Szent István Egyetem. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szent István Egyetem. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 Szent István Egyetem DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS MAGATARTÁS-VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FELSŐVEZETŐK INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSI SZOKÁSAIRA Készítette: Molnár Attila István Gödöllő 2011

2 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok vezetője: témavezető: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet Dr. Kovács Árpád Endre egyetemi docens, intézetigazgató SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet. Az iskolavezető jóváhagyása. A témavezető jóváhagyása 2

3 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma jelentősége és aktualitása A modern ökonómiában már régóta megjelent az a vélekedés, hogy az információ a vállalatok gazdálkodását jelentősen befolyásoló termelési tényezővé lépett elő. A világgazdaságban működő globalizációs tendenciák, a versenyzői piacokon zajló néha végletekig kiélezett verseny, a makro-, és mikropiacokon megfigyelhető válságjelenségek mindegyike azonos irányba hat, a gazdálkodás hatékonyságának erősítése felé. A gazdálkodási hatékonyságot elősegítő bármely eszköz, elv, ismeret esetében megítélésem szerint ma elmondható, hogy aktuális. Az információ, illetve az információval való gazdálkodás is a gazdálkodási hatékonyságot elősegítő tényezők közé tartozik, így amikor a kutatásom tárgyának a kis- és középvállalatok információgazdálkodásának vizsgálatát választottam, akkor a fentiek alapján hittem abban, hogy a témaválasztásom a kutatásba bevont vállalatok vezetői szemszögéből aktuális, érdeklődésre számot tartó témaként jelenik meg. A vállalat értéke, a brand equity ma hatványozottan függenek olyan tényezőktől, amelyek a vállalat tevékenységének, piaci működésének stabilitását biztosítják. A már üzemszerűen működő vállalati folyamatok kontrollálhatósága, illetve az üzletfejlesztési tevékenységek felett gyakorolt gazdasági kontroll olyan értékek, amelyek minden vállalat számára kiemelt fontosságúak. Az információ, az információt kezelő rendszerek, illetve az információval való gazdálkodás az egyik alapvető eszköze ezen kontrollálhatóságnak, így ok és okozati tényezőként egyaránt érdemes ezen termelési tényező vizsgálata. A mai kis- és középvállalkozások környezetben megítélésem szerint már nem az a kérdés, hogy foglalkoznak, gazdálkodnak-e a vállalatok az információval, annak előállításával, értelmezésével, hanem jóval inkább az, hogy milyen módon teszik ezt. Az információval gazdálkodás hatékonysága, épp úgy, mint más termelési tényezők esetében alapvető hatással bírhat a vállalati gazdálkodás egészére. Ez az állítás különösen igaz a kis- és középvállalatokra, akiknél az üzleti folytonosság, a szűkkeresztmetszetek felismerése, a rugalmas és gyors piaci alkalmazkodás gyakran egyenlő a kompetitív piacokon való fennmaradással. Ezen piaci szereplők azok, akik extra források és tartalékok hiányában kiszolgáltatottjai az információknak, ezek rossz előállítása, felhasználása kritikus gazdálkodási helyzetekhez vezethet. Ezen vállalatok felsővezetői gazdálkodási pontossága alapvetően befolyásolhatja a vállalatok piaci helyzetét. A kis- és középvállalatok felsővezetőinek attitűdjeit vizsgálni, megérteni azért is fontos, mert a fent említett gyakran hektikus piaci körülmények között számos esetben az emocionalitás, a szubjektivitás kap szerepet a gazdálkodási döntéseik meghozatalakor. Azokon a gazdálkodási területeken, ahol pl. specifikus technológia ismeretek szükségesek a vezetők számára az adott terület átlátásához, ott ezen szubjektivitás mértéke kiemelkedővé válhat; az informatika, az információgazdálkodás kétségtelenül egy ilyen terület. A nem tervezett, vagy ökonómiailag nem megalapozott gazdálkodási eljárások okának megértése, ezen eljárások megváltoztatása alapvető jelentőségű feladat egy vállalati management működésében A kitűzött célok és a megoldandó feladatok Az eddig megjelent kutatások summásan megállapítják azon külső objektív tényezőket, amelyek segítik, vagy épp gátolják a vállalati információgazdálkodás, információs rendszerek sikeres alkalmazását. Az általam kitűzött kutatási terület a vállalati információgazdálkodás témáját egy új és más aspektusból vizsgálja, arra keres választ, hogy látják a vállalaton belül elhelyezkedő 3

