatok csak 21%-a rendelkezik üzleti intelligencia alkalmazásokkal, ezen belül is csak a vállalatok alig több mint fele döntött úgy, hogy az ERP-vel azonos márkájú BI rendszert alkalmaz. A kutatási megkeresés időpontjában a válaszadó vállalatok majd 60%-a 7 évnél régebben vezette be az ERP rendszerét. A vizsgálatba bevont vállalatok megkérdezett vezetőinek válasza alapján az derült ki, hogy a vállalati vezetők jelentős része a vállalatirányítási rendszer nagyobb korszerűsítésével, esetleges cseréjével 5-6 évente kalkulál, így megállapítható, hogy a jövőben a múltbelihez képest gyakrabban kívánnak információgazdálkodási fejlesztéseket eszközölni. A felmérésben részt vevő vállalatok 37%-ánál lévő VIA (vállalati informatikai alkalmazások) rendszerek kizárólag belső üzemeltetéssel működnek, további 38%-uknál megosztott, belső, illetve külső üzemeltetési támogatással. Elenyésző a teljesen outsourcing formában működő rendszerek aránya. Érdekes tapasztalat, hogy a magyar kis- és középvállalatok VIA rendszereiket 75%-ban belső infrastrukturális erőforrásokon építik fel és üzemeltetik. Ugyanezt az összefüggést mintázza az is, hogy míg a megkérdezett vállalatvezetők 2/3-a belső eszközként kezeli az információs rendszereket addig jellemzően többet költenek külső szolgáltatók díjazására, minta informatikai belső csapat javadalmazására. Megvizsgáltam emellett két olyan informatikai üzemeletetési elemet is, amely szintén a vállalatirányítási informatika üzemeltetésének korszerűségét reprezentálja: A megkérdezett vállalatok 45%-a nem rendelkezik mentési stratégiával, 76%-uknak nincs katasztrófa elhárítási terve. E témakör utolsó kérdése arra irányult, hogy a megkérdezett vállalatvezetők véleményét megállapítsam a vállalatuknál alkalmazott vállalati információs rendszerek korszerűségét illetően. A megkérdezett vállalatvezetők 52%-a elégedett a meglévő rendszereinek korszerűségével, jónak, vagy kiemelkedőnek ítéli meg azok korszerűségét Bevezetési és üzemeltetési eljárások A felmérésben részt vevő vállalatok esetében a vállalatirányítási rendszerek megvalósításának előterjesztője 42%-ban az érintett üzleti vezető, 23%-ban az informatikai vezető volt, a management által javasolt bevezetések aránya 21%, és csak néhány esetben volt a tulajdonos ötlete. Ez azt mutatja, hogy az információgazdálkodási fejlesztések alapvetően operáció-orientáltak, azaz tranzakció-feldolgozási indíttatásból születnek. Ez összecseng azzal a korábbi megállapítással, miszerint a magyar kis- és középvállalatoknál működő üzleti informatikai alkalmazások többsége kizárólag tranzakció-feldolgozási funkciót tölt be. A bevezetendő alkalmazások megvalósításáról szóló döntést viszont már 66%-ban a management hozta meg a meg. Az informatikáért felelős vezető 12%-ban, míg az érintett üzleti vezetők csak a 17%-ban vettek részt a döntési folyamatban. Visszaigazolásra került az a korábbi megállapítás is, miszerint a felsővezetők jellemzően nem tartják megfelelő képességűnek a saját informatikai csapatukban szereplő kollégákat, ezért feltételezhetően nem hagyják rájuk ezen döntéseket sem. A kérdőívbe bevont vállalatok jelentős része a kiválasztási folyamat során nem vett igénybe külső tanácsadót, aki segítette illetve lebonyolította a kiválasztási folyamatot. Ez az eredmény megítélésem szerint szintén egy sarkalatos megállapítást tesz lehetővé a magyar kis- és középvállalatok és azok felsővezetőinek információgazdálkodási szokásaival kapcsolatban: a korábbi eredmények felszínre hozták azokat a tényeket, amelyek arról számolnak be, hogy a megkérdezett vállalatvezetők alapvetően nem ismerik az információgazdálkodás összefüggéseit, nem tartják megbízhatónak szakmai szempontból a belső IT csapatukat, nem költenek a belső csapat tudásának fejlesztésére, többet költenek évente külső informatikai szolgáltatásokra, mint a 10