4 vállalatvezetők vállalatuk információgazdálkodási tevékenységét, és hogyan befolyásolja a vállalatvezetők attitűdje a vállalatuknál alkalmazott információgazdálkodás hatékonyságát Ezek alapján a kutatásom megkezdésekor a következő kutatói kérdések foglalkoztattak: Mik az üzleti felsővezetők alapvető gondjai a vállalatuk információgazdálkodásával? Értik-e, belátják-e egyáltalán az információgazdálkodás azon jelentőségét, amelyet ma a modern ökonómia ennek a területnek tulajdonít? Látják-e saját szűkösségeiket? Mely területeken keresnek támogatást? Hogy függ össze az általuk felépített és működtetett vállalati szervezet és folyamatrendszer az információgazdálkodás irányában mutatott attitűdjeikkel? Mik a terveik vállalatuk információgazdálkodásával kapcsolatban? 1.3. A kutatási hipotézisek megfogalmazása H1. A magyar kis- és középvállalatok üzleti felsővezetőinek nincs megfelelő ismerete és tapasztalata az információgazdálkodás témaköréről, illetve teljes körű ismerete a saját vállalatánál alkalmazott információgazdálkodási tevékenységekről. H2. A magyar kis- és középvállalatok üzleti vezetői a vállalati információs rendszereket alapvetően a vállalat gazdasági eseményeinek tranzakcionális lekövetésére használják, ezen rendszerek vezetői információs funkciói a vállalatvezetők által kihasználatlanok. H3. A vállalati méret és a vállalat gazdálkodásának jövedelmezősége szignifikánsan meghatározzák a magyar kis- és középvállalatok vállalati felsővezetőinek információgazdálkodással szembeni attitűdjeit. H4. A külföldi tulajdonossal is rendelkező magyar kis- és középvállalatok vezetői tervezettebb és strukturáltabb információgazdálkodási tevékenységet folytatnak a kizárólag magyar tulajdonú kisés középvállalatok vezetőihez képest. H5. A vizsgált vállalati populáció üzleti felsővezetői a vállalatuk által alkalmazott információgazdálkodási tevékenység hatékonyságának és a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatásának megítélésére nem rendelkeznek objektív, jól mérhető és értelmezhető, kontrollálható mérőszámrendszerrel. Emiatt a vállalati információgazdálkodással szembeni attitűdjeiket jellemzően szubjektív, sok esetben nem is ökonómiai mércével mért benyomások alakítják. 4

5 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A kutatás módszertana Kutatásom során törekedtem az interdiszciplináris megközelítés alkalmazására. Számos tudományterület aspektusát, eszköztárát használtam fel ahhoz, hogy a kutatási témám feldolgozása a lehető legalaposabb tudományos bázisra épülhessen. Igénybe vettem a vállalatgazdaságtan, a mikroökonómia, az informatika, a vezetői számvitel, a vállalati pénzügyek, vezetés és szervezetelmélet, és a vállalati management elméleti és gyakorlati eszköztárát. A kutatási tevékenységemet a témában releváns szakirodalom áttanulmányozásával kezdtem. Alapvetően az alábbi területek elméleti megalapozását tűztem ki célul: információgazdálkodás elméleti alapjai kis- és középvállalatok vállalatgazdálkodási sajátságai vállalati vezetés elmélete a vállalati erőforrásokkal való gazdálkodás aspektusából A kutatásom módszertani háttereként megvizsgáltam mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatási eszközrendszert. A kvalitatív kutatás strukturálatlan, feltáró jellegű kutatási módszer, amely a probléma megértését tűzi ki céljaként. A kvantitatív kutatás számszerűsíti az adatokat, statisztikai módszerekkel értékelve azokat. A fentiek alapján úgy határoztam, hogy a kvantitatív módszertant választom a kutatásom végrehajtásához. A kvantitatív kutatási tervem összeállításánál a statisztikai ok-okozati (determinista) eljárást választottam. Ez a módszer az okokat és hatásokat inkább statisztikailag tárja fel, mint közvetlen megfigyeléssel (Scipione 1994). Összeállítottam egy kutatási kérdőívet, melyet a vizsgálatba bevonni kívánt vállalatok számára terveztem elküldeni. A kérdőív kialakításánál Paul A. Scipione A piackutatás gyakorlata című könyve (Scipione 1994) útmutatásait vettem alapul. A kérdőív tesztelését egy 12 fős vállalati mintán végeztem el. A kérdések összeállításaként külön figyelmet szenteltem annak, hogy mivel a kutatásom kifejezetten az üzleti felsővezetők attitűdjeire koncentrál, ezért a kérdések nyelvezete az üzleti értelmezhetőség határain belül maradjon, az informatika fogalomkészletét csak minimálisan alkalmazzam és csak azokon a helyeken, ahol az egy információgazdálkodási kérdés tárgyaláshoz szükséges. A kérdőív lekérdezésének metódusára érkezett a kérdőív tesztelése során a legtöbb és legmarkánsabb visszajelzés. A válaszadó felsővezetők alapvetően azt jegyezték meg, hogy a feltett kérdések megválaszolásához számukra szükséges lenne a kérdőív összeállítójának személyes jelenléte. A fenti tapasztalatok okán úgy döntöttem, hogy az alapvetően kvantitatív kérdőíves felmérést személyes lekérdezés formájában valósítom meg, ezzel támogatva a kérdőív kitöltésének hatékonyságát, illetve csökkentve a választ megtagadók arányát. Az interjúk során törekedtem arra, hogy a kérdőív kérdései szerint haladva, az általam kialakított kérdések mentén zajlódjon le a beszélgetés. Ezt a célomat teljesíteni tudtam, a beszélgető partnereim szinte mindegyike elfogadta azt, hogy a kérdőív feldolgozásának kvalitatív módszertani célja miatt számomra szükséges a kérdőív kérdéseinek szisztematikus feldolgozása A vizsgálati minta meghatározása A kutatásom megtervezése során az egyik legnagyobb nehézséget az jelentette számomra, hogyan tudom a megfelelő kutatási célcsoportot meghatározni. A kutatási tervemben a mintavételi eljárások közül a valószínűségit választottam, azaz az általam meghatározott vizsgálati populációból véletlenszerűen választottam ki egyedeket. Ezzel az eljárással biztosítható, hogy a felmérés eredményei előre ismert mértékű pontossággal kivetíthetők a teljes populációra (Scipione 1994). 5

6 A kutatásom megtervezésekor úgy határoztam, hogy magyarországi vállalatokon végzem el a kutatást, mivel hazai kutatást szerettem volna végezni, a magyar vállalatoknál ilyen típusú primer felmérés még nem, vagy csak rokon témában született, a kutatási lehetőségeim a hazai kutatást tették lehetővé, egy szűkebb (pl. regionális), vagy egy bővebb (pl. több országra kiterjedő) vizsgálat nem teremtett volna ideális kutatási volument, értve ez alatt a vizsgálandó populáció nagyságát, a becsült válaszadói számot, a reprezentativitást. A kutatás egyik másik sarokköve az volt, hogy a kis- és középvállalati szektort vizsgálom a témám szempontjából. Ezt a választásomat is számos ok támasztotta alá, többek között: ezt a szektort találtam legizgalmasabbnak az információgazdálkodás vezetői aspektusából, mivel az volt a feltételezésem, hogy nagy polaritást találok ebben a szegmensben, ez pedig számos összefüggés feltárására ad lehetőséget, a kis- és középvállalatoknál azt feltételeztem, hogy az üzleti felsővezetők nagyobb szabadságfokkal rendelkeznek az erőforrásaikkal való gazdálkodás területén, mint a nagyvállalatok, akik közül Magyarországon számos multinacionális cég leányvállalataként működik, akik eddigi üzleti tapasztalataim alapján gyakran kész metódusokat kapnak az anyavállalatuktól, amelyeket egész egyszerűen gondolkodás nélkül alkalmazniuk kell. Ezen nagyvállalati adottságok megítélésem szerint nem tették volna lehetővé egy színes, összefüggésekben gazdag kutatómunka elvégzését. Arra törekedtem, hogy olyan vállalatok felsővezetőitől szerezzek információkat, amelyek az információgazdálkodás témakörével saját vállalati működésük során valamilyen okból aktívan foglalkoztak az elmúlt időszakban, azaz számukra a kutatásom témaköre aktuális. Megítélésem szerint ezen vállalatok, illetve vezetőik azok, akik rendelkeznek olyan mértékű és minőségű tapasztalattal, amely alkalmassá teszi őket a témában való határozott állásfoglalásra, illetve az általam megcélzott igen széles spektrumú információhalmaz megértésére és hiteles megválaszolására. Azt állapítottam meg, hogy a fő foglalkoztató és 400 M 14 Mrd HUF közötti éves nettó árbevételű cégek azok, akiknél az információgazdálkodás mint erőforrás-gazdálkodási kérdés már intézményesült. Ezen vállalati populáció egyedeinek meghatározásához a Dun & Bradstreet cégadatbázisát használtam fel, mely ezen szelekcióra vállalatot nevezett meg. Valószínűségi mintavétellel meghatároztam egy 400 elemes vállalati mintát, amelyet megkerestem a kutatási felkérőmmel. Célom az volt, hogy legalább a megkeresett vállalatvezetők 25%-át elérjem a kutatásommal. Ez a célkitűzésem sikerrel járt, mivel 102 vállalati felsővezetőt tudtam bevonni a felmérésbe. A témám szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy üzleti felsővezetőket szólítok meg, és az ő attitűdjeiket mérem fel a kutatás során. Felsővezetőként definiáltam azon üzleti vezetőket, akik az adott vállalatnál döntési kompetenciával bírnak a stratégiai erőforrások gazdálkodásával kapcsolatban, így az információgazdálkodás témakörében is. Legtöbb esetben ezt a kritériumot a vállalat első számú üzleti vezetője, ügyvezetője, vezérigazgatója elégíti ki, de a 102 válaszadó közül több esetben volt válaszadó a vállalat gazdasági igazgatója, általános, operatív igazgatója. Informatikai vezetőket nem kívántam bevonni a megkérdezésbe, mivel úgy ítéltem meg, hogy az ő érintettségük túl nagy az általam összeállított kérdőív kérdései tekintetében. 6

7 2.3. Alkalmazott kvantitatív elemzési módszerek A kutatásom során a vizsgálati mintán felmért adatbázison három féle statisztikai módszerrel végeztem elemzéseket: 1. egydimenziós elemzés, mely segítségével a kérdőív kérdéseire adott válaszokat gyakoriságuk alapján értelmeztem és állapítottam meg a vizsgált populáció által az egyes kérdésekre adott válaszok dominanciáját. 2. többdimenziós elemzés kereszttáblák segítségével, mellyel olyan összefüggések megállapítására törekedtem, amely a különböző kérdésre adott válaszok között húzódnak meg. Két nominális vagy ordinális változó közötti összefüggéseket a Pearson féle Khi-négyzet (χ2) próbával vizsgáltam. A szakirodalom áttanulmányozása után, a kutatási hipotéziseim figyelembevételével 114 kereszttábla vizsgálatot végeztem el. A kereszttáblák közül azok elemzésével foglalkoztam, amelyeknél nem igazolódott a 0 hipotézis, azaz szignifikáns kapcsolat mutatkozott a vizsgált sor- és oszlop változó között. A dolgozatom Eredmények fejezetében ezen kereszttáblákból levonható következtetéseket ismertetem. 3. klaszterelemzés, melyhez a Ward féle ordinális skálán értelmezhető hierarchikus klaszterelemzés eszközrendszerét választottam. A klaszterelemzés segítségével arra kerestem a választ, hogy kialakíthatók-e a vizsgált vállalati körben olyan homogén csoportok, amelyek a csoporton belül hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek az elemzésbe bevont változók alapján. A klaszterelemzésnél alapvető feladat azoknak a változóknak a megtalálása, amelyek a csoportok közötti különbséget okozzák (Sajtos-Mitev 2007). Az általam végzett klaszterelemzésnél a vizsgálati változókat a kutatói tapasztalatom és a kereszttábla elemzés során szerzett tapasztalatok alapján állapítottam meg. A kérdőívem összeállításánál gyakran alkalmaztam ordinális skálán mért válaszokat. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a kérdőív tesztelése során azt tapasztaltam, hogy a személyes interjúk során a felsővezető beszélgető partnereimet leginkább az ilyen ordinális választási logikával tudom hatékonyan átvezetni a kérdőív kérdésein. Az ordinális skálák esetében az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetők, meg tudjuk mondani, melyik a jobb vagy több. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora (Stevens 1946). A klaszter analízis eszközrendszerében a Ward féle hierarchikus klaszterelemzést találtam a legmegfelelőbbnek az ordinális skálán mért változók elemzésére. A fenti eljárások végrehajtásához az IBM Inc. SPSS szoftverének 19. verzióját alkalmaztam. A szoftver irányított futtatásának eredményeit Microsoft Excel táblázatkezelő programba exportáltam, ahol a megfelelő adattáblákról grafikonokat készítettem. Ezen grafikonokat a dolgozatom Eredmények fejezetében használom fel az adott vizsgálati eredmények jobb áttekinthetősége céljából. 7

8 3. EREDMÉNYEK A jelen fejezetben a primer kutatásom eredményeit mutatom be a következő struktúrában: 3.1. A vizsgálatba bevont vállalatok általános jellemzői A kutatásban részt vevő vállalatok székhely szerint az alábbi eloszlást mutatják: a kérdőívbe bevont vállalatok 25%-a budapesti, 15%-a Pest megyei székhelyű, így a közép-magyarországi régióból kerül ki a cégek 40%-a; a dunántúli régiókból a részvétel 32%-os, míg az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiókból összesen 28% a kutatásban részt vevő cégek aránya. A felmérésben szereplő vállalatok több, mint fele (68%-a) korlátolt felelősségű társaság, 25%-ot képviselnek a részvénytársaságok, és csekély, 7% a betéti társaságok aránya. A résztvevő vállalatok felsővezetői 59%-a magyar tulajdonban lévő vállalatot képviselt, így a külföldi tulajdonossal is rendelkező válaszadók száma igen magas, 40% feletti. A KSH 2009-s kimutatása alapján (KSH 2009) 2008-ban Magyarországon a KKV-k többsége (78%-a) magyar magán, vagy társasági tulajdonban volt. Megállapítható tehát, hogy a válaszadók körében a külföldi tulajdonolt vállalatok részaránya a populációban képviselt létszámarányukhoz képest majd kétszeres. Levonható ebből az a következtetés, hogy a külföldi tulajdonossal rendelkező vállalatok felsővezetői nagyobb válaszadási hajlandóságot mutattak. Ennek hátterében megítélésem szerint alapvetően két tényező állt: általánosan nagyobb a nyitottság ezen vállalatok felsővezetőiben a tudományos kutatásokkal szemben, az információgazdálkodás témájában több tapasztalattal rendelkeznek, amelyről szívesebben nyilatkoznak is. A felmérésben részt vevő cégek iparági tevékenységük alapján viszonylag heterogén képet alkotnak, 18 iparág képviseltette magát. Ezen belül 27,5%-kal a nagykereskedelemben, és 24%-kal az FMCG iparágban tevékenykedő cégek emelkednek ki. A vállalatok éves nettó árbevétel adatai alapján 11% az 500 millió forint éves árbevétel alatti cégek aránya; az 500 millió és egymilliárd forint közötti, valamint az 1-3 milliárd forint közötti árbevételű cégek együtt adják a cégek megközelítőleg kétharmadát, a 3 milliárd forint feletti éves árbevételt realizáló cégek aránya 30%. A munkavállalói létszám tekintetében az alkalmazottat foglalkoztató vállalatok aránya a legjelentősebb, az 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek képviselete a felmérésben 10%. Az 500 főnél nagyobb vállalatok aránya 6%. Az adózás utáni eredményt figyelembe véve az tapasztaltam, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok csak elenyésző arányban, 14%-ban nem nyereségesek, a válaszadók alapvetően a prosperáló vállalatok közé tartoznak. Amennyiben elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a válaszadási hajlandóság azonos tendenciával bír az adott vezető információgazdálkodási tapasztalatainak mértékével, úgy elmondható, hogy a prosperáló vállalatok jelentősen nagyobb arányban rendelkeznek információgazdálkodási tapasztalatokkal. Az export árbevétel elemzés alapján kiderül, hogy a vállalatok több mint fele 1-30% közötti export árbevételt realizál, további 14%-uk árbevételének 50%-a export tevékenységből származik. A 70% feletti export árbevétel a cégek 3%- ánál jellemző. A vállalatoknak csak 7%-a nem végez export tevékenységet. A felmérésben résztvevő vállalatok 43%-a egyáltalán nem, míg 26%-uk egy telephellyel rendelkezik. A 2-4 telephellyel rendelkezők 15%-ot képviselnek, míg 5-nél több telephelye csak a vállalatok 11%-ának van A vizsgált vállalatok szervezeti jellemzői A vizsgált vállalatok jelentős részénél a vezetői szintek száma 2 vagy annál több. Egyszintű vezetői struktúrával a felmérésben szereplő vállalatoknak csak 5%-a rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy a válaszadók jelentős többsége szofisztikált szervezeti struktúrában dolgozik, ahol feltételezhetően a 8

9 vállalati informatika mint szervezeten belüli integrációs eszköz jelentős működési tényező. A tradicionálisan egyszintű vezetéssel működő családi vállalkozások részaránya elhanyagolható, így megállapítható, hogy ezen vállalatok, akiknél a kutatás szempontjából releváns információgazdálkodás léte megkérdőjelezhető, nem torzítják az eredményeket. A felmérésben részt vevő vállalatok 33%-a alkalmaz külföldi kollégát a managementben. A közgazdász végzettségűek aránya a managementben meglepő képet mutat. A kutatás eredményeként az a kép tárult fel, hogy a válaszadók 80%-ban olyan vállalatokat képviselnek, amelyekben a managementben a közgazdász végzettségű kollégák nem kerülnek többségbe. Főállású informatikai vezetőt a megkérdezett vállalatok 70%-a alkalmaz. A vállalatok 18%-ban az informatikáért felelős kolléga igazgatói, 44% pedig osztályvezetői pozícióban van, a vállalatok több mint egyharmadánál az informatikai szakember nem tölt be vezető szerepet. A képet tovább árnyalja, hogy a kérdőívre választ adó vállalatok csupán egy negyedében vesz részt az informatikáért felelős legmagasabb pozíciójú kolléga a management stratégiaépítési tevékenységében, a vállalatok háromnegyede nem kéri ki informatikai szakember tanácsát a vállalati stratégia kialakításánál. A felmérés tanúsága tehát, hogy a magyar kis- és középvállalatoknál az informatika, az információgazdálkodás dedikált management figyelmet nem élvez szervezetileg, a vállalati felsővezetők az informatikai vezetőt alapvetően fenntartó jellegű tevékenységet végző pozícióként azonosítják, ahol a vállalati szintű közvetlen eredménytermelés és az ebből következő eredmény alapú motiváció nem jellemző. A kutatás adataiból kiderül, hogy ezen vállalatok igaz szinte mindegyike (91%-a) megbíz külső IT szolgáltatót informatikai tevékenységek végzésére, de az általuk végzett, kiváltott informatikai feladatok megoszlása igen polarizált: a vállalatok kizárólag 27%-a vesz igénybe olyan komplex szolgáltatást, amellyel a vállalat hatékony információgazdálkodásához szükséges informatikai infrastruktúra teljes mértékben biztosítható lehetne. Érdekes megfigyelés, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok 39%-ánál a belső IT kollégák ismerete a felsővezetés álláspontja szerint a vállalat üzleti alkalmazásairól gyenge, további 33%-uknál megfelelő, és elenyésző azoknak a száma, akik kitűnő tudásról számoltak be a vállalatuknál dolgozó informatikai munkatársakkal kapcsolatban. Megállapítható tehát, hogy a megkérdezett felsővezetők alapvetően tudáshiányosnak tartják a saját informatikai csapatukat, de a tudásfejlesztésre az alábbiak szerint költenek: a megkérdezett vállalatoknak csak 12%-a nem költ az IT csapat szakmai tudásának fejlesztésére, a többségük (64%) maximum az éves informatikai költségvetés 10%-ának mértékében, további 18%-uk az éves IT költségvetés 30%-ig, míg elenyésző azon vállalatok száma, amelyek 30% feletti arányban fordítanak képzésre az éves IT költségvetésből A vállalati informatikai alkalmazások felhasználási tulajdonságai A vizsgálat feltárta, hogy a vizsgált vállalatok 100%-a rendelkezik ERP rendszerrel. Ezen rendszereket leginkább a pénzügyi és számviteli, az értékesítési, illetve az anyaggazdálkodási szakterületeken alkalmazzák. A vizsgálat megállapította, hogy a CRM rendszerek a magyarországi vállalatok körében alapvetően még nem terjedtek el. A vizsgált vállalatok 10,8%-a rendelkezik mobil értékesítési megoldással, 7,8%-uk webáruházzal, 6,9%-uk szerviz megoldással, és csak 5,9%-uk értékesítést támogató alkalmazással. A marketinget támogató funkciót a vállalatok 1%-a vezette be ez idáig. Az üzleti intelligencia (Business Intelligence) alkalmazásokat a vizsgált vállalatok 20,6%-a használja, elsősorban az ad-hoc riportálási funkcióra. A dashboard, a szimuláció és a balanced scorecard funkcionalitásokat a magyar vállalatok elenyésző mennyiségben alkalmazzák. A kollaboratív megoldások közül a legnépszerűbb az elektronikus banki összeköttetés a vállalatok 33%-a alkalmazza - illetve a kialakított EDI kapcsolatok, amely a megkérdezett vállalatok 27%-ánál van jelen. 9

10 A megkérdezett vállalatok jelentős, 79%-os arányban a vállalatirányítási rendszerüket csak tranzakciós rendszerként használják. Ez a megállapítás megítélésem szerint az egyik legsúlyosabb értékítélet a magyar kis- és középvállalatok információgazdálkodásáról. A vizsgált vállalatok csak 21%-a rendelkezik üzleti intelligencia alkalmazásokkal, ezen belül is csak a vállalatok alig több mint fele döntött úgy, hogy az ERP-vel azonos márkájú BI rendszert alkalmaz. A kutatási megkeresés időpontjában a válaszadó vállalatok majd 60%-a 7 évnél régebben vezette be az ERP rendszerét. A vizsgálatba bevont vállalatok megkérdezett vezetőinek válasza alapján az derült ki, hogy a vállalati vezetők jelentős része a vállalatirányítási rendszer nagyobb korszerűsítésével, esetleges cseréjével 5-6 évente kalkulál, így megállapítható, hogy a jövőben a múltbelihez képest gyakrabban kívánnak információgazdálkodási fejlesztéseket eszközölni. A felmérésben részt vevő vállalatok 37%-ánál lévő VIA (vállalati informatikai alkalmazások) rendszerek kizárólag belső üzemeltetéssel működnek, további 38%-uknál megosztott, belső, illetve külső üzemeltetési támogatással. Elenyésző a teljesen outsourcing formában működő rendszerek aránya. Érdekes tapasztalat, hogy a magyar kis- és középvállalatok VIA rendszereiket 75%-ban belső infrastrukturális erőforrásokon építik fel és üzemeltetik. Ugyanezt az összefüggést mintázza az is, hogy míg a megkérdezett vállalatvezetők 2/3-a belső eszközként kezeli az információs rendszereket addig jellemzően többet költenek külső szolgáltatók díjazására, minta informatikai belső csapat javadalmazására. Megvizsgáltam emellett két olyan informatikai üzemeletetési elemet is, amely szintén a vállalatirányítási informatika üzemeltetésének korszerűségét reprezentálja: A megkérdezett vállalatok 45%-a nem rendelkezik mentési stratégiával, 76%-uknak nincs katasztrófa elhárítási terve. E témakör utolsó kérdése arra irányult, hogy a megkérdezett vállalatvezetők véleményét megállapítsam a vállalatuknál alkalmazott vállalati információs rendszerek korszerűségét illetően. A megkérdezett vállalatvezetők 52%-a elégedett a meglévő rendszereinek korszerűségével, jónak, vagy kiemelkedőnek ítéli meg azok korszerűségét Bevezetési és üzemeltetési eljárások A felmérésben részt vevő vállalatok esetében a vállalatirányítási rendszerek megvalósításának előterjesztője 42%-ban az érintett üzleti vezető, 23%-ban az informatikai vezető volt, a management által javasolt bevezetések aránya 21%, és csak néhány esetben volt a tulajdonos ötlete. Ez azt mutatja, hogy az információgazdálkodási fejlesztések alapvetően operáció-orientáltak, azaz tranzakció-feldolgozási indíttatásból születnek. Ez összecseng azzal a korábbi megállapítással, miszerint a magyar kis- és középvállalatoknál működő üzleti informatikai alkalmazások többsége kizárólag tranzakció-feldolgozási funkciót tölt be. A bevezetendő alkalmazások megvalósításáról szóló döntést viszont már 66%-ban a management hozta meg a meg. Az informatikáért felelős vezető 12%-ban, míg az érintett üzleti vezetők csak a 17%-ban vettek részt a döntési folyamatban. Visszaigazolásra került az a korábbi megállapítás is, miszerint a felsővezetők jellemzően nem tartják megfelelő képességűnek a saját informatikai csapatukban szereplő kollégákat, ezért feltételezhetően nem hagyják rájuk ezen döntéseket sem. A kérdőívbe bevont vállalatok jelentős része a kiválasztási folyamat során nem vett igénybe külső tanácsadót, aki segítette illetve lebonyolította a kiválasztási folyamatot. Ez az eredmény megítélésem szerint szintén egy sarkalatos megállapítást tesz lehetővé a magyar kis- és középvállalatok és azok felsővezetőinek információgazdálkodási szokásaival kapcsolatban: a korábbi eredmények felszínre hozták azokat a tényeket, amelyek arról számolnak be, hogy a megkérdezett vállalatvezetők alapvetően nem ismerik az információgazdálkodás összefüggéseit, nem tartják megbízhatónak szakmai szempontból a belső IT csapatukat, nem költenek a belső csapat tudásának fejlesztésére, többet költenek évente külső informatikai szolgáltatásokra, mint a 10

11 saját embereikre, de ennek ellenére a legtöbb vállalatvezető nem vesz igénybe szakértő segítséget azon információgazdálkodási fejlesztési döntéseknél, amelyet olyan fontosnak ítél, hogy az esetek majd kétharmadában magának tartja fenn a döntési jogokat. Ez az ellentmondás megítélésem szerint számos tapasztalt diszfunkció, hatékonysági probléma forrása a magyar kis- és középvállalatok információgazdálkodásában. A megkérdezett vállalati vezetők válaszai alapján kiderül, hogy a vállalatok fele nem készített a projekthez megvalósíthatósági tanulmányt, 22%-uk saját erőforrás igénybevételével készítette el azt, míg 29%-uk külső vállalkozókat kértek fel ennek elkészítésére. Projektterv tekintetében a válaszadók 24%-a úgy nyilatkozott, hogy nem készítettek az alkalmazás megvalósítási projektjéhez projekttervet, többségüknél a belső kollégák készítették el, míg a potenciális szállítókat 27%-ban bízták meg a dokumentum elkészítésével. Külső tanácsadó csak csekély mértékben vett részt projekt terv készítésében. Megvizsgáltam azt is, hogy egyéb, nem információgazdálkodási projektek esetében a megkérdezett vállalatvezetők végeznek-e beruházás elemzési vizsgálatokat. Az eredmény igen csak lehangoló: a megkérdezett vállalatok 43%-ánál nem készítenek sem megvalósíthatósági tanulmányt, sem projekttervet, és csak 13%-nál készítik el mindkettőt. Megvizsgáltam azt is, hogy az információgazdálkodási projektek milyen időzítés mellett zajlottak le. A leggyakoribb a 3 hónapos átfutású előkészítés volt. A projekt bevezetés időtartamát tekintve a megkérdezett vállalatok 43%-ánál 4-5 hónapig tartott a legutóbbi projekt megvalósítása, a projekt indulásától az éles rendszer átvételéig. Vizsgálataim során kitértem arra is, hogy az információgazdálkodási fejlesztések során a vizsgált vállalatok vezetői milyen szempontok felhasználásával döntöttek a projekteket megvalósító szállítók tekintetében. A megkérdezett vállalatok 31%-ánál az ár volt a meghatározó tényező, míg 22%-ban a személyes ajánlás döntött a szállító kiválasztásánál. Érdekes megfigyelés, hogy a szakmai szempontok 11%-ban, a referenciák pedig csak 8%-ban voltak meggyőző erejűek. A márkanevet, a hosszú távú perspektívát, a vállalatnál meglévő alkalmazással való kompatibilitást, illetve a partnereknél meglévő azonos platformú megoldásokat, mint kiválasztási szempontokat együttesen vizsgálva csak a vállalatok egy negyede tartotta a legfontosabbaknak. A következő kérdéskör, amelyet a kutatásom során feldolgoztam, az információgazdálkodási projektek során alkalmazott eljárásrend volt. Kíváncsi voltam arra, hogy a vizsgált magyar kis- és középvállalatok vezetői milyen módszerekkel kezelik a vállalataiknál folyó információgazdálkodási projekteket. A megkérdezett vállalatok 23%-ban egyáltalán nem alakítottak ki professzionális projektszervezetet a cégen belül a folyó információgazdálkodási projektek során. A vállalatok 47%- ban úgy nyilatkoztak, hogy bár kialakítottak projektszervezetet, de az nem működött az előre lefektetett módon. A válaszadók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a tervezett és megvalósult projektszervezet egyezőséget mutatott. A megkérdezett vállalatok nyilatkozatai alapján az derült ki, hogy a megvalósult projekt során az 5 legfőbb probléma a válaszok gyakorisági sorrendje alapján a következő: 1. igényeiket nem fogalmazták meg elég pontosan - 76% 2. a projekt tagoknak nem jutott elég idejük a projekt munkára 69% 3. nem megfelelő szerződést kötöttek a szállítóval 64% 4. a tervezett átfutási idő meghosszabbodott 61% 5. a tervezett projekt költségvetés túllépésre került - 60% Az első 5 problémáról megfigyelhető, hogy a megkérdezett vállalatvezetők jellemzően olyan okokat soroltak fel, amelyek rajtuk, illetve az általuk vezetett vállalaton is múltak, azaz a problémák okaként nevezték meg saját működésüket is. 11

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál SZŰCSNÉ MARKOVICS Klára Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc vgtklara@uni-miskolc.hu A szakirodalom nem

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések és szakértői tevékenység

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN

A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN A KKV-K INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN ABSZTRAKT Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet Az informatikai eszközök, információs

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

50 év felettiek foglalkoztatásának szokásai

50 év felettiek foglalkoztatásának szokásai 50 év felettiek foglalkoztatásának szokásai a magyar vállalatok körében Viapan Group tanulmány Viapan Group kutatás az 50 év felettiek foglalkoztatási szokásairól A tanulmány a Munkástanácsok Országos

Részletesebben

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei 2015. június Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy-egy bank megítélésénél

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

Vállalati K+F Jelentés 2011

Vállalati K+F Jelentés 2011 Vállalati K+F Jelentés 2011 Tartalomjegyzék Bevezető...3 A Vállalati K+F Jelentés háttere....4 Megállapításaink....5 A felmérés tanulságai...10 Kapcsolat....11 2 Bevezető A hazai kutatás-fejlesztési és

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT, z ahol a tények nem önmagukért beszélnek A tények önmagukban a döntési rendszernek csupán az inputjait képezik. A Fact Intézet abban segít,

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika A hazai kis- és középvállalati (kkv) kör versenyképességének növelése a rendszerváltás pillanata

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2014

Nagy Webáruház Felmérés 2014 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2014 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 586 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban.

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése A Társaság cégneve: ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A Társaság székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

AZ INFORMATIKAI FEJLETTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON. Majoros Zsuzsa PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

AZ INFORMATIKAI FEJLETTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON. Majoros Zsuzsa PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet 1 AZ INFORMATIKAI FEJLETTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Majoros Zsuzsa PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet Az információ szerepe napjainkban egyre fontosabb, így

Részletesebben

KKV-k piaci megjelenésének támogatása

KKV-k piaci megjelenésének támogatása A pályázat címe KKV-k piaci megjelenésének támogatása Benyújtás: 2014.11.10. 2014.12.31. Pályázó cég mérete: Mikro-, kis- és középvállalkozás Pályázat célja: A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban.

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Tisztelt Vállalkozó Ügyfelünk! Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. MÓDOSULT A TELEPHELY

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA NAGY KÁLMÁN ügyvezető igazgató CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012.

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Vállalkozásfejlesztés Témakör Ki pályázhat? Támogatás összege (Ft) KKV-k pályázhatnak (nagyválallat nem!) KKV technológia fejlesztés (A)

Részletesebben

Hírlevél 2010. március 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2010. március

Hírlevél 2010. március 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2010. március Hírlevél 2010. március 1 Hírlevél 2010. március Hírlevél 2010. március 2 MIÉRT NEM LESZ ÜZLETKÖTÉS A START ZRT-HEZ BEÉRKEZETT IGÉNYLÉSEK TÖBB MINT EGYHARMADÁBÓL? A MEGHIÚSULT IGÉNYLÉSEK HÁTTERÉBEN A TÚL

Részletesebben

A családi vállalkozásokban megjelenő

A családi vállalkozásokban megjelenő Bogáth Ágnes A családi vállalkozásokban megjelenő sajátosságok A családi vállalkozásokban megjelenő sajátosságok Bogáth Ágnes Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar Szervezési és Vezetési Intézet

Részletesebben

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása Az elmúlt egy évben számtalan megkeresést és biztatást kaptunk, hogy folytassuk a megkezdett kutatásokat, vizsgáljuk tovább a pályakezdők helyzetét.

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Kor szerinti megoszlás

Kor szerinti megoszlás Bevezető A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a válaszadók a meghatározó hazai IT médiumokban,

Részletesebben

hoa ssc survey Bevezető A metodológiáról: A kutatás 3 kiemelt célja a szolgálatás-humán erőforrás-technológia hármasának alapos vizsgálata.

hoa ssc survey Bevezető A metodológiáról: A kutatás 3 kiemelt célja a szolgálatás-humán erőforrás-technológia hármasának alapos vizsgálata. hoa ssc survey 13 Bevezető A szolgáltatóiparági piackutatást a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) azzal a céllal készítette, hogy átfogó képet adhasson a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

2008-évi. Közhasznú jelentés

2008-évi. Közhasznú jelentés EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

NETVISOR XAPT ESETTANULMÁNY

NETVISOR XAPT ESETTANULMÁNY NETVISOR XAPT ESETTANULMÁNY Duplázott a Dynamics Microsoft Dynamics NAV mellett CRM A fejlett CRM-szolgáltatásokat kínáló bevezetési projekt egyik fő célja az SFA (sales force automation) megvalósítása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

HostLogic kompetencia szolgáltatások

HostLogic kompetencia szolgáltatások HostLogic kompetencia szolgáltatások Nyerõ lépéskombinációk az informatikában Kiknek ajánljuk kompetencia szolgáltatásainkat? Mindazon vállalatoknak, akik már alkalmazzák az SAP rendszereket, illetve azoknak,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak Támogatás célja támogatása GINOP-1.2.2-15 A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése,

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján

Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján Populáció: Liszt Ferenc Általános Iskolában szülői N: 47 fő Mintavétel: önkényes, nem reprezentatív

Részletesebben

Elmer Kft. Cégbemutató

Elmer Kft. Cégbemutató Elmer Kft. Cégbemutató 2012 Elmer Kft. Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 98. Tel: +36-1-445-1951 Fax: +36-1-445-1968 E-mail: elmer@ciklo-group.com Web: www.elmer.hu Küldetésünk: Magyarország egyik vezető

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/A Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/A Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751 Vállalati tanácsadási szolgáltatás támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások részére DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi besorolású és a

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER BESZÁMOLÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP 4.1.1.

Részletesebben

Vezetői Kiválóság Program. Program for Leadership Excellence

Vezetői Kiválóság Program. Program for Leadership Excellence Vezetői Kiválóság Program Program for Leadership Excellence Szakmai utazásra hívjuk a vezetőket, ahol a mindennapi vezetéshez szükséges és elengedhetetlen menedzsment technikákat, a people management és

Részletesebben