11 saját embereikre, de ennek ellenére a legtöbb vállalatvezető nem vesz igénybe szakértő segítséget azon információgazdálkodási fejlesztési döntéseknél, amelyet olyan fontosnak ítél, hogy az esetek majd kétharmadában magának tartja fenn a döntési jogokat. Ez az ellentmondás megítélésem szerint számos tapasztalt diszfunkció, hatékonysági probléma forrása a magyar kis- és középvállalatok információgazdálkodásában. A megkérdezett vállalati vezetők válaszai alapján kiderül, hogy a vállalatok fele nem készített a projekthez megvalósíthatósági tanulmányt, 22%-uk saját erőforrás igénybevételével készítette el azt, míg 29%-uk külső vállalkozókat kértek fel ennek elkészítésére. Projektterv tekintetében a válaszadók 24%-a úgy nyilatkozott, hogy nem készítettek az alkalmazás megvalósítási projektjéhez projekttervet, többségüknél a belső kollégák készítették el, míg a potenciális szállítókat 27%-ban bízták meg a dokumentum elkészítésével. Külső tanácsadó csak csekély mértékben vett részt projekt terv készítésében. Megvizsgáltam azt is, hogy egyéb, nem információgazdálkodási projektek esetében a megkérdezett vállalatvezetők végeznek-e beruházás elemzési vizsgálatokat. Az eredmény igen csak lehangoló: a megkérdezett vállalatok 43%-ánál nem készítenek sem megvalósíthatósági tanulmányt, sem projekttervet, és csak 13%-nál készítik el mindkettőt. Megvizsgáltam azt is, hogy az információgazdálkodási projektek milyen időzítés mellett zajlottak le. A leggyakoribb a 3 hónapos átfutású előkészítés volt. A projekt bevezetés időtartamát tekintve a megkérdezett vállalatok 43%-ánál 4-5 hónapig tartott a legutóbbi projekt megvalósítása, a projekt indulásától az éles rendszer átvételéig. Vizsgálataim során kitértem arra is, hogy az információgazdálkodási fejlesztések során a vizsgált vállalatok vezetői milyen szempontok felhasználásával döntöttek a projekteket megvalósító szállítók tekintetében. A megkérdezett vállalatok 31%-ánál az ár volt a meghatározó tényező, míg 22%-ban a személyes ajánlás döntött a szállító kiválasztásánál. Érdekes megfigyelés, hogy a szakmai szempontok 11%-ban, a referenciák pedig csak 8%-ban voltak meggyőző erejűek. A márkanevet, a hosszú távú perspektívát, a vállalatnál meglévő alkalmazással való kompatibilitást, illetve a partnereknél meglévő azonos platformú megoldásokat, mint kiválasztási szempontokat együttesen vizsgálva csak a vállalatok egy negyede tartotta a legfontosabbaknak. A következő kérdéskör, amelyet a kutatásom során feldolgoztam, az információgazdálkodási projektek során alkalmazott eljárásrend volt. Kíváncsi voltam arra, hogy a vizsgált magyar kis- és középvállalatok vezetői milyen módszerekkel kezelik a vállalataiknál folyó információgazdálkodási projekteket. A megkérdezett vállalatok 23%-ban egyáltalán nem alakítottak ki professzionális projektszervezetet a cégen belül a folyó információgazdálkodási projektek során. A vállalatok 47%- ban úgy nyilatkoztak, hogy bár kialakítottak projektszervezetet, de az nem működött az előre lefektetett módon. A válaszadók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a tervezett és megvalósult projektszervezet egyezőséget mutatott. A megkérdezett vállalatok nyilatkozatai alapján az derült ki, hogy a megvalósult projekt során az 5 legfőbb probléma a válaszok gyakorisági sorrendje alapján a következő: 1. igényeiket nem fogalmazták meg elég pontosan - 76% 2. a projekt tagoknak nem jutott elég idejük a projekt munkára 69% 3. nem megfelelő szerződést kötöttek a szállítóval 64% 4. a tervezett átfutási idő meghosszabbodott 61% 5. a tervezett projekt költségvetés túllépésre került - 60% Az első 5 problémáról megfigyelhető, hogy a megkérdezett vállalatvezetők jellemzően olyan okokat soroltak fel, amelyek rajtuk, illetve az általuk vezetett vállalaton is múltak, azaz a problémák okaként nevezték meg saját működésüket is. 11

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

GINOP

GINOP VERSENYKÉPES VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK EMELT SZINTŰ DIGITALIZÁLÁSA GINOP-3.2.6-8.2.4-17 Jelen Felhívás keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön együttes biztosítása révén a támogatható fejlesztések

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Pályázati összefoglaló

Pályázati összefoglaló Pályázati összefoglaló Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Célja: Jelen felhívás célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN

A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN ABSZTRAKT Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet Az informatikai eszközök, információs

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál SZŰCSNÉ MARKOVICS Klára Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc vgtklara@uni-miskolc.hu A szakirodalom nem

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

GINOP

GINOP ÉLELMISZERIPARI KOMPLEX BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA KOMBINÁLT HITELTERMÉKKEL GINOP-1.2.6-8.3.4-16 A Felhívás és a Hitelprogram együttes célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő támogatás

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva!

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! Digitalizációs helyzetkép 2016 GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! HATÁSA A MŰKÖDÉSRE ÉS VERSENYKÉPESSÉGRE MAGYAR DIGITALIZÁCIÓS INDEX FELTÉTELEK A DIGITALIZÁCIÓHOZ A MAGYAR VÁLLALATOK

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,

Részletesebben

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények -

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - 203. 2 Bevezetés Kitöltési időszak: 203.08.2. 5:00 óra és 203.08.27. 2:30 között Az eredetileg tervezett határidőt (203.08.25. 24:00)

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések és szakértői tevékenység

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

Vállalatfejlesztési Diagnózis

Vállalatfejlesztési Diagnózis Vállalatfejlesztési Diagnózis ÚT A BELSŐ POTENCIÁL FELTÁRÁSÁHOZ Az eredmények bemutatásának tartalmi elemei Motiváció Kompetencia Eredmények A Vállalatfejlesztési Diagnózis egy olyan integrált szervezeti

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Tartalomjegyzék: Szükséges dokumentumok a pályázat benyújtásához; Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek; Fenntartási kötelezettség; Önrész; Előleg

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek: Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kisés középvállalkozások számára (GOP-2009-2.1.1/B; KMOP-2009-1.2.1/B) Alapvető cél és háttér információ TERVEZET A

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés Kvantitatív kutatás mire figyeljünk?. Tartalom Kutatási kérdés Mintaválasztás Kérdésfeltevés Elemzés Jánossy Ferenc Szakkollégium- TDK felkészítő előadások sorozat, 2016. február Óbudai Egyetem Mintavétel

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-16 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 21 Mrd forint. A

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Gazdasági informatika alapjai

Gazdasági informatika alapjai PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Gazdasági informatika alapjai

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára VÁLLALATI TANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA KKV-K SZÁMÁRA 2013 Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára I. Pályázók köre Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Non-profit gazdasági

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